Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-03 / 52. szám

1 1977. március 3. PETŐFI NÉPE Transzkontinentális” veseátültetés C) >ó ci: C) (s sa c E( MOSZKVA Repülőgépen, speciális tartály­ban szállítottak nemrégiben egy átültetésre váró vesét Moszkvá­ból az Egyesült Államokba. A műtét remekül sikerült, a páciens, Jose Serrano 32 éves építőmunkás jól érzi magát. Az átültethető szervek nagy tá­volságra történő szállításának le­hetőségeiről már hosszabb ideje folytattak megbeszéléseket a szovjet és amerikai tudósok. A múlt év őszén megvitatták a leg­fontosabb problémákat, s így sor kerülhetett az első próbára. Az autóbalesetben elhunyt egészsé­ges donor veséjét a moszkvai szerv- és szövetátültetési inté­zetben speciális, légmentesen le­zárható tartályba helyezték, ame­lyet a klinikai és kísérleti sebé­szeti tudományos kutatóintézet­ben kidolgozott konzerváló folya­dékkal és jéggel töltöttek fel, majd útnak indították. A leg­fontosabb adatokat — vércsoport, antigen tulajdonságok, stb — te­lefonon közölték az Egyesült Ál­• Jose Serrano a műtét után feleségével a kórházban. (Telefoto AP — MTI — KS.) lamok-beli Cornell-i egyetem ve­sekutató központjának munkatár­saival. A műtétre két nappal a donor halála után került sor, Al­bert. Rubin professzor vezetésé­vel. (MTI) Április 7-én költészet napja Nyíregyházán, április 7-én tart­ják meg a költészet napja idei or­szágos megnyitóját. A Móricz Zsigmond Színház előcsarnoká­ban Váci- Mihály életét reprezen­táló emlékkiállítást nyitnak, s megkoszorúzzák Váci Mihály nyíregyházi szobrát. Délután a megyei könyvtárban mintegy két­száz könyvvel mutatják majd be a „Szép magyar könyv — 1976” pályázat díjnyertes alkotásait, s a költészet napja alkalmából megjelent műveket. A kiállításon vetítik majd le a „Könyveskróni­ka”- és az „Orbis Pictus” című filmeket, amelyek a magyar könyv történetét dolgozzák fel a Gutenfcerg-féle nyomdától nap­jainkig. Délután a Józsavárosban átadják a Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat Váci Mihályról el­nevezett. korszerű új könyves­boltját. Este a színházban ünne­pi díszelőadást tartanak. A költészet napja alkalmából ismét a könyvesboltokba kerül a „Szép versek” című antológia. Április első hetében különböző rendezvényekkel országszerte megemlékeznek a költészet nap­járól. AZ ÚJIG ELEGENDŐ A BURGONYAKESZLET MÁJUS KÖZEPÉIG KITART AZ ALMA A tavalyinál több primőr zöldség kerül forgalomba Nagy értékű dokumentumokat találtak az 1848-49-es szabadságharc idejéből Az üvegházakban nevelt pri­mőr zöldségfélék, ha nem is nagy mennyiségben, de már kaphatók, a lakosság tömegellátását azon­ban még hosszú ideig a télire tárolt készletekből kell biztosí­tani. Az ellátás kilátásairól a Belkereskedelmi Minisztérium­ban tájékoztatták az MTI mun­katársát. A tavalyi kedvezőtlen termés miatt csak tetemes importtal és korlátozó intézkedésekkel tud­tak az igényeknek megfelelő burgonyát tartalékolni. A mosta­ni készletek az év elején mint­egy 25 százalékkal meghaladták a tavalyit, s ez az új termésű burgonya július 5—10. körüli na­gyobb tömegű megjelenéséig a lakosság kiegyensúlyozott ellátá­sához elegendő. A két érdekelt minisztérium foglalkozik azzal is, hogy az egyes vendéglátó he­lyeket és közületeket érintő bur- bonyafelhasználási korlátozást feloldja. A SZÖVÉRT tagválla­latai 3400 vagon burgonyát csí­rázásgátló szerrel kezeltek, hogy a következő időszakban forga­lomba kerülő burgonya nagyré­sze a korábbi évekénél jobb mi­nőségű legyen. Vöröshagymából a múlt évinél nagyobb kereslet mellett is biz­tosítható az ellátás, miután 70 százalékkal több áll belőle ren­delkezésre. A zöldségfélékből tá­rolt mennyiség is csaknem 60 százalékkal haladja meg az előző évit. A téli almából a tervezettnél is többet tároltak. A boltokban és a piacokon egyaránt nagy a választék. A bőséges kínálat ha­tására a minőségtől és a fajtától függően eltérő ugyan, de mind a szocialista kereskedelemben, mind a termelői szabadpiacon az árak a múlt évi alatt vannak. A kész­letek május 10-ig elegendők a folyamatos ellátáshoz. A primőráruk az első félév­ben főleg választékbővítő hatá­suk miatt fontosak a lakosság zöldségellátásában. A jelzések szerint a tavalyihoz képest va­lamelyest csökkent a fűtött zöld­ségtermesztő terület, várhatóan többet termelnek viszont fűtet- len fólia alatt, így a tömegellá­táshoz szükséges nagyobb meny- nyiség késhet. A zöldség-gyümölcs kereskede­lem január végéig összesen csaknem 3500 vagon primörzöld- ség szállítására kötött szerződést a termelőkkel. Ennek alapján összességében a múlt évinél jobb primőr-zöldségellátásra le­het számítani. (MTI) Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc nagy értékű törté­neti dokumentumai kerültek a pécsi Janus Pannonius Múzeum helytörténeti osztályára. Egy Ba­ranyából elszármazott jogász csa­ládi levéltárában őrizték eddig az iratokat, amelyek közül né­hány a szabadságharc leverése utáni önkényuralom titkos aktái közé tartozott, és kalandos úton került a neves jogász-újságíró família birtokába. Felfedezésük szenzációnak számít a történetku­tatás területén. A vaskos iratanyag első darab­ja egy Hangai Dezső nevezetű honvéd tiszt levele a köpcsényi táborból, Tatán lakó szüleihez. Az 1848. október 31-én kelt levél a schwechati csatavesztésről szá­mol be a közvetlen élmények ha­tása alatt — úgy, ahöevan á ka­tonák látták az eseményeket és ez adja a leírás rendkívüli értékét. A másik dokumentum: a híres 12 pont egyik első nyomtatott példánya. Egy röplapon Petőfi Sándor „Élet vagy halál” című versének lenyomata olvasható. Ezt osztogatták lelkesítőül a csá­száriak által ostromlott komáromi vár védői között. Titkos feljegy­zés tartalmazza annak a 273 sze­mélynek a nevét, akik a főváros­ba bevonuló Haynau tábornoknak hódolatukat fejezték ki. A legizgalmasabb dokumentum egy bizalmas irat, amelyen ez ol­vasható: „A bécsi cs. és k. titkos politziához tartozó Buda és Pest városában mai napig működő úgynevezett spitzlik névsora és azoknak évenként járandó jizeté- sük ezüstpénzben”. Az irat 76 személy nevét és foglalkozását tartalmazza, számukra évente 130 000 ezüstforintot utalt ki a titkos pénztár. Ez a maga nemében páratlan irat döbbenetes feljegyzéseket tartalmaz. Íme: „Baier Károly Pilvax kávéházbeli manguer, ki Jubált és Sárközyt denunciálta, s azok ki is végeztettek az akasz­tófán, kap 2000 ezüstforintot”; „Nemesíts asztalosmester, ki Noszlopyt denunciálta, ki is vé­geztetett, kap 2000 ezüstforintot”: „Gall E. volt cs. és k. comissa- rius, ki a múlt 1848-ki események után 185 embert denunciált, kik mindnyájan kivégeztettek, éven­ként kap 4000 ezüstforintot”. A titkosrendőrség neves közéleti személyeket is beszervezett a há­lózatába. • Aligha volt Bács-Kiskun me­gyei televízió-néző, akin ne fe­szült volna meg a büszkeségtől a mellény, amikor a HÉT műsorá­ban a kalocsai paprika karrier­jéről hallott. Hogy Amerikától Ausztrálián át Japánig mintegy negyven országba exportálunk belőle. Hogy Spanyolországon és Jugoszlávián kívül minden euró­pai ország szíves-örömest vásá­rolja tőlünk. Ráadásul a versenytárs orszá­gok paprikájáénál magasabb áron találnak gazdára! Örven­detes ellentmondásaként a piac ama törvényének, hogy a jobb minőség mellett az olcsóbbság tesz biztonságosan kapóssá vala­milyen terméket. S ugye, a pruszlik alatt a szí­vünk is melegedett, midőn a nyugatnémet társvállalkozó — az üzletember tárgyilagosságán is átütő — jóleső meggyőződéssel foglalta össze, miért is kiváló bolt számára is kalocsai papri­kával kereskedni, illetve, hogy mitől is nyeri a mi paprikánk a „varázserejét”, egyedülálló mi­nőségét. Mert Magyarországon nagysze­rűen értenek a paprikatermesz­téshez. — Kiváló fajták előállí­tásához. — A kitűnő éghajlati adottságok mellett. • A sorrendben tehát a hoz­záértéssel, a paprikatermelői-ne- mesítői kvalitásokkal összefüggő tényezőket vette előre. S igaz is, hasonlóan kedvező éghajlati és talajviszonyok máshol is vannak. Még sincs kalocsai paprika minő­ségű paprikájuk. Ezalatt a sokatmondóan s ér­dekesen tömör tévériport alatt szinte most teljesedett ki életele­ven átfogó képpé, amit évek hosszú során át hektárokban, tonnákban, viszonyításokban, technológiai, műszaki fejlesztés­re, kutatásokra fordított össze­gekben — újságcikkek, jelenté­sek légióiban publikáltunk. Szak­mai berkekben, s újságcikkek özönében a közvélemény tájé­koztatására. Mennyivel mélyebb tartalmat kapott a HÉT műsorából hallot­tak, látottak után a máskor talán „szimpla” tényközlésnek ható adat, hogy például 1970 óta az akkori 3000 hektárról napjaink­ra duplára emelkedett a papri­ka-termőterület. Mindjárt arra „kapcsoltunk”: hát hogyne volna érdemes, amikor a földkerekség minden táján olyan jó árat fi­zetnek érte! Amikor Végvári István, a Kalocsai Fűszerpaprikaipari Vál­lalat igazgatója arról beszélt, hogy mostanában itthon is kül­földön is növekvőben az érdek­lődés a csípős paprika iránt, míg az elmúlt időkben a „csípmen- tes”-nek volt jobban keletje, és mi az új vásárlói igénynek is eleget, tudunk tenni — a ku­tatók példás előrelátásának s a termelők, forgalmazók rugalmas­ságának, gyors alkalmazkodásá­nak egyaránt tapsoltunk gon­dolatban. Mert eszünkbe jutott számos beszélgetés is az elmúlt idők­ben, amikor a kalocsai üzemben azon iparkodtak, hogy a piaci partnerek elég szeszélyesen vál­tozó paprika — szín — igé­nyeit elégítsék ki maradék nél­kül. Hogy a sárgának milyen ár­nyalatait adja ki a paprika, ha ebbe vagy abba az országba kül­dik, illetve milyen pirosat szelet­nek itt meg amott. • Hogy ilyen óhajok az utób­bi jópár esztendőben nem hoz­ták zavarba, sőt egyre mozgéko- ’ nyabbá tették paprikaiparunkat, ahhoz olyan olajozott együtt­működésre — kooperációra — volt szükség, ami a palántane­velő kétkezi szakmunkástól, a paprikamolnárokon át a fajtane­mesítő kutatóig egy ..műhelybe” olvasztott mindenkit, aki papri­kával foglalkozik. Mert például ahhoz, hogy a Kalocsa-vidéki paprikatermesztő parasztember őseitől örökölt te­hetségével olyan színű, színvál­tozatú, ízű. szárazanyag-tartalmú paprikát tudjon előállítani, ami­lyet a belföldi vagy a világpiac ilyen és olyan sarka az adott időben éppen megkíván — nagy­üzemi termelési mód éppúgy kellett, mint a talájadotlságok- hoz legmegfelelőbb fajta, termesz­tési mód, technológia, s egyre több gép. így lehet a kívánal­maknak megfelelően ötvözni az ősi tapasztalatokat, s a kor kö­vetelményeivel szüntelenül lépést tartó tudományos kutatómunka eredményeit. • Hogy tehát a fajtákban ge­netikailag meglevő minőségi és mennyiségi tulajdonságok min­dig a lehető legkedvezőbben fel­színre kerüljenek — például a mi megyénkben —, ennek meg­valósulása elképzelhetetlen a paprika termesztő nagyüzemek (a szárnyuk alatt produkáló kister­melők, háztájisok), a Zöldségter­mesztési Kutató Intézet Kalocsai és Szegedi Fűszerpaprika Kutató Állomása, illetve a Fűszerpapri­ka Vállalat magas színvonalú összedolgozása nélkül. S nagy előny a világpiaci ver­senyben, hogy itt tartunk. De a további „fór" állandó bebiztosí­tása nem enged megállást ez­után sem. T. I. Hatásos ellenszer Névre szól a levél, amelynek aláírása: „Tisztelettel a lakosság.” De a dátum után — február 18. — ez is ott áll: „A levelet meg­bízásokból írtam . ..” Fülöpszál- lás, név, teljes lakcím. Idézem a lényeget: „Kérjük, hogy sürgősen tegye útját erre, és tekintsen be az Arany János ut­cába. Sár és víztenger fogadja. Ebben az utcában van a Vörös Csillag Tsz kenyérboltja, de las­san nem bírjuk megközelíteni. Sajnos, nem tudjuk, kinek a ha­tásköréhez tartozik az utca meg­javítása. És még egy. Ugyanott, az utca jobb oldalán az ÁFÉSZ területéhez tartozó árok, de az- ' zal sem törődik senki. Bizonyí­téknak ott a sok tüske, kóró, ami nyáron döglött jószágnak, és egyéb piszoknak a helye... Hiá­ba teszünk észrevételt, intézke­dés nincs.” No jó, úgy is kiszállásunk van Kiskőrösre, útbaejtjük Fülöpszál- lásl is. Apropó! — Fülöpszállás ... Fü­löpszállás. Persze, P. I. kollegám a szombati Petőfi Népében írt riportot „A községi vezetők hét­köznapjai” címmel. Abban be­szélgetnek sárról, járdáról. De va­lami kesernyés, bántó mozzanat kíséretében. Hogy is volt csak? Újra olvasom a cikket. Igen, igen — előbb arról van benne szó, hogy az utóbbi időben járda­építésre nem futotta a tanácsi eszközökből. Pedig még csak 12 kilométer a kiépített a 40 kilo­méter hosszú járdahálózatból, így aztán a lakossági összefogás­ra hagyatkoztak. Hiába, minden • Az Arany János utca „szárazabb” része. • Ilyen a környezet — a kenyérbolt elől nézve. (Tóth Sándor felvételei.) erejüket a vízhálózat fejlesztésé­re kellett fordíta.niok, — megyei hitellel és a lakossági közműhoz­zájárulással együtt. S ráadásul — igen, itt az a kü­lönös fordulat — az a névtelen, címetlen buta levél a tanácsel­nöknek. Valaki — Ludas Matyi­ből kivágott karikatúrát küldött be neki: borzas figura kesereg, hogy nagy a sár, neki nem épít­tetett járdát a tanácselnök. Bez­zeg, ahol az lakik, ott van. Nincs elég baja-gondja a köz­ségi vezetésnek, — járda kellene, de miből; becsöpög az eső a kul- túrházba, azt is renoválni mu- szály... Az összefogásra alapo­zott terv már konkrétan, a leg­kisebb részletekig kidolgozva fek­szik Fazekas János tanácselnök asztalán. Biztos, hogy megvita­tása után sínre kerül az ügy. Az­tán itt van a Vörösmarty utcai vízvezeték-árok dolga. A riporter, ottjártakor délután éppen odaké­szült Fazekas elvtárs, hogy a két érdekelt tanácstag kíséretében szót értsen néhány makacskodó háztulajdonossal, aki nem akarja a ráeső árokszakaszt betemetni. Várjunk csak! Mintha „össze­csengene” egy-két motívum a ri­port, illetve levél tartalmával összefüggésben ... Probléma van a vízvezeték-árok betemetésével a Vörösmarty utcában... Inter- mezzóként Ludas Matyiből ki­nyírt karikatúra a tanácselnök­nek ... Levél a Petőfi Népe szer­kesztőségébe sár- és vízügyben, írója szintén a Vörösmarty utcá­ban lakik. Igenám, de ő becsüle­tesen közli nevét, házszámát, míg a karikatúrával fricskázó erre nem vette magának a fáradságot, — akarom mondani — bátorsá­got. De lássuk a medvét. Ha az Arany János utcában fennállnak a levélben jelzett állapotok, az észrevétel jogos. Csak ... csak az időzítések ilyen egybeesése: feb­ruár 19-én jelent meg a riport, benne a járda-sár-vízhelyzet ma­gyarázata, s a névtelen sértege­tő eljárása, alaptalan vádasko­dása a karikatúrával. Nézzük csak, mikor adták fel a Petőfi Népének a levelet? Azt mondja a bélyegző: Kecskemét, 1977. február 18... Tehát írója a megyeszékhelyen tette postá­ra — ajánlottan. Azaz — a ri­portot még nem olvashatta. Fülöpszállás — végig gyalogo­lunk az Arany János utcán — a „külső” végéből indulva. Az útközép bizony „kerékmaraszta­ló”, gépkocsival — lehet — szik- kadásig ittragadnánk. Ámbár a járdán, ami keményre taposott föld, vagy egynémelyik ház előtt szilárdabbra döngölt salakos ta­laj, — viszonylag víz- és pocso­lyamentesen lehet haladni. An­nak ellenére, hogy szemerkél az eső, s ezt tehette már többször is ezekben a napokban. A községközponttal egy magas­ságban érjük el a kenyérboltot... De mostmár beszéljenek helyet­tünk a felvételek. Csupán azzal egészíthetjük ki az „ábrát”, hogy nem túlzott a levélíró. Arany János utcán, a kenyérbolt táján különösen, megszűnjön ez az áldatlan állapot? — A legutóbbi vébé-ülés témá­ja volt. Igaz, idénre is leköti pénzeszközeinket a vízhálózatra igénybevett kölcsön visszafizeté­se, de víz ■ ide — víz oda, az Arany János utca már nem ma­radhat így. Mégiscsak a község fontos ellátási kiskörzetéről van szó. Soronkívül hozzuk rendbe, — téesz — ÁFÉSZ — tanács együtt... Jön a téesz a dózerral. eltolja onnét a sarat, gazt, s majd kikövezzük azt a részt. — Mikor fognak hozzá? — Ma délután már megyünk Dunaújvárosba — kohósalakért. Hogy nem hallott minderről a levélíró? Vajon a Vörösmarty ut­cában mire mentek azon a dél­utánon? — Kikkel beszélgettek a két tanácstag társaságában? — Kilencvenhét folyóméter árok volt betemetetlen — és hét lakost érintett... Kint volt mind­egyik akkor délután, és be is ta­karta a maga vízvezeték-árok hosszát. Firtatom, kikkel kellett beszél­getni, hogy meggyőzzék őket, ne vonják már ki magukat az ösz- szefogásból. Sorolja: Gubacsi Gyulával, Kiss Istvánnal, Kiss Jánossal, S. Molnár Istvánnal... Kíváncsi voltam, köztük van-e levélírónk. Nincs. Kiss Sándorné 21. sz. a. lakost nem említi. Ott még én se. Több más kérdés mellett, erről is szót ejtünk a szemlénk után Fazekas Jánossal. Részlet. — Mit lehetne tenni, hogy az Kissné — nemkülönben „meg­bízói” is láthatják — a levélben már nyitott ajtót döngettek Er­ről ne értesültek volna a ta­nácstagok útján? Talán lassú az ilyen közérdekű intézkedések közlése a lakossággal? Pedig — példánkból is leszűrhető — rend­szeres tájékoztatással névvel, s név nélkül írott levelek, szurka- piszkák útrakelésének is elejét vehetjük. Tóth István A Megyei Művelődési Központ műsora március 6—12-ig KIÁLLÍTÁSOK: Kmetty János festőművész kiállítás. Megnyitó: március 5-én, 14.30 órakor. Szervátiusz Jenő szobrász- művész kiállítása. HETI MŰSOR: 6- án. vasárnap 10 órakor: RAJZ- ÉS MESEFILMEK VETÍTÉSE 10 órakor a természettudo­mányi stúdióban: TECHNIKAI ÉRDEKESSÉ­GEK. ÁLLÓKÉP TOVÁB­BÍTÁSA RÁDIÓHULLÁ­MOK SEGÍTSÉGÉVEL. 15 órakor: FELNŐTT FILMKLUB II. GY. 18 órakor: DISCO. 7- én, hétfőn 18 órakor: HANGLEMEZBARÁTOK KLUBJA. 17 órakor: ORSZÁGOS FILHARMÓ­NIA IFJÚSÁGI BÉRLETI HANGVERSENYE. A klasszicizmus művészete. 9- én, kedden 18 órakor: ADY ENDRE RÁDIÓS MŰVELTSÉGI VERSENY, 10- én, szerdán 10 órakor: HANGVERSENY Óvodások részére 11- én, pénteken 18 órakor: BÉRES ILONA önálló elő­adói estje 18 órakor: EURÓPAI KÖRUTAZÁS c. sorozat' TURISTA SZEMMEL BELGRÁDTÓL ISTANBULIG, színes diavetítés. Előadó: Krisch Béla tanár. 12- én, szombaton 15 órakor: PSALMUS HUNGARICUS könyvpremier. Kodály Zol­tán halálának 10. évfordu­lója alkalmából. Breuer Já­nos zenetörténész előadása. Kass János grafikusművész illusztrációinak kiállítása. 315

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents