Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-25 / 71. szám

1977. március 25. • PETŐFI NÉPE • 3 Emberhez méltón, értelmesen A történelmi tavaszaink­ra emlékezés idejen, ezek­ben a hetekben a KISZ Központi Bizottságának ajánlására az ifjúkommu­nista közösségekben arról folynak viták, hogyan éljünk? Mi, mai fiatalok, akiknek először adatott meg történelmünkben, hogy ne a miből éljünk kérdésre kelljen választ adni, azért tartozunk fe­lelősséggel jelenünknek, jövőnk- nek, hogy a szó legnemesebb ér­telmében véve jól éljünk. A szo­cialista társadtlom célja ugyanis nem más, mint az emberhez méltó értelmes élet megteremté­se. □ □ □ A kecskeméti Egészségügyi Szakiskola ötventagú Ságvári Endre KlSZ-alapszervezete is vi­tát rendezett arról, hogyan le­het, hogyan kellene élni. A szak­iskola hallgatói általános ápoló­nő, asszisztens és gyermekgon­dozó szakmát tanulnak. Ha kéz­hez kapják szakmunkás-bizonyít­ványukat, leendő munkahelyükön három műszakban kell majd dol­gozniuk 1700 forint kezdőfizeté­sért. Szakmai téren milyen fejlő­dési lehetőségeik vannak? Egy tízhónapos tanfolyam elvégzése után szakosodhatnak, vagy a gimnázium harmadik évfolyamá­ra iratkozhatnak be, mert a szakiskolában emeltszintű képzés­ben részesülnek. Talán nem fe­lesleges leírni azt sem, hogy a kollégiumukban 41 lányra mind­össze egy mosógép jut. □ □ □ A tanteremből kihordták a pa­dokat, s 'most ötven lány ül kör­ben. Kovács Mária oktató mellett Szabadi Irén olvassa föl a gon­dolatébresztő kérdéseket, s mi­előtt még befejezné, máris ma­gasba lendülnek a kezek, jelez­vén, hogy van vélemény arról, miért jó, vagy miért nem, hogy a vonatokon van tanulókocsi. Il­di — keresztnevén szólítják egy­mást — kifejti, hogy jó, mert együtt lehetnek a fiatalok, job­ban telik az idő, megbeszélhetik a leckét. A vita vége, hogy jó, kell a tanulókocsi. Parázs vita a diákbérletekről, hogy miért van kevés. Ez a téma egy bejelen­téssel zárul: lehet váltani 110 fo­rintért öt előadásra szóló opera­bérletet, az összeget két részben is be lehet fizetni. Sporteszközök? Nagy derültsé­get váit ki a hallgatóságban, amikor a hozzászóló elmondja, hogy az a néhány pöttyös labda amivel játszhatnak, nem nevez­Riport egy vitáról hető sporteszköznek. A vita a ta­nulmányi kirándulásokkal folyta­tódik, s szinte minden hozzászóló nagyszerű dolognak tartja. Vi­szont nehéz autóbuszt szerezni, drága, több kedvezményt kellene adni. □ □ □ A klasszikus diáknyomor szín­helyei az albérletek? Van aki szerencsés, mert egy kedves, nyugdíjas tanárnőnél ket­ten mindössze ötszáz forintot fi­zetnek, más viszont panaszkodik, mert egy hideg lyukért egyedül fizet annyit. Ö méltatja a kollé­giumokat, szeretne kollégista len­ni, mert többet tanulhatna. Az iskolai könyvtár jó, hogy van, de több szépirodalmi könyv kellene, hisz az az általános műveltséghez, az emberi kiteljesedéshez nélkü­lözhetetlen. Az egyik legjobban megtárgyalt téma az 50 százalé­kos kedvezményes diákutazási igazolvány: — Vonattal sokkal olcsóbb utazni, mint autóbusszal, a ked­vezmény mégis csak a vonatra szól. Szerintem éppen fordítva kellene lenni — érvelt a kalocsai Ivó Magdolna. A vita légköre egyre őszintébb lett, néhány hozzászólás nagyon komoly önvizsgálatnak is beillett, főként amikor a hivatástudatról szóltak. Többen megvallották, hogy az alacsony fizetés, a három műszak miatt bármekkora is a hivatásérzet, nem maradhat ápo­lónő, ha férjhez megy, gyermeke születik. A rossz feltételek, az • Ivó Magdolna:- „Vonattal sok­kal olcsóbb utazni, mint autó­busszal, a kedvezmény mégis vo­natra szól...” anyagi elismerés hiánya bizony sokakból kiöli a hivatástudatot. □ □ □ — A lelkiismeretesség nem je­lent akkora előnyt, mint jelent­hetne ... — Harmadikban legyen a gya­korlat három műszakos, hogy ne akkor tudjuk meg milyen egy éjszakai ügyelet, amikor kikerü­lünk az iskolából. — Nekünk három év tanulás után legfeljebb kilenc forint az órabérünk, míg aki nem tanult, elmegy segédmunkásnak, annak jóval tíz fölött. • Szabó Olga KISZ-titkár az ok­tatónő, Kovács Mária érvelésén gondolkodik. — Sokan fiatalon a hivatásnak élnek, de ha jön a gyerek, ezer­nyolcszáz forintból akármennyire is akar, egyszerűen nem . élhet tovább a hivatásának, mert meg kell élnie, lakást kell venni... — Én megmondom őszintén nem szeretnék ápolónő maradni rossz körülmények között, ezért már most mindent megteszek ezért, hogy leérettségizhessek. Anélkül már ma nem sokat le­het elérni, s ezt tudomásul kell venni... □ □ □ ötven lány, akinek segítségé­re, mosolyára, nyugtató szavaira beteg emberek, gyámoltalan kis­gyermekek várnak majd, most őszintén beszéltek tanulásról, munkáról, szórakozásról, szülői környezetről, kollégiumi viszo­nyokról és mindenről, s a „ho­gyan éljünk” vitában minden bi­zonnyal fölismerték: minden ko­rábbinál több és jobb lehetőség van az emberibb életre, tartal­masabb munkára, de meg is kell küzdeni érte. Cs. K. Hatvannégy új víztározó épül 1980-ig A lakosság, az ipar és a mező- gazdaság rohamosan növekvő vízigényeinek kielégítése érdeké­ben másfél évtized alatt meg kell háromszorozni a vízellátó művek teljesítményét. Ezért mind in­kább figyelembe kell venni azo­kat a lehetőségeket, amelyek a tavaszi árhullámok és a belvizek megcsapolásával, visszatartásá­val szerzett tartalékok tárolásá­ban rejlenek. Ennek megfele­lően az ötödik ötéves terv táro­zóépítési programja 64 új táro­zó létesítését irányozza elő. Ezek­ben a tavakban majd mintegy 280 millió köbméter vizet tarta­lékolhatnak, s így 375 millióról 656 millió köbméterre emelkedik a tározókban „elraktározott” víz mennyisége. A legsürgetőbb vízellátási igé­nyeknek megfelelően elsősorban a Balaton környékén, a Tisza völgyében, a Kapos, a Zagyva, a Tárná völgyében és a Nyírség­ben szorgalmazzák újabb táro­zók építését. Az Országos Víz­ügyi Hivatal programja szerint mindinkább előtérbe helyezik a tározók komplex hasznosítását, lay építésüket összehangolják a vízgyűjtő terület patakmedrei­nek. belvízcsatornáinak rendezé­sével, az árhullámok és a káros belvizek egy részének felfogá­sával, s a hordalékos, iszapos víz ülepítésével, ami egyúttal a víz minőségének védelmét szolgálja. A komplex tározó regionális víz­művek közvetítésével pedig a la­kosság és az ipar vízellátását. A hasznosítás . teljeskörűségéhez azonban hozzá tartozik az is, hogy a tározó partján üdülésre, pihenésre is lehetőséget nyújtsa­nak. A felmérések szerint a domb- és síkvidékeken tározóépítésre alkalmas területek hasznosítása országosan 1,5—2 milliárd köb­méter víztartalék elhelyezését te­szi lehetővé. A lehetőségek tehát korlátozottak, s ezért fontos kö­vetelmény, hogy optimális mére­tű tározók énüljenek, s a komp­lex hasznosítás nagy térségek­ben hozza létre a vízkészletek és vízigények egyensúlyát. Ezért a komplex tározók építésének ki­bontakoztatása érdekében egy sor fontos szabályozási feladatot is meg kell oldani. Többek. között meg kell határozni a komplex hasznosítás feltételeit, arányait, egységesíteni kell a vízrajzi ész­leléseket, méréseket és gondos­kodni kell a vízkészlet megbíz­ható regisztrálásáról is. E sok­rétű feladat megoldásával tulaj­donképpen már a következő öt­éves terv víztározóépítési-prog- ramját készítik elő. (MTI) A vasút is veszélyes üzem Két nap alatt három olyan vasúti baleset történt, amelyek közül kettő halálos áldozatot követelt. A tudósításokban több olyan kifejezéssel találkozhattak olvasóink, amelyek nem egészen érthetők, ámbár félreérthetetlenül arra utalnak, hogy az utasok valamilyen módon vétettek a vasúti szabály­zat ellen. Ügy véljük, nem árt — éppen a vasúti balesetek megelőzése érdekében — szót ejteni arról, hogy milyen sza­bályok vonatkoznak az utasokra. Elöljáróban azonban szeretnénk leszögezni, hogy a vasút, akár­csak a többi közlekedési ágazat, veszélyes üzem, s a szabályok nemcsak a vasúti dolgozókra, de az utasokra is érvényesek. Valamennyi nagyobb vasúti ál­lomás várótermében kifüggesztik az utasokra vonatkozó szabályo­kat, sőt olyan helyeken, ahol na­gyobb a forgalom, hangosbeszé- lőn is közlik az utasokkal egy- egy szerelvény érkezését, indulá­sát, s egyben felhívják a figyel­met arra is, hogy ne tartózkod­janak a vágányok mellett. Mi a veszélyes abban, hogy valaki a vágányok mellett járkál, vagy várja a vonatot? Sokan talán nem észlelték, de úgy van, hogy a vasúti vágány mellett — a vasúti kocsik szélessége miatt — nagyobb helyet kell biztosítani, ezt nevezik űrszelvénynek. Gya­korlatilag arról van szó, hogy a vasúti vágányoktól bizonyos tá­volságra még kiér a kocsi széle, hágcsója, lépcsője. Két egymás mellett vezető vágánynál nyilván a két űrszelvény közötti távolság nem túlságosan nagy, ezért ott tartózkodni nemcsak tilos, de életveszélyes is. A három bal­eset közül kettő emiatt, az űr­szelvényben való tartózkodás kö­vetkeztében történt. A peron — az állomásokon a vágányok között kialakított széle­sebb térség — csak akkor biz­tonságos az utasok szempontjából, ha a vonat már beérkezett és áll. Miért mondjuk ezt? A beérkező vagy elinduló vonat sebességénél, tömegénél fogva a levegőben olyan szívóhatást gyakorol, amely könnyen lehet a baleset forrása. Ezért is kérik a vasút dolgozói, hogy a peronon csak a vonat be­érkezése után, vagy azelőtt, de a vágányoktól távol várakozzanak az utasok. Az is nyilvánvaló, hogy a vágányokon keresztül jár­kálni, az állomást ilyen módon megközelíteni szintén veszélyes, hiszen az utas, még ha a helyi viszonyokat jól is ismeri, nem tudja, mikor érkezhet tehersze- relvény, gépmenet, vagy egyéb vasúti jármű. Ezért helyezik el a pályatestek mellett a vasútállo­mások közelében a táblákat, hogy a vágányokon átjárni tilos. Anélkül, hogy bántani szeret­nénk a MÁV dolgozóit, megem­lítenénk: a vasúti szabályok — ők tudják a legjobban — az uta­sokra is érvényesek. Azok be­tartatása különösen az állomások területén az ő feladatuk is. Ne tűrjék el tehát a vágányokon át­szaladgáló, egy-egy cél könnyebb megközelítése érdekében ott jár­káló utasokat vagy gyalogosokat, á sorompó alatt átbujkálókat. Egyszóval, szerezzenek érvényt az előírásoknak, ha szükséges szi­gorral, éppen az emberéletek megóvása érdekében. G. G. Tizenkétmillió naposcsibe Teljes üzem a rémi keltetőállomáson Ahogyan eredetileg tervezték, január 5-e óta a követelmények­nek megfelelően működik a ré­mi Dózsa Termelőszövetkezet új baromfikeltető-állomása. Január 20-án keltek az első naposcsibék, azóta másfél millió naposbarom­fit szállított a közös gazdaság a vele szerződéses viszonyban levő 25 baromfitenyésztő üzemnek. Év végéig 12 millió naposcsibe hagyja el a Dózsa Termelőszövet­kezet keltetőállomását, amelyet a megnövekedett kereslet miatt 1978-ban tovább bővítenék. Akkor 15—16 millió csibe keltetésére lesz alkalmas a telep. Képünkön Stei­ner János szedi ki a keltetőből a naposbaromfit. (Pásztor Zoltán felvétele) Április 5-én kezdődik a tavaszi szünet Tanév végi menetrend az iskolákban Április 5-én kezdődik és 13-án fejeződik be a tavaszi szünet az általános iskolák több mint egy­millió és a középiskolák 202 000 diákjának. A szünet utáni első tanítási nap április 14-e, csütör­tök. A napközi otthonok ez idő alatt is a gyerekek rendelkezé­sére állnak, a pedagógusok válto­zatos, tartalmas programokat ál­lítanak össze. Az úttörőmozgalom és a KISZ is él a megnövekedett szabad idő adta lehetőségekkel, sok iskolában tartanak őrsi- és rajfoglalko^ásokat, KlSZ-össze- jöveteleket. b/.amos helyen a pe­dagógusok múzeumlátogatásokat, túrákat, kirándulásokat szervez­nek a diákoknak. Ami a tanév további menet­rendjét illeti: az általános isko­lákban a tam'tás június 4-én, szombaton fejeződik be. A tanév eredményes lezárásához 198 ta­nítási nap szükséges. Amennyiben ezt június 4-ig valamelyik isko­lában vagy osztályban nem érik el, az igazgató a tanítás idejét legfeljebb június 20-ig meghosz- szabbíthatja. A középiskolák több mint 48 ezer érettségi előtt álló diákjá­nak az utolsó tanítási nap május 14-e, szombat lesz. Az I—II—III. osztályosok még egy további hó­napot járnak iskolába, s a taní­tás számukra június 11-én, szom­baton ér véget. Százkilenevenkét kötelezően előírt tanítási napot kell teljesíteniük, s amennyiben eddig az időpontig nem lenne meg, az igazgató, ugyancsak jú­nius 20-ig, hosszabbíthatja meg a tanévet. A középiskolák nappali tagozatos tanulóinak írásbeli érettségi vizs­gái május 16-án kezdődnek és a hét végével zárulnak. A gimná­ziumokban a magyart, majd a matematikát, a szakközépiskolák­ban pedig a magyart és a szak­mai tárgyat követi a többi tárgy írásbeli érettségi vizsgája. A közös írásbeli érettségi—felvé­teli vizsgák május 23-án, 24-én zajlanak le. Az idén is — a ta­valyihoz hasonlóan — matemati­kából, fizikából és biológiából te­hetnek közös írásbelit a diákok. A középiskolások szóbeli érett­ségi vizsgáit az iskolákban az érvényes rendelkezések értelmé­ben június 9-én megkezdhetik, a legtöbb középiskolában azonban várhatóan az első vizsganap jú­nius 13-a, hétfő lesz. Az ország szakmunkásképző is­koláiban tanuló csaknem 165 ezer fiatal számára a többi oktatási intézményhez hasonlóan lesz a tavaszi szünet. A tanév utolsó ta­nítási napja a szakmunkáskép­zőkben június 11-e. A csaknem 48 ezer végzős június—júliusban, is­kolánként eltérő időpontban tesz szakmunkásvizsgát. (MTI) <<+yyyyyyyyyyyyy.yyyyyyyyyyyyyyy.yy.yyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyy.yyyyyy Működik már az erőmű • Leninvárosban bekapcsolták az országos energiahálózatba a Tiszai Hőerőmű első 125 megawattos gépegységét. A további gépegységeket már szerelik; az erőmű teljes kapacitása 860 megawatt lesz. (MTI-fotó: Horváth Péter felvétele — KS.) Kecskeméti hangversenyek Az Országos Filharmónia bér­leti estjeinek sorában adott hang­versenyt a Kecskeméti Szimfoni­kus Zenekar. A műsor, amelyről hangfelvételt készített a rádió, egészében kedvező benyomást keltett. A néhány kisegítővel megerősített vonóskar a műsort záró Schubert-szimfóniában kel­lő alapot teremtett a muzsikálás­hoz, ha'nem is volt minden rész­letben kellően csiszolt és ár­nyalt a játékuk. A fúvósok is — néhány pontatlanra, halványra sikerült részlettől eltekintve — kielégítően látták el feladatukat. Kemény Endre látható szeretet­tel, a gazdag schuberti kedély­világhoz való vonzódással vezet­te zenekarát. Helyi szólisták, a Kecskemét Vonósnégyes tagjainak közremű­ködésével szólalt meg a műsor elején Kadosa Pál érdekes ver­senyműve. A fúvósokkal kísért vonós versenyszólamok igep nagy feladatot róttak Palotás Jó­zsef, Róbert Gábor, Lakó Sándor és Seöbő Ildikó együttesére. Egy- egy jól sikerült részlet meggyő­ző hangzása, karaktere minden­képp említésre méltó. A mű tel­jes egészében kiérlelt előadása a későbbiek során alakulhat ki. A zenekar fúvósai a harmadik té­telben nyújtották a legjobb tel­jesítményt. Hiányoltuk viszont a záró rész kihegyezetten szellemes ritmikájának, hangszíneinek ki­dolgozottságát. Végül, de nem utolsósorban szólunk a műsor középpontjában álló Chopin-műről. Ivan Klansky vonzó tehetségű, fiatal csehszlo­vák zongoraművész játszotta az f-moll zongoraversenyt. A nép­szerű művet mértéktartó ízléssel, a ritmikus és melodikus elemek egyensúlyának megteremtésével adta elő. Játékából nem a rész­letekre, inkább a zenei egész egybefogottságára emlékezünk vissza. S éppen ez, a romantikus részleteket klasszikus egységbe fogó elképzelése volt rokonszen­ves. A hallgatóság hosszkntartó, megérdemelt tapsát egy Chopin- mazurka és Schumann Álmodo­zásának előadásával köszönte meg a művész. Kár, hogy viszonylag kevesen hallották a jól sikerült koncertet. Hova lettek a bérlet­tulajdonosok? ... Másnap, szerdán két ígéretes tehetségű fiatal muzsikus, Bokor Tamás hegedűművész és Roh- mann Imre zongoraművész mu­tatkozott be a Kodály-intézet és az Ifjú Zenebarátok Szervezete hangversenyén. Bokor Tamás virtuóz alkat, amint a Csajkov­szkij és Raueí-művek tolmácso­lása mutatta, de jó érzéke van a nagyobb ívű dallamossághoz is a Kodály Adagio tanúsága sze­rint. Hegedűhangjából még hi­ányzik a fényesség, viszont na­gyon szép lágy hangzásokra ké­pes. Rohmann Imre nemzedéké­nek ismert, nemzetközi vereny- díjakkal kitüntetett tagja. A hegedűszámok kíséretén kívül Schumann Humoreszkjeiből adott elő néhányat és Beethoven E-dúr szonátáját, Op. 14. választotta. Megnyerő líraiság, a második té­tel bánatának bensőséges megra­gadása jellemezte a technikailag is érett játékát. I. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents