Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-25 / 71. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1977. március 25. Barátsági nagygyűlés Berlinben (Folytatás az 1. oldalról) kormányküldöttség azzal a feladattal érkezett az önök országába, hogy tovább erősítse népeink barátságát, pártjaink testvéri kapcsolatát, fejlessze országaink gyümölcsöző együttműködését. Látogatásunk jó alkalmat nyújt arra, hogy! lemérjük azt a hatalmas fejlődést, amelyet az elmúlt években a Német Demokratikus Köztársaság népe marxista—leninista pártja vezetésével, a német forradalmi munkásmozgalom legjobb hagyományait folytatva elért Meggyőződhettünk róla, hogy eredményesen folyik a Német Szocialista Egységpárt IX. kongresszusán született határozatok végrehajtása, a fejlett szocialista társadalom építése. A Német Demokratikus Köztársaság bel- és külpolitikája egyaránt élvezi az ország lakosságának támogatását és nemzetközileg minden haladó erő szolidaritását. Megragadjuk az alkalmat, hogy a magyar nép nevében szívből gratuláljunk az elért eredmények megteremtőinek, a Német Demokratikus Köztársaság munkásosztályának, dolgozó parasztságának, szocialista értelmiségének, az ország egész népének. Kádár János ezután beszámolt a hazánkban folyó szocialista építőmunkáról, majd az NDK és Magyarország kapcsolatairól szólott : A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság évről évre erősödő barátsága és együttműködése történelmi vívmányunk; kapcsolatainkat minden fontos elvi-politikai kérdésben a teljes egyetértés és összhang jellemzi. Úgy értékeljük — és mostani tárgyalásainkon ebben is egyetértettünk —, hogy kapcsolataink töretlenül, dinamikusan és eredményesen fejlődnek, együttműködésünk az élet minden területén egyre erősödik. Sokrétű kapcsolatainkban meghatározó szerepet játszik a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szocialista Egységpárt elvtársi együttműködése, a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus elvein alapuló szoros szövetsége. Államközi kapcsolataink kiterjednek a szocialista építőmunka valamennyi területére és a közös fellépésre a világpolitikai küzdőtéren. Tárgyalásaink megerősítették, hogy pártjaink álláspontja azonos a nemzetközi helyzet vala- , mennyi alapvető kérdésében. Egybehangzóan úgy ítéljük meg, hogy a világ előre halad, folytatódik az erőviszonyok változása a három fő forradalmi erő, a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalom javára. Ennek eredményeként a nemzetközi politikai viszonyokban tért hódít a feszültség enyhülésének irányzata, az imperializmus történelmileg védekezésre kényszerül. Az erőviszonyok kedvező változásában döntő része van a szocialista országokban folyó építőmunka sikereinek, amelyekről a testvérpártok legutóbbi1 kongresz- szusai adtak átfogó képet. A szocializmus, a haladás és a béke erőinek térhódítását napjainkban korszakos változások tanúsítják. Történelmi jelentőségű győzelmet aratott a hős vietnami nép. Megvédte az agresszióval szemben nemzeti függetlenségét, az ország északi felében elért vívmányait. felszabadította a déli országrészt és most már az ötvenmilliói, Vietnami Szocialista Köztársaságban építi a szocializmust. A szocialista építés útjára lépett Laosz népe. A szocialista országok, s más haladó erők támogatásával sikerrel védelmezi nehéz harcban kivívott függetlenségét az angolai nép. Európában a görög- országi, a portugáliai és a spanyolországi fasiszta erők vereségei a haladó erők harcának fellendülését jelzik. Ezután az európai biztonsági és együttműködési értekezlet hasznáról. eredményeiről szólott Kádár János, majd hangsúlyozta: Azok a reakciós erők, szélsőséges körök, Európában és Európán kívül, amelyek kezdettől fogva az enyhülés és a békés egymás mellett élés ellen léptek fel, az utóbbi időben aktivizálódtak, s a helsinki záróokmány betűjével és szellemével ellentétes módon, sokszor hidegháborús hangvétellel akadályozzák a normális államközi kapcsolatok fejlődését, s beavatkoznak más országok bel- ügyeibe. A szabadság, a demokrácia, az emberi jogok védelmezőinek tüntetik fel magukat, s felhasználva a szocialista országokban fellelhető maroknyi csoportocskákat, a szocializmus úgynevezett disszi- denseit is, úgy tesznek, mintha a szocialista országok népeinek sorsát viselnék szívükön. Ezeknek a köröknek a próbálkozásai valójában arra irányulnak, hogy a szocialista országokban megvalósult társadalmi rendszer befeketítésé- vel megakadályozzák a szocialista eszmék további térhódítását, eltereljék a figyelmet a kapitalizmus belső bajairól, mély gazdasági és társadalmi válságáról, háborús pszichózis szításával kedvezzenek a hadiipari monopóliumoknak, és állítólagos kommunista katonai fenyegetésre hivatkozva visszafordítsák az enyhülés folyamatát. Ezek az erők a négyoldalú megállapodást megsértve mesterségesen élezik az úgynevezett nyugat-berlini problémát, bátorítják a Német Demokratikus Köztársaság elleni provokációkat. Ismerjük és támogatjuk a Német Demokratikus Köztársaság törekvéseit, hogyt a két német állam közötti kapcsolatok az egyenjogúságon, a szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartásán alapuljanak. Mi is kívánjuk — miként Honecker elvtárs a közelmúltban adott sajtónyilatkozatában is részletesen kifejtette —, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolataiban mindig az értelem és a jóakarat játssza a fő szerepet. A szocialista államok, s köztük országaink a helsinki ajánlások maradéktalan megvalósítására törekszenek. Ennek megfelelően pozitív programmal készülnek a belgrádi értekezletre is. Úgy véljük, hogy ez a tanácskozás akkor felel meg a részvevő országok érdekeinek, ha konstruktív módon tekinti át a helsinki záróokmány e'áírása óta eltelt időszak tapasztalatait) és előmozdítja az euróoai enyhülés további elmélyítését. Ebben a törekvésben változatlanul számítunk a tőkés országok reálisan gondolkodó politikai tényezőire, mindenkire, aki felelősséget érez a Helsinkiben megkezdett út folytatásáért, a kontinens és a világ népeinek békés, boldog jövőjéért. Az európai béke és biztonság ügye szorosan összefügg a világ más térségeinek problémáival. Hazánk a szocialista országokkal együtt síkraszáll a válságok politikai rendezéséért. Az egész világ biztonsága szempontjából alapvető fontosságúnak tartjuk a közel-keleti kérdés igazságos, átfogó és tartós politikai rendezését. Meggyőződésünk, hogy ez csak valamennyi érdekelt fél teljes jogú részvételével érhető el. Az izraeli csapatokat ki kell vonni valamennyi megszállt arab területről; biztosítani kell a Palesztinái arab nép törvényes nemzeti jogát,.beleértve a független állami léthez való jogot is; garantálni kell a térség valamennyi államának függetlenségét és biztonságát. Támogatjuk Afrika, Ázsia és Latin-Amerika népeinek antiirn- perialfsta harcát. Szolidárisak vagyunk a chilei hazafiakkal, Namíbia és Zimbabwe népeinek harcával. Elítéljük a dél-afrikai fajüldöző rendszer jogtalan uralmát és a haladó Mozambik ellen folytatott provokációt, a fasiszta terrorista módszerek alkalmazását egyes latin-amerikai országokban. Ezután a katonai enyhülés, a leszerelés szükségességéről szólott Kádár János: A szocialista országok külpolitikai lépései napjainkban a politikai enyhülés visszafordíthatatlanná tételére, a katonai enyhülés előmozdítására és a világ békéjét fenyegető, az emberiség anyagi és szellemi erőforrásait pazarló fegyverkezési ' hajsza megfékezésére irányulnak. Ezit az átgondolt törekvést szolgálják a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének legutóbbi üiésén született nagy jelentőségű kezdeményezések, valamint a Szovjetunió javaslatai a nukleáris fegyverkísérletek teljes eltiltására, az új típusú tömegpusztító fegyverek és fegyverrendszerek előállításának megakadályozására, a leszerelési világértekezlet összehívására. Hazánk, csakúgy mint a Német Demokratikus Köztársaság, a Varsói Szerződés többi tagállamával együtt következetesen azon munkálkodik, hogy ezek a kezdeményezések célt érjenek. A világ békéjének megszilárdítása, az enyhülési folyamat jövője szempontjából döntő jelentőségű miként alakul a szocialista és a kapitalista világ legerősebb államának, a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak a viszonya. A Szovjetunió vezetői, több ízben megerősítették, hogy elvi politikájukból kiindulva, az emberiség sorsa iránti felelősségtől áthatva változatlanul az egyenjogúságon alapuló és kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztésére törekszenek. Minden jó szándékú ember egyetértésére, a mi közvéleményünkben is helyeslésre találtak azok a konstruktív javaslatok, amelyeket Leonyid Iljics Brezs- nyev elvtárs három nappal ezelőtt, a szovjet szakszervezetek XVI. kongresszusán elhangzott beszédében terjesztett a világ nyilvánossága elé. Úgy véljük, hogy azok az amerikai politikusok gondolkodnak reálisan és vonnak le helyes, az amerikai nép érdekeinek is megfelelő következtetést, akik azt szorgalmazzák. hogy az Egyesült Államok új vezetése maga is segítse elő a két nagyhatalom közötti viszony további javítását. Mély meggyőződésünk, hogy az enyhülési politika nemcsak a szocialista országok népei számára előnyös, hanem megfelel a világ valamennyi népe érdekeinek és akaratának. Az öt világrészt átfogó nemzetközi kommunista mozgalmat a fellendülés jellemzi. A szocialista országokban tovább erősödött a kommunista és munkáspártok vezető szerepe, irányításukkal lendületesen folyik a szocializmus és a kommunizmus építése. A fejlett tőkés országokban testvérpártjaink mind nagyobb tömegeket tudhatnak maguk mögött és mind nagyobb hatást gyakorolnak országuk politikai és társadalmi viszonyaira. Növekedett a kommunista pártok befolyása Afrika, Ázsia és Latin-Amerika országaiban. Mozgalmunk fejlődésének meghatározó vonása, hogy az élő marxista—leninista elmélettől vezérelve keresi és megadja korunk nagy kérdéseire a választ. Erősödik a törekvés az egységre, amint ezt jól mutatta az elmúlt évben az európai kommunista és munkáspártok berlini találkozója. A találkozón a kontinens 2d kommunista és munkáspártjának képviselői földrészünk jelenének és jövőjének leglényegesebb kérdéseiben alapos, demokratikus előkészítő munkával kialakított közös álláspontot fogadtak el. A közösen kimunkált dokumentum meggyőzően bizonyítja, hogy az európai kommunisták mélységes felelősséget éreznek földrészünk és a világ minden népének sorsa iránt. A nemzetközi kommunista mozgalomnak, korunk meghatározó erejének kipróbált és hatékony fegyvere a nemzetközi összefogás. Az osztályellenség, a nemzetközi burzsoázia természetszerűleg éppen ennek megbontására törekszik. Arra számít, hogy sikerül szembeállítania egymással a mozgalom különböző osztagait. Megpróbálja saját osztályérdekeinek megfelelően félremagyarázni a marxizmus—leninizmusnak azt a nyilvánvaló tételét, hogy a szocializmushoz különböző utak vezethetnek. A marxista—leninista pártoknak minden esetben az a kötelességük, hogy összhangot teremtsenek az osztályharc történelmi tapasztalatainak elméleti ösz- szegezései, a szocialista építés általános törvényszerűségei és az egyes országok konkrét adottságai, á nemzeti sajátosságok között, A Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának is alapvető elve és feladata ennek az összhangnak a biztosítása, a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazása. A Magyar Szocialista Munkáspárt azt vallja, hogy napjainkban, amikor a kommunista és munkáspártok önállóan határozzák meg taktikájukat és stratégiájukat, különösen nagy jelentősége van eszméink tisztasága megvédésének, a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazásának, a testvérpártok proletár internacionalista egységének. Pártunk ezen az elvi alapon támogatja a rendszeres két- és sokoldalú véleménycserét, a közös ellenség ellen vívott harc tapasztalatainak egybevetését, az akciók egyeztetését. Síkrtiszáll a testvérpártok Berlinben megerősített, a marxizmus—leninizmus elveire épülő kölcsönös internacionalista szolidaritásának erősítéséért. Megemlékezett beszédében Kádár János a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójáról is: Az évforduló tiszteletére a legnagyobb magyar vasas üzem, a Csepel Vas- és Fémművek szocialista brigádjai munkaversenyt kezdeményeztek. Felhívásuk széles körű visszhangra talált hazánkban. A kezdeményezés október forradalmi szellemében született és a szocialista építés mai feladatainak megoldását segíti. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójáról történő méltó megemlékezéssel nemcsak a történelemnek adózunk. A Szovjetunió népei méltán lehetnek büszkék a hat évtized hősies harcainak és odaadó munkájának hatalmas eredményeire, és a mi népeink is a világ elé tárhatják a megvalósuló és világrendszerré vált szocializmus nagyszerű vívmányait. 1 Beszédét a következő jókívánságokkal fejezte be Kádár János: — Kívánjuk a testvéri Német Demokratikus Köztársaság kommunistáinak, dolgozó népének, hogy további kimagasló eredményeket érjenek el hazájuk felvirágoztatásában, szocialista közösségünk erősítésében, a szocializmus és a béke ügyének szolgálatában. Szolidaritásunk) ezekben a napokban elmélyült és tovább erősödött. További munkánkhoz, harcunkhoz nagy erőt ad annak tudata, hogy a Magyar Népköz- társaság és a Német Demokratikus Köztársaság népei között szoros a barátság és együtt haladnak előre a szocializmus és a béke zászlaja alatt. Éljen a Német Demokratikus Köztársaság, és vezető ereje, a Német Szocialista Egységpárt! Éljen a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság megbonthatatlan testvéri barátsága! Éljen a szocialista országok testvéri közössége! Éljen a szocializmus és a béke! Díszvacsora a nagykövetségen A magyar párt- és kormányküldöttség NDK-beli látogatásának utolsó hivatalos eseményére csütörtökön este a Magyar Népköz- társaság berlini nagykövetségén került sor: Kádár János díszvacsorát adott NDK-beli vendéglátója és házigazdája, Erich Honecker tiszteletére. A szívélyes, testvéri légkörű vacsorán a tárgyaló delegációkon és a szakértőkön kívül részt vettek az NDK párt- és állami vezetői. Lázár György miniszterelnök pohárköszöntőt mondott, amelyben a többi között hangsúlyozta: — Mindannyiunkra mély benyomást tett és maradandó élmény számunkra az a forró hangulatú barátsági nagygyűlés, amelynek részesei lehettünk ma délután. — Országaink politikai, gazdasági, kulturális kapcsolatai széles körűek és minden területen állandóan tovább bővülnek. Közülük szeretném külön is kiemelni gazdasági együttműködésünk dinamikus növekedését. Megelégedéssel szólhatok arról, hogy kölcsönös áruforgalmunk ebben az ötéves tervben megközelíti az 5 milliárd rubelt. Az eddig elért eredmények lehetővé, a kölcsönös érdekek pedig szükségessé teszik, hogy folytassuk az újabb kooperációs és szakosítási lehetőségek feltárását és tervszerű megvalósítását. Ezért üdvözöljük, hogy a kormányközi gazdasági együttműködési bizottság és tervező szerveink megkezdték az 1980 utáni népgazdasági tervek egyeztetésének előkészítését. Örömmel állapíthatom meg, hogy kölcsönös a készség gazdasági együttműködésünk bővítésére és színvonalának szüntelen fejlesztésére. Lázár György pohárköszöntőjé- ben aláhúzta, hogy a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság népeinek testvéri barátsága és annak további elmélyítése közös ügyünk. Barátságunk további erősítésének szilárd alapja, hogy teljes a nézetazonosság közöttünk minden fontos elvi, politikai kérdésben — szögezte le. Willi Stoph, az NDK Minisztertanácsának elnöke, pohárköszöntőjében a többi között kijelentette, hogy „a teljes nézetazonosság jegyében lefolyt gyümölcsöző véleménycserénk jelentős és messzeható eredményei nagy örömmel és megelégedéssel töltenek el bennünket. A gondolkodásnak és cselekvésnek ez az azonossága közös világnézetünkön, a marxizmus—leninizmuson és a szocialista nemzetköziség elvein alapul”. Hozzátette: — Egyetértésben növelni kívánjuk erőfeszítéseinket azért, hogy a szocialista gazdasági integráció céljait és alapelveit megvalósítva, még hatékonyabban hasznosítsuk népgazdaságaink érdekében és népeink javára országaink anyagi és szellemi erőit. Ehhez mindenekelőtt hozzájárul a két ország gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének bővítése és elmélyítése. A társadalmi élet valamennyi más területén is fokozottan együtt kívánunk működni. Konzultálni fogunk minden fontos nemzetközi kérdésben és tevékenyen hozzájárulunk a testvéri szocialista államok összehangolt és egyeztetett béke- és biztonsági politikájának megvalósításához. Willi Stoph kijelentette: — Itt-tartózkodásuk alatt ismételten meggyőződhettek arról a mély barátságról és azokról a testvéri érzelmekről, amelyeket a magyar nép, a magyar munkás- osztály és annak marxista—leninista pártja iránt az NDK dolgozói tanúsítanak. Még egyszer biztosítani szeretnénk önöket kedves magyar barátaink és elvtársak, hogy minden erőfeszítést megteszünk az önök baráti látogatása során kötött megállapodásoknak, népeink és államaink javára való folyamatos és maradéktalan teljesítése érdekében”. A magyar párt- és kormány- küldöttség NDK-beli hivatalos baráti látogatásáról ma hazautazik Budapestre. (MTI) Losonczi Pál fogadta az etióp küldöttség vezetőjét Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke csütörtökön az Országházban fogadta Fiszeha Deszta őrnagyot, az etióp ideiglenes katonai kormányzótanács állandó bizottságának tagját, a közigazgatási és szervezési bizottság elnökét, a hazánkban tartózkodó etióp jó- szolgálati küldöttség vezetőjét. A szívélyes, baráti légkörű tanácskozáson részt vett dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter. Rácz Pál külügyi államtitkár ugyancsak csütörtökön a Külügyminisztériumban fogadta az etióp delegációt. A küldöttség látogatást tett S. Hegedűs Lászlónál, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának. titkáránál. (MTI) • Képünk: Fiszeha Deszta, a tolmács, Losonczi Pál és dr. Korom Mihály. (MTI-fotó.) Morardzsi Deszai az új indiai miniszterelnök ÚJ-DELHI A SZAMACSAR indiai hírügynökség jelentette, hogy India új miniszterelnöke a 81 éves Morardzsi Deszai, a parlamenti választásokon győztes Dzsana- ta-párt vezetője. Az idős jobboldali politikus csütörtökön letette az esküt, mint az új kormány feje. Deszait választották az alsóház többségi csoportjának vezetőjévé és ezzel jogot nyert arra, hogy alakítson kormányt. Deszai a múltban már három ízben próbálkozott sikertelenül a hatalomra jutni és három év óta vezette a jobboldali erők kampányát Gandhi aszony megbuktatására. Morardzsi Deszai 1896. február 29-én születet Gujarat államban, tehát 81 éves. 1930- ban csatlakozott Mahatma Gandhi polgári engedetlenségi mozgalmához. Mindvégig részt vett a brit gyarmatosítás ellen vívott nemzeti küzdelemben és ez alatt több ízben börtönbe vetették. 1931- ben belépett az Indiai Nemzeti Kongresszus Pártba és tagja lett a szervezet végrehajtó bizottságának. 1956-ban tagja lett a központi kormánynak, 1956 és 1958 között kereskedelem- és iparügyi miniszter volt, 1958-ban a pénzügyminisztérium élére került és 1967 márciusában — tárcájának megtartásával — miniszterelnök-helyettes lett 1969. júliusában lemondott, mert ellenezte a bankok államosítását. 1969. novemberében szakadás következett be az Indiai Nemzeti Kongreszus Párton belül, s Morardzsi Deszai a pártból kivált ellenzéki frakció vezetője lett. 1975. június 26-án, néhány nappal a rendkívüli állapot bevezetése után letartóztatták és csak 1977. január 18-án bocsátották szabadon. 1977. január 24-én az ellenzéki pártok alkotta koalíció, a Dzsanata-párt országos bizottságának vezetője lett. Morardzsi Deszai nyugatbarát politikus hírében áll, ugyanakkor azonban a múltban több ízben síkraszállt az el nem kötelezettség politikája mellett. Az új miniszterelnök tegnap sajtóértekezletet is tartott. Kormányának elsőrendű feladatát „a nyomor, a munkanélküliség és a rendkívüli állapot következményeinek” felszámolásában jelölte meg, hangoztatva, hogy „a válságot fel kell oldani, az előző kormány szertelenségeinek véget kell vetni”. Értésre adta azt is, hogy az új Dzsanata-párti alsóházi szövetség — amelyet, mint mondotta, „nem engedek széthullani” _—, visszavonatja a parlamenttel a Gandhi-kormányzat alatt hozott alkotmányreformokat. Ezek tudvalevőleg helyreállították a törvényhozás jogkörét a reformokat akadályozó bíróság felett. „A bíróságok függetlenségét teljesen biztosítjuk” — közölte a kormányfő. Külpolitikai kérdéseket is feltettek Deszainak. Ezekre egyebek között kijelentette: India „szívélyes és jó kapcsolatokat tart majd fenn minden országgal, feltéve, ha ezt viszonozzák”. India — folytatta — nem tervezi „különleges kapcsolatok” kialakítását egyetlen országgal sem. „Maradéktalanul el nem kötelezett politikát követ majd”. India és a Szovjetunió barátsági szerződéséről egy kérdésre válaszolva Morardzsi Deszai azt mondotta, hogy „ha ez a viszony azt jelenti, hogy valamely más országgal nem barátkozunk, akkor a szerződést meg kell majd változtatunk, vagy legalábbis nem járunk el majd ilyen szellemben”. Ami magát a szerződést illeti, Deszai szerint ezt nem készül felbontani az új kormány,', amelynek élére áll. (MTI) Ceausescu köszönő távirata Nicolae Ceausescu, a Román KP főtitkára, államelnök és Ma- nea Manescu miniszterelnök a szovjet vezetőkhöz intézett táviratban köszönetét mondott a testvéri szovjet népnek a Romániát sújtott földrengéssel kapcsolatban kinyilvánított együttérzésért és a román népnek nyújtott segítségért. „Mindez ékesszólóap juttatta kifejezésre a Szovjetunió népeinek a román nép iránt érzett szolidaritását, a két párt és a két ország közötti baráti kapcsolatokat és együttműködést” — hangoztatja a Leonyid Brezs- nyevhez, Nyikolaj Podgornijhoz és Alekszej Kosziginhez intézett távirat. (TASZSZ) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Felhívás a tüzesetek megelőzésére » A tavaszi mezőgazdasági és kertészeti munkák megkezdése előtt gondatlanul végzett gaz- és parlagégetések minden évben jelentős kárt okoznak a népgazdaságnak. Az időjárás felmelegedése következtében az erdőkben és az erdők környékén fokozódik a tűz keletkezésének és tovaterjedésének veszélye. Ezért a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kéri a lakosságot, hogy a kiskertekben, a hétvégi telkeken az égetéssel tisztítani kívánt rét, legelő és szántóterületeken a gaz- és gyomnövények, a hulladékok égetését fokozott gondossággal és kellő körültekintéssel, az erdőterületektől 200 méter távolságon túl, a tűzvédelmi szabályok megtartásával végezzék. Szeles, viharos időben, a késő esti órákban ne gyújtsanak tüzet. Az égetés befejezése után a területet vizsgálják át, a viszamaradt parazsat, illetve izzó részeket gondosan oltsák el és földdel takarják le. Egyben felhívják a vasúton, illetve a közúti gépjárműveken utazók figyelmét, hogy az ablakon égő gyufát, vagy dohányneműt ne dobjanak ki, mert azzal az útmenti növényzetben, faállományban jelentős tűzkárokat okozhatnak. (MTI)
