Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-22 / 68. szám
I A 0 PETŐFI NÉPE • 1977. március 22. Mindannyiunk hasznára összefoglaló nevén kisüzemi gazdaság. Beletartozik a különböző szövetkezetek tagjainak háztáji földje, a hobby- földeken, ház körüli kertekben, szakcsoportokban, kisegítő gazdaságokban termelők és az egyéni gazdák. A köznapi, az elterjedtebb megnevezés a háztáji, ami egyébként nem véletlen, hiszen a kisüzemi gazdaságok közül ez a legjelentősebb. Természetesen nem lebecsülendő a házkörüli, hétvégi telkeken növényeket termelő munkások, értelmiségiek tevékenysége sem. ök is beletartoznak abba a csaknem kétmilliós családba, amely az országban kisüzemi »gazdálkodást folytát. Felmérések szerint mintegy ötmillió ember ilyen jellegű munkája adja évente az ország mezőgazdasági termékének egyharmadát, a központi árualap 15 százalékát. Ugyancsak jelentős a kisgazdaságok termeléséből származó devizabevétel, amely százmillió dollár körüli. Már az eddig felsoroltakból is eldönthető: a háztáji jelentős szerepet tölt be a népgazdaságban. Méginkább igazolható, ha mélyebben vizsgálódunk, ha egy-egy növény vagy állatfaj termelését-tartá- sát külön-külön is szemügyre vesszük. E kisüzemek ugyanis — például tavaly —, a fokhagymából nyolcvan, az uborkából hatvan, a cseresznyéből és meggyből nyolcvan, a bogyós gyümölcsökből és kajsziból hatvan százalékát adták az országos termésnek. Az állattenyésztésből is kiveszik részüket. 'Az ország szarvasmarha-állományának negyven, a sertések ötven—hatvan százalékát tartják, s munkájuk nélkül aligha számíthatnánk elegendő házinyúlra, mézre, hízott libára, galambra, virágmagra, amelyekből évente mintegy félszázmillió dollár értékű tőkés exportot bonyolít le az ország. Az ötvenezer tanyát magába záró Bács-Kiskun e társadalmi, valamint természeti tényezők miatt is az ország megyéi közül — a kisüzemi gazdálkodás, termelés szempontjából — a legjelentősebb. E dimbes-dombos homokvidé- ken évszázados hagyománya van a szőlő- és gyümölcstermesztésnek, amelyre a még meglevő szórványkertek emlékeztetnek. A klíma kedvező a zöldségtermesztésre is. A homoktalaj gyorsan fölmelegszik, kora tavasszal lehet véteményezni, s a napfényes órák száma is több, mint a; országos* átlag. A megye földterületének 18 százalékát kitevő háztájikban a lakosság kétharmada, mintegy 380 ezer ember tevékenykedik. Évente átlagosan négy és fél milliárd forint értékű árut — növényt, állatot és termékeit — állítanak elő, csaknem tizedét a hasonló jellegű országos termelésnek. A kisüzemekben van a szarvasmarha-állomány csaknem harminc, a sertés ötvenhat százaléka. A megye zöldségének bruttó termelési értékéből 38, gyümölcstermeléséből 47, szőlőtermeléséből pedig 51 százalékkal részesedik Egyes növényfélék, gyümölcsfélék termesztésében szerepük meghatározó, ugyanis e gazdaságokban terem a cseresznye, a meggy, a szilva és a kajszi háromnegyede. Sorolhatnám még az adatokat bizonyítván a háztáji jelentőségét, hasznát a % megyében. Hiba lenne azonban úgy gondolni, a kisüzemi gazdaságok elszigetelten léteznek, termelnek. Egyre inkább elmondhatjuk, ezek a gazdaságok a nagyüzemek részei, mikroegységei, amelyek számtalan szállal kötődnek ehhez és - már sok helyen összehangolt termelést is folytatnak. Szükség van erre, hiszen a nagyüzem sajátos termelési módjából, szerkezetéből adódóan nem volt még képes „átvenni" valamennyi növényt és állatfajt, azonban az is nyilvánvaló, amit. termel, azt olyan hatásfokkal és mennyiségben teszi, amivel" a hagyományos kisgazdaság nem képes versenyezni. Ami nem tartozik ez utóbbiba, az egyebek között a sok kézi munkaerőt igénylő, még nem gépesített kultúrák termesztése. Ebben vállalt kiemelkedő szerepet a megyében levő 139 ezer kisgazdaság, az összesen 149 ezer hektárt elérő földterületén. Igen sok szövetkezetben, sőt állami gazdaságban is jól működő háztáji üzemág irányítja, szervezi termelésüket és az áru értékesítését is. Emellett elméleti és gyakorlati segítséget ad, ellátják alapanyaggal, takarmánnyal, vegyszerrel stb., hogy minél kedvezőbb körülmények között termelhessenek a háztájikban. A felvásárlási árak módosítása, az előnyös szerződés- kötési lehetőségek, a zöldségátvételi kötelezettség hozzájárult a kisüzemek biztonságos termékértékesítéséhez. A háztájiról szólva nem mulaszthatjuk el, hogy Erdei Ferencnek, kilenc esztendővel ezelőtt leírt mondataiból ne idézzünk, „Mezőgazdaságunkban az átmeneti formákat is meg kell becsülnünk, és ki kell aknáznunk — például a háztáji gazdaságokban, hiszen ezekben még belátható időre olyan tartalék van, ami nemcsak jelentősen járul hozzá összes termelésünkhöz, hanem hasznosan értékesít olyan termelőerőket, amelyeket egy túl gyors ütemű modernizálás tétlenségre kárhoztatna... A hagyományos régit nem dobhatjuk el... Egyik, másik ágazatban létfontosságú, hogy ilyen szférában is fenntartsuk a termelést, illetőleg csökkenését a lehető legnagyobb mértékben fékezzük." E gazdaságpolitikai előrelátásban, útmutatásban benne foglaltatik, a népgazdasági érdeket szolgáló kistermelés társadalmi igénye, ugyanakkor az egyének érdeke is, amely így nemes ötvözetet, egységet alkot. Ma már az Erdei Ferenc-i gondolatok megvalósulásának tudatában beszélhetünk a kisüzemi gazdálkodásról, amelynek termelését jelentőségéhez mérten segíti, ösztönzi, támogatja több párt- és kormány- határozat. Ezek eredményezték a háztáji gazdálkodást végzők elismerését. Munkájuk megbecsülést kapott, fokozódó termelésükkel pedig mindannyiunk hasznára tevékenykednek. Csabai István Több zöldséget adnak a szakcsoportok A kormány által hozott intézkedések hatására az idén kedvezőbbek a zöldségtermelési feltételek. Szerződéskötés esetén a kisgazdaságok 40 százalékos állami támogatást kaphatnak, például a fóliasátorra. Ez, és a magasabb zöldségfelvásárlási árak, vagyis a jövedelmezőség növekedése serkentőleg hat a termesztési kedvre. Ezt bizonyítja, hogy az elmúlt évhez viszonyítva a megye ÁFÉSZ-einek keretében működő mintegy 30 zöldség- és gyümölcstermelő szakcsoport tagjai az idén nagyobb, ösz- szesen 100 ezer négyzetméternyi területen állítottak fel fóliasátrakat. A központilag biztosított kedvezmények után ez érthető. Ha egy 100—120 négyzetméteres fedett területet többszörösen és jól hasznosít tulajdonosa, megtalálja a számítását. Természetesen ehhez szükséges, hogy jól válasszák meg a növényt. Főként azokat érdemes termeszteni, amiből évek óta hiány mutatkozik. Ilyen a zöldbab, uborka, vöröshagyma, paradicsom, paprika, amelyekből bizony még lehetne növelni a termőterületet. A kisgazdaságoknak a kézi munkaerő igényesebb felhasználása szempontjából a primőrök előállítása éri meg leginkább. A fóliasátrakat például sokkal kifizetődőbb paprika-, paradicsomhaj tatással hasznosítani, mint mondjuk, karalábéval vagy bármilyen más káposztafélévei. Ez utóbbiakra ugyanis a vártnál többre kötöttek szerződést a megye gazdaságai. A kisgazdaságok tulajdonosai kezdik felismerni mire van nagyobb szüksége a népgazdaságnak, mit keres a fogyasztó, miből mennyit érdemes termeszteni, hogy kifizetődő legyen. Ez érzékelhető a következő adatokból is. A solti ÁFÉSZ tavaly csak 200 ezer darab hajtatott paprikát tudott felvásárolni helyben, az idén viszont a megkötött szerződések alapján több millióra számítanak. Ezzel nemcsak a községek ellátását segítik, hanem az áruból jut a megye nagyobb városaiba is, A változást tükrözi az is, hogy a megyei szakcsoportoktól az elmúlt esztendőben felvásárolt hét és fél ezer mázsa zöldséggel szemben az idén ennek duplájára lehet számítani. A megye ÁFÉSZ-ei, az AGRO- KER Vállalattal közösen mező- gazdasági boltokat létesítettek a megyében. Legutóbb Kiskunhalason adtak át egy gazdaboltot. Ezenkívül szaporítóanyag biztosításával, szaktanácsadással, garantált átvételi árúkkal igyekeznek fenntartani a termelési kedvet. B. Z. Jövedelmező az állattartás A lajosmizsei Kossuth Szak- szövetkezet az idén méginkább segíti a tagsági gazdaságokat. Egyebek között 20 hektár legelőt telepítenek, a már meglevő 180 hektár mellé. A tagság a szövetkezet közvetítésével értékesíti termékeinek többségét, amely tavaly mintegy 16 millió forint értékű Volt. Tamás János szakszövetkezeti gazda az elmúlt esztendőben 40 sertést, két hízómarhát, több, mint négyezer liter tejet adott át. — Süldőre kötöttem szerződést — mondja — aztán mégis meghizlaltam az állatokat. Ugyanis átvételi nehézségek voltak az állatforgalminál. Piacra is vihettem volna a jószágot, de nem szeretek kupeckodni, időm sincs erre. Meg a szakszövetkezet rendelkezésemre bocsátotta a szükséges takarmányt. Ennek ellenértékét utólag, az elszámoláskor vonták le az állatok értékéből. Ez nagy segítség, de nem kisebb az sem, hogy a tagok igénye szerint malac, vagy süldő korában is átveszi a sertést a szövetkezet. Kifizeti az árát is és tovább- hizlalásra otthagyja a gazdának. Amikor a jószágok elérik a megfelelő súlyt, elszállítják. Ekkor történik a végelszámolás. — Jó módszernek tartja ezt? — Enélkül talán már állatot sem tartanék. Pedig gyerekkorom óta foglakozom jószágneveléssel. Soha nem volt üres a portra. Nem is lesz, amíg mozdítani tudom a kezem. Hiszen még a tejért is házhoz jönnek a szak- szövetkezet kocsijával. — Most mennyi állata van? — Két tehén, három anyakoca és három szarvasmarhát hizlalok, valamint húsz sertést. Baromfitartással is foglalkozunk. A feleségemmel együtt ápoljuk a jószágokat, de segítenek a szüleim is. Sokat könnyít a munkánkon, hogy három évvel ezelőtt a villanyt is beköttettük a tanyába. A villanymotoros szivattyú nélkül konyhakerti növények termesztésével sem tudnánk már foglalkozni. — A zöldséget is a szövetkezetnek adják el? — Tavaly még csak a gyümölcsöt vették át tőlünk. Almából másfél vagonnal, a zöldséget azonban — mintegy 15 mázsányit — a helyi ÁFÉSZ-nek adtuk. Az idén viszont a 300 négyzet- méter fólia alatt termesztett retket, paprikát, paradicsomot és a 800 négyszögöles területünkön előállítható zöldséget a szakszövetkezeten keresztül értékesítjük, mivel az idén már konyhakerti növényeket is átvesz tőlünk. B. Z. • Egymásnak adják a kilincset az UNIVER Szövetkezet vetőmagboltjában a vásárlók. ajánlott a megye fogyasztási szövetkezeteinek — ha legalább 200 ezer forint értékű növényvédő szert vásárolnak —, hogy az esetleg megmaradt vegyszert visszavásárolja. Így az ÁFÉSZ-szaküzletek a tavaszi, nyári idényre még nagyobb készletet tartalékolhatnak. Még sem volt zökkenőmentes idénykezdetkor a kistermelők műtrágya- és növényvédőszer-vásárlá- si lehetősége. Egyik, másik szaküzlet a tárolótérhiány miatt késve vette át az AGROKER szállítmányait. Kiskunmajsán vizsgázott szakembert, sőt, a hónaposretek termesztéséről is híres kiskun városban helyiséget sem találtak a műtrágya- és növény- védőszer-bolt számára. Másutt a szigorú követelményeknek nem felelt meg a szaküzletnek szánt helyiség. Az AGROKER az előző évben már jól bevált mozgóboltját indítja piaci napokon e településekre, hogy a háztáji és kistermelők beszerzési lehetőségeit könnyítse. Idénykezdet óta nagy forgalmat bonyolít le a mezőgazdasági ellátó vállalat bácsalmási szaküzlete, az UNIVER Szövetkezet mezőgazdasági áruháza, a Tiszakécskei ÁFÉSZ szakboltja, valamint a kiskunhalasi és a tompái gazdabolt. A háztáji és kisgazdaságok kertészeti termelésének fellendülését jelzi, hogy Bács-Kiskun megyében március közepéig a kistermelők 30 millióért vettek műtrágyát, növényvédő szert. A tavaszi idény még nem ért véget, így az ösz- szeg tovább növekszik. Év eleje óta elkelt 450 tonna PVC- fólia is, ami 3,1 millió négyzetméter befedésére alkalmas, és 70 százalékát ugyancsak a megyében használják fel. A különböző kertészeti kisgépek iránti kereslet is megnőtt. A kínálat azonban nem elégíti ki az igényeket, pedig a mező- gazdasági ellátó vállalaton kívül az állami és a szövetkezeti kereskedelem más forrásból is igyekszik kisgépválasztékát növelni. Az év első felében kétezer motoros kapa érkezik a kistermelők részére. Ebből előreláthatólag kétszázat kap Bács-Kiskun, de ennek a tízszerese kellene. A háztáji szőlőkben, gümölcsösök- ben jól bevált motoros háti- és hordozható permetező gépekből öt-hatszáz darab várható, más hasonló rendeltetésű eszközökkel együtt talán kielégíti a szükségletet ez év első felében. A mezőgazdasági ellátó vállalatnak 38 bizományosi lerakata van a megyében, ahová nagy tételben szállítja a nitrógén-, foszfor-, káli-, valamint a különböző keverési arányú összetett műtrágyát. A Bács-Kiskun megyében bevezetett, és évek során át kialakult bizományosi rendszernek előnye, hogy az ÁFÉSZ, vagy az iparcikk-kereskedelmi vállalat szaküzleteiben így készletezett műtrágya értéke nem terheli a kiskereskedelem forgóeszközeit, mert az AGROKER tulajdonában marad. A mezőgazdasági ellátó vállalat emellett olyan szerződést 0 Az előző hónapban több mint 3 milliós forgalma volt a kecskeméti mezőgazdasági áruháznak. Képünkön kis csomagú műtrágyát vásárolnak. (Méhest Éva felvételei) Harmincmillióért műtrágya és növényvédő szer — Nem is olyan régen még úgy volt, hogy sokan szégyell- ték a parasztj munkát. Még azok is, akik ebbe születtek, alighogy kitanultak, az iparban, vagy irodában helyezkedtek el. De hát mi a lelkünk mélyén földművesek vagyunk. Ügy tartja egy mondás: kinek a származása, kinek a jelleme, vagyis, hogy nem kell ezt szégyellni. Én is így vagyok ezzel. Munkám a gépkocsihoz köt. A szövetkezeti személyautót vezetem tizennégy éve. De amikor kiszállok a kocsiból, irány a kert, a fóliasátrak, no meg ott vannak a jószágok is ... 0 Az utolsó burgonyagumók is földbe kerülnek. Hatszázezer kilométernél többet autókázott balesetmentesen a kiskunhalasi Vörös Október Tsz gépkocsijaival Simon Lajos. A szám mindennél jobban mutatja lelkiismeretességét. Ahogy itt állunk a városhoz közeli tanyája udvarán, s belekezd zöldségtermesztésének történetébe, arca .átszellemül, szemeivel végigsimogatja az ezer négyzetmétert takaró fóliasátrak minden darabját. Büszke rá Két kezével csinálta, no meg a család, a felesége és fia segített. Üvegházat is építettek. A központi fűtést barkács- ötletességgel és gonddal oldotta meg. — Paprikát termeltem tavaly az üvegházban. Bevallom nem érte meg, s aztán szakértelmem sincs hozzá. Most palántát nevelek benne, ezeket ültetjük ki a fólia alá. A paprika, a paradicsom mellett uborkát is. Május végén már terem. Mind átadom a tsz-nek. Szerződtem. Közben fahasábokat kerülgetünk, meg egyéb építőanyagokat. Mindegyikhez fűz megjegyzést, hogy mi készül majd belőle. Tekergős úton jutunk a kertbe a fóliasátrakhoz. — Előnyös a szerződés nekem is, a tsz-nek is. A Vörös Októbernek öt zöldségesboltja van Halason, egy pedig Fehértón. Ezekbe viszik a friss árut innét, a tanyámról, egyenest. Segít is a gazdaság. Csak gondolja meg, negyven százalékkal olcsóbban vettem a fóliasátrat, kihozzák a műtrágyát, a növényvédő szert, a sertéseknek a takarmányt, a hízókat is innen szállítják — ingyen. Aki szerződött a téesszel, vagy a helyi ÁFÉSZ- szel, megkap minden támogatást. Azt mondom, megéri. A sátrak közötti földbe burgonyát ültetnek. „Előcsí- ráztatott!" büszkélkedik, miközben az utolsó gumókat teszi a kapája vágta gödörbe a felesége. Vajon a többiek, az ismerősök, a barátok tényleg szégyellik ezt a munkát?... Visszakanyarítom a beszédet erre. Szélesen mosolyog ... — Az volt! Ma már, aki erejéből teheti, no meg egy kicsit számol is, kora reggel, vagy délután késő estig kint van. Birkózik a földdel, gondozza az állatait. Becsülete van ma ennek a munkának. Hiszen élelmet termelünk! Már tavaly is sokan nekivágtak a kertészkedésnek. Meglátszott a piacon, a boltokban: több is volt, meg frissebb is az áru. Amilyen segítséget kapunk a háztáji munkához, úgyhiszem hiba lenne, ha nem élnénk vele, ha nem tennénk meg mindent, hogy több zöldség, hús kerüljön a városok lakóinak konyhájába, asztalára. Cs. I.
