Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-13 / 37. szám

1917. február 13. • PETŐFI NÉPE • 3

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE

Az 1976. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről

A gazdaságpolitika időszerű kérdéseiről lesz szó az elkövetkező napokban országszerte, s így a Bács-Kiskun megyében is sorra kerülő pártnapokon. Az alábbiakban ismertetjük a megyei szervezésű pártnapok ütemtervét.

(Folytatás az 1. oldalról)

mint 1975-ben. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés az ipar egészében 4,9 százalékkal, élelmiszeripar nélkül 5,9 százalékkal haladta meg az előző évit.

Az 1976. évi befejezésre kijelölt ipari nagyberuházásokat az év végéig átadták, közülük néhányat határidő előtt. A villamosenergia- kapacitás a Dunamenti Hőerőmű utolsó áramfejlesztő egységének átadásával további 215 megawatt- tal, mintegy 5 százalékkal bővült. Elkészült a szovjet—magyar földgázvezeték II. szakasza. Befejeződött a Nyirád-izamajori II. bauxitbánya beruházása. Átadták az ózdi kohászati üzemek rúd- és dróthengerművét, (évi kapacitása 300 000 tonna hengerelt acél, ami több mint 10 százaléka az évi összes hengereltacél-termelésünk- nek). A Székesfehérvári Könnyűfémmű présműve évi 10 400 tonna alumínium félgyártmányt termelő kapacitással bővült, ami az országos termelés 7—8 százalékának felel meg. Megvalósult a Dunai Kőolajipari Vállalat II. fejlesztési üteme. Folytatódtak a számítástechnikai program megvalósítását segítő beruházások, valamint a könnyűipar fejlesztését szolgáló rekonstrukciók. A Szegedi Szalámigyár rekonstrukciójával a szalámigyártó kapacitás 55 százalékkal nőtt.

Az építőipari termelés a tervezettet megközelítően, 4,5—5 százalékkal növekedett. Az állami építőipari vállalatok termelése 6,1 százalékkal, az építőipari szövetkezeteké, a nem építőipari szervezeteké kisebb mértékben nőtt.

A foglalkoztatottak száma az építőiparban valamivel csökkent, a termelés növekedése teljes egészében a munkatermelékenység emelkedéséből származott.

A korábbinál szélesebb körben alkalmazzák a korszerű építési módokat, javult az építőipar gépesítettsége. Az építőipari kapacitás bővülése és szerkezete elmaradt az építési igényektől.

III.

Mezőgazdaság

A mezőgazdasági termékek termelése a tervben számított növekedéssel szemben — előzetes adatok szerint — 3 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel ezelőtt. A növénytermelés 5 százalékkal, az állattenyésztés 1 százalékkal maradt el az 1975. évitől. Az elmaradásban a kedvezőtlen időjárás mellett szerepe volt annak is, hogy az év elején alacsony volt a sertésállomány, a szarvasmarha-állomány pedig az év folyamán nem nőtt. Számottevő kiesés volt a nyári érésű zöldségekből, gyümölcsökből, burgonyából, kukoricából, szálastakarmányokból és a vágóállat-termelésből.

1976-ban 5,1 millió tonna búza termett, 1,1 millió tonnával több, mint egy évvel azelőtt. A hektáronkénti átlagtermés 38,8 mázsa volt, és meghaladta az eddigi legmagasabb 1974. évit is. A terméstöbblet körülbelül 80 százaléka a terméshozamok növekedéséből adódott. Kukoricából

5,2 millió tonna, az 1975. évi rekordtermésnél 1,9 millió tonnával kevesebb termett. A hektáronkénti terméshozam az előző évi 50,2 mázsáról 38,7 mázsára csökkent. Cukorrépából 4 százalékkal, burgonyából 16 százalékkal, lucernából és vörösheréből 25—26 százalékkal kevesebbet takarítottak be. mint, 1975-ben.

Nyári érésű gyümölcsökből kevesebb, almából több termett az 1975. évinél. A szárazság leginkább a zöldségtermelést sújtotta. A terméskiesés pótlására a mező- gazdasági nagyüzemekben a korábbihoz képest nőtt e növények másodvetése. Az őszi csapadék kedvezően hatott a másodvetésű és az őszi betakarítású zöldségfélék hozamaira, így az összes zöld- ségtermés valamivel meghaladta az előző évit.

A sertésállomány 1976 december végén 7 855 000 darab volt, 902 000 darabbal több az egy évvel azelőttinél. Az állomány a nagyüzemekben és a háztáji-kisegítő gazdaságokban csaknem azonos mértékben nőtt. A

szarvasmarha-állomány a nagyüzemekben emelkedett, a kisüzemekben csökkent. Az év végi állomány összesen 1 888 000 darab volt, 16 000 darabbal kevesebb az 1975. év véginél. Ezen belül a tehénállomány növekedett,

A vágóállat-termelés az év eleji alacsony állatállomány miatt

8—10 százalékkal elmaradt az

előző évitől, a baromfihús-termelés 1976-ban is számottevően emelkedett. A belföldi szükségletre való tekintettel kevesebb vágóállatot és húst exportáltak, mint egy évvel azelőtt. Az állati termékek közül a tojástermelés csökkent, a tejtermelés, főleg a hozamok emelkedése folytán, 6 százalékkal nőtt.

A mezőgazdasági keresők száma csökkent. A mezőgazdaság szocialista szektorában folytatódott a kisebb teljesítményű gépek felváltása nagyobb teljesítményűekkel. A traktorállomány az év végén 59 200 darab volt, kevesebb, mint. az előző évben, a vonóerőkapacitás azonban 4 százalékkal nőtt. Az év folyamán a mezőgazdasági üzemek többek között 5000 traktort, 2100 gabonakombájnt, 2400 tehergépkocsit szereztek be. A műtrágya-felhasználás hatóanyagban számítva 1,5 millió tonna volt. valamivel kevesebb, mint egy évvel korábban.

IV.

Szállítás, hírközlés

Az áruszállítás (súly alapján számítva) a termelés és a forgalom növekedésével összhangban

3,2 százalékkal meghaladta az előző évit, torlódás csak a IV. negyedévben volt. Tovább nőtt a tehergépkocsi-közlekedés és a csővezetékes szállítás aránya: tehergépkocsin 4,8 százalékkal, csővezetéken 12,1 százalékkal több árut szállítottak az egy év előttinél. A távolsági személyszállításban részt vevő utasok száma 1,8 százalékkal emelkedett. Autóbuszon 4,8 százalékkal többen, vonaton kevesebben utaztak, mint

1975-ben. A személyszállításban fokozódott a személygépkocsik szerepe.

1976-ban a vasút a tervezettnél több új villamos- és Diesel-mozdonyt szerzett be. A villamos- és Diesel-vontatás aránya elérte a 91 százalékot. Folytatódott a vonalhálózat, valamint a pálya- és állomásbiztosítás korszerűsítése,. a záhonyi" átrakókörzet fejlesztése.

1976-ban 1400 új autóbuszt és sok más személyszállító közúti járművet állítottak forgalomba. Az ország személygépkocsi-állománya mintegy 70 ezerrel nőtt, és az év végén elérte a 650 ezret. Az év folyamán 16 500 új tehergépkocsit helyeztek üzembe. Átadták a forgalomnak a budapesti metró Deák tér—Nagyvárad tér közötti szakaszát és az ehhez kapcsolódó aluljárókat. Folytatódott az úthálózat bővítése, illetve korszerűsítése.

A hírközlésben 20 000-rel nőtt a telefon-főközpontok befogadóképessége, az alközpontoké 23 000 állomással bővült. Befejeződött a solti nagy teljesítményű közép- hullámú rádióadó építése.

V.

Külkereskedelem

A terv a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása érdekében fő feladatként a tőkés viszonylati! passzívum csökkentését jelölte meg, amit az exportnak az importnál számottevően gyorsabb növelésével kellett elérni. Ez a cél megvalósult.

Az összes kivitel — összehasonlítható áron — több mint 8 százalékkal emelkedett, nagyobb mértékben, mint a behozatal, amely — ugyancsak összehasonlítható áron — 4 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi forgalom passzívuma körülbelül 35 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban. A passzívum csökkenése nagyobbrészt a dollár és egyéb tőkés devizaelszámolású forgalomban következett be, de jelentős volt rubel viszonylatban is.

A népgazdaság fejlődésében továbbra is nagy szelepe volt az államközi szerződéseken alapuló szocialista viszonylatú áruforgalomnak. A nem szocialista országokba exportált árumennyiség az előző évi stagnálás után növekedett.

A behozatalon belül legnagyobb mértékben az anyagok és a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek importja fokozódott. Kismértékben nőtt az energiahordozók és a fogyasztási iparcikkek behozatala is, a gépeké kevesebb volt, mint az előző évben.

A kivitelen belül az ipari termékek exportja nőtt. Elsősorban a kohászat és a vegyipar növelte exportját, a gépipari és a köny- nyűipari termékek kivitele mérsékeltebben emelkedett. Az élelmiszerkivitel — a mezőgazdasági termeléssel összefüggésben — kisebb volt az 1975. évinél.

VI.

Beruházás

A szocialista szektor beruházásaira, a tervnek megfelelően, 150 milliárd forintot fordítottak. Ez folyó áron csaknem 3 százalékkal több, volumenben annyi, mint az előző évben volt.

A beruházások anyagi-műszaki összetétele javult. Az építési beruházások összege kisebb, a gépberuházásoké nagyobb volt a tervezettnél Állami beruházásokra, ezen belül nagyberuházásokra kevesebbet, vállalatiakra, — elsősorban az exportnövelést célzó, hitellel finanszírozott beruházásokra — többet fordítottak, mint amennyit a terv előírt. Az erőforrásokat elsősorban a befejezés előtt álló nagyberuházásokra koncentrálták. Az 1976-ban befejezésre előirányzott nagy létesítményekben megkezdődött a termelés, bár egyes kiegészítő és kapcsolódó létesítmények még nem készültek cl. Az év folyamán öt új nagyberuházás kivitelezését k'ezdték meg.

VII.

Népesség, népmozgalom, foglal k oztatottság, a lakosság életkörülményei

Az ország népessége 1977. január 1-én 10 625 000 fő volt. 1976- ban 185 400 gyermek született, 8800-zal kevesebb, mint az előző évben, és 132 100-an haltak meg, 1000-rel többen, mint 1975-ben. Ezer lakosra 17,5 élveszületés és

12,5 haláleset jutott. A természetes szaporodás így az 1975. évi 63 100 főről 53 300 főre csökkent; és ezer lakosra számítva 5 fő volt. Ezer élveszületett közül 30 halt meg egy éves koron alul, kevesebb, mint 1975-ben.

1977. január 1-én az aktív keresők száma 5,1 millió volt, ugyanannyi, mint egy évvel ezelőtt. A létszám a főbb termelő ágazatokban —■ az iparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban — csökkent, a többi ágazatban kismértékben emelkedett.

A nyugdíjasok száma 1 802 000 főről 1 871 000 főre emelkedett. Megkezdődött a tsz-tagok nyugdíjkorhatárának fokozatos csökkentése. Gyermekgondozási segélyben 287 000 anya részesült, a dolgozó nők körülbelül 13 százaléka, 22 000-rel több, mint egy évvel korábban.

A munkások és alkalmazottak nominális havi átlagkeresete mintegy 3200 forint volt, körülbelül 5,5 százalékkal több, mint

1975-ben. Az emelkedés a különböző ágazatokban megközelítően azonos volt. Az átlagosnál jóval nagyobb mértékben nőtt a papíripari, a bölcsődei és az óvodai dolgozók bére, akiknél központi béremelést hajtottak végre. A kereseteket az első félévben havi 50 forint, júliustól havi 110 forint egészítette ki a tüzelő- és a húsáremelés kompenzálására.

A pénzbeni társadalmi juttatások összege 15 százalékkal emelkedett. Családi pótlékra 7,5 milliárd forintot, gyermekgondozási segélyre 3,5 milliárd forintot folyósítottak, 16—16 százalékkal többet, mint 1975-ben. Nyugdíjakra 32,3 milliárd forintot fizettek ki, az előző évinél 19 százalékkal többet.

Az egy keresőre jutó reálbér országos átlagban körülbelül 0,5 százalékkal haladta meg az előző évit. A tsz-tagok keresetének reálértéke hasonlóan alakult. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme, ami a bérjövedelmeken kívül magában foglalja a különféle pénzbeni és természtbeni társadalmi juttatásokat is, ösz- szességében a tervezettnél kisebb mértékben, körülbelül 1 százalékkal emelkedett.

A lakosság fogyasztása reálértéken 1.5—2 százalékkal haladta meg az előző évit. A kiskereskedelmi forgalom folyó áron 6,8 százalékkal. összehasonlítható áron 1.4 százalékkal volt több. mint 1975-ben. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása volumenben 3 százalékkal emelkedett. Az ioarcikkek forgalma megegyezett, az 1975 évivel. Ezen belül a ruházati cikkek eladása mintegy 3 százalékkal csökkent, a vegyes iparcikkeké i százalékkal emelkedett. A lakosság részére végzett fogyasztási szolgáltatások mennyisége mintegy 2 százalékkal meghaladta az előző évit. A saját termelésből származó mezőgazdasági termékek fogyasztása valamelyest csökkent.

Mindent egybevetve a lakosság életszínvonala — gazdasági lehetőségeinkkel összhangban — mérsékeltebben emelkedett az előirányzottnál.

Az áruellátás lényegében kiegyensúlyozott volt. Nagyobb áruhiány — különösen az első félévben — zöldségből és burgonyából volt. Az áruellátás javítására számos intézkedést tettek: egyebek között terven felül importáltak burgonyát és húst, egyidejűleg csökkent az export. Az év utolsó hónapjaiban valamennyi fontos élelmiszerből kielégítő' volt a kínálat. Az iparcikkek közül esetenként főleg egyes szerelési- és építőanyagok beszerzése jelentett gondot. Az üzlethálózat számottevően bővült és korszerűsödött.

Emelkedett és sok esetben korszerűsödött a háztartások gépesítettsége, tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottsága. Az év folyamán többek között 250 300 hűtőszekrényt, 177 000 mosógépet, 248 500 televíziót, 728100 rádiót, 95 100 magnetofont, 7,4 milliárd forint értékű bútort, 80 500 személygépkocsit vásároltak. A lakosság tulajdonában az év végén mintegy 620 000 személygépkocsi volt.

A fogyasztói árszínvonal — a kiskereskedelmi, a piaci és a szolgáltatási árszínvonal együtt —• a tervezettnél nagyobb mértékben, 5 százalékkal emelkedett. A túllépés főleg abból adódott, hogy a burgonya-, zöldség- és gyümölcsárak az első félévben és nyáron igen magasak voltak, és éves átlagban 28 százalékkal meghaladták az előző évit. Az év utolsó hónapjaiban a zöldség- és gyümölcsárak már alacsonyabbak voltak, mint 1975 azonos hónapjaiban. A ruházati cikkek árszínvonala 4,8 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 5,1 százalékkal volt magasabb, mint 1975-ben.

Nőttek a lakosság megtakarításai. Az év végén a takarékbetét- állomány megközelítette a 93 milliárd forintot, ami 14 százalékká! több volt az egy év előttinél.

Az év folyamán állami erőforrásból 32 400, magánerőből 61 500, összesen 93 900 lakás épült. Az állami erőből épült lakások száma 4400-zal, a magánerőből épült lakásoké 7500-zal meghaladta az előirányzatot.

Egészségügyi ellátásra az állami iköltségvetés mintegy 12 milliárd forintot fordított. A kórházi ágyak száma 2300-zal 92 400- ra. az orvosok száma 760-nal 27 800-ra emelkedett. Az év végén az összes körzeti orvosi állások 6 százaléka — zömében vidéken —nem volt betöltve. Egy általános orvosi körzetre 2590 lakos jutott. A Dölcsődei helyek száma az év folyamán 2100-zal bővült, és az év végén 52 ezer volt.

Az állami költégvetés az oktatási intézményekre mintegy 17 milliárd forintot fordított. Az óvodai helyek száma az 1975. év végi 296 000-ről 311 000-re emelkedett, Száz 3—5 éves gyermek közül 1975-ben 76, 1976-ban 80 járt óvodába.

A különböző oktatási fokozatokon 1,8 millióan tanulnak. Az általános iskolát végzettek 88 százaléka továbbtanul. A 14—16 évesek 39 százaléka jár szakmunkás- képző iskolába, a 14—17 évesek 37 százaléka középiskolás és a 18—25 évesek 4,5 százaléka egyetemi, főiskolai hallgató.

Közművelődésre állami erőforrásokból mintegy 5 milliárd forintot költöttek. Az év folyamán 8 400 könyvet adtak ki 89 millió példányban. A kiadott könyvek száma és példányszáma az előző évekénél nagyobb mértékben nőtt. Ezer lakosra az év végén 233 televízió-előfizető jutott.

VIII.

Idegenforgalom

Az év folyamán 9,9 millió külföldi érkezett az országba, 5,4 százalékkal több, mint az előző évben. Ezen belül az egy napnál hosszabb ideig az országban tartózkodó turisták száma 5,6 millió volt, 555 ezerrel, 11 százalékkal több az előző évinél; A turisták 84 százaléka a szocialista országokból érkezett, számuk 607 ezerrel nőtt. A nem szocialista országokból érkező turisták száma 52 ezerrel csökkent.

A külföldre utazó magyarok száma 3,9 millió volt, 13 százalékkal több, mint 1975-ben. A kiutazók 93 százaléka a szocialista országokat kereste fel. Budapest, 1977. február 12. (MTI)

Február 15-én:

14 óra, Kecskemét, MÁV kultúrotthon, Bonijert Adóm, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese.

Február 16-án:

15 óra, Kecskemét, ÉPSZER Vállalat, dr. Kőrös Gáspár, a kecskeméti városi pártbizottság első titkára.

Február 17-én:

15 óra, Kecskemét, Kertészeti Főiskola, Orbán Sándor, az MSZMP KB munkatársa;

15 óra, Kalocsa, Asztalos- és Építőipari Szövetkezet, Szűcs Béla, az Oktatási Igazgatóság nyugdíjas tanára.

Február 18-án:

14 óra, Dunavecse, Vegyesipari Vállalat, dr. Molnár Benedek, a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola főigazgatója;

14 óra, Kecskeméti Konzervgyár, Maris János, az MSZMP KB alosztályvezetője;

15 óra, Bácsalmás, művelődési ház, Roska István külügyminiszter-helyettes;

Február 21-én:

14 óra, Kiskunmajsa, MEZŐGÉP Vállalat drótfonat gyára, Csányi Sándor, a megyei pártbizottság munkatársa;

14.30 óra, Kecskemét. Szerszámipari Művek, dr. Mező Mihály, a megyei tanács osztály- vezetője;

16 óra. Kiskőrösi Állami Gazdaság, dr. Matos László, a megyei pártbizottság osztályvezetője;

Február 22-én:

14.30 óra, Kecskemét, Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola, Matkó István, a Magyar Hírlap rovatvezetője;

16 óra. Bátya, Piros Paprika Tsz (általános iskola), Komáromi Attila, a megyei pártbizottság munkatársa.

Február 23-án:

14.15 óra. Baja, Finomposztó Vállalat, Tohui László, a megyei tanács általános elnökhelyettese;

15 óra, Kiskőrös, Egyesült Szakszövetkezet, Király László, a megyei tanács osztályvezetője;

Február 24-én:

15 óra, Baja, megyei tanács járási hivatala, dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke;

18 óra. Madaras, művelődési ház, Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára.

Február 25-én:

10 óra, Dusnok, művelődési ház, Boza József, a kalocsai járási pártbizottság első titkára;

14 óra, Kiskőrös, MEZŐGÉP Vállalat, Juhász István, a kiskőrösi városi pártbizottság titkára;

14 óra, Kecskemét, Baromfifeldolgozó Vállalat, Zsuffa Ervin. az MSZMP KB alosztályvezetője;

14 óra, Balotaszállás, tsz-közi vállalkozás, Ispánovits Márton, a MÉSZÖV elnöke;

16 óra. Kiskőrös, ÁFÉSZ, Goí- dea Mihály, a megyei pártbizottság munkatársa;

17.30 óra. Kecel, művelődési ház, Hegedűs István, a megyei pártbizottság osztályvezetője;

Február 28-án:

13.30 óra. Baja, Hűtőház, Borsodi György, az SZMT vezető titkára;

16.30 óra, Dunapataj, Űj Élet Tsz, dr. Arvay Árpád, a megyei tanács vb-titkára;

Március 1-én:

14 óra, Kalocsa, Sütőipari Vállalat, Szvorény János, a kalocsai városi pártbizottság első titkára;

14 óra, Kecskemét, Szék- és Kárpitosipari Vállalat, dr. Bognár Lajos, az Oktatási Igazgatóság igazgatóhelyettese;

Március 2-án:

14 óra, Baja, Mezőgazdasági Kombinát, Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára.

14 óra, Kecskemét, Fémmunkás Vállalat, Nyers Rezső, az MSZMP KB tagja, az MTA Közgazdaság- tudományi Intézet igazgatója;

Március 3-án:

14.30 óra, Kalocsa, Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalat, dr. Weither Dániel, a Petőfi Népe főszerkesztője;

14.30 óra, Kiskunfélegyháza, Április 4. Gépipari Művek Vegyipari Gépgyára, dr. Bodóczky László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke;

17 óra, Tiszakécske, Béke és Szabadság Tsz, Miklós János, az Állami Gazdaságok Bács-Kiskun megyei Főosztályának igazgatója;

Március 4-én:

14.30 óra, Kecskemét, városi tanács, Benedek István Gábor, a Magyar Hírlap főmunkatársa;

15 óra, Sükösd, Hosszúhegyi Állami Gazdaság, Váncsa Jenő, MÉM-miniszterhelyettes;

15 óra, Kecskemét, MEZŐTERMÉK Vállalat, Nagy Béla, a megyei pártbizottság munkatársa;

Március 7-én:

14 óra, Solt, MEZŐGÉP Vállalat gyáregysége, Kovács Gyula, a megyei pártbizottság munkatársa;

16 óra, Páhi, tűzoltó klub, Gál Gyula, a megyei pártbizottság munkatársa;

16 óra, Soltvadkert, művelődési ház, Ivanics Lajos, a kiskőrösi járási pártbizottság első titkára;

18 óra, Kelebia Községi Tanács, Búza Dezső, a kiskunhalasi járási pártbizottság első titkára;

18 óra, Jánoshalma, művelődési ház, Farkas József, a Hazafias Népfront megyei titkára;

Március 8-án:

14 óra, Kecskemét, Zöldségtermesztési Kutató ilntézet, dr. Molnár István, a megyei pártbizottság munkatársa;

14.15 óra, Baja, Bácska Bútoripari Vállalat, Pap György, a bajai városi pártbizottság első titkára;

18 óra, Szalkszentmárton, pártház, Faragó Ede, a megyei párt- bizottság munkatársa;

Március 10-én:

14 óra, Baja, Férfifehérnemű- gyár, Földi László könnyűipari államtitkár;

14 óra, Kalocsa, VBKM EKA gyáregysége, Marosi Tibor, a megyei pártbizottság osztályvezetője;

16 óra. Kiskunhalas, Baromfi- feldolgozó Vállalat, dr. Posváncz László, a megyei pártbizottság osztályvezetője;

16 óra, Kecskemét, OTP, Szigeti Péter, a megyei tanács osztályvezetője;

16.30. Kecskemét, BÁCSÉP, Gera Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője;

Március 11-én:

14.15 óra, Baja, Vas- és Fémipari KTSZ, Pető János, a megyei pártbizottság munkatársa;

13 óra, Kiskunfélegyháza, Alföldi Cipőgyár, Pogány Károly, a megyei pártbizottság munkatársa;

16 óra, Bácsbokod, művelődési ház, Tengeri Pál, a megyei párt- bizottság munkatársa;

17 óra, Orgovány, művelődési ház, dr. Neichel László, a megyei rendőr-főkapitány helyettese;

17 óra, Mélykút, művelődési ház, dr. Glied Károly, a megyei tanács elnökhelyettese;

Március 14-én:

16 óra. Tompa, művelődési ház, Iván Istvánná, nyugdíjas;

16 óra, Izsák, Egyesült Sárfehér Tsz (művelődési ház), dr. Greiner József, a Bács-Kiskun megyei Bíróság elnöke;

16 óra, Kiskunfélegyháza, városi rendőrkapitányság, Sztanojev András, a városi pártbizottság első titkára;

18.30 óra, Harta, Lenin Tsz, Bercsényi Zoltán, a megyei párt- bizottság munkatársa;

Március 15-én:

16 óra, Rém, művelődési ház, Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára;

Március 17-én:

14 óra. Kiskunhalas, Kötöttárugyár, Kovács Benedek, a Központi Bizottság munkatársa;

14 óra, Kunszentmiklós, TEMA- FORG Vállalat, Konfár Sándor, a TIT megyei titkára;

Március 18-án:

14.15 óra, Kiskunfélegyháza, Habselyem Kötöttárugyár, Lajtai Benőné, a megyei pártbizottság tagja, a Baromfifeldolgozó Vállalat kiskunhalasi gyára technológusa;

15 óra, a Kiskunhalas, pártbizottság székháza, Szendrei Sándor, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatója;

Március 22-én:

14 óra, Kiskunhalas, Fémmunkás Vállalat, Sáfár József, a megyei pártbizottság munkatársa.

A fentieken kívül a megyében még további 250 helyen tartanak pártnapot.