Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-13 / 37. szám

• • PETŐFI NÉPE • 1917. február 13. AZ ESEMENYEK KRÓNIKÁJA HÉTFŐ: Az ENSZ főtitkára Libanon fővárosában tárgyalt — A NATO dél-európai főparancsnokát nevezték ki a CIA igazgató­jává. — Levelet intézett a KGST a Közös Piachoz. KEDD: Carter első sajtóértekezletén a szovjet—amerikai viszonnyal foglalkozott. — A Közös Piac és Izrael megállapodását aláírták Brüsszelben. — Franz-Josef Strauss, a CSU vezetője János Károly spanyol királynál járt SZERDA: A Szovjetunió, a Magyar Népköztársaság és Csehszlovákia felvette a diplomáciai kapcsolatot Spanyolországgal. — Genscher nyugatnémet külügyminiszter Damaszkuszba látogatott. CSÜTÖRTÖK: Népszavazás Egyiptomban Szadat intézkedéseinek el­fogadtatására. — Fidel Castro a CBS televíziójának adott nyi­latkozatában kijelentette, kész találkozni Carterral. PÉNTEK: Waldheim tárgyalásai Izraelben. — Három párt, köztük a kommunista párt kérte nyilvántartásba vételét Spanyolországban. — Kiszabadították az elrabolt spanyol politikusokat. SZOMBAT: Görög—török megbeszélés Cipruson. — A Francia Kom­munista Párt 80 városban rendezett tömeggyűléseket a választási kampány kezdeteként. A hét három kérdése Az a tény, hogy a szocialista országok felvették a diplomáciai kapcsolatot Spanyolországgal, is­mét ráirányította a figyelmet az Ibériai-félszigetre, sokan kérdezik hát, hogyan alakul a politikai fejlődés Madridban és Lisszabon­ban? A Közel-Kelet továbbra is élénk diplomáciai tevékenység színhelye, hiszen Waldheim mel­lett Genscher, az NSZK külügy­minisztere is feltűnt egyik-másik fővárosban jelezve, hogy a nyu­gatnémet tőkének sem közömbös, hogyan alakul a helyzet ebben a térségben. A jövő héten Vance amerikai külügyminiszter körút­ja kezdődik Ugyanekkor népsza­vazás zajlott le Egyiptomban, s ezzel kapcsolatban jogos a kér­dés, mit akart elérni Szadat el­nök? Érdekes módon a Földközi-ten­ger térsége szolgáltathatta a hé­ten a harmadik kérdést is, hiszen a ciprusi probléma — úgy látszik — elmozdul a holtpontról. Miért is kerül sor újból ciprusi gö­rög—török párbeszédre? Hogyan alakul a politikai fejlődés Spanyolországban és Portugáliában ? Az Ibériai-félszigeten a fasiz­mus uralma a múlté. Utóvédhar­cokat a „bunker”ból még foly­tathatnak. — milyen kifejező is ez a szó a spanyol fasiszták ama csoportjára, akik még befolyásos helyeken vannak, s akik ahol le­het, még fékezni próbálják a de­mokratizálási folyamatot —, de sem Madridban, sem Lisszabon­ban nincs már döntő hatásuk az események menetére. A két volt fasiszta állam mai belpolitikai helyzete természete­sen különbségeket mutat: Portu­gália haladó erői annak idején forradalmi lendülettel zúzták szét a gyűlölt rendszer pilléreit. A NATO és a nemzetközi monopol­tőke akkor meg is riadt és min­dent megtett, hogy lefékezze ezt a fejlődést, majd vissza is szorítsa a demokratikus folyamatokat, a földreformban, államosításokban • Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár a héten Megkezdte közel-keleti kör­útját. A képen: a főtitkár (balról) Szárkisz libanoni államfővel (középütt) tárgyal. (Telefotó—AP) OJSAGHIR: A Nemzetközi CjJAépttési és Fejlesztési Bank hatvanmillió dolláros hitelt szavazott meg a chilei juntának. •— Nyugalom, uraijnl Ez nem bankrablót, czupán chilei üzletfeleink jöttek kölcsönt fölvenni... (Llszogorszkij rajza a moszkvai Krokogyllból—KS) A HÉT KARIKATÚRÁJA kifejezésre jutott népi törekvése­ket. Ha hasonlatot keresünk, azt mondhatnék: Portugália három nagy lépést tett előre, aztán egyet-kettőt vissza... Spanyolországban előbb a Fran- co-rendszer haszonélvezői maguk próbálkoztak helyzetük megerő­sítése céljából látszatreformokkal, aztán a roppant társadalmi fe­szültség nyomására az új ki­rálynak és új miniszterelnökének már tényleges engedményeket kellett tennie. Hadd említsük meg a sorban az utolsót: amely a héten született Madridban, a politikai pártok működésének en­gedélyezéséről ezután már nem a kormány dönt... elég, ha egy párt bizonyos nyilvántartásba vételét kéri és ugyanakkor letét­be helyezi működési, szervezeti szabályzatát. A madridi legfel­sőbb bíróság hatáskörébe utalták, hogy esetleg kifogást emeljen, sőt el is utasíthatja a párt nyil­vántartásba vételét. Ha viszont tíz nap elteltével a bíróság nem nyilatkozik, a párt automatiku­san törvényesen elismert szerve­zetnek számít. A Spanyol Kom­munista Párt, a Spanyol Szocia­lista Munkáspárt és liberális párt éltek a lehetőséggel és máris kérték nyilvántartásba vételüket, vagyis legalizálásukat. Spanyolország tehát — hogy az előbbi hasonlatot folytassuk — negyed- és féllépésekkel bár, de egyre távolodik a francoizmustól. Mire kért igent Szadat elnök a népszavazással? Tízmillió egyiptomi választó- polgárt szólítottak hirtelen az ur­nákhoz, három héttel azután, hogy az ország történetében szin­te páratlan méretű zavargások­ban, tüntetésekben, rendbontá­sokban jutott kifejezésre az elég­telenség. A tömegeket nyugtala­nította a ..nyitott kapuk” .gazda­ságpolitikája: Szadat kormánya megnyitotta a kmukat a külföldi tőke előtt, ezzel azonban együtt járt az a nyugati követelés, hogy fel kell számolni a nasszeri idők haladó intézkedéseit, szabaddá kell tenni a profitszerzési lehető­ségeket, még ha az áremelkedések még súlyosabb nyomorba is ta­szítják a munkájukból élő embe­reket. A népszavazási „igen” feled­tetni próbálta a három héttel ez­előtti ,.nem”-et és úi felhatalma­zást kívánt adni az átalakított kormánynak a ko»-4’-''* politika folytatására. Ugyanakkor a ható­ságok kezébe a népszavazási ..igen” könyörtelen fegyvert ad. hiszen életfogytiglani kényszer- munkával lehet ezután büntetni azokat, akikre titkos szervezetek alakításának bűnét lehet fogni, akinek szabotázst varrnak a nya­kába. Természetesen a népszava­záson elfogadtatott intézkedések között vannak olyanok is, ame­lyek a spekulánsok, a bűnös esz­közökkel vagyonokat összehará­csolok ellen felhasználhatók. Ez­után az adócsalók például az ed­digieknél súlyosabb büntetést kaphatnak... Szadatnak szüksége van — kü­lönösen most, a jelenlegi közel- keleti helyzetben szükségessé és esedékessé vált fontos nemzetkö­zi tárgyalások előtt — valamilyen népi támogatásra, legalábbis az arra való hivatkozásra. Miért kerül sor újabb ciprusi görög—török párbeszédre ? A napokban lesz a híres londo­ni értekezlet évfordulója: Görög­ös Törökország, valamint Nagy- Britannia képviselőinek értekez­lete 1959. február 19-én szuverén köztársasággá nyilvánította Cip­rust. Négy év sem telt eL, s már megtörténtek az első véres össze­csapások a görög és a török la­kosság között, aztán 1964 elején megjelentek az ENSZ békefenn­tartó erői, de ezek sem tudták megakadályozni, hogy 1974-ben ismét kj ne törjön a háborúság, ezúttal már a török hadsereg sza­bályos partraszállási hadművele­teivel súlyosbítva. Ma is vagy 25 000 török katona tartózkodik a sziget északi felén. A görög—török ellentét azóta is feszegeti a NATO kereteit. Kissinger hiába próbált közve­títeni, legfeljebb csak az Égei- tenger olajlelőhelyeinek dolgában tudott valamelyes görög—török közeledést elérni, Ciprus kérdé­sében nem. Most viszont az új amerikai kormányzat nagy jelen­tőséget tulajdonít az ügynek. Sok oka van erre: kezdve azon, hogy Vance, az új külügyminiszter is­merősen mozoghat e területen, hiszen még a Johnson-kormány- zat államtitkáraként fellépett már, itt közvetítőként. Aztán: ha sikerülne az Egyesült Államok­nak a ciprusi rendezés nyomán kibékíteni Görög- és Törökorszá­got, ez lenne az első diplomáciai sikere a NATO-ban. Mi lehetne a kompromisszum Ciprus dolgában, mik lennének a kölcsönös engedmények? Állító­lag az, hogy a törökök kivonul­nának az általuk elfoglalt terü­let egy, kisebb részéről, viszont a ciprusi török közösség a rendel­kezése alatt megmaradó területen, a központi kormány fő hatalmá­nak elismerésével teljes önkor­mányzatot kapna, s a sziget fö­deratív köztársasággá alakulna át. A fájdalmas konfliktus rende­zésének ilyen alapon való meg­közelítését a legutóbbi hírek sze­rint Makariosz elnök bizonyos föltételek teljesülése esetén le­hetségesnek tartja • Üjabb együttműködési meg­állapodás jött létre a Közös Piac és Izrael között. A megállapodást izraeli részről Jigal Állón külügy­miniszter írta alá. (Telefotó—AP) • Hónapok múltán is újabb ál­dozatai vannak az észak-olasz­országi Sevesóban történt vegyi robbanásnak. Az 55 éves Senno asszony, aki sérülést szenvedett két kislányával együtt, s azóta is kórházban volt, most májelég- tclcnség miatt meghalt. (Telefotó—AP) • Rómába látogatott Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára, s ott olasz bal­oldali vezetőkkel találkozott. Ké­pünkön: Giancarlo Pajetta, az OKP Politikai Bizottságának tag­ja (jobb oldalt) fogadja Cunhalt. • Miközben a szovjet űrhajósok a világűrben dolgoznak, az Egyesült Állampkban Is folytatják a kísérleteket az űrutazások fejlesztésére. A képen: egy Boeing—747 típusú repülőgépre szerelt űringajárat- szerelvény, amelyet több alkalommal is (el lehet majd használni űr­utazásra. (Telefotó—AP) A 32 esztendővel ezelőtt, 1945. február 13-án felszabadult Budapesten — egyebek között — sok új városnegyed épült. Köztük az egyik legnagyobb az újpalotai, ahol városra való család kapott új, kényelmes, napfényes otthont. A képen: a 18 emeletes, 92 lakásos újpalotai toronyház. Az épület érdekes­sége, hogy a tetején helyezték el 'a városnegyedet ellátó víz­tartályt. (MTI-fotó: Horváth Péter felvétele—KS) Budapest 32 éve szabad Koszorúzási ünnepség a Gellérthegyen Budapest felszabadulásának 32. évfordulója alkalmából szomba­ton koszorúzási ünnepség volt a gellérthegyi Felszabadulási em­lékműnél. A talapzat előtt a fegyveres erők tagjai álltak díszőrséget. A zenekar eljátszotta a magyar és a szovjet himnuszt. Ezt követően a szovjet bősök emlékművénél a hála, a kegye­let és a megemlékezés koszorúját helyezték el a budapesti pártbi­zottság, a Fővárosi Tanács, a hazánkban ideiglenesen állomá­sozó szovjet déli hadseregcsoport, valamint a társadalmi és tömeg­szervezetek képviselői. A koszorúzási ünnepség az Jnternacionálé hangjaival ért véget. (MTI) Gyenes András hazaérkezett Moszkvából MOSZKVA Az SZKP Központi Bizottságá­nak meghívására február 10—12. között Moszkvában tartózkodott Gyenes András, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára. Moszkvai tartózkodása során Gyenes András találkozott Bo­risz Ponomarjovval, az SZKP KB PB póttagjával, az SZKP KB titkárával, valamint Konsztantyin Katusevvel, az SZKP KB titkárá­val és látogatást, tett az SZKP Központi Bizottságának osztályai­nál. A teljes nézetazonosság légkö­rében lezajlott megbeszéléseken a lelek megvitatták az SZKP és az MSZMP, a Szovjetunió és a Ma­gyar Népköztársaság közötti együttműködés továbbfejlesztésé­nek kérdéseit, a nemzetközi kom­munista mozgalom kérdéseit, va­lamint a nemzetközi élet néhány kölcsönös érdeklődésre számottar- to aktuális problémáját. A tárgyalásokon részt vett V. Zaglagyin, O. Rahmanyin, G. Ki- szeljov, az SZKP KB osztályveze­tő-helyettesei, valamint Marjai József, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete és Horn Gyula, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője. * Szombaton hazaérkezett Moszk­vából Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A Ferihegyi repülőtéren Kozári József, a Központi Bizottság osz­tályvezetője fogadta. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. (MTI) A Szovjetunióban felbocsátották a Molnyija-2 távközlési műholdat MOSZKVA A távközlési rendszer tovább- íejlesztési programjának megfe­lelően mesterséges holdak segít­ségével február 11-én a Szovjet­unióból elliptikus pályára bocsá-. tották a Molnyija—2 távközlési' műholdat. A műhold fedélzetén olyan közvetítőrendszert helyez­tek el, amely lehetővé teszi a. tá­jékoztatást a hullámok centimé­teres sávjában. A Molnyija—2 távközlési mű­hold azt a célt szolgálja, hogy biztosítsa a nagytávolságú tele­fon- és távíró-rádiókapcsolatok rendszerének kihasználását, a Szovjetunió központi televíziós adásának továbbsugárzását a „körpálya” különböző pontjaira; és elősegítse a nemzetközi együtt­működést”. (MTI) Villamosítási eredmények és tervek (Folytatás az 1. oldalról) és hajtották végre a hálózatbőví­téseket. 1976—77-től a DÉMÁSZ vette, illetve veszi át ezt a fel­adatot. Az idén 60 millió forint­tal többet Használhatnak fel be­ruházásokra Bács-Kiskunban. Bő­vítik a 120 kilovoltos kalocsai al- állomást, Kiskunfélegyházán, Sza­badszálláson és Kecskeméten új transzformátor-állomást létesíte­nek. Az idén kezdik tervezni a Kecskeméti „északi” és a kiskő­rösi 120 kilovoltos állomásokat. Az új lakótelepek energiával való ellátására 29 kilométer ve­zetéket és 47 új transzformátort építenek, a mezőgazdaság 21 tra­fót és 28 kilométer hálózatot kap. Folytatódik a tanyavillamosítási várhatóan 600 tanyát kapcsolnak be, ehhez 25 transzformátor éfl 160 kilométernyi vezeték szüksé­ges. A kecskeméti hőszolgáltató erőműben üzembe helyeznek egy új kazánt. A Délmagyarországi Áramszol­gáltató Vállalat 156 szocialista brigádjából — tudtuk meg Vajda Györgytől — ötvenkettő dolgo­zik Bács-Kiskunban; tavaly 680 óra társadalmi munkát és húsz újítás kidolgozását vállalták. Ez utóbbi felajánlásukat megdupláz­ták: negyven újítást adtak be. B. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents