Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-13 / 37. szám
Felújítás 250 millióért PETŐFI NEPE fA2 MSZMP BACS-glSKüN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 37. szám Árai 90 fillér 1977. február 13. TMárnap A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE Az 1976. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről 1976-ban a népgazdaság fejlődése, bár a gazdasági növekedés üteme nem érte el a tervezettet, alapvetően a kijelölt irányban haladt. Megkezdődött a népgazdasági egyensúly javításának, a termelés hatékonysága erőteljesebb növelésének folyamata. Tőkés külkereskedelmi mérlegünk hiánya az előző évihez képest számottevően csökkent, a belföldi felhasználás a nemzeti jövedelemnél kisebb ütemben nőtt. Az állami költség- vetés hiánya a tervezettet is meghaladó mértékben csökkent. A fő előirányzatok teljesítése A népgazdaság állóeszköz-állománya bővült, műszaki színvonala korszerűsödött. A termelők jobban alkalmazkodtak az értékesítési lehetőségekhez, javult a termelés szerkezete. A termelés növekedése teljes egészében a munkatermelékenység emelkedéséből származott. A gazdasági növekedés ütemét több tényező kedvezőtlenül befolyásolta. A szélsőséges időjárás miatt a mezőgazdaság termelése elmaradt az ■ előző évitől, ami fé- • kezte az élelmiszeripari és azon. keresztül az' egész ipari termelés emelkedését is. A termelés növekedését több ipari ágazatban befolyásolta a belső kereslet mérséklődése és á kínálat nem mindenben megfelelő összetétele is. A fejlődést, a gazdaság növekedését továbbra is nehezítette a világgaz. daságban korábban kibontakozott kedvezőtlen folyamatok hatása. 1976-ban a nemzeti jövedelem kb. 3 százalékkal nőtt, mérsékeltebben az előző éveknél és a terv előirányzatánál. Az év folyamán megtermelt nemzeti jövedelem összege folyó áron mintegy 440 milliárd forint volt. Fogyasztásra és felhalmozásra ennél többet használtak fel, amit a behozatali többlet fedezett. A lakosság ösz- szes fogyasztása 1,5—2 százalékkal nőtt, mérsékeltebben, mint az előző években és mint ahogy a terv előírta. Beruházásokra a tervnek megfelelő összeget fordítottak. Az összes felhalmozás, az állóeszközök és a készletek változása együttvéve, csaknem azonos volt az előző évivel.’ A belföldi felhasználásnak 75 százaléka jutott . fogyasztásra,' 25 százaléka felhalmozásra. II. Ipar-építőipar A szocialista ipar bruttó termelése 4,1 százalékkal nőtt. A terv előírásának megfelelően az export célú termelés nagyobb ütemben emelkedett, mint a belföldi felhasználásra szánt termelés. Élelmiszeripar nélkül számítva a termelés növekedése 4,9 százalék volt. Legnagyobb mértékben a vegyipar és a villamosénergia- ipar termelése nőtt, 11,1, illetve 7,C százalékkal. A gépipar több mint 4 százalékkal növelte termelését. Egyes gépipari ágazatok termelése: a híradás- és vákuum- technikai iparé, a műszeriparé, a villamosgép- és készülékiparé jelentősen, 7—10 százalékkal meghaladta az egy évvel azelőttit. A gépek és gépi berendezések, valamint a közlekedési eszközök gyártása mérsékeltebben emelkedett. A bányászat 1,4 százalékkal, a kohászat 3 százalékkal, az építőanyag-ipar 3,2 százalékkal, a köny- nyűipar 2,6 százalékkal termelt többet, mint 1975-ben. A könnyűiparon belül a bútoripar, a papíripar, a gyapjúipar, a rövidáruipar, és a kötszövőipar termelése emelkedett az átlagosnál nagyobb mértékben. Az élelmiszeripari termelés 0,9 százalékkal volt több az 1975, évinél. A fontosabb élelmiszeripari ágazatok közül a baZárszámadás 76 szövetkezetben Bács-Kiskun megyében a január 20-i kunszentmiklósi zárszámadás óta 153 szövetkezet közül 76 tartotta meg évzáró közgyűlését. Az időközben eltelt csaknem egy hónap alatt sokezer szövetkezeti dolgozó vitatta meg és hagyta jóvá a gazdálkodási mérleget, valamint a szövetkezetek idei üzemtervét. Hosszú idő után most először egyidőben zajlott le a közös gazdaságokban a zárszámadás és a tervtárgyalás is. A tavalyi súlyos fagy és aszály ellenére a gazdálkodási eredmény általában kedvező. A szövetkezetek többsége még év közben megtalálta a kiutat az elemi csapás okozta nehéz helyzetből. A szőlő-, gyümölcstermesztés veszteségét, a takarmánytermés csökkenését más ágazat többletbevételével, esetenként újszerű vállalkozás jó eredményével igyekezett pótolni. Dunavecsén vetőmagot termesztettek terven felül a fagykárt szenvedett kajszi árbevételének pótlására, Kelebián pedig paradicsomot a szőlőtermés-kiesés ki- egyenlítésére. Bács-Kiskun tízegynéhány szövetkezetében azonban mérleg-, Vagy alaphiánnyal végződött az 1976-os esztendő. > Ezek többsége nem homokhátsági, gyenge termőhelyi adottságú gazdaság, hiszen bácskai tsz is van közöttük. Inkább üzem- és munkaszervezési hibák, az 1976-ban életbe lépett közgazdasági szabályozókhoz a nem kellő alkalmazkodás, Szmolenszky László elnök a gazdasági beszámolót ismerteti. az elavult vezetési módszerek okozták. A zárszámadás és a tervtárgyalás jó alkalom az elemzésre, s annak az útnak a megtalálására, amelyen a veszteséggel zárt szövetkezetek kilábalhatnak jelenlegi helyzetükből. Ezzel szemben eredményes volt az 1976-os esztendő a kecskeméti Törekvés Tsz-ben. A szombat délelőtt tartott közgyűlésen a minden szövetkezeti gazdához eljuttatott írásos tájékoztatóból í.^íá.TÍk Sándor, Nagy Illés és Józsa Gyula, akik negyedszázadot töltöttek a kecskeméti Törekvés Tsz-ben. (Pásztor Zoltán felvételei) és Szmolenszky László tsz-elnök által ismertetett gazdasági beszámolóból többszáz szövetkezeti dolgozó és vendég értesült a sikeres gazdálkodásról. Ez volt a 27. zárszámadás a Törekvés Tsz életében. A csapadékhiány miatt a burgonya csak 172 mázsás termést adott hektáronként, de búzából 39, árpából 42, rozsból 25 mázsás átlagtermése lett a szövetkezetnek. A zöldségtermesztési főágazatban hektáronként 41 mázsa zöldborsót, 187 mázsa pritamin- paprikát, 454 mázsa fejeskáposztát, 241 mázsa kelkáposztát takarított be a Törekvés Tsz tagsága. Végeredményben a különböző ágazatok termeléséből az előirányzott 10,8 helyett 11,5 millió forintos nyereséggel zárta az 1976-os esztendőt a kecskeméti közös gazdaság. A mérlegzáró és tervtárgyaló közgyűlésen, amelyen részt vett dr. Kőrös Gáspár, a kecskeméti városi pártbizottság első titkára és Gádor József, a városi tanács elnöke is, tizenhat termelőszövetkezeti dolgozó kapott kitüntetést Rajtuk kívül Nagy Illés, Szlávik Sándor és idős Józsa Gyula a törzsgárdatagoknak kijáró elismerésben és jutalomban részesült. Mindhárman 25 éve dolgoznak a közös gazdaságban. K. A. romfifeldolgozó-ipar és a tejipar termelése számottevően nőtt, a húsiparé és a konzerviparé csökkent. A kohászat, a gépipar, az építőanyag-ipar és a könnyűipar termékei iránt a belföldi kereslet mérsékeltebben nőtt, mint a korábbi években. Egyes ágazatokban az exportnövekedés elmaradt az előirányzattól. Az élelmiszer- ’ iparban a termelés nagyobb mértékű növelését alapvetően a nyersanyaghiány, az építőanyagiparban és a, könnyűiparban főleg á munkaerőhiány gátolta. Az ipari termelés szerkezete korszerűsödött, jelentős részben á központi fejlesztési programokkal összefüggő létesítmények üzembehelyezése révén Nőtt a közúti járművek és részegységeik termelése. Egyidejűleg csökkent a tehergépkocsi-, megszűnt a motorkerékpár termelése. Tovább bővült az elektronikus számítógépek és kiegészítő berendezéseik gyártása. A vegyiparban a petrolkémiai központi fejlesztési program megva- . lósításának eddigi eredményei jelentősek. Az építőanyag-ipar számottevően növelte a cement-, a falburkolócsempe- és a síküvegtermelést, a hagyományos építőanyagok termelése kismértékben nőtt. A fűtőanyagok közül a szén- termelés alig haladta meg az 1975. évi szintet, földgázból, kőolajból jelentősen többet termeltek az egy évvel azelőttinél. A szocialista ipar éves átlagban 1 728 000 főt foglalkoztatott, 13 400 fővel, 0,8 százalékkal kevesebbet, (Folytatás a 3. oldalon.) Heti világhíradó 2. oldal A gépesítés, korszerűsítés segített 4. oldal Művelődés, irodalom, művészet 5. oldal Autósoknak 6. Oldal Sport 7. oldal Kunszentmiklóson a Villamos Berendezés és Készülék Művek VAV-gyárában az idén nagy építkezés kezdődik. 1979-re elkészül az új vasszerkezeti műhely, kazánház, szociális épület, és még az idén átadják az új segédüzemet. A rekonstrukció végére az. eddigi kétszáz fő helyett négyszáz dolgozót tudnak foglalkoztatni. Éppen ezért nagy gondot fordítanak az ipari- tanuló-képzésre. Jelenleg három évfolyamon hatvannégy fiatal tanulja a szakmát. Gyártmányaik külföldön és belföldön egyaránt keresettek. Szerelőik dolgoznak a moszkvai Zlh-teherautó- gyárban, de működnek berendezéseik a messzi Kuvaitban is. Szívós Gyula és Sebetka Sándor a Csepel Autógyár részére készülő K—102-es típusú elosztó berendezés szerelésén dolgozik. (Pásztor Zoltán felvétele) ÁRAM A TANYÁK EGYNEGYEDÉBEN TÍZ SZÁZALÉKKAL NŐTT A FOGYASZTÁS Villamosítási eredmények és tervek Bács-Kiskun megyét a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat látja el villamos energiával, s ez a vállalat bővíti az elektromos hálózatot is. Tavalyi eredményeikről, s idei terveikről Vajda György igazgatótól kértünk tájékoztatást. 1976-ban a fogyasztás az előző évhez képest tíz százalékkal emelkedett. Visszafogott jellegű az üzemek, vállalatok és a mezőgazdáság áramfelhasználása, de ez az országos átlagnak megfelel. A szállítás áramigénye 43, a kereskedelemé pedig 30 százalékkal haladta még az 1975. évit. A tervezettnek megfelelően, 5600- zal nőtt a magánfogyasztók száma. Á megye 162 ezer 455 háztartásában átlagosan 800 kilowattóra áramot használtak fel, 18 százalékkal többet, mint 1975-ben. Jelentősen nőtt a közkedvelt boylerek száma, tavaly 3300 kapcsoltak rá a hálózatra. idén még 20 százalékkal töb ;t terveznek bekötni. A DÉMÁSZ szakemberei tavaly mintegy 160 millió forint értékű beruházást valósítottak meg. A lakótelepeiv ellátására 24 új transzformátor-állomást építettek a hozzátartozó középfeszültségű hálózattal. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok 24 üzemegységében telepítettek új trafót. Kétszáz kilométer hosszú hálózatot és 27 áramátalakítót helyeztek üzembe, 754 tanya villannyal való ellátása érdekében. így tehát Bács- Kiskun megye minden negyedik tanyája villamosított. Ez az esztendő bizonyos mértékig a változások éve. Eddig ugyanis más vállalatok tervezték (Folytatóé a 2. oldalon) A Petőfi Népe példányszáma február 1-én elérte a hatvanezret, a lap előfizetőinek a száma pedig ötvenezerre nőtt. A napokban örömmel tudatta ezt a hírt a lapkiadó vállalat igazgatója a szerkesztőség vezetőivel, munkatársaival. Ez a példányszám már hónapok óta az elérhetőség közelében volt, bizonyos napokon, ünnepeken már túl is haladtuk, de kimondani, mint állandónak tekinthetőt, mégsem mertük. Most azonban a nyilvános említésével nem várhatunk tovább. Ez a tény, bár egy kissé hihetetlennek tűnik. Hatvenezer újság, legalább két és félszer annyi olvasó, ezt még számszerűségében sem szabad lebecsülni. Különösen akkor, ha az elért fejlődés tempóját, ütemét nézzük. Nem is említve azokat az éveket, amikor a megyei lap példányszáma alig érte el a négy-ötezret, milyen nagy szó volt a későbbi húsz-, majd a harmincezer! Sokszor kellett szervezési kampányokkal is segíteni az olvasottság növekedését. Majd elkövetkezett egy olyan időszak, amikor a megyei pártbizottság lapja, a néplap jellegét, szerepét is betöltve, terjesztési ráhatás nélkül is keresetté vált, ahogyan mondani szokták: önmagát terjesztette. Az átmeneti papírhiány sem vetette vissza ezt a fejlődést. Ma már elmondhatjuk, hogy a példányszám hónapról hónapra növekszik, s az előfizetők száma is az elmúlt év során csaknem négyezerrel emelkedett. Hogy minek tulajdonítjuk ezt az igényt? Elsősorban annak a politikának, amely kedvező légkört teremtett ahhoz, hogy a sajtó jól szolgálja a közös érdekeket, s lehetővé tette, hogy lapunk az egyének sokrétű érdeklődését is megfelelő szinten elégíthesse ki. A jó politika felelősségteljes szolgálata, az őszinte hang, a lakosság bizalmának Jciér- demlése és megtartása tetié lehetővé ennek a tekintélyes példányszámnak az elérését. A munka részesei közé beleértve természetesen a lapelőállítás és terjesztés minden irányítóját és „közkatonáját”, nyomdász és postás barátainkat, az olvasottság növelése érdekében továbbra is tevékenyen munkálkodó pártszervezeteket, társadalmi aktivistákat, levelezőinket, tudósítóinkat. S ahogy az ilyenkor lenni szokott, máris a továbblépés lehetősége jár az eszünkben. Hiszen tudjuk, hogy Bács- Kiskun a napilapot olvasók arányát a családok számához mérve a megyék között még mindig az utolsó mezőnyben kap helyet. Nem könnyű bekapcsolni a szétszórt tanyás területeken élőket a napi sajtó olvasásába. De vannak „fehér foltok” városon is, ahol a kézbesítői létszámhiány egyre jobban akadálya az előfizetés bővítésének. Mégis, ennek ellenére, bízunk abban, hogy ez a folyamat, lapunk példányszámának növekedése, nem áll meg, hanem tovább tart. Ennek érdekében azonban még további erőfeszítésekre, a postai, terjesztői munka fejlesztésére, eszközeinek korszerűsítésére, színvonalának javítására van szükség. A hatvanezredik olvasót, sajnos, nem tudjuk személyesen köszönteni. Lehet, hogy valamelyik városi pavilonban veszi meg reggelente a megyei lapot, netán bejáró dolgozó, de előfordulhat, hogy a tanyai levélszekrények egyikének gazdája, aki most már naponta várja az újság érkezését. Akárki is legyen, nem szeretnénk csalódást okozni neki. Tisztelettel köszöntjük a tízezreket, akik mindig megújuló kíváncsisággal veszik kézbe a Petőfi Népét, együtt a hatvanezredik olvasóval. Tisztelet valamennyi olvasónknak! T. P. Hatvanezer
