Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-10 / 34. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 34. szám Ára: 90 fillér 1977. február 10. csütörtök Átköltöztek az űrállomásra a szovjet asztronauták MOSZKVA Fazekas László, az MTI tudósitója jelenti: Végrehajtották a hétfőn este felbocsátott Szojuz—24 szovjet űrhajó és a nyolc hónapja Föld körüli pályán keringő. Szaljut—5 űrállomás összekapcsolását. A közelítés és összekapcsolás műveletei két szakaszban zajlottak le. A Szojuz—24 a Földhöz képest „alacsonyabban” fekvő pályáról indult a Szaljut—5 felé. Automatikus irányítás segítségével mintegy száz méterre megközelítette az űrállomást, majd miután a Szaljut—5 helyzetét jelző fények jól láthatóvá váltak, Gorbatko parancsnok és Glazkov fedélzeti mérnök kézi irányításra tért át. Tizennégy, egyenként tíz kiló tolóerőt kifejtő hajtóművel manőverezve közelítették meg az űrállomást, s a földi irányítóközpont véleménye szerint rendkívül pontosan, ütközés nélkül hajtották végre a dokkolást. A találkozás után rögzítették az összekapcsoló szerkezetet, s összekötötték egymással az űrhajó és az űrállomás elektromos hálózatát, majd ezt követően szerdán reggel átköltöztek a Szaljut—5 űrállomásra, s hozzáláttak a repülési programban kijelölt feladatok elvégzéséhez. Azokat a kutatásokat és kísérleteket folytatják, amelyeket Borisz Volinov és Vitalij Zsolo- bov, a Szaljut—5 első legénysége kezdett meg. A két űrhajós tanulmányozni fogja a Föld felszínét és az atmoszférát, technológiai kísérleteket és orvosbiológiai kutatásokat végeznek, s kipróbálják az űrállomás fedélzeti rendszereit és berendezéseit. (MTI) VÄ2.SE F ff 'P <á\... % A Ml NKÁSÖRSKG MEGALAKULÁSÁNAK ÉVFORDULÓJÁN Ünnepség a Láng Gépgyárban Kádár János adta át a kitüntetést a Kilián György munkásőr zászlóaljnak # Kádár János, az MSZMP KB első titkára a szónoki emelvényen. Ezekben a hetekben szerte az országban ünnepi egységgyűléseket tartanak a munkásőrök a munkásőrség megalakulásának' 20. évfordulója alkalmából. Ennek keretében került sor szerdán arra a központi ünnepi gyűlésre Angyalföldön, ahol első ízben adták át munkásőr zászlóaljnak az Elnöki Tanács által odaítélt Vörös Csillag Érdemrendet. Acélszürke egyenruhások, munkásőrök töltötték meg zsúfolásig a Láng Gépgyár kazánműhelyének hatalmas csarnokát. Feszes vigvázzban álló soraik között hozták be a XIII. kerületi Kilián György zászlóalj csapatzászlaját. majd — díszjel után — a résztvevők nagy tapsa közepette foglalta el helyéi az elnökség: Kódár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Bnrbelu Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Katona Imre, a budapesti pártbizottság első titkára, Benkei András belügyminiszter és Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, az MSZMP KB tagjai. Az elnökség tagja volt. F. F. Krivda vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka. Papp Árpád, a Munkásőrség országos parancsnoka beszédében emlékeztetett a két évtized jelentősebb állomásaira, s hangsúlyozta: jelenthetjük a pártnak és a népnek, hogy munkásőreink cselekvő részesei pártunk politikája megvalósításának, készen állnak, hogy bármilyen körülmények között védelmezzék népünk hatalmát, szocialista hazánkat. Az angyalföldi munkásőrök egysége húsz esztendeje az elsők között alakult meg. A zászlóalj első két százada a Láng Gépgyár, a Magyar Acélárugyár, az Acélöntő és Csőgyár, a Hajó- és Darugyár munkásaiból szerveződött. Példás helytállásuk bizonyítéka, hogy több mint hatszá- zan rendelkeznek „Kiváló dolgozó” jelvénnyel. Soraikban az alapítók, a veteránok ma is a forradalmi hagyományok hordozói, közülük huszonketten a Szocialista Hazáért Érdemrend; harmincegyen a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem tulajdonosai. Papp Árpád végezetül bejelentette: az Elnöki Tanács a harckiképzésben, a honvédelmi nevelőmunkában, valamint a társadalmi megmozdulásokban tanúsított példamutató tevékenysége elismeréséül a Vörös Csillag Érdemrendet adományozta a zászlóaljnak. Bensőséges percek következtek: a magas kitüntetést Kádár János a csapatzászlóra tűzte. Ezt követően Papp Árpád és Katona Imre „Szolgálati Érdemrendet” nyújtott át kilencvenegy munkásőrnek, a húsz éve szolgálatot teljesítő alapítóknak, akik akkor öltötték magukra az egyenruhát, amikor szocialista vívmányainkat a néphatalommal szembeszegülő ellenforradalom fenyegette. Hagyományosan szép aktus következett. Egy idős munkásőr, Bertalan Miklós jelképesen ezekkel a szavakkal adta át a fegyvert egy most esküt tett fiatal munkásőrnek, Sipos Lászlónak: — Az alapítók lassan elbúcsúznak az önként vállalt fegyveres szolgálattól, az egység mégA Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében üdvözölte a gyűlés résztvevőit gratulált a Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett Kilián György zászlóaljnak, a Szolgálati Érdemérmet kapott munkásőröknek. Köszöntötte a Munkásőrséget, annak valamennyi egységét, egész állományát, megalakulásának 20. évfordulója alkalmából. Külön köszöntötte a Munkásőrség megalapítóit, azokat a munkásőröket, akik két évtizede szolgálatot teljesítenek, valamint azokat a fiatalokat, akik az idősebb nemzedékek nyomába lépnek. Emlékeztetett a Munkásőrség megalakulásának két évtizeddel ezelőtti körülményeire. Azokra a napokra, amikor a párt hívó szavára a munkások, a parasztok, az is fiatal, forradalmi marad, mert sorait az új nemzedék legjobbjai gyarapítják. Ezután nagy taps közepette Kádár János emelkedett szólásra. értelmiségiek tízezrei fogtak fegyver! a Magyar Népköztársaság törvényes rendjének, a munkásosztály, a dolgozó nép hatalmának védelmében a magyar nép minden rendű és rangú ellenségével szemben. A Munkásőrség megalapítása — mint mondotta — döntő és szocialista jellegű elhatározás volt, mert azt a célt szolgálni. hogy fegyverrel és munkával védjük vívmányainkat, szolgáljuk hazánkat. Rámutatott, hogy a Munkásőrség kötelékébe tartozó kommunisták és párton- kívüliek kétkezi és szellemi dolgozók, férfiak és nők, 70 százalék;'. fizikai dolgozó, 80 százaléka sz.ocialistabrigád-tag. Elmondható, hogy akik munkásőrként, önként vállalták a szolgálatot, a szocia- (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János beszéde Téli tanfolyam Szakmunkásképzés a mezőgazdaságban Bács-Kiskun megye mezőgazdasági szövetkezeteiben az elmúlt tervidőszak végén a dolgozóknak csak nyolc és fél százaléka volt szakmunkás. Az állami gazdaságoknál valamivel jobb az arány, a dolgozók 24 százalékának van szakmunkás-bizonyítványa. Ez azóta sem változott jelentősen. • A gyakorlatvezető tanár segítségével a tárcsabeállítással- ismerkednek a tanulók a szakmunkás- képző intézetben. • A jobb oldali képen: a fiúk a fóliasátrat készítik elő hajtatásra. (Pásztor Zoltán felvételei) A megyében négy szakmunkásképző iskola működik, Kecskeméten. Kiskunfélegyházán, Jánoshalmán és Fü- löpszálláson. ahol évente mintegy háromszáz tanuló szerez képesítést. Több tanuló képzésére is volna lehetőség, ha a fiatalok jelentkeznének. Sokszor egy-egy kisebb létszámú osztály megszervezése is gondot okoz. Az intézetek tantestületei az iskolai szüneteket kihasználva, körüljárják a megyét, hogy tájékoztassák a továbbtanulni szándékozó fiatalokat az iskolák munkájáról. Ez a felvilágosító munka némi eredménnyel járt. A közvetlen érdekelteknek, a mezőgazda- sági üzemeknek is többet kellene azonban tenniük. Szerződést köthetnének és a tanulót ösztöndíjban részesíthetnék. Ahol az iskola és a termelő- szövetkezet összefogott, a végzős nyolcadikosok közül többen választották a mezőgazdasági pályát. Hasznos, ha a tanulókat üzemlátogatásra viszik és tájékoztatják a gazdaság eredményeiről. Működés közben bemutatják a korszerű gépeket. A kisdiákok csak így szerezhetnek kellő ismereteket ahhoz, hogy a mezőgazdasági szakmát válasszák élethivatásul. Előfordul, hogy a szakmának csak előnyeit mutatják be. Amikor az ifjú a tanulmányait befejezi és megkezdi a termelő munkát, más körülményeket talál, mjnt amilyenről tájékoztatták. Ez is oka annak, hogy a végzettek közül többen elhagyják a pályát. A kertészetet, az állattenyésztést kevesebben választják mint a növénytermelést vagy a gépészetet. Az is hiba, hogy olyan fontos szakmában, mint a sertés- tenyésztő és a juhász, nem képeznek szakmunkást Bács-Kis- kunban. A tervek szerint 1978— • A Kecskemct-Kisfái Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet másodéves kertcsztanulói palántázási gyakorlat közben. 79-ig körzefesítik n szakmunkás- képző iskolákat. Ez annyit jelent, hogy a beiskolázások jobb megszervezése mellett sajátos képzési módokat teremtenek. A dísznövény-, ,a zöldségtermesztő és a baromfitenyésztő szakmákra pedig több leányt vesznek fel. A gazdaságok szakmunkásszükségletét még ez sem elégíti ki. Továbbra is nélkülözhetetlen a felnőttek továbbképzése. Jelenleg 1200 felnőtt tanul különféle mezőgazdasági tanfolyamon. A kecskeméti Törekvés Tsz- ben növénytermesztő-gépész szakmunkásképző tanfolyam indult. Kiskunfélegyházán a húsipari szakmára képeznek embereket. A mélykúti Lenin Tsz-ben a szarvasmarha- és sertéstenyésztés alapelemeivel ismerkedhetnek a szövetkezeti dolgozók. Ezenkívül traktorvezetői, növényvédő és méregraktár-kezelő, zöldség- és szőlőtermesztő, baromfi- és szarvasmarha-gondozó betanítottmunkás tanfolyamon sajátíthatják el a kellő ismereteket a téli, kora tavaszi hónapokban. B. Z. Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága A KISZ Központi Bizottsága szerdán ülést tartott dr. Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ KB első titkárának elnökletével. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a párt Központi Bizottságának titkára, jelen volt Polinszky Károly oktatási miniszter és Beckl Sándor, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke. Az ülésen megtárgyalták Fejti Györgynek, a KISZ KB titkárának előterjesztésében az ifjúsági tömegsport és turizmus helyzetéről szóló jelentést, valamint azt a javaslatot, amely a KISZ feladatait határozza meg az „Edzett ifjúságért” tömegsport-mozgalomban és az ifjúsági turizmus fejlesztésében. A KISZ KB megállapította az utóbbi esztendőkben előtérbe került az ifjúság testnevelésének és sportjának ügye. A párt-, állami szervek, társadalmi szervezetek döntései és tevékenysége nyomán számos olyan intézkedés született. amely elősegítette az iskolai testnevelés, az ifjúsági tömegsport feltételeinek javítását. Az eredmények, a fejlődés ellenére az ifjúsági tömegsport és az iskolai testnevelés még mindig nem kap társadalmi jelentőségének megfelelő figyelmet, az egyéni és a társadalmi szemlélet további formálására van szükség. A KISZ IX. kongresszusa jelentőségének megfelelően foglalkozott az ifjúság sportolásával, és állast foglalt az „Edzett ifjúságért” tömegsport-akciónak átfogó tömegsportmozgalommá fejlesztése, valamint a dolgozó és (Folytatás a 2. oldalon) A közrend és a közbiztonság helyzetéről, az állami tűzoltóság munkájáról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Szerdán a megyei tanács végrehajtó bizottsága ülést tartott, ahol elsőként dr. Fehér Géza rendőr ezredes, megyéi főkapitány tett jelentést a közrend és közbiztonság helyzetéről. Mint megállapította, a közrend és a közbiztonság a megyében jó, az állampolgárok biztonságban élnek, dolgoznak, súlyos bűncselekmények, amelyek biztonságérzetüket tartósan befolyásolná, nem történtek. A bekövetkezett bűncselekmények 2—3 százaléka a népgazdaság elleni, egyötöde a társadalmi tulajdont károsító, 30 százaléka a közbiztonság és a közrend elleni, 7—8 százaléka a személyek elleni, 2—4 százaléka pedig az ifjúsági és nemi erkölcs elleni csoportba tartozik. A népgazdaság elleni cselekmények — devizagazdálkodást sértő bűncselekmények, vesztegetés. adócsalás, üzérkedés — felderítését javították. A társadalmi tulajdont károsító bűncselek- mépyek kétharmada lopás és betöréses lopás. Ezt sajnálatos módon segíti vagy könnyíti a nem kielégítő vagyonvédelem. Az előterjesztés hangsúlyozottan szólt az alkoholizmusról. Mint megállapították, a bűncselekményeket elkövetők 40 százaléka alkoholos befolyásoltság alatt volt. A bűnelkövetők többsége alacsony iskolai végzettségű, s 30—40 százalékuk büntetett előéletű. A megyei rendőr-főkapitány részletesen elemezte a közúti közlekedési balesetek okait, a szabálysértők felelősségre vonásának módozatait, s hangsúlyozta a közlekedésbiztonság feladatait. A megyei tanács végrehajtó bizottsága második napirendi pontként a megyei tűzoltóparancsnokság irányító tevékenységét, az állami tűzoltóság területi szerveinek megelőző és mentő tűzvédelmi munkáját tárgyalta meg. Sebestyén István tűzoltó alezredes, a megyei tűzoltóparancsnokság káder- és személyzeti tevékenységéről, tűzvédelmi és irányító munkájáról, a tűzvédelem társadalmi szervezeteiről és azok tevékenységéről számolt be. A megyei tanács végrehajtó bizottsága mindkét előterjesztést, valamint határozati javaslatot jóváhagyta, majd egyéb ügyeket tárgyalt. I
