Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-10 / 34. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1977. február 10. Ünnepség a Láng Gépgyárban (Folytatás az 1. oldalról) li/.mus öntudatos hívei, építői, vé­delmezői. A Munkásőrség szocialista rend­szerünk intézménye és büszkesé­ge, teljes mértékben megfelel an­nak a bizalomnak, amely létrehoz­ta. A fegyveres erők megbecsült tagja, a magyar munkásosztály, a dolgozó nép forradalmi tradícióit őrzi, a hazafias és internacionalis­ta nevelés, a kommunista nevelés iskolája. Nem párthadsereg, ha­nem a munkásosztály osztályszer­vezete, a magyar nép fegyveres testületé. A Munkásőrség tagjai tiszta lel­kiismerettel állhatnak a nép elé. A testület megoldőtta és megoldja kettős feladatát; védi a Magyar Népköztársaság törvényes rendjét és tevékenyen részt vesz a szocia­lista építő munkában. A párt, a nép elismeri a Munkásőrség érde­meit. A Központi Bizottság első titkára köszönetét mondott a Mun­kásőrségben szolgálatot teljesítő párttagoknak, a testület minden tagjának a becsületes helytállá­sért. Hangsúlyozta, hogy a Mun­kásőrség feladata változatlan és a bizalom továbbra is kötelezi. Ugyanazzal az áldozatkészséggel kell továbbra is helytállniok, ami­lyennel eddig teljesítették kötele­zettségeiket. A Központi Bizottság első titkára biztosította a Munkás­őrséget arról, hogy továbbra is számíthat minden támogatásra. Kifejezte a Központi Bizottság mély meggyőződését, hogy a Mun­kásőrség a jövőben' is méltó lesz a bizalomra és megoldja feladatait. Kádár János részletesen beszélt jelenlegi belpolitikai helyzetünk­ről. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt fő politi­kai irányvonala — amelyet a Köz­ponti Bizottság 1956. decemberi határozata fogalmazott meg, s amely többek között a Munkás­őrség megalakulását is lehetővé tette — kiállta az idő próbáját; ma is él. érvényes és érvényes lesz. Ennek a fő politikai irány­vonalnak a lényege a marxizmus— leninizmus tanításainak alkotó alkalmazása, a tömegekkel való szoros együttműködés, mind a dogmatikus, szektás, álbaloldali, mind a revizionista, opportunista, megalkuvó irányzatok elleni harc, a munkásosztály, a nép hatalmá­nak, a szocializmus vívmányainak vedelme mindenfajta ellenséggel szemben. Bár változnak a körül- ■hiéntek és a feladatok, a pábt'20 év óta lényegét tekintve ezt a fő politikai irányvonalat 'követi;' ezt erősítették meg a párt egymást követő kongresszusai, legutóbb az 1975. tavaszán tartott XI. kong­resszusa. Barátaink és ellensége­ink egyaránt tudják, jelentette ki, hogy mi mindig osztályálláspon­ton, a szocializmus álláspontján álltunk és állunk a jövőben is: a 20 éve követett úton haladunk to­vább. Részletesen szólt az 1976. év eredményeiről és az 1977. évi fel­adatokról, a gazdasági és kultu­rális építőmunkáíól. Rámutatott, hogy a nagyon nehéz körülmé­nyek miatt a népgazdasági terv néhány fő mutatóját nem értük ugyan el, de jó irányban haladunk. Éppen a mostoha időjárási viszo­nyok, a számunkra kedvezőtlen nemzetközi gazdasági viszonyok emelik munkánk értékét és tölt­hetnek el bizakodással. Nagy feladatok állnak azonban még előttünk, s az egész népnek össze kell fognia, mindenkinek tehetsége legjavát kell adnia ah­hoz, hogy céljainkat elérjük. Még sok a tennivalónk a népgazdasá­gi egyensúly biztosításában, a munkaidő jobb kihasználása, a hatékonyság, a gazdaságosság növelése, a minőség, a termék- szerkezet javítása terén. Az 1977. évi terv végrehajtása jól indult. Terveink feszítettek, de reálisak, a tervezett fejlődési ütem a lehe­tőségeinknek megfelel, s a terv végrehajtásához minden potenciá­lis feltétellel rendelkezünk. Né­pünk politikailag egységes, társa­dalmunk szilárd, a dolgozók tett- rekészek és bizakodók, s számít­hatunk a szocialista országok gazdasági együttműködésében rejlő lehetőségekre. Rámutatott, hogy hazai építő­munkánk eredményei adják meg a Magyar Népköztársaság nem­zetközi tekintélyét, növelik szavá­nak súlyát a béke, a haladás ügyében. Részletesen szólt a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Hangsúlyozta, hogy bizakodva ítéljük meg a nemzetközi helyzet alakulását, mert a haladás erői előretörnek; a Szovjetunió, a szo­cialista országok, a szocializmus pozíciói erősödnek. Mélyül és szé­lesedik a nemzetközi munkás­mozgalom harca a kapitalizmus ellen a haladásért. A felszabadu­lásukért, a függetlenségükért küz­dő népek antiimperialista harca új sikereket eredményez. Az eny­hülés mindinkább tért hódít, nor­malizálódnak és erősödnek az ál­lamok közötti kapcsolatok. Az enyhülésért vívott harcban törté­nelmi jelentőségű esemény volt a helsinki tanácskozás. Harcban jutottunk el a tanácskozáshoz, s harcban juthatunk tovább. Az enyhülésért továbbra is meg kell üzdeni, mert a kapitalizmus el­húzódó válságban van, a hadiipa­ri mónopóliuVnök erősítik harcu­kat a profitért,.,a, válság terheit a tömegekre akarják hárítani. A reakció, hogy elterelje a figyel­met a belső bajokról, fokozza tá­madásait a szocialista országok ellen. Mi azonban bízunk erőnkben, mert a történelem menetét a szo­cializmus, a haladás, a béke erői határozzák meg, azok az állan­dóan ható tényezők, amelyek mindinkább befolyásolják az. em­beriség sorsának alakulását. Mi folytatjuk eddigi külpolitikánkat, szövetségben a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, a hala­dás, a béke erővel. A nemzetkö­zi helyzetet reálisan, józanul megítélő politikai tényezőkkel együttműködünk, azért széliünk síkra, hogy tovább erősödjék a békés egymás mellett élés szelle­me. Népünk békét akar és tá­mogatja ezt a külpolitikai vona­lunkat. ' A Központi Bizottság első tit­kára szólt arról, hogy 20 éves munkánk, harcunk eredménye­képpen a magyar nép a szocia­lizmus fejlődésének magasabb fo­kára lépett. Pártunk, népünk tör­ténelmi harcokban megedződött, állampolgáraink szocialista öntu­data erősödött. Ez kifejeződik a most ünnepelt Munkásőrség helytállásában, a széles körű szocialistabrigád-mozgalomban és a szocialista munkaversenyben is. Ennek kiemelkedő és meggyőzően szép példája éppen az a verseny, amely a Csepel Vas- és Fémmű­vek szocialista brigádjainak kez­deményezésére a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfor­dulójának megünneplésére indult. E nagyszerű versenymozgalom, amelyet Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs is üdvözölt, nemcsak ha­Kitüntetési ünnepség A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa a harci kiképzésben, a honvédelmi nevelőmunkában, valamint a társadalmi megmozdu­lásokban tanúsított példamutató tevékenységük elismeréseként a Budapest, XIII. kerületi „Kilián György” munkásőr zászlóaljnak; a Csepel Vas- és Fémművek mun­kásőr zászlóaljának; a Miskolc városi „Oprendek Sándor” mun­kásőr zászlóaljnak; a Tatabánya városi „Tóth Bucsoki István” munkásőr zászlóaljnak; és a Szarvas városi-járási „Klucsjár Mihály” munkásőr zászlóaljnak; a munkás dalkultúra, a politikai kó­rusművészet ápolásában és fej­lesztésében szerzett kiemelkedő ér­demei elismeréseként a Munkás­őrség központi férfikarának a Vörös Csillag Érdemrend kitünte­tést adományozta. A Magyar Népköztársaság El- 1 nöki Tanácsa a Munkásőrség megalakulásának 20. évfordulója alkalmából a Munkásőrségben kifejtett tevékenységük elisme­réséül Vörös Csillag Érdemrend kitüntetést adományozott Ballai István munkásőr alezredesnek, Csóka István munkásőrnek, Gáti József munkásőr ezredesnek, Lu­kács Sándor munkáőr alezredes­nek, Marosi József munkásőr al­ezredesnek, Német László mun­kásőr alezredesnek, Szabó József zánklaan, hanem más szocialista országokban is nagy és mély visszhangot keltett, egyre több követőre talál. Népünk így is ki- feejzésre kívánja juttatni a Szov­jetunió népei iránti barátságát. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom “Hatvan évvel ezelőtti győ­zelmének napja nálunk is állami ünnep, saját ünnepünkként kö­szöntjük a világtörténelem e nagy eseményének évfordulóját. Azt kívánjuk, hogy az idei esztendő is új, gazdagé és nagy sikereket hozzon a Szovjetunió népeinek és a szocializmust építő minden nép­nek. Még egyszer szívből minden jót kívánok a húsz’esztendős magyar Munkásőrség parancsnokainak, egész személyi állományának. S a jubileum alkalmából Központi Bizottságunk nevében is köszön­tőm harcedzett munkásosztályun­kat, szocializmust építő népünket, amely — sok kiemelkedő vívmá­nyával együtt — létrehozta nagy­szerű Munkásőrségünket és a to­vábbiakban is megad minden tá­mogatást hivatása betöltéséhez — fejezte be hosszan tartó, nagy tapssal fogadott beszédét Kádár János. A munkásőrök központi ünne­pi gyűlése Kovács Károly elnöki zárszavával és az Internacionálé hangjaival ért véget. (MTI) a Parlamentben munkásőrnek, Szatmári Gyula munkásőr alezredesnek, Tóth Ist­ván munkásőrnek és Vass Gyula munkásőr alezredesnek. A Kiváló Szolgálatért Érdemrend kitüntetésben húszán részesültek, közöttük dr. Dekov Iván, a Mun­kásőrség Bács-Kiskun megyei törzsének vezető orvosa. A kitüntetéseket szerdán a Par­lament Munkácsy-termében Lo- sonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke bensőséges ünnep­ségen adta át. A többi között hangsúlyozta, hogy alapvetően két forrása van annak a tiszte­letnek, megbecsülésnek, és bi­zalomnak, amelyet Munkásőrsé­günk nemcsak pártunk, kormá­nyunk, hanem társadalmunk és egész népünk részéről osztatla­nul élvez. Az egyik: a köz ügyé­nek önzetlen és szerény szolgá­lata. A másik pedig: a magasz­tos cél, e tevékenység tartalma, az eszme, amelynek szolgálatá­ban ez a tevékenység megvalósul. Az ünnepségen részt vett Bor­bély Sándor, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Papp Árpád, a Munkásőrség országos parancsnoka, és Jakab Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője. Az ünnepséget követően az El­nöki Tanács fogadást adott a ki­tüntetettek tiszteletére. ELNÖKI SAJTÓÉRTEKEZLET WASHINGTONBAN Carter sürgeti az új SALT-megállapodást Heltai András, az MTI tudósí­tója jelenti: Carter amerikai elnök keddi sajtóértekezletén javasolta: mi­előbb írják alá a Szovjetunióval az újabb SALT:megállapodást. A hadászati támadó fegyverrendsze­rek korlátozásának még nyitott kérdéseit, így az amerikai „cirká­ló” szárnyasrakéta és a szovjet • • • Paul C. Warnke-t jelölte Carter elnök a fegyverzet-ellen­őrzési és leszerelési hivatal, il­letve az USA SALT-küldöttségé- nek élére. A jelölés ellen a kong­resszusban kifogások hongzottak el, de az elnök .nagy nyilvánosság előtt megismételte: Warnke teljes bizalmát élvezi. (Telefotő—AP—MTI—KS) „Backfire” bombázó ügyét későb­bi egyezményben lehetne rendez­ni — jelentette ki Carter, fenntart­va ily módon Washington indoko- lantalan „kiegyensúlyozási” igé­nyeit a két, teljesen különböző fegyverrendszer vonatkozásában. Carter megemlítette, hogy mind­két hatalom tehet egyoldalú kez­deményezéseket a fegyverkezés korlátozására, bár a legtöbb eset­ben kétoldalú tárgyalásokra kerül majd sor. Amerikai elképzelés szerint például kölcsönösen tá­jékoztatnák egymást interkonti­nentális rakéták bármilyen kísér­leti indításáról, valamint felhagy­hatnának a mozgó indítóállású harcászati rakéták fejlesztésével. — Ha mi és a Szovjetunió meg tudjuk állítani a fegyverzet jelen­legi növekedését, később pedig el tudjuk érni jelentős csökkentését, akkor úgy hiszem, más országokat is felszólíthatunk arra, hogy csat­lakozzanak hozzánk — jelentette ki Carter. Kifejtette, hogy végső célként a nukleáris fegyverek tel­jes felszámolásának híve. Az elnök, aki ugyanaznap tár­gyalt először a washingtoni kínai összekötő iroda vezetőjével, közöl­te: tudomása szerint „a kínai kor­mány meg szeretné szüntetni a nukleáris fegyverektől való füg­gőséget”. Kína ismeretesen nem csatlako­zott egyetlen atomfegyver-korláto­zási megállapodáshoz sem és rend­szeresen végez atomfegyver-kísér­leteket a légkörben is. Carter a továbbiakban — kér­désekre válászolva — megismétel­te korábbi álláspontját: fel kíván • Jimmy Carter sajtóértekezletén. lépni az „emberi jogok kérdésé­ben” mind a Szovjetunió, mind más országok vonatkozásában. Carter, cáfolva amerikai kor­mánykörök korábbi közléseit, ki­jelentette: nincs még végleges döntés arról, átengednek-e Izrael­nek a nagyhatású új bombákból (amelyek földalatti fedezékekben is kioltják az életet.) Az elnök újólag, óvott az ener- giapazarlást'ól és figyelmeztetett: az Egyesült Államok az utóbbi két hónapban olajszükségletének már több mint a felét fedezte behoza­talból. Carter áprilisra hosszútávú energiatervet ígért. Az elnök beiktatása óta tartott első, félórás sajtóértekezletén kö­zölte: a jövőben legalább havonta kétszer találkozik a sajtóval. (MTI) Diplomáciai kapcsolatok Spanyolországgal Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere és Marcatino Oreja Aguirre spanyol külügy­miniszter között lezajlott jegy­zékváltás eredményeképpen meg­állapodás jött létre, amelynek értelmében: a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kor­mánya és Spanyolország kormá­nya megállapodott abban, hogy 1977. február 9-től diplomáciai kapcsolatot létesítenek a két or­szág között és nagykövetségi szinten diplomáciai képviseletet cserélnek. A Szovjetunió és Spanyolország kapcsolataikat a békés egymás mellett élés elvei alapján, az ENSZ alapokmányának megfele­lően és az európai biztonsági és együttműködési értekezleten elért megállapodás szellemében fejlesz­tik. A két fél kifejezi azt a meg­győződését, hogy a Szovjetunió és Spanyolország diplomáciai kap­csolatainak megteremtése előse­gíti majd az együttműködés to­vábbi fejlődését. Nagyköveti szintű kapcsolatot létesített Madriddal tegnap ha­zánk és Csehszlovákia is. Nimeri feloszlatta a kormányt Gaafar Nimeri szudáni állam­fő feloszlatta a kormányt — kö­zölte kedden az elnöki hivatal sajtószolgálata. A szűkszavú közlemény szerint a kormány feloszlatása nyomon követi az ország egyetlen párt­jának, a Szudáni Szocialista Uniónak a múlt héten tartott 2-ik kongresszusát, amely „meg­határozta a különböző szektorok­ban követendő új politika alap­jait”. Megnyitották Kubában a magyar kulturális napokat Fort Péter, az MTI tudósítója jelenti: Pozsgay Imre magyar és Ar­mando Hart kubai kulturális mi­niszter, megnyitójával Havanná­ban ünnepélyesen megkezdődött a magyar kultúra napjainak ese­ménysorozata. Az ünnepi díszbe öltözött Gar­cia Lorca Színházban a megnyi­tón — amelyet ünnepi műsor kö­vetett — beszédet mondott mind­két ország kulturális minisztere. Az elnökségben ott voltak Belar- mino Castilla kubai miniszter­elnök-helyettes, a magyar kül­döttség tagjai, valamint a kubai kulturális minisztérium vezető tisztségviselői. A megnyitó beszédében Arman­do Hart méltatta a magyar kul­túrának azt a haladó szerepét, amelyet a különböző történelmi korokban az idegen elnyomás elleni harcban betöltött. Az iro­dalomból vett példaként Petőfi Sándor és Ady Endre forradalmi líráját emelte ki. Méltatta annak a küzdelemnek a jelentőségét, amelyet a magyar kultúra kép­viselői a Tanácsköztársaság alatt és a fasizmus elleni harcban folytattak. A kultúra — mondot­ta — a szocializmus győzelme óta Magyarországon nemzeti kinccsé vált. A szocializmus épí­tése a kultúra szabadságát terem­tette meg, ami annyit jelent, hogy annak gyümölcseit az egész nép élvezi. Válaszában Pozsgay Imre kul­turális miniszter elmondta: e na­pok egy hazánkhoz igen közel­álló, rokonszenves nép földjén kezdődnek meg. Olyan országban, amely végigjárta a forradalom iskoláját. A közös forradalmi ta­pasztalat, valamint a két ország képviselői közötti személyes kap­csolatok alapján mélyült eL az a barátság, amely Kuba és Ma­gyarország között kialakult. A magyar kulturális miniszter ki­emelte: a kulturális napok ren­dezvénysorozatával nemcsak az a cél, hogy az egyedi alkalom­hoz kapcsolva ismertessük meg hazánk kulturális eredményeit, hanem az is, hogy ezt az ismer­kedést a hétköznapokra is kiter­jesszük. Magyarország — hang­súlyozta — hasonló szeretettel várja a kubai művészeket, a kul­turális élet képviselőit. A megnyitó beszédet követő ünnepi műsorban — a kubai szimfonikus zenekar előadásában — Némethy Gyula karmester ve­zényletével először Erkel Hunya­di László című operájának nyi­tánya csendült fel. A fegyelme­zett átéléssel interpretált nyitó­számot követően Kalmár Magda és Gáti István Puccini- és Verdi- áriákat énekelt, Kovács Dénes hegedűművész és Falvai Sándor zongoraművész előadásában pe­dig Mozart-, illetve Liszt-kompo­zíciók szólaltak meg. Az ünnepi műsort a Pécsi Balett együttesé­nek Kodály Zoltán művére kore- ografált Felszállott a páva című kompozíciója zárta. Szerdán számos vidéki város­ban léptek fel a magyar együt­tesek és szólisták. Pozsgay Imre kulturális minisz­ter egyidejűleg megkezdte tár­gyalásait kubai partnerével, Ar­mando Harttal a két ország kö­zötti kulturális kapcsolatok szé­lesítéséről. (MTI) Giscard „hadüzenete” Giscard d’Estaing francia állam­fő eddigi elnökségének talán leg­keményebb hangú beszédében kedden a bretagnei Ploermel vá­rosban „hadat üzent” politikai el­lenfeleinek a baloldalon és saját táborában is. Síkraszállt az in­tézmények, a gaulleista alkotmány és azon belül elsősorban az elnöki hatalom védelmében. Éles szemé­lyes támadást intézett Georges Marchais, az FKP főtiktára ellen, s kijelentette, hogy a baloldal 1978-as parlamenti győzelme ese­tén sem fogja megengedni a „gaz­dasági élet szétzilálását”. (A szét­zilálás az államfő szótárában a baloldal közös programjának vég­rehajtását jelenti.) „Az FKP főtitkára — mondotta tanúsítson kisebb arroganciát és nagyobb republikanizmust”. Nem fogja továbbá tűrni — fejtette ki Giscard d’Estaing —, hogy a meg­oszlás veszélyeztesse az ország gazdaságát, a széthúzás a kor­O mánytöbbség egységét. Nyilvánva­lóan Chracra célozva bírálta azo­kat, akik keresztezik az államfő akcióját. René Andrieu, a l’Humanité fő- szerkesztője a lap vezércikkében leszögezi, hogy Giscard d’Estaing proermeli beszédében „nem mint valamennyi francia elnöké” szólt az országhoz hanem mint a jobb­oldal vezetője. Vajon ki az arro­gáns valóban, ki veszi semmibe a köztársasági játékszabályokat? — teszi fel a kérdést. Az elnök ál­lásfoglalása azt jelenti, hogy még ma ha az ország többsége a bal­oldal és a közös program mellett foglal is állást, ő mindent latba- vet majd a nagytőke politikájá­nak folytatása érdekében. Sem­misnek tekinti a franciák akara­tát. A választási kampány min­denképpen megnyílt ezzel, és az államfő valamennyiük tudtára adta, hogy személyesen részt fog venni benne — mutat rá René Andrieu. (MTI) események sorokban JOHANNESBURG Sowetóban, Johannesburg leg­nagyobb, színes bőrűek által la­kott elővárosában a dél-arfikai rendőrség, könnygázgránátokkal támadt, majd tüzet nyitott mint­egy 6000 diákra, akik a faji meg­különböztetés ellen tüntettek. Az ismét rendkívül feszültté vált helyzet miatt csütörtökön reggel 8 órától délután 3 óráig kiájárási tilalmat rendeltek el Sowetóban. WASHINGTONT A Carter-kormányzat a kong­resszus elé kíván terjeszteni egy, a portugál hadsereg korszerűsí­tését szolgáló harmincmillió dol­láros katonai segélyprogramot — jelentették be kedden Washing­tonban. A külügyminisztérium tá­jékoztatása szerint a program célja az, hogy erősítsék a portu­gál katonai vezetésnek azt a szárnyát, amely a „fegyveres erőket távol akarja tartani a po­litikától” (Reuter) BRÜSSZEL _____________________~ A z Interparlamentáris Unió belga tagozatának belga--magyar csoportja Brüsszelben szerdán ülést tartott. Több mint 20 sze­nátor es képviselő előtt Vince József, hazánk rendkívüli és meghatalmazott nagykövete tar­tott előadást a Magyar Népköz- társaság külpolitikájáról. Hang­súlyozta: a parlamenti képvise­lők együttműködése fontos sze­repet tölt be az országok, népek közötti kapcsolatok fejlesztésé­ben. (MTI) MADRID Olaszországi látogatásra indult szerdán délután János Károly spanyol király és felesége. 54 év óta először látogat el spanyol ál­lamfő Olaszországba. A három­napos hivatalos látogatás alatt János Károly tárgyal több vezető olasz politikussal, és fogadja VI. Pál pápa' is. (AFP) Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról.) a tanuló fiatalokat egyaránt moz­gósító turisztikai rendszer kiala­kítása mellett. A KISZ Központi Bizottsága határozatában hangsúlyozza: az ifjúsági szövetség, politikái fele­lősségéből adódóan részese annak a társadalmi munkamegosztás­nak, amely az ifjúság testnevelé­sét és tömegsportját hivatott fej­leszteni. A KISZ fontos feladata a szemléletformálás, annak meg­értetése, hogy a testnevelés, a tö­megsport, a turisztika fellendíté­se személyes érdekünk és nem­zeti ügyünk. A KISZ-szervezetek feladata, hogy akcióprogramjaikban fogal­mazzák meg a tömegsportmozga­lommal kapcsolatos tennivalóikat, adjanak ezzel összefüggő egyéni megbízatásokat, a KISZ-tagok munkájának megítélésénél térje­nek ki ezek értékelésére is. Tö­rekvésük, hogy minél több KISZ- en kívüli fiatalt nyerjenek meg a tömegsportmozgalomban való részvételre, a KISZ-tagok pedig kötelességüknek tekintik a rész­vételt. A tömegsportmozgalom a KISZ mozgalmi évéhez igazodik: 1977 tavaszán hirdetik meg. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents