Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-06 / 31. szám
4 • PETŐFI NEPE • lm. február S. Műszerek jelzik, hojy a Magyar—Szovjet Barátság (n teménytá- ralójában «Ilyen a gabona hőmérséklete, páratartalma. Amikor szűkéé! es, szellőztetnek az elektromos berendezések. Helvécia, Kecskemét, Lakitelek élelmiszerboltjaiba szállít a szövetkezeti pékség • Varga Ferenc dagasztó és Molnár József üzemvezető ellenőrzi a kovász minőségét a szövetkezet pékségében. ponta 80 mázsa kenyeret és 15 ezer péksüteményt szállítanak Helvécia, Kecskemét, Lakitelek élelmiszerüzleteibe. A termelőszövetkezeti pékségben nemrég kezdték meg a belső felújítást, korszerűsítést. A kőműveseket, csempézőket kommunista műszakkal is segítették a szövetkezeti gazdák, hogy hétköznap zavartalan legyen a sütöde munkája, és hét végén a szokásos 100 mázsa kenyeret szállíthassák az élelmiszerboltokba. Kecskemét mezőgazdasági szövetkezetei 4500 Hektáron termesztenek kalászos gabonát, túlnyomórészt iparszerűen. A kenyérgabonát közvetlenül értékesítik. Kivétel a Magyar—Szovjet Barátság Tsz, amely évekkel ezélőtt nemcsak a búza termesztését, hanem a feldolgozását is gépesítette, és a gabona végtermékét adja át a kereskedelemnek. Hét esztendő óta a Magyar— Szovjet Barátság Tsz malmában érölt lisztből sütik a kenyeret, a téesz pékségében, ahonnan naKisült a friss, ropogós kenyér. Nagy Sándor pék szedi ki a kemencéből. • Vörös László molnár vizsgálja az őrleményt a termelőszövetkezet malomüzemében. O ügyel arra is, bogy a fémsilóban a megfelelő keveréssel mindig egyöntetű minőségű legyen a kenyérnekyalÓ. (Pásztor Zoltán felvételei.) 23 millió naposbaromfi Több víziszárnyasra számíthatunk az idén • AGROTERV-rendszerű korszerű tojóház. Ha egy kilogramm baromfi 1 forint nyereséget hoz, már érdemes vele foglalkozni, mondják a szakemberek. A korszerű tenyésztéstechnológia lehetőségeit azonban a nagyüzemekben lehet legjobban kihasználni. Olyan telepen, ahol 16—20 ezer helyett évente legalább 100—200 ezer pecsenyecsirkét, vagy ennél is többet nevelnek fel. A mezőgazdasági nagyüzemek többéves tapasztalat alapján leginkább a habbard és a hybro fajtákat tenyésztik, s ezekből most 145 ezer szülőpárt tartanak a telepeken. A rémi Dózsa, a jánoshalmi Petőfi a hybrót, a szabad- szállási Egyesült Lenin, a csávo- lyi Egyesült Tsz pedig a másik fajtát kedveli. Ezek a szövetkezetek naposcsibével a megye számos szövetkezetét is ellátják. A tojástermelésre a shavert tartják a legalkalmasabbnak. Ez a fehér tyúkfajta évente 260—270 tojást tojik, .így a tartása kifizetődik. Ebből a fajtából 200 ezres törzsállománya van az érsekcsa- nádi Búzakalász, a csávolyi Egyesülés Tsz-nek, a kecskeméti Kossuth Tsz, valamint a jakabszállásl Népfront Szakszövetkezet társulásának. A háztáji gazdaságok számára viszont a jól bevált, kettős hasznosítású new hampshiret tenyésztik. Ebből a fajtából a szakcsoportokban és a nagyüzemekben együtt véve mintegy 34 ezer tojó van, 19 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A baromfitenyésztési kedv növekedésének köszönhető, hogy a szárnyashús és a tojásvásárlási lehetőség kielégítő. Több gazdaság, közöttük a kiskunhalasi Vörös Október Tsz, nagy gondot ford it a háztáji állattartásban rejlő tartalékok kihasználására. A kisgazdaságok ólaiba a szövetkezet naposbaromfit helyez ki, ad hozzá takarmányt, és a tsz-tagok- nak jóváírja a munkanap teljesítményt. A mezőgazdasági nagyüzemek tojóliba állománya csaknem eléri a 30 ezret, vagyis három és fél százalékkal emelkedett egy év alatt. A másik viziszárnyast, a kacsát, még nagyobb arányban tenyésztik. Egy év alatt 6 százalékkal növelték a törzsállományt. Bács-Kiskun megye tíz libahízla- ló AFÉSZ-szakcsoportjának, és három lúdtartó szövetkezetének lesz bőven munkája. A Bács-Kiskunban működő 13 keltetőállomáson és 50 magánkeltetőben 1976-ban 15 millió naposcsibét, 2 millió 600 ezer kacsát, 350 ezer libát keltettek ki. Ennek következtében, egyes rövid időszakokat kivéve, mindig leheígtt naposbaromfit beszerezni a megyében. Ez a lehetőség 1977-ben tovább bővül. A rémi Dózsa Tsz, a kiskunhalasi Vörös Október Termelőszövetkezet és több más gazdaság is tervezi a tojóállomány növelését. így várhatóan az idén 21—22 millió csibét, 2 és fél millió kacsát és 400 ezer libát keltetnek év végéig a nagyüzemek. Ez a 23—24 millió naposbaromfi nem kevés, de ha ennél több lesz, akkor sem okoz majd gondot annak elhelyezése. A tenyésztői kedv a nagyüzemben és a háztájiban növekszik. A baromfitartás más állattenyésztési ágazathoz viszonyítva kisebb beruházást igényel, emellett gyorsabban megtérül a befektetett összeg. B. Z. Felülkerekedett a bölcsesség .......... A víz- is csatornamű létrehozását sürgeti a szükség. A feladat immár elodázhatatlan. A döntés erről — többségi szavazattal — megtörtént a tanács múlt év november 28-1 ülésén. Három éven át egy-egy milliót tartalékolni a község fejlesztési alapjából; az érdekazonosság alapján évente ugyanennyit kérni a helyi gazdálkodó egységektől, s ami szintén nem nélkülözhető: létre kell hozni a vizműtársulást .. B ejelentés a tanácsülésen Az idézett bekezdést lapunk 1975. március 5-i számában Szegény gazdag Izsák... cím alatt megjelent cikkünkből ragadtuk ki. S az alkalmat erre a nagyközség tanácsának hét eleji — január 31-1 — ülésén elhangzott bejelentés-Járvatj" többen» tel — reményt keltő kilátással — a vízműtársulás létrehozásról értlenek szót a tanács tagjai, a pártós népfrontaktivisták. A bejelentés tehát sorsdöntő fordulatot sejtet Izsák fejlődése szempontjából. Belátható közelségben az idő. amikor a vízközmű hiánya nem gátolja többé például a többszintes lakóházépítést. Mert a megoldás küszöbéhez érkezett a vízmű létrehozásának ügye. Miután a tanácsülés! bejelentés háttere, a két év előtti találkozásunk óta történtek felől érdeklődni Bártfai Attila tanácselnökhöz kopogtattam, legelőbb célzatosan keceli példával hozakodtam elő. Az ottani tanácselnökkel beszélgettünk tavaly nyár elején Kecel hétköznapjairól; eközben jegyezte meg Laták Ede: , — Az a ió nálunk, hogy a bátorítást rendszerint a lakosságtól kapja a tanács. A múltkor is megállít valaki és azt kérdi tőlem: elnök elvtárs, tud maga számolni? A környékünkön már tárgyaltunk róla, hogy hajlandók vagyunk 15 ezer forintot fizetni házanként, de a víz után legyen csatornánk is. Mert számoljon utána: ugyanennyibe kerülne nekünk a szikkasztó is. Csakhogy ez bizonyos idő után elzsírosodik és csak a bosszúság marad vele, meg a további költség... A huszonötödik órában... Bártfai Attila vette a lapot. — Így igaz. Tapasztalatot szerezni ’jártunk KételéVi','' 'meggyőződtünk róla,, De hadd bocsássam előre:’bár a huszíifiötö'dik'őrában, de Izsákon is felülkerekedett a bölcsesség, az előrelátás! A vízműtársulás szervezésének előkészítésére két éve létrehozott bizottság befejezte munkáját, s tapasztalatai reményteljesek. Aztán sorra vette, mi minden történt a helyi tanács 1974. novemberi ülésén született döntés óta. A társulás szükségességének kimondásával egyidejűleg a nagyközségi tanács megrendelte a vízmű és a hálózat beruházási programját. Tavaly márciusban a megbízásnak eleget téve, a megyei tervező vállalat leszállította — a bekötések nékül — 44 millió forint költséggel számoló tervet. Ugyancsak tavaly további fontos lépés történt: a strand szomszédságában, a jövendő vízmű helyén, egymillióért 300 méter mély, jó hozamú és kitűnő vizű kutat fúratott a tanács. Közben gyűltek a társulás szervezésételőkészítő bizottság biztató tapasztalatai. S elérkezett a nap, amikor megbizást kaptak a tanácsi vezetők: a beruházási program alapján vegyék számba a pénzügyi lehetőségeket, hogy tisztázódjék, mekkora összeg hiányzik a vízműépítés fedezetéhez. Megkezdődött a számolás, főleg a tárgyalások, amelyek végeredményeként kitűnt: a vízmű és kb. 50 kilométer hálózat létrehozása — a beruházás rendje szerint kötelező 20 százalék tartalékösszeggel együtt — 52,8 millió forintot igényel. Fejlesztési alapjából a nagyközségnek 5 millió forint áll rendelkezésére. A társulás létrejötte esetén a me- 1 gyei tanácsiól, illetve a vízmű vállalattól együttesen 12 milliót, s az, Országos Vízügy; Hivataltól körülbelül ugyanennyi támogatást remélhet a nagyközség. A szükségeshez képest tehát hiányzik még 22,8 millió forint. Élve a kedvező feltételekkel Ismét a szorzás-osztás következett. Végül is kialakult az állás- foglalás: a tanács éá a szervező bizottság a kétezerötszáz érdekelttel — közöttük 400 a közület — számolva, az egy családra jutó hozzájárulási hányadot 7 ezer forintba jelölte meg. Ezt évi két egyenlő részletben öt év alatt lehet törleszteni. Gyors utánaszámolással kitűnt, hogy a /szükséges összeghez képest hiányzik még mintegy 6 millió. Meg is kérdeztem: azt honnan teremti elő a tanács? Bártfai Attila pedig így felelt: — A még hiányzó összeget a község a VI. ötéves tervi fejlesztési alapja terhére, hitelfelvétellel teremtjük elő. A lényeg, hogy semmiképp nem szalaszthatjuk el a vízművesítés oly régen esedékes megoldását. Annál is inkább, mert ennél kedvezőbb feltételekre aligha számíthatunk. A legfontosabb tennivaló most tehát a vízműtársulás életrehivá- sa Izsákon. Aligha kétséges, hogy ez hamarosan megtörténik. Mert a lépés szükségességét értik ma már a korábbi ellenzők. Meggyőzésüket nagyban elősegítette a KÖJÁL kiterjedt vizsgálata Is, amely megállapította, hogy a há- zikutak többségének vize colival fertőzött. Akik pedig eleddig is a jó ügy mellett álltak, közöttük az idős, nyugdíjas emberek, s a bérből és fizetésből élő családok? Velük könnyű lesz szót érteni, hogy indokoltan lehet majd mérsékelni, vagy elengedni a részlettörlesztést, de csak a társuláson belülről. Megyebeli számos példa, közöttük a fentebb" már említett keceli, ilyen tekintetben is meggyőző. jó útmutatóul szolgál. S hadd szegjük be a tanácselnök szavaival: — Az Eszak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalattal történt előzetes megállapodásunk értelmében jövőre megkezdődik a víz- műépitése Izsákon. Perny Irén E pofon volt a harci jel, a riadó, már egymás hegyén-hátán a két szomszédvárnak, a 11-es és a 12-es szobának a lakói, az ősi ellenségek. Lelkes szövetségesként kapcsolódik be a csatába az a pár lány is, aki más szobából való, de valamilyen okból a szive a front valamelyik oldalán küzdőkhöz vonja. Az egy Csépe Eszti a kivétel. Komoly, szemüveges lány, technikusnak készül, az is lesz belőle, mert szorgalmas, értelmes, törekvő. És utálja a verekedést, gyűlöl minden erőszakot... Ügyesen elhajol egy könyvrakéta elől, és gyors léptekkel, de nem menekülésszerűen, kisiet a folyosóra, megkerüli az oda kiszorult pankrátornőket, megy békéltető segédcsapatokért. Jöjjenek a nevelők, mielőtt ezek a bolondok nagyobb kárt nem tesznek egymásban, szét nem verik az egész intézetet. — Meg mindig nem értem — jelenti ki elkeseredetten és megviselten .Kámon Gézané, a leányszállás igazgatónője, akinek a két nevelő, a portás, a szakácsnő és a takarítónők segítségével negyedórája nagynehezen sikerült megfékezni, szétválasztani, elsősegélyben részesíteni, további intézkedésig szobáikba beparancsolni a küzdő feleket. — Nem értem, hogy miért robbantottátok ki épp ti ezt a tömegőrületet? Miért ugrottatok egymásnak? A két hadvezérhez, a két fővétkeshez intézve a kérdés, a két Marihoz, aki ott áll most az igazgatói szobában, Kámonné íróasztala előtt. Elázva, megtépve, szétcincált frizurával. — Én csak védekeztem — mondja a barna Mari —, ehhez mindenkinek joga van. ő kezdte, leöntött vízzel. Egy csurig telt vázából. — Csak azt kaptad, ami járt neked — szögezi le a szőke Mari, aztán az igazgatónő felé fordul. — És kezdeni is ő kezdte. össze-vissza szúrkálta, széttépte a levelemet. Rábámul a barna. — Én?! A te leveledet?!... Én nem is tudtam, hogy te ismered a betűket! Oly őszinte a csodálkozás, hogy elveszi a sértés élét, egy pillanatra megingatja a vádló magabiztosságát. De csak egy pillanatra. — Igenis, te — ismétli meg állítását — Ki más?! És gondolom, hogy hogyan csináltad. Amikor én kimentem a mosdóba, te belopóztál, mert vannak kémeid a mi szobánkban, tudtál róla, hogy levelet írok, azt is, hogy kinek. Belopóztál, elolvastad, mérgedben összekaristoltad, pedig még be sem fejeztem egészen. Azután leszaladtál a társalgóba, úgy tettél, mintha tavaly óta egyfolytában ott kuksolnál. Mint aki mesét hall, úgy figyeli a másik szavait Kertész Mari, aztán — immár harag nélkül — azt mondja az igazgatónőnek : — Ez komplett becsavarodott, tessék elhinni. Az az igazság, hogy én május óta a 11-esbe be sem tettem a lábom. Nem is láthattam az ő levelét. És nem is szoktam beleolvasni mások levelébe, nem tudom, honnan veszi. És minden lány igazolhatja, hogy uzsonna után én rögtön beültem a társalgóba, Fülest fejteni. Hármasban. Korol Etussal és Nagy Ibivel... Ki sem mozdultam. Fölsóhajt Kámon Gézáné, belátja, hogy itt csak keresztkérdésekkel juthat el az igazsághoz. Miért pont májustól nem jársz te be a 11-esbe? — Azért — feleli vontatottan Kertész Mari —, mert májusban voltunk közös színházlátogatáson. Az Otthellót néztük. Elhallgat, lesüti a szemét. — Tedd hozzá, — szólal meg kéretlen a másik Mari —, hogy te azóta szerelmes vagy Huszti- ba! Aki a Jagellót játszotta. — Na és?! kapja föl fejét a barna kislány, — Nekem nem szabad?! Csak neked szabad?! Csak te lehetsz szerelmes Husz- tiba? Akiről még azt sem tudod, hogy nem a Jagellót, hanem a Jágót játszotta? Diadalmas mosollyal int az igazgatónőnek a szőke: — Tetszett hallani? Bevallotta. Csak ő tehette. Mert a ml emeletünkön csak mi ketten lettünk szerelmesek Husztiba, a többiek Bessenyeibe. Ezen is vesztünk össze akkor. És ma ő valahogy megtudhatta, hogy én írtam egy szerelmes levelet Husz- ti Péter művész úrnak, hát ezért irigységből meg féltékenységből... Koppan Kámonné golyóstolla az íróasztal üveglapján. — Elég, elég! össze-vissza fecsegtek, már a fejem is fáj. Most menjetek a szobátokba, holnap este folytatjuk. És addig egy mukkot sem! Köszön és elvonul a két Mari, zavartan. Különösen Jodoga Mari. Lehet, hogy mégsem ez a da- gi tette? De hát akkor ki? (Folytatjuk.)
