Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-04 / 29. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1977. február 4, Hkisközségek a megyében Kunbaracs, somkórókkal Kunbaracs nem az a hely, ahová kirándulók érkeznek vasárnapodként, s miközben szemlélik a tájat, fogad- koznak, hogy ezután minden évben eljönnek. Teljesen tipikus. átlagos községet kell eüiképzel- ni, néhány utcával, régi és új házakkal, villanyoszlopokkal, pár bolttal. Melegvize sincs, hogy a fürdőorvosok gyógyításra ja- vallanák reumás betegeiknek. Kunbaracs Bács-Kis- kun északi felén fekszik, 9753 hektáron. Lakosai tágasan elférnének a Kada Elek utcai szalagházban Kecskeméten. Any- nyi lenne csak a különbség, hogy nem Kunadacs, Ladánybe- ne és Kerekegyháza határolná a Daruhát, Csarada és Csirkáka nevű határrészekből összeálló falut,‘hanem a kecskeméti utcák. — Szeretik a bort — mondja némi tűnődés után Somogyvári Jakabné nyugdíjas iskolaigazgató, tömören jellemezve a kunbara- csiakat. A kérdő tekintetre még hozzáteszi, hogy „igen szorgalmas emberek”. Nem hiszem, hogy ez Magyarországon bárhol másutt nem hangozhatott volna el. De Kunbaracson mondták; egy 1977. eleji napsütéses téli napon. Amikor visszaemlékezik a községbe kerülésének idejére, sokáig gondolkozik azon a pedagógus, hogy 1946-ról mit mondjon? — Nem volt busz, ha be akartam menni Kecskemétre, hajnalban keltem, hogy idejében Kerekegyházán legyek. Még út se volt, azt is csak 1948-ban kövezték ki, busz meg ötven óta van. Ekkor még mindig majdnem tíz év választotta el a községet attól, hogy villanya legyen, mert a vezetékekből csak 1959. február 15-én „csapoltak” először áramot. Ezt össze kelt vetni azzal, hogy a falu a XIII. századtól szerepel a feljegyzésekben. De ennek vajmi kevés köze van a jelenhez, ha csak annyi nem, hogy múlt nélkül se jelen, se jövő nincs. Viszont abba a hibába se akarok esni, hogy a hajdanvolt időkkel foglalkozzam, mert akkor a krumplihoz hasonlítana a feljegyzés tartalma. Azért a gumós növényhez, merthogy annak van az értékesebbik íele a földben. A földben, ami Kunbaracson: • Hétfőn és pénteken van rendelés az új egészségházban. Schaaf Mihály agronónus. • Hugyecz József szakszövetkezeti elnök és községi párttitkár. semmilyen. Ezt a homályos értelmű állítást azzal kell megpecsételni, hogy az átlagos aranykorona érték csak a nagyon jó részeken 6,2, ami Dunántúlon vagy a Bácskában már „kedvezőtlen adottságú” talajt jelentene. S ezért nem meglepő, amikor azt hallom, hogy fontos növény a somkóró. S ismét egy ellentmondást írtam le, mivel a föld mint olyan, Kunbaracson homokot jelent, s annak is legrosszabbikát. a meszes homokot. Barabás Endre Takarmányismeret című könyveben így ír: „A meszes homokon lucerna helyett a somkóró termeszthető a legnagyobb sikerrel. Nagyon igénytelen, gyenge talajon is bő termést (zöld tömeget) ad. Csakhogy erősen felfúvó hatású és kumarintartalma miatt a jószág a 40 cm-nél magasabbra nőtt somkórót már nem szívesen fogyasztja. Egyébként is korán fásodik, s így bimbózás után már csak silózásra, vagy szénaszárításra való, zöldtakarmányozásra azonban nem.” S akkor még keresni kell egy olyan állatot, amely megeszi a somkórót. Az Üj Tavasz Szakszövetkezet elnöke, Hugyecz József röviden bemutatja a községet, persze az ő szemszögéből. — Heterogén összetételű a termőterület, száz hektáros összefüggő táblát sem lehet találni. A fejlődés fő gátja, hogy a talaj legyöngült. A 8—10 forintos trágya, mire Lajosmizséről megérkezne, olyan drága lenne, hogy nem érné meg. A közös művelésű terület 1450 hektár. Ami gyümölcsfa van, az kiöregedőfélben levő szőlőben található, szórványként. A tagjaink kivétel nélkül idősek. Amikor az ifjúsági parlamentet rendeztük, három 30 éven aluli fiatalt számoltunk ösz- sze. Ez a falu kiöregedőben van. — És az új házak ? ... Azokat kik építik? • Az új házak az öregeknek épülnek javarészt. (Méhes! Éva felvételei.) • Somogyvári Jakabné. — Ha hiszi, ha nem az öregek. Most 88 ház van a belterületen, a határban pedig 260 körüli, de sok már lakatlan. 1980- ra 160-nál nem lesz több tanya a külterületen. Az öregek bent építenek házat, hogy mire végképp kidőlnek a munkából, beköltözhessenek. Itt ugye van orvos, bolt, csak más, mintha ott élnének, ahol a madár se jár. A községben folyamatosan fejlődnek az életkörülmények. Tavaly hat ház épült, s az idén is ennyi körülbelül. Az új utcákban, mire beköltöznek a lakók, kész a közmű. van villany, már nem elég a hidrofor, glóbusz kellene. Igazoljam számokkal, hogy öreg község Kunbaracs? Tessék: az ezerszázegynéhány lakos közül jó ha hetvenen vannak harmincon alul. de ők se itt dolgoznak, hanem a ladánybenei Orionban és a kerekegyházi habselyemben. Né- hányan pedig Pesten, a lakatosvagy az építőiparban. Nincs ami idekösse őket, ez az igazság. Nekünk mégis előbbre kell lépnünk. — Hogyan? — Az állattenyésztésben egyedüli lehetőség a juh. Tavasszal hozunk 400 jerkét, s a jelenlegi állományt is felhasználva 1980-ra ezer anyajuhunk lesz. Ehhez hódú ly kell, de a pénzünk nagyon kevés. Ha 30 százalékot leteszünk, a többit megkaphatjuk állami támogatásként. Különleges esetben arra is van lehetőség, hogy az egész összeget megkapjuk. — Nehézségekről beszél, ugyanakkor bent a községben az új házak udvarán autók vannak. Miből? — A mostoha körülmények mindenkit megtanítottak arra, hogy jól dolgozzon. Az emberek belekaptak a dohánytermesztésbe. négy-halszáz négyszögölön 18 —20 ezer forintot lehet megtermelni, és szinte biztos jövedelem. Ami a „tovább”-ot illeti, az egyszerű, de roppant nehéz feladat. Teljesen táblásítani kell a földeket, és ráadásul úgy termelni, hogy maradjon vetőmagnak is, ne pénzért kelljen venni. Majdnem elég gépünk van, idővel egy markolóra és egy S7.K—ő^-ös kombájnra lesz szükségünk. Erősíteni kell a munkafegyelmet is, ebben látom a belső tartalékok 60 százalékát. Tervünk az erdő- telepítés. Komoly munka lesz, és nehéz. De nem lehetetlen. Hugyecz József szakszövetkezeti elnök és községi párttitkár szavaira rábólint Schaaf Mihály agronómus. — A rejtett tartalékokat kell kiaknázni — jegyzi meg — ehhez viszont anyagi lehetőség, erő kell. Kunbaracson olyanok laknak, akik mindenáron meg akarnak élni, s nem másutt, hanem itt... Ballai József Szentpéteri István határőr hadnagy alegységénél beszámoló taggyűlésre gyülekeztek a kommunisták. Becsei Endre törzsőrmester — a pártalapszervezet titkára — a tagság múlt évi munkáját sokoldalúan, és tárgyilagosan elemezte beszámolójában. Szó volt a hivatásos és a sorozott katonák szolgálatellátásáról, a katonai és a szolgálati fegyelem alakulásáról, a személyi állomány körében végzett agitációs, propaganda, tájékoztató és információs munka hatékonyságáról. A titkár összegezte az őrs munkájában egy év alatt bekövetkezett változásokat és a továbbhaladást biztosító legfontosabb feladatokat. A párttaggyűlésen, a beszámoló fő mondanivalójából a kívülálló is pontosan következtethetett: az őrsön szolgálatot teljesítő katonák sokkal eredményesebben dolgoztak 1976-ban, mint a korábbi esztendőkben. Rendkívüli esemény vagy súlyosabb fegyelemsértés a párttagok, de a pár- tonkívüliek hibájából nem következett be, a fegyelemsértések száma minimálisra csökkent. A járőrök egy év alatt több személy tiltott határátlépését akadályozták meg és hat körözött bűnözőt is fülöncsíptek. Gera Zoltán határőr, Simola Mátyás önkéntes határőr jelzésére két veszedelmes bűnözőt fogott el, akik különböző bűncselekményekért több mint tíz évet ültek börtönben. Kovács B. Lajos határőr tizedes, a Határőrség Kiváló Katonája — aki a kiskun- halasi APIT Vállalattól vonult be — és Cziczeri Ferenc határőr járőrszolgálatBan egy betörő tiltott határátlépését akadályozta meg. Bondár Károly határőr, az Egység Élenjáró Katonája és Gillich János határőr egy közve• Nagy István határőr őrmester. • Füzesi Lajos önkéntes határőr. szélyes munkakerülőt leplezett le. Nagy István határőr őrmester újév napján — Teremi Sándor önkéntes határőr segítségével — egy büntetett előéletű, kiskunfélegyházi férfi külföldre szökési tervét hiúsította meg. Gerzsenyi András határőr őrmester pedig — Füzesi Lajos önkéntes segítőjével — egy kiskunhalasi asz- szony illegális határátlépését akadályozta meg. A szocialista versenymozgalomba benevezett katonák ötven százaléka kiváló és jó minősítéssel teljesítette a követelményeket az őrsön. Nyolc határőr Kiváló Katona címet, sokan az Egység Élenjáró Katonája címet nyerték. A taggyűlésen felszólalók egybehangzó véleménye szerint az alegység katonáinak munkája azért volt eredményes 1976-ban, mert az őrsi közösség minden tagja helyesen értelmezte és következetesen végre is hajtotta a parancsnok által meghatározott feladatokat. Valamennyien a határszolgálat éber ellátására, a katonai és a politikai követelmények magas színvonalú teljesítésére törekedtek. A taggyűlés által kidolgozott és jóváhagyott feladatok, a féléves terv végrehajtásával biztosítani lehet majd az 1976-os évben elért eredmények megszilárdítását, s több vonatkozásban a továbbfejlesztését is Szentpéteri István határőr hadnagy alegységénél. Gazsó Béla Többet kell törődni a kisüzletek fejlesztésével A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szak- szervezete budapesti és hat megyei bizottságának bevonásával átfogó vizsgálatot tartott az élelmiszer-kereskedelemben és a vendéglátásban a munkát könnyítő gépek, berendezések alkalmazásáról, a gépellátottság helyzetéről. A technikai fejlesztés már hozott figyelemre méltó éredménye- ket. A tej polipack csomagolásának bevezetése, az üvegek és a rekeszek elhagyása például 200 ezer tonna, a tej konténeres szállítása évi egymillió tonna rakodását tette feleslegessé. A fogyasztási cikk kereskedelem az elmúlt tervidőszakban 3,4 milliárd forintot fordított technikai fejlesztésre, ebből 862 millió forint volt az élőmunkát pótló, a fizikai terhelést könnyítő eszközök beszerzésére nyújtott állami támogatás. Az élelmiszer-kereskedelemben több mint 300 ezer rakodólap. 500 akkumulátoros- és 2500 kézi eme- lős-villás targonca segíti a munkát. A kereskedelemben jelenleg 30 ezer konténert használnak, s továbbításukra 120 soeciális gépkocsi áll rendelkezésre. Gyakorlatilag azonban mindössze ezer nagyobb élelmiszerüzletbe lehet ily módon árut szállítani. Az V. ötéves tervben további 18 ezer konténer beszerzését tervezik, s újabb 1000—1200 üzletet tesznek alkalmassá konténeres áruk fogadására. A szakszervezet a kétségkívül kedvező fejlődést azonban csak kezdeti eredménynek tekinti, hiszen az élelmiszer-kereskedelemben az állami vállalatok üzleteinek csak 28—30 százalékában, az ÁFÉSZ-ek boltjainak 18—20 százalékában használnak a nehéz fizikai munkát könnyítő eszközöket. Túl sok még az olyan üzlet, bolt, ahol ma is minden munkát, árurakodást, csomagolást, szeletelést kézi erővel végeznek. Az ország 18 ezer élelmiszerüzletének 70 százaléka 1—3 személyes kisbolt, ahol szinte kizárólag nőket foglalkoztatnak, s ezekben az átlagosnál is rosszabbak a munkakörülmények. A szakszervezet elnöksége az áruforgalom állandó növekedése miatt, a dolgozók fizikai megterhelésének csökkentése érdekében szükségesnek tartja a korszerű technika szélesebb körű alkalmazását. Kérte a minisztériumot, hogv az élelmiszer-kereskedelemben és a vendéglátóiparban rendelje el a korszerűtlen üzletek műszaki állapotának felülvizsgálatát, s intézkedjék gépesítési minimumok kidolgozásáról, előírásáról. (MTI) Rendeletek a szocialista földtulajdon fejlesztéséről I. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa programnyilatkozata többek között megállapította: A föld a Magyar Népköztársaságban — a tulajdon formájától függetlenül — nemzeti kincs. Kezdetben korlátozni, később meg kell szüntetni az állami tulajdonban levő földek eladását, helyette be kell vezetni a közösségek és a magán- személyek részére meghatározott időre szóló bérbe- illetve használatba adását. Széles körű elemző munka után ilyen alapelvek alapján fogadta el a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a földrendezésekről, a tartós földhasználatról, a földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztéséről szóló 1967. évi IV. törvény módosításáról, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. számú törvényerejű rendelet módosítását tartalmazó intézkedéseket. A földrendezésekről szóló rendelet a mezőgazdasági nagyüzemek tábláinak legkedvezőbb kialakítását célozza. Ennek érdekében az önkéntes földcseréken kívül kisebb területi egységekre — dűlőkre, határrészekre — kiterjedő részleges, üzemek közti és üzemen belüli földrendezést. is lehetővé tesz. A még egyénileg gazdálkodók számára kedvezőbb, ha az önkéntes földcserével történik a nagyüzemi tábla kialakítása. így választásuk szerint kaphatnak csere-földet, A tartós földhasználatról szóló rendelet szerint: állami és szövetkezeti tulajdonban álló földet — ha jogszabály eltérően nem rendelkezik — magán-, illetve jogi személynek nem lehet tulajdonába adni. Ennek megfelelően 1977. január 1-től megszűnt a társas, szövetkezeti, csoportos lakóházzal és üdülővel beépíthető állami telkek, továbbá a termelés és más gazdasági tevékenység célját szolgáló állami föld eladása. Ehelyett telket, építésre, vagy földet termelésre magán-, illetőleg jogi személyeknek tartós használatba lehet adni. A telkes építés céljára az épület fennállásáig, de legalább 50 évre, a földet termelésre legfeljebb 50 évre. Ez utóbbira magánszemélyeknek a nagyüzemi művelésre nem alkalmas területet lehet kiadni. Tartós használatra olyan személyek nyújthatják be igényüket, akik a telek- és ingatlanszerzés szabályai szerint erre jogosultak. Az állami földet szerződés alapján az illetékes tanácsok adják használatba. A szerződés tartalmazza a földhasználók jogait és kötelezettségeit. Ezek többek között: a használó köteles a földet rendeltetésének megfelelően művelni, a földért használatbavételi díjat és a mindenkor előírt adót fizetni. A területen létesített épülettel, egyéb építménynyel, berendezéssel, felszereléssel, növényzettel rendelkezik. A használó halála esetén a jog arra száll át, aki egyébként a föld tulajdonjogát örökölné. A használati jog megszűnésének módját rendelet szabályozza. A használatbaadással kapcsolatos eljárás jogszabályait és a pénzügyi feltételeket az érintett minisztériumok a rövidesen megjelenő rendeletekben állapítják meg. A jogszabály célja egyrészt, hogy korlátozza a szocialista tulajdon csökkenését, másrészt lehetővé tegye a földhasználatot olyan személyek számára, akik anyagi helyzetük miatt egyébként nem jutnának hozzá. A földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztéséről szóló társadalmi és gazdasági fejlődésünkkel összhangban elősegíti a szocialista földtulajdon fokozatos kiszélesítését, oszthatatlanságát és a földek rendeltetésszerű hasznosítását. 1977. január 1-től a termelőszövetkezetek használatában levő, állami tulajdont képező földeket nem lehet a közös gazdaság tulajdonába adni. Ezek a földek továbbra is a szövetkezet ingyenes használatában maradnak. A termelőszövetkezet tulajdonát képező területek a jövőben csak szocialista szervezetre ruházhatók át. A szövetkezeten kívülálló személyek belterületi és zártkerti földjeire — amelyek szövetkezeti használatban vannak — megszűnt a megváltás alóli mentesítés. Az ilyen területek tulajdonjogát belterületen az állam, zárt kert esetén a szövetkezet javára kell térítés ellenében megváltani. A mezőgazdasági szakszövetkezeti tag a közös gazdaság érdekeltségéhez tartozó földjének tulajdonjogát — a személyi tulajdonban levő föld kivételével — a jövőben nem ruházhatja át, csak a szövetkezetnek vagy az államnak ajánlhatja fel. Ezzel megszűnt a szőlők és gyümölcsösök szabad forgalmazása, ami a megyében jelentős volt. Horváth József a megyei földhivatal vezetője (Folytatjuk)
