Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-04 / 29. szám

1917. február 4. • PETŐFI NEPE • 3 ÜJ SZOT-ÜDÜLŐ BÜKKFÜRDŐN 375000-en üdülnek az idén a szakszervezetek vendégházaiban A bank és a szövetkezetek Az idén az elmúlt évhez hasonlóan mintegy 375 000-en ve­hetnek részt kedvezményes szakszervezeti üdülésben. Mint a SZOT üdülési főigazgatóságán elmondták, az adminisztrációs munka gépesítése nyomán most első alkalommal már az elő­ző évben kioszthatták a szakszervezeteknek a beutalókat. A legtöbb helyen már szét is osztották az 1977. évi üdülőjegye­ket. így a beutaltak jó előre elkészíthetik ez évi szabad idő programjukat. Az ország különböző vidékein ezekben a téli hetekben is teltek a SZOT üdülőházai. Bevált a gyermekgondozási segélyen levő anyák üdültetése, jelenleg Sop­ronban, Balatonlellén és Leány­falun pihennek kisgyermekükkel: ezekben az üdülőkben speciális felszerelést szereztek be, járóká­kat, etetőszékeket, játékokat stb. Az étkezésben is a kisgyermekek igényeihez alkalmazkodnak. Az üdülők bővítése nyomán az idén az elmúlt évinél 300-al több gyermekgondozási segélyen levő anya pihenhet gyermekével szak- szervezeti üdülőkben. Készülnek már a nyári csúcs­szezonra a szakszervezeti üdülők. Javítják, festik a három SZOT- üdülőhajót, amelyek március 15-én fogadják az idei első ven­dégeket. Tavasszal ismét megnyí­lik az újjávarázsolt hollóházi üdülő, az év végén pedig a lilla­füredi SZOT-üdülő. Felújítási munkák miatt viszont bezárják a dubicsányi és a hévízi vendég­házakat. A hálózat újakkal is bő­vül, júliusban átadják a 300 ágyas bükkfürdői SZOT-üdülőt, s megkezdődik a hajdúszoboszlói BKV-üdülő építése. Az utóbbi a BKV és a SZOT együttműkö­désével készül. A Zeneművészeti Főiskolával kötött megállapodás szerint 1977-ben 400 hangversenyt adnak majd a főiskolások a SZOT-üdülőkben, s tárgyalások folynak a Mikroszkóp Színpaddal is, ötven előadás megtartására. A testedzés is az eddigieknél na­gyobb szerepet kap, a leányfalui Panorámában például kondicio­náló szobát rendeztek be, a Ba­laton parti üdülőkben pedig nem­csak gyermek, hanem felnőtt ját­szótereket is kialakítanak. A családi üdülőkben most első al­kalommal „ovi olimpiák” meg­rendezését tervezik a legkiseb­beknek a nyári főszezonban. (MTI) Megkezdődött a kitermelés A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsé­gének körzetéhez tartozó 86 közös gazdaság közül 56-ban van erdő­művelés. A következő esztendő­ben ötvenkét szövetkezetben válik szükségessé az erdőtermelés meg­szervezése, a felújítás. Négy év alatt 80 ezer köbméter fa kivá­gását tervezik, ebből 23 ezer köb­méter a cellulóznyár, amely a papírgyártás fontos alapanyagát adja. 1977-ben tizenhat gazdaság 8500 köbméter fát termel ki, amelynek egyharmada papírfa. Az előké­születek megkezdődtek, sőt egyes üzemekben kisebb mennyiségben már megkezdték a fák kivágását. Tekintettel arra, hogy mind a belső ipari nyersanyag-ellátás, mind a nemzetközi egyezmények szükségessé teszik a tervszerű munkát, nagyon fontos a megfon­tolt szervezés. A kitermeléshez szükséges gépek, berendezések a szövetkezetekben hiányoznak. Ezért csak összefogással lehet megoldani a feladatokat. A kis­kunfélegyházi Egyesült Lenin Termelőszövetkezetben 3300 köb­méter fa kitermeléséhez az ÉR­DÉRT Vállalattal kötöttek megál­lapodást. A balatonszállási terme­lőszövetkezetek a kiskunhalasi Állami Gazdasággal fogtak össze. A kitermelés megszervezésére legnagyobb arányú együttműkö­dés a Kiskunsági Erdő és Fafel­dolgozó Gazdaság, valamint a Ho­mokhátság több. mint tíz közös gazdasága között alakult ki, mely­nek közvetítője a Kecskeméti Szövetkezetközi Árúértékesítési és Beszerzési Szervező Iroda. Az er­dőgazdaság gondoskodik nemcsak a kitermelés segítéséről, hanem az értékesítésről, sőt az ültetvények felújításáról is. Mohácsi Dániel, az erdőgazda­ság osztályvezetője elmondja, hogy a kölcsönös előnyök figye­lembevételével kötötték a megál­lapodást. Az erdőgazdaság gon­doskodik a kitermelés során je­lentkező fa értékesítéséről, s nem megy veszendőbe a rönkvágások során jelentkező hulladék sem. Tejipari szakemberképzés Játszótéren A szarvasmarha tenyésztés fej­lesztése, a tejtermelés növelésére hozott Minisztertanácsi határozat végrehajtásának feltétele, hogy a gazdaságokban, valamint a tej- feldolgozó üzemekben legyen ele­gendő szakember. A szentlőrinci (Baranya megye) Újhelyi Imre Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola a tejipari szakágazaton képez tanu­lókat. Az oktatási idő négy év, amely után a fiatalok érettségi és szakmunkás bizonyítványt sze­rezhetnek. Alkalmassá válnak ar­ra, hogy a tejkezelés, a feldolgo­zás minden ágában megállják a helyüket. Alkalmazhatók a nagy tehenészeti telepek tejházainak szakszerű vezetésére, a szállítások megszervezésére, a tej iparszerű feldolgozására, tejfel, túró, sajt, vaj stb. előállítására. A tanulók képzésük során egyéb élelmiszer- ipari ágazatokban is alapképzett­séget, valamint laboránsi képesí­tést szereznek. A szakma jelle­génél fogva nőknek is kiválóan alkalmas. Az iskola bentlakásos, a tanu­lók részére — térítés mellett — kollégiumi elhelyezést biztosíta­nak. Az igények kielégítése a diákok szakterületükön való el­helyezkedése érdekében a felvé­telnél előnyben részesülnek azok a fiatalok, akik szerződést kötöt­tek valamely téesszel, állami gaz­dasággal, ezek társulásaival, vagy tejipari vállalattal. Mozgalmas esztendő előtt áll az Állami Népi Együttes Mozgalmas esztendő vár az idén a Magyar Állami Népi Együttesre: a szokásosnál is több külföldi vendégszereplés, itthoni előadás mellett most zajlik ottho­nuknak, a Corvin téri épületnek felújítása is. Amint Veréb Zoltán igazgató elmondta az MTI tudósítójának: mivel a munkálatok nem teszik lehetővé az idén új produkció be­tanulását, ezért vállalkoztak örömmel a külföldi és itthoni vendégszereplésekre. Legközelebb — február 27-én — Csehszlová­kiába utaznak, ahol az ottani ma­gyar kulturális napokon vesznek részt. A rendezvénysorozaton nyolc helységben mutatnak be ko­rábbi műsoraikból készült válo­gatást, egyebek között Pozsony­ban, Prágában, Karlovy-Vary- ban, Branoban és másutt. Tárgya­lások folynak arról, hogy az együttes május 14-én fellépjen Cunberburg-ban, az angliai nem­zetközi folklórfesztiválon, ahová most először kaptak meghívást. A magyar—NDK kulturális ál­lamközi egyezmény értelmében május 20. és 31. között a baráti szocialista országban adnak íze­lítőt a publikumnak a magyar fol­klór kincsesházából. Berlinben, Cottbusban, Rostockban, Wies- marban, Neubrandenburgban, Schwerinben és másutt kilenc al­kalommal lépnek fel. Július 4-én a Kulturális Kapcsolatok Intéze­te szervezésében az NSZK-ban vendégeskednek a duisburgi ma­gyar kulturális napokon. Az év végén várhatóan Japán­ban lesznek az együttes tagjai, az egyetlen távol-keleti országban, ahol még sohasem turnéztak. Ok­tóber 23-tól decemberig több mint 30 előadáson találkoznak a japán közönséggel. Gazdag az együttes belföldi úti­programja is. Soprontól Békéscsa­báig számos előadást tartanak, emellett válogatott produkciókkal nagyüzemi klubokat, vállalati kultúrotthonokat keresnek fel. Dr. Páles Gyula, a Magyar Nemzeti Bank elnökhe­lyettese fogadta munkatársunkat és válaszolt a mező- gazdasági üzemek — elsősorban termelőszövetkezetek — hitelellátásával kapcsolatos kérdéseire. A dunaújvárosi és a csepeli pa­pírgyárnak valamint a mohácsi faroslemezgyárnak szállítanak. Ezenkívül a magyar-jugoszláv államközi megállapodás alapján már e hónap végétől a krakkói cellulózgyárnak is. Ebben az esz­tendőben mintegy 20—25 ezer ür- méter, cellulóz gyártásához szük­séges alapanyagot exportálnak a megyéből. Az a közös gazdaság, amely 1500 köbméter fa átadására köt megállapodást, motoros fű­részt kap az erdőgazdaságtól. K. S. (Pásztor Zoltán felvétele) — Hogyan ítéli meg a Nemzeti Bank a magyar mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek pénzügyi hely­zetét? — A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek a IV. ötéves terv időszakában nemzetközi mércével mérve is nagy eredményeket ér­tek, el. Gazdasági és társadalmi fejlődésünkhöz nagyon sokkal járultak hozzá. Pénzügyi szempontból is nagy tanulságnak tartom, hogy a sike­rek az önálló vállalati gazdál­kodás kibontakozásával szület­tek meg. A pénzügyi rendszer nemcsak az önálló vállalati dön­tések kedvező feltételeit bizto­sította, hanem a termelés ered­ményeiben való anyagi érdekelt­ség hatásos érvényesülését is. A szövetkezeti dolgozók személyes jövedelmei általában a termelés­sel és a termelésben létrehozott szövetkezeti jövedelemmel szoros összefüggésben alakultak. A szö­vetkezeti bruttó jövedelem fel- használása személyes fogyasztás­ra és felhalmozásra — szövet­kezetenként és évenként válto­zatosan — a konkrét viszonyok­hoz igazodva, országos összesí­tésben mégis nagyon kedvező arányossággal történt. A bruttó jövedelem létrehozásában és fel- használásában való érdekeltség a vállalati döntések következ­ményeiért viselt anyagi és erköl­csi felelősségben, a kockázat vi­selésében is kifejezésre jutott és így a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek szocialista vállalat­ként fejlődtek. Kétségtelen azonban. hogy egyes részterületeken tartósan fennálltak megoldatlan problé­mák és a lakosság szükségletei­nek tervszerű kielégítését gátló termelési nehézségek is. Egyes ágazatokban — mint például a szarvasmarha-tenyésztésben és a zöldségtermesztésben — a lema­radás szembetűnővé vált. A sze­mélyi jövedelmekben a túlzott mértékű differenciálódás ugyan mérséklődött, de nem tudtuk még kiküszöbölni a vezetés szín­vonalának nagy eltéréseiből adó­dó különbségeket. A termelőszö­vetkezetek egyesítésével kialakult új problémákkal sem tudtak még mindenütt megbirkózni. Helyen­ként a bruttó jövedelem arányos felhasználásában való érdekelt­ség bizonyos deformálódása * is érzékelhető volt, ami — az aszály okozta hozamkiesésekkel tetézve — 1976. évben szaporí­totta a pénzügyi helyzet kedve­zőtlen jelenségeit. Az elmúlt esztendő súlyos gondjait — az egy főre jutó sze­mélyi jövedelem növekedése és a beruházások előirányzatának előnyösnek mondható túlteljesí­tése mellett — csak az előző évit meghaladó, jelentős hitelkibocsá­tással lehetett áthidalni. A me­zőgazdasági termelőszövetkezetek pénzügyi egyensúlya, tehát vala­melyest romlott, a jövő éveket, terhelő kötelezettségeik nőttek. Ennek ellenére az 1977. évi terv teljesítéséhez szükséges forráso­kat a mezőgazdaságban — a me­zőgazdaság egészét tekintve —a szövetkezeti amortizációs alapok növekedéséből, állami támogatá­sokból és hitelekből biztosítottnak látjuk. — Milyen hitelekre számít­hatnak a jelentős beruhá­zásra készülődő üzemek? — A kormány által megállapí­tott hitelfeltételek szerint a bank kötelessége, hogy szelektív hite­lezési gyakorlatot folytasson Utat. kell nyitnunk a legelőnyö­sebb beruházásoknak, de köteles­ségünk visszautasítani azokat az igényeket, arrtelyek nem felelnek meg a hatékonyság követelmé­nyeinek. A szarvasmarha-tenyésztés és a zöldségtermesztés beruházásait, a szőlő- és gyümölcstelepítéseket különös figyelemmel kezeljük. Következetesen végrehajtjuk a kormány határozatát és a szarvas­marha-tenyésztés fejlesztésére a hiteleket hosszabb lejáratra nyújtjuk. Telepítések esetén a le­járatot és kamatfizetést a ter- mőreforduláshoz igazítjuk. A zöldségtermesztés fejlesztésénél is tekintettel leszünk a megtérülés és a vállalati érdekeltség körül­Pályázat gyermekszínjátékok írására Gyermekszínjátékok írására hirdetett pályázatot a Népműve­lési Intézet; a gyermekszínját­szó mozgalom további fellendü­lését szeretnénk segíteni rövid, irodalmi értékű, könnyen játsz­ható színjátékokkal. A pályázók mesejátékokat, fantasztikus tör­téneteket, a mai gyermek- s út­törőéletet tükröző játékokat, tá­bori jeleneteket, dramatizált no­vella-regény részletet küldhet­nek be a Népművelési Intézet­hez. Egy-egy szerző több művel is pályázhat. A pályaművek ter­jedelme legfeljebb háromnegyed ív, 15 ritkán gépelt oldal lehet. Az önálló darabokat 6000—2000 forinttal, a dramatizált müveket — 5000—1500 forinttal díjazzák. A díjazásban nem részesülő pá­lyaműveket is megjelentetik. ményeire. Eleve veszteségesnek mutatkozó befektetéseket persze ezután sem finanszírozhatunk. Ha azonban az előnyben részesíthető beruházások megfelelő hatékony­ságot és jövedelmezőséget ígér­nek, hitelt nyújtunk még abban az esetben is, ha a kezdeményező gazdaság pillanatnyilag nem ren­delkezik az egyébkent előírt har­mincszázalékos saját erővel. Ösztönözzük a minden piacon jól értékesíthető áruk termelé­sét szolgáló beruházásokat, az úgynevezett exportfejlesztő be­fektetéseket. Az ilyen hitelké­relmek elbírálását egyszerűsítjük, gyorsítjuk. Eltekintünk az előze­tes pályázat benyújtásától és er­re a célra is a megszokott módon lehet hitelt igényelni. A bank megyei igazgatóságai saját hatás­körben jelentős összegű hitele­ket engedélyezhetnek. Az ilyen igényes exportra történő terme­lés rövidlejáratú hiteleinél ka­matjóváírást is adunk. — Korábban súlyos prob­lémát okozott, hogy példá­ul az istálló elkészüli ugyan, de a mezőgazdasagi üzemnek már nem volt pénze állatokra, takar­mányra, vagyis a forgóalap feltöllésére. Mi a helyzet most? — A legtöbb helyen nem a pénz hiányzott eddig sem, hanem a megfelelő állatállomány. Már két-három éve kifejezetten kí­náljuk ezekre a célokra a for­góalaphitelt, Sok tsz — ha volt mire — ezt igénybe is vette, so­kan azonban nem éltek ezzel a lehetőséggel. Egyébként a tsz ve­zetőségének dolga eldönteni, hogy a tsz önállósága és felelőssége tudatában előrelátóan, a jövő eredményeinek növeléséért tevé­kenykedik-e, vagy a mának élés szellemében kiárusítja és a kö­vetkező év elején jóval drágábban visszavásárolja a termeléshez szükséges anyagokat. A jól is­mert forgóalap probléma meg­oldásában azonban nagy az elő­rehaladás. Az idén még tovább megyünk. Lehetőségünk lesz ar­ra, hogy a népgazdasági érdeke­ket szolgáló létesítményekhez kapcsolódva ugyanolyan felté­telek mellett nyújtsunk forgó­alap-. mint beruházási hitelt. A hitel lejárata tehát nyolcéves, sőt annál hosszabb is lehet. A kamatfeltételek is megegyeznek az előnyben részesített beruhá­záshoz nyújtott hitelek kamatai­val. A fedezeti elv érvényesülé­sét azonban következetesen biz­tosítanunk kell. Az iparszerű ál­lattartás telepeinek forgóeszköz szükségletére a jövedelmező üze­melés érdekében megszavazott forgöalaphitelek tényleges fel- használása csak akkor lehetsé­ges, ha az állatállomány és a forgóeszközkészlet megfelelő nö­vekedése valóban be is követke­zik. Ezek az előnyös hitelek csak a termelés bővülése útján, az eszközök felhasználásának nö­vekvő hatékonyságával segíthe­tik elő a szövetkezeti dolgozók személyi jövedelmeinek növeke­dését, de már az igénybevételkor biztosíthatják a szövetkezetek dolgozóinak érdekeltségét a fel­halmozás és a fogyasztás ará­nyosságában. — A tsz-konqresszuson új­ra és újra elhangzott, hogy iálságosán drága a bank­hitel. Az elérhető haszon gyakran nem fedezi a ka­matokat se. Megkérhetném, hogy válaszoljon ezekre az állításokra? — A kamatlábak emelése mel­lett annak idején azért döntöt­tünk, hogy az egységes ár- és ka­matfeltételek felé haladjunk. Ez is része volt a jövedelemszabá­lyozásnak, és az önálló — felelős •—• vállalati döntések befolyáso­lásának. A fejlesztésekre a kö­zép- és hosszúlejáratú hiteleket általában 8—9, a kedvezményes hiteleket pedig 6 százalékos ka­matra nyújtjuk. Közismert, hogy a mezőgazdaságban a kedvezmé­nyes, 6 százalékos kamat az ál­talános. A rövidlejáratú hitelek kamata általában 9 százalék. Az iparban azonban 90 napi igény- bevételt meghaladó hitelek esetén ún. kamatlépcsőt alkalmazunk, és olykor még tizenkét százalékos kamatot is kérünk. Nem állítom, hogy ezek a ka­matlábak a mezőgazdaság átla­gos jövedelmezőségének mai kö­rülményei között alacsonyak, de meggyőződésem, hogy ebbe a jö­vedelmezőségbe nem helyes bele­nyugodni. Az egyes beruházások megvalósításában a hitel rész­aránya általában csak 15—20 szá­zalékos, tehát a „magas” kamat a bekerülési értéknek csak erre a részére jöhet számításba, de az egészet terheli. A 15—20 százalé­kos hitellel ugyanis — ha jól fektetünk be — növelni lehet az egész befektetés hasznát. A vál­lalatoknak általában módjuk van arra is, hogy egyszer az egyik, máskor a másik ágazat tiszta jövedelmét használják fel az éppen legfontosabb beruházás céljaira. Ez az önálló vállalati gazdálkodás egyik velejárója, tu­dománya, éppen úgy, mint a ka­matfeltételek és az összes pénz­ügyi feltételek mérlegelése a vál­lalat döntéseinél. Az -alacsony ka­mat nem ösztönözne megfontolt döntésekre, és a saját források mozgósítására. És végül még azt is ki kell mondanom: igenis társadalmi ér­dek megkövetelni, hogy legalább az új beruházások legyenek olyan hatékonyak és jövedelmezőek, amelyek ezt a kamatterhet is vi­selni tudják. I — Mi határozza meg a bank idei magatartását? Mindenekelőtt azt kell hang* súlyoznom, hogy a lehető legak­tívabb hitelezési magatartással szeretnénk elősegíteni az élelmi­szertermelés tervszerű és dina­mikus fejlődését, különösen pe­dig a minden piacon jól értéke­síthető áruk előállításának gyors bővítését. A hitelrendszer tovább­ra is a vállalati önállóságra épül, de ezután sem nyújt biztosíté­kot atya az esetre, ha a szövet­kezetek gazdasági munkájának hatkonysaga romlik, vagy ha a szövetkezeti bruttó jövedelem (és a tartalékok) felhasználása fel­halmozásokra és a szövetkezeti vezetőség által garantált mun­kadijakra nem megfelelő meg­alapozottsággal történik. Abból kiindulva, hogy a népgazdasági terv kulcskérdése a hatékonyság fokozása, a pénzforgalom és a hitel rendszerével következete­sebben valósítjuk meg a gazda­sági folyamatok forinton keresz­tül történő ellenőrzését. Ez fel­tételezi a társadalmilag előnyös fejlesztések erőteljes alátámasz­tását a hitelek útján, a gazdaT ságtalan, előnytelen irányzatok­kal szemben pedig a határozott ellenállást. A gazdaságos és jö­vedelmező termelés bővítésének elősegítése a bankhálózat legfon­tosabb feladata. — Végül: milyen gazdasági magatartást tanácsol 1977- re dr. Páles Gyula a szö­vetkezeti vezetőknek? — Azt tanácsolom, hogy kama­toztassák azokat a tapasztalato­kat, amelyeket eddig szereztek. Teremtsenek élénk kapcsolatot bankjukkal és minden gazdasági döntésük előtt — ezt külön hang­súlyozom, hogy a döntés előtt — tárgyalják meg elképzeléseiket, azok megvalósításának lehetősé­geit a pénzügyi szakemberekkel. Az állami és társadalmi szervek kívánságait konstruktívan mérle­geljék, és a népgazdasági érdek­kel egyező iráhyban haladjanak. Ha azonban a szövetkezeti dönté­sekbe történő külső beavatkozás számításaik és meggyőződésük szerint nem felel meg a tényle­ges társadalmi érdekeknek, min­dig követeljék meg a pénzügyi feltételek előzetes tisztázását. A szövetkezeti döntések pénzügyi következményeiért ugyanis az állam ezután sem vállalhatja a teljes anyagi garanciát. Az or­szág pénzügyi egyensúlya meg­követeli annak az elvnek az ér­vényesülését, hogy az önálló vál­lalati gazdasági döntések csak a rendelkezésre álló pénzalapok mértékéig történhetnek. Legfontosabbnak végül is azt tartom, hogy a szövetkezeti veze­tők — körültekintő számítások alapján — kezdeményezzenek az idén is bátran, a negyedik öt­éves terv időszakában megszo­kott aktivitással. Kutassanak fel minden lehetőséget a minden piacon jól eladható áruk gazda­ságos termelésének növelése ér­dekében. Ezekre a fejlesztések­re kérjenek hiteleket és adjanak a bankhálózatnak minél több ilyen munkát. Földeáki Béla Megjelent a Jelenkor februári száma A Pécsett szerkesztett irodalmi és művészeti folyóirat új számának élén Keresztúry Dezső: Az Ady-év elé cí­mű írását olvashatjuk. Az évforduló­hoz kapcsolódik Martyn Ferenc Ady portrésorozatának második lapja. Ber­tha Bulcsú ezúttal Csurka Istvánnal készített interjút. Csurka István In­terjú című írásával szerepel a szám­ban. A lírai rovatban Bertók László, Bisztray Ádám, Fodor András, Ga- lambosi László és Veress Miklós köl­teményei kaptak helyet. A széppró­zai írások sorában Cseres Tibor re­gényének befejező részét és Fekete Gyula riportját közli a folyóirat. Bé- csy Tamás írása jelentős budapesti színházi előadásokról számol be. Hárs Évának Simon BéJa művészetéről szó­ló könyvét. Dévényi Iván ismerteti. Az ,,Irodalomtudósaink fóruma” — so­rozatban Köpeczi Béla akadémikus­sal beszélget Bodnár György. A kritikai rovatban Veress Miklós és Zelk Zoltán verseskötetéről, vala­min# Pándi Pál és Sőtér István tanul­mánykötetéről olvashatjuk Vasy Gé­za Fenyő Lstván, Nemes István és Kenyeres Zoltán írását. (KS) I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents