Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-27 / 49. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1977. február 27. A huszonnegyedik órában A kecskeméti általános iskolák gondjai I. „Nagy gondot jelent osztályunknak a város belterületén élő, tanköteles korú gyermekek iskolai elhelyezése. Ez abból adódik, hogy a tanulók létszáma jóval nagyobb arányban növekszik, mint a tantermek száma. Ezzel párhuzamosan nő a középiskolás ellátás iránti igény is. Különösen érezhető ez a hunyadivárosi, széchenyivárosi, Halasi úti és a kiskecskeméti iskolák körzetében...” 1200-1500 literrel több tej az új szarvasmarhafajtától • Magyartarka és holstein-friz keresztezésből • Gondi Béláné borjúnevelő a kiskunfélegyházi származó üszők a Kalocsai Állami Gazdaságban. Egyesült Lenin Tsz szakosított telepén. A kecskeméti Városi Tanács művelődésügyi osztályának a közelmúltban elkészült tájékoztató jelentéséből idéztünk. A beszámoló összeállítói nem titkolják el Kecskemét oktatási intézményeinek egyre szaporodó gondjait. Az igények mögött Minden érintett szülő tudja Kecskeméten, hogy zsúfoltak a tantermek. Az idei tanév végén kilencszázhúsz nyolcadikos diák hagyja el az iskolákat. Szeptemberben már több mint 1400 elsős érkezik. Hasonló arány alakult ki az elmúlt 2—3 évben, és így lesz az elkövetkezőkben is. Várható volt az iskolahálózatra nehező hatalmas megterhelés. A népességpolitikai határozatok, intézkedések kedvezően hatottak a születések számára. Míg 1969-ben 1281 újszülött nevét írták be a városi anyakönyvbe, 1974-ben már több mint 1700-ra emelkedett a számuk, s az idén várhatóan eléri az ezerkilencszázat. A demográfiai hullám jelenleg az alsó tagozatos osztálytermek befogadóképességét „feszegeti”, de tovább terjed a felső tagozatokban is... Sőt! A beköltő családok jelentős része iskoláskorú gyermekeikkel együtt telepszik le a városban. Az iskolaépítés viszorft elmaradt az igények növekedése mögött. A széchenyivárosi 16 tantermes, a hunyadivárosi 12 tantermes, és a méheslaposi iskola 4 osztállyal bővített intézményeit 1972—73-ban adták át a rendeltetésüknek. Az évtized végéig további 32 tantermet irányoztak elő. Ez a bővítés viszont allg- alig lesz elegendő —, ha m^jd felépülnek a tervezett létesítmények. A kivitelezésükhöz ugyanis még egyik helyen sem kezdtek hozzá. Utca-pedagógia ? Hogyan képesek fogadni az iskolák az egyre növekvő gyerekhadat? — kérdezheti bárki. Amilyen egyszerű, annyira elszomorító is a válasz: az oktató-nevelő munka optimális adottságainak csökkentése árán. Kecskemét belterületén az idei tanévben 7443 tanulót tartanak nyilván. Az iskolái tantermek száma: 172. Ez azt jelenti, hogy átlagosan számolva 45 diák használ egy-egy osztálytermet. Váltakozva: délelőtt és délután. Egy- egy tanulócsoportban például a széchenyivárosi iskolában, 33—38 gyerek szorong a padokban. Képzeljük csak el a zsúfoltság egészségügyi, pedagógiai és egyéb következményeit. Hogyan lehetséges így igazán hatékonyan, differenciált módon, a gyengébbeket is segítve oktatni?... És micsoda pedagógusi energia szükséges hozzá! A nyomasztó tanteremhiány játszik közre abban is, hogy mind kétségbeejtőbbek a tanórán kívüli foglalkoztatások gondjai; az étkeztetés, a napközis helyiségek elégtelenségének problémái. Egyre több az utcán csellengő, a szülői, illetve pedagógusi felügyeletet nélkülöző gyermek. Az iskolák ugyanis — termek hiányában — nem tudnak elegendő napközis csoportot szervezni. • A folyosón étkeznekaz ebédlő- teremből kiszorult taöolók a város egyik új iskolij&ttá. (Méhes! Éva felvétele.) A napközikbe elsősorban a fiatalabbakat fogadják be, akik jobban rászorulnak a gondolkodásra. És lassan-lassan valamennyi felső tagozatos kirekesztődik a szükséges tanári felügyelet alól. Ki neveli azokat a tíz-tizennégy- éves gyerekeket, akiknek az ap- ja-anyja napközben dolgozik és a nagyszülő sem él velük? Az utca?... A külterületi dilemma Miközben Kecskemét belső kerületeiben egyre hátrányosabban alakulnak a tanulócsoportok létszámai, a külterületen gondot jelent az önálló osztályok indítása. 1970-ben a várost övező tizenhárom iskolaépületben még kétezerötszáz gyermek tanult, az idén mindössze ezerharmincegy — többségükben alsó tagozatos — diák lá'togatja az intézményeket. Egyre üresebbek, kihasználatla- nabbak a tantermek. A tanuló- csoportok átlaglétszáma húsz-huszonhét között mozog, de egy-két intézményben, mint például a Szolnoki úti és a kisfái iskolákban még ennél is kevesebb. Ezekben már nem is indíthatók szeptemberben önálló felső tagozatos osztályok a rendtartás szerint. Magyarán szólva, fel kellene adni a szakrendszerű oktatás vívmányát, és egy régen túlhaladott formához, az ötödik—hatodikos, és a hetedik—nyolcadikos tanuló- csoportok összevonásához kellene visszatérni, ami nyilvánvaló képtelenség. Egyik megoldásként a körzetesítés kínálkozik. Az érintett száz tanulót a kecskeméti hétközi diákotthon már amúgy is telített épületében kellene elhelyezni, ami növelné a belterületi iskolák zsúfoltságát. A másik megoldás a két iskola összevonása lenne. De ahhoz, hogy a Szolnoki úti iskola felső tagozatosai nevelő kíséretében a kisfái tanintézetbe autóbuszozza- nak át naponta, szeptember elejéig 800—1000 méteres bekötőutat kellene kiépíteni. A Volán 9-es vállalata ebben az esetben iskolabusz-járatot indít. Döntés viszont még nem született. Kényszerű sakkozás A városi tanács művelődésügyi osztályán már megkezdődött az a kényszerű „sakkjátszma”, amelynek a kellemetlen következményei szeptembertől jelentkeznek. Sakktáblaként a város oktatási intézményeinek térképe szolgál, a „figurák” pedig a különböző tanulócsoportok. A kérdés: hogyan tudják elosztani a diákokat az egyes tanintézetek között? Jóné- hány gyermek — az elsősök és az innen-onnan kiszorulók —nem a lakó- vagy a munkahelyhez közeleső iskolákba, hanem azokba az intézményekbe kényszerülnek majd járni, amelyben hely akad a számukra. A hunyadivárosi iskola alsó tagozatában például három, a felső tagozatban két párhuzamos osztály működik. Többnek az indítására nincs mód a tanteremhiány miatt. Ezért jövőre a jelenlegi három negyedikes tanulócsoport egyikét máshol, a tervek szerint a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában kell elhelyezni. Hasonló problémát okoz a széchenyivárosi iskola telítettsége, ahová már nem tudják felvenni a fejlődő városnegyedbe költözők gyermekeit, őket a Hosszú utcai -iskola fogadja. A kiskecskeméti negyedikesek jövőre a Béke tér ötödikeseinek a számát szaporítják, a Halasi úti iskolából pedig a leninvárosi intézménybe kerül be a felső tagozatosok egy része. Ugyancsak az említett okok miatt terjesztik ki a méheslaposi tanintézet körzethatárát a Czoll- ner téri és a Zrínyi Ilona Általános Iskola terhelésének csökkentésére. A Széchenyivárosból két- háromszáz tanulót irányítanak át a város belterületére, a Hosszú útcai Hoffman János Általános Iskolába, illetve oda, ahol éppen hely lesz. Szeptemberben ezerötszáz gyerek kezdi meg ismerkedését a betűvetéssel és a matematika elemeivel. A központi elosztások után 37—40 kisdiák jut minden tanterembe... Ez a maximum. Hozzászámítva a városba költözők gyermekeinek számát az elkövetkező nyolc év alatt, a tanulócsoportok további növekedésére kell gondolnunk. Még akkor is, ha időre elkészül a tervezett két új iskola. (Folytatjuk) Pavlovits Miklós Hazánkban évszázadokon keresztül a külterjes állattartás volt jellemző. Ezt igen jél tűrte a szürkemarha, amelynek szelekciója is erre irányult. Ezt a fajtát a jó legelőkészsége, a rendkívüli szívós szervezet jellemezte. Ezek a tulajdonságai tették alkalmassá arra, hogy igen nagy távolságokra — külföldi piacokra — is lábon hajthassák el a vágóállatokat. A technika fejlődésével a mezőgazdaságban is megkezdődik a belterjes gazdálkodás kialakulása. A szürkemarha ekkor már nem felelt meg, mert lassú fejlő- désú, későn érő és tejtermelése igen kevés. Ezt a problémát felismerve, a múlt század állattenyésztését irányító szakemberek keresték az utat. hogy megfelelő fajtát állítsanak elő, amely kellő mennyiségű húst, tejet és igá- zási lehetőséget is teremt. Az akkori igények kielégítésére legmegfelelőbbnek a szimentáli fajtát tartották, annak felhasználásával alakult ki a magyartarka fajta. Száz évig megfelelt a magyar és külföldi igényeknek, mert jó közepes tejtermelés mellett első osztályú húst is adott. A magyartarka nem tűri megfelelően — napjainkban kialakuló — iparszerű tartási módot, a gépi fejést. A szarvasmarha-tenyésztést országosan irányító szakemberek olyan fajtát kerestek, amely megfelel a modern követelményeknek. Ez a kanadai és egyesült államokbeli holstein- íriz. A holstein-friz abból a szarvasmarha-állományból alakult ki, amelyet zömmel a tizenkilenceA főváros legújabb nevezetessége, a rinton. Vasárnaponként kíváncsiak ezrei járják körül kívül, sőt megtekintik belülről is. A vélemények elismerőek. A szálló, szerencsés és ízléses keveréke a régmúltnak és a korszerűnek. Üvegborítású külső homlokzatában, a Halászbástya nézegeti magát, mint valami órási tükörben. Nagyvonalúan modern épületei közé, ódon műemlékek ékelődnek. A fényűzően berendezett termek körül, középkori legendák titokzatos füstje lebeg. Állítólag ezen a helyen ivott pertut, Mar- tinuzzi Fráter György, az ördöggel is cimboráié Doctor Johann Fausttal. A történet, minden bizonnyal sokakban kedvet ébreszt, hogy ebben a szép és elegáns környezetben koccintsanak. Kik engedhetik meg maguknak ezt? — kérdeztük Hajek Hubertet, a rendezvények főnökét. — A Budapest Hilton mindenki előtt nyitva áll. Az árak osztályon felüliek, de az építkezés sem volt olcsó. A bálterem 500 személyes, a különtermekkel együtt 7—800 vendéget tudunk itt elhelyezni. Esküvői lakomák rendezésére, az Anjou és a Visegrád nevű különtermeinket ajánljuk. A jó ízek kedvelőinek figyelmét mindjárt felhívom a Kalocsa éttermünkre, amely mindennap délben nyit. A négy évszakról elnevezett, szeparált része, előzetes bejelentés alapján, csoportoknak is lefoglalható. Ennek a bére 2500 forint, de amennyiben a fogyasztás meghaladja ezt az összeget, nem számítunk terembért. Az étterem csupa szín. Tarka, kalocsai virágmotívumok díszítik a falakat, az abroszokat, a tányérokat, még a felszolgálók mellényének a hajtókáját is. A terem dik század végén Hollandiából és Észak-Németországból az északamerikai kontinensre bevitt fekete-tarka populáció alkotott. Az európai fekete-tarka tejelő marhaállományt az Egyesült Államokban és Kanadában tovább nemesítették. Küllemében, termelési típusában és tulajdonságaiban ma már alapvetően eltér az eredeti fajtától. Észak-Ame- rikában a kiválasztást elsősorban a tejtermelő képesség növelésére, a gépi fejésre kiválóan alkalmas tőgy és a kitűnő lábszerkezetre irányították. Ugyanakkor a nemesítésben elhanyagolták, sőt büntették azokat a tulajdonságokat (például a jó húsformát), amelyek ellentétben állnak a nagy tejtermeléssel. Ez a fajta hajlamos arra, hogy szervezetét „önfeláldozóan” a tejtermelés szolgálatába állítsa. A laktáciő időszakában a test tartalékok feláldozásával is elősegíti a magas színvonalú tejtermelést. Kétségtelen, hogy jelenleg a világon ez közepén étvágygerjesztő asztal, roskadásig megrakva jóféle füstölt húsokkal, tűzpiros paprika- füzérekkel, a magyar tájakon termett finomságokkal. Mellette külön hidegételes-sajtos és salátás kocsik. A felszolgálók csak odagurítják a vendég mellé, aki azt választ róluk, amire gusztusa támadt. — Nagyon bevált ez a módszer — közli elégedetten, Lukács István főszakács. — Minden ételkelendő, a sajtok kivételével. Sajnos, ez még a hazai közönség körében nem úgy fogy, ahogy kellene. És most lássuk az étlapot. Van rajta minden, ami az ínyencek szívét megdobogtatja: teknőcle- ves és pisztráng, kékre főzve, ára 116 forint, de a vezérszólam a tájjellegű magyaros ételeké. Legnépszerűbb a kalocsai halászlé és a kalocsai töltöttpaprika, vagy a bugaci töltöttrostélyos és az al-v a fajta képes a legnagyobb tejtermelésre. Bács-Kiskun megyében 1971- ben elsőnek a Bácsalmási Állami Gazdaság, majd fokozatosan a többi gazdaság is megkezdte a magyartarka szarvasmarha-állomány holstein-frizzel történő át- keresztezését. A 1025 (1972. VII. 30.) számú minisztertanácsi határozat megjelenése nagyobb lendületet adott a termelőszövetkezetekben is a szarvasmarha keresztezésének. A megyei állattenyésztési felügyelőség kezdettől fogva közreműködött, és megyénk mezőgazdasági nagyüzemei 1976 végére már 25 065 nőivarú állatot vontak be a holstein-friz fajtával történő keresztezésbe. A keresztezésből származó elsőbor- jas tehenek a magyartarka első borjasokhoz viszonyítva 1200— 1500 liter tejjel adtak többet. A Bácsalmási Állami Gazdaságban a megyében először kezdték a keresztezést és megfelelő nagy létszámú állományuk van. A keföldi harcsapaprikás. Az előbbi kettőnek adagja 49, — illetve 55 forint, az utóbbiak valamivel drágábbak. — Elárulná olvasóinknak, hogyan készül mondjuk a bugaci töltöttrostélyos? A főszakács arca felderül és mindjárt közli, hogy már csak azért is hajlandó beavatni a konyhatitkaiba, mivel a receptek nagy részét megyénkben gyűjtötte, mint az újonnan megnyitott Aranyhomok Szálló első főszakácsa. — A bugaci rostélyos annyi szelet húsból készül, ahány személyre főzik. Tölteléke a következő: apróra vágott hagymán megsütünk néhány karikára vágott zöldpaiprikát, paradicsomot, virslit és kockára vágott gombát, erre annyi tojást ütünk, ahány szelet húst vettünk. Ezzel a rán- tottával megtöltjük a megsózott, borsozott rostélyosokat, összecsavarjuk és fóliában megsütjük. A szaftját tejföllel behabarjuk, leszűrjük, hozzáadunk egy kis vai- ban megfuttatott, finomra vágott kaprot, a mártást ráöntjük a felszeletelt rostélyosokra és grízgaluskákkal tálaljuk. Ezek után végigvezet hatalmas birodalmán. Az ország legkorszerűbb konyhájában 30 szakács sü- rög-forog. Egyikük éppen levest mereget a 200 literes főzőrekeszből, a másik az ezüst tálcára zsinórmintában rányomott krumpli- pürét lángolja meg a grillsütőben. Ebben az ezeradagos óriás műhelyben nemcsak arra adnak, hogy az elkészítés kifogástalan legyen, ha. nem a tálalás szépségére is gondosan ügyelnek. Művészi gonddal adagolják a különféle ízeket és színeket. A személyzet munkáján könnyít az amerikai gyártmányú mosogatógép, amely óránként 1500 darab tányért, vagy poharat, illetve evőeszközt tisztít meg, kifogástalanul. A főszakács, búcsúzóul ad még egy receptet. resztezésből származó tehenek második laktációban 4823 liter, a harmadikban 5114 liter tejet termeltek egyedenként. Az állattenyésztési felügyelőség szakemberei műszeres vizsgálat alapján megállapították, hogy a keresztezett állományok fejési sebessége átlagosan 2,00 liter tej percenként, vagyis a magyartarka elsőborjas tehenekhez viszonyítva 0,8 liter tejjel több tejet adnak le percenként. Megyénk mezőgazdasági üzemeiben a lehetőségek a szarvasmarhafajta szempontjából megteremtődnek, ahhoz, hogy az V. ötéves tervben rájuk háruló tejtermelés! feladatokat teljesíteni tudják. Ehhez azonban a megfelelő takarmányalapot is elő kell teremteni, és megváltoztatni a szemléletet az új íajtával kapcsolatban. Gráczia József, a megyei állattenyésztési felügyelőség csoportvezetője — A szegedi gulyáscsirkét azért ajánlom, mert könnyen elkészíthető és ezzel is változatosabbá lehet tenni az otthoni étlapot. Az apróra vágott hagymát, izzó zsírban megfuttatjuk, egy kis piros- paprikát szórunk rá és erre helyezzük a negyedébe vágott, vagy feldarabolt csirkét. Kevés vízzel felengedve, fedő alatt addig főzzük, amíg puhulni kezd. Ekkor tegyünk rá kockára vágott sárga- és fehérrépát, valamint nyersburgonyát és ezzel együtt főzzük teljesen készre. A csirkét, a zöldséggel együtt elhelyezzük egy tűzálló tálban, a tetejére tegyünk, egv tojásból és lisztből gyúrt, kifőzött csipetkét és locsoljuk meg a saját szaftjával. ízletes, finom étel, köret nélkül tálaljuk. Már csak azért is érdemes ellátogatni a Hiltonba, hogy megtudjuk, milyen gazdag és változatos a magyar konyha. Szerencsére, a Hilton-szabvány azt is előírja, hogy a nemzetközi ételek mellett a hazai ételkülönlegességek is helyet kapjanak az étlapon. — Éttermünk névadó városával más formában is ipvekszünk ápolni a kapcsolatokat — mondta Hajek Hubert. — Március 27- től április 4-ig kalocsai napokat rendezünk a Hiltonban. Ezen külön étlapot állítunk össze a jellegzetes kalocsai ételekből és árusítással egybekötött kiállításon mutatjuk be a népművészetét. Természetesen, pingálóasszonyo- kat is meghívtunk erre az időre, húsvéti tojásokat festenek majd, feltehetően vendégeink gyönyörűségére és örömére. Kalocsa tehát beírta magát a Hilton történetébe. Egy okkal több arra, hogy a megyéből odalátogató vendégek jól, otthonosan érezzék magukat a modern kényelmet, és történelmi levegőt árasztó, nemzetközi és helyi ízekben egyaránt gazdag választékot kínáló környezetben. Vadas Zsussa • Így alkot harmóniát a múlt és a jelen építészete. Kalocsai színek és ízek a Hiltonban • Kézzel festett kalocsai teríték várja a vendégeket. Jobbra: az Évszakok termében ilyen kedves figurák jelölik a hónapokat. • A Kalocsa étterem — néhány perccel a déli nyitás előtt. (Fotó: Kotroczó István.)
