Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-27 / 49. szám

1977. febrnár 27. • PETŐFI NfiPB • ff MAGYAR TALÁLMÁNY: FÜGGÖSÁTOR-MÜVELÉS • Fadöntés motorfűrésszel. Megkétszerezhető a szőlőhozam, teljesen gépesített termesztéssel tartottak a nagyközségben, ebből sokat a VÍZGÉP Vállalat fizikai dolgozói részére. Beváltak a szak- szövetkezetekben szervezett so­rozatok. Megyeszerte tapasztalható« hogy a falura került értelmiség általában szívesen tevékenyke­dik a társaságban, ha hívják, ha megfelelő feladatokat kap. Érdekes tünet: aránylag kevés előadást tartanak művelődési in­tézményiekben. Ez egyáltalán nem baj, ha a közművelődés hi­vatásos, tiszteletdíjas szakembe­rei hatékonyan segítik a munka­helyeken, tömegszervezeti klu­bokban stb. szervezett előadáso­kat. A példaként említett La- josmizsén a rendezvények egy­negyedét bonyolították le a mű­velődési házak. • Általában kedvelik a háztá­ji gazdasággal (kisállattenyész­tés, kertészkedés) kapcsolatos előadásokat. Hiba lenne, ha ked­vezőbb statisztikai összkép érde­kében a jövőben kevesebbet ren­deznének az effajtákból. Nép- gazdasági érdek a hozamok nö­velése, minden talpalatnyi föld ésszerű kihasználása, következés­képp a termelési ismeretek nö­velése. Az is igaz, hogy csökkent a nagyüzemi mezőgazdasággal fog­lalkozó rendezvények száma. Az ismeretterjesztés, a közművelődés kissé elmaradt az élettől. Az új eljárásokkal, a termelési rend­szerekkel kevés előadás foglal­kozott. Az 1976-ban a falvakban tar­tott mintegy 3600—3800 ismeret- terjesztő rendezvény tekintélyes részét ipari üzemekben tartot­ták. A kiskunmajsai MEZÖGÉP- gyáregységben, a tiszakécskei VEGYÉPSZER-nél sikeresnek bi­zonyultak a hatékonyságot növe­lő, a tartalékok feltárását segítő előadássorozatok. • Egyre fontosabbá válik fa­lun is a különböző képzettsé­gűek érdeklődésűek eltérő igé­nyeinek figyelembe vétele. Csak akkor válhat igazán hatékonnyá a falusi ismeretterjesztés, ha fi­gyeli a változásokat, segíti a kedvező törekvések érvényesülé­sét. H. N. Havonta megújuló elvi és gyakorlati útmutatás Tegnap délelőtt tartották ta­nácskozásukat Baján a járás és város termelőszövetkezeti szocia­lista brigádvezetőinek küldöttei. A megbeszélést Szabó István, a területi szövetség verseny- és pro­pagandabizottság elnöke nyitotta meg, majd dr. Bogács Géza, a tsz-szövetség titkárhelyettese tar­tott vitaindítót. Elmondotta, hogy az üzemi ver­senytanácskozásokon szerzett ta­pasztalatok kedvezőek. A szo­cialista brigádmozgalom és -ver­seny 1976-ban az előző évhez vi­szonyítva tovább fejlődött. Emel­kedett a szocialista címért ver­senyző brigádok száma. Míg 1975­ben 543, 1976-ban már 623 bri­gád versenyzett a megtisztelő cí­mért. Közöttük 5 női, 26 ifjú­sági brigád volt. Lényeges fejlődés tapasztalható a brigádmunka tartalmában. A brigádok 1975-ben 92 millió fo­rint, 1976-ban 130—140 millió fo­rint terven felüli termelési érté­ket állítottak elő. Jelentős, hogy a brigádok nemcsak mennyiségi felajánlásokat tettek, hanem az üzemanyag-takarékosság, az esz­közmegóvás, a munkaidő jobb ki­használása és a munkafegyelem javítása is szerepel vállalásaik­ban. Aktívan kiveszik részüket a társadalmi munkából is. Felszólalt a tanácskozáson Mé­száros István, a MÉM szervezési főosztályának vezetője is. Elisme­réssel szólt a szocialista brigádok nagyszerű eredményeiről, a csepe­li és hartai felhívások jelentősé­géről és az eddigi vállalásokról. Felszólalt még Grizák Józsefné, a jánoshalmi Petőfi Tsz Hámán Kató nevű kétszeres aranyjelvé­nyes szocialista brigádjának ve­zetője és ifjú Túri Antalné, a hercegszántói Lenin Tsz képvise­lője. A tanácskozás végén tizen­hét küldöttet választottak a ter­melőszövetkezeti szocialista bri­gádok harmadik országos tanács­kozására. Sz. P. • A vágásterületen a faanyagmozgatás még lóval történik. Éz évtől fokozatosan áttérnek a traktorra. (Pásztor Zoltán felvételei) függvényében pontos számítások­kal meghatározza. Az ilyen ül­tetvényen nincs szükség metszés­re, csonkázásra, kötözésre, vagyis semmiféle hagyományos téli-ta­vaszi kézi munkára. A terméssza­bályozást gépi vegyszerezéssel a májusi fagy után a szőlő virágzá­sakor végzi el. Azt mondhatjuk, hogy a fagykárok súlyos követ­kezménye — mint amilyenre szer­te az országban tavaly példa volt — elkerülhető. S még egy, eddig nem említett haszon: a szőlő több cukrot termel, mivel az ültetvény szellős, a nap éri a szőlő vala­mennyi levelét, ahol a cukorkép­ződés megtörténik. A támrendszer olcsóbb, például azért is, mivel egyetlen dróthu­zal szükséges, a kombájn pedig a lecsüngő ágakról a termést gyor­san és jól le tudja rázni, a vesz- szők sem sérülnek. Nyilvánvaló, hogy ez a függősátor-művelési mód a párja, ha úgy tetszik, a Találkozó Bácsalmáson A nemzetiségi művészeti cso­portok 111. megyei seregszemlé­jét ma rendezik meg Bácsalmá­son, a művelődési központban. A szakmai bemutatón hajósi, her­cegszántói, dunaegyházi, nemes­nádudvari, kiskőrösi, miskei, bácsbokodi, bajai, dusnoki, bács­almási és bátyai nemzetiségű művészeti együttesek adnak mű­sort. A 111. megyei találkozó a délután 3 órakor kezdődő szak­mai tanácskozással és a bemu­tatott műsorok értékelésével fe­jeződik be. • A lakosság érdeklődésének változásai szemléletesen tükrözik a falu átalakulását. Két évtizede úgynevezett népies előadásokkal bővítette a TIT a községekben élők ismereteit. Hazánk földraj­záról, történelméről, alapvető egészségügyi tudnivalókról kap­tak tájékoztatást a főként az is­kolákban, művelődési otthonok­ban tartott rendezvények hallga­tói. Többnyire valamelyik peda­gógus állt, ült a katedrán és szólt a legkülönbözőbb témákról. A nagyüzemek kialakulása, az ipartelepítés, az urbanizálódás kí­vánatossá tette az alaposabb tá­jékozódást, a korszerű ismeretek terjesztését. Az igény és a megvalósítás két különböző dolog. A TIT megyei elnöksége ide­jekorán kidolgozta a szervezeti fejlesztés céljait, módszereit. En­nek köszönhető, hogy ma Bács- Kiskun megye a falusi ismeret- terjesztésben jó helyen áll az or­szágban. Tizenhárom községben működik önálló Szervezet és 38- ban csoport. A bajai járásban tartanak legelőbbre. Valameny- nyi faluban TIT-csoport, vagy -szervezet működik. Ez nem vé­letlen, hiszen itt nagyon jó is­meretterjesztési hagyományok alakultak ki. E téren a kalocsai járás területén a legtöbb a ten­nivaló. Néhány hete alakult meg Tasson az első önálló TIT-cso­port. • Sok függ attól, hogy a helyi politikai, gazdasági, tömegszer­vezeti vezetők mennyire érzik fontosnak, mennyire segítik a tu­dati ej lesztést. Mind több jó pél­dára hivatkozhatnánk. Legutóbb Lajosmizsén ülésezett, számolt be tavalyi tevékenységéről a TIT- szervezet. ötvennyolcán vettek részt a tanácskozáson, köztük negyvenhármán helyi TIT-tagok. Tavaly ilyenkor még csak hú­szán tartoztak a tudományos is­mereteket terjesztő társulat kö­telékébe. Jelen volt a községi pártbizottság titkára, ott voltak a gázdasági vezetők. Dr. Havasi László, a helyi ta­nács és a helyi TIT-szervezet el­nöke indokolt örömmel sorolta az adatokat. 1976-ban 320 előadást Szocialista brigádvezetők tanácskozása A Kiskunsági Erdő- és Fafel- idolgozó Gazdaság kelebiai erdé­szetében az idén a tavalyinál na­gyobb mennyiségű fát termelnek ki. Az elmúlt esztendőben 22 ezer, az idén 26 ezer köbméter fa kerül kivágásra. A fűrészüzem az elmúlt évi 4900 köbméter he­lyett 5100 köbméter terméket ál­lít elő. Többek között nagymeny- nyiségű szőlőtám-berendezést ké­szítenek a társgazdaságok részé­re. Termékeikből exportra is jut. Tavaly 140 hektár új erdőt te­lepítettek, az idén hasonló nagy­ságú ültetvényt szándékoznak lé­tesíteni. A facsemetéket maguk nevelik, évenként 15 millió dara­bot. Ebből 3—4 millió a saját te­lepítésekhez kell, a többit más mezőgazdasági üzemeknek jut­tatják. Az idén előrelépnek a gépesí­tésben is. Az anyagmozgatás e&f része még lóval történik. Az iga­vonó jószágot fokozatosan felvált­ja a traktor. Amikor büszkeséggel mondjuk, hogy Bács-Kiskunban ta­lálható az ország szőlőterületének 27 százaléka, és a cél az, hogy évente átlagosan csaknem hárommillió mázsa szőlő te­remjen, ez egyben a felelősséget és a feladatokat is mutat­ja. Egyebek között kisüzemi ültetvények korszerűsítését, il­letve a szórványkertek helyett nagyüzemi telepítések létreho­zását, amely a tervek szerint 1982-ig 10 ezer hektáron való­sul meg. Erre az időre sem várható, hogy a jelenlegi ötven­ezer hektár körüli terület megnövekszik, az viszont igen, hogy nagyobb terméshozam érhető el, mint az elmúlt években. Ál­talánosabb lesz a hektáronkénti száz mázsa körüli termés. Nem vitatható, hogy a terv reális, a jelenlegi agrotechnikai és termelési eljárások lehetővé teszik ezt, sőt ha az új magyar találmány, a függősátoros szőlő- művelés létjogosultságot kap, ak­kor a szőlőhozam az ilyen .mű­velésű területeken 1985-ig meg­duplázható. Kétséges viszont; va­jon eljut-e a feldolgozókba a szőlő, vagyis képesek lesznek-e az üzemek a termés leszüretelésére? Két mondat a megye V. ötéves tervéből: „Jelentősen csökken a mezőgazdaságban foglalkoztatot­tak száma (mintegy 18,5 ezer fő­vel) és aránya.” „A szőlő és gyü­mölcstermelésben a korszerű ter­melési eljárások alkalmazásával kell növelni a hozamokat.” Bács- Kiskunban 6—7 ezer hektáron ta­lálható korszerű ültetvény, ahol minden hektáron 80 munkanapot kell kézzel dolgozni a metszéstől a szedésig. Fele annyit, mint az úgynevezett gyalogművelésű sző­lőkben. A munkacsúcs nyilván­valóan a betakarításkor jelentke­zik, de nagy munka a metszés, a csonkázás, a kötözés, a bújta­tás is. A számításoknál nem lehet a szőlőkombájnt figyelmen kívül hagyni, csakhogy a gép és a ma korszerűnek mondott nagyüzemi ültetvény nem „párja” egymás­nak, vagyis hiányzik a művelési mód és a megfelelő támrendszer, amely a gépi betakarítást lehe­tővé, gondtalanná tenné. Tavaly 40, a korábbi évben 60 százalékos volt az üzemekben a kombájn­kihasználás. Az ültetvények tám- rendszerét is erősen megrongálta, s gyakoriak voltak a géptörések. Ezek után leírni, hogy van olyan módszer, amelynek alkal­mazásával a szőlőtermesztés min­den munkafolyamata ugyanúgy gépesíthető, mint a búzatermesz­tés, valószínű sokakban kétséget kelt. S hozzátéve, hogy olcsóbb a támrendszer, viszont 180—250 mázsás hozamokra lehet számí­tani — méginkább. Mindezt vi­szont már bebizonyította dr. Babó Tivadar, a Hosszúhegyi Ál­lami Gazdaságban, ahol tíz hek­táron az ültetvény termőre for­dult, és ebben tíz fajta található. Az 1975-ös átlagtermés 250, a ta­valyi 150—180 mázsa volt hektá- r°nként. A szőlőművelési módot függősátor-művelésnek nevezi. Ez lényegében hajtástámasztó huzal­nélküli, magas kordon művelés. A kordonról lelógó termőgallyak vegyszeres kezelésével végzi el a termésszabályozást. A szőlőtőkék terhelését, a termőgallyak számát az ültetvény vesszőhozamának partnere a kombájnnak, s így jobb hatásfokkal alkalmazható. A Babó-féle művelési módon — amely kiemelkedő jelentőségű ta­lálmány — végigtekintve, belát­ható: a szőlőt csaknem ugyanúgy lehet termelni, mint a búzát. De emlékezzünk, milyen ellenkezést váltott ki, amikor a búzatermesz­tés teljes gépesítését írták le mintegy két évtizede! Most sincs másként, a szőlőnél sem — bár néhány Bács megyei gazdaság megkezdte e módszer Szerinti te­lepítést és korszerűsítést — azon­ban a MÉM illetékes munkatársa két éve, amikor e témában a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban járt, ki se ment a feltalálóval az ültetvényre, hogy azt megnézze. Az akkori jelentése óta nem is történt semmi, pedig a találmány nemcsak hazai jelentőségű, hanem mielőbbi külföldi szabadalmazta­tása esetén, jelentős szellemi ex­portot és természetesen több száz­ezer dollárt hozhat. Visszagondolva a megye 1980-ig szóló terveiből korábban idézett mondatokra, belátható, a szőlő- termesztés fokozásához és még­inkább ennek leszüreteléséhez, új módszerek mielőbbi alkalmazásá­ra van szükség. A bemutatott Babó-féle művelési módot első helyen érdemes számításba ven­ni, hiszen a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban levő ötéves ültetvé­nyével meggyőzően bizonyított. Csabai István 9 A függősátor-művelésű, szőlőről a Hosszúhegyi Aliiul Gazdaság­ban felvételünk az ősszel késziat. A hárslevelű szőlő egy-egy tőkéjén 80—100 fürt is termett. (Bátki Ernő (elvétele) Pártmunkások köréből közis­mert, hogy érdemes, hasznos és éppen ezért szükséges is lapoz­gatni, olvasgatni a Pártélet ha­vonta megjelenő számait. Érde­mes, mert valamennyi rovatában szereplő téma közel áll a párt­aktivisták mindennapos gyakorla­ti munkájához. A februári szám vezércikke már a nőnap közeled­tére utal és ahhoz ad gazdag gondolatokat. A pártmunka idő­szerű kérdései közül kinek-kinek érdeklődési köre szerint jó olvas­mány akár a munkastílus fejlesz­tésével, a tervgazdálkodással és szerződéses fegyelemmel, vagy a mezőgazdasági szövetkezetek tár­sadalmi-gazdasági fejlődésével foglalkozó cikk. Tartalmi és mód­szertani vonatkozásban egyaránt jó eligazítást adna A propagan­disták munkájához című rovat­ban szereplő írások. A pártaktivistákhoz nagyon közel áll a Pártszervezetek életé­ből című rovatban szereplő cik­kek nagy tematikai választéka. Ezek olvasása nyomán válhatnak és válnak is közkinccsé a külön­böző területeken summázott gya­korlati tapasztalatok. Ebben a ro­vatban két megyei szerző is ér­dekelt. Béres László a kiskunha­lasi Semmelweis Kórház párttit­kára az Egészségügyi ellátás fej­lesztéséért című írásban adja közre azokat a tapasztalatokat, amelyek az ezen a területen dol­gozó kommunisták munkájából gyűltek össze. Nem gyakoriak az egészségügy vorjalán dolgozó pártszervezetek működésével foglalkozó írások. A szerző abból indul ki, hogy az egészségügyi törvény az állampolgári jog rangjára emelte az ingyenes egészségügyi ellátást. Ez nagy feladatokat hárít az egészségügy dolgozóira és a pártszervezetek­re. A szerző cikkében felvázolja azt az új helyzetet, amely az integrált egészségügy létrejötté­vel teremtődött és ebben az új helyzetben vizsgálja, keresi a kommunisták optimális munká­jának lehetőségeit. Sokoldalúan ír az egészségügyben dolgozó párttagok munkájáról, figyelmük sokoldalúságáról és felvet többek között olyan kérdést is, mint az etikai helyzet folyamatos szilár­dítását. Helyesen fejti ki: „Az egészségügyi etika elsősorban nem anyagi kérdés, hanem kihat uz orvos, az egészségügyi szakdolgo­zó és beteg mindennemű kap­csolatára, tehát ezt a problémát széles körűen kell értelmezni.” A másik megyebeli írás Bense Ferenc, a Bács-Kiskun megyei Állattenyésztési Felügyelőség párttitkárának tollából került közlésre. A szerző fontos és lé­nyeges kérdéseket említ a te­nyésztési program megvalósításá­val kapcsolatosan, ami elsősor­ban azokat a pártmunkásokat érinti, akik ezen a területen dol­goznak. Az eszméért és a forradalomért című rovat a már csaknem tíz éve elhunyt Busi Vincéről, a ma­gyar munkásmozgalom tekinté­lyes személyiségéről szól. A szer­ző, Nagy Eta végigvezeti az ol­vasót Busi Vince életpályáján. Ezek az adatok megyénk közvé­leménye előtt eléggé ismertek, annál is inkább, mert Busi a fel- szabadulás után hosszú éveken át Kecskeméten, a megyei tanács apparátusában dolgozott. Abban a városban fejtett ki közéleti te-, vékenységet, ahol 45 évvel ezelőtt a Horthy-rendőrség letartóztatta. A portréhoz még az is hozzátar­tozik, hogy Busi állandó szerzője volt a mai Forrás című folyóirat elődjének, a Kiskunságnak. Mire kíváncsi a falu? F akitermelés Kelebián

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents