Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-20 / 43. szám
4 ® PETŐFI NÉPE ® 1971. február 28. • A szakosított telepen Závodi József, Gágyor József és Nagy Péter elnök. (Pásztor Zoltán felvétele.) Amikor a helyi tsz-ek gazdálkodásáról szólva a Rákóczit említette Szabó István, Solt nagyközség pártbizottsági titkára, azt is megjegyezte: ebben a közös gazdaságban korát és működését tekintve, egyaránt fiatal a párttitkár. Alig egy éve választották meg, előtte szakmunkásként dolgozott. Tulajdonképpen ez ösztönzött Gágyor Józseffel való ismerkedésre. * A tsz szakosított sertéstelepén a párttitkár holléte felől tudakozódtam, amikor útbaigazítóm, egy svájcisapkás munkás, a kismotoron berobogó, göndörhajú fiatalemberhez szólva válaszolt: — Jó, hogy jössz, Jóska, téged keresnek! Jóska pedig, miközben a szociális épület egyik éppen gazdátlan brigádvezetői helyiségébe tessékelt, máris lendületesen újságolta : — Beszámoló taggyűlésünket már januárban megtartottuk. És túl vagyunk a zárszámadó közgyűlésen is. Mi tehát már előre nézünk, az idei tennivalóra összpontosítunk. — S ha mégis visszatekintésre kérem? Például arra. hogy élet- útjáról, önmagáról beszéljen? — Tehát az életrajzom. Az nagyon egyszerű. A nyolc általános után Dunaújvárosba kerültem, ott szabadultam fel lakatosként. Majd hazajöttem Soltra, a ME- ZÖGÉP-nél dolgoztam egy évig. Hetvenben hívtak ide a tsz-be, mert folyt ennek a telepnek az építése. Harmincmilliós beruházás volt, a lakatosmunkáit végeztük hatan. Miután elkészült, három évig mint karbantartó dolgoztam. A mozgalmi munkát a KISZ- ben kezdtem. A honvédségi KISZ-szervezetben további (tapasztalatokat szereztem. így aztán itt, a tsz-ben igyekeztem hasznosítani. Azidőben nagy volt a fiatalok eláramlása, csökkent a létszám, fontos volt a maradókat összetartani. A pártba 1971-ben vettek fel. Hetvenötben elküldték öthónapos pártiskolára. Utána a marxista—leninista esti egyetemre jelentkeztem. Most másodéves vagyok; a félévből nemrég vizsgáztam sikeresen. Párttitkárnak tavaly márciusban választottak meg. Jólesett, hogy százszázalékos szavazattal. Előtte beszélgettek velem, akkor bizony méregettem., elegendő-e a felkészültségem. alkalmasságom ... Ragó elvtárs azonban, aki egészségi okok miatt mondott le. nagyon jó felkészültségű előd volt, sokat segített. Mit mondjak még? Ja. igen. Otthon kilencen voltunk élő testvérek, én voltam a legkisebb. Édesapám a Solti Állami Gazdaság nyugdíjasa, egyébként mindig is elszánt harcosa volt a pártnak. Valamikor mint uradalmi cselédet, sok helyről eltanácsolták. Olyankor fel a szekérre a népes családot, és vándorlás tovább. Ezeket én persze csak apám emlékezéseiből tudom ... — Mit szólt édesapja a párttitkárrá történt megválasztásához? — őszintén szólva, egy kis bizonytalanság töltötte el. Attól tartott, kevés az élettapasztalatom hozzá, hogy egy tsz-alapszer- vezet élére állítsanak. A becsületre mindig nagyon kényes volt, talán ezért is intett, vigyázzak, nehogy tapasztalatlanságom miatt valami bajba keveredjek. De azért láttam én, hogy legbelül örült. — Milyen tapasztalatokkal gaz-* dagította párttitkári ténykedésének alig egy éve? — Érdekes volt a kezdet. A tsz olyan, mint egy család. Eleinte mégis azt tapasztaltam, hogy másként néznek rám, talán félnek, mert jön a párttitkár. Men• tem például a műhelybe, az egyik jóbarátom pedig elkezdett kapkodni ... Én nem vagyok kapkodó típus, magam is leálltam, ha úgy adódott. Mert a lényeg, hogy az ember végezze el a munkát. Ha lerobbant például egy szárító gépsor, azt számoltam, mennyi kiesést jelent a közösnek. Mert világos: nem húzhatom két óráig, ha fél óra alatt is megjavíthatom. És a műhelyben dolgozók nyolcvan százalékában benne van ez az ipari tempó. Mindegyikükkel dolgoztam, tudom! A párttitkár se dolgozhat egyedül. Bárki javasol, észrevételez, be kell építeni a cselekvési programba. A kampánymunkára a pártszervezet külön ütemtervének kidolgozását igényelte a szakvezetőktől. Jól sikerült így sok minden. Főleg tovább javult a munkafegyelem. Az ütemezés azért is fontos, mert nincs már a tsz- ben annyi ember, mint nyolc-tíz évvel ezelőtt, hogyha hiányzott kettő, három-négy is kéznél volt helyette. Sok tsz-tag nyugdíjba ment... A szekszárdi rendszer- gazdához tartozunk, gépesített a kukorica-termesztés, de a búza és a szója is. A gazdálkodás mikéntjére utalva, nem mulasztotta el a párttitkár a múlt évi terméseredményeket is- megemlíteni. Búzából 467 hektár átlagában 47,2 mázsát takarítottak be. Kukoricából máju- 'st morzsoltban'"számolva 42,2 mázsás volt az átlag. Ez némileg elmaradt a tervezettől; a leggondosabb munkával sem tudták kivédeni az időjárási tényezőt. Volt azonban kéthektáros kísérleti táblájuk, amely 92 mázsás átlagot hozott. Az idén ezt a jó hozamú, középérésű fajtát is nagyobb területen terfhesztik majd a korai érésű mellett... — Szakmunkás létére úgy látom, jól érti a mezőgazdálkodást — jegyeztem meg, Gágyor József pedig lelkesen rávágta: — Fiatal és tehetséges a szakgárdánk. Ideértem elnökünket, Nagy Péter elvtársat is. A brigádvezetőket úgyszintén. Én nem szégyenek kérdezni, ők meg készségesen magyaráznak, segítenek. Már gondoltam rá, hogy az esti egyetem elvégzése után a mezőgazdaság valamely szakterületén képezem magam tovább. A pártszervezet munkájára terelem vissza a szót, s Gágyor József nem fukarkodik a mondanivalóval. Az alapszervezetben nem kis mértékben a bizalmiaknak, a pártvezetőség tagjainak köszönhetően nagyobb lett az aktivitás, a tavalyi 13 taggyűlés között nem egy olyan akadt, amelyen száz- százalékos volt a megjelenés. — A gazdaság minden területén dolgozik párttagunk. Többségükben buzog a tettvágy, az egészséges idegesség. Sokszor elhangzott tavaly, hogy: „Ne hagyjuk abba! Na, még egy órát rá! Fejezzük be!” Ilyen például Madár Ferenc traktoros, aki nemcsak a munkában, a közösségi életben is kiváló. Egyébként munkásőr. Vagy Kerti István építés- vezető, akinek húsz fős brigádja 174 százalékra teljesítette tavalyi tervét. Az anyagértékkel együtt kétmilliót hoztak a tsz-nek! És nem utolsósorban Kangisszer Gyula, a növénytermesztési ágazatvezető és Szabados Lajos, meg Tarjáni József elvtárs, a két állattenyésztési ágazatvezető. És még sorolhatnám... Jó nálunk ez a lendület. Ezekután kértem, folytassa Gágyor József ott, ahol beszélgetésünk legelején félbeszakítottam; nézzük a pártszervezet ez évi törekvéseit. — Beszámoló taggyűlésünkön elhangzott olyan észrevétel is, hogy túlságosan gazdaságcentrikus volt a pártmunka. Azt hiszem, az idén megintcsak a gazdaság-központúságon marad a hangsúly. Alapvető ugyanis, hogy minden optimális időben, a lehető legjobban legyen elvégezve. S ha ez évben nem is érjük el a rriintaszerüty amit a Köíponti Bizottság egy tsz-pártala pszervezet- töL elvárna, de -biztos, hogy közelebb kerülünk hozzá! A pártépítésre vonatkozóan van három jelöltünk. Sőt, további két- három elvtárs is, akikre azzal gondolunk, hogy erősödhetünk velük. A gazdálkodásban igen lényeges feladat a tbc és brucellózisfertőzött szarvasmarha-állomány mentesítése. Az ágazatvezető elvtársat intézkedési terv elkészítésével bízta meg a pártszervezet, mivel a célt 1978-ban akarjuk elérni. A tejhozammal nincs baj: az ott dolgozók és a vezető elvtársak végrehajtották a tervezett tej hozam növelésére hozott határozatot. A tíz helyett 15 százalékkal növelték, így 3200 liter körüli az átlag. A legfontosabb számunkra az ötéves tervi célkitűzést elérni. És ez az idén nem kisebb feladat, minthogy az 1975. évihez képest 8—10 százalékkal növeljük a termelést! ... Perny Irén 17. „Nen lehet napról napra kitalált szenzációkkal bolonditanl a közönséget. Tessék riportra menni, nem a kávéházban lopni a napot.” Móra Már az indítása is hatásos volt Horpádszky televíziós riportjának. Semmi szöveg, semmi zene, csak gomolygó szürkeség a képernyőn. Aztán föltisztul a go- molygás, linóleummal takart asz- tallap látható... igen, már jól kivehetők a minta kockái, fehér és fekete négyzetek váltják egymást ... ratjuk pásztáz a kamera. fehér, fekete, fehér, fekete... hopp!, ezen a sötét négyzeten egy nagy, szürke kabátgomb... Nem gomb, gömb ... Már csak ezt az egyetlen sakk-kockát veszi látókörébe a felvevőgép, fokozatosan nagyítja, hozza közelebb ... Ho- hó, hisz ez egy kis madár!... Ismeretlenül ismerős madár, oldalról fényképezve... Most teker egyet a nyalkán, kíváncsian szembenéz a tisztelt előfizetővel... Mi a csuda lehet, nem veréb, csak hasonlít a verébhez... Mókásbarátságos a tekintete, kis termete ellenére is elegáns, méltóság- teljes ... Most elfordul, kényesen megindul a linóleumon ... — Ez egy zümbi, egy kongói zümbi — szólal meg először a kommentátor — riporter, Hor- pádszky. — Ugye, kedves nézőink, önök közül a legtöbben most hallottak róla először? Pedig néhány napja a sajtóban is szó esett róla. .. Eltűnik a képernyőről az asz- tallap a madárral, már egy újságoldal kinagyított fotográfiája ugrott a helyükbe, itt-ott néhány sor tústollal van bekeretezve. Kati cikkének legfontosabb adatai, a lényeges tudnivaló a messzi afrikai sáserdők e különleges viselkedésű hírnökéről... Jut idő, hogy mindenki kényelmesen, akár kétszer is elolvashassa a főcímet, az alcímeket, a kiemelt bekezdéseket, füttyenthet is egy nagyot az ámulattól. — És most a kongói zümbi néhány viselkedés-formájának bemutatása következik — jelentette be Horpádszky szűkszavúan. Tisza füzetlap kerül az asztalra, golyóstollat tartó férfikéz közeledik a papírhoz, már írja is rá: „Javasolom a tévé-előfizetés díjának fölemelését a duplájára.” Hátrál, nagyobb terepszakaszt fog át a kamera, látni, hogy a zümbi ott áll moccanatlan az asztal sarkán, kigyúló szemmel nézi a műveletet. És amikor a férfikéz eltávolódik, kiúszik a látóköréből, a zümbi fölfújja magát, mint egy japán kiskakas, és a másik minutumban már rajta is van a cédulán. Karmaival tépi, csőrével szúrkálja, már föl is ragadta a levegőbe, ott marcangolja tovább, nagy hópelyhekként szállingóznak alá a papírfoszlányok. És most megismétlődik a jelenet. lassítva és közelebbről. Gyönyörű légi-bemutató, valóságos műrepülő attrakciók... Dugóhúzó, kettiős csávái, halálkor háton, nyolcas... És a lassítás- ban-nagyításban pillanatokra az is tisztán kivehető, hogy e csodáA MEZŐGAZDASÁG EGYIK TARTALÉKA Az üzem- és munkaszervezés javítása az állami és szövetkezeti gazdaságokban Az 1977-es esztendő meghatározza az V. ötéves terv teljesítését Bács-Kiskun megye mezőgazdaságában. Ennek tudatában készült az üzemek szakszervezeti tagsága a termelési célok megvalósítására. Ehhez a személyi és tárgyi feltételek megvannak. Az idei tervek megvitatása közben az üzem- és munka- szervezés sok bírálatot kapott, mivel tavaly sem érte el a kívánt színvonalat. Pedig a különböző megbeszéléseken részt • vevők úgy fogalmaztak, -hogy a vállalati üzem- és munka- szervezésben még nagy tartalék van, amelyet a térmésho- zam növelésének szolgálatába kell állítani. A bíráló megjegyzések helytállóak és jogosak. A termelés fejlesztése során a mezőgazdaságban számolni kell az ipartól eltérő sajátos helyzettel. Ilyen az időjárás, a munkatárgyak és eszközük különbözősége. A vezetők és vezetettek munkája is ehhez igazodik. A rendelkezésre álló eszközök összetétele és hatásfoka vállalatonként változó. A betakarítás időszaka üzemenként eltérő munkaszervezést igényel. A vállalati üzem- és munka- szervezés állandó folyamat, nem zárható le egy bizonyos szakaszon. A tudományos technikai forradalom hatása a nagy teljesítményű gépek üzembe állítása, ezzel együtt a magasabb szakmai műveltség igénye, a fajtaváltás a szarvasmarha-tenyésztésben, a vetési sorrend, a táblanagyság, a kooperációk mindig újabb termelésszervezési feladatokat szülnek. Az 1970-es évek elején a nagy táblák kialakítását akadályozták a tanyák. Ezek többségét lebontották. Az ott lakók a városban és községekben telepedtek le, a gazdaságok segítségével. Ez is mutatja, hogy a vállalati üzem- és munkaszervezés nemcsak a szocialista munkaversenyre van hatassal, hanem az időszerű szociálpolitikai kérdések megoldását is gyorsítja. Ilyen az üzemegészségügy, a lakásépítés, a bérszabályzat korszerűsítése stb. A tapasztalat szerint az üzem- és munkaszervezés gyorsabban fejlődött a termelési rendszerekhez tartozó gazdaságokban. Színvonalának emelését előmozdította, hogy a gazdaságok zöme a téli időszakot a továbbképzésre használja fel. Tanfolyamokon oktatják Bácsalmáson, Kiskunhalason, Sükösdön és másutt a szak- és betanított munkásokat, akik megtanulják a termelési technológia pontos végrehajtását a növénytermesztésben, kertészetben, állattenyésztésben egyaránt. Ezek megismerésével együtt jár az üzem- és munkaszervezés, a baleset-megelőzés oktatása. Emeli a szocialista munkaverseny színvonalát is, hiszen a szocialista brigádok az ismereteket alkalmazzák munka közben. Nincs mód sorra venni azt a sok lehetőséget, amellyel a szak- szervezet hozzájárulhat az üzem- és munkaszervezés színvonalának emeléséhez. Ebből a gazdag tárházból csak néhány teendőre hívjuk fel a figyelmet. A vállalatok 1977. évre szóló termelési tervei már tartalmazzák az üzem- és munkaszervezés feladatait. Mindezeket a szakszervezeti vezetőknek és tisztségviselőknek ismerniük kell. A kalászosok betakarításának optimális időpontja két hét. Ha a munka elhúzódik, akkor hektáronként 2—8 mázsa szemveszteség fordulhat elő. A kukorica- betakarítás legjobb időszaka 30 nap. Ennek betartásához kedvező időjárás esetén is tökéletes szervezésre, összehangolt munkára van szükség. A szakemberek egyetértenek abban is, hogy a szőlőt — mielőtt a bogyó fel• Sárkány Pál esztergályos gépalkatrészt készít a Kiskőrösi Állami Gazdaság gépműhelyében. Az állattenyésztő telepek szakosítása, felújítása folyamatos. A szakosított telepeken sorba bevezetik a korszerű technológiát. A korszerű gépek kiszolgálását úgy kell megszervezni, hogy a munka hatásfoka a legjobb legyen. Egy Rába-Steiger, vagy egy K—700-as traktor öt MTZ típusú traktor helyett dolgozik. Egy szőlőkombájn jól szervezett munkája száz kézi szüretelót tud helyettesíteni. Az állattenyésztésben, a feldolgozó üzemekbep, a nagy teljesítményű erő- és betakarítógépek foglalkoztatásában legalább két műszak megszervezése indokolt. Ezt csak a munkásokkal folytatott előzetes megbeszélés alapján lehet megvalósítani. Az anyagmozgatás, a szállítás, a rakodás korszerűsítése, a vagonok vasárnapi be- és kirakása, a különmunkáért járó túlórák kifizetése a szakszervezet közreműködését igényli. A munkásszállítást javítják az autóbuszok. Az állami és erdő- gazdaságokban jól beváltak az egy munkahelyre egy brigádot szállúó mikrobuszok. A munkásszállító járművek pontos indítása szilárdíthatja a munkafegyelmet. A szociálpolitikai tervek időarányos végrehajtása, az üzemorvos közreműködése, a munka- és védőruhák használata javítja az üzemegészségügyi helyzetet. Mivel így kevesebb lett a megbetegedés, az Izsáki Állami Gazdaságnak 6 millió forinttal növelte a nyereségét a kisebb táp- pénzfizetés. Az üzemi éttermekben a jó kiszolgálás, az önki- szolgáló rendszer elterjedése feltétele az ebédidő megtartásának. E néhány módszer felvillantásával érzékeltetni lehet azt a sokoldalú lehetőséget, amellyel a szakszervezeti szervek hozzájárulhatnak a gazdasági hatékonyság növeléséhez. Bács-Kiskun megye mezőgazdasági üzemeinek dolgozói, a téeszek és a szakszövetkezetek alkalmazottai az 1977. év termelési feladatait átgondolva, az üzem- és munka- szervezés javításával készülnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának megünneplésére, az idei tervek teljesítésére. Szabó Ferenc, a MEDOSZ megyei titkára repedne — le kell szüretelni. • Szőlőtelepítés előtt elegyengetik a terepet a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban. latos kis légtornász csőre mindig a szövegre csap le, azt akarja „megölni” vagy legalább „letépni” a papírról. Aztán a kép elsötétül. — Második számú viselkedés- forma. Változatlan a helyszín — a linóleum abrosz. De a szereplők száma megszaporodott, öt pár zümbi álldogál, sétálgat az óriási sakktáblán. Békésen, szelíden. Ekkor az előbbi férfikéz papírpénzeket rak le az asztalra, egymás mellé. Egy zöld húszast, egy piros százast, egy lila ötszázast, lesimítja őket. És most a golyóstoll lép munkába, számok, betűk kerülnek föl a bankókra. Semmi hatás! Az apró szárnyasok — tisztes távolságból és igencsak lanyha érdeklődéssel szemlélték eddig is az eseményt —, a férfikéz eltűnése után folytatják a sétát párosával vagy tovább álldogálnak ugyancsak kettesben, rá sem néznek! a pénzre. — Következik a harmadik számú viselkedésforma — hangzik a száraz bejelentés. Ugyanaz a színhely, ugyanazokkal a szereplőkkel. A férfikéz ezúttal különféle okmányokat, orvosi recepteket, postai küldemények igazoló szelvényeit szórja az asztalra, a meg-megrebbenő madarak közé. Mindazonáltal teljes a közöny, csak arra ügyelnek az apró madarak, hogy rájuk ne essen valami nehezebb dokumentum, villámgyorsan változtatják meg helyüket. — A negyedik viselkedésformát mutatjuk be. Ez már drámaibbnak ígérkezik. Az asztal fölé hajló gyerekfejet látni, gyerekkéz ró döcögősen egy sor „c”betűt, majd egy fél „1”- betűt egy vonalas irkalapra. Körül a tíz zümbi — tíz kis krómacél szobor. Harcias, támadó fejtartással ... De a roham ezúttal is elmarad, amint a gyerekkéz becsukja a füzetet. Totálképre vált át a kamera, négyen ülnek a szobában, a linóleum abrosszal fedett asztal körül. Hárman szemben, a negyedik srégen háttal a felvevőgépnek, de aki eddig a hangjáról nem ismerte volna föl, a profiljáról rögtön fölismeri, ő — Horpádszky. — E röpke jelenetsor után — mondja a népszerű tévériporter —, hadd mutassam be önöknek házigazdáinkat, a már nyugdíjban levő Guszt bácsit és fiát, Guszt Róbert ornitológust, a Fővárosi Állat- és Növénykert munkatársát. ök a zümbik tenyésztői. És velünk van a Déli Hírek kitűnő cikkírója, a zümbikről szóló, a kisfilmünk elején önök elé tárt tudósítás szerzője, a neve — Kosaras Katalin. Ez idő tájt ők hárman tudják a legtöbbet ezekről a kis madarakról széles e hazában, és reméljük, hogy ismereteiket megosztják velünk. A szokásos zavart biccentések, félmosolyok, amint a három arc a képernyőre kerül. Guszt Róbert mosolya a legzavartabb, Kati mosolya a legmagasztosabb. Viszonylag, persze. — Kosaras Katinál kezdem a faggatózást — folytatja Horpádszky —, az ő ötlete volt, hogy a riportot a tipikus viselkedésformákkal kezdjük. Miért i«? — Azért — feleli az újságírólány —, hogy a tévénézők is lássák, ez a madár valóban eszi a bürokráciát. Vagy ha ez így túlzás is, de az biztos, hogy megpróbálja, hogy minden erejével azon van, hogv megóvja a tiszta papírt a makulától, a tintahernyóktól, tintabogaraktól... A következő három produkció — szemléltető válasz akart lenni a szerkesztőségünkhöz beérkezett szóbeli és levélbeli kérdések néhány fajtájára. Minthogy mindnyájan pénzből élünk, először is azt az aggodalmat gzerettük volna eloszlatni, hogy a zümbik kárt tesznek majd azokban a papírpénzekben, amelyekre a pénztárosok jeleket szoktak tenni számláláskor, ösz- szesítéskor. Nos, kiderült, hogy a színes papírokra nem terjed ki a zümbik védnöksége, ezek nem olyanok, mint a papírusznád. Viszont be kell vallanom, hogy például a lottócédulák kitöltésénél nem árt, ha előbb becsukjuk as ablakot... (Folytatjuk) k Apák helyébe fiaik..rí
