Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-17 / 40. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1917. február 11. események sorokban VARSÓ _________________________ A Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának Po­litikai Bizottsága kedden hatá­rozatot fogadott el a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megünnepléséről. A dokumentum rámutat, hogy milyen nagy hatással volt októ­ber a lengyel nép sorsára, és méltatja azoknak a kapcsolatok- nak a fontosságát, amely Len­gyelországot a Szovjetunióhoz és más szocialista országokhoz fűzi. PRAGA________________________ P olitikai plakátpályázatot hir­dettek meg Csehszlovákiában a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulója tiszte­letére. A pályázat célja olyan plakátok alkotása, amelyek ma­gas művészi színvonalon tükrö­zik az októberi forradalom esz­méinek jelentőségét, a CSKP és az SZKP közötti egység együtt­működés erősödését és a szov­jet társadalom sikereit a kom­munista építésben. (TASZSZ) JOHANNESBURG ______________ M athews Mabelane, a sowetói diákbizottság egyik volt vezetője kedden kihallgatása közben ki­ugrott a johannesburgi rendőr­ség épületének 10. emeletéről — közölte a rendőrség egyik szóvi­vője. Mabelanét két héttel ez­előtt vették őrizetbe a hírhedt terrorizmus elleni törvény alap­ján, amely tavaly év közepe óta van érvényben Dél-Afrikában. LIMA A nagyburzsázia érdekeit kife­jező néhány sajtóorgánum meg­kísérli felszítani a kommunista­ellenes kampányt Peruban — írja Jorge del Prado, a Perui Kommunista Párt KB főtitkára az Unidad című hetilapban. — Rossz szándékú uszítok elferdí­tik azt a szerepet, amelyet a dol­gozók élcsapata, a kommunista párt játszik Peru életében, és ezzel megpróbálnak bizalmatlan­ságot kelteni a párt iránt. A jobboldali körök mindent elkö­vetnek annak érdekében, hogy csökkentsék a párt befolyását. NEW YORK Andrew Young, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, aki kedden érkezett vissza New Yorkba, újságíróknak kijelentet­te: úgy véli, van remény a rho- désiai többségi uralom megte­remtését célzó tárgyalások foly­tatására, s szükségesnek tartja, hogy megkezdjék az előkészüle­teket a tárgyalások folytatására. OXFORD Az oxfordi városi hatóságok kampányt indítottak annak ér­dekében, hogy a lakosok csök­kentsék házi patikáik felhal­mozott készleteit, és szolgáltas­sák be a felesleges gyógyszere­ket. A kampány első napján egy idős nénike olyan nagy mennyi­ségű cianidot adott le a lakó­helyéhez legközelebb eső pati­kában, amely tízezer emberélet kioltására lenne alkalmas. (UPI) DÁN VÁLASZTÁSOK Előretörtek a szociáldemokraták A vártnál lényegesen nagyobb sikert hoztak a kedden tartott dániai parlamenti választások a szociáldemokrata párt számára. A keddi választások eredmé­nyei szerint a párt 12 hellyel, 53-ról 65-re növelte képviselői számát Härtling vezette jobb­oldali liberális Venstre-párt ro­vására, amelynek parlamenti képviselete éppen felére, 42-ről 21 mandátumra csökkent. A Dán Kommunista Párt megőrizte ko­rábbi hét mandátumát. A szavazásra jogosult 3 és fél millió lakos 88,6 százaléka vett részt a választáson. A Grönland és a Faröer-szigetek két-két kép­viselői posztjának sorsát eldöntő eredmények közzététele csak a napokban várható. Hírügynökségek az eredményeket a szociáldemokrata párt diada­laként és Jörgensen személyes győzelmeként értékelik. Jörgen­sen kedd este televíziós beszéd­ben köszönte meg választói bi­zalmát. Hangsúlyozta, hogy párt­ja, amely eddig kisebbségi kor­mánnyal, más pártok parlamen­ti támogatását nem mindig meg­kapva igyekezett orvosolni a gazdasági élet problémáit, a jö­vőben többségi, koalíciós kor­mányt kíván alakítani, de arról még nem döntött, hogy mely pátok bevonásával. Kijelentette: politikai irányvonalán nem szán­dékozik változtani. Továbbra is magasabb adók bevezetését szor­galmazza, korlátozza a munka­bérek emelését, a lakbérek befa­gyasztására törekszik és az álla­mi költségvetésből nagyobb ösz- szegeket kíván fordítani új mun­kaalkalmak megteremtésére. • Joggal derűs Anker Jörgensen dán miniszterelnök, mivel a vezeté­se alatt álló szociáldemokrata párt megerősítette pozícióit a törvény- hozásban. (TELEFOTO: AP.) Amerikai képviselő látogatása Kubában 9 Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt első titkára fogadta Jo­nathan B. Bingham New York-i demokrata párti képviselőt, aki öt­napos látogatást tett a szigetországban. (TELEFOTO—AP.) NAPI KOMMENTÁR Brüsszelben a tengerekről Brüsszelben szerdán meg­kezdődött a Szovjetunió és a Közös Piac tagállamai képviselőinek tárgyalása a tengeri halászati jogokról. Bár Magyarországnak nincs tengere, a téma: a felség­vizek határa, a nemzetközi vizeken folytatott halászat jóideje foglalkoztatja köz­véleményünket. Valamikor úgy döntöttek, hogy egy ország felségvi­zeit — az államhatárok — addig terjednek, ameddig a parton elsütött ágyú golyó­ja elrepül. Mosolyt fakaszt a messzehordó tüzérség ide­jében ez az egykori nem­zetközi jogszokás, éppen ezért az ENSZ fórumán kezdődött vita arról, volta­képpen hol húzódnak a fel­ségvízhatárok, meddig áll jogában az illető állam­nak a halászat, s hol vé­gezhet kutatásokat olaj, vagy más természeti kin­csek után a tengerfenéken anélkül, hogy más állam szuverenitását sértené. Egy­koron a hajózás szabadsá­ga számított a tengerjog ' alapvető elvének, s ért­hető, hogy a területi vizek akkori meghatározása 3 tengeri mérföldben (5,5 ki­lométerben) ugyancsak el­vesztette időszerűségét. A második világháborút követő években a területi vizeket előbb hat, majd 12 tengeri mérföldre terjesz­tették ki. A későbbi viták­ban már szó esett arról is, hogy a part menti or­szágok a szárazföldtől 200 mérföldig terjedő vizeket kizárólagos gazdasági öve­zetnek tekinthetik, ahol nemcsak halászhatnak, ha­nem természeti kincsek« után is kutathatnak. Napjainkban — pontosan a múlt év szemptember kö­zepén — ért véget az ENSZ tengerjogi konferenciája, amelyben megállapodás egyelőre nem született, s a konferencia előreláthatóan az idén folytatódik. Miután a Szovjetunió és az EGK tagállamai között is vitatéma volt ,a tenger­jog értelmezése, a szerdán Brüsszelben kezdődött ta­nácskozásra vár á feladat, a jogok egyértelmű meg­állapítása. Bonyolítja a kölcsönös halászati egyez­mény megkötését, hogy még a Közös Piac tagálla­main belül is adódnak né­zetkülönbségek. A szovjet álláspont változatlan: a múlt év december végén a Legfelső Tanács Elnöksége törvényerejű rendelet meg­hozatalával igazodott szom­szédai többségéhez, kiter­jesztvén tengergazdasági és halászati övezetét 200 mér­földre. A CÁRIZMUS VÉGNAPJAI 3. Temetés, koporsó nélkül Belső ellenségeivel a cárizmus ideig-óráig még megbirkózhatott. A bolsevikok vezetői börtönben, vagy emigrációban voltak, igaz, a párt azért élt és dolgozott. A végső kegyelemdöfést a földke­rekség akkori leggyűlöltebb, leg- elvadultabb rezsimjének mégis a háború adta meg. Békében va­lameddig még eldohogott a rozs­dás-gyilkos gépezet, de a hábo­rúban minden reflektorfénybe került. Németországnak több mint tízszer (!) annyi vasútja volt, a porosz generálisok en­nek megfelelően manőverezhet­tek. Egy szibériai tábornok sírva panaszolta, hogy egysége huszon­három nap alatt ért a frontra. Fél évvel a háború kitörése után a cár hadseregének egynegyede, egymillió ember volt halott, se­besült, vagy fogoly. Beljajev tá­bornok jelentése szerint a had­sereg egyharmadának nem ju­tott fegyver. II. Miklós különvonatának egyik vagonját tornateremmé rendezték be. Miközben kint éheztek és meghaltak a kato­nák, összeestek jármű híján a kimerültségtől, vagy megfagytak meleg ruha híján, bent, a pár­názott kocsiban egy középterme­tű szakállas férfi trapézon tré­ningezett, hogy el ne puhuljon. „Káosz, zűrzavar” 1916 nyarától az egész óriási országon úrrá lett a bomlás, és ez alól a front sem volt kivétel. Még a fővároshoz közel állomá­sozó csapatoknál is felütötte fe­jét a skorbut. 1916 októberében egy tüntető munkástömeg ellen két gyalogos zászlóaljat vetettek be Pétervárott. A katonák pa­rancsra tüzet nyitottak — csak éppen nem a munkásokra, ha­nem a rendőrökre. Ez volt a nyitány a cár fővá­rosában: a nép és a hadsereg együtt fordult szembe a rezsim­mel, hogy a háborút a Svájcban élő Lenin felhívása szerint — polgárháborúvá változtassa. Ez volt az első, de még nem a si­keres kísérlet — akkor még a zendülő fegyvereseket négy ko­zák zászlóalj kényszerítette visz- sza a gyűlölt laktanyába és más­nap százötven katona állt kivég­zőosztag elé. A keserűség nem ismert hatá­rokat, a hírek gyorsan terjedtek. Marseilleben egy ott állomásozó orosz egység megölte ezredesét, húsz katonát végeztek ki, hogy „példát statuáljanak”. De egy olyan országban, amelyben — Golovin cári tábornok számve­tése szerint — 1917-ig 1 300 000 ember ütközetben esett el, 4 200 000 megsebesült, ebből ké­sőbb 350 000 meghalt, 2 400 000 fogságba esett — 1916 végén és 1917 elején már a halálbüntetés sem lehetett elriasztó erő. Rodzjanko, a Duma elnöke ezt írta egy 1916 végén kelt jelenté­sében a fronton tett látogatásá­ról: „Sebesültek mindenütt, a házakban, a kertekben, a paj­tákban, a fészerekben. Hiányoz­nak a legelemibb egészségügyi felszerelések. Bezobranov tábor­nok főhadiszállásán mozdulni sem lehet a fejetlenül nyüzsgő tisztektől. Tehetetlenség, káosz, zűrzavar mindenütt. Egy helyi temetőben koporsó nélkül, mez­telenül temették el a halottakat. A pap elhadarta a szöveget. Megkértük, ne siessen annyira. Meglepetten nézett ránk: — Saj­nos, egész nap temetünk...” Putyilov levele — önmagához Ugyanebben -az időben a híres Putyilov-fnűvekben sztrájk fe­nyegetett, a munkások éheztek. Mit tett erre Putyilov, a gyáros? Kölcsönt kért Putyilovtól, a ban­kártól, az Orosz-Ázsiai Bank igazgatójától, aki — ugyancsak ő volt. Erre Putyilov, a bankár értesítette Putyilovot, a gyárost, hogy levelét megkapta, de kéré­sének, legnagyobb sajnálatára, nem tud eleget tenni. Tudjuk, hihetetlen, mégis igaz: ezt az önlevelezést lobogtatva kért Pu­tyilov 36 millió rubel segélyt — az államtól. Meg is kapta. Alekszandra cár- né hírhedt kegyence, Raszputyin egyetlen szavára. Ez a tanulat­lan szibériai sarlatán akkoriban már sokak számára az egész kor­szak egyik jelképévé vált. Nem véletlenül. Gyakorlatilag ő ne­vezte ki a hatalmas birodalom legmagasabb tisztségviselőit, be­leértve a minisztereket. Törté­nelmi tény például, hogy Alek- szandr Nyikolajevics Hvosztov azért lehetett a földkerekség leg­nagyobb országának belügymi­nisztere, mert — kellemes bari­tonja volt. A kis vidéki tarto­mányi kormányzó a pétervári „Rogye” mulatóban szórakozott, amikor Raszputyin ordítva ke­vesellte a cigánykórus hangere­jét. Körülnézett az álldogálókon és pillantása megakadt a nagy­darab kövér kormányzón. „Hé, te! Látom, elég dagadt vagy ah­hoz, hogy kiszoríts magadból né­hány erős hangot. Menj, testvér, segíts a kórusnak!” A kormányzó tudta, ki az, aki szólt neki, és beállt a cigányok közé. Ilyen honoráriumért azóta is kevesen énekeltek: néhány napon belül hivatalos közlemény látott nap­világot arról, hogy a cár A. N. Hvosztovot Oroszország belügy­miniszterévé nevezte ki. ...és miniszter lett A februári forradalmat meg­előző napokban, az ország egyik leggyűlöltebb embere ennek a Hvosztovnak az utódja, Prota- popov belügyminiszter volt. ö úgy került magas hivatalába, hogy nagy összeggel tartozott Raszputyin egyik legjobb barát­jának, Badmajevnek. „Testvér — mondta Badmajev Raszputyin- nak — ha ez miniszter lesz, ta­lán fizetni tud”. És miniszter lett. 1916. december 16-án a péter­vári Juszupov-palota pincéjében arisztokrata összeesküvők végez­tek Raszputyinnal. Azt hitték, megsemmisítik a bomlás okát. Pedig a kegyenc csak tünet volt — egy a sok közül. Oroszország az ő halála után is rohant to­vább — a forradalom felé. Harmat Endre Következik: „Fárasztóm felségedet?’’ Átadták a Kossuth-adót (Folytatás az 1. oldalról) s az új solti Kossuth-adőf átad­ta rendeltetéséhek. Ezt követően V. A. Samsin, a Szovjetunió postaügyi miniszte­rének első helyettese köszöntötte az avatóünnepség résztvevőit. Hangsúlyozta, hogy szovjet’ rész­ről örömmel vettek részt az adó­állomás építésében. A solti adó azonban csak egyik példája a hírközlésben való magyar—szov­jet együttműködésnek. Szovjet tévénézők milliói részére például Magyarországon gyártott mikro­hullámú berendezések továbbít­ják a moszkvai műsort. És még sok ilyen példát lehetne sorolni. Az ilyen jellegű együttműködés a jövőben még tovább bővül. Az ünnepi beszédek után az adó építésében kiemelkedő mun­kát végző dolgozók kitüntetésé­re került sor. A Munka Érdem­rend arany fokozatával tüntet­tek ki két szovjet és két magyar szakembert, az utóbbiak közül Tánczos Józsefet, a BÁCSÉP fő­építésvezetőjét. Ezüst fokozatot kapott egy szovjet és három ma­gyar, bronz fokozatot egy szov­jet és két magyar szakember. öt szovjet és egy lengyel szakem­ber a Posta Kiváló Dolgozója ki­tüntetést, öt szovjet szakember pedig miniszteri dicséretet kapott. A Posta Kiváló Dolgozója kitün­tetésben részesült Csuka László, a solti adóállomás üzemmérnöke, és Huber István, az adóállomás vezetője. A Bács megyei Állami Építő­ipari Vállalat dolgozói közül az alábbiak kapták meg az Építő­ipar Kiváló Dolgozója kitüntetést: Balázs István művezető, Bocskár Sándor bádogos, Kothencz János kőműves, Köller József üzemve­zető, Oláh Ferenc művezető. Mi­niszteri dicséretben részesült Baksa László ács, Bolvári Ger­gely kőműves, Tóth István vas­szerei ő. KPM miniszteri dicsé­retben részesült Kertész Gábor, a BÁCSÉP termelési igazgató- helyettese. N. O. # A solti Kossuth-adó épülete. Világbajnokot gyilkolt a chilei junta Az ADN, az NDK hírügynök­sége a „Deutsches Sportecho” cí­mű lap legújabb számára hivat­kozva tragikus hírt közöl Chilé­ből. Raul Choque, aki 1972-ben a búvárúszásban világbajnok volt, a junta áldozata lett. Amikor a junta uralomra ke­rült, Raul Choque kénytelen volt feladni azt a tervét, hogy sport­oktató legyen. Megélhetéséhez viszont igyekezett felhasználni sportbeli tudását: víz alatti ha­lászattal foglalkozott, s ennek a jövedelméből élt. Néhány héttel ezelőtt munkája során holtteste­ket talált a vízben, az Unidad Popular nevű párt meggyilkolt tagjait. Az egykori sportoló el­mesélte szörnyű felfedezését, mindenütt efeletti felháborodá­sának adott kifejezést. Néhány nappal később a 34 éves Raul Choquet lakásában meggyilkolták. (MTI) PORTUGÁLIA ■ " " '■ ' — 1 - 1 —" Egy lépés jobbra... A portugál nemzetgyűlés ked­den a szocialisták és a jobboldal összefogásával, a kommunista képviselők ellenkezésével szem­ben megszavazta azt a törvényt, amelynek értelmében a dolgozók elbocsátása terén az eddigieknél szélesebb jogokat biztosítanak a’ munkáltatóknak. A törvénnyel hatályon kívül helyezték Goncalves tábornok kormányának azt a korábbi ren­deletét, amely szigorú feltételek­hez kötötte az elbocsátásokat. A portugál kormány törvény- erejű rendeletet tett közzé arról, hogy az idén legfeljebb 15 száza­lékos béremelést engedélyez, jól­lehet tavaly az árak emelkedése 20 százalék körül mozgott, sotáz élelmiszerárak még énnél is na­gyobb arányban emelkedtek. A rendeletet a szakszervezetek meg­kerülésével hozták. (MTI) larzAktakor ikkezf i i • Púja Frigyes hazaérkezett Lengyelországból Szerdán visszaérkezett Budapestre Púja Frigyes külügyminiszter, aki Emil Wojtaszek lengyel külügyminiszter meghívására hivatalos, baráti látogatást tett _a Lengyel Népköztársaságban. A Ferihegyi re­pülőtéren Rácz Pál külügyminisztériumi államtitkár és a Külügymi­nisztérium több vezető munkatársa fogadta. Jelen volt a fogadtatás­nál Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) • Magyar—japán megállapodás A Külkereskedelmi Minisztérium és a Magyar Nemzeti Bank meg­bízottai február 16-án Tokióban megállapodást írtak alá a tíz legna­gyobb kereskedőház képviselőivel. A megállapodás lehetőséget bizto­sít Japánból származó, elsősorban beruházásicikk-importunk 200 mil­lió dollár keretösszegen belüli finanszírozására. (MTI) • Asszad befejezte romániai látogatását Szerdán délelőtt folytatódtak és befejeződtek a hivatalos tárgyalá­sok Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, romániai államfő és Hafez Asszad, az Arab Újjászületés Szocialista Pártja (Baath) főtit­kára, szíriai államfő vezette delegációk között. A tárgyalások során a felek megvitatták a kétoldalú kapcsolatok helyzetét és fejlesztésük lehetőségeit, véleménycserét folytattak az időszerű nemzetközi politi­kai kérdésekről, különös tekintettel a közel-keleti helyzetre. A 24 órás, hivatalos látogatás végén Nicolae Ceausescu és Hafez Asszad kö­zös közleményt írt alá. Asszad szíriai államfő szerdán a déli órákban elutazott a román fővárosból.

Next

/
Thumbnails
Contents