Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-02 / 27. szám

4 • PETŐFI NÉPE O 1977. február 2. A KITÜNTETÉS ÚJABB SIKEREKRE ÖSZTÖNÖZ Növeli versenyképességét a kecskeméti Asztalosipari Szövetkezet A kecskeméti Asztalosipari Szövetkezet 1975. j évi- munkája elismeréséül tavaly május 1-én megkapta a kiváló szövetkezet kitüntetést. Rigó Endre elnökkel arról beszélgettünk a napokban, hogy ez a magas ^elismerés hoz­zá járult-e a múlt évi tervek tel­jesítéséhez. : — Szövetkezetünk minden tag­ja nagyon megörült a kiváló cím­nek — mondta az elnök — s kö­zülük tizennégyen. még külön is „érdekeltek” voltak. Ketten ugyanis a könnyűipar, tizenket- ten pedig a szövetkezet kiváló dolgozója kitüntetést kapták. Az ötödik 5 éves terv első esz­tendejének sikeréhez természete­sen hozzájárult az,, hogy a dolgo­zók, a szocialista brigádok új len­dületet kaptak az elismeréstől. Tervünket teljesítve 27,5 millió forint volt az árbevételünk, s eb­ből 3 millió forint értékűt köz­vetlenül a lakosság rendelt ná­lunk. — Mi volt a múlt évi fő pro­fil? — A kereskedelem részére im­már évek óta gy4rtjuk és szál­lítjuk a kolóniái stílbútorokat, valamint a kárpitozott garnitúrá­kat. Mindkét féle termék iránt egyre növekvő ai érdeklődés, amit az is bizonyít, hogy már az idei kapacitásunk teljes’ mérték­ben le van kötve. Sőt, nem is tudunk annyit gyártani amennyi­re szerződést köthetnénk. A másik fő termékünk a labo­ratóriumi bútor. Ebből is van elegendő megrendelésünk. Csak egyet említek a sok közül. Mi gyártjuk a veszprémi új Vegy­ipari Egyetem laboratóriumi be­rendezéseit, a múlt évben más­fél, az idén pedig: 3,5 millió fo­rint értékűt szállítunk e dunán­túli felsőfokú tanintézetbe. Mint az előbb már említettem, elfogadunk megrendeléseket köz­vetlenül a lakosságtól is. Kecs­kemétiek és más i— esetenként távoli városokban lakók — sűrűn megfordulnak nálufik, s általában rövid határidőié felkészítjük szá­mukra az igényeknek megfelelő stílbútort. — Az elnök hogyan értékeli az elmúlt évi eredményeket? — Az. alapanyag minősége ese­tenként nem voltj kifogástalan, szocialista brigádjainknak elég sok többletmunkát jelentett amíg kijavították á hibákat. Ver­senyképességünk i megtartása azonban nagyon fpntos és min­I • Jól dolgozik a Május 1. kétszeres szocialista rakodó brigád. Fel­vételünk idején éppen a fővárosba indultak 80 darab koloniál-diner- rel. Kovács László, a szövetkezet műszaki vezetője még egyszer el­lenőrzi a bútorok minőségét. (Opauszky László felvétele.) dent elkövetünk azért, hogy szövetkezetünket csak kiváló mi­nőségű bútor hagyhassa el. Egy­re csökken a szállítás közbeni sérülések száma. A Május 1. bri­gád ugyanis elismerésre méltóan végzi tevékenységét, a megren­delőnél karcolásmentesen rakják le a bútorokat. A múlt évi eredményekhez tartozik még, hogy mintegy 200 ezer forintos beruházással bő­vítettük a tanműhelyt és a jö­vendő szakmunkások már hat gépen is tanulhatnak. Kibéreltük a fiatalok részére a kecskeméti Zrínyi iskola pinceklubját, s ta­valy óta minden szerdán ott tart­hatják rendezvényeiket. A fiatalok egy csoportja külön­ben most indult a Bükkbe ötna­pos kirándulásra. Árról sem feledkezhetem el, hogy az ősszel,, első díjat kap­tunk, kiállított stílbútorainkért, az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron. Természetesen szeret­nénk majd ezen az őszön is sze­rezni valami helyezést. — Milyen célokat tűztek ma­guk elé 1977-re? — Mint már említettem, idei kapacitásunk már le van kötve s mindent el KS11 követnünk, hogy elérjük a 30 millió forin­tos árbevételt. Tovább korszerű­sítjük a gépparkot, erre a célra az év végéig 2,8 millió forintot fordítunk. Újabb üzem és munka- szervezési intézkedéseket veze­tünk be, s tovább munkálko­dunk az ésszerű takarékosság feladatainak a megoldásán. A korábbinál is jobban számí­tunk a szocialista brigádokra, s bízunk abban, hogy a 9 brigád 115 tagja az idén is mindent megtesz céljaink eléréséért. Már megkezdtük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulója tiszteletére a munka­verseny szervezését, s reméljük, hogy a brigádok vállalásai je­lentősen segítik majd közös ered­ményeink elérését. O. L. Leendő matematikusok A kisinyovi egyetemen kiber­netikai tudományos kutatóintézet kezdte meg munkáját. Több mint száz olyan fiatal vesz részt mun­kájában, akik az alkalmazott ma­tematikát választották hivatásuk­nak. A hallgatók a köztársasági ter­vezési tudományos kutatóintézet munkatársaival közösen meg­kezdték a moldvai öntözőrendszer műszaki-gazdasági elemzésének kidolgozását, összeállítják a köz­társaság vízgazdálkodási mate­matikai modelljét. A leendő ma­tematikusok részt vesznek a főis­kolák automatizált irányítási rendszerének kidolgozásában. Ez a rendszer végzi az érettségizők­ről szóló információk feldolgozá­sát, az órarendek összeállítását és más főiskolai munkák, feladatok megoldását. Automatizált vízmű Harkovban üzembe helyezték a városi vízművek automatizált irá­nyítási rendszerének első egysé­gét. Elektronikus berendezések szabályozzák a szivattyúállomá­sok és vezetékek üzemét, ellenőr­zik a vízfelhasználást és a víznyo­mást, jelzik azt is, hol vált hibás­sá a vezeték. Előzetes számítások kimutatták, hogy az új rendszer több millió köbméter ivóvíz meg­takarítását eredményezi. TARTALÉKOK a mkzökazoasálban Együtt a modern és a hagyományos Szokali rókák Rendkívül hosszú légiutat tet­tek meg nemrég kamcsatkai vö­rösrókák az ukrajnai Szokat ne­vű városig. A távoli félszigetről származó állatok csaknem há­romszor nagyobbak ukrajnai tár­saiknál és prémük is szebb. A jö­vevények úi otthona az itt műkö­dő vadtenyésztő gazdaság, ahol kiegészítették a fekete, sötétbar­na. ezüstös kék, pasztellszínű, za­fírkék és ezüstös fekete vidrame- nyétek színpalettáját. A szokali gazdaságban két év­tizede kezdték meg a ketreces vadtenyésztést és ma . Ukrajna legjobbjai közé tartoznak. Éven­te több mint 65 ezer prémes álla­tot tenyésztenek itt. Nagyüzem és kisüzem, iparsze­rű és hagyományos szisztémák, — ez az a „karének”, amihez Erdei Ferenc mai mezőgazdaságunkat hasonlította, s amelynek „szóla­mai” együttesen adják az elégsé­ges élelmiszert, jóllehet az ará­nyokban folytonfolyvást erősöd­nek a modern módszerek. Ha vé­gigtekintünk ezen a kettősségen, megannyi vita merül fel; hogy csak az egyik legélesebbre, s nem túl régi keletűre utaljak, ilyen volt a háztáji termelés kö­rül keletkezett bizonytalanság, aminek következményeit a ma­gyar mezőgazdaság egész 1976-os színvonala megsínylette. — Részben « nem kielégítő termelési kedv miatt 8—10 száza­lékos elmaradás volt az egy év­vel korábbihoz képest a kisgaz­daságok termelésében tavaly, jól­lehet másfél százalékos növeke­dést irányoztunk elő — mondpt- ta erről a témakörről dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter a minapi, gödöllői országos értekezleten. Ma már közhely, hogy miköz­ben minden lehetőt meg kell tennünk a növénytermesztés, az állattenyésztés legkorszerűbb szisztémáinak, így az úgynevezett termelési rendszereknek a gyara­pításáért, nagyobb gondot kell fordítani egyfelől a háztájira, s az egyéb kisgazdaságokra, más- lől a közösben művelt, ám ter­melési rendszerbe még nem kí­vánkozó, vagy oda egyszerűen nem engedélyezett — mert racio­nálisan nem engedélyezhető — növényekre, termőterületekre. Er­ről a bonyolult témakörről álla­pította meg egy ízben Szabó Ist­ván a nádudvari Vörös Csillag Tsz, egyszersmind a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsának elnöke: „A műszaki fejlesztés a termelésbővítés legfontosabb és távlatban mind jelentősebbé váló módja. Hatása azonban nem egy­értelműen kedvező az üzem jö­vedelmi helyzetének alakulására. Nagy körültekintést igényel tehát, hogy a jövőben mit oldunk meg műszaki fejlesztéssel és miben támaszkodunk egyelőre továbbra is az emberi munkaerőre. A kérdés tehát így egyszerűsö­dik le: mire kell a drága gép, s mit célszerűbb — egyelőre, vagy akár hosszabb ideig is — hagyo­mányos módszerekkel termeszte- „ ni, tenyészteni? Minél több Amer’ rikát megjárt mezőgazdasági kül­döttség tért vissza az utóbbi években azzal a tapasztalattal, hogy ott nálunk jobban kedvelik az olcsóbb megoldásokat. Nyil­vánvaló persze, hogy a döntés az utak megválasztásában nemcsak elméleti megfontolások függvé­nye. Meghatározzák ezt a pénz­ügyek, s hogy Szabó István idé­zett passzusára emlékeztessek: a munkaerő, amely meglehetősen vegyes képet mutat — akár a színvonalat, akár az életkort te­kintjük. Nádudvar nevéhez kötődik az egyik termelési rendszer, a Ku­korica és Iparinövény Termelési Együttműködés, míg a három má­sik legnagyobb a bajai, a szek­szárdi, illetve a — korábban, kezdeményezőként — bábolnai gazdasághoz, helyesebben kombi­náthoz. Vannak persze más nö­vénytermesztési és állattenyészté­si rendszerek is, ám az említett négy változatlanul a legnagyobb. Hatókörük nem ismeri a megye­határokat, s mint az országos ér­tekezleten a miniszter elmondta, nem is lenne kívánatos efféle el­mereved és. Persze, akad technológia és technikai hiányosság a rendsze­rek keblében, főként, amióta megnehezült bizonyos gépek be­szerzése. A kombájn-park egy ré­sze például azért nem dolgozha­tott az elmúlt évben, mert vagy erkölcsileg, vagy technikailag el­avult, vagy pedig, mert nem volt hozzá alkatrész. 1977-ben kisebb mértékű területi növekedés vár­ható a rendszerekben, mint a korábbi években; a kukorica mel­lett főként a búza, valamint a tömegtakarmányok aránya emel­kedik. Dr. Magyar Gábor, a KITE igazgatója, egyik beszélgetésünk alkalmával a legnagyobb tarta­léknak az emberi tényezőt mon­dotta: ennek föltárása nem igé­nyel anyagiakat, de a gépeket irányító embertől igenis megkí­vánja a lelkiismeretes fölkészü­lést, a technológiai folyamat meg­ismerését, valamint a pontos, pre­cíz végrehajtást. ... E cikksorozatban pusztán vázlatosan tudtam foglalkozni a mezőgazdaságban rejlő tartalékok öt nagy témakörével. E forráso­kat lehetne még sorolni: a gépek gyorsabb kijavítása, a téeszek szakosításának meggyorsítása, a különféle ágazati vertikumok lét­rehívása is idetartozik. Ugyan­csak céljaink hathatósabb megva­lósítását szolgálná, ha a termelő- erőteo éoh felvásárlók." 'föídölgtrztíte^; ka?ÍHtfi a; korábbi ir<tefe»öeetót«e.q két, fokozatosan és mindenütt az érdekazonosság váltaná föl. K. N. Beváltja a hozzáfűzött reményeket ■MMiaBÉaiaÉBUÉÉiBÉjriÉÉiÉUáÉMiáÉUiiiÍÉiÉMÉÉÉÉÉMáÉhlÉÉÉÉÉiÉÉÉÉUáÉiÉÉÉiáiÉÉ Felelősségre vonják a szabálysértőket Lapunk tavaly november 12-én megjelent Sajtóposta című. rova­tában megírtuk, hogy Tuskán Já- .nosné bócsai lakos kilenc _ éves kislányával az egyik szombati kora délután hiábá várakozott a balázspusztai bolt melletti MÁ VAU T-megál lóban, mert a Dunaújvárosból érkező és Kecs­kemétig közlekedő autóbusszal nem utazhatott el. A járat ugyan megállt az említett! helytől 60—80 méternyire, de két személy le­szállását követően nyomban to­varobogott, s mincjezt túlzsúfolt­sággal indokolta a távolodó ko­csiról visszakiabáló kalauz. Olva­sónk akkor csak viszontagságosán juthatott haza, s d szerkesztősé- ségünkhöz küldött levelében nyomatékosan kérte az illetéke­seket, tegyenek meg mindent an­nak érdekében, hpgy többé ne forduljon elő hasonló kellemet­lenség. Sorainkra most válaszolt a tá­volsági buszt közlekedtető — szé­kesfehérvári központú — 14-es számú Volán Vállalat. Leveléből kiderül, a járat személyzete sú­lyos munkaköri mulasztást kö­vetett el, amikor nem engedte felszállni a nevezettet és kisgyer­mekét. A szabálysértő dolgozókat felelősségre vonták, s egyidejűleg szigorú intézkedés történt az ilyen sajnálatos esetek megelő­zésére. A továbbiakban megtudjuk, hogy e tömegközlekedési eszköz kizárólag Bács-Kiskun megye te­rületén válik a hétvégeken zsú­folttá, s a helyzeten változtatni a 9-es számú Volán Vállalat fel­adata. Ez utóbbi információt abban a reményben tesszük közzé, hogy megyénk közlekedési vállalata sem marad adós az említett já­raton tapasztalt utazási körülmé­nyek kedvezőbbé tételével! SZERKESZTŐI ÜZENETEK • SZERKESZTŐI ÜZENETEK Csányi Dávid, Kiskunfélegyháza: A szerkesztőségünkhöz érkezett levelé­ben foglaltakat — miszerint előfizetett Petőfi Népét rendszertelenül kézbesíti a posta — kivizsgáltattuk az illeté­kesekké!, akik megállapították, hogy jogos sérelmet tett szpvá. Ugyanis az állandó lapkihordót helyettesítő dol­gozó — a munkaköri feladatával el­lentétesen cselekedve i— valóban nem bocsátott minden lapszámot az ön rendelkezésére. Amint arról értesül­tünk, a meg nem kapott példányok árát már vissza is kapta, intézkedés történt annak érdekében, hogy a sző­kébb lakóhelyét, a Lliszt Ferenc ut­cát is magában foglalj kézbesítő kör­zet valamennyi megrendelője a jövő­ben mindig pontosan és hiánytalanul megkapja az újságokat. Tóth József, Kecskémét: Érdeklő­désére közöljük, hogy a tervezett M 5-ös autópályával kapcsolatban pontos helyszínrajz még neiti áll a városi tanács rendelkezésére,, így az építés­ről sem adható bővebb információ. Ami a környéki folds és házingatla­nok kisajátítását: illeti, ezen intézke­désekről idejébeh értesítik az érde­kelt tulajdonosokat. ; Vulman Mihály, Csengőd: Levele hiányos tartalmú, azért arra csak ál­talánosságban válaszolhatunk. Állan­dó özvegyi nyugdíj jár annak a fe­leségnek, aki a férje halálakor be­töltötte ötvenötödik életévét. vagy rokkant, esetleg a férje révén árva­ellátásra jogosult két, illetve több gyermek eltartásáról gondoskodik. Ár­vaellátást pedig annak a gyermeke kaphat aki haláláig az öregségi (rok­kantsági) nyugdíjhoz s^ikséges szol­gálati időt megszerezte, vagy öregsé­gi (rokkantsági) nyugdíjasként hunyt el. Ezek után javasoljuk -önnek, hogy a SZOT Társadalombiztosítási Főigaz­gatóság Bács-Kiskun megyei Igazga­tóságától — közbenjárásunkra — ka­pott igénybejelentő lapot és nyilat­kozatot pontosan kitöltve juttassa el mielőbb a megadott címre (6000 Kecs­kemét, Komszomol tér 7.), s ezen iratokhoz csatolja az elhunyt hozzá­tartozója munkakönyvét, katonai iga­zolványát, minden egyéb munkavi­szonyt igazoló okmányát, a halotti és házassági anyakönyvi kivonatot, va­lamint a kiskorú gyermek születési anyakönyvi kivonatát! összeállította: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-616 A Bács megyei Állami Építő­ipari Vállalat szakszervezeti bi­zottsága mellett működő jogse­gélyszolgálat 1976. október else­jétől tevékenykedik. Vezetője dr. Elek Lajos nyugalmazott megyei bíró. Elkészült a beszámoló je­lentés a szolgálat múlt év decem­ber 31-ig végzett tevékenységé­ről. Mondhatná valaki, hogy egyetlen negyedév tapasztalatai­ból merészség volna általános következtetéseket levonni, s eb­ben igaza volna. Nem is ezttesz- szük. Az eddig mutatkozó kép elsősorban annak igazolását szol­gálja, hogy a jogsegély szolgál­tatás bevezetését az élet fejle­ményei tették szükségessé. Három hónap alatt 66 ügy Már a számszerűség is sokat elárul. Az említett időszakban 66 ügyet terjesztettek elő a dolgo­zók. Az ügyek természetét ille­tően az alábbi tárgykörökben oszlanak meg a panaszok. A munkaviszonnyal, nyugdíj­jal, biztosítással (CSÉB, egyéb), újítással, balesettel kapcsolatos ügyek száma 19 volt. Családjoggal összefüggésben 18 üggyel foglalkozott a jogsegély- szolgálat, ezen belül: köteléki (bontóperi), házassági, vagyonkö- zösségi, gyermekelhelyezési, szü­lőtartással, gyermektartással, -láthatással, gondnokság alá he­lyezéssel kapcsolatos üggyel, s akadt apaság vélelmének megtá­madása iránti ügy is. De hogy még teljesebb legyen a változa­tosság; 29 ügy ilyen tárgykörök­ben került a jogsegélyszolgálat­hoz: lakás, kisajátítás, hagyaték, egyéb és különböző természetű tanácskérés. Természetesen, mindezek kü­lönböző intézkedéseket kívántak a szolgálat részéről kezdve egy­szerű tanácsadástól, amikor to­vábbi intézkedésre nem volt szük­ség — beadványok szerkesztésén, hatóságoknál való eljáráson át személyes megbeszélésig, levele­zésig. Ügyforgalom hiányára te­hát nem lehetett panasz. Máraz első hónapban 30 dolgozó jelent meg a fogadóórákon. Igaz — a következő hónapokban csökken­tek a panaszok. Ennek oka bi­zonyára az lehet, hogy akiknek felvilágosításra volt szüksége, il­letve valamilyen ügyük már fo­lyamatban volt, nyomban a jog­segélyszolgálat megindulása után jelentkeztek problémáikkal. (Ami a jó propagandára is utal.) Ké­sőbb az azután keletkező ügyek­ben. Főleg családjogi kérdésekkel Ami az egyes ügykategóriákat illeti — túlnyomórészt polgárjog­gal kapcsolatos gondjaikkal, ezen belül is főleg a családjoggal ösz- szefüggő kérdésekben keresik fel az emberek a jogsegélyszolgála­tot. Nem egy ügyben — gondol­junk csak a részletes felsorolás­ra — előzetesen hosszas megbe­szélésekre, iratok alapos tanul­mányozására is szükség volt. A lakásügyre vonatkozó pa­naszok legtöbb esetben inkább a jogszabályok utáni érdeklődésre szorítkoznak. Nagy figyelemmel és súllyal kezeli a szolgálat a baleseti ügye­ket. Elég jelentős számmal kérték a dolgozók — 7 esetben — mun­kabérrel, szabadság kiadásával, igazolatlan távolmaradás folytán levont munkabér sérelemmel, kabérrel, szabadság kiadásával, összefüggő ügyük elintézését. No­ha ilyen ügyek lényegében a vál­lalat illetékes ügyintézőjéhez tartoznak, megértőén meghall­gatták a panaszttevőt. Egyúttal minden alkalommal nyíltan kö­zölték vele, hogy sérelmét első­sorban az ügyintézővel kell tisz­táznia. Az előadottakból legtöbb­ször megállapítható volt, hogy jogszabálysértés nem történt a vállalati illetékes részéről. Ezt is még a beszélgetéskor tudomá­sára hozták a panaszosnak, s megmagyarázták, hogy a jogse­gélyszolgálatnak nem feladata a vállalati vezetés döntésének bár­milyen irányba való befolyáso­lása. Az ügyeknek mintegy egyhar- madában nincs szükség további intézkedésekre. Hosszabb-rövi- debb elbeszélgetés után kialakul, olyan kérdésről van-e szó, ame­lyikben egyáltalán lehet-e va­lamilyen tanácsot, vagy segítsé­get nyújtani. Néha elegendő a jogszabály ismertetése. Máskor bővebb jogszabály keresésre, eset­leg szakközegekkel való konzul­tálásra. s a dolgozóval újabb megbeszélésre kerül sor, mielőtt végleges döntésre jut a jogse­gélyszolgálat, vagy véleményt mond. Iratok átnézése, adatok be­szerzése is szükségessé válhat. Alapos megfontolás után határoz úgy a jogi szakember, hogy pél­dául perindítást ajánl a dolgozó­nak. Arra pedig minden esetben fel­hívja az ügyfél figyelmét, hogy a beadványok szerkesztésén és az ügy részletes megbeszélésén kívül a bíróság előtti képvise­letet nem vállalhatja a jogse­gélyszolgálat. Bíróság előtti eljá­rásokban tehát elkészíti a bíró­ság előtti kerésetlevelet, vagy érdemi ellenkérelmet, amelyet a dolgozó saját aláírásával nyújt be; a tárgyaláson azonban a jog­segélyszolgálat nem jelenik meg. Időmegtakarítás A jogsegélyszolgálat a beüte­mezett fogadóórákon, melyek a vidéki építésvezetőségek helyei­nek kivételével munkaidő után vannak, heti 10—12 órás időtar­tamon vesz fel közvetlenül pa­naszokat. Gyakran keresik fel levélben is. Az eddig megjelen­tek legkevesebb 100—120 órát ki­tevő munkahelyi távolmaradást takarítottak meg azzal, hogy a jogsegélyszolgálat minden eset­ben a munkahelyre vagy a mun­kásszállásra ment — és munka után tárgyalt velük. A 66 ügyben szereplők közül sokan már több alkalommal és hosszabb meg­beszélésre mentek el a fogadó­órákra. összegezve. Bár a szakszerve­zet részéről a BÁCSÉP-nél is bevezetett szolgáltatás még új —, jelentősége figyelemre méltó és feltétlenül továbbfejlesztendő. T. I. Műtét ­sebészkés nélkül A Moszkvai 50-es számú kór­ház kísérleti laboratóriumának tudósai az élő szövetek ultra­hang segítségével történő vágásá­nak új módszerét dolgozták ki. Bebizonyosodott, hogy az ultra­hang fájdalommentesebben és jobban metszi és forrasztja ösz- sze a bőrt, az izmokat, a csontot és belső szerveket, mint a hagyo­mányos sebészkés. Az új műtőkés, legfőbb előnye univerzalitása. A generátorok pa­ramétereit, a hullámvezetők for­máját és más jellemzőit az ope­rálandó szerv milyenségének megfelelően változtatva, a beren­dezéssel a szervezet csaknem valamennyi szövete műthető. Az orvosok számára lehetővé vált, az erek, idegek, mirigyek, gyors pontos és steril egyesítése. A Valentyin Poljakov professzor vezetésével végzett kísérletek azt mutatták, hogy az „ultrahan­gos hegesztésnek” például igen nagy jelentősége van a szívope­rációknál. Az ultrahangos műtő­kés segítségével újszerűén lehet megoldani a szívbillentyűk gyó­gyítását vagy cseréjét, az erek trombózisát és sok más betegsé­get. Az ultrahang olyan esetekben is jó szolgálatot tehet, amikora hagyományos sebészet már tehe­tetlennek bizonyul. így például csupán e módszer segítségével lehet gyorsan, könnyen és meg­bízhatóan egyesíteni a máj erő­sen vérző, sérült: részeit. A moszkvai kórházban készí­tett új sebészeti műtőkés széles körű felhasználhatóságát bizto­sítja, hogy az orvostudomány különböző ágaiban alkalmazható. Posztóújdonság Könnyű, meleg, tartós, vízhat­lan szövetet állítottak elő a szov­jet „Sztyepan Razin” posztógyár és a központi gyapjúipari tudo­mányos kutatóintézet munkatár­sai. Az új anyagból készült ruhá­kat sikerrel próbálták ki az ar- hangelszki favágók. Ilyen alap­anyagú ruhákkal látják el a BAM építőit is.

Next

/
Thumbnails
Contents