Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-16 / 39. szám

1977. február 1«. • PETŐFI NfiPB • 3 A KSH MEGYEI IGAZGATÓSÁGA JELENTI Bács-Kiskun gazdasági életének 1976. évi fejlődése (Folytatás az 1. oldalról) kétmilliárd forint volt, ami — összehasonlító árakon — 8 száza­lékkal haladja meg az előző évit, az éves előirányzatot pedig 2 százalékkal, összességében az építési-szerelési munkák növe­kedési üteme az országos átlag­nál gyorsabb volt. Az éves kivitelezői előirányza­tot azonban meghaladta a szer­ződéssel lekötött munkák értéke. A szocialista építőiparban 1976- ban negyedévről-negyedévre to­vább emelkedett az elutasított építési igények értéke, amely év végén meghaladta a 800 millió forintot. Ez az előző évinek mint­egy nyolcszorosa, ami egyben mutatja a meglevő beruházási igények, valamint az építőipar kapacitása közötti egyensúlyhi­ány további fennállását. Az utóbbi években a létesítmények átadásának ütemessége alig vál­tozott, s jelentős hányaduk üzembe helyezése az év utolsó negyedére maradt. A megye építőipari szervezetei­ben foglalkoztatottak száma az év végén meghaladta a 12 ezret, ami 5 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Ezen belül az építési-szerelési munkán dolgozó fizikai foglalkozásúak létszámnö­vekedése 2 százalékos volt. Az egy fizikai munkavállalóra szá­mított termelékenység 6 száza­lékkal volt magasabb az előző évinél Eredmények, gondok a mezőgazdaságban A mezőgazdaság 1976. évi eredményeiben az új szabályozó- rendszer hatékonyság-növelésre ösztönző hatása még nem bontan kozott ki. Az üzemek a takaré­kosabb gazdálkodásra töreked­ve, mindenekelőtt az ipari ere­detű anyagok felhasználását mér­sékelték. Rontotta a gazdálkodás hatékonyságát a kedvezőtlen idő­járás miatt megnövekedett mun- _.,ka- és anyagráfordítás is. r-Az . 1976t. évre. előirányzott 3 száza­lékos megyei termelésemelkedés nem valósult meg. A mezőgaz­daság hozama az előző évi szint körül alakult. A kalászosok terméseredmé­nyei kedvezőek voltak. A búza 42,8 mázsás hektáronkénti ter­mésátlaga mind a korábbi éveké­nél, mind az országosnál maga­sabb volt. Az 1975. évinél közel J0 ezer vagonnal több termést - takarítottak be a gazdaságok A fontosabb őszi betakarítású nö­vények 1976. évi terméseredmé­nyei viszont többségükben elma­radták az előző évitől. A késő tavaszi fagyok, majd a hosszantartó szárazság a kerté­szeti termelést is kedvezőtlenül befolyásolta. Ezekből a termékek­ből a lakosság ellátása egyenet­len volt, az év második felében viszont némileg javult. A gyü­mölcstermés kevesebb volt az előző évinél, a szőlőtermés 1,4 millió mázsa körüli mennyisége pedig csupán fele az 1975. évi­nek. A fontosabb zöldségfélék fel­vásárlása az év második felében folyamatosan emelkedett, a gyü­mölcsféléké — elsősorban a meggy, a kajszi és a szilva az alacsony hozamok miatt — je­lentősen csökkent. Népesség, foglalkoztat ottság, életkörülmények A megyében az élveszületések száma csökkent, az 1975. évi csú­csot követően, 1976-ban 2 száza­lékot meghaladó visszaesés volt tapasztalható. Az élveszületések csökkenés éhek és a halálozások növekedésének hatására a me­gyében a természetes szaporodás 1976-ban nem érte el a kétezret. 1976-ban 5100 házasságot kötöt­tek a megyében, ami háromszáz­zal kevesebb az előző évinél. A megyében a foglalkoztatottak száma a megfigyelt népgazdasági ágak közül az állami mező-, er­dő- és vízgazdálkodási, valamint a szolgáltatási ágazatban mérsé­kelten csökkent, a többi ágazat­ban egymástól eltérő ütemben növekedett. Legnagyobb mér­tékben — 5—6 százalékkal nőtt a foglalkoztatottság az építőipar­ban és a közlekedésben. A megye lakosságának kész- pénzbevétele 5 százalékkal ha­ladta meg az egy évvel koráb­bit, ezen belül a bérek és bér­jellegű jövedelmek átlagban 6 százalékkal nőttek, a mezőgaz­daságban 4 százalékkal. A fogyasztói árszínvonal or­szágosan 1976-ban 5,1 százalék­kal volt magasabb, mint egy év­vel korábban. A második félév­ben következett be például a hús és húskészítmények átlago­san 30 százalékos növelése. En­nek hatása nemcsak a termékek fogyasztói árában, hanem a ke­reskedelmi vendéglátás és a munkahelyi étkeztetés áraiban is jelentkezett. A hús és húsfélék áremelésével kapcsolatban jöve­delemkiegészítő intézkedésre ke­rült sor. 1976. júliustól 60 forin­tos pótlékot kapnak a bérből és fizetésből élők, valamint a tár­sadalmi juttatásban részesülők. A kedvezőtlen időjárás követ­keztében a Zöldség- és gyümölcs­árak is magasabbak voltak. A reáljövedelmek mérsékeltebb emelkedése ellenére a lakossági takarékbetét-állomány az év vé­gére meghaladta az 5 milliárd forintot, ami majdnem 16 szá­zalékkal több az egy évvel ko­rábbinál. A megye folyóáras kiskereske­delmi forgalmának növekedési üteme csökkent. Az összes for­galom értéke 12 milliárd forint volt, 7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az árufőcsoportok közül az élelmiszerforgalom értéke emel­kedett a legszámottevőbben. Né­hány cikkből (tej, sajt, étolaj, margarin, száraztészta) 10 száza­lékkal többet adtak el. Más cik­kekből (tojás, vaj, kenyér, pék­sütemény, kávé, bor, cigaretta) kisebb mértékben nőtt a forga­lom. A vegyes iparcikkek forgalom- növekedése is szerényebb volt. Általában csökkent a tartós ház­tartási cikkek eladott mennyi­sége, ez alól kivétel volt az auto­mata mosógép és a villanyboyler, a járművek közül a 125 cm3-es motorkerékpárok iránt nőtt az érdeklődés. A kultúr- és egyéb cikkekből viszont általában töb­bet adott el a kereskedelem, mint az előző évben. Némileg csökkent a megyében a szállást igénylő külföldi ven­dégek forgalma. A szállodákat 17 ezren, az egyéb szálláshelye­ket valamivel több mint 3 ezren vették igénybe, az előbbiek szá­ma 16 százalékkal volt kevesebb, mint 1975-ben, az utóbbiaké vi­szont 41 százalékkal több. Javult az egészségügyi ellátás színvonala A megye egészségügyi hálóza­tának feladatait 1976 végén 983 orvos látta el, 28-cal több az egy évvel korábbinál. A járóbeteg kezelés jelentős része a 216 ál­talános és 29 gyermekorvosi kör­zetre hárult. A megyében a 112 településből 102 rendelkezik ön­álló orvosi körzettel, és megkö­zelítően 60 százaléka gyógyszer- tárral. A kórházi ágyak száma 90-nel lett több az elmúlt évben: Kalocsán a kórházbővítés mel­lett a korábban átszervezés mi­att nem működő részleget újból megnyitották. Kecskeméten és Baján azonban a tervezett fej­lesztés ttó" építőipa« munkák el­húzódása miatt nem valósult meg. Némileg csökkent a táppénz miatt kiesett munkanapok szá­ma. Az összes munkanapnak' — az egy évvel korábbi 5,3 száza­léka helyett — 4,9 százalékát töl­tötték a munkavállalók táppénzes állományban. A megye állami vállalatainál és intézményeinél a táppénzes napok száma 124 ezer­rel volt kevesebb az előző évinél. A főbb népgazdasági ágakban — a szállítás és vízgazdálkodás ki­vételével — a három napon túl gyógyuló üzemi balesetek száma sem érte el a múlt évit. Az egy- egy balesetre jutó munkanap ki­esés azonban továbbra is magas, átlagosan 18—28 közötti. A bölcsődei helyek száma 1976­ban 4 százalékkal növekedett, s év végére elérte az 1800-at. Ugyanakkor ennél valamivel ki­sebb mértékben emelkedett a bölcsődéskorú gyermekek száma, melynek következtében némileg javult a bölcsődei ellátottság. Fo­kozódott azonban a bölcsődék zsúfoltsága, mert 1976-ban száz helyre már 128 gyermeket vettek fel, az előző évi 122-vel szemben. A gyermekgondozási segélyt igénybe vevők száma 1976-ban megközelítőleg 12 százalékkal ha­ladta meg az egy évvel korábbit, jelenleg a megyében mintegy 14 200 nő él ezzel a lehetőséggel. Közlekedés A megyei 9. sz. Volán Vállalat 1976. végén már 287 autóbusszal bonyolította le a közúti sze­mélyszállítást. A járműállomány évközben 29 gépkocsival gyara­podott. Az utasok száma megha­ladta a 46 milliót, ami közel 4 százalékkal több az előző évinél. A közúti tömegközlekedést igény­be vevők 58 százaléka helyi jára­tokon utazott. A személyszállításban fontos szerepe volt a taxi-közlekedésnek is, bár a megtett fuvarok és az utasok száma egyaránt csökkent. 1976-ban összesen 423 ezren vet­ték igénybe a 41 taxit. A közúti teherszállítást 620 tehergépkocsi­val végezték. Csaknem 4,5 millió tonna árut juttattak rendeltetési helyére, átlagosan 21 kilométer távolságra. A megye közútjain az előző évinél kevesebb személvsérüléses közlekedési baleset történt. A balesetek száma nem egészen 9 százalékkal, a halálos, illetve ki- sebb-nagyobb mértékben megsé­rült áldozatok száma pedig 7 százalékkal csökkent 1975 azonos időszakához mérten. Lakásépítés Az elmúlt évben 5170 lakás, vagyis csaknem ugyanannyi ké­szült el, mint az előző évben. Az új építések fele a városok, fele. pedig a községek lakásállományát gyarapította. Jelentős mértékben, közel másfélszeresére nőtt az ál­lami erőforrásból épített lakások száma, amelynek részaránya is magasabb a megelőző évinél. A szanálások aránya kismér­tékben emelkedett: minden száz újonnan építettre 14 régi lakás felszámolása jutott. A bontások alapvető oka avulás volt, és csak kis részben a településrendezés miatti kisajátítás. Az új lakások átadásának üte­messége jelentősen eltér a meg­előző évekétől: az épített laká­sok 57 százalékát az utolsó ne­gyedévben fejezték be, míg a korábbi évben az átadásoknak csak 43 százaléka maradt az év utolsó három hónapjára. Évente tizenötezer tonna színes újság • Az olasz CERUTTI színes mélynyomógép. Budaipesten, a Jászberényi úton elkészült az ~7Uheneum Nyomda új mélynyomó­üzeme 930 mil­lió Ft-os költ­séggel. A fel- szabadulás óta ez hazánkban a legnagyobb és legkorsze­rűbb nyomda­ipari beruhá­zás. Teljesít­ménye évente 15 ezer tonna színes újság. Itt készül 15 féle képeslap, a többi között a Tükör, a Ké­pes Üjság, az Ország-Világ, a Nők Lapja, az Élet és Tudo­mány és az Autó-Motor. • A nagy teljesítményű gép ontja a színes lapokat. • Az expedíció berendezéseit az XSZK-ból vásárolt korszerű gépek' kel szerelték fel. (KS-fotó: Koppány György felvételei.) Gyártmányösszetétel változás a megye üzemeiben • Nagy teljesítményű karusszel-esztergán dolgozik a Ganz-MÁVAG- ban Schilling Sándor. TESTNEVELÉS — ÚJ TANTERV SZERINT Helyet kapnak a szabadidő-sportok (Folytatás az 1. oldalról) Tavaly 10 százalékkal növelte termelését a gyár, s ebben az év­ben további mintegy 5 százalékos növekedést tűztek ki célul. A fejlődés lehetőségét a termékszer­kezet korszerűsítésében, a műsza­ki előkészítési munka folyamatos javításában találták meg. Az áttérés gondjai és eredményei Az Épületasztalosipari és Fa­ipari Vállalat kiskunhalasi gyá­rában tavaly májusban a ter­mékszerkezet átfogó módosítását kezdték meg. Ez az üzem kapta ugyanis feladatul, hogy a vidé­ki házgyárakat ellássa loggiaele­mekkel, s innen szállítják a ma­gánépítkezők részére a korszerű, méretegységesített ablakokat. Ez utóbbi gyártásához a korábban hagyományos típusú ablakokat előállító gépsort át kellett alakí­tani. A változások, azok emberi ha­tásai a vártnál több problémát okoztak a termelésben. Az év eleji havi 40—42 ezer forintos egy főre jutó termelés 30—35 ezerre esett vissza a nyári időszakban. A tervezett szintet — az 50 ezer forintot megközelítő havi terme­lést — az őszi hónapokban érte cl a gyár. Ekkorra tanultak bele a dolgozók új feladataikba, de szükség volt az ideiglenes nor­mák kiigazítására és a műszaki feltételek javítására is. Az eredetileg tervezett 153 milliós termelésnél 17 millióval kevesebbet ért el a gyár, viszont ugyanennyivel növekedett a ter­melés az 1975. évihez képest. Te­hát a termékszerkezet átalakítá­sára alapuló 30 százalékos terme­lékenység-emelkedésnek az átál­lás éveiben csak mintegy fele va­lósult meg. Az idén azonban — termelési és műszaki gondok nél­kül — 160 milliós tervet valósí­tanak meg. Tervek a sorozatgyártásra A Ganz-MÁVAG kiskunhalasi gyárában a gépgyártás előkészü­letei 1974-ben kezdődtek. A felté­teleket rövid idő alatt megterem­tették, s tavaly már 107 millió forint értékű szivattyút, áramfej­lesztőt és kompresszort szállítot­tak a megrendelőknek. A gyárnak három gépipari ter­méke van, a gyártmányszerkezei azonban ennél sokkal változato­sabb. Csak szivattyúból — 15 tí­pusban 91 változat használatos. Ennyi félének a gyártását várják a halasi üzemtől. Ilyen összetett kereslet mellett a sorozatgyártást nem tudják kialakítani. Ezér ha­tározták el, hogy szűkítik a fölös­legesen széles, több évtized alatt kialakult választékot. A műsza­kiak most készülnek fel arra, hogy aktívabban bekapcsolódja­nak a kereskedelmi munkába, azaz tipizált gyártmányokat ajánl­janak a vevőknek. Jól járnak ez­zel a megrendelők is, mert a ma még nem ritkán két-három éves határidőre vállalt egyedi beren­dezésekkel egyenértékű gyártmá­nyokat jóval hamarabb megkap­ják, ha azok sorozatban készül­nek. Zs. A. Az elmúlt év tavaszán szüle­tett kormányhatározatnak meg­felelően a mostani tanévben az ország 260 általános és középis­kolájában — 800 tanulócsoport­ban — már az új testnevelési tanterv szerint tanulnak a gyere­kek. Az Oktatási Minisztérium a szakfelügyelők iskoláit és a pe­dagógusképzők gyakorló iskoláit kérte fel a tantervek kipróbálá­sára. Ebbe a munkába a „belépő” osztályok: az általános iskolák 1., 4. és 5., valamint a középiskolák I. osztályainak diákjai kapcsolód­tak be. Az eddigi — kedvező — tapasztalatokat az Oktatási Mi­nisztérium a megyei tanácsok testnevelési és sport főelőadói­nak, valamint az általános és középiskolák szákfelügyelőinek kétnapos tanácskozásán összegez­te. Mind a pedagógusok, mind a gyerekek egyetértésével találko­zott, hogy bekerültek például a kötelező testnevelési anyagba az úgynevezett szabadidő-sportok, egyebek között a tollaslabda, az egyéni gimnasztika, az asztalite­nisz, a turisztika. Mindenekelőtt az a törekvés indokolta ezt az intézkedést, hogy minden gyer­mek belső szükségletévé váljék a rendszeres mozgás, a testgya­korlás, később is, a felnőtt kor­ban is. Ugyancsak szeptembertől több mint háromezer általános és kö­zépfokú iskolában — minisztériu­mi ajánlásra — teljesítmény­tesztekkel mérik a 10—18 éves fiatalok mozgástulajdonságait, fi­zikai képességeit. A teljesítmény­méréseket a tanév vége felé meg­ismétlik, s így reálisan tükröző­dik majd, hogy mit fejlődtek a tanulók. A tanárok többsége korábban is mérte tanulóinak fizikai fejlő­dését, régi igény volt azonban egységes próbarendszer kidolgo­zása. Az Országos Pedagógiai Intézet szakemberei ennél fi­gyelembe vették a hazai, vala­mint a nemzetközi gyakorlatot, a tanulmányi cél-, feladat-, vala­mint követelményrendszert és az iskolai testnevelés feltételeit. Az országos standard-értékeket 20 000 tanuló évi kétszeri felmé­rése alapján, tehát tudományos igénnyel dolgozták ki. Lényeges előnye a teljesítménytesztnek, hogy próbáihoz nem szükségesek tornatermek, sportlétesítmények, minden iskolában elvégezhetők. 1978-tól az új testnevelési tan­tervek általános bevezetésével egyidőben mindenütt kötelezővé válik az egységes teljesítmény­mérés. Intézkedések történtek a test- nevelőtanár-hiány enyhítésére is. Mint ismeretes, az iskolákból körülbelül ezer testnevelő tanár hiányzik. A képző intézmények megnövelt számban vettek fel hallgatókat, szeptemberben pedig az ország három gimnáziumában, a fakultatív oktatás keretében el­kezdődött a testnevelési és sport- szervezési ismeretek oktatása. A jelenkező III—IV-es tanulók heti 8 órában felkészülnek arra, hogy az érettségi, illetve a szakvizsga letétele után, főiskolái tovább­tanulás mellett az iskolákban testnevelőként működhessenek. Az eddigi intézkedések jelen­tős mértékben hozzájárulnak ah­hoz, hogy megalapozottan és si­kerrel induljon az idény az „Ed­zett ifjúságért” új országos sport- mozgalom. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents