Petőfi Népe, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-16 / 13. szám

1977. Január 16. • PETŐFI NÉPE • 3 • Rövidesen átadják Kecskeméten az Élelmiszer és Vegyvizsgáló Intézet új épületét. A befejező munkálatokkal párhuzamosan már megkezdődött a beköltözés. Felvételünk az építkezés utolsó napjaiban készült. (Méhesi Éva felvétele) 2,4 milliárd forint állami támogatás munkaerő-megtakarító beruházásokra A népgazdasági terv előirányzatai szerint a vállalatok az idén 400 millió forint állami támogatást kaphatnak olyan beruházásokhoz, amelyekkel felszabadíthatnak, megtakarít­hatnak munkaerőt. A RÁDIÓ MELLETT Vetélkedők után Könyvről — könyvért címmel indított hasznos irodalmi rejt­vényműsort a rádió 1973 augusz­tusában. A legutóbbi adás szín­helyéül a Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat nemrég felújított, gazdag választékú Kecskeméti Katona József Könyvesboltja szolgált. Szép számú közönség előtt azokból az idézetekből vizs­gáztak a vállalkozók, amelyek Németh G. Béla Létharc és nem­zetiség című, friss kötetében sze­repelnek, miközben a kirakat előtt zsebrádión hallgatták a köz­vetítést az üzletből kiszorult ér­deklődők. Tegyük hozzá rögtön, hogy sikeres volt az önkéntes vizsga: az OTP megyei igazgató­ságának dolgozója, a tanítónő, az óvónőképző intézet hallgatója, a gimnáziumi diák és az általános iskolai tanuló kapásból felismer­te a Petőfi, Baudelaire, Poe és Balzac műveiből vett sorokat. A péntek délutáni irodalmi rejtvényműsornál természetszerű­leg súlyosabb tartalmú volt a Könyvpárbaj szerda esti döntője. Ezt a kulturális-irodalmi vetélke­dőt a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Magyar Rádió ren­dezte. Az indulásnál tizenhat szakmai szakszervezet csapatai neveztek be. Közülük végül né­gyen maradtak az utolsó próbá­ra a fővárosból, Debrecenből, Dunaújvárosból és Bajáról. Ala­pos felkészülés, elő- és közép­döntő után jutott el eddig az Al- só-dunavölgyi Vízügyi Igazgató­ság hírközlési üzemének Kandó Kálmán nevű szocialista brigád­ja, a MEDOSZ képviseletében. Petőfi megzenésített verseivel kezdődtek a kérdések, s az első feladatoknál még együtt tartott a mezőny. A döntő átfogta nemzeti irodalmunk szinte valamennyi, a köztudatban élő alkotóját. Vál­tozatos és játékos formák derí­tették fel a brigádok fölkészült­ségét. Nem volt mindig könnyű felismerni az idézeteket, ráismer­ni a regényhősökre, amit a szak­emberekből álló zsűri is elismert. Végül is csekély öt pont különb­séggel második helyen végeztek a bajaiak a debreceni Biogal Gyógyszergyár kollektívája mö­gött. Mint kiderült, a Kandó Kál­mán nevű szocialista brigád tag­jainak elsőrendű feladata, hogy gondoskodjanak az igazgatóság hírközlési rendszerének karban­tartásáról és működéséről. Ez alkalommal azt bizonyították az országos hallgatóság előtt, hogy az irodalmi élmények nélkülöz­hetetlenül egészítik ki az ember életét. A fontos tanúságtétel el­ismeréseképpen hadd következ­zen itt a résztvevő URH-műsze- részek és mások névsora: Bala- zsics István, Bencsik György, Cserba Györgyné, Felső István, Nemes Anna, Oroszi Éva Kresz Józsefné, Pallos György és Sar­kad« László. Az eddig megszerzett tudást kamatoztatva az idén a Kandó Kálmán szocialista brigád hirdet versenyt magyar irodalomból az igazgatóság többi kollektívája számára. H. F. Mint az Országos Tervhivatal­ban elmondták, az ismert kor­mányhatározatok alapján segíti anyagilag is az állam a munka­erőigények csökkentését, minde­nekelőtt a szállítás gépesítését szolgáló vállalati kezdeményezé­seket. Az V. ötéves terv idősza­kában összesen 2,4 milliárd fo­rint áll rendelkezésre az említett célra, ebből az összegből kaphat­nak a vállalatok az idén 400 milliót. A támogatást pályázat útján le­het kérni, amit az erre a feladat­ra alakult bizottság bírál el. A bizottság eddig 50 pályázattal foglalkozott, ebből ez ideig 16-ot hagyott jóvá. Tizenegy vállalat­tal már a szerződést is megkö­tötték, a 11 vállalat a 2,4 milli- árdból összesen 355 millió forint • Egyik ismerősöm feldúltan állított be a szerkesztőségbe és elmesélte a következő, nem ép­pen szívderítő történetet: Egy autóbusz-megállóhoz közeledett személygépkocsijával óvatosan, hogy ha az autóbusz vezetője jelez, meg tudja számára adni az elsőbbséget. Még tartott a le-, illetve felszállás, ezért megkezd­te a tömegközlekedési eszköz ki­kerülését, ám amikor az autó­busz elejéhez érkezett, a vezető balra irányjelzést adott, de eb­ben a pillanatban a 170 szemé­lyes csuklós már el is indult. Csupán a személygépkocsivezető lélekjelenléte hirtelen fékezése és eszeveszett kürtölése akadá­lyozta meg az ütközést. Nemcsak ismerősöm elbeszélé­se, saját tapasztalatom is azt bizonyítja, hogy az autóbuszve­zetők megfeledkeznek — a me­netidő rövidségére való hivatko­zással — a kötelező, a balesetet megelőző szabályokról. A jogsza­bály pedig kimondja, hogy az el­induló jármű vezetőjének köte­lessége elsőbbséget biztosítani az úton haladó járműveknek, lakott területen belül autóbusszal csak akkor szabad elindulni, ha „az utasok fel- és leszállása befeje­ződött, s ha a jármű összes ajta­jai becsukdótak.” Tegyünk hozzá ehhez még egy nagyon fontos szabályt: „az autóbusz, illetőleg támogatást kap a beruházás tar­tama alatt. Ezek a vállalatok összesen körülbelül 2000 dolgozó munkájának felszabadítására, megtakarítására kötelezték ma­gukat. A legnagyobb támogatást — 180 millió forintot — a Hajdú­sági Iparművek kapja. A legtöbb munkaerőt is itt takarítják meg. számszerűen 652 ember munká­ját, mégpedig azzal, hogy a ház­tartási gépek gyártásához kon- vejor-rendszert helyeznek üzem­be. A Bács és a Vas megyei Álla­mi és a Csongrád megyei Taná­csi Építőipari Vállalat, valamint az Április 4. Építőipari Szövetke­zet különféle nyersanyagok, köz­tük a beton szállítását, a HUN- GAROVIN a borpalackozást és trolibusz vezetője csak akkor in­dulhat ki a megállóhelyből, ha meggyőződött ennek veszélytelen­ségéről.” A gyakorlat általában a kö­vetkező: az autóbuszok vezetői a fel- és leszállás befejezése után az ajtók zárásával egyidejűleg — meg sem győződve az őket ki­kerülő, vagy féktávolságon belül megközelítő járművekről — irányjélzést alkalmaznak és elin­dulnak. Nyilvánvalóan, ha ütkö­zés történne, a KRESZ 24. pa­ragrafusára hivatkoznának, amely szerint a lakott területen belül menetrendszerűen közlekedő au­tóbuszoknak a megállóhelyről való elindulását a többi jármű­nek elő kell segítenie. Csupán egyetlen dologról felejtkeznek meg, amelyet ugyancsak ez a pa­ragrafus rögzít, s ezt a jobb meg­értés kedvéért szó szerint idéz­zük: „Az elindulást, a jobb szél­ső forgalmi sávba való besorolást — lassítással, megállással is le­hetővé kell tenni — ha ez hirtelen fékezés nélkül meg­tehető.” • A legtöbb esetben azonban a kikerülést végző, s már féktávol­ságon belül levő személy- vagy tehergépkocsik fékcsikorgatva, a másik forgalmi sávba csúszva próbálják elősegíteni az autóbu­szok elindulását. Járművezetők körében közis­-szállítást gépesíti. A Pest me­gyei Műanyagipari Vállalat kor­szerű' tárolóhelyek létesítésével az anyagok zsákolását szünteti meg, a Fővárosi Cipőbolt Vállalat törökbálinti raktárát gépesíti, a Május 1. Ruhagyár és a Pamut­fonóipari Vállalat szintén a szál­lítás, illetve a raktározás és anyagellátás korszerűsítésével sza­badít fel vagy takarít meg mun­kaerőt. Pályázni továbbra is lehet, sőt a lehetőségeket tovább bővítik. Rövidesen megjelenik az az intéz­kedés, amelynek alapján a válla­latokon és szövetkezeteken kívül intézmények is kérhetnek majd állami támogatást, mégpedig az anyagmozgatás gépesítésén kívül olyan beruházásokra is, amelyek a termelés folyamatának korsze­rűsítésével, automatizálásával te_ szik lehetővé munkaerő felszabad!, tását. A támogatás nagyobbik ré­szét a budapesti agglomeráció, ezen belül is főként a vegyipar, a gépipar és az élelmiszeripar vállalatai kapják. (MTI) mert, hogy a nagyobb jármű ve­zetője által elkövetett szabály­talanság esetében a kisebb jár­mű szenvedi el a nagyobb anyagi kárt, annak utasai, vagy vezető­je sérülhet meg súlyosan. Ezért aztán a kisebb járművek vezetői kényszerülnek — mint az el­mondottakból is kitűnik — a buszvezetők által okozott sza­bálytalanságot sajátjukkal to­vábbtetézni. Nem ritka az olyan baleset, amikor két személygép­kocsi ütközik össze, ám az oko­zó éppen egy harmadik jármű vezetője volt. Egy szabálytalanul elinduló autóbusz esetében a hirtelen fékezésre kényszerített személygépkocsiba könnyen bele­rohanhat — akár 40 kilométeres sebességgel is — egy őt követő személygépkocsi. • A balesetek, illetve szabály­talanságok elkerülése adott: be kell tartani szigorúan a közleke­désrendészeti szabályok előírása­it, s nem lehet elfogadni a siet­ségre, a menetidő betartására vo­natkozó kifogásokat. Nem volna érdektelen az autóbuszvezetők oktatása, továbbképzése során ezekkel a meglevő, s szokásossá vált rendellenességekkel foglal­kozni nemcsak a személyi sérü­lések megelőzése, de az anyagi károk csökkentése érdekében sem. Gémes Gábor Bajai képek itthon és külföldön A bajai Duna Fotóklub tavaly is tovább öregbítette jó hírét. Ha­zai kiállításokon 27 tagjuk több mint négyszáz művét mutatták be, melyekkel összesen 17 díjat hoztak el a bajai fotósok. Tóváb- . bi négy díjat nyertek pályázato­kon. Színes diabemutatókon pedig 16 alkotójuk 38 felvétele közül hárommal nyertek díjat. Nemzet­közi kiállításokon huszonhárom klubtag képeit állították ki, nyolc bajai fotós pedig nemzetközi szí­nes diabemutatókon szerepelt. Vallomások hangszalagon A január 1-e óta indult bünte­tő ügyekben, illetőleg polgári pe­rekben már alkalmazzák az eljá­rási cselekményeknek hangfelvé­tellel való rögzítéséről szóló két új miniszteri rendeletet. Mind­kettőben lényegében az eljárások egyszerűsítéséről, van szó. A büntető eljárással kapcsola­tos rendeletnél lényeges tudni­való, hogy az eljárási cselekmé­nyeknek hangfelvétellel való rög­zítése nem kötelező, csak abban az esetben az, ha a nyomozás ve­zetője, az ügyész, illetőleg a bí­róság tanácsának elnöke ezt el­rendeli. Ha a kihallgatott személy val­lomását az eljáró hatóság tagja mondja magnetofonba, akkor a hangszalagon rögzíteni kell a ki- hallgatottnak azt a nyilatkozatát, hogy vallomását helyesen vették fel. A szocialista törvényesség ér­dekében biztosítani kell a gyanú­sított és védője számára azt a jogot, hogy a hangfelvételt — kérelmükre — teljes terjedelem­ben vagy részben le kell játszani előttük. Lényeges rendelkezés, hogy vádemelési javaslat elkészí­tésekor, vádemelés esetében a hangfelvételt írásba kell foglal­ni, s amennyiben a bírósági el­járásban az ítélet ellen fellebbe­zést jelentenek be, vagy ha pót­nyomozást rendelnek el, ugyan­csak írásba kell foglalni a hang- felvételt. Vonatkozik ez arra az esetre is, ha a másodfokú bíróság az első fokút új eljárásra utasít­ja. Polgári peres ügyekben az az újdonság, hogy a tárgyalás anya­gát jegyzőkönyv helyett hangfel­vételen is rögzítheti a bíróság. Az ide vonatkozó rendelet azon­ban több olyan esetet említ — ezek közül a fellebbezés a leg­fontosabb —, amikor a hangfel­vétel alapján jegyzőkönyvet is kell készíteni a szóbanforgó ügy­ről. (MTI) Sietség vagy szabálytalanság Madrid határán IX. Nyolc óra alatt lehet el­jutni Barcelo­nából Madrid­ba, Spanyol- ország leg­gyorsabb luxus- vonatján, a TALGÖ-n. A kocsi belseje légkondicionált, az ülések gombnyomás­sal átállíthatok menetirányba. Az ebédre, fe­hérkabátos pin­cér veszi fel a rendelést, majd kiskocsin vé­gigtolja a tál­cákat és oda­készíti az utas elé, pontosan úgy, mint a repülőgépe­ken. A hang­szóróból kel­lemes zene szól, időközben egy kedves női hang bemondja a soronkövetke- ző állomás nevét. A spanyolok esznek-isznak, be­szélgetnek és egy pillantásra sem méltatják az érdekes tájat, ök megszokták, mi nem győzzük kapkodni a fejünket. Megpillant­juk az Ebrót, türkizzöld szalagja békésen kanyarog. Annál zordabb látványt nyújtanak, az elképesz­tő formájú, kopár sziklabércek. A Holdbéli táj lehet hozzájuk hasonló. A tüzes napfényben városfalak fehéílenek, s ahogy közeledünk Madrid felé, isme­rősen csengő nevek bukkannak fel a múltból. Guadalajara, az egyik. A 23 ezer lakosú kisváros még mindig magán viseli a pol­gárháború nyomait. Szőlővel be­futtatott házak, csukott zsalugá- terek, hőségtől áléit kertek. A városka ma csendes és kihalt. A golyótépte falak azonban har­minckilenc éve őrzik a híres gua- dalajarai győzelem emlékét. Ezen a helyen mutatta meg a fiatal spanyol néphadsereg, hogy nem­csak védekezni tud, hanem tá­madni és győzni is. Háromszoros túlerővel szemben. Ebben a diadalban nagy része volt a nemzetközi brigádoknak, köztük a magyar századnak. A legválságosabb pillanatban éppen Zalka Máté rátermettsége, vala­mint az önkéntesek bátorsága mentette meg a helyzetet. Közöt­tük volt, az első vonalban küz­dött Münnich Ferenc is. Guada­lajara emlékezetes hely lett a spa­nyol földön harcoló magyarok­nak. Persze, nemcsak itt álltak helyt. Harcoltak Madridért, szem­benéztek az ellenség ágyúival a Jarama partjáról, vérükkel ön­tözték Aragónia, Katalónia föld­jét, és az Ebro vidékét. Tankok ellen, száz halálon át törtek elő­re, Madrid megmentéséért, a spanyol nép megsegítéséért. So­kan meghaltak. Most már értük is szólt a költő siratódala. Lor- cáé, akiért csendőrsortűz képé­ben jött el a korai halál. „Dél­után volt és öt óra. Pontosan délután öt óra volt. A fehér le­pedőt egy gyermek hozta. És minden más csak halál, halál volt már délután öt órakor.” Torreádorsiratója egy nép pusz­tulásának gyászéneke. „Oh, Spa­nyolhon fehér fala! Oh, bánat fekete bikája! Oh Ignacio ke­mény vére! Oh, ereinek csalogá­nya! Nem. Látni sem akarom a vérét!” Madrid határán, egészen más jelentősége és csengése van en­nek a versnek, mint az arénák­ban. Akkor is, negyven éve, élet- re-halálra ment a küzdelem. Az igazság pillanata eljött és meg­halt az öklelő szarvak között. Picasso Guernicája is a szét- lénett Spanyolországot ábrázolja Lorca siratójában viszont azt kí­vánja, ha képletesen szólva is, hogy a megölt szabadságnak „so­ha többé ne legyen nyugovása”. Támadjon fel sírjából, nézzen szembe ismét azokkal, akik elti­porták. Kíváncsi voltam. Milyen Mad­rid ma, negyven évvel a polgár­háború és egy évvel Franco ha­lála után? Egészen pontosan, négyszáz esztendővel azután, hogy II. Fülöp szeszélye Toledó- ból ide helyezte át a királyi ud­vart? Bizonyára úgy okoskodott, hogy ha már Spanyolország a világ közepe, akkor a főváros is pontosan az ország közepén le­gyen. Ott is van. Olyan pontosan, mintha vonalzóval jelölték volna ki a helyét. Később annyira né­pes lett, hogy maga a főváros­alapító is kimenekült innét, az Escorial komor kőfalai közé. A város pedig szépült, fejlődött: Kolumbusz új világának arany­kincseiből ide is bőven jutott. Itt írta halhatatlan sorai Calde­ron, és Miguel de Cervantes Saa­vedra, akinek szobra ma a fő­város Spanyolországról elneve­zett terét díszíti. Előtte Don Quijote de la Manc­ha lovagol, rozzant Rocinantéjén, mellette elmaradhatatlan kísérő­je és fegyverhordozója: Sancho Panza. A lovag, kinek „fején hó­bort az aranysisak, s pajzsa a poézis.” A szélmalmok helyét azonban felhőkarcolók foglalják el, s a búsképű azon is szerfelett csodálkozna, hogy gúnyolódás he­lyett, lelkei! - buzgalommal fény­képezik. Madridnak nincs ősi múltja, de felbecsülhetetlenek a művészi ér­tékei. Heteket lehetne eltölteni a Pradóban, csak a legnagyob­bak: Greco, Murillo, Veláuez vásznai előtt. Csodálni Goya sok­oldalúságát. Életvidám aratójele­neteit, az inkvizíció iszonyatát, tébolyát megfestő vízióit, és a fenségek jellemhibáit mesterien leleplező családi képeit, király­portréit. És akkor még csak ép­pen átfutottunk azokon a ter­meken, amelyek korszakokra bontva őrzik a világ minden ki­válóságának ecsetvonásait. Ki­mondva is sok: a Prado 116 ter­mében, 2283 festmény található és valamennyi remekmű. A Gran Via szédítő forgatagá­ban is magam előtt látom Zur­barán fanatikus hitet sugárzó szentjeit, Velazquez szövőnőinek természetes báját, Greco nyújtott arcú, átszellemült apostolait, Mu­rillo angyalarcú Madonnáját, Goya megrendítő „politikai” ki­áltványát. A Felkelők kivégzése 1808. május 3-án című képe drá­mai erővel eleveníti fel azt a pillanatot, amikor a győztes ka­tonák sortűzzel végeznek a sza­badságharcosokkal. Az igazság elbukott, de sem a harc, sem a halál' nem volt hiábavaló. Ezt festette meg Goya. Festői tö­kéllyel, és meieg emberi együtt­érzéssel. Ha csak ennyit lát valaki a Pradóból, ezért is érdemes volt idáig elzarándokolni. Ezután persze kissé furcsán hat a nagy­város eleven hangulata. Az em­berek elözönlik a nagy áruhá­zakat, sietősen vásárolnak, amíg tart a „nagy Rebajas”, a nyár­végi árleszállítás olcsó készlete. A mozik amerikai rémfilmeket reklámoznak, a nyáron is játszó színházakban megjelent a sex, ami a szigorú spanyol erkölcsi és vallási hagyományok ismere­tében, óriási változásnak mond­ható. Ledéren öltözött színész- nőcskék képe csalogatja a közön­séget, és a madridi lányok is nagy átalakuláson mentek át: le­vetették a melltartójukat és kigombolták a blúzukat. Van egy tér Madridban, a tel­jesen zárt Plaza Mayor, ahová azért járnak a turisták, hogy megborzongjanak. Hátha érezni még az autodafék kesernyés füstjét? Valaha itt zajlottak a bika viadalok és az inkvizíció nyilvános ítélkezései. Eretneke­ket ugyan ma már nem égetnek ezen a helyen, de más furcsa­ság azért akad. Ülünk a pádon és egyszercsak mellénk telepszik egy lázas tekintetű, sovány bar­na fiú. Barátkozni akar. Abban reménykedik, .hogy osztozunk Franco halála miatti mély bána­tában. Antonio tekintete vadul szik­rázik. Portugáliából jött, Salazar katonája voic, s vállig tetovált karjának kifejező mozdulatával jelzi, hogy lepuffantana minden­kit, akinek nem tetszik a fasiz­mus. Szerencsére pillanatnyilag fegyvertelenül és céltalanul kó­borol a világban. Nem érti mi történik körülötte. Teli van gyű­lölettel. Gyűlöli a négereket, mert fel mertek lázadni a gyar­matosítók ellen és kiábrándult a spanyolokból is. Ügy találja, hogy itt is megváltozott az élet, Franco halála után. Kár. Na persze, csak szerinte. A mellet­tünk ülő, nyilván királypárti öregúr aggodalmasan fülel a za­varos szavakra. Egyre messzebb húzódik Antoniótól. Láthatóan megkönnyebbül, amikor a „ve­szett” portugál feláll és elindul. Milyen volt Madrid ezen a nyáron? Forró. Látszólag vidám­nak és könnyedek mutatta ma­gát, csak az újságot böngésző férfiak arca gyúródott gondter­helt ráncokba. A Banditák utcá­jának vendéglősei a gyér forga­lom miatt nyugtalankodtak, a Plaza Mayor tér kávézóinak törzsvendégei egészen másért, őket a pezetp romlása és a po­litikai helyzet kilátástalansága • aggasztotta. A rendőrök ébren cirkáltak, mégis láthatatlan ke­zek; tiltott szavakat festettek a falakra: ,.Libre Marx! Commu- nismo si!” Ehhez nekünk, pláne nem kell szótár, hogy megértsük!... Vadas Zsuzsa (Folytatása következik) • Mindjárt kezdődik a szieszta, az ebéd utáni pihend. Kiürülnek a munkahelyek és a hangulatos kisvendéglők.

Next

/
Thumbnails
Contents