Petőfi Népe, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-16 / 13. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évi. 13. szám Ára: 90 fillér 1971. január 16. vasárnap A KÉT FŐ TÉMA: A LESZERELÉS ÉS A FESZÜLTSÉGGÓCOK FELSZÁMOLÁSA Vitacsoportokban folytatta munkáját a békeerők moszkvai világfóruma MOSZKVA Bokor Pál, az MTI tudósítója jelenti: Szombaton egész nap vitacso­portokban folytatta munkáját a békeerők moszkvai világfóruma, mely pénteken nyilt meg a KGST-titkárság nagy konferen­ciatermében. A békefórum célja, hogy konstruktív eszmecsere ke­retében megvitassák a világhely­zetet, azon belül is elsősorban az enyhülésért és a fegyverkezé­si hajsza ellen vívott harcnak azokat a kérdéseit, melyek az 1973-ban Moszkvában megtartott Béke-világkongresszus óta kerül­tek a nemzetközi békemozgalom érdeklődésének homlokterébe. A vitacsoportok első napi munká­jának tapasztalata szerint a két legfontosabb probléma, mely a fórum közel félezer küldöttjét foglalkoztatja: a tényleges lesze­reléshez való átmenet lehetősé­geinek kutatasa, valamint a nap­jainkban legveszélyesebbnek ítélt nemzetközi feszültséggóc felszá­molásának módozatai a Közel- Keleten. A vitacsoportok tanácskozásai során számos konstruktív indít­vány hangzott el. A moszkvai fó­rum egyes résztvevői például ja­vasolják: dolgozzanak ki kollek- (Folytatás a 2. oldalon) Szorgos esztendő után - nagyközségek ipari üzemeiben burkolást is végeztünk. A buda­pesti Skála és a bajai Bácska Áruház berendezésénél szintén kaptunk feladatokat. A debrece­ni Aranybika szállodai szobáit fal- és lutőtestburkolatokkal, va­lamint beépített szekrényekkel láttuk el. Ez majdnem teljesen önálló munkánk volt, a Hilton berendezésénél viszont csak be­segítettünk a gyárnak. Jelenleg a Semmelweis Or­vostudományi Egyetem torony- épületének berendezéséhez gyár­tunk ajtókat, fém- és faalkatré­szeket. A sorozattermékek, pol­cok, állványok, tárolók alkatré­szeinek gyártása egész évben fo­lyik nálunk. Az üzem tavaly 183-as lét­számmal 30 millió forintos ter­melési értéket ért el, 10 millióval magasabbat az előző évinél. Az éves átlagbérszínvonal 1976-ban 30 ezer 563 forint volt. A KER- IPAR bácsalmási üzemét 1980-ig mintegy 12—15 millió forintos beruházással fejlesztik. öt éve indult meg a termelés a Hódmezővásárhelyi Divat Kö­töttárugyár minden tekintetben korszerű jánoshalmi konfekció­üzemében. A mostani létszám Az utóbbi másfél évtized alaposan átfor­málta a megye gazdasági struktúráját, s egyebek közt magával hozta a nagyobb köz­ségek iparoso­dását is. A lét­rehozott tele­pek, üzemek — az ipari szövet­kezetek mellett — lehetőséget nyújtottak az aktivizálódó, il­letve a mező- gazdaság gé­pesítésével sza­baddá váló munkaerő fog­lalkoztatásá­hoz. Mint azt néhány nagy­községi üzem múlt évi eredményei is mutatják: ezekben az üzemekben — ha nem is mindig a legkorszerűbb körülmények közt — szorgalmas munka folyik. A Kereskedelmi Gépeket és Berendezéseket Gyártó Vállalat 1975-ben vette át a MEZŐGÉP bácsalmási telepét, és az 1. szá­mú berendezés gyárához csatol­ta. A KERIPAR-nak ez a gyára egyéb tevékenysége mellett egyedi berendezéseket és sorozat­termékeket készít, s ezekben a munkákban vesz részt a bácsal­mási üzem. — Tavaly kivettük a részün­ket a hévízi Termál Gyógyszálló­nak végzett munkából — tájé­koztatott Kuthy János üzemveze­tő. — Bútorokat készítettünk a közösségi termekbe, továbbá fal­• A HÓDIKÖT korszerű jánoshalmi üzeme. • Kármán Imréné, a KERIPAR bácsalmási üzemében a Semmelweis Orvostudományi Egyetem toronyépületéhez készülő ajtókat fényezi. 182. a GYES-en levőkön kívül. A termelés két műszakban, meleg­váltásos szalagrendszerben folyik. Zámbó Ferencné vezető cso­portvezető és Komáromi Sándor- né szbrtitkár mondta el, hogy a múlt évben több mint 591 ezer női, férfi, illetve gyermek puló­vert, mellényt varrtak össze. Da­rabszerinti teljesítményük 103,6 százalékos volt. A normaóra-ter­vüket 99,9 százalékra teljesítették. Az átlagkereset szeptemberben volt a legmagasabb: 2288 forint. Az üzemben nyolc szocialista brigád dolgozik. A kis közösségek bölcsődét, óvodát és állami gon­dozott kislányokat patronálnak. Tavaly kommunista műszakot is tartottak, melynek béréből töb­bek közt egy vietnami szakmun­kásképző felépítéséhez is hozzá­járultak. A Kiskunmajsai Cipész Szö­vetkezetét a termelésüket szinten tartók közé sorolták a múlt évi eredményei alapján. A korábbi dinamikus /fejlődés lelassulásá­ban nem kis szerepet játszott, hogy betegség miatt hosszabb időre elnök és főkönyvelő nél­kül maradt a szövetkezet. A tag­ság, a szocialista brigádok példa­mutató összefogásának köszönhe­tő, hogy a női csizmáiról neve­zetes szövetkezet végül is kilábalt a bajokból, s dolgozói derűlátóak lehetnek az új évet illetően. A bizakodás megalapozott, hi­szen a szövetkezet pénzügyi helyzete kielégítő, anyaggondjaik nincsenek, s az első félévre tel­jesen lekötötték a kapacitást. Hetvenkilenc modellből összesen 70 ezer 130 pár női szandált ál­lítanak elő június derekáig. A méretes és a javító részlegek elő­irányzata félmillió pár lábbeli elkészítése, illetve megjavítása. A divatos női szandálokat olasz műbőrből, francia velúrból és ha­zai mappabőrből gyártják. Az idén 35 millió forintos ter­melési értéket szeretne elérni a Kiskunmajsai Cipész Szövetkezet kollektívája. A távolabbi közös cél: 1980-ig, évi 4—5 százalékos termelésnövekedéssel elérni a 40 milliós termelési értéket. A. T. S. A művelődés közös forrásai Művelődésiház-igazgatók, elő­adók nem egyszer teszik szó­vá az intézmények színvona­las tevékenységéhez szüksé­ges feltételek hiányát. Érte­kezleteken, tanácskozásokon gyakran elmondják, hogy el- söorban a kisebb települése­ken a helyi tanácsoknak nin­csen elég pénzük az elhasz­nálódott klubfelszerelések ki­cserélésére, az épületek fel­újítására, a kulturált és esz­tétikus környezet kialakításá­ra. A kedvezőtlen tárgyi adott­ságokhoz egyéb akadályozó tényezők is járulhatnak. Az intézmények vezetőinek gya­korta még a működési kiadá­sok fedezetének előteremtése; távolabb lakó előadók utazta­tása, kiállítások anyagának szállítása, igényesebb műsorok megvásárlása is gondot okoz. Ez a tény egyben olyan tevé­kenységre készteti őket, amely­nek haszna csekély, viszont anyagi bevételeket eredmé­nyeznek. Tipikus példa a mű­velődési házak nagytermeinek lakodalmak céljaira való köl­csönzése. A szakemberek egyben azt is látják, hogy egyes gazda­sági egységeknél, szövetkeze­teknél olykor-olykor nem a célnak megfelelő módon hasz­nálják fel a kultúrára szánt anyagaikat. Vendégeskedés, eszem-iszom, a művelődést alig-alig szolgáló utazások és hasonló kiadások is megter­helik 2 gazdaságok úgyneve­zett kulturális alapjait. De ahol jól, alapos megfontolá­sokat követően döntenek a munkahelyi művelődést szol­gáló forintok felhasználásáról, alkalmasint ott is előfordul bizonyos tervszerűtlenség, vagy a lehetőségek kihasználatlan­sága ... Miről is van szó? Arról, hogy különösen a kisebb köz­ségekben csak úgy érhető el a közművelődési tevékenység fejlesztése, ha a gazdaságok vezetői szakítanak „az én há­zam az én váram” szűklátó­körű elvével, s nem az állam­tól, illetve a tanácstól vár­ják az égető problémák meg­oldását. Hiszen minden ter­melőszövetkezetnek, állami gazdaságnak és üzemnek kö­zös érdeke, hogy dolgozóik a művelődési házban kulturált körülmények között, tartalmas előadásokon és tanfolyamokon gyarapíthassák ismereteiket. Vagy, hogy az iskolában va­lamennyi szükséges feltétel a gyermekek tanulását segítse. Számos jó kezdeményezés mutatja, hogy sokat lendíthet­nek a községek kulturális éle­tén a művelődés ügyét szol­gáló közös anyagi források. Dávod vagy Nagybaracska nem egyedülálló település ebben a vonatkozásban. Mindkét he­lyen központi művelődési ala­pot hoztak létre. Nagybaracskán például a KTSZ, a helyi ÁFÉSZ és a termelőszövetkezet már har­madik éve több mint 100 ezer forinttal támogatja a település ifjú és felnőtt lakosságának testi és szellemi gyarapodását. Részesül ebből minden érde­kelt. Az iskola korszerű szem­léltető eszközöket kapott, a művelődési ház esztétikus klu­bot rendezett be a felújított helyiségekben, támogatták az úttörők táborozását és a helyi sportkör tagjai is érezték hasznosságát. A községi közművelődési alap pénzeszközeit a kulturá­lis bizottság kezeli, amelyben képviselteti magát a helyi pártszervezet, a tanács, a KISZ, az iskola és a művelő­dési ház vezetősége is. E tes­tület tevékenysége célszerű és hatékony, hiszen nemcsak meg­tervezik a település közműve­lődési életének legfontosabb feladatait, hanem az anyagi eszközök birtokában irányíta­ni, befolyásolni tudják a mun. kát. Egyben adott a lehetőség a számonkérésre és az ellen­őrzésre is. Ügy hisszük, hogy a közsé­gi művelődési alapok minden tekintetben hatékony eszközei lehetnek a kisebb, vagy elma­radottabb települések kulturá­lis felemelkedésének. A közös források éppen azt a célt szolgálják, amelyet a közmű­velődési törvény bevezető so­rai a következőképpen fogal­maznak meg: „Szocialista társadalmunk megszüntette a művelődési ki­váltságokat, felszámolta azt a kulturális elmaradottságot, amely a dolgozó osztályokat évszázadokon át sújtotta, gyö. kérésén megváltoztatta a köz- művelődés feltételeit, minden állampolgár számára megte­remtette a lehetőséget, hogy igénybe vegye a művelődésé­hez szükséges fontosabb esz­közöket és intézményeket, szervezte és ösztönözte a dol­gozók művelődését. A rendel­kezésre álló eszközökkel azon­ban ma még nem él, illetőleg egyes rétegek hátrányos hely­zetéből adódóan nem élhet mindenki egyenlő mérték­ben ... Ezért különösen fon­tos feladat a közművelődés fejlesztése.” p, M. Bútorok exportra Dusnokról • Dusnokon az Újpesti Szikra Asztalosipari Szövetkezet mű­helyében évek óta nyugati megrendelésre készítenek díszes puhafa bútorokat. Dudás Éva és Rácz Eszter az ebédlő- asztalok káváját készíti elő az összeszerelésre. (Pásztor Zoltán felvétele) Ismeretes, hogy a megyei tanács több társadalmi és tömeg­szervezettel együtt felhívással fordult Bács-Kiskun megye dolgozóihoz, az üzemek, vállalatok szocialista brigádjaihoz, a helyi tanácsokhoz, hogy kommunista szombatok szervezé­sével segítsék elő az óvodák, iskolák, iskolai tantermek határ­időre történő megépítését, illetve a meglevő gyermekintéz­mények bővítését. Kibontakozóban a társadalmi összefogás óvodák, iskolák építésére, bővítésére A MEGYEI FELHÍVÁS NYOMÁN A városokban jelentkező elhe­lyezési gondok megoldásáról, az óvodafejlesztés, iskolabővítés idei terveiről, valamint arról érdek­lődtünk öt város tanácsától, hogy a felhívást követően eddig mi­lyen vállalásokat tettek a dol­gozók, a szocialista brigádok. Körkérdésünkre Bajáról Mol­nár. János, Kalocsáról Dániel Gé­za, kiskunhalasról Rasztik Mi­hály, Kiskunfélegyházáról Ko­vács Sándorné, Kiskőfösről Nedró Mihály, a városi tanácsok műve­lődési osztályainak vezetői vála­szoltak. Baján jelenleg 1380 gyereket tudnak elhelyezni a városi és üzemi óvodákban. A tervek sze­rint az idén a Duna-parti város­ban száz hellyel bővítik az óvo­dákat. A Kinizsi utcai napközi­otthonos óvoda bővítésével újabb 25 gyereket tudnak majd felven­ni. A városi tanács és a Kismo­tor- és Gépgyár bajai gyára anyagi hozzájárulásával ugyan­csak 25 hellyel bővül a Szegedi úti napközi otthonos óvoda. Az új­városi lakótelepen az Ybl Miklós sétány 6 szám alatti épületet óvodává alakítják át, s így még ebben az évben 50 lakótelepi gyerek elhelyezésére nyílik lehe­tőség. A felhívás után a bajaiak ed­dig még nem tettek vállalásokat. A városi tanács ezúton is kéri a gyárak, üzemek, vállalatok dol­gozóit, a szocialista brigádok tagjait, az újvárosi lakótelepen élő családokat, hogy társadalmi munkájukkal segítsék az óvoda­fejlesztési terv megvalósítását. Hamarosan átadják rendelteté­sének a bajai Tanítóképző Főis­kola udvarán épülő hat tanter­mes gyakorló általános iskolát, amelyben ősztől kezdődik a ta­nítás. A József Attila Általános Iskolát pedig hat tanteremmel bővítik. Példamutató aktivitásról kap­tunk hírt a kalocsaiaktól: a me­gyei felhívást követően az üze­mek, vállalatok dolgozói, a szo­cialista brigádok tagjai már 250 ezer forint értékű társadalmi munkát vállaltak óvodabővítésre. A felajánlás értékét növeli, hogy a társadalmi összefogás eredmé­nyeként határidőre elkészülhet a Bem apó utcai 2-es számú óvoda bővítése, ami újabb 25 gyerek el­helyezését teszi majd lehetővé. A 900 ezer forintba kerülő munká­latok mellett a többi kalocsai óvodát egyelőre nem bővítik, a 825 hely ugyanis kielégíti majd az igényeket. Jelenleg Kalocsán 58 tante­remben tanulnak az általános iskolás diákok. Nagy probléma oldódik meg ha az eperföldi ál­talános iskolában elkészül a négy új tanterem, amelyben a tervek szerint jövőre már megkezdődhet az oktatás. Három városból, Kiskunhalas­ról, Kiskunfélegyházáról és Kis­kőrösről arról kaptunk tájékozta­tást, hogy idei tervek között óvo­dabővítés, úí iskolai tantermek kialakítása nem szerepel. Az ok kézenfekvő, ha a korábbi terv­teljesítéseiket visszalapozzuk mert kiderül, hogy ezek a települések a IV. ötéves tervidőszak alatt, s a jelenlegi tervciklus első évében problémáik nagy részét már meg­oldották, s jelenleg nincs különö­sebb gondjuk a gyerekek óvodai elhelyezésével, de a tantermek száma sokhelyütt kevés. Kiskunhalason több mint 800, Kiskunfélegyházán ezernél több, Kiskőrösön ötszáz óvodai helyet alakítottak ki az elmúlt évek során. A születések számának növekedése viszont e városokban is szükségessé teszi, hogy az V. középtávú tervidőszakban tovább bővítsék a gyermekintézménye­ket, különösen az iskolai tanter­mek számát, mert ez utóbbinál már közel sem olyan kedvező a helyzet, mint az óvodáknál. Csu­pán egy példa: Kiskőrösön 22 tanteremben 1613 általános is­kolás tanul, vagyis több mint 230 százalékos a tantermek kihasz­náltsága. A tantermek zsúfoltságának megszüntetésére, az oktatási-ne­velési intézmények további fej­lesztésére a városi tanácsok, a népfrontbizottságok, a szakszer­vezetek társadalmi munkaakciók szervezését kérik a dolgozóktól, a szocialista brigádok tagjaitól. T. L.

Next

/
Thumbnails
Contents