Petőfi Népe, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-16 / 13. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évi. 13. szám Ára: 90 fillér 1971. január 16. vasárnap A KÉT FŐ TÉMA: A LESZERELÉS ÉS A FESZÜLTSÉGGÓCOK FELSZÁMOLÁSA Vitacsoportokban folytatta munkáját a békeerők moszkvai világfóruma MOSZKVA Bokor Pál, az MTI tudósítója jelenti: Szombaton egész nap vitacsoportokban folytatta munkáját a békeerők moszkvai világfóruma, mely pénteken nyilt meg a KGST-titkárság nagy konferenciatermében. A békefórum célja, hogy konstruktív eszmecsere keretében megvitassák a világhelyzetet, azon belül is elsősorban az enyhülésért és a fegyverkezési hajsza ellen vívott harcnak azokat a kérdéseit, melyek az 1973-ban Moszkvában megtartott Béke-világkongresszus óta kerültek a nemzetközi békemozgalom érdeklődésének homlokterébe. A vitacsoportok első napi munkájának tapasztalata szerint a két legfontosabb probléma, mely a fórum közel félezer küldöttjét foglalkoztatja: a tényleges leszereléshez való átmenet lehetőségeinek kutatasa, valamint a napjainkban legveszélyesebbnek ítélt nemzetközi feszültséggóc felszámolásának módozatai a Közel- Keleten. A vitacsoportok tanácskozásai során számos konstruktív indítvány hangzott el. A moszkvai fórum egyes résztvevői például javasolják: dolgozzanak ki kollek- (Folytatás a 2. oldalon) Szorgos esztendő után - nagyközségek ipari üzemeiben burkolást is végeztünk. A budapesti Skála és a bajai Bácska Áruház berendezésénél szintén kaptunk feladatokat. A debreceni Aranybika szállodai szobáit fal- és lutőtestburkolatokkal, valamint beépített szekrényekkel láttuk el. Ez majdnem teljesen önálló munkánk volt, a Hilton berendezésénél viszont csak besegítettünk a gyárnak. Jelenleg a Semmelweis Orvostudományi Egyetem torony- épületének berendezéséhez gyártunk ajtókat, fém- és faalkatrészeket. A sorozattermékek, polcok, állványok, tárolók alkatrészeinek gyártása egész évben folyik nálunk. Az üzem tavaly 183-as létszámmal 30 millió forintos termelési értéket ért el, 10 millióval magasabbat az előző évinél. Az éves átlagbérszínvonal 1976-ban 30 ezer 563 forint volt. A KER- IPAR bácsalmási üzemét 1980-ig mintegy 12—15 millió forintos beruházással fejlesztik. öt éve indult meg a termelés a Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár minden tekintetben korszerű jánoshalmi konfekcióüzemében. A mostani létszám Az utóbbi másfél évtized alaposan átformálta a megye gazdasági struktúráját, s egyebek közt magával hozta a nagyobb községek iparosodását is. A létrehozott telepek, üzemek — az ipari szövetkezetek mellett — lehetőséget nyújtottak az aktivizálódó, illetve a mező- gazdaság gépesítésével szabaddá váló munkaerő foglalkoztatásához. Mint azt néhány nagyközségi üzem múlt évi eredményei is mutatják: ezekben az üzemekben — ha nem is mindig a legkorszerűbb körülmények közt — szorgalmas munka folyik. A Kereskedelmi Gépeket és Berendezéseket Gyártó Vállalat 1975-ben vette át a MEZŐGÉP bácsalmási telepét, és az 1. számú berendezés gyárához csatolta. A KERIPAR-nak ez a gyára egyéb tevékenysége mellett egyedi berendezéseket és sorozattermékeket készít, s ezekben a munkákban vesz részt a bácsalmási üzem. — Tavaly kivettük a részünket a hévízi Termál Gyógyszállónak végzett munkából — tájékoztatott Kuthy János üzemvezető. — Bútorokat készítettünk a közösségi termekbe, továbbá fal• A HÓDIKÖT korszerű jánoshalmi üzeme. • Kármán Imréné, a KERIPAR bácsalmási üzemében a Semmelweis Orvostudományi Egyetem toronyépületéhez készülő ajtókat fényezi. 182. a GYES-en levőkön kívül. A termelés két műszakban, melegváltásos szalagrendszerben folyik. Zámbó Ferencné vezető csoportvezető és Komáromi Sándor- né szbrtitkár mondta el, hogy a múlt évben több mint 591 ezer női, férfi, illetve gyermek pulóvert, mellényt varrtak össze. Darabszerinti teljesítményük 103,6 százalékos volt. A normaóra-tervüket 99,9 százalékra teljesítették. Az átlagkereset szeptemberben volt a legmagasabb: 2288 forint. Az üzemben nyolc szocialista brigád dolgozik. A kis közösségek bölcsődét, óvodát és állami gondozott kislányokat patronálnak. Tavaly kommunista műszakot is tartottak, melynek béréből többek közt egy vietnami szakmunkásképző felépítéséhez is hozzájárultak. A Kiskunmajsai Cipész Szövetkezetét a termelésüket szinten tartók közé sorolták a múlt évi eredményei alapján. A korábbi dinamikus /fejlődés lelassulásában nem kis szerepet játszott, hogy betegség miatt hosszabb időre elnök és főkönyvelő nélkül maradt a szövetkezet. A tagság, a szocialista brigádok példamutató összefogásának köszönhető, hogy a női csizmáiról nevezetes szövetkezet végül is kilábalt a bajokból, s dolgozói derűlátóak lehetnek az új évet illetően. A bizakodás megalapozott, hiszen a szövetkezet pénzügyi helyzete kielégítő, anyaggondjaik nincsenek, s az első félévre teljesen lekötötték a kapacitást. Hetvenkilenc modellből összesen 70 ezer 130 pár női szandált állítanak elő június derekáig. A méretes és a javító részlegek előirányzata félmillió pár lábbeli elkészítése, illetve megjavítása. A divatos női szandálokat olasz műbőrből, francia velúrból és hazai mappabőrből gyártják. Az idén 35 millió forintos termelési értéket szeretne elérni a Kiskunmajsai Cipész Szövetkezet kollektívája. A távolabbi közös cél: 1980-ig, évi 4—5 százalékos termelésnövekedéssel elérni a 40 milliós termelési értéket. A. T. S. A művelődés közös forrásai Művelődésiház-igazgatók, előadók nem egyszer teszik szóvá az intézmények színvonalas tevékenységéhez szükséges feltételek hiányát. Értekezleteken, tanácskozásokon gyakran elmondják, hogy el- söorban a kisebb településeken a helyi tanácsoknak nincsen elég pénzük az elhasználódott klubfelszerelések kicserélésére, az épületek felújítására, a kulturált és esztétikus környezet kialakítására. A kedvezőtlen tárgyi adottságokhoz egyéb akadályozó tényezők is járulhatnak. Az intézmények vezetőinek gyakorta még a működési kiadások fedezetének előteremtése; távolabb lakó előadók utaztatása, kiállítások anyagának szállítása, igényesebb műsorok megvásárlása is gondot okoz. Ez a tény egyben olyan tevékenységre készteti őket, amelynek haszna csekély, viszont anyagi bevételeket eredményeznek. Tipikus példa a művelődési házak nagytermeinek lakodalmak céljaira való kölcsönzése. A szakemberek egyben azt is látják, hogy egyes gazdasági egységeknél, szövetkezeteknél olykor-olykor nem a célnak megfelelő módon használják fel a kultúrára szánt anyagaikat. Vendégeskedés, eszem-iszom, a művelődést alig-alig szolgáló utazások és hasonló kiadások is megterhelik 2 gazdaságok úgynevezett kulturális alapjait. De ahol jól, alapos megfontolásokat követően döntenek a munkahelyi művelődést szolgáló forintok felhasználásáról, alkalmasint ott is előfordul bizonyos tervszerűtlenség, vagy a lehetőségek kihasználatlansága ... Miről is van szó? Arról, hogy különösen a kisebb községekben csak úgy érhető el a közművelődési tevékenység fejlesztése, ha a gazdaságok vezetői szakítanak „az én házam az én váram” szűklátókörű elvével, s nem az államtól, illetve a tanácstól várják az égető problémák megoldását. Hiszen minden termelőszövetkezetnek, állami gazdaságnak és üzemnek közös érdeke, hogy dolgozóik a művelődési házban kulturált körülmények között, tartalmas előadásokon és tanfolyamokon gyarapíthassák ismereteiket. Vagy, hogy az iskolában valamennyi szükséges feltétel a gyermekek tanulását segítse. Számos jó kezdeményezés mutatja, hogy sokat lendíthetnek a községek kulturális életén a művelődés ügyét szolgáló közös anyagi források. Dávod vagy Nagybaracska nem egyedülálló település ebben a vonatkozásban. Mindkét helyen központi művelődési alapot hoztak létre. Nagybaracskán például a KTSZ, a helyi ÁFÉSZ és a termelőszövetkezet már harmadik éve több mint 100 ezer forinttal támogatja a település ifjú és felnőtt lakosságának testi és szellemi gyarapodását. Részesül ebből minden érdekelt. Az iskola korszerű szemléltető eszközöket kapott, a művelődési ház esztétikus klubot rendezett be a felújított helyiségekben, támogatták az úttörők táborozását és a helyi sportkör tagjai is érezték hasznosságát. A községi közművelődési alap pénzeszközeit a kulturális bizottság kezeli, amelyben képviselteti magát a helyi pártszervezet, a tanács, a KISZ, az iskola és a művelődési ház vezetősége is. E testület tevékenysége célszerű és hatékony, hiszen nemcsak megtervezik a település közművelődési életének legfontosabb feladatait, hanem az anyagi eszközök birtokában irányítani, befolyásolni tudják a mun. kát. Egyben adott a lehetőség a számonkérésre és az ellenőrzésre is. Ügy hisszük, hogy a községi művelődési alapok minden tekintetben hatékony eszközei lehetnek a kisebb, vagy elmaradottabb települések kulturális felemelkedésének. A közös források éppen azt a célt szolgálják, amelyet a közművelődési törvény bevezető sorai a következőképpen fogalmaznak meg: „Szocialista társadalmunk megszüntette a művelődési kiváltságokat, felszámolta azt a kulturális elmaradottságot, amely a dolgozó osztályokat évszázadokon át sújtotta, gyö. kérésén megváltoztatta a köz- művelődés feltételeit, minden állampolgár számára megteremtette a lehetőséget, hogy igénybe vegye a művelődéséhez szükséges fontosabb eszközöket és intézményeket, szervezte és ösztönözte a dolgozók művelődését. A rendelkezésre álló eszközökkel azonban ma még nem él, illetőleg egyes rétegek hátrányos helyzetéből adódóan nem élhet mindenki egyenlő mértékben ... Ezért különösen fontos feladat a közművelődés fejlesztése.” p, M. Bútorok exportra Dusnokról • Dusnokon az Újpesti Szikra Asztalosipari Szövetkezet műhelyében évek óta nyugati megrendelésre készítenek díszes puhafa bútorokat. Dudás Éva és Rácz Eszter az ebédlő- asztalok káváját készíti elő az összeszerelésre. (Pásztor Zoltán felvétele) Ismeretes, hogy a megyei tanács több társadalmi és tömegszervezettel együtt felhívással fordult Bács-Kiskun megye dolgozóihoz, az üzemek, vállalatok szocialista brigádjaihoz, a helyi tanácsokhoz, hogy kommunista szombatok szervezésével segítsék elő az óvodák, iskolák, iskolai tantermek határidőre történő megépítését, illetve a meglevő gyermekintézmények bővítését. Kibontakozóban a társadalmi összefogás óvodák, iskolák építésére, bővítésére A MEGYEI FELHÍVÁS NYOMÁN A városokban jelentkező elhelyezési gondok megoldásáról, az óvodafejlesztés, iskolabővítés idei terveiről, valamint arról érdeklődtünk öt város tanácsától, hogy a felhívást követően eddig milyen vállalásokat tettek a dolgozók, a szocialista brigádok. Körkérdésünkre Bajáról Molnár. János, Kalocsáról Dániel Géza, kiskunhalasról Rasztik Mihály, Kiskunfélegyházáról Kovács Sándorné, Kiskőfösről Nedró Mihály, a városi tanácsok művelődési osztályainak vezetői válaszoltak. Baján jelenleg 1380 gyereket tudnak elhelyezni a városi és üzemi óvodákban. A tervek szerint az idén a Duna-parti városban száz hellyel bővítik az óvodákat. A Kinizsi utcai napköziotthonos óvoda bővítésével újabb 25 gyereket tudnak majd felvenni. A városi tanács és a Kismotor- és Gépgyár bajai gyára anyagi hozzájárulásával ugyancsak 25 hellyel bővül a Szegedi úti napközi otthonos óvoda. Az újvárosi lakótelepen az Ybl Miklós sétány 6 szám alatti épületet óvodává alakítják át, s így még ebben az évben 50 lakótelepi gyerek elhelyezésére nyílik lehetőség. A felhívás után a bajaiak eddig még nem tettek vállalásokat. A városi tanács ezúton is kéri a gyárak, üzemek, vállalatok dolgozóit, a szocialista brigádok tagjait, az újvárosi lakótelepen élő családokat, hogy társadalmi munkájukkal segítsék az óvodafejlesztési terv megvalósítását. Hamarosan átadják rendeltetésének a bajai Tanítóképző Főiskola udvarán épülő hat tantermes gyakorló általános iskolát, amelyben ősztől kezdődik a tanítás. A József Attila Általános Iskolát pedig hat tanteremmel bővítik. Példamutató aktivitásról kaptunk hírt a kalocsaiaktól: a megyei felhívást követően az üzemek, vállalatok dolgozói, a szocialista brigádok tagjai már 250 ezer forint értékű társadalmi munkát vállaltak óvodabővítésre. A felajánlás értékét növeli, hogy a társadalmi összefogás eredményeként határidőre elkészülhet a Bem apó utcai 2-es számú óvoda bővítése, ami újabb 25 gyerek elhelyezését teszi majd lehetővé. A 900 ezer forintba kerülő munkálatok mellett a többi kalocsai óvodát egyelőre nem bővítik, a 825 hely ugyanis kielégíti majd az igényeket. Jelenleg Kalocsán 58 tanteremben tanulnak az általános iskolás diákok. Nagy probléma oldódik meg ha az eperföldi általános iskolában elkészül a négy új tanterem, amelyben a tervek szerint jövőre már megkezdődhet az oktatás. Három városból, Kiskunhalasról, Kiskunfélegyházáról és Kiskőrösről arról kaptunk tájékoztatást, hogy idei tervek között óvodabővítés, úí iskolai tantermek kialakítása nem szerepel. Az ok kézenfekvő, ha a korábbi tervteljesítéseiket visszalapozzuk mert kiderül, hogy ezek a települések a IV. ötéves tervidőszak alatt, s a jelenlegi tervciklus első évében problémáik nagy részét már megoldották, s jelenleg nincs különösebb gondjuk a gyerekek óvodai elhelyezésével, de a tantermek száma sokhelyütt kevés. Kiskunhalason több mint 800, Kiskunfélegyházán ezernél több, Kiskőrösön ötszáz óvodai helyet alakítottak ki az elmúlt évek során. A születések számának növekedése viszont e városokban is szükségessé teszi, hogy az V. középtávú tervidőszakban tovább bővítsék a gyermekintézményeket, különösen az iskolai tantermek számát, mert ez utóbbinál már közel sem olyan kedvező a helyzet, mint az óvodáknál. Csupán egy példa: Kiskőrösön 22 tanteremben 1613 általános iskolás tanul, vagyis több mint 230 százalékos a tantermek kihasználtsága. A tantermek zsúfoltságának megszüntetésére, az oktatási-nevelési intézmények további fejlesztésére a városi tanácsok, a népfrontbizottságok, a szakszervezetek társadalmi munkaakciók szervezését kérik a dolgozóktól, a szocialista brigádok tagjaitól. T. L.
