Petőfi Népe, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-14 / 11. szám
1977. január 14. • PETŐFI NÉPE • 3 A kedvezőbb feltételek ellenére növekedett a vám- és devizabűntettek száma A megye két határállomásán, Kelebián és Hercegszántón az elmúlt, 1976-os esztendőben több mint egymillió hatvannégyezer személy hagyta el, illetve lépett be az országba. Az utasforgalom az 1975. évihez viszonyítva 23 százalékkal emelkedett. • A gdanski Északi kikötő a népi Lengyelország történetében a legnagyobb tengergazdasági beruházás. Az 1970-ben kezdődött építés első szakaszában kimélyítették a tengeröblöt, s mintegy 60 hektárnyi új szárazföldet kaptak. Képünkön a folyékony fűtőanyagok átrakó- bázisa. Hét csatlakozó csőkarral szippantják ki a hajók tartályait. A csőrendszer teljesítőképessége napi 150 ezer tonna kőolaj. (Interpress felvétel—Telefotó—KS) NÉGYSZÁZ KGST-SZABVÁNY LÉP ÉLETBE Bővülhet az elektromos háztartási gépek választéka A fogászati ellátást vizsgálják a népi ellenőrök A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság februárban nyolc megyében és a fővárosban ellenőrzést végez a fogászati ellátás helyzetével kapcsolatban. A kérdés iránti fokozott figyelmet és a széles körű vizsgálatot elsősorban a fog- és szájbetegségek alakulása indokolja. A fogszuvasodás — főleg az iskoláskorúak- nál — igen jelentős mértékű, csaknem 100 százalékos gyakoriságú, s egy-egy gyermeknek már 6—7 hiányzó, vagy tömött foga van. A fogszuvasodás együtt jár az úgynevezett következményes megbetegedések — gyulladások, ciszták, gócfertőzések, állkapocs- ízületi panaszok stb. — fokozódásával is. A felnőtt korosztályokban ilyen szempontból leg- veszélyezettebbek a terhes nők, a vegyipari és az élelmiszeripari dolgozók, a falusi és a városi lakosság egyes rétegei. A fogászati megbetegedések egyik sajátossága, hogy az életszínvonal emelkedésével nem csökkennek, mint más betegségek, hanem növekednek. Ezt mutatják a nemzetközi tapasztalatok is. Az ellenőrzés időszerűségét indokolja az a körülmény is, hogy a feladatok megoldásának megértek a feltételei. így például korszerűsödtek a fogászati ellátásban használt gépek, műszerek, eszközök és anyagok. Ezek túlnyomó többsége szocialista országokból és hazai termelésből beszerezhető, sok helyen njár használják is őket. Az elmúlt másfél évtizedben jelentősen szélesedett, fejlődött a fogászati ellátás kapacitása, javultak az ellátás lehetőségei. A fogászati szakrendelői szakorvosi munkahelyek száma jelentősen, csaknem háromszorosára növekedett az elmúlt másfél évtizedben. Ezt azonban nem követte megfelelően a fogorvosok száma; alig több mint kétszerese az 1960. évinek. Ez az alapvető oka annak, hogy a létrehozott új kapacitások átlagos napi kihasználása nyolc óra, vagy még kevesebb, a reálisan lehetséges 12 órával szemben. Figyelemre méltó a teljesen kihasználatlan — körzeti és üzemi fogászati — kapacitások aránya is. Az ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy mely területeken és miben mutatkoznak meg ellátás' jelentősebb feszültségéi,’ milyemn(n,t^z^edések szükségesek, javítasará." (MTI) Ez az örvendetes fejlődés azonban együtt járt a vám- és devizabűntettek emelkedésével. Amíg 1975-ben összesen 961 esetben sértették meg az utazók a vám- és devizarendelkezéseket, több mint 2 millió 800 ezer forint értékű jogsértő cselekményt követtek el; addig 1976-ban az esetek száma némileg csökkent, összesen 938 esetet tartanak nyilván, ám ez az összeg jelentősen emelkedett, elérte a 3 millió 890 ezer forintot. Érdemes kissé elidőzni a számoknál, s részletesen bizonyítani, hogy a külföldi állampolgárok, de hazánkfiai is összegszerűségében sértik meg a rendelkezéseket. A vámfeűntettek egy év alatt 60 százalékos emelkedést mutattak, ám összegében ez már 85 százalékos növekedésű. A devizabűntettek száma egy év alatt 77,7 százalékkal emelkedett, s összegében megközelítette — nem tévedés — a 150 százalékot. A teljes igazsághoz tartozik, hogy a deviza-szabálysértés — magyar fizetőeszközzel — 10,5 százalékkal, külföldi fizetőeszköz esetében pedig 21,7 százalékkal csökkent. Jelentéktelen emelkedést mutat a vamszabálysértést elkövetők száma, ami csupán 3 százalékkal nőtt. A számokból, s azok egymáshoz való viszonyából megállapítható, hogy mind az esetek számában, mind pedig összegszerűA pedagógusok tervszerű, irányított elhelyezkedéséről szóló intézkedés — amely január 1-én lépett életbe — jól szolgálja az egész társadalom érdekét, hozzájárul az; oktatásügy munkaerőgondjainak enyhítéséhez — állapította meg tegnapi ülésén a Pedagógusok Szakszervezetének központi vezetőségé. Ahhoz azonban. ,hpgy az új, pályázati rendelet teljes mértékben elérhesse ségében inkább az emelkedés az uralkodó. Sajnos — ez a korábbi statisztikai adatokból nem derült ki — az illegálisan kivinni vagy behozni megkísérelt 500 forintos címletű belföldi fizetőeszköz számában is jelentős az emelkedés. Amíg 1975-ben 1663 darab 500 forintost foglaltak le, ez a múlt esztendőben már 1929 volt. Az itt mutatkozó emelkedés 133 ezer forintnak felel meg. Ha összességében vizsgáljuk meg a jogsértő cselekmények elkövetőinek számát és az ezekhez „tapadó” összeget, az eseteknél 23 a csökkenés, ami elenyésző. Ám az összegszerűségnél az egymillió 12 ezer forintos emelkedés jelentősnek mondható. Ebből az következik, hogy 1975-ben egy-egy cselekményre 2999, addig 1976- ban már 4153 forint jutott. Néhányba múlt év végén történt jelentősebb bűncselekmény iól illusztrálja az elmondottakat. Kujundzsity Tomislav jugoszláv állampolgár az országba történő belépése alkalmával megkísérelt hehozni 216 darab aranypénzt és érmét, 15 különböző aranyékszert. valamint 53 ezüst és bronz numizmatikai érmét, összesen 146 ezer forint értékben. Laza- revitv Drágán jugoszláv állampolgár valótlan nyilatkozatot tett, s ígv kísérelt becsempészni két zsebszámológépet. 10 elektromos rarfiVarórát 35 ezer forint értékben. Pawlikowicz Mária lengyel állampolgár 25 aranyláncról és célját, egyebek között tovább kell növelni a pedagógusképző intézetek hallgatóinak számát, és növelni kell a nevelőkkel rosszul ellátott területek vonzerejét. Az utóbbi tíz év alatt a felsőoktatást intézmények felvételi keretszámai több mint kétszeresére növekedtek, a gépesítés nélküliéig alkalmazásává]' dzcinban még 1980-ban is Számolni kell. . Az Építők Szakszervezetének 32 arany medalionról úgy nyilatkozott, hogy azok értéke nem éri el az ötezer forintot,, ám a tárgyak értéke 13 200 forint volt. Mondani sem kell, ezeket az árucikkekét lefoglalták. Nemcsak a külföldi, hanem a magyar állampolgárok is megfelejtkeztek a törvény előírásairól. Berki József és felesége ózdi lakosok 45 hosszú ujjú női pulóvert és egyéb ruhaféleségeket tekintettek személyi szükségletüknek, de baj volt értékítéletükkel is, hiszen a 17 450 forint értékű vámárut csupán tízezer forintra „taksálták”. Csüllög Imréné szeghalmi lakos 13 500 forintot próbált — 500 forintos címletekben — kivinni, s csak tüzetes vizsgálat derítette fel a bűncselekményt. Akadnak olyanok is, akik inkább veszni hagyják „áruikat”, kibújva ezzel a felelősségre vonás aló). Kelebián a vámvizsgálat során a vasúti kocsikban 32 darab komplett biztonsági övét, 96 ösz- szeesukható esernyőt, 16 különböző légpuskát találtak, amelyeknek nem jelentkezett a gazdája. A két határállomáson szolgálatot teljesítő pénzügyőrök, határőrök eredményesen dolgoztak, amelyet bizonyítanak a felsorolt adatok. Sajnos, a külföldiek, de a magyar állampolgárok közül is sokan tudatosan, vagy a szabályok ismeretéinek hiánya miatt durván megsértik a vám- és devizaszabályokat, s az utazás, az élményszerzés örömét jogtalan haszonszerzéssel teszik tönkre, s kizárják magukat a külföldi utazás további lehetőségéből. Gémes Gábor központi vezetősége megvitatta az ágazat múlt évi munkájának tapasztalatait, valamint az idei tennivalókat. Megállapították, hogy az építőipar a múlt évben túlteljesítette tervét, elsősorban a munkatermelékenység emelése révén. A lakásokból az előirányzott 82 ezer helyett 85 ezret adtak ót. Az idén 5—5,5 százalékkal bővítik a termelést. (MTÍ) A termékek műszaki követelményeinek egységesítése, az azonos vizsgálati módszerek alkalmazása, s a minőségi mutatók szabványelőirása egyik feltétele a népgazdasági tervek megvalósításának. Jelenleg a különböző ágazatokban mintegy 8600 szabványelőírást alkalmaznak, ezek egy részét a változó követelményeknek megfelelően állandóan to- váBbfejlesztik, korszerűsítik. A Magyar Szabványügyi Hivatal elnökhelyettese, dr. Sütő Kálmán a szabványosítás 1977-es és távolabbi feladatatiról adott tájékoztatást az MTI munkatársának. A műszaki fejlesztés érdekében, az exportképesség fokozására új, az eddigieknél finomí- tottabb minőségi rendszert vezetnek be hamarosan. Eszerint például az elsőosztályú termékeken belül is többféle fokozatot különböztetnek meg. Az idén 27 ilyen „finomított” minőségi szabvány lép életbe, elsősorban a műszeriparban és a vegyiparban, de néhány a bútoriparban is. A KGST-országok mintegy 4000 közös szabványajánlást dolgoztak ki eddig, ezekből 1977-ben megközelítően 400 lép kötelezően életbe. Ennek nyomán különösen a gépipari termékek külkereskedelmi forgalma kaphat új lendületet a közös műszaki paraméterek alkalmazásával. Az egységesített szabványok hatása az hazai áruválasztékban is jelentkezik; egész sor olyan elektromos háztartási berendezés importja válik lehetővé, amelyet eddig éppen a tagországok eltérő szabványelőírásai miatt nem hoztak nálunk forgalomba. Így például a közeljövőben bővülhet a Választék NDK-beli és szovjet elektromos kenyérpirítóval, inf- rasugárzókkal és több más cikkel. A következő években újabb KGST-szabványajánlásokat vizsgálnak felül közösen a tagországok, jövőre 1500-nak a bevezetését tervezik. Üj szabványok segítik a fogyasztói érdekvédelem fokozott érvényesülését is. A szabvány- ügyi hivatal más szervekkel együttműködve hamarosan kidől, gozza bizonyos szolgáltatások szabványelőírásait. A textiltisztításnál például színskála bevezetését tervezik, amelynek alapján pontosan megállapítható a tisztítás minősége. Felmérés készül a rádió, a televízió, a háztartási gépek és a gépkocsik javításánál alkalmazandó szabványok kidolgozásához is. (MTI) Tanácskozott az építők és a pedagógusok szakszervezetének központi vezetősége — Buenos dias, Kolumbusz — köszönök fel a hét méteres ércóriáshoz, akit Barcelonában egy hosz- szú, vékony és aranyozott földgömbben végződő torony te. tejére állítottak. A toronyban szünet nélkül jár a lift, utasakat visz a glóbuszba, ahonnét szép kilátás nyílik a kikötőre és a tengerre. Fölöttük magányosan Legenda és valóság mereng a szobor, ajka körül mintha ironikus mosoly játszana. Mintha élvezné, hogy olyan titkot tud, amely lassan félévezrede foglalkoztatja a kutatókat és még senkinek sem sikerült megfejteni? A történészek ma sem tudják teljes bizonyossággal, mikor és hol született, ki volt egyáltalán Kolumbusz Kristóf, akit olaszul Colombo-nak, franciául Colomb-nak, Spanyolországban Cristóbál Colonnak neveznek. De vajon mit szólna akkor, ha megkérdezhetném: „Tudja Colon úr, hogy Ön fedezte fel Amerikát?” Meglepődne, örülne, bosz- szankodna? A kérdés, mindenesetre váratlanul érné. Hiszen ő még abban a tudatban távozott el az élők sorából, hogy megtalálta a nyugatról vezető utat Indiába. Mániákusan ragaszkodott ehhez, a téves számításokra alapozott rögeszméhez. Nem csoda, hogy Őfelségéik, a katolikus királyok komolyan tartottak a vállalkozás kudarcától és eleinte vonakodtak is pénzzel támogatni Kolumbusz képtelen ötletét. Mi lett volna, ha győz a józan ész és Kolumbusz soha sem indulhat el Indiába, hogy a biztos kudarc és a felfedezői megszállottság ütközőpontjában új világot leljen? Mérhetetlen gazdagsághoz, hatalomhoz juttassa Spanyolországot, átrajzolja a Föld térképét és új fejezetet nyisson a világtörténelemben. — Akkor valaki más fedezi fel Amerikát — vonja meg vállát a mindig derűs Estebán, akit nyugodtan szólíthatok Istvánnak. Apja magyar volt, anyja spanyol. Kifogástalanul beszél magyarul és legalább úgy ismeri Barcelonát, amennyire rajong érte. Nem alaptalanul. Tágas, tiszta, büszke és jókedvű város. Monumentális, mint egy óriási aréna, a terein akár bikaviadalokat is rendezhetnének, utcái rendezettek és ragyognak a tisztaságtól. Ezzel kevés kikötőváros dicsekedhet. Hatalmas kikötője több mint 20 millió tonnányi forgalmat bonyolít le évente, de a katalán „főváros” ipara is számottevő. — Itt volt mindig a legerősebb és a legjobban szervezett a munkásosztály — mondja nem kis büszkeséggel Esteban a Ramblas szédítő forgalmában. A Ramblas kész csoda! Egy 1180 méter hosszú sétány, tele padokkal, kerthelyiségekkel, pavilonok. • Ezeken a lépcsőkön fogadták a spanyol királyok, a felfedező útjáról hazatérő Kolumbuszt. • Jobbra: a Santa Maria — Kolumbusz hajójának — pontosan rekonstruált mása, a barcelonai kikötőben. (Fotó: Radó Gyula) t kai. Az egyikben könyvrégiségeket, a másikban bélyegeket, vagy antik érméket árusítanak, de van Virág-Rambias, ahol a legcsodálatosabb délszaki virágok és növények kaphatók, másutt tarka madarakat, bolondos ábrázatú majmokat kínálnak eladásra. Leülünk egy kávéra. A szomszéd asztalnál két katalán fiú iszogatja a jégbehűtött tejet. Kihajtott fehér ingükön csillogó aranykereszt. Politizálnak. Nyugtalanítja őket a pezeta romlása, az árak emelkedése, a Franco halála után látszólag megenyhült, valójában súlyosan kiélezett politikai légkör. Reformokat sürgetnek. Katalónia és Baszkföld önállóságának az elismerését. A fiúkat már egyáltalán nem lelkesíti a montserrati Madonnának adott királyi kézcsók. De az aranykéresztet még viselik. Estebán mosolyog és mélyet szippant a szivarjából. Spanyol furcsaság. Tudom-e, hogy a hivatalosan betiltott munkásgyule- seket a templomokban tartják? A rendőrök oda nem tehetik be a lábukat, csak a püspök engedélyével. A püspök pedig nem adja meg az engedélyt. Bölcs ember lehet, vagy fanatikus? Meg akarja tartani a híveit. Ezért azzal sem törődik, hogy a templomokban ülésező munkások Marx szavait idézek, sztrájkokat szerveznek, forradalmi eszméket terjesztenek. A püspök bölcsen hallgat, talán mert jobban hisz az anyaszentegyház erejében, mint a jelenlegi rendszer tartósságában ? A körülmények őt látszanak igazolni. Hiszen a barcelonaiak, miközben egyik kezükkel jobb életet, előrehaladást, demokratikus vívmányokat követelnek, a másikkal templomot építenek. A hit piramisát. A Szent Család Katedrális építéséhez 1882-ben fogtak hozzá. Azóta Luca-széke- ként készül Gaudi fantasztikus álma, de a spanyolokra az is jellemző, hogy nem szeretnek elsietni semmit. Nem az a lényeges, hogy meddig készül, hanem hogy olyan legyen, amilyen nincs több a világon. — A Szt. Eulália-katedrális is e^er évig épült — avatkozik beszélgetésünkbe a fürgén szalado- zó öreg pincér. — Gaudi temploma közadakozásból készül, érthető, hogy nem rohamléptekben. De azt mondja meg nekem, tud-e még a világon egy várost, amelyik saját magának épít templomot? Méghozzá olyat, ami egyedülálló az építészetben! Antonio Gaudi bizarr tervei féligkészen is lenyűgözőek. A magasbaszö- kő, vasbeton csipketornyok barokkos túlzsúfoltsága akusztikai célokat szolgál. A rézsűt lefelé irányuló kőnyelvek lefelé nyomják majd a harangok hangját, nem engedik szétszóródni a levegőben. Mindez vasszerkezetek nélkül, a faragott kövek egy- másrahelyezésével jön létre, a statikai számítások diadalaként. Az emberek megállnak előtte és arra gondolnak, hogy amikor átlépik majd a Halál Kapuját, valami marad utánuk az élőknek. Ez a város talán azért is olyan különlegesen szép és erős, mert minden kor szinte az örökkévalóságnak építkezett. A maga gyönyörűségére és dicsőségére, de az utódaik javára is. A Barrio Gótico elnevezésű városrész a spanyol gótika és a történelmi múlt nagy eseményeinek komor szépségű színtere. A Szt. Eulália-katedrálisban látható a híres keresztelő medence, amelyben a Kolumbusz által Spanyol- országba hozott indiánokat megkeresztelték. A székesegyház mögött kanyargó szűk utcák fölé ijesztő ábrázatú vízköpő szörnyek hajolnak. Egy reneszánsz palota falán színes cseréptábla mutatja a kötelező haladási irányt — a lovasoknak. Alatta számunkra is ismerős KRESZ-tábla: gépkocsival megállni és várakozni tilos. A szűk sikátor ünnepélyes terecs- kébe torkollik: itt fogadták a katolikus királyok a hazatérő Kolumbuszt. Valaha ezen a téren pezsgő, eleven élet folyt. Udvaroncok szőtték intrikáikat, itt székelt az inkvizíció, ezekben a faragott mennyezetű, arannyal, festményekkel borított termekben gondolta ki nagyravágyó terveit a leggőgösebb és legokosabb spanyol királynő, Izabella. Innét indult el felfedező útjára Kolumbusz is. És miközben még mindig makacsul állította, hogy Indiában járt, már mindenki tudta, hogy megkaparintott Spanyolországnak egy Üj Világot. Teli arannyal, ezüsttel, drágakövekkel, olcsó munkaerővel, a világtörténelem legnagyobb üzleti hasznának a lehetőségével. Kolumbusz ma sem rossz üzlet. Sokszorosított figurái emléktárgyakat, kulcstartókat díszítenek, keresett „szuvenír” hajójának kicsinyített mása is. Sehol annyi földgömböt nem vásárolhat az ember — a gombnagyságútól egészen a másfélméteres átmérőjű óriásgolyóig — mint Bar- celónában. Végül is ő fedezte fel, amire maga sem számított: Európa nyugati és Ázsia keleti part-? ja között egy addig ismeretlen, új földrészt. Most viszont másokon a sor, hogy idehaza teremtsenek új világot. Vadas Zsuzsa (Folytatása következik)
