Petőfi Népe, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-12 / 9. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1977. január 12. Gazdálkodó tanácsok Irta: dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnöke Belpolitikai életünk két fontos eseménye zajlott le a közelmúltban. Ülésezett az MSZMP Központi Bizottsága és az országgyűlés. Mindkét ülés napirendjén népgazdasági helyzetünk értékelése, jövő évi feladataink meghatározása volt. Ügy az értékelés, mint a kitűzött célok, széleskörűen érintik a tanácsok munkáját, hiszen a tanácsi gazdaság szerves része a népgazdaságnak. A tanácsok 1976. évi gazdálkodása alapján eredményes volt. A tanácsi beruházásban megépülő mintegy 25—26 ezer állami lakás, a gyógyító szolgálatba belépő 3300 új kórházi ágy, a gyermekek fejlődését szolgáló újabb 4 ezer bölcsődei, 20 ezer óvodai férőhely, a több mint 620 általános iskolai tanterem, az ellátást javító kereskedelmi, szolgáltató és szociális létesítmények, számottevően hozzájárulnak a lakosság életkörülményeinek javításához. Kedvezőnek ítélhetjük, hogy többségében — elsősorban a lakásépítésnél — a tervezettnek megfelelően alakultak a beruházási ráfordítások, ilymódon sikerült megállítani vagy mérsékelni az építési költségek emelkedését. Sajnos, a tervezett beruházások nem mindenütt valósultak meg. Ennek oka, hogy a tanácsok egy része olyan célokat tűzött maga elé., amelyek teljesítéséhez nem voltak meg a feltételek. Helyenként még mindig él az a helytelen szemlélet és gyakorlat, hogy elsősorban a pénzszerzésre és nem a meglevő lehetőségek tervszerű megvalósítására fordítják a nagyobb gondot. összehangolt fejlesztés A tanácsi intézményekben a nehezebb gazdálkodási körülmények ellenére sem romlott az ellátás színvonala. Kedvező az is. hogy hoszabb idő óta először sikerült elérni, hogy a tanácsi kezelésben levő lakóházak, utak, hidak felújítása megközelítette a tervezett szintet. Viszont nem volt kielégítő a tanácsi intézmények rekonstrukciójának üteme, bár a lehetőségek ehhez is megvoltak. A Központi Bizottság határozata, az Országgyűlés által jóváhagyott 1977. évi költségvetési törvény is a népgazdaság fejlődési ütemének meggyorsítását, a gazdasági egyensúly helyreállítását, s ennek érdekében a központi és helyi erőforrások, lehetőségek jobb kihasználását, a hatékonyabb gazdálkodást jelölte ki célul. En. nek megfelelően kell a tanácsoknak Is gazdasági munkájukat végezniük. A tanács össztevékeny- ségén belül növekvő szerepe van a gazdaságszervező munkának. A tanácsok gazdálkodási tennivalói a termelés elősegítésén túl, elsősorban a társadalmi fogyasztással kapcsolatosak. Ezért gazdasági feladatuk a terület, a település összehangolt fejlesztése, a lakosság ellátásáról való gondoskodás, működési területükön a gazdaságpolitikai feladatok eredményes koordinálása. A helyi tanácsok január—február hónapban tárgyalják meg az 1977. évi tervüket, költségvetésüket. Az Országgyűlés a tanácsok részére jövő évre 31 milliárd forintot fejlesztésre és 42 milliárd forintot fenntartási, ellátási célokra hagyott jóvá. Most az a teendő, hogy az 1977. évi tervüket reálisan, az összes lehetőségeik figyelembevételével készítsék elő és terjesszék a tanácsülés elé. Megalapozottságának fontos követelménye a lakosság és a nem tanácsi szervezetek széles körű bevonása a tervkészítésbe. A rendelkezésre álló pénzeszközöket a legszükségesebb — a népgazdasági és a helyi érdekeket egyaránt szolgáló — célokra kell fordítani. Ha a lehetőségek szűkösebbek, mindig nagy jelentősége és szerepe van a rangsorolásnak. Fontos az is, hogy a feladatokat mindenki, akit érint, világosan ismerje meg, értse meg a teendőket és munkálkodjék annak következetes végrehajtásán. Ezért van nagy szerepe annak az eddig is jól bevált módszernek, hogy a helyi tanácsi tervekről a lakosság kapjon tájékoztatást, vi- talehetőséget a Hazafias Népfront helyi szervei által szervezett falugyűléseken, tanácstagi beszámolókon és más közéleti fórumokon. Fokozott felelősség A reáljövedelem és keresetek növekedésének mérsékeltebb üteme fokozza a tanácsok felelősségét a lakosság életkörülményeit érintő célkitűzések következetes megvalósításában. Éppen ezért — figyelembe véve a központi célkitűzéseket — úgy a tervezésben, mint a megvalósításban nagyobb gondot, szervezettséget, figyelmet kell fordítani a tervnek megfelelő város- és községfejlesztésre, a lakóházak, intézmények felújítására, karbantartására, a szolgáltatások színvonalának növelésére, a sokoldalú helyi ellátás javítására, a fogyasztói árak fokozottabb ellenőrzésére, a szociális pondos- kodásra. A tanácsi gazdálkodósban társadalompolitikai szempontból is kiemelkedő az 1977. évre tervezett 88 ezer új lakás és ezen belül a 31 ezer állami lakás megépítése és a kapcsólódó közmű, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási s egyéb, a lakosság szolgálatát hivatott létesítménynek a lakással egyidejű beléptetése. Az Országgyűlés ülésszakán Is megfogalmazódott az a követelmény, hogy nagyobb erőfeszítések szükségesek a területi építőipari teljesítőképesség növeléséhez. Az építőipari kapacitás hiánya számos megyében, településen gond. Éppen ezért nélkülözhetetlen, hogy a tanács a reális beruházási igény és a meglevő építőipari kapacitás összevetésével vizsgálja meg az építőipar teljesítőképességének fokozása érdekében szükséges intézkedéseket. Ezek sorába tartozik a tanácsi építőipari vállalatok, illetve szükség esetén a minisztériumi és a szövetkezeti építőipar tanácsi támogatása. A beruházások jó előkészítése, az építőipari kapaci. tással összhangba hozása fontos biztosítéka annak, hogy a beruházási költségek ne növekedjenek, s a beruházások terv szerint megvalósuljanak. A jövő évi tanácsi gazdálkodás eredményei nagyban függnek a takarékossági intézkedések következetes végrehajtásától. A korábbi takarékossági terveket ki kell egészíteni azokkal az 1977. éves tervek megvalósulását elősegítő intézkedésekkel, amelyek egyben a folyamatos takarékosságra ösztönöznek. Nagy jelentősége van ebben annak, hogy minden tanács képezzen megfelelő tartalékot az előre nem látható feladatok teljesítésére, a váratlan kiesések ellensúlyozására. Együttműködéssel A tanácsi költségvetés 1977. évi lehetőségei mérsékeltebbek. Ez a helyzet méginkább indokolttá teszi, hogy a területen jelentkező, közös érdekű feladatok megoldására a tanácsok szélesebb körben szervezzék az együttműködést. a közös fejlesztések mellett keressék az együttes' fenntartásnak, a közös hasznosításnak a lehetőségét. A tanácsok egymásközti együttműködéssel is segítsék elő a helyi feladatok jobb megoldását olyan közös költségvetési üzemek, iskolai kollégiumok, szociális otthonok és más intézmények létesítésével; amelyeket kü- lön-külön, egy-egy tanács nem tudna megvalósítani, de gazdaságosan kihasználni sem. A jól szervezett területi koordináció növeli a gazdasági hatékonyságot. Ezzel ugyanis elkerülhető a párhuzamosság a beruházásokban, intézmények fenntartásában, gazdaságosabban lehet szervezni a lakosság ellátását szolgáló tevékenységet. Ahhoz, hogy a tanácsi szervek eredményesen láthassák el megnövekedett gazdasági feladataikat, tervszerűbben, szervezettebben, fegyelmezettebben kell dolgozni minden területen. A tanácsi testületek tevékenységében, a feladatok meghatározása mellett erősíteni kell a testületek beszámoltatási szerepét, saját határozataik végrehajtásának jobb szervezését és ellenőrzését. Az eredményes gazdálkodási tevékenység fontos feltétele, hogy a tervek kialakításában és azok végrehajtásában a vezetés következetességének erősítése mellett — a társadalmi szervek, üzemek, vállalatok, a lakosság bevonása révén — tovább szélesedjék a szocialista demokratizmus. A tervek ismertetése, mi ml több embernek végrehajtásukba, ellenőrzésükbe való bevonása amellett, hogy társadalmi kontrollt is nyújt, elősegíti a tanácsok „nyíltabb” és egyben hatékonyabb gazdálkodási tevékenységét, ami társadalmi, népgazdi- sági célok teljesítésének fontos záloga. A Hazafias Népfront Kalocsai Városi Bizottsága legutóbbi ülésének egyik napirendi pontjaként az 1976. évi társadalmi munkaakciókat értékelték. Dr. Pintér Sándor, a várospolitikai hizottság elnöke számolt be a „Tiszta udvar. rendes ház” mozgalom eredményeiről. Örömmel summázhatta* hogy az 1975-ben, „Tisza, virágos Kalocsáért” indult társadalmi mozgalom szép sikereihez képest is előbbre léptek, hiszen a „Tisza udvar, rendes ház” akció 1976. évi programjában már a teljes várost átfogó célkitűzéseket váltottak valóra. Megkezdték — főleg környezetvédelmi szempontból — az üzemek bevonását is az ősi város szépítésébe. Az 1976-os akciót az előző évi tapasztalatok, tanulságok figyelembe vételével készítették elő. Gondoltak arra, hogy az értékelő bizottságokra nagy megterhelést ró a legmegelegebb nyári időszakban végzendő munka. Hogy tehát jobbsín megosszák a tennivalókat, az 1975. évi 10—12 értékelő bizottság helyett 21-et szerveztek. Az is fontos Szempont volt ebben, hogy ne maradjon ki egyetlen ház, vagy utca sem az értékelésből A bizottságok térkép és körzethatárok szerint — lakóbizottsági elnökök vagy tagok és tanácstagok bevonásával dolgoztak. Tervszerűbben és hatásosabban — falragaszokkal és személyesen terjesztett röplapokká! — tájékoztatták! a lakosságot az akcióról. A negyvenkét aktivista felkészítésének legfőbb tartalma a barátságos, udvarias kapcsolat- teremtésre való felkérés volt'. Annak átérzése, megértése alapján, hogy ki-ki a maga belső meggyőződéséből, igényességéből, városa iránti, szeretetéből eredően kapcsolódik a megmozdulásba. Ez pedig eleve kizár holmi bírálga- tó stílust, hanem éppen a nemes szándékok, törekvések dicsérő elismerését kívánja. Nemcsak kérdés-felvetésre szűkült érintkezést, hogy valaki részt kíván-e venni a mozgalomban, hanem igazi beszélgetést. Okos tanácsok, ötletek kölcsönös meghallgatását, elfogadását éppúgy, mint felvetések, problémák számbavételét, vagy buzdítást további lelkes igyekezetre. Köszönettel méltányolta dr. Pintér Sándor a Vöröskereszt, az egészségügyi és szoclállpolitikai bizottság, valamint a város közegészségügyi szerveinek ismételt segítségét, minthogy a tisztasági, szépítést program valóraváltásá- hoz igen szorgos, lelkes résztvevőket delegált. A „Tisza udvar, rendes ház” akció jegyében 1035 házat látóŰj módszerek, nagyobb hatékonyság A nagy baracskai Haladás Termelőszövetkezetben nemrég vezetőségi ülésen értékelték az elmúlt esztendő gazdálkodását. Ismeretes, hogy az 1976-os év nehéz volt, a többszöri fagy és az oszály sok gondot okozott. A vezetőség számos intézkedést hozott a tagsággal egyetértésben, amelyeknek az volt a célja, hogy ellensúlyozzák a károkat. Az egyik ilyen eredményes kezdeményezés volt az öntözés lehetőségeinek nagyobb mértékű kihasználása. Ennek. köszönhető, hogy — az aszály ellenére — cukorrépából, lucernából rekordtermést értek el. A cukorrépa 520 mázsa hektáronkénti terméseredményhez hozzájárult az is, hogy alkalmazták a repülőgéppel történő tápanyagutánpótlást is, amely a lombozaton keresztül érvényesítette hatását. Már tavaly kezdtek foglalkozni a kukoricaszár hasznosításának lehetőségeivel. Kísérletüknek az volt a célja, hogy a belső tartalékok feltárásával hatékonyabbá tegyék az állattenyésztést. Sebestyén Tibor főagronómus elmondja: — Nagy teljesítményű MA— 60-as típusú szálastakarmány-szá- ritó berendezéssel rendelkezünk. Tavaly sikeresen foglalkoztunk -— bár kisebb mértékben — a szemtermés és a szár együttes feldolgozásával. Ha a nyersfehérje és a keményítőérték arányát összegezzük, — májusi morzsolt kukoricaértékre átszámítjuk —, megállapíthatjuk, hogy ezzel a módszerrel hektáronként 20—30 mázsával több takarmányt nyerünk. Ily módon régi gondunk, a kukoricaszár hasznosítása, megoldódott. Az idén továbbléptünk, már nemcsak kísérletként alkalmazzuk a módszert, hanem általánosan bevezettük az állatok etetésénél is. Megjegyzem, elsősorban a szarvasmarha-tenyésztésben eredményes. A jószágok szívesen fogyasztják a szem- és a kukoricaszár együttes feldolgozásával készített szárítmányt. 1976-ban több, mint 500 vagon takarmányszárítmányt készítettek. Nemcáak az említett kukoricaalapanyagból, hanem lucernából és fűfélékből is. A saját állatállomány ellátásán túlmenően exportra is küldtek. Számos intézkedés történt a munka- és üzemszervezés javítására. A. már felsoroltak és az utóbbiak hatására sikerült jelentősen ellensúlyozni a szélsőséges időjárás okozta károkat. Az 1977-es esztendőre gyorsabb fejlődést ír elő a központi tervezés. A mezőgazdaságban 7—8 százalékkal kell növelni a terme• Téli metszés a Haladás Termelőszövetkezet gyümölcsösében. Korsós Imre munka közben. (Méhest Éva felvétele) ) lést. Nem lesz könnyű feladat. A tervezés során számolnak ezzel a Haladás Termelőszövetkezetben is. — Mindent megteszünk a terméshozamok további növelésére. A tápanyag pótlására és talajjavításra már 1976 őszén nagygon• Archív felvételünk az- 1975. évi versenyben első helyezést elért Dózsa György utca egy. részletét ábrázolja. gattak meg az értékelő bizottságok (előző évben 661-et), és külön erre a célra szervezett bizottság 15 üzemet keresett fel. Újonnan minősítést nyert és táblát kapott 497 ház (tavaly 447 érte el a megkívánt szintet). Az üzemeknek — sajnos, csak a fele csatlakozott a mozgalomhoz, az udvarias felkérő levélre 15 vezető adott igenlő választ —, a többiek nem is reagáltak. A program sikeres megvalósulását, a várakozást meghaladó eredményességet jelzi, hogy a kitüntető tábla kevésnek bizonyult, így voltak helyek, ahol csak oklevelet adtak ki, s a táblákat azóta, a ezután pótolják. De mint említettük, beszélgettek is az értékelő bizottságok a lakosokkal. A népfrontoa munkatársak, várospolitikai bizottsági tagok dolga — a fizikai igénybevételen túl — nem is volt mindig olyan könnyű, őszintén be kell vallani, hiszen dr. Pintér Sándor bizottsági elnök a kényelmetlen szituációnak az érzékeltetésével mindjárt beszámolójának elején is foglalkozott —, hogy néhol hitetlenkedéssel találkoztak. Ez ideig sem sikerült tudniillik 4* 1975-ös versenyben első három helyezést elért utcáknak ígért jutalomfejlesztések megvalósítása. Minden bizonnyal kapacitáshiány és különböző műszaki nehézségek miatt nem tudott ura lenni ígéretének a tanács — erre szintén utalt az előadó —. de hu már így adódott, helyénvaló a lakosság visszatá- jékoztatása a kiérdemelt fejlesztések sorsáról —. hogyan halad a megvalósítás, illetve mik a nehézségek. Ha megtörtént volna a kellő tájékoztatás — n lakóbizottságok révén —, nem hallanak aa értékelő bizottságok olyan hangokat, véleményeket, is, hogy „senki sem hajlandó elismerni az ígéretek elhangzását”. S nem hallgathatunk el egyéb gátló körülményeket sem. amikről ugyancsak szólt a várospolitikai bizottság elnöke. Előadta, hogy ebben a programban a tanácstagok jó részét — néhány kivételtől eltekintve — nem sikerült megnyerni együttműködésre, támogatásra. Hasonlóképpen számosán kivonták ebből magukat a lakóbizottsági elnökök, tagok is —, tisztelet az olyan kivételeknek, mint Novák Sándor lakóbizottsági elnök, aki kiemelkedően szói - goskodott ennek a mozgalomnak az eredményességéért — tavaly is, azelőtt is. A lakosság persze — részvételének még nagyobb arányával, s házatája még pedánsabb rendjével „tette túl magát” az elsőknek meghirdetett jutalom késedelmén. Mintha azt bizonyítaná, hogy „nem a díjért” szépíti városát, tartja tisztán udvarát, házát. De ha már egyszer azokat a jutalmakat annak idején beígérték —, mint ahogy a népfrontbizottsági ülésen dr. Pintér Sándor kérésként is előterjesztette, „hasson oda városi tanácsunk vezető testületé, hogy az 1975-ben kiérdemelt fejlesztéseket a nyertes utcák megkapják”. Már csak az 1976. évi még számosabb siker, s a beszélgetések során adott sok-sok javaslat, észrevétel, segítőkész felvetés honorálásaként is. Ügy érezzük, hogy előrevivő szerepe lesz ennek a lakóbizottsági, tanácstagi munka ilyen irányú megváltozásában le. Tóth István S«w«í8 Gyors manométer A másodperc egymilliárd része alatt lejátszódó folyamatok jellemzőinek regisztrálására szolgáló INI—3 típusú manométert állítottak elő és gyártanak a tu- lai Etalon Gyárban. (BUDA- PRESS—APN) Műszerek a növénytermesztés szolgálatában dot fordítottunk. Több. mint 2300 vagon szervestrágyát és száz vagon dúsított tőzeget dolgoztunk a talajba. A gabonaféléknél növeltük a nagyobb terméshozamú fajták arányát. Az állattenyésztésben is egy sor intézkedést hoznak a hatékonyság növelésére. Együttműködnek a Herceghaílmi Állattenyésztési Kutató Intézettel. 1977-ben a jobb helykihasználás, a falkásítás, a .szaporodásbiológiai kísérletek segítik a tervek megvalósítását. Az ivar szerinti fálkásítással 8—10 százalékkal jobb súlygyarapodást lehet elérni egy adott időszakban. 1976-ban egyébként jó eredményt értek el a gazdaságban a takarmányhasznosításban. Egy kilogramm súlygyarapodáshoz 3,84 kilogramm takarmányt használtak fel. Az említett vezetőségi ülésen hangsúlyozták az összhang fontosságát. A párt- és a gazdasági vezetés jól együttműködött. Megtalálta az utat a célok eléréséhez, szót értett a tagokkal, akik nagy szorgalommal támogatták a vezetők javaslatait. Az 1977-es esztendő nagyobb feladatait az eddig bevált módszerekkel igyekeznek megvalósítani. K. S. A növénybiológiái kutatások célja általában á jobb fajták kinemesítése, a táplálkozási és fejlődési viszonyok megjavítása, valamint a kártevők és élősködők kiküszöbölése. Szabadföldi viszonyok között azonban a termesztéshez csak a sok évi átlag és az általános tapasztalatok, de nem tudományos mérések adnának irányt, így pedig mindig bizonytalan lesz még a termésminimum is. Ezen segít a kutatásokat rendkívüli mértékben meggyorsító és biztonságossá tevő fitotron, amellyel a termőterületre Jellemző hő, fény, páratartalom, nedvesség, széndioxid viszonyokat lehet beállítani, tetszés szerint változtatni és ismételni. Így mérni lehet a növény reakcióját, azaz megismerni igényét és’ eszerint szabályozni fejlődését. Minthogy az ismételhetőség korlátlan, egy évben akár két, három nemzedék is felnevelhető, és ezzel a Szokványos 5—6 évi nemesítési kísérletezést felére-harmadára lehet csökkenteni. A fitotronok üzemben tartásához, általában a modern növénybiológiai kutatásokhoz, de a korszerű növénytermesztéshez is megfelelő műszerek kellenek. Minél több mérési feladatot automatikusan elvégző nagypontos- ságú műszerek, írószerkezettel, illetve digitális (számjegyes) kijelzéssel. A műszeripar — a növénytermesztés és az állattenyésztés szakembereinek kívánságai. útmutatásai alapján — egyre újabb műszereket fejleszt ki. Ezek egyike az NDK-gyárt- mányú „Isonitromat—5200” típusú automatikus analizátor, amely kimutatja a nitrogén jelenlétét az élő szervezetekben és segítséget nyújt a növényi betegségeit megállapításához is. Az állattenyésztők is jó hasznát vehetik ennek az elektronikus műszernek, segítségével meghatározhatják az ideális^ takarmányösszetételt az állatok számára.
