Petőfi Népe, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-12 / 9. szám
1917. január 12. • PETŐFI NÉPE • 3 SZŐLŐTELEPÍTÉS közös erővel Agrokémiai központ létesül A Szikrai Szőlőtermesztési Rendszerhez mintegy 1600 hektár ültetvény tartozik. Ebből ezer a taggazdaságoké. A Kecskemét- szikrai Állami Gazdaság által kezdeményezett új termelési módszerhez 16 mezőgazda- sági szövetkezet, vállalat és intézmény csatlakozott. Az együttműködés bővítését állandó feladatnak tartják. Példa erre az is, hogy nemrég a rendszeren belül, társulási szerződést kötöttek a tiszaalpári Búzakalász Termelőszövetkezettel közös szőlőültetvény létesítése érdekében. A két gazdaság összefogásával a következő esztendőkben 265 hektáron telepítenek. Állami gazdaság és termelőszövetkezet között ilyen típusú együttműködés még kevés van a megyében, ezért mintának is vehetjük, miként lehet élni azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a Miniszter- tanács nemrég hozott határozatai teremtettek. Ismeretes, hogy intézkedések történtek az állami támogatás növelésére. Magyar Ferenccel, a Kecske- mét-szikrai Állami Gazdaság igazgatójával a napokban kötött szerződésről beszélgetünk. — Képletesen szólva még meg sem száradt a tinta a társulási szerződésen, amikor már hozzá- kezdtünk a telepítések előkészítéséhez. Sok egyeztető tárgyalás előzte meg a döntést. A mi megállapodásunkban egy sor új elem van, amelyekre még jogszabály sem volt eddig. A terület például a termelőszövetkezet tulajdonában van. Az új ültetvény egyharmaAz egyetemi- főiskolai felvételik idei rendje Február közepéig lehet jelentkezni Ezekben a hetekben döntenek a továbbtanulni szándékozó érettségizettek, illetve az idén érettségizők, hogy melyik felsőoktatási intézményben folytatják ta- tanulmányaikat. A választást segítendő megjelent a magyar felsőoktatási intézményeket, a tanulási lehetőségeket és a követelményeket ismertető könyv, amely már kapható a boltokban. Részletes tájékoztatót ad az elmúlt tanév felvételi tapasztalatairól, a túljelentkezések arányáról, és a minimális felvételi ponthatárokról is. Ebből kiderül, hogy az idén érettségizők viszonylag nagyobb eséllyel pályázhatnak a műszaki egyetemek vegyészmérnöki és gépészmérnöki karaira, a műszaki főiskolákra, a tudományegyetemek természettudományi karain a tanári szakokra, és a tanárképző főiskolák matematika—fizika tanári szakjaira. A felvételi rendet illetően különben nincs változás a korábbi évekhez képest. A felsőoktatási intézmények nappali tagozataira felvételüket kérhetik a középiskolák utolsóéves tanulói, illetve azok az érettségizett — képesítőzött — dolgozók, akik a 35. életévüket még nem töltötték be. A középiskolai végzettséggel rendelkező szakmunkástanulók bármelyik felsőoktatási intézménybe abban az évben jelentkezhetnek felvételre, amelyben a szakmunkás-képesítést legkésőbb augusztus 31-ig megszerzik. A felvételi kérelmeket az érettségi, képesítő bizonyítványt kiállító középiskola igazgatójához kell benyújtani. A munkaviszonyban állóknak kérelmükhöz a munkáltató írásos javaslatát is mellékelniük kell. Ha a jelentkező a középiskolát 1975-ben vagy korábban, illetve esti vagy levelező tagozaton végezte, közvetlenül a felső- oktatási intézményhez küldje kérelmét. A jelentkezők ugyanazon tanévre csak egy hazai felsőoktatási intézménybe kérhetik felvételüket, egyidejűleg azonban pályázhatnak művészeti főiskolára, katonai főiskolára, illetve külföldi egyetemre is. Néhány egyetemre és főiskolára jelentkezők a jelentkezési lapon feltüntethetik, hogy — esetleges elutasítás esetén hova kérik átirányításukat. A felvételi kérelmet a középiskolák február 10—25-ig, a felsőoktatási intézmények pedig március 30-ig fogadják el. A művészeti főiskolákra történő jelentkezésről külön jelenik meg rendelkezés. A felsőoktatási intézmény a jelentkezőt a szabályszerűen előterjesztett kérelem alapján legalább nyolc nappal a kitűzött vizsgaidőpont előtt felvételi vizsgára hívja be. A felvételi vizsgákat június 24 és július 15 között tartják, kivéve a matematika, a fizika és a biológia írásbeli vizsgákat. Az idén a matematika, a fizika és a biológia felvételi tárgyból megírt közös írásbeli érettségi dolgozat egyúttal megfelel a főiskolai egyetemi, felvételi vizsga írásbeli részének is. A közös írásbeli időpontja 1977. május 23—24. A diákok a korábbiakhoz hasonlóan középiskolai eredményeik alapján maximum 10 pontot „visznek magukkal’- és a felvételi vizsgán újabb maximum 10 pontot szerezhetnek. (MTI) da lesz a miénk, kétharmada pedig a közös gazdaságé. Ez azt is jelenti, hogy az ültetvény létesítéséhez, majd megműveléséhez szükséges anyagi fedezetet a szerződő gazdaságok tulajdonrészük arányában teremtik elő. A szőlő feldolgozásához szükséges fejlesztéshez is ennek megfelelően járulnak hozzá. Az ültetvény kivitelezője és művelője a Búzakalász Termelő- szövetkezet. Köteles gondoskodni az ehhez szükséges anyagokról, eszközökről, munkaerőről. Szükség esetén ezekben a témákban az állami gazdaság is támogatást nyújthat. Az ültetvény a Szikrai Szőlőtermesztési Rendszer technológiája alapján jön létre és aszerint is művelik. Az állami gazdaság a rendszer keretében gondoskodik a helikopteres növényvédelemről, szaporítóanyagról, támberendezésről. Esetenként egyéb gépi segítséget nyújt. Ha a szükség úgy kívánja, a nyári KISZ-tábor munkaerejének egy részét is ide csoportosítják. Az állami gazdaság a jakab- szállási Népfront Szakszövetkezettel, valamint az Egyesült Tisza menti Termelőszövetkezettel is hasonló megállapodásról tárgyal. Mindkét gazdaságban 300—300 hektár új szőlőültetvényt létesítenének közös erővel. Mivel a telepítésen és művelésen túlmenően a szőlő feldolgozási lehetőségének bővítése is fontos, az érintett üzemek középtávú terveik elkészítése során számolnak a szükséges fejlesztési alappal. Magyar Ferenc elmondja, hogy a napokban az említett két termelőszövetkezettel is aláírják a megállapodást. Ez azt jelenti, hogy 1982-ig társulásos alapon megközelítően 900 hektár új szőlőültetvényt létesítenének. A közös telepítésekhez sok segítséget tud adni az agrokémiai központ, melynek tervezete elkészült. Létrehozásához mintegy 80 millió forint beruházásra van szükség. A gazdaság igazgatója elmondja: — A központ feladata lesz a vegyszerek beszerzése, tárolása, a területre való kijuttatása, illetve felhasználása. Ellátja majd altör- zet szállítási feladatait. Létrehoznak egy teherpályaudvart, ahol speciálisan képzett szakemberek megfelelő gépek alkalmazásával végzik a korszerű árurakodást. Szerepel a feladatok között talajjavítás, útépítés, szakemberek bevonásával egységes növényvédelmi és tápanyagutánpótlási technológia kidolgozása, kísérletek végzése és értékelése. íme, néhány mondatban az új intézmény legfontosabb tennivalói. Indításhoz a tervezet szerint 20—25 millió forint szükséges. Hatásköre mintegy 30 ezer hektár mezőgazdaságilag művelt területre terjednek ki. Létrehozásának előkészületei megkezdődtek — hangoztatja végezetül Magyar Ferenc. K. S. A határon még úgy tűnt. hogy Európából mindenki a spanyol tengerpartra igyekszik. Később, amikor végre elhelyezkedtünk a szállodában, s elége. detten vettü k tudomásul, hogy a bábeli nyelvzavarban nem éppen szerény kisebbséget képvisel az ékes magyar beszéd, kiderült még egy és más. Például, hogy a több mint 15 éve tartó turisztikai konjunktúra, az idén kezd alábbhagyni. A szezon egyenest siralmasan indult. A szállodatulajdonosok fű- höz-fához kapkodtak, hogy lakókat szerezzenek az üresen kongó szobákba. Erre eddig még nem volt példa. Nyár közepére ugyan megteltek az olcsóbb kategóriákba sorolt szállodák, de a nagy fényűzéssel berendezett luxushotelekben fele annyi hely kelt el, mint máskor. Beszélgettünk jól értesült idegenforgalmi szakemberekkel, akik gondterhelten ráncolták a homlokukat. A változás nemcsak a turizmus „Mekkáivá” felduzzasztott hajdani kis halászfaluk lakosait érintette kellemetlenül, hanem az egész ország gazdaságát. Lloret de Mar csak egy pi- rinyó kis folt a térképen, az üdülőhelyek közül is egyike a legkisebbeknek. Lakosainak száma 10 ezer. A nyaranta ideözön- lő turisták száma viszont meghaladja a 100 ezret. Ennyi ember üdültetése akkor is kifizetődő, ha szolídak az árak. Eddig még mindenki jól járt. Az ország devizajövedelmének fele az idegenforgalomból származott, ezenkívül egymillió lakosnak adott munkát és biztos megélhetést és a vendégek is úgy érezték, hogy megkapják a pénzükért, ami jár. Akkor mi változott mégis Spanyolországban? Elsősorban a politikai helyzet. Bár mindössze annyi történt, hogy Franco halálával, az általa képviselt fasiszta diktatúra korszaka is lezárult anélkül, hogy gyökeresen megváltoztatta volna az ország elSpanyol tengerpart — „spanyolos” jelleg nélkül avult társadalmi szerkezetét,' de a gazdag NSZK-beli turistáknak ez is elég ok volt arra, hogy távol- maradásukkal tüntessenek a régi rendszer mellett. A turizmus kedvezőtlen alakulásában közrejátszott az is, hogy Franciaország és Nagv-Britannia súlyos gazdasági gondokkal küzd A növekvő infláció a nyaralóven. dégek csökkenésén is lemérhető. „Spanyolország kimegy a divatból-’ — adta hírül olvasóinak, az egyik legnagyobb nyugatnémet képes magazin, a Stern. A cím mindenesetre hangzatos, ugyanakkor óhatatlanul mellékívánko• Szorult némi szellemesség is, nemcsak gúny abba az üzemi bölcsességbe, hogy a kötbért bármeddig forgácsolják, alkatrész nem lesz belőle. Amit kézenfekvő úgy értelmezni, mint a vállalatok közötti kapcsolatok sajátos ízű kritikáját, a kooperáció görbe tükrét. Sajnos, a kritika indokolt, a görbe tükör a valóságot mutatja. Sok a gond, s még több a buktató a gazdasági élet e terepén. Nemcsak perek, kötbérek, a vitás ügyekről készült jegyzőkönyv-hegyek bizonyítják ezt, hanem azok az ismétlődő zavarok is, amelyeket előre számításba vehet szinte valamennyi vállalat, ha vannak kooperációs partnerei. Megközelíti az ezerhatszázat a szocialista ipar vállalatainak száma, s ez csak az ipar! Ha most a többi népgazdasági területen levő termelői egységeket, intézményeket is figyelembe vesszük, akkor már némi sejtelmünk lehet a cégek közötti kooperációs kapcsolatok bonyolultságáról, holott a puszta számok vezérlik okoskodásunkat. Toldjuk meg tehát egy további adalékkal az eddigieket, mégpedig azzal, hogy hazánkban több, mint egymillió termékfélét állítanak elő. Egymillió buktató? Ezt persze túlzás lenne feltételezni, azt viszont nem. hogy minél bonyolultabb, sokrétűbb a végtermékek kibocsátóinak feladata, annál nagyobb a kooperáció szerepe. A zavartalan kooperációé természetesen. Amire jónéhány helyen azt mondják, szép álom, legalábbis a mai tapasztalatokhoz mérve. A kettő közötti távolság magyarázza azt a fokozódó figyelmet, mely tudományos kutatások és tanácskozások, központi intézkedések, jogszabályi rendelkezések formájában a vállalatok kooperációs kapcsolatainak napjainkban kijut. A szerszámgép hat-hétszáz, egy autóbusz 1800—2000 féle alkatrészt, foglal magában. E cikkek egy része a kereskedelmi forgalomban zik az is, hogyha igaz az állítás, mi lehet az oka? Miért mehet ki hirtelen a divatból az, amiről 15 éven át ódákat zengtek? Többet kérnek az ellátásért? Valóban nőttek az árak, de még így is Spanyolország az egyik legolcsóbb üdülőhely Európában. A szolgáltatásra sem lehet pa- níisz. A spanyolok udvariasak, előzékenyek, a „spanyolos vendégszeretet” náluk még nem üres reklámfogás. Tulajdonképpen egyedül ettől spanyol a spanyol tengerpart, ezenkívül semmi más sem különbözteti meg a többitől. A vad part, túlságosan megszelídült, Beépítették. Űszómeden- cés szállodákkal, texasi késdobá- lókkal, tiroli sörözőkkel, olasz pizzasütőkkel, kínai vendéglőkkel, fülsiketítő disco-klubokkal, valamint szép hólmikkal és ízléstelen kocátokkal telizsúfolt üzletekkel. Kár volt. Más kérdés, hogy a külföldiek üresen maradt helyét belföldi vendégekkel is be lehetne tölteni. Spanyolok azonban csak elvétve fordulnak elő a saját tengerpartjukon. " Mint üdülők. Ahhoz, hogy itt töltség a szabadságukat. még a mostani, aránylag alacsony árakat is lejjebb kellene szállítani. Pedig látszólag nem élnek rosszul az itteniek. Mégis, ha megismerjük életkörülményeiket rájövünk, hogy valóban igaz a mondás: „Spanyólország valami egészen különleges.” Csak más értelemben, ahogy azt az idegeneknek reklámozzák. Vegyük például az átlagfizetéseket: 20—25 ezer peseta. Nagy összeg, 6—7 ezer forintnak felel meg. „Ebből már igazán lehet nyaralni a tengerparton!” — mondhatná erre bárki, de nem a spanyoloknak. Itt ugyanis az asszonyok nem dolgoznak és a fértiak keresetéből általában 6—8—10 gyereket is el kell tartani. kapható áru, másik része viszont kooperációban születő termék. A közúti járműgyártásban lényeges kötelezettségekkel szereplő vállalatok száma meghaladja a százat, azaz elég egyetlen partner gondatlansága, vagy felületessége, s máris veszélybe kerül a kilencvenkilenc társ folyamatos munkájának eredménye. A kooperáció tehát egyszerre üzleti tevékenység és erkölcsi felelősség, s ez utóbbi súlya még nagyobbra nő, ha a gyártó monopolhelyzetben van, azaz partnerei máshová, másokhoz nem fordulhatnak igényeikkel ; esetleg panaszaikkal, megtehetik ezt, ám az már a veszett fejsze nyelének emelgetése. Arról nem beszélve, hogy a panaszkodó, okvetetlenkedő, a jogait komolyan vevő cég könnyen fejére vonja a mulasztó, de nyeregben levő szállító haragját, s legközelebb szerződést sem kötnek vele, „tanulja meg, nem érdemes ugrálni”. Márpedig nagy szükség lenne az ugrálókra, azokra, akik hisznek a munka, s benne a kooperációs munka megszervezhetősé- gének döntő jelentőségében. Nehézségeink tekintélyes része ugyanis nem a dologi javak, eszközök szükségesnél kisebb meny- nyiségére, hanem ezek rossz hasznosítására vezethető vissza, s ebben alaposan részes az akadozó kooperáció. Lusta lónak korbács az abrakja, csakhogy e képletes' szólásban a legtöbb baj éppen a korbáccsal van. Mert sűrűn nem több e holmi, mint kérlelő telefonbeszélgetés, esdeklő hangú sürgető levél. Azaz a „lustaságnak”, a kooperációs kötelezettségek lassú. nem az előírás szerinti minőségű stb. teljesítésének a kötelességmulasztó számúra ritkán támad következménye. • Ami tehát megtehető volt tegnap veszélytelenül, az holnapra is megoldásként kínálkozik, s állandósulnak a zavarok, mivel hatásuk hullámmozgásként terjed. Fgy szállító tíz másikat állít fejére, de mert e tíz legtöbbször szintén kooperál, tucatszám ránthatnak magukkal másokat, mígnem a hatás visszaér oda. ahonnét elindult, s most már azok mondják: nem mi, hanem partnereink a ludasak abban, hogy.., Bűvös körnek tűnhet, de nem az, hanem a rendezetlenség és a szervezetlenség sokszoros kölcsönhatásokkal átitatott szövevénye. Éppen a már cikkünkben említétt közúti járműgyártás bizonyítja be immár hónapok óta — a kooperációs szállítások korábbinál rö- videbb, s mégis betartott határidejével —, hogy a vállalatok termelési együttműködése megszervezhető, kiegyensúlyozható. Amihez kellettek minisztériumi intézkedések, ám elsősorban az szükségeltetett, hogy a cégek belássák: egymásnak partnerek s nem ellenfelek. Megtörténhet ugyan, hogy részérdekeik átmenetileg szembe kerülnek, érdekeik egésze azonban közös utat jelöl ki, s ha hosszú távon boldogulni akarnak, akkor ezen kell járniuk. • A rosszul értelmezett tekintély, a monopolhelyzetre támaszkodó magabiztosság, a kis- és nagyvállalatok méretek s nem feladatok szerinti rangsorolása, a szerződésszegések elsimítása kü- lön-külön is akadálya, s együtt még inkább gátja a kooperációs kapcsolatok egészségessé tételének. Az előbbiekben nem szerepelnek a kooperáció pénzügyi, technikai, technológiai tényezői, s szándékos az egyoldalúság. A tapasztalatok szerint ugyanis szemléleti, munkamódszerbeli fogyatékosságok, felületességek következménye a zavarok többsége, s csak kisebb részük köthető az említett, megfogható elemekhez. Amiből már egyszerű levonni a követkéz, tetést: rendet tenni is elsősorban a fejekben kell, s akkor a partneri kapcsolatokban szintén rend lesz. A dühös ellenfelek rájönnek, hogy társak, haladni nem lökdösődve, hanem összekarolva tudnak. L. G. • Lloret de Mar, a hajdani halászfalu, turista „paradicsommá” alakult. (Fotó: Radó Gyula) Nézzük a megélhetést. Egy kiló hús 300—450 pezeta, magyarul 100—150 forint. Egy kiló kenyér ára 28 pezeta, 1 liter tejért 25— 28 pezetát kérnek. Lakás bőven van, természetesen jó pénzért. Az összkomfortos, modern lakások bérlete 700—800 ezer pezeta egy esztendőre. A luxusnegyedben 10 millió pezetát is elkérnek egy lakásért. A népes családoknak nagy kiadás a gyerekek taníttatása. Az általános iskolákban 5— 800 pezeta a havi tandíj, az egyházi iskolákban ennek a háromszorosa. A középiskolások egy éven keresztül érettségiznek és minden vizsgát külön meg kell fizetni Az egyetemi tandíj 4— 5000 pezeta havonta. Ezzel magyarázható, hogy rendkívül alacsony az iskolázott fia• Megáll az ész ettől a látványtól! De aki ilyen lábbelit vásárol, az úgysem az eszére hallgat. • Jobbra: egy kerthelyiség a sok közül. talok száma. Diplomásuk alig van, pedig egy orvos, vagy egy mérnök havonta egy-másfél millió pezetát is megkereshet. A szülők mégis inkább munkába, mint iskolába küldik a gyerekeiket. Az egyre rohamosabban iparosodó északi országrész már érzi a szakemberek hiányát. Hiába kínálnak a szakképzetteknek magasabb fizetést, előbb az ország belső szerkezetén kellene változtatni ahhoz, hogy a tízgyerekes családok tehetséges gyerekei előtt is megnyíljanak a továbbtanulás kapui. Tengerpart, napfény, kis hotelszoba, andalúz dalokat dúdolgató. kedves, szorgalmas takaritólányok. Nyaranta egész családok érkeznek Andalúziából. Vendégmunkásnak a katalán tengerpartra. A fizetésük nem nagy, de akkor is ebből élnek majd, amikor beköszönt a tél, és kiürülnek a szállodák. A lányok szépek, egyszerűek és igénytelenek. Leghőbb vágyuk, hogy egyszer majd eljöjjön értük egy tüzespillantású andalúz legény és ők még arról a kevés kis szabadságukról is lemondjanak. Az is lehet, hogy már 14 éves korukban kiválasztották számukra a vőlegényt, itt ez a szokás. Az a lány, akinek 20 éves korára sincs párja, vénlánynak számít. Az arák kizárólag vőlegényükkel jelenhetnek meg a nyilvánosság előtt, a házasság pedig egyenlő az „életfogytiglani” otthonüléssel. Szép kis jövő! Kezdem elfogadni, hogy Spanyolország tényleg valami egészen különleges. De ebben, különösen a nőknek, nem sok öröme telhet. Vadas Zsuzsa (Folytatása következik.)
