Petőfi Népe, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-12 / 9. szám

1917. január 12. • PETŐFI NÉPE • 3 SZŐLŐTELEPÍTÉS közös erővel Agrokémiai központ létesül A Szikrai Szőlőtermesztési Rendszerhez mintegy 1600 hektár ültetvény tartozik. Eb­ből ezer a taggazdaságoké. A Kecskemét- szikrai Állami Gazdaság által kezdeménye­zett új termelési módszerhez 16 mezőgazda- sági szövetkezet, vállalat és intézmény csat­lakozott. Az együttműködés bővítését állandó feladatnak tartják. Példa erre az is, hogy nemrég a rendszeren belül, társulási szerző­dést kötöttek a tiszaalpári Búzakalász Ter­melőszövetkezettel közös szőlőültetvény lé­tesítése érdekében. A két gazdaság össze­fogásával a következő esztendőkben 265 hektáron telepítenek. Állami gazdaság és ter­melőszövetkezet között ilyen típusú együtt­működés még kevés van a megyében, ezért mintának is vehetjük, miként lehet élni azok­kal a lehetőségekkel, amelyeket a Miniszter- tanács nemrég hozott határozatai teremtet­tek. Ismeretes, hogy intézkedések történtek az állami támogatás növelésére. Magyar Ferenccel, a Kecske- mét-szikrai Állami Gazdaság igazgatójával a napokban kötött szerződésről beszélgetünk. — Képletesen szólva még meg sem száradt a tinta a társulási szerződésen, amikor már hozzá- kezdtünk a telepítések előkészíté­séhez. Sok egyeztető tárgyalás előzte meg a döntést. A mi meg­állapodásunkban egy sor új elem van, amelyekre még jogszabály sem volt eddig. A terület például a termelőszövetkezet tulajdonában van. Az új ültetvény egyharma­Az egyetemi- főiskolai felvételik idei rendje Február közepéig lehet jelentkezni Ezekben a hetekben döntenek a továbbtanulni szándékozó érett­ségizettek, illetve az idén érett­ségizők, hogy melyik felsőokta­tási intézményben folytatják ta- tanulmányaikat. A választást se­gítendő megjelent a magyar fel­sőoktatási intézményeket, a tanu­lási lehetőségeket és a követel­ményeket ismertető könyv, amely már kapható a boltokban. Rész­letes tájékoztatót ad az elmúlt tanév felvételi tapasztalatairól, a túljelentkezések arányáról, és a minimális felvételi ponthatárok­ról is. Ebből kiderül, hogy az idén érettségizők viszonylag na­gyobb eséllyel pályázhatnak a műszaki egyetemek vegyészmér­nöki és gépészmérnöki karaira, a műszaki főiskolákra, a tudo­mányegyetemek természettudo­mányi karain a tanári szakokra, és a tanárképző főiskolák mate­matika—fizika tanári szakjaira. A felvételi rendet illetően kü­lönben nincs változás a koráb­bi évekhez képest. A felsőokta­tási intézmények nappali tagoza­taira felvételüket kérhetik a kö­zépiskolák utolsóéves tanulói, il­letve azok az érettségizett — ké­pesítőzött — dolgozók, akik a 35. életévüket még nem töltötték be. A középiskolai végzettséggel ren­delkező szakmunkástanulók bár­melyik felsőoktatási intézménybe abban az évben jelentkezhetnek felvételre, amelyben a szakmun­kás-képesítést legkésőbb augusz­tus 31-ig megszerzik. A felvéte­li kérelmeket az érettségi, képe­sítő bizonyítványt kiállító közép­iskola igazgatójához kell benyúj­tani. A munkaviszonyban állók­nak kérelmükhöz a munkáltató írásos javaslatát is mellékelniük kell. Ha a jelentkező a középis­kolát 1975-ben vagy korábban, il­letve esti vagy levelező tagoza­ton végezte, közvetlenül a felső- oktatási intézményhez küldje ké­relmét. A jelentkezők ugyanazon tan­évre csak egy hazai felsőoktatá­si intézménybe kérhetik felvéte­lüket, egyidejűleg azonban pá­lyázhatnak művészeti főiskolára, katonai főiskolára, illetve külföl­di egyetemre is. Néhány egyetem­re és főiskolára jelentkezők a jelentkezési lapon feltüntethetik, hogy — esetleges elutasítás ese­tén hova kérik átirányításukat. A felvételi kérelmet a közép­iskolák február 10—25-ig, a fel­sőoktatási intézmények pedig március 30-ig fogadják el. A mű­vészeti főiskolákra történő je­lentkezésről külön jelenik meg rendelkezés. A felsőoktatási intézmény a jelentkezőt a szabályszerűen elő­terjesztett kérelem alapján leg­alább nyolc nappal a kitűzött vizsgaidőpont előtt felvételi vizs­gára hívja be. A felvételi vizs­gákat június 24 és július 15 kö­zött tartják, kivéve a matemati­ka, a fizika és a biológia írásbeli vizsgákat. Az idén a matematika, a fizika és a biológia felvételi tárgyból megírt közös írásbeli érettségi dolgozat egyúttal meg­felel a főiskolai egyetemi, felvé­teli vizsga írásbeli részének is. A közös írásbeli időpontja 1977. május 23—24. A diákok a ko­rábbiakhoz hasonlóan középisko­lai eredményeik alapján maxi­mum 10 pontot „visznek maguk­kal’- és a felvételi vizsgán újabb maximum 10 pontot szerezhet­nek. (MTI) da lesz a miénk, kétharmada pe­dig a közös gazdaságé. Ez azt is jelenti, hogy az ültetvény létesí­téséhez, majd megműveléséhez szükséges anyagi fedezetet a szer­ződő gazdaságok tulajdonrészük arányában teremtik elő. A szőlő feldolgozásához szükséges fejlesz­téshez is ennek megfelelően já­rulnak hozzá. Az ültetvény kivitelezője és művelője a Búzakalász Termelő- szövetkezet. Köteles gondoskodni az ehhez szükséges anyagokról, eszközökről, munkaerőről. Szük­ség esetén ezekben a témákban az állami gazdaság is támogatást nyújthat. Az ültetvény a Szikrai Szőlőtermesztési Rendszer tech­nológiája alapján jön létre és aszerint is művelik. Az állami gazdaság a rendszer keretében gondoskodik a helikopteres nö­vényvédelemről, szaporítóanyag­ról, támberendezésről. Esetenként egyéb gépi segítséget nyújt. Ha a szükség úgy kívánja, a nyári KISZ-tábor munkaerejének egy részét is ide csoportosítják. Az állami gazdaság a jakab- szállási Népfront Szakszövetkezet­tel, valamint az Egyesült Tisza menti Termelőszövetkezettel is hasonló megállapodásról tárgyal. Mindkét gazdaságban 300—300 hektár új szőlőültetvényt létesíte­nének közös erővel. Mivel a telepítésen és művelé­sen túlmenően a szőlő feldolgozási lehetőségének bővítése is fontos, az érintett üzemek középtávú ter­veik elkészítése során számolnak a szükséges fejlesztési alappal. Magyar Ferenc elmondja, hogy a napokban az említett két terme­lőszövetkezettel is aláírják a meg­állapodást. Ez azt jelenti, hogy 1982-ig társulásos alapon megkö­zelítően 900 hektár új szőlőültet­vényt létesítenének. A közös telepítésekhez sok se­gítséget tud adni az agrokémiai központ, melynek tervezete elké­szült. Létrehozásához mintegy 80 millió forint beruházásra van szükség. A gazdaság igazgatója elmond­ja: — A központ feladata lesz a vegyszerek beszerzése, tárolása, a területre való kijuttatása, illetve felhasználása. Ellátja majd altör- zet szállítási feladatait. Létre­hoznak egy teherpályaudvart, ahol speciálisan képzett szakem­berek megfelelő gépek alkalma­zásával végzik a korszerű árura­kodást. Szerepel a feladatok kö­zött talajjavítás, útépítés, szakem­berek bevonásával egységes nö­vényvédelmi és tápanyagutánpót­lási technológia kidolgozása, kí­sérletek végzése és értékelése. íme, néhány mondatban az új intézmény legfontosabb tenniva­lói. Indításhoz a tervezet szerint 20—25 millió forint szükséges. Hatásköre mintegy 30 ezer hek­tár mezőgazdaságilag művelt te­rületre terjednek ki. Létrehozá­sának előkészületei megkezdődtek — hangoztatja végezetül Magyar Ferenc. K. S. A határon még úgy tűnt. hogy Európából mindenki a spa­nyol tenger­partra igyek­szik. Később, amikor végre elhelyezked­tünk a szállo­dában, s elége. detten vettü k tudomásul, hogy a bábeli nyelv­zavarban nem éppen szerény kisebbséget képvisel az ékes magyar beszéd, kiderült még egy és más. Például, hogy a több mint 15 éve tartó turisz­tikai konjunk­túra, az idén kezd alább­hagyni. A szezon egyenest siral­masan indult. A szállodatu­lajdonosok fű- höz-fához kapkodtak, hogy lakó­kat szerezzenek az üresen kongó szobákba. Erre eddig még nem volt példa. Nyár közepére ugyan megteltek az olcsóbb kategóriák­ba sorolt szállodák, de a nagy fényűzéssel berendezett luxusho­telekben fele annyi hely kelt el, mint máskor. Beszélgettünk jól értesült ide­genforgalmi szakemberekkel, akik gondterhelten ráncolták a homlo­kukat. A változás nemcsak a tu­rizmus „Mekkáivá” felduzzasztott hajdani kis halászfaluk lakosait érintette kellemetlenül, hanem az egész ország gazdaságát. Lloret de Mar csak egy pi- rinyó kis folt a térképen, az üdülőhelyek közül is egyike a legkisebbeknek. Lakosainak szá­ma 10 ezer. A nyaranta ideözön- lő turisták száma viszont megha­ladja a 100 ezret. Ennyi ember üdültetése akkor is kifizetődő, ha szolídak az árak. Eddig még min­denki jól járt. Az ország deviza­jövedelmének fele az idegenfor­galomból származott, ezenkívül egymillió lakosnak adott munkát és biztos megélhetést és a vendé­gek is úgy érezték, hogy megkap­ják a pénzükért, ami jár. Akkor mi változott mégis Spa­nyolországban? Elsősorban a po­litikai helyzet. Bár mindössze annyi történt, hogy Franco halá­lával, az általa képviselt fasiszta diktatúra korszaka is lezárult anélkül, hogy gyökeresen meg­változtatta volna az ország el­Spanyol tengerpart — „spanyolos” jelleg nélkül avult társadalmi szerkezetét,' de a gazdag NSZK-beli turistáknak ez is elég ok volt arra, hogy távol- maradásukkal tüntessenek a ré­gi rendszer mellett. A turizmus kedvezőtlen alaku­lásában közrejátszott az is, hogy Franciaország és Nagv-Britannia súlyos gazdasági gondokkal küzd A növekvő infláció a nyaralóven. dégek csökkenésén is lemérhető. „Spanyolország kimegy a divat­ból-’ — adta hírül olvasóinak, az egyik legnagyobb nyugatnémet képes magazin, a Stern. A cím mindenesetre hangzatos, ugyan­akkor óhatatlanul mellékívánko­• Szorult némi szellemesség is, nemcsak gúny abba az üzemi bölcsességbe, hogy a kötbért bár­meddig forgácsolják, alkatrész nem lesz belőle. Amit kézenfekvő úgy értelmezni, mint a vállalatok közötti kapcsolatok sajátos ízű kritikáját, a kooperáció görbe tük­rét. Sajnos, a kritika indokolt, a görbe tükör a valóságot mutatja. Sok a gond, s még több a buktató a gazdasági élet e terepén. Nem­csak perek, kötbérek, a vitás ügyekről készült jegyzőkönyv-he­gyek bizonyítják ezt, hanem azok az ismétlődő zavarok is, amelye­ket előre számításba vehet szinte valamennyi vállalat, ha vannak kooperációs partnerei. Megközelíti az ezerhatszázat a szocialista ipar vállalatainak szá­ma, s ez csak az ipar! Ha most a többi népgazdasági területen levő termelői egységeket, intéz­ményeket is figyelembe vesszük, akkor már némi sejtelmünk lehet a cégek közötti kooperációs kap­csolatok bonyolultságáról, holott a puszta számok vezérlik okos­kodásunkat. Toldjuk meg tehát egy további adalékkal az eddigie­ket, mégpedig azzal, hogy ha­zánkban több, mint egymillió termékfélét állítanak elő. Egy­millió buktató? Ezt persze túlzás lenne feltételezni, azt viszont nem. hogy minél bonyolultabb, sokrétűbb a végtermékek kibocsá­tóinak feladata, annál nagyobb a kooperáció szerepe. A zavartalan kooperációé természetesen. Amire jónéhány helyen azt mondják, szép álom, legalábbis a mai ta­pasztalatokhoz mérve. A kettő közötti távolság magyarázza azt a fokozódó figyelmet, mely tudo­mányos kutatások és tanácskozá­sok, központi intézkedések, jog­szabályi rendelkezések formájá­ban a vállalatok kooperációs kapcsolatainak napjainkban ki­jut. A szerszámgép hat-hétszáz, egy autóbusz 1800—2000 féle alkatrészt, foglal magában. E cikkek egy ré­sze a kereskedelmi forgalomban zik az is, hogyha igaz az állítás, mi lehet az oka? Miért mehet ki hirtelen a divatból az, amiről 15 éven át ódákat zengtek? Többet kérnek az ellátásért? Valóban nőttek az árak, de még így is Spanyolország az egyik legolcsóbb üdülőhely Európában. A szolgáltatásra sem lehet pa- níisz. A spanyolok udvariasak, előzékenyek, a „spanyolos ven­dégszeretet” náluk még nem üres reklámfogás. Tulajdonképpen egyedül ettől spanyol a spanyol tengerpart, ezenkívül semmi más sem különbözteti meg a többitől. A vad part, túlságosan meg­szelídült, Beépítették. Űszómeden- cés szállodákkal, texasi késdobá- lókkal, tiroli sörözőkkel, olasz pizzasütőkkel, kínai vendéglők­kel, fülsiketítő disco-klubokkal, valamint szép hólmikkal és ízlés­telen kocátokkal telizsúfolt üzle­tekkel. Kár volt. Más kérdés, hogy a külföldiek üresen maradt helyét belföldi vendégekkel is be lehetne tölte­ni. Spanyolok azonban csak el­vétve fordulnak elő a saját ten­gerpartjukon. " Mint üdülők. Ah­hoz, hogy itt töltség a szabadsá­gukat. még a mostani, aránylag alacsony árakat is lejjebb kellene szállítani. Pedig látszólag nem él­nek rosszul az itteniek. Mégis, ha megismerjük életkörülményeiket rájövünk, hogy valóban igaz a mondás: „Spanyólország valami egészen különleges.” Csak más értelemben, ahogy azt az idegeneknek reklámozzák. Ve­gyük például az átlagfizetéseket: 20—25 ezer peseta. Nagy összeg, 6—7 ezer forintnak felel meg. „Ebből már igazán lehet nyaralni a tengerparton!” — mondhatná erre bárki, de nem a spanyolok­nak. Itt ugyanis az asszonyok nem dolgoznak és a fértiak kere­setéből általában 6—8—10 gyere­ket is el kell tartani. kapható áru, másik része viszont kooperációban születő termék. A közúti járműgyártásban lényeges kötelezettségekkel szereplő válla­latok száma meghaladja a szá­zat, azaz elég egyetlen partner gondatlansága, vagy felületessége, s máris veszélybe kerül a kilenc­venkilenc társ folyamatos munká­jának eredménye. A kooperáció tehát egyszerre üzleti tevékeny­ség és erkölcsi felelősség, s ez utóbbi súlya még nagyobbra nő, ha a gyártó monopolhelyzetben van, azaz partnerei máshová, má­sokhoz nem fordulhatnak igé­nyeikkel ; esetleg panaszaikkal, megtehetik ezt, ám az már a ve­szett fejsze nyelének emelgetése. Arról nem beszélve, hogy a pa­naszkodó, okvetetlenkedő, a jo­gait komolyan vevő cég könnyen fejére vonja a mulasztó, de nye­regben levő szállító haragját, s legközelebb szerződést sem köt­nek vele, „tanulja meg, nem ér­demes ugrálni”. Márpedig nagy szükség lenne az ugrálókra, azokra, akik hisz­nek a munka, s benne a koope­rációs munka megszervezhetősé- gének döntő jelentőségében. Ne­hézségeink tekintélyes része ugyanis nem a dologi javak, esz­közök szükségesnél kisebb meny- nyiségére, hanem ezek rossz hasznosítására vezethető vissza, s ebben alaposan részes az akadozó kooperáció. Lusta lónak korbács az abrakja, csakhogy e képletes' szólásban a legtöbb baj éppen a korbáccsal van. Mert sűrűn nem több e holmi, mint kérlelő tele­fonbeszélgetés, esdeklő hangú sür­gető levél. Azaz a „lustaságnak”, a kooperációs kötelezettségek las­sú. nem az előírás szerinti minő­ségű stb. teljesítésének a köteles­ségmulasztó számúra ritkán támad következménye. • Ami tehát megtehető volt tegnap veszélytelenül, az holnap­ra is megoldásként kínálkozik, s állandósulnak a zavarok, mivel hatásuk hullámmozgásként ter­jed. Fgy szállító tíz másikat állít fejére, de mert e tíz legtöbbször szintén kooperál, tucatszám ránt­hatnak magukkal másokat, míg­nem a hatás visszaér oda. ahon­nét elindult, s most már azok mondják: nem mi, hanem part­nereink a ludasak abban, hogy.., Bűvös körnek tűnhet, de nem az, hanem a rendezetlenség és a szervezetlenség sokszoros kölcsön­hatásokkal átitatott szövevénye. Éppen a már cikkünkben említétt közúti járműgyártás bizonyítja be immár hónapok óta — a koope­rációs szállítások korábbinál rö- videbb, s mégis betartott határ­idejével —, hogy a vállalatok termelési együttműködése meg­szervezhető, kiegyensúlyozható. Amihez kellettek minisztériumi intézkedések, ám elsősorban az szükségeltetett, hogy a cégek be­lássák: egymásnak partnerek s nem ellenfelek. Megtörténhet ugyan, hogy részérdekeik átme­netileg szembe kerülnek, érdekeik egésze azonban közös utat jelöl ki, s ha hosszú távon boldogulni akarnak, akkor ezen kell járniuk. • A rosszul értelmezett tekin­tély, a monopolhelyzetre támasz­kodó magabiztosság, a kis- és nagyvállalatok méretek s nem feladatok szerinti rangsorolása, a szerződésszegések elsimítása kü- lön-külön is akadálya, s együtt még inkább gátja a kooperációs kapcsolatok egészségessé tételé­nek. Az előbbiekben nem szere­pelnek a kooperáció pénzügyi, technikai, technológiai tényezői, s szándékos az egyoldalúság. A ta­pasztalatok szerint ugyanis szem­léleti, munkamódszerbeli fogyaté­kosságok, felületességek következ­ménye a zavarok többsége, s csak kisebb részük köthető az említett, megfogható elemekhez. Amiből már egyszerű levonni a követkéz, tetést: rendet tenni is elsősorban a fejekben kell, s akkor a part­neri kapcsolatokban szintén rend lesz. A dühös ellenfelek rájönnek, hogy társak, haladni nem lökdö­sődve, hanem összekarolva tud­nak. L. G. • Lloret de Mar, a hajdani halászfalu, turista „paradicsommá” alakult. (Fotó: Radó Gyula) Nézzük a megélhetést. Egy kiló hús 300—450 pezeta, magyarul 100—150 forint. Egy kiló kenyér ára 28 pezeta, 1 liter tejért 25— 28 pezetát kérnek. Lakás bőven van, természetesen jó pénzért. Az összkomfortos, modern lakások bérlete 700—800 ezer pezeta egy esztendőre. A luxusnegyedben 10 millió pezetát is elkérnek egy lakásért. A népes családoknak nagy kiadás a gyerekek tanítta­tása. Az általános iskolákban 5— 800 pezeta a havi tandíj, az egy­házi iskolákban ennek a három­szorosa. A középiskolások egy éven keresztül érettségiznek és minden vizsgát külön meg kell fizetni Az egyetemi tandíj 4— 5000 pezeta havonta. Ezzel magyarázható, hogy rend­kívül alacsony az iskolázott fia­• Megáll az ész ettől a látvány­tól! De aki ilyen lábbelit vásárol, az úgysem az eszére hallgat. • Jobbra: egy kerthelyiség a sok közül. talok száma. Diplomásuk alig van, pedig egy orvos, vagy egy mérnök havonta egy-másfél mil­lió pezetát is megkereshet. A szü­lők mégis inkább munkába, mint iskolába küldik a gyerekeiket. Az egyre rohamosabban iparosodó északi országrész már érzi a szakemberek hiányát. Hiába kí­nálnak a szakképzetteknek maga­sabb fizetést, előbb az ország bel­ső szerkezetén kellene változtatni ahhoz, hogy a tízgyerekes csalá­dok tehetséges gyerekei előtt is megnyíljanak a továbbtanulás kapui. Tengerpart, napfény, kis hotel­szoba, andalúz dalokat dúdolgató. kedves, szorgalmas takaritólányok. Nyaranta egész családok érkez­nek Andalúziából. Vendégmun­kásnak a katalán tengerpartra. A fizetésük nem nagy, de akkor is ebből élnek majd, amikor bekö­szönt a tél, és kiürülnek a szállo­dák. A lányok szépek, egyszerűek és igénytelenek. Leghőbb vágyuk, hogy egyszer majd eljöjjön értük egy tüzespillantású andalúz le­gény és ők még arról a kevés kis szabadságukról is lemondja­nak. Az is lehet, hogy már 14 éves korukban kiválasztották számukra a vőlegényt, itt ez a szokás. Az a lány, akinek 20 éves korára sincs párja, vénlánynak számít. Az arák kizárólag vőlegé­nyükkel jelenhetnek meg a nyil­vánosság előtt, a házasság pedig egyenlő az „életfogytiglani” ott­honüléssel. Szép kis jövő! Kezdem elfo­gadni, hogy Spanyolország tény­leg valami egészen különleges. De ebben, különösen a nőknek, nem sok öröme telhet. Vadas Zsuzsa (Folytatása következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents