Petőfi Népe, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-08 / 6. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1977. január 8. Suarez-Schmidt-találkozó Madridban események sorokban MOSZKVA _____ Ale kszej Koszigin szovjet mi­niszterelnök táviratban üdvözölte Li Kuan Jut, a Szingapúri Köz­társaság miniszterelnökét, hiva­talba lépése alkalmából. (TASZSZ) HANOI______________________ Ja nuár 11-re összehívták a Vietnami Szocialista Köztársaság nemzetgyűlésének soron követke­ző ülésszakát. (MTI) HAVANNA___________________ A kubái külügyminisztérium meghívására Havannába érkezett Vitor Alves, a portugál legfel­sőbb forradalmi tanács tagja. A havannai Jósé Marti repülőtéren Isidoro Malmierca külügyminisz­ter fogadta a vendégeket. (TASZSZ) ROMA_______________________ Enrico Berlinguer, áz OKP fő­titkára Bukarestben tett kétna­pos látogatásról pénteken visz- szaérkezett Rómába. Sergio Segre, aki Berlinguert elkísérte a látogatásra, „érdekesnek” és hasznosnak minősítette a tárgya­lásokat. (Reuter) ANKARA ____________________ Mínus z harminc fok alá esett a hőmérséklet Törökország kele­ti területein. Anatoliában három vadász megfagyott; Ankara kör­nyékén d földrengések miatt hajléktalanná váltak sátrait több táborban elsodorta a hóvihar. BUENOS AIRES ___________._ Bueno s Aires-i hírek szerint Argentína, a világ egyik legje­lentősebb marhahústermelője húst szándékozik importálni en­nek célja a hazai árak csökken­tése lesz. Argentínában ugyanis 1976. decemberében 21,7 száza­lékkal emelkedtek a húsárak. WASHINGTON Gazdaságpolitikai elképzelések­ről tárgyalt legközelebbi mun­katársaival, köztük Walter Mon­dale megválasztott alelnökkel (baloldalt) James Carter, az USA rövidesen hivatalba lépő új el­nöke. (Telefoto — AP—MTI— KS) A hivatalos látogatáson Spa­nyolországban tartózkodó Hel­mut Schmidt nyugatnémet kan­cellár csütörtök este Madridban találkozott Adolfo Suarez spa­nyol miniszterelnökkel. Schmidt kancellár közvetlenül Madridba érkezése után, csütör­tökön 45 percen át tanácskozott Felipe Gonzalezzel, a Spanyol Szocialista Munkáspárt főtitká­rával. Gonzalez kijelentette, hogy a megbeszélésen az ország jelen­legi politikai és gazdasági hely­zetéről volt szó. Közben Spanyolországban foly­tatódnak a politikai tüntetések. Csütörtökön Pamplonában nagy tömegek vonultak fel a város ut­cáin, követelve a közkegyelem ki­hirdetését, és átfogó politikai re­formok bevezetését. A rendőrség brutálisan közbeavatkozott és öt tüntetőt megsebesített. Közülük kettőt kórházba kellett szállítani. Pénteken összeült az ellenzéki pártokat tömörítő kilencek bi­zottságának munkacsoportja, hogy közös álláspontot alakítsa­nak ki, mielőtt a kormánnyal megkezdenék a tárgyalásokat a parlamenti választások megtartá­sának módozatairól. Santiago Carillo, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára párt­Aczél Endre, az MTI tudósítója jelenti: Egy nappal Csou En-laj halálá­nak egyéves évfordulója előtt Pe­king szívében, a Mennyei Béke Kapuja előtti kőoszlopokon meg­jelentek a megemlékezés koszo­rúi. A koszorúk elhelyezése látható­an spontánul folyik. Az MTI tu­dósítója tanúja volt annak, ami­kor egy szemüveges diák az első színes, Csou En-laj portréjával díszített papírkoszorút az oszlop­ra erősítette. E koszorú küldői — nevezetes módon — a Csing Hua műszaki egyetem elektronikai fa­kultásának diákjai, vagyis ugyan­azok, akik elöljáróik manipulá­cióit követve néhány hónappal ezelőtt a leglelkesebben vitték a Csou emlékét is befeketítő, Teng Hsziao-ping elleni kampányt. Időközben, ugyancsak pénte­ken délután, a Tienanmen téri ,.A szovjet—egyiptomi kapcso­latok megjavítása rendkívül fon­tos, különösen a jelenlegi sza­kaszban, amikor folynak az elő­készületek a genfi közel-keleti konferencia felújítására” — je­lentette ki Musztafa Kamel Mu­rad. az egyiptomi szocialista—li­berális párt vezetője a kairói te­levízióban megtartott, kerekasz- tal-beszélgetésen. A beszélgetés másik résztvevő­je, Khaled Mohieddin, a nemzeti haladó (baloldali) párt elnöke visszautasította bizonyos egyip­ja követendő politikájáról nyi­latkozott Madridban a UPI tu­dósítójának. Kifejezte reményét, hogy a kormány hozzájárul a Spanyol Kommunista Párt törvé- nyesítéséhez. Ha Suarez nem hajlandó megtenni ezt a lépést — mondotta —, súlyos nehézsé­gekre számíthat. „ellenforradalmi incidens” dolgá­ban igazságot követelő csütörtöki tacepao mellett megjelent egy újabb, hosszú plakátsor is, amely a hatóságok által levert 1976 áp­rilisi Tienanmen téri tüntetést „forradalmi tömegmozgalomnak”, „kitűnő dolognak” nevezi. Nyilvánvaló, hogy a népszerű Csou En-laj közel egyéves el- feiedettségéért a tömegek a „né­gyek bandáját” okolják. Most már nyíltan kimondják, hogy a Csou emléke előtt tisztelgő Ti­enanmen téri koszorúk tízezreit a „négyek” vitték el teherautók­kal a tüntetés előtti éjszakán, mégpedig úgy, hogy a koszorúk egynémelyikét — mondja a csü­törtöki tacepao — „meg is ta­posták”. Az MTI tudósítójának értesülé­se szerint Kína egyik nagy vidé­ki rádióadója, a tibeti csütörtö­kön a következőket olvasta be: tömi köröknek a szovjet kor­mány közel-keleti politikájával kapcsolatos koholmányait, és ki­jelentette, hogy a Szovjetunió­nak, a genfi konferencia társel­nökének álláspontja továbbra is világos: követeli, hogy vonják ki az izraeli csapatokat az összes megszállt területekről, hozzanak létre független palesztin államot, a Palesztin Felszabadítási Szer­vezetet ismerjék el a Palesztinái arab nép egyedüli törvényes kép­viselőjének és síkraszáll azért, hogy a PFSZ is vegyen részt a genfi tanácskozáson. Carillo kijelentette, tekintettel a kialakult realitásokra, a Spa­nyol Kommunista Párt nem kö­veteli az országban létesített amerikai katonai támaszpontok felszámolását és támogatja a Madrid csatlakozását az Európai Gazdasági Közösséghez. (AFP, UPI. EFE) „A négyek bandája halálra ül­dözte Csou En-laj miniszterelnö­köt, aki megbosszulatlanul hunyt el. A számlát még nem egyenlí­tettük ki. Azt akarjuk, hogy Csou miniszterelnök elhunyté­nak egyéves évfordulóján Csiang Csinget, Csang Csun-csiaot, Van Hung-vent és Jao Ven-juant — e történelmi bűnözőket, akiknek bűneire a halál a legkisebb bün­tetés — őrizet alatt, a tisztelt és szeretett Csou miniszterelnök portréjával szemközt nyilvános bírósági tárgyalásnak vessék alá.” Nem tudni, mi indította a ti­beti rádiót arra, hogy nyilvános tárgyalást követeljen a „négyek­nek”, még kevésbé, van-e alapja egyáltalán az olyan föltételezé­seknek, hogy a vezetés nyilváno­san ki akarná teregetni Csiang Csingnek valamennyi ügyét. (MTI) Waldheim tárgyalásai Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár csütörtökön ismét megkezdte diplomáciai tanácskozásait a közel-keleti helyzetről, illetve a genfi konferencia összehívásának lehetőségéről. A főtitkár Abdel Magid egyiptomi ENSZ-nagykö- vettel találkozott. A közel-kelet problematikája hírügynökségi je­lentések szerint szóba került azon a megbeszélésen is, amelyet Waldheim, a Szovjetunió újonnan kinevezett ENSZ-nagykövetével, Oleg Trojanovszkijjal folytatott. • Schmidt kancellárt fogadta Adolfo Suárez spanyol kormányfő. (Telefoto—AP—MTI—KS.) Ismét koszorúk a Tienanmen téren Az egyiptomi-szovjet kap csőlátókról Modena szomorú évfordulója A ki már járt Modenában. **■ vagy Szándékában áll oda­utazni, bizonyosan tudja, hogy a jellegzetes olasz települések egyi­ke, amely a régi római, úgyne­vezett emiliai, germán területek­re átvezető útvonal mentén lé­tesült. Határozott karakteres ar­cát a kora középkortól kezdve alakítottá maradandóan az akko­ri kultúrák architektúrája, ízlé­se és felfogása. A nevezetes. Ghirlandinának mondott Dóm alapkövét 1099-ben helyezték el. Modena a fejlett mezőgazdaságú Fó-síkság egyik központja, emel­lett néfiany egészen kiemelkedő iparággal is rendelkezik. A vá­rosban és környékén találhatók a híres Ferrari és Maserati autók üzemei, továbbá a nemkülönben ismert Sassuolo kerámia ipará­nak telephelyei. A város és a tartomány számos turisztikai ér­dekességgel szolgál. Modena az olasz radikális, bal­oldali munkásmozgalom egyik nagy történelmi fellegvára volt és az jelenleg is. Munkásmozgal­ma történetének egyik tragikus, szomorú dátuma 1950. január 9. Ezen a napon hat sztrájkoló munkás esett áldozatul az akkori idők vad rendőrterrorjának. A szomorú évforduló és korabeli esemény előzményeihez tartozik, hogy az említett autógyárak nyersanyagának ellátására is termelő modenai vasöntödék tu­lajdonosa, a nagyiparos Orsi 1949 karácsonya előtt 560 munkást az utcára tett. Ez a sajátos ünnepi „ajándék” kihívta a modenai munkásság heves tiltakozását. sztrájkmegmozdulásait, amelyek természetszerűleg átcsúsztak az 1950-es újév elejére, amikor az akciók hevessége fokozódott. Ezek voltak a közvetlen előzmények, amelyeknek és a hat munkás ér­telmetlen halálának megértésé­hez azt. is tudni kell, hogy ekkor már Olaszország-szerte évek óta tartó politikai megrázkódtatások, sokszor a vérességig fajuló osz­tályösszecsapások zajlottak. Miután az antifasiszta ellenál­lásban létrejött széles társadalmi erők összefogását a keresztény- demokrata és szociáldemokrata vezetők Amerika-barát „hideg- háborús”, kommunistaellenes po. litikájukkal megtörik, egymást követték a súlyos politikai har­cok fejleményei. 1948. július 14- én Palmiro Togliatti ellen is me­rényletet követtek el Rómában, a képviselőház bejáratánál. Ez­után szüntelen feszültségben élt az olasz nép. Egész 1949 folya­mán kiterjedt és drasztikus rend­őri fellépésekkel kísérelték meg elejét venni a demokratikus erők törekvéseinek. Ebben a légkörben határozza el Orsi úr 560 munká­sának elbocsátását. Orsi, ellentétben a baloldali és antifasiszta Ferrari családdal, a háború utolsó időszakában is ak­tív fasiszta vezető és nem érzi jól magát az ellenállás aranyér­mével kitüntetett, számos hős fiát elvesztett Modena, a kommunis­ta-szocialista közigazgatású város és tartomány társadalmi közegé­ben. A maga részéről az antifa­siszta város és az ország anti­fasiszta orientálódása ellen a gyáriparosok régi bevált módsze­rével, a munkáselbocsátásokkal. a munkanélküliség rémével kí­vánt küzdeni. A partizánváros impozáns egységében szállt szem­be a reakciós tőke helyi képvi­selőjével. A kommunista polgár- mester Alfeo Corrassori a kor­mány helyi képviselőihez, a pre­fektushoz és a rendőrkapitány­ság vezetőjéhez fordult aggodal­mát kifejezendő azért, hogy Or­si nem hajlandó döntésén változ­tatni. Felhívta tárgyalópartnerei­nek figyelmét arra, hogy Orsi el­járása sérti a nemrég, 1947-ben elfogadott antifasiszta szellemű, köztársasági alkotmányt, a mun­kások munkához való jogát. (Az olasz alkotmány első cikkelyében deklarálja a munka jelentőségét a köztársaság létében; „Olaszor­szág a munkán alapuló köztársa­ság.”) A polgármester közbenjá­rása csakúgy, mint a szakszer­vezeti vezetők kísérletei a Mo­denában kialakult helyzet törvé­nyes keretek közötti rendezésére, nem találnak meghallgatásra. Orsi megszakítja tárgyalásait a szakszervezettel, s ezután írják ki 1950. január 9-én 10 órára a tiltakozó sztrájkot. Aznap reggelre a környező vá­rosok rendőri erőinek Modenába való összevonásával rendezte erő­demonstrációját a nagytőke a munkások megmozdulásával szemben. A rendőrség hamarosan a vérontás gépezetévé vált. A szakszervezet funkcionáriusai a sztrájk kezdete előtt újra felke­resték, a tárgyalások céljával, az öntödék tulajdonosát. Orsi úr azonban eltávozott a helyszínről. Torinóba utazott. Tíz óra után kezdtek gyülekezni a sztrájkoló munkások és tiltakozó gyűlésük­re a városközpont irányába tar­tottak. A rendőrség könnyfakasz­tó bombákkal és sortűzzel tar­tóztatja fel őket. Ekkor még csak sebesülések történnek, majd a szétszóródó munkások egy cso­portjára leadott újabb sortűz után mindjárt ketten holtan ma­radnak egy vasúti átjáróban. A további példátlan rendőri túlka­pások áldozataiként újabb négy munkás veszti életét. További 25, tűzfegyver okozta sérültet szállítanak kórházba, és igen so­kan megsebesülnek az összetű­zésekben, verekedésekben. Az összetűzések lezajlásával 70 ezer fős tömeg fegyelmezett, egységes, figyelmeztető fellépésére került sor, amelyre a rendőrség már nem mert reagálni. Modena és az olasz munkás- osztály gyásza megrendítő volt. Hat nemzetiszínű zászlóba bur­kolt koporsó fedte a mártírok te­temét. A temetésre, január 11-re. újból összegyűlt modenaiakhoz Palmiro Togliatti szólt. Kifejezés­re juttatta az olasz kommunis­táknak, az olasz munkásoknak azt a kívánságát, hogy Olaszor­szágból olyan ország váljék, amelyben „szent a munkások élete, szent az állampolgárok munkához való joga. joguk a sza­badságra és a békére”. Togliatti ezen a napon nem­csak gyászbeszédet mondott. Élet­társával, Nilde Jottival örökbe­fogadta és felnevelte az egyik halott, Arturo Malagoli, kiskorú leányát. Marisa Togliatti Mala­goli ma pszichológus. Nilde Jot- tit pedig 1976. június 20-án Mo­denában a szavazatok abszolút többségével, a kommunista párt parlamenti képviselőjévé válasz­tották. Pankovics József NAPI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR Űj elnök, régi gondok Brüsszelben sokan úgy fogal­maztak: Roy Jenkins tisztsége talán a legkevésbé irigylésre méltó manapság Nyugat-Európá- ban. Pedig a Brit Munkáspárt hajdani jobboldali alvezére te­kintélyes íunkcjót nyert el: az Európai Gazdasági Közösség leg­főbb végrehajtó szervének élén a gaulleista Francois Xavier Or- toli utódja. Nos, az európai közösségek bi­zottsága — erre a névre hallgat a csúcsszerv — csakugyan nincs könnyű helyzetben. Az utóbbi esztendőkben ugyanis a kilen­cek”, vagyis a szűkebb kör: a Közös Piac tagállamai már szin­te felhagytak a korábban dátu­mokhoz kötött integrációs menet­rend felelevenítésével, a beértek néhány végenélküli vitával. A nyugat-európai politikai unió gaz­dasági feltételei egyre romlottak, ső1j. ma már a tagállamok között heves viták lángja is gyakran íellobban. Jenkinsre várna a feladat, hogy ezeket a nézeteltéréseket — a csúcsszerv tekintélyével — el­simítsa. Csakhogy a brit íont- Sterling romlásai, az olasz gazda­sági válság feszültsége, a nyu­gatnémet munkanélküliség ten­denciája, a francia kormányzat élesedő ellenállás egyenként is elegendő lenne ahhoz, hogy el­vonja a figyelmet a icüiön-külön és együttesen is mind súlyosabb bajokkal küszködő tagállamok összekapcsolására irányuló törek­vésekről. Hasztalan idézte beiktatási be­szédében Jenkins a nyugat-euró­pai unió atyját: Jean Monnet idejében más képet mutatott a tőkés Európa, mint ma. Akkor még az egységes Nyugat-Európa megteremtését — a politikai célt — a gazdasági eszközök híven szolgálták. Napjainkban azonban a tagállamokat más-más gazda­sági célok és érdekek vezérlik: ami jó az egyiknek, sérti a má­sikat. Az olasz—francia borháború, a mezőgazdasági termékek ár­rendszerének megváltoztatása, vagy fenntartása, egyes orszá­gok hirtelen hozott védővám­rendelkezései, a tőkés Európa és az Amerikai Egyesült Államok rivalizálása a világpiacon — mind-mind olyan tényező, amely az egység helyett az önös nem­zeti érdekeket helyezi előtérbe. Az új elnök tehát a régiek mellett új gondokkal is kell, hogy szembenézzen. Testületének nézetkülönbségéről már az első ülésen meggyőződhetett. A tiszt­ségek felosztását ugyanis mara­toni hosszúságú, csaknem 14 órán át tartó heves vita előzte meg. Csütörtök este helyett csak pén­tek reggel dőlt el, hogy melyik állam képviselője milyen posztra kerül majd az EGK miniszter­tanácsának nevezett testületben. Ami még ennél ia magasabbra szítja majd az ellentétek láng­ját, az még hátra van: az európai közösségek bizottságára vár a feladat, hogy egyetértésre, együttműködésre és közös cse­lekvésre serkentse a mindinkább széthúzó tagállamokat. (KS) A nyílt várospolitika jegyében (Folytatás az 1. oldalról) dezők számos tervezett létesít­mény — könyvtár, múzeum, if­júsági park, úttörőház stb. — helyét, elkészültének időpontját. A lakásépítés és az óvodai he­lyek várható gyarapodása azon­ban kétség kívül „vezetett” a fó. rum témái között. A válaszok a tervek és az eredmények mellett részletesen foglalkoztak a gon­dokkal'is.' Nem'titkolták 'á város .vezetői,, hpgjf üffcvhßlyfgt ban eddig is tetemes részt vállaló üzemi kollektívák társadalmi munkájára a jövőben is számí­tanak. Ismertette a fórum részt­vevőivel Gódor József a nagy­családosok lakásgondjának fel­számolására tervezett városi ak­ciót. A nyugdíjasok háza és az újabb ifjúsági ház tervei felől érdeklődők is megnyugtató vá­laszt kaphattak. Egyben örömmel vehették tudomásul a vezetők, hogy ezek a kezdeményezések is kedvező visszhangra találtak. A fórum szervesen illeszkedett az új várospolitikai törekvések­be, a tájékoztatás nyilvánosságá­nak kiszélesítési folyamatába. Másodízben vállalkoztak a me­gyeszékhely vezetői ilyen talál­kozóra. A rendezvény sikerét az élénk érdeklődés mellett ügysze­retetről tanúskodó felkészültsé­gük is bizonyította.-bLj au., óim .langutívgena Sokan és sokszor méltatták gnáílí#! város iéfötekébtfifcáJíá&wjtt társadalmi munkát, a szocialista brigádok kezdeményezéseit. A csütörtök esti fórum újszerű és szép méltatása volt ezeknek az áldozatoknak. Ugyanakkor smét bizonyossá vált, hogy a jövőben is a széles nyilvánosságot élvező várospolitikával lehet a legtöbb erőt mozgósítani a megyeszék­hely fejlesztésére. Olyan prog­rammal, amely épít a lakosság tájékoztatására, igényeire. Zs. A. A szovjet-amerikai kapcsolatok javításáról A szovjet—amerikai kapcsola­tok javításának lehetőségeiről írt cikket Marshall Schulmann pro­fesszor, a Columbia Egyetem orosz intézetének igazgatója a Za Rubezsom című szovjet hetilap legújabb számában. „Az Egyesült Államokban az új adminisztráció hatalomra ke­rülése mindig együtt jár a poli­tikai vonal felülvizsgálatával és új javaslatok felvetésével. A kölcsönös érdeklődésre szá­mot tartó feladatok közül az egyik legfontosabb a katonai versengés megfékezése. Ha a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok politikai vezetőinek eltö­kélt szándéka, hogy leküzdjék a bonyolult akadályokat és a kato­nai versengést ellenőrzés alá von­ják (szerintem James Carter megválasztott amerikai elnöknek ez a szándéka), akkor ez a szov­jet—amerikai kapcsolatok javu­lását nagymértékben elősegítené, az is világos, hogy a jó gazdasági együttműködés elősegítheti a po­litikai kapcsolatok javítását” — írja Schulmann. A kapcsolatok megjavításához vezető lépések számbavételénél figyelmet kell fordítani az euró­pai biztonsági és együttműködési értekezlet „harmadik kosarára”. A dokumentumban foglaltak gya­korlati megvalósítása útján tör­ténő előrehaladás nemcsak a ka­tonai versengés korlátozása, ha­nem a kölcsönösen előnyös együttműködés irányában is meg­nyitja az utat — hangsúlyozza végezetül a professzor. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Fehértelepesek tüntetése Salisbury-ben lan Smilh c-l’en tüntettek Salisbury-ben, ezúttal fehértelepesek, kö­vetelve, hogy fogadják el a Rhodésiára vonatkozó brit javaslatokat. (Telefoto—ÁP—MTI—KS.)

Next

/
Thumbnails
Contents