Petőfi Népe, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-01 / 1. szám
1977. január 1. • PETŐFI NÉPE • 3 Mit vár 1977-től? A napokban különböző szintű vezetőkkel beszélgettünk arról, hogy mit várnak a jövő esztendőtől. Válaszaikat az alábbiakban közöljük. A szakszervezetibizottság titkára A szocialista tudatosság erejével írta: Győri Imre a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára Fejes Tiborné az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat hat és fél száz dolgozót számláló kiskőrösi gyárának fiatal szakszervezeti titkára. — Hogy mit várok az új évtől? Elsősorban a dolgozók gondjainak megoldását, azokét, amelyek a gyár teljesítményére, munkaerőhelyzetére is hatnak. Mindenekelőtt több fiatalasszony gyermekét szeretnénk óvodában elhelyezni. A jövőre ismét munkába álló kismamák több mint harmincán lesznek. A városban igenigen kevés a gyermekintézmény, és új óvoda a város tervei szerint három év múlva épül. Nekünk majd’ kétszáz fiatal nődolgozónk van, s a jelenlegi 24 óvodai hely nagyon kevés. A tanács eddig nem tudott segíteni ebben az égető gondban, talán a vállalat központjától kapunk anyagi támogatást. Hiszen Az osztályvezető Vágó Iván, a Bács-Kiskun megyei Tanács ipari osztályának vezetője: — A legfrissebbet) — s minden bizonnyal a legfontosabbat — emelném ki 1977 változásai közül: Most fogadta el a végrehajtó bizottság a megye ipari üzemeinek kategorizálására tett javaslat un kát. Az évekkel ezelőtt kialakított megyei szelektív iparfejlesztési koncepció megvalósításának a mostani helyzetben hathatós eszköze született ezzel, amely 1980-ig szabja meg a vállalatok létszámbővítési lehetőségeit. Ezzel az intenzív fejlesztés irányába tereli gazdálkodásukat, beruházásaikat. A szelektív iparfejlesztési politika céljának megfelelően kedvezőbb lehetőségeket kapnak azok az üzemek amelyek nagyértékű, korszerű termelőberendezéseinek fokozott kihasználása népgazdasági érdek, termékeik gazdaságosan exportálhatok, keresettek á világpiacon. Hasonló lehetőségeket kapnak azok az üzemek is, amelyeknél a most folyó beruházások emelik rövidesen hasonló színvonalra a termelést. Figyelembe veszi a koncepció a megye sajátosságait is, az élelmiszeripar és a szolgáltató szervezetek fejlesztésének igényét. A jövő évben életbelépő kategorizálás nagymértékben elősegíti majd az ipari termelés észszerű koncentrációját is azáltal, hogy visszaszorítja a kis létszámmal, alacsony hatékonysággal, rossz körülmények között dolgozó egységeket. A munkaerő felvételi lehetőséaz óvodai helyhiány nemcsak az édesanyák, a családok problémája, hanem a gyáré is. Jövőre meg kell kezdeni a termelést az új csarnokban, ahol a nyugatnémet licenc alapján készülő korszerű pénztárgépek egységeit gyártjuk. A munkások bejárási gondjain enyhített ebben az évben a két bérautóbusz, ezekkel kényelmesebben jutnak el az üzembe és érhetnek haza, mint korábban. Végleges megoldást azonban még ez sem jelent. Ez a két probléma nehezíti most, hogy együtt maradjon a gyári kollektíva és tovább gyarapodjon. Pedig az 1977. évi és a későbbi célok csak így érhetők el. Azt várom tehát az újévtől, hogy a gyár tovább fejlődjön, oly módon, hogy a kisgyermekes anyák és a környékbeli községekből bejáró dolgozók helyzete is köny- nyebbé váljon. gek megkötése elkerülhetetlen volt. A vállalati ötéves tervek a megyében csaknem két- és félszer annyi új foglalkoztatott munkába állítására számítottak mint ahányan valóban bevon- hatóak lesznek 1980 végéig a termelésbe. A rendelkezés hatására várható a fejlesztési alapok racionálisabb felhaaználása. Egy területen azonban feltétlenül mérhető hatást várunk. A kötelező munkaközvetítés részleges bevezetésével jelentősen csökkenni fog az üzemekben a fluktuáció, és az ebből származó tetemes termeléskiesés. A szocialista- brigád-vezető Miskei Károly a Bács-Kiskun megyei Műanyag- és Gumiipari Vállalat Lenin -szocialista brigádjának vezetője. A tizenegy tagot számláló kis közösség két évvel ezelőtt alakult meg az anyag- és áruforgalmi osztály értékesítési csoportjából. Milyen tervekkel és reményekkel tekint az új esztendő elé a brigádvezető? — Az 1976-ra tett vállalásaink teljesítésével a szocialistabrigád- mozgalom bronzkoszorús jelvényét szeretnénk kiérdemelni. Olyan felajánlásokat tettünk, amelyekkel elősegíthettük a'válla- lat gazdasági céljainak elérését. Legfőbb brigádvállalásainkat teljesítettük. Kedvezően befolyásoltuk a gyártmányösszetétel alakulását. A már pontosan kiértékelt első kilenc hónapban vállalásaink közül teljesült az is, amelyet az egy órára eső termelési érték növelésére tettünk. A fröccsüzem egy órára jutó termelési értéke 900 forint volt a vállalásban, de az ott dolgozók el tudták érni a 951 forintot. A kalocsai gumi- tizemben 1020 helyett 1100 forintra alakult a 60 perc alatt előállított termelési érték. A dunapa- 1aji gumiüzemünk dolgozói .szintén túlteljesítették 60 forinttá' az egy órára előirányzót, termelési értéket. .................. A Lenin szociálisa brigád 1976- ban, felajánlásaihoz híven, olyan termékekre kötött szerződést, amelyeket nagy sorozatban, gazdaságosan gyárthatott a vállalat. — Kollektívánk 1977-re fontos feladatának tekinti, hogy a vállalat által vásárolandó új gépek kapacitásának jó kihasználására szintén nagy sorozatú termékekre keressen piacot. Az eddigiekhez hasonlóan szeretnénk elősegíteni a rekonstrukció alatt álló textilipar hazai műanyag fogyóeszközökkel való ellátását, s ezzel tőkés import megtakarítását. A régi megrendelőinket jó lenne hosszú távra szóló szerződésekkel magunkhoz kötni. így tovább növelhetnénk a termelési biztonságot és tovább javíthatnánk az anyag- gazdálkodást. Sajnos, a versenyidőszakra vállalt személyenkénti 16 társadalmi munkaórát még nem tudtuk ledolgozni. Az új év elején erre mindenképpen sort kerítünk. A tanulás rendben megy a brigádnál. A gimnáziumi érettségi birtokában a feladatuk jobb ellátása érdekében, többen készülnek a közg.T/.dasági szakközépiskolai különbözeti érettségire. A hármas jelszó szocialista módon élni követelményét a jövőben újra és újra megvitatjuk, értelmezzük saját magunkra, hogy ennek is minél jobban meg tudjunk felelni. M érlegkészítés, az eredmények, a tapasztalatok ösz- szegezése folyik ezekben a napokban, hetekben mindenütt. A szocializmus építésének minden területén szorgalmas munka folyt. Elmondhatjuk, eredményes évet zárunk. A jól végzett munka eredményeire építve figyelmünket a jövőre irányítjuk. Jövőnk programja adott: a fejlett szocialista társadalom építése. Ez összehangolt politikai, gazdasági, kulturális és ideológiai munkát igényel. Fejlődésünk jelenlegi időszakában gazdasági feladataink megoldása, társadalmi viszonyaink fejlesztése a meghatározó. Pártunk ezért is fordít meg. különböztetett figyelmet a gazdasági építőmunkára. De társadalmi előrehaladásunkkal, sokrétű, összetett feladataink elvégzésével együtt növekszik a tudatiideológiai tényezők jelentősége. Köztudott, hogy a szocialista tudat nem alakul ki önmagától, automatikusan a gazdasági eredmények, a javuló életkörülmények hatására. Ezért az eszmei nevelés szerepe is mind nagyobb lesz a fejlett szocialista társadalom építésében. Az anyagi létfeltételek és a tudati tényezők kölcsönösen hatnak egymásra, feltételezik az összehangolt fejlesztést. Pártunk XI. kongresszusa a társadalom eszmei, világnézeti állapotával . is számolva határozta meg a politika fő vonalát, a fejlett szocialista társadalom felépítésének programját. A Központi Bizottság ebből kiindulva tűzte 1976. október 26-i ülésének napirendjére a párttagság eszmei-politikai helyzetének vizsgálatát, a pártpropaganda megjavításának feladatait. Az elfogadott határozat hosszú távra szól, megállapításai szélesebbek, mint a szervezett pártoktatás keretei. Egész népünk érdekeit, a fejletl szocialista társadalom építését szolgálják. A propaganda szerves része a párt egész tevékenységének; segíti eszméink elfogadását, politikánk megértését, feladataink megvalósítását. Célunk, hogy. a XI. kongresszuson megszabott követelmények színvonalára emeljük a párttagság ideológiai felkészültségét, erősítve, a politikái: szervezeti és á cselekvési egységhez nélkülözhetetlen eszmei egységet. A párt egysége, eszmei-politikai kisugárzása döntő hatást gyakorol a tömegek gondolkodására, magatartására, világnézetére. K ommunisták és pártonkí- vüliek, marxisták és nem marxisták, hívők és ateisták együtt vesznek részt aktívan a szocializmus építésében. A pártegység erősíti a társadalom politikai egységét. A társadalom politikai egységére építve pedig erősíthetjük a tömegek szocialista tudatosságát. A Központi Bizottság 1976. októberi határozata értelemszerűen vonatkozik az állami, az egyetemi és tömegszervezeti marxista— leninista oktatásra; közvetlenül csaknem kétmillió pártonkívülire. Társadalmi szükségletté vált nálunk az önálló eligazodási készség kifejlesztése, korunk tudományos világnézetének, a marxizmus—leninizmusnak az elsajátítása. Mind általánosabb az a felismerés, hogy politikai-ideológiai felkészültség nélkül nincs korszerű műveltség. A tudományos és technikai forradalom lélegzetelállító felfedezéseit is csak jó világnézeti iránytű segítségével helyezhetjük el „ha- gvományos” világképünkben. De a felgyorsult társadalmi mozgások még inkább igénylik ezt az eligazodási készséget. A fejlett szocialista társadalom építése során felvetődő új kérdések helyes megválaszolása, a szocialista demokrácia kiteljesedése összefüggéseket értő és önállóan cselekedni képes embereket kíván. A fellendülő nemzetközi kommunista mozgalom jelentős előretörése révén szintén új módon vetődnek fel, illetve más megvilágításba kerülnek fontos elméleti és politikai kérdések. Ezek óhatatlanul eszmecserék, viták és — elmélyült tanulmányozás, türelmes kezelés esetén — kétségtelenül az erőgyűjtés, s elvi alapokon nyugvó nemzetközi akcióegység forrásai. Pártunk propagandája, egész politikája és gyakorlati tevékenysége ugyanarra az alapra épül: a marxizmus—leninizmus- ra, építőmunkánk elméleti értékű következtetéseire és pártunk, valamint a nemzetközi forradal- dalmi munkásmozgalom minden osztagának — különösen a Lenin alapította Szovjetunió kommunista pártjának — történelmi tapasztalataira. Pártunk politikáját is csak úgy érthetjük meg és támogathatjuk igazán, ha ismerjük azt a gazdag elméleti, történelmi hátteret, amelyre alapozódik. A társadalmi osztályok és rétegek közérzetére, tudati állapotára döntően hat pártunk gyakorlatban bevált, a dolgozó nép érdekeit kifejező politikája, forradalmi elméletünk alkotó alkalmazása hazánk konkrét viszonyaira. A magasfokú társadalmi tudatosság azonban feltételezi a marxista—leninista ismeretek megszerzését, gyarapítását, elmélyítését. Ehhez azonban már kevés a tapasztalás, a társadalmi aktivitás — szükséges a rendszeres és céltudatos tanulás. A tanulásban — ahogy erre a párthatározat felhívja a figyelmet — vissza kell nyúlnunk a klasszikusok műveihez. A klasszikus művekből alkotó módon elsajátíthatjuk a társadalmi fejlődés — a kapitalizmus, a szocializmus, a kommunizmus — általános elméletét, a dialektikus módszert. Marx, Engels, Lenin művei felvérteznek a hamisítókkal szemben. A klasszikusoktól felmérhetetlen segítséget kapunk a valóság elemzéséhez, a gyakorlati feladatok meghatározásához és végrehajtásához. Megóvnak saját hibáinktól : a betűrágástól, a dog- matizmustól, a mechanikus gyakorlattól. De nem várhatunk tőlük „utasításokat" a konkrét napi tennivalókhoz. A párt politikája eleven, alkotó, idegen tőle a dogmatizmus. A klasszikusok műveiből tehát ne tételeket idézgessünk, hanem ismerjük meg azok lényegét, módszerét, a szellemét, az alapos és következetes gondolkodást sajátítsuk el. Az oktatás, a propaganda számára fontos kérdés: hogyan érvényesült a marxi elmélet és módszer a forradalmi munkás- mozgalom évszázados gyakorlatában és különösen pártunk immár csaknem hat évtizedes történetében. A magyar munkásság küzdelme, a kommunisták harca szerves része népünk történelmének, és így méltó helyére kell hogy kerüljön nemzeti önismeretünkben, a hazafias nevelésben. De a magyar kommunisták harcának, sokoldalú tapasztalatainak reális bemutatása hasznos tanulságokkal is szolgál a jelenre, és ä jövőre, erősítheti az eszmeiséget, gyarapíthatja a politikai ismereteket, megóvhat bennünket a hibáktól. Az ideológiai munka alkotó folyamat, a valóság szüntelen ta. nulmányozása, a szocialista fejlődés törvényszerűségeinek feltárása, új kérdések megválaszolása. így az ideológiai képzésben kiemelkedő szerepet szánunk a társadalomtudományi kutatások eredményeinek, szocialista építőmunkánk elméletileg általánosított tapasztalatainak. Ebből a szempontból is nagy horderejű pártunk XI. kongresszusa és a Központi Bizottság állásfoglalásainak ' tanulmányozása. Csupán egyetlen megállapítás a Központi Bizottság október 26-i határozatából: „A fejlett szo_ cialista társadalom megteremtésének feltétele és egyben eredménye a szocialista életmód általánossá válása. A szocialista életmód a mindennapos tevé^- kenységben tör utat, s nem pusztán nevelési kérdés, a termelési viszonyok és az anyagi feltételek alakulásával kölcsönhatásban fejlődik. A szocialista életmód új értékrendet teremt, amely a példamutatóan végzett munkában, az elkötelezett politikai magatartásban, a kollektívákban, a munkahelyeken, a brigádokban, a családban töltődik meg tartalommal. A propaganda fontos feladata a kibontakozó szocialista életmód elemeinek feltárása és támogatása. N em azért szükséges idézni a fentieket, mintha ezzel a szocialista életmóddal kapcsolatos kutatásokat lezártnak, befejezettnek tekinthetnénk. Szó sincs róla. Csupán azért, mert érzékletesen bizonyította a probléma felvetésének, kezelésének helyes módját, az ok és okozati összefüggések, a kölcsönhatások, a tudati tényezők, a nevelés szerepét. A határozat, amelyet teljes terjedelemben közölt a decemberi Társadalmi Szemle és a Pártélet, kitér a fejlett szocialista társadalom építésének lényeges kérdéseire, távlataira és korunk legidőszerűbb problémáira. Minden oktatási intézmény számára alapelv, hogy az életre tanít, nevel. A marxista propagandamunkáról szólva talán felesleges is ezt hangsúlyozni. Célúnk az elmélet és a gyakorlat minél teljesebb egysége, eszméink valóraváltása. Az elméleti tudás, a marxista felkészültség mércéjének tekintjük, hogy milyen mértékben párosul az aktív társadalmi cselekvéssel, jó munkával, a szocializmus iránti elkötelezettséggel, példamutató magatartással. Csupán azt a tudást értékeljük, ami a társadalmi haladás szolgálatára, helytállásra, kiállásra, a jó munkára ösztönöz, amely elmélyíti az ügyünkbe vetett hitet, a meggyőződést és magas szintre emeli a szocialista tudatosságot. A politikai műveltség növelése tehát nemcsak az ismereteket gyarapítja, hanem egyben a személyiséget is gazdagítja, szemléletét, jellemét formálja, az emberi kiteljesedést szolgálja. A ma alkotó-dolgozó generációk közül az ifjabb csak elbeszélésekből, olvasmányokból ismeri a korábbi évtizedek hősi időszakát. A fejlett szocialista társadalom korszakos feladatainak megoldásához is lelkesedésre van szükség. Alapos ismeretekre, következetességre, kitartásra, magas fokú tudatosságra. Szükség van szívre, meggyőződésre, érzelmi kötődésre is. Céljaink, igaz ügyünk szolgálata ma is lelkesítő. Feladataink azonban sok szempontból nehezebbek, mint a korábbi évtizedekben. Hogy megvalósuljon az elmélet és a gyakorlat egysége. hogy teljesebb életet éljen az ember, az értelmen át jobban, hatásosabban kell az érzelmekig eljutnunk. Különösen a fiatal generáció soraiban. És főként olyan nagy hatóerejű kérdésekben, mint a szocialista módon való élés, dolgozás, tanulás, a hazafiság és az internacionalizmus. Az új esztendő dolgos hétköznapjain társadalmunk szocialista jegyeinek erősítésével, a nem szocialista jelenségek visszaszorításával, kiküszöbölésével segíthetjük az emberek, a közösségek, az ország további boldogulását. A hatásos propagandával is szolgálhatjuk a határozottabb, a magabiztosabb haladást, az 1977. évi népgazdasági feladatok és a XI. kongresszuson hozott határozatok végrehajtását. • Fejes Tiborné (szemben) egy kis megbeszélést tart az alkatrészgyártókkal. !!!;» Liliputi könyv Kecskemétről Felhívás A fejlett szocialista társadalom felépítése megköveteli a munkásosztály és az egész dolgozó nép műveltségének, életmódjának fejlesztését. Ezt a célt szolgálta a megye negyedik ötéves terve, amely kiemelkedő eredményeket hozott az oktatáspolitikai határozat végrehajtásában. Az óvodai helyek száma több, mint ötezerrel gyarapodott, háromszorosan túlteljesítettük az eredetileg előirányzott tervszámot. Az általános iskolai tantermek hiányát 164 új tanterem megépítésével enyhítettük. Ezeket az eredményeket az üzemek, vállalatok, a szocialista brigádok, a szülők és a tanácsok megértő és segítőkész összefogása teremtette meg. A népesedéspolitikai határozat mindannyiunk örömére kedvezően hatott a születések számának növekedésére. Ez viszont újra fokozta az igényeket a gyermekintézmények építésére, bővítésére. Az V. ötéves tervünk oktatáspolitikai célkitűzései és beruházásai felemelőek és lelkesí- tőek. További 3600 óvodai hely és 226 általános iskolai tanterem megépítését tervezzük, és kívánjuk megvalósítani. A fennálló, különösen a városokban feszítő elhelyezési gondjainkat csak a tervszerű és pontos építkezés tudja megoldani, jelentős mértékben enyhíteni. Ezért az oktatási és közművelődési bizottság kezdeményezését magáévá téve a Bács-Kiskun megyei Tanács, a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsa, a Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága felhívással fordul az ipari és építőipari vállalatokhoz, azok szak- szervezeti és KISZ-bizottságaihoz, a szövetkezetekhez, a Hazafias Népfront helyi bizottságaihoz, a városi és nagyközségi tanácsokhoz, a járási hivatalokhoz, hogy kommunista szombatok szervezésével segítsék elő az óvodák, iskolák, iskolai tantermek határidőre történő megépítését, s ahol a körülmények lehetővé teszik, törekedjenek a gyermekintézmények építésében a tervszámok túlteljesítésére. Ifjúságunk nevelése, oktatása társadalompolitikai ügy, az óvoda, az iskola népünk műveltségi színvonala növelésének alapvető bázisa. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a lakosság széles körű megmozdulása áldozatos munkája, a szervezett és céltudatos ösz- szefogás újabb tiszteletre méltó eredményeket szül a szocialista társadalomépítésünk és ifjúságnevelésünk érdekében. A megyei tanács, a szakszervezetek megyei tanácsa, a Hazafias Népfront megyei bizottsága és a KISZ megyei bizottsága előre is köszönetét fejezi ki a kommunista szombatok szervezésében és munkájában részt vevő minden dolgozónak. Évtizedekkel ezelőtt egy romániai magyar grafikusművész, Gy. Szabó Béla fogott hasonló vállalkozásba ; metszeteken igyekezett megörökíteni a Kiskunságban szerzett élményeit. Legutóbb a Szépirodalmi Könyvkiadó jóvoltából egy jugoszláviai magyar művész, Andrus- kó Károly rajzolta fába és sokszorosította élményeit, benyomásait, melyeket a hírős városban szerzett. A közölt fametszeteken az itteni lakóházakat, középületeket, utcákat, tereket, valamint az irodalmi-művészeti emlékhelyeket és műemlékeket láthatja az olvasó. A liliputi formátumú kis kötet lapozgatása közben kirajzolódik előttünk e jellegzetes város sajátos településformája is. A kötethez Heltai Nándor írt bevezetőt. Hangsúlyozta, hogy e város mindenkor a „piktorok kedvence” volt, s nyilván az is marad. Emlékeztet Jókai mondására, aki annak idején második szülővárosának tartotta a homoki metropolist. S utalt arra a szoros kötelékre, mely Móriczot, Tamásit és Erdeit — meg másokat — ehhez a történelmi városhoz kapcsolta. A Kecskemét című kiadvány a Petőfi Nyomda szakembereinek lelkiismeretes és jó munkáját dicséri. V. M.
