Petőfi Népe, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-29 / 24. szám

I

»

1977. január 29. • PETŐFI NÉPE • 3

Hacsaturján-bemutató

A Néphadsereg Művészegyüttesének hangversenye

• A „Hősök emlékezete” című kantátát adja elő a Néphadsereg Művészegyüttese.

Egy nappal a budapesti zene- akadémiai hangverseny után Kecskeméten is elhangzott a szovjet muzsika világhírű mesterének, Aram Hacsaturjánnak új kantátája. A szerző betegsége miatt nem lehetett jelen a bemutatón, csak hangszóró közvetítette a közreműködő együtteshez, illetve a hangverseny közönségéhez szóló üzenetét. Ezek a közvetlen szavak — akárcsak a mű — hitvallásként hangzottak a béke, a háborúktól mentes, emberhez méltó élet mellett. A Garai Gábor szövegére készült darab a „Hősök emlékezete” címet viseli, és a II. világháború illetve a Nagy Honvédő Háború hőseinek állít emléket. Tárgyának és a szerző egyéni, kiforrott stílusának megfelelően a nemzeti romantika folytatását láthatjuk a darabban. Mindenekelőtt néhány meleg lírai részlettel, és

ünnepélyes szakaszokkal kelt maradandó hatást.

A szopránszólót szeretettel és jó felkészültséggel énekelte Moldován Stefánia. A narrátor szövegét a tőle megszokott gondos értelmezéssel és tiszta artikulációval adta elő Bánffy György. A méltán híres, kitűnő férfikart a számukra írt mű előadására Pödör Béla karigazgató tanította be.

A műsor első részében Händel Tűzijáték-szvitje is elhangzott néhány, barokk trombitákon kitűnően játszó vendégfúvós részvételével. A jól gondozott szólamok mellett értelmes tagolás jellemezte ezt az előadást, akárcsak a Görgei György érdemes művész vezényelte egész hangversenyt. Ügy tűnik, az együttes vezetője mindenekelőtt a gondos, alapos próbákban bízik. Fegyelmezett előadást kíván meg a muzsikusaitól. Ilyen módon megbízható, jó színvonalat tud együttesével elérni, s ez nem kis eredmény.

Végül megérdemelt sikert aratott Csajkovszkij népszerű b- moll zongoraversenye. A nem egészen célszerű ülésrend egy-két részletben megnehezítette ugyan az együttjátszást, illetve felbillentette a hangzásarányokat, egészében mégis jó együttes produkciónak tapsolhatott a közönség. Jandó Jenő ismét bebizonyította, hogy a sok kiválósággal rendelkező fiatal zongoraművész-nemzedékben is előkelő hely illeti meg. A technikai biztonság nála alapfeltétel, melyhez rugalmas ritmus, jó színérzék, meggyőző karakterformálás járul. A szó minden értelmében csillogóan adta elő az olykor rendkívül nehéz, de hálás szólamát. Muszorgszkij Hopak-ja remek ráadás volt.

Ittzés Mihály

HOGYAN KEZDJÜNK AZ ÉPÍTKEZÉSHEZ?

1. Mihez kell engedély, mi építhető szabadon?

Megjelentek az építésügyi és város- fejlesztési miniszter — április 1-én hatályba lépfi — új, rendeletel az építési engedélyezési eljárásról. A rendeletek régi kívánalomnak tesznek eleget: legyen ez az eljárás a lehetőségek szerint minél egyszerűbb, lebonyolítása gyorsabb, vagyis egyformán kedvező a hatóságnak és az építőnek. Sorozatunkban a magánépítkezésre vonatkozó tudnivalókat ismertetjük. A teljes rendeletszöveg egyébként a Magyar Közlöny január 18. számában jelent meg.

A kiadott rendelet hatálya kiterjed minden magánépületre, tekintet nélkül annak rendeltetésére, állandó vagy ideiglenes jellegére, továbbá az ém'tés módjára.

Ennek következtében a következő építési munkák kizárólag építési engedély alapján végezhetők:

— épület építése, átalakítása, bővítése (emeletráépítés, toldaléképítés), tetőtér beépítése, műszaki megosztása, elmozdítása, továbbá szerkezeti változtatással járó felújítása, helyreállítása és lebontása;

— az épület tetőzetén, közterületről látható homlokzatain vagy a kerítésen hirdetőberendezés, fényreklám létesítése;

— meglevő épületben kémény- építés, vagy különálló kémény létesítése, magasítása;

— épületben felvonó, továbbá nem üzemi épületben személyvagy teherszállításra szolgáló más berendezések, szerkezetek építése, áthelyezése, átalakítása, amennyiben gépi üzemű felvonó esetében 50 kilogrammnál, kézi üzemi felvonó esetében 100 kilogrammnál nagyobb a teherbírás;

— nem üzemi épületben egy lóerős, illetőleg ennél nagyobb motor, vagy motorral hajtott munkagép, nagyobb erő átvitelére szolgáló közlőmű felállítása;

— ötven kilogrammnál nagyobb súlyú, vagy a tetőgerinctől, tetősíktól számítottan öt méternél magasabb antenna felállítása;

— tűz-, vagy robbanásveszélyes anyag előállítására, feldolgozására, raktározására, töltésére, lefejtésére vagy árusítására szolgáló épület emelése;

— vízen elhelyezett építmény (például fürdőház, horgásztanya, csónakház) létesítése;

— a telken a terep szintjének megváltoztatása, ha az a telekhatártól három méter távolságon belül van minden esetben, a telek belsejében, akkor, ha a változás meghaladja a másfél métert (leásás, feltöltés, kiegyenlítés) ;

— támfal építése a telek határvonalán, vagy ettől három méter távolságon belül minden esetben, a telek belsejében akkor, ha a támfal másfél méternél magasabb;

Építési engedély nélkül, bejelentés alapján végezhetők a következő építési munkák:

— lakó- és üdülőtelkeken egyaránt olyan melléképület, melléképítmény emelése, bővítése, felújítása, helyreállítása, átalakítása, amelynek elhelyezése megfelel az Országos Építésügyi Szabályzatnak és amely nem lakás, üdülő, vagy tulajdonszerzési korlátozás alá eső más helyiség (például kiskereskedelmi, kisipari vagy szolgáltató üzlet, műhely, elárusító hely, orvosi, fogorvosi rendelő, műterem, autó- vagy motorkerékpár-garázs stb.);

— üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető, (előtető) vagy üzleti ernyőszerkezet létesítése, átalakítása, az épület tetőzetén, közterületről látható homlokzatán, vagy a kerítésen egy négyzetméternél nagyobb cég-, vágy címtábla elhelyezése;

— kerítés építése a telek homlokvonalán ;

— pöcegödör, szemétgyűjtő, trágya-, vagy trágyalétartó,. komposztáló létrehozása, valamint a telken keletkezett szennyvíz telekhatáron belüli gyűjtésére, elszikkasztására szolgáló építmény elkészítése.

Építési engedély, sőt bejelentés nélkül a következő építési munkákat lehet elvégezni:

— az épület homlokzatának, vagy tetőzetének felújítása;

— válaszfal vagy osztófal építése az épületben, ilyenek lebontása, amennyiben ezáltal nem változik meg az épület rendeltetése, használatának módja, nem változik alapterülete és szobaszáma; *

— másfél méternél alacsonyabb kerti növényház építése;

— rendes háztartási szükséglet kielégítésére szolgáló szabadkemence, húsfüstölő építése;

— 150 légköbméternél kisebb térfogatú, nem lakás céljára szol. gáló épület, bármilyen felvonulási épület lebontása, ha ez nem sérti a szomszédok jogos érdekeit;

— tulajdonszerzési korlátozás alá nem eső épület (építmény, helyiség) szerkezeti változtatással járó felújítása, helyreállítása, valamint átalakítása akkor, ha nem változik a rendeltetése vagy használatának módja.

Természetesen az engedély és bejelentés nélkül végezhető építéseknél is be kell tartani

— a város- és községrendezési tervek, 'az általános érvényű építésügyi és más hatósági (közegészségügyi, tűzvédelmi) előírásokat;

— a műemlékvédelmi előírásokat.

Műemlékvédelmi, városképi, vagy idegenforgalmi stb. szempontból jelentős területeken városban, nagyközségben, községben tanácsrendelet írhatja elő az építési engedélyt minden építkezésnél; a községekben a bejelentési kötelezettséget meghatározott közutak, terek mentén. (KS)

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány az ellenforradalommal vívott küzdelemben felhívást intézett a magyar néphez, amelynek egyik programpontja így hangzott: „Népi demokratikus és szocialista rendszerünk megvédése minden támadás ellen. Szocialista vívmányaink védelme és előrehaladásunk biztosítása a szocialista építés útján.” Ez az idézet a megalapozója és elindítója volt a szocializmus építésére törekvő társadalom jogos és szükséges önvédelmének megszervezéséhez. Ezek azok az elvi gyökerek, amelyekből ma már két évtizedes múltat maga mögött hagyva növekedett ki a munkásőrség, a haza óvásának részeként.

3HH| ehéz időket élt át az orN

> szag az ellenforradalom alatt, sőt még később is. A belső és a nemzetközi reakció ármánykodásai, a megtévesztett emberek sokasága, a szólamokba burkolózott restaurációs törekvések ellenszerét kereste akkor az újjászerveződött párt. A demagógia, amely a proletárdiktatúra és a párt vezető szerepét, a „tiszta demokrácia” jelszavával tagadta az „igazi szocialisták” nevében, a koráéban elkövetett hibák kizárólagos emlegetésével a munkáshatalmat és annak rendjét támadta. Pedig a történelem örökérvényűen állapíthatja meg: a felszabadulástól tizenkét éven át is munkáshatalom volt, és a társadalom mérhető és látható törekvése a szocializmus építése volt. Sok minden olyan történt addig, ami szép és jó volt, ami megbecsülést és tiszteletet érdemelt ki mindenki részéről. De a népi hatalom nem kevés hibát is elkövetett. Az eléggé fel nem becsült ellenségnek mindez kapóra jött és felhasználta a rendszer ellen. S mint az ellenforradalom kegyetlen napjaiban nyilvánvalóvá lett, a hatalmon levő munkás- osztály fegyvertelenül kényszerült nézni az ellenség fegyveres támadását. Az ellenforradalom leverésének, a hatalom védelmének és megszilárdításának alapképletévé lett: a fegyver legyen a hatalmon levő munkásosztály kezében. Ennek a nagy történelmi tanulságnak volt egyik kon- zekvenciója a nép szervezett felfegyverzése, a. munkásőrség törvényi megalakítása.

felszabadulás utáni idöA

s/.ak egyik tévedése — ez is egyik jele a határainkon belül még megvolt ellenség ereje lebecsülésének —, hogy nem jött létre a munkásosztály hatalma, a proletárrezsim önkéntes, fegyveres szervezete. Pedig erre több ok is lett volna. 1945 után az osztályellenség mindent megtett politikai és gazdasági hatalmának megtartására. Talán emlékezetes a szétosztott földeket visszavenni akaró mozgalom — és az erre adott válasz: Földet vissza nem adunk! — amelyet egyes pártok jobbszárnya alá húzódó reakciós erők kezdeményeztek. Az „osztály” akkor — más eszköz híján — az utcán mutatta meg félelmetes erejét. A restaurációs próbálkozások közé tartozott a Nagy Fe- renc-féle összeesküvés is, amelynek tétje ugyancsak a már erősödő népi demokratikus rendünk volt. S mennyi politikai gyilokról emlékezhetünk még Pfeiffer Zoltán nyílt fasiszta pártjától egészen Mindszenthy „igehirdetéséig”. A munkásosztály időközben létrejött hatalmával egy időben nem alakult ki a szükséges mértékben önvédelmi rendszere. Pedig a történelem jól igazolja, hogy az uralkodó osztály — a hatalom megszerzésének pillanatától — védi azt, amit birtokában tart. Erre is számos hazai és nemzetközi tanulság ösztönöz. A szocialista forradalom folyar\ecember 14-én közöltük a ^ kiskunfélegyházi Kocsis család birtokvitás ügyével, lakáskérelmével kapcsolatos riportot. Megírásakor két cél irányította, ösztönözte az újságírót. Érzékeltetni akarta a tanácsi munka bonyolultságát, gondjait: olykor szinte megoldhatatlan helyzetekbe kerülnek igazságtévő feladataik érvényesítése során. Kétszer is gondoljuk meg, míg a látszat alapján a tehetetlenség, nemtörődömség vétkében elmarasztaljuk a helyi vezetőket: az adott lehetőségek kötik a tanácsokat. Különösen áll ez a lakásügyekre, hiszen majd mindenki a maga igényét véli a legmegalapozottabbnak. Erről szólt a cikk.

Bevallható, Kocsisékon is segíteni szeretnénk. Tudjuk, hogyne tudnánk hogy a kiskun városban is több tubatnyi elszomorító lakásügyet találnánk. Tapasztaltuk: a tanács elismeri a kétgyermekes család igazát, mégsem segíthet azonnal. Azzal is tisztában vagyunk, hogy újságcikkek révén csak nagyon áttételesen javulhat

HOZZÁSZÓLÁS CIKKÜNKHÖZ

Kocsisék ügyéhez tartozik

a lakáshelyzet. A munkáscsaládnál töltött órák során annyira megsajnáltuk a hat esztendeje le. hetetlen albérletben, mellékhelyiségek nélküli szobában kínlódó Kocsiséket. Meggyőződésünk szerint a rászorulók között is egyik legsürgetőbb igény az övéké.

Örömmel olvastuk a Kiskunfélegyházi Városi Tanács V. B. Igazgatási Osztályától érkezett levelet. Lényegében egyetértenek írásunkkal és kifejezték azt a szándékukat, hogy Kocsisék ebben az esztendőben lakást kapnak.

A tanács ezirányú fáradozásainak ismertetésére kivonatosan közöljük dr. Kardos András osztályvezető levelét:

„Osztályunk mintegy 1300 jogos lakősigénylőt tart nyilván, ugyanakkor csak OTP-s lakások épülnek Kiskunfélegyházán, korlátozott számban. A cikkben említett család valóban elég rossz körülmények között él, százával mutathatnánk azonban náluk is rosszabb helyzetben levőket.

A cikkben foglaltak megfelelnek a valóságnak, talán csak a panaszos által elmondottak nem a teljes igazságot tükrözik. Kocsis Istvánná 1975. november

19-én nyújtott be birtokvédelmi kérelmet a városi tanács vb igazgatási osztályához, melyben előadta, hogy főbérlőjük megakadályozza a családot a WC és fürdőszoba használatában.

A lefolytatott birtokvédelmi tárgyalás során az igazgatási osztály a kérelemnek “helyt adott és eltiltotta a főbérlőt a további birtokháborítástól. Ezt követően Kocsisék bejelentései alapján a birtokháborítást .elkövető M.

matában ellenforradalom mindig lehetséges, bár ennek veszélye ma már — a szilárd munkáshatalom miatt — alig mérhetően minimális.

A munkásőrség léte mondható a hatalom fegyveres védelme társadalmasításának is: Cselekvőén részt venni a hatalom fegyveres védelmében, az egy időben nagyon fontos konszolidációban, a lelkek nyugalmának megteremtésében. Segíteni az alkotmányos, a törvényes rendet, hozzájárulni az égető, fontos kérdések megoldásához, az egyenes vonalú, következetes és tartós politika kialakításához.

orabeli idézetek: a megK alakuláshoz:

A fegyveres önvédelemre már az 1956. december 5-i ideiglenes központi bizottsági határozat is utal: Először: „A kommunistáknak most elsősorban türelmes felvilágosító munkával, meggyőzéssel, az ellenség leleplezésével és politikai elszigetelésével — s ha kell, fegyverrel is — küzdeniük kell az ellenforradalmi veszély ellen.”

Másodszor: „A jelenlegi helyzetben különösen fontos feladat az ellenforradalmi veszély leküzdésére az erős, demokratikus karhatalom megteremtése és később a gyári munkásőrségek megszervezése.”

Kádár János 1957. január végén felszólalásában mondotta: „... a harcot, amely még ma is folyik — az ellenforradalom kezdte, és így vele szemben a forradalom komoly fegyverével kell fellépni, mert enélkül nincs szocialista konszolidáció... aki fegyvert emelt a népi hatalomra, annak kezéből kiütjük a fegyvert.” A fegyver időközben megfelelő kézbe került, csupán törvényesíteni kellett.

A

z Ideiglenes Központi Bizottság 1957. január 29-én „A polgári fegyveres karhatalom kialakítására” a következő határozatot hozta:

„A munkásőrség felállítását szükségessé tette: A nép hatalmát ért súlyos támadást — mivel a kommunisták és a szocializmushoz hű munkások és parasztok fegyvertelenek voltak — csak a szovjetunió segítségével sikerült leverni. Az ellenforradalmárok, fasiszták vereségükbe nem nyugodtak bele, fegyverüket elrejtették, igyekeztek izgalomban tartani a békés lakosságot, terrorizálni a népi hatalom híveit, akadályozni a termelő munkát.

A munkásőrség feladata: a rendőrségnek és a néphadseregnek segítséget nyújt a néphatalom, a rend, a békés építőmunka védelmében. Biztosítja a gyárak, az állami és a szövetkezeti tulajdon védelmét. Védi a párt és a népi hatalom egyéb szervezetét, gyűléseket, épületeiket (ellátja a rendezőgárda feladatait is).

A munkásőrség tagjai lehetnek: A munkásőrség elsősorban

L.-t előszón 500 Ft, majd 1500 Ft, harmadszor 2000 Ft pénzbírsággal sújtottuk a határozat végrehajtása érdekében.

Később a főbérlő előadta, hogy Kocsisék megtévesztették őt a lakásba költözéskor. A férj beköltözéséhez nem járult hozzá. Azért zárta el a mellékhelyiségeket, mert félti berendezését. Kocsisék jelképes összegű albérleti díjat, havi 300,—Ft-ot fizetnek a lakrészért.

1976. október 29-én ismertettük Kocsisékkal a főbérlő ajánlatát a két lakrész megcserélésére, de ezt Kocsisék elutasították, noha szó sem volt a lakbér emeléséről. Mint lehetőséget felkínáltuk részükre a mellékhelyiség hatósági úton történő felnyitását is. Kocsisék azonban ezt sem fogadták el, sőt birtokvédelmi kérelmüket is visszavonták. Ezután fordultuk panasszal a KÖJÁL- hoz, illetve a megyei főügyészséghez, a sajtóhoz.

Megállapítható, hogy a városi tanács vb igazgatási osztálya

üzemi munkásokból áll. A munkásőrség egységeiben való részvétel önkéntes.”

Az ellenforradalom leverése utáni, első megyei pártaktiva-ér- tekezlet (1957. III. 7.) megállapította: „Hazánkban nem akarunk és nem engedünk több október

23-át. A hatalmi szervek megerősítésén túl ezt szolgálja, hogy megyénkben is megkezdtük a munkásőrségek felállítását, 700 kommunista felfegyverzését, első lépésként. A felállítandó egységek sikeresen fogják kiegészíteni . a rendőrségi, karhatalmi és honvédségi szerveink munkáját a közrend fenntartásában. Intézőbizottságunk külön is kéri az elvtársakat, ügyeljenek arra, hogy a munkásőrség tagjai a legjobb és megfontolt elvtársak legyenek, akiknek kezében jó helyre kerül a fegyver, és akik fontos beosztásuknak megfelelően öntudatosan kívánják szolgálni népi demokratikus rendünk védelmét.”

esőbb, az országos pártig értekezlet előtt összeült megyei pártértekezlet (1957. V. 30.) leszögezte: „Igen kedvező hangulatot teremtett mind a párttagok, mind a pártonkívüliek körében, hogy a munkások kezébe került a fegyver. Ugyanakkor ez komoly figyelmeztetés az osztályellenség számára. A munkásőrség szervezését február utolsó napjaiban kezdtük meg és gyakrolatilag március 20-ig befejeztük. A munkásőrség valamennyi tagja kommunista, zömével munkásokból és parasztokból áll... Különösen kiemelkedő az idősebb elvtársak példamutató magatartása és helytállása.”

A húsz esztendővel előbb történtek sok tanulságot rejtenek magukban. Az első számú az, hogy fokozni kell a forradalmi éberséget, amelynek hiányát a saját bőrünkön éreztük, pedig a Nagy Októbertől meg kellett volna tanulnunk, hogy a proletár- diktatúra megvalósításához hozzátartozik a munkásosztály közvetlen felfegyverzése is. Annak idején, hazánkban, mivel békés volt a hatalom megszerzése, s ennek következtében a reakció zöme nem1 semmisült meg, nem vettük észre, hogy fő erőik megmaradtak. Nagy részük az országban maradva alkalmazkodott az akkori új helyzethez, s így az ellenség nem volt elszigetelhető a néptől, ellenkezőleg: beépültek „munkássá”.

Az ellenforradalom leverése után megújhódott proletárdiktatúra jellegzetes új vonása, hogy a rendőrség és a hadsereg mellett fegyveres erőként lép fel maga a munkásosztály is. Ez is bizonyíték arra, hogy Magyarországon nem lesz mégegyszer ellenforradalom.

*>- s most húsz év múltán

E arról adhatunk számot, hogy az acélkék egyenruhás munkásőrség megerősödött, immáron két évtizedes tapasztalatokkal rendelkezik. Büszkén állíthatjuk, hogy a társadalom elismeri munkájukat, amelyet a munkahelyen, majd szabad idejükben a kiképzésen és a szolgálatban egyaránt végeznek. Létük egyértelmű: a rend számára nélkülözhetetlenek!

Ezért elismeréssel tekintünk rájuk, a néphatalom önkéntes őreire, és megszokott köszöntésükkel mondjuk a közvéleménnyel együtt: Erőt, egészséget a további évtizedekre is!

W. D.

mindent megtett a birtokvédelmi eljárás során a probléma megoldása érdekében.

Sokkal nehezebb lakásigényük kielégítése. 1971 óta nem épült Félegyházán tanácsi bérlakás és utoljára 1974-ben került sor tanácsi értékesítésű lakások átadására. Ugyanekkor éppen az újabb — OTP-s — építkezése elősegítése érdekében nagyszámú lakást voltunk kénytelenek lebontani.

Az 1976-ban átadott 66 OTP- lakást elsősorban a kisajátított házakban élők és sokgyermekesek kapták. Figyelembe vettük a vállalati, üzemi javaslatokat is.

Már megkezdődött az új lakónegyed építése. Sokat enyhít majd gondjainkon ennek elkészülte. Egyelőre várniok kell, akik Ko- csisékhoz hasonló vagy még rosszabb lakásviszonyok között élnek.

Városunk ötödik ötéves tervének végrehajtása lényegesen javít Kiskunfélegyháza lakáshelyzetén; optimizmusra ad okot.”