Petőfi Népe, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-22 / 18. szám
IMt; Janói« Bfc • PETOn NÉPI • 3 Fejlesztik a zöldségtermesztést A tiszakécskei Tiszagyöngye Termelőszövetkezet a tavalyi 434 vagon helyett az idén több, mint 650 vagon zöldségfélét termel. Egyúttal szakosítja is az ágazatot, jobban gépesíti a termelést. Fazekas Bélával, a szövetkezet elnökével arról beszélgetünk, miként oldják meg ezt a feladatot, hiszen közismert, hogy kedvezőtlen adottságok mellett gazdálkodnak. Nagy összegeket költenek évről évre talajjavításra, meliorációra. Csaknem 240 hektár földterület javítását fejezték be, amely megközelítőleg 6 millió forintba kerül. Nagyobbrészt állami támogatással oldották meg a feladatokat. Az idén újabb 70 hektár terület javítására kerül sor- Ez is egyik módja a terméseredmények emelésének. — Az idén a paradicsomtermesztésben jelentősen előrelépünk. A soroksári termelési rendszerhez csatlakoztunk. Ez magyar gépsorra alapozott, nemcsak a betakarítást oldjuk meg, hanem a feldolgozás egy részét is. Ugyanis a konzervgyár kihelyez egy lényerő berendezést. Az idén egyébként 60 hektáron kezdjük, jövőre már 100 hektárra növeljük a vetésterületet. A Kecskeméti Konzervgyárral öt évre kötöttünk .szerződést. A konzervipari célra termesztett borsó művelésének gépesítését már régebben megoldottuk, az idén a káposztával kísérletezünk. Ezzel kapcsolatban annyit érdemes talán elmondani, hogy igen keresett a tartósított árunk. Savanyúkáposztát öt országba, a Szovjetunióba, Jugoszláviába, Csehszlovákiába, az NDK-ba és Ausztriába szállítunk. Az idén például 130 vagonnal megy a Német Demokratikus Köztársaságba. A gépesítéssel elérjük, hogy a vetésterületet az eddiginek Hétszeresére növeljük, egyúttal a késztermék mennyiségét is. Mintegy 300 vagonnal szándékozunk savanyítóüzemünkből elszállítani a keresett áruból. Az említett mennyiség mintegy 50— 60 százalékát exportáljuk Beszerzőnk három NDK gyártmányú káposztabetakarító gépet, nagy teljesítményű gyalukat. Képesek leszünk naponta 8—10 vagon káposztát feldolgozni. Az idén is termesztenek görögdinnyét. Mintegy 100—120 vagonnal értékesítenek a MEZŐ- TERMÉK közvetítésével. Az új rendelkezések szerint a zöldségtermesztést jelentős mértékben fejlesztő mezőgazdasági nagyüzemek — pályázat alapján — a szocialista kereskedelemnek és az iparnak értékesített zöldségből származó árbevételük 10 százalékának megfelelő mértékű a fejlesztési alap bővítését szolgáló támogatásban részesíthetők. A fejlesztést elsősorban azok az üzemek kapják, amelyek a fontosabb kertészeti növények termesztését növelik. Ide tartozik a paradicsom és a káposztafélék is. A Tiszagyöngye Termelőszövetkezet vezetősége számít arra, hogy pályázatuknál figyelembe veszik törekvéseiket. A zöldségtermő területet teljes egészében öntözik. Tavaly is ennek köszönhették, hogy jelentősebb kiesést nem okozott az aszály. Változás, hogy ez év január 1-től a háztáji gazdálkodás fő ágazat lett a termelőszövetkezetben, amelyet agronómus irányít. Ennek az intézkedésnek is egyik célja a zöldség- és a gyümölcs- termelés segítése. Évente 6—7 millió forint értékű árut tudnak értékesíteni a kisgazdaságokból a közös közreműködésével. A termelőszövetkezet tanyavilágban helyezkedik el. Még mindig csaknem 270 magányos porta van a földjeiken. Ez, bár némileg nehezíti a táblásítást, de nagyobb lehetőséget nyújt a háztáji gazdálkodásra. Megszervezték a háztáji tej felvásárlását is. Az új esztendőben tehát ismét jelentősen előrelépnek a Tiszagyöngye Termelőszövetkezetben. K. S. FILMJEGYZET Óz, a csodák csodája ,r • A film négy főszereplője: a Bádogember, a Madárijesztő, Dorothy és a Gyáva Oroszlán. Nálunk Magyarországon 1940- ben mutatták be Victor Fleming amerikai rendező mesét és valóságot elegyítő sokonszenves filmjét, az Ózt. A történet a klasz- szikus meseírás hagyományaihoz igazodik, de nem is az események, hanem a megfilmesítés szépsége, humánus, rokonszenves természetessége az, ami emlékezetessé teszi az egyébként 1939-ben- gyártott színes filmet. Maga a színes technika is újdonság volt akkortájt még, és bizony a trükkfelvételek színvonala sem volt olyan magas, mint ma, az elektronika világában, de ez sem a felnőtt, sem a gyermek nézők millióit nem zavarta. Az élmény maradandó volt és most, amikor újólag látható a film a mozivásznakon nem kell nagymértékben felülvizsgálni az akkor kialakult véleményeket, az Óz ma is igazi élményt ad. Egyébként Victor Fleming, a rendező érdekes pályát futott be 1949-ben bekövetkezett haláláig. Maga a „leltár”, filmjeinek sora utal erre. Az egyik legeredetibb tehetségű amerikai rendező: Griffith mellett tanulta a mesterséget és különösen a kalandfilmjeivel ért el sikereket. Alkotásainak listáján olyan érdekes művek szerepelnek, mint az Elsodort ember, Emil Jannings-szal a főszerepben, és nálunk is játszották Stevenson klasszikus kalandregényének megfilmesítését, a Kincses szigetet. Alkotói tevékenységének második felére esik az Óz, de 1948-ban még egy Szent Johanna-adaptáció is szerepel a listán. És hát ragyogó szereplőgárdával, de bizony vállalkozott az amerikai polgárháborút szélsőségesen reakciós módon beállító bestseller, az Elfújta a szél megfilmesítésére is. Az Ózt is, mint mindegyik alkotását, nagy szakmai biztonság, a színesfilm lehetőségeinek szellemes kihasználása jellemzi. Kitűnően választotta meg a színészeket. Az akkor még pályája elején levő Judy Garland, mint kiforrott, nagyszerű énekesnő, éppúgy sikert aratott filmjében, mint ahogy színészi adottságai is elismerést keltettek. Igazán nagy élménnyé három nagyszerű és soha a főszerepig el nem jutott epizódista avatta mégiscsak az Ózt: a Madárijesztőt játszó Ray Bolger, a Bádogember megszemélyesítője, Jack Haley és a Gyáva oroszlán alakítója: Bert Lahr. Nagyrészt a rendező ötletességének köszönhető, hogy még mai szemmel nézve sem lehet találni a filmben vontatott jeleneteket. Mindig történik valami és a mese fordulatainak üresebb pillanataiban, ha más nem, egy ragyogóan beállított revűkép köti le a néző érdeklődését. Persze azt sem szabad elfeledni, hogy az Óz nem elsősorban ifjúi éveire nosztalgikusan visszapillantó idősebb nézők kedvéért került ismét a filmvászonra, hanem a gyerekek szórakoztatására, őket bizonyára nem zavarja, hogy jóné- hány jelenetben nem több a film, mint szépen díszletezett színház és az egyes helyszíneken üvegházi növénycsodák helyettesítik a természetet. A mai zenei ízlés' pedig mást is kíván az ilyenfajta szórakoztató muzsikától, mint ami az Óz-ban található. Harold Arien, a zeneszerző egyébként egyike volt a legtöbbet foglalkoztatott filmzeneíróknak az idő tájt. Judy Garland előadásában még ma is élvezhető a kedves, dallamos szivárványdal. Bizonyára örömmel fogadják a nézők a gondos, új szinkront. Elsősorban az Oroszlán szerepében bravúros hangbeli teljesítményt nyújtó Márkus Lászlót, a Bádog- embernek hangját kölcsönző Sztankay Istvánt és Kútvölgyi Erzsébetet, aki Dorothy szövegét mondja, kerülve minden édeskés hangsúlyt, giccses megoldást. Márpedig ez az egyike a legnagyobb erényeknek ennél a filmnél. A Madárijesztőt pedig Szatmári István hangján hallhatja beszélni a néző. A RÁDIÓ MELLETT Budapesti krétakör Ki ne emlékezne Bertold Brecht világhírű színdarabjára, a Kaukázusi Krétakörre, amelyben egy kisgyermek két anyja, a vérszerinti és a nevelő, „szív szerinti” anya valódi szeretete mérettetik meg a lelkiismeretes bíró ítélőszéke előtt? ... A történet és az írói mondanivaló változatlan érvényét mi sem bizonyítja jobban annál, hogy napjainkban sem ritkák az elhagyott gyermekeket felnevelők és a vérszerinti .szülök-kösötßivitük, pereskedések, jogi huzavonák, amelyekben igfizságot tenni bizony nem könnyű dolog. Csütörtök este a Kossuth rádióban a Budapesti krétakör címen elhangzott dokumentumdráma is ezt bizonyította — e sajátosan érdekes és újszerű rádiós műfaj, a „mikrofonnal írott” párbeszédek felhasználásával... A dokumentumjátékok ugyanis abban különböznek a szokásos, hagyományos rádiós műsoroktól, hogy a történet nem írói képzelet, vagy valóságos élmény szülötte, és a párbeszédeket sem gyakorlott színészek szólaltatják meg, hanem azok az emberek, akikkel az események megtörténtek. A dráma cselekménye a helyszínen készített riportok, interjúk felhasználásával, ötletes szerkesztésével, „összevágásával” formálódik. A dokumentum játékok tehát hitelükkel, a való élet érzékletes megjelenítésével teremtettek új, érdekes, a technikától elszakadhatatlan műfajt. Visszatérve Szabó Orsolya hang játékára, amely a kritikusok 1976. évi díját nyerte el, a szerző némi szerencse és tudatos oknyomozás révén tudta , kibontani mondanivalóját a kis Krisztina »tulajdonáért” vívott szülői harc körülményeiből. A hangjáték igazsága egyezik Brechtével, és azt mondja ki, hogy a gyermeket az érdemelné meg, aki nem haj- landf> szétszaggatásában közreműködni. és inkább lemond róla, hogy megkímélje a bántalmazástól. Tehát a nevelő, és nem a vérszerinti anya. Csakhogy míg a Kaukázusi krétakörben diadalmaskodott is az igazság, a budapestiről ez nem mondható el... A szereplők —; a nyilatkozók — közöttünk élnek. A vérszerinti leányanya és hivatalbéli főnöke, az örökbefogadó asszony, aki minden idegszálával hozzákötö- dött a nevelőotthonból hazavitt kislányhoz, a csecsemőotthon fő- orvosnője, az ifjúságvédő intézet igazgatója, a körzeti védőnő és a tanács pénzügyi osztályának munkatársai. No meg a „halott” papírkötegek, akták, határozatok, ítéletek, panaszok és fellebbezések, amelyek legalább olyan fontos résztvevői a cselekménynek, mint azok, akik megszövegezték őket... Izgalmas, szívszorongató, és tanulságos órát tölthettek a rádió mellett mindazok, akik bekapcsolták a készüléküket. Reméljük, hogy a dokumentum játékok most kezdődött és fél éven át tartó szemléje sok hasonló adással örvendezteti meg a hallgatóságot. LENGYELORSZÁGI KÉPEK Gdansk Már a X. században jelentős település. A mi mércénkkel mérve szinte hihetetlen a régi házak, tornyok templomok száma, kora. Az 1600- as években épült házak sora néz egymással farkasszemet az óvárosban. (1) A Neptun szobor mögött sorakoznak a Hosszúpiac patinás házai, köztük a híres csillogó Aranyház oszlopain nagy emberek képmásai sorakoznak, az egyik Hunyadi János képmása. (2) A házakon díszes kapuk, kovácsoltvas cégérek hirdetik a régi tulajdonosok gazdagságát, mesterek művészetét. (3,4) A csatorna partján új hajókra néz le a többszáz éves öreg daru épülete. (5) Gdanskhoz hozzátartozik a tenger, a kikötő. Itt horgonyoz a Lengyel Tengeri Flotta gyönyörű iskola vitorlása a most épülő modern kikötőépület előtt. (6) Innen nem messze szomorú emlékű helyhez érkezünk: a Westerplatte félszigetre. Itt kezdődött a II. világháború. 182 lengyel katona védte a kis Jielyőrséget. Az egykori laktanya épületének romjai ma is úgy állnak ott, mint amikor még dörögtek a fegyverek. Szemben vele a mesterséges domb tetején hatalmas emlékmű hirdeti a maroknyi csapat hösiesséoét. (7, 8) (Pásztor Zoltán felvételei) Cs. L, P. M.
