Petőfi Népe, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-21 / 17. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1977. január 21, SZAKSZERŰBBEN, HATÉKONYABBAN Feladatok az állattenyésztésben Múzeum a régi gyár helyén A felmérés volt rossz, vagy a minőség? Eltérő vélemények magnó ügyben Az új év a munka és a tervezés jegyében kezdődött a Bács-Kiskun megyei Állattenyésztési Felügyelőségen is. Az elmúlt esztendő tapasztalataiból levonták a tanulságokat, így az idén még nagyobb hangsúlyt helyeznek a népgazdaságilag is kiemelt ágazatok fejlesztésére, a szarvasmarha- és sertés- tenyésztésre, de a juhászat fellendítésére is. A megye termelőszövetkezetei tavaly előbbre léptek az állattenyésztésben, de nem olyan mértékbén, mint ahogy a tervekben szerepelt. Csökkent a tehénállomány Vegyük először a tejtermelést. A megyei állattenyésztési felügyelőség adatai szerint legszembetűnőbb, hogy 1975-höz viszonyítva a háztáji mellett a termelőszövetkezetekben mintegy ezerrel csökkent a tehénállomány. Tavaly is jelentős volt a selejtezés, viszont az üzemek egy részében nem tették meg a szükséges intézkedéseket az állomány növelésére. Van olyan tsz, ahol a 192 férőhelyes istállóban csak 110 tehenet tartanak. Még jó. hogy a létszámcsökkenést ellensúlyozta a tejtermelés növekedése. Sajnos, nem a tervezett mértékben. A megye termelőszövetkezeteiben az egy tehénre jutó évi tejátlag 1975-ben 2237 liter, tavaly pedig 2474 liter volt. Ezen időszak alatt a megye állami gazdaságaiban 350 literrel nőtt az egy tehénre jutó tejtermelés. Mi lehet az oka e nagy különbségeknek? Lassan, de elkezdték A teljesség igénye nélkül néhány adat: a termelőszövetkezetekben nyilvántartott mintegy 20 ezer tehénből csak 14,5 ezret fejtek. Ide kívánkozik, hogy a fajtaátalakító keresztezéseket is jóval később kezdték, mint az állami gazdaságokban. Amíg ez utóbbi szektorban már a tehenek csaknem 50 százaléka keresztezésből származik, a szövetkezetekben alig érik el a négyszázat az úgynevezett Fl-es tehenek száma. Az év végére a tsz-ek- ben is eléri az 5,5 ezret a keresztezett tehénállomány. A munkában kitűnik a jánoshalmi Haladás, a dunavecsei Béke Tsz, ahol az Fl-es tehenek tejtermelése eléri az 5 ezer litert. Ez még nem általános példa, de jobb tartási, takarmányozási körülmények megteremtésével, gondosabb ápolás mellett az üzemekben még túlsúlyban levő magyartarka-ál- lománnyal is lehet növelni a tejtermelést. Sokszor a hanyagság vagy éppen a szakértelem hiánya csökkenti a tejhozamot. Rosszul állítják össze a takarmányadagot, vagy a tehenész feledkezik meg, hogy időben levegye a fejőgépet a tehén tőgyéről. Ez súlyos gyulladásokhoz, a tejhozam csökkenéséhez, nem utolsósorban az állat korai kiselejtezéséhez vezethet. Részben ilyen okok miatt a kiskőrösi járásban éves tejátlag még a 2 ezer litert sem érte el. A legjobb kiskunfélegyházi termelőszövetkezetekben sem emelkedett 3000 liter felé. • Malacnevelés battériás módszerrel. Selejtezés csak engedéllyel A tehénállomány növelésére, a tejtermelés fokozására hozott intézkedések részét képezi, hogy a selejtezésre szánt tehenet előbb az állategészségügyi állomás, valamint az állattenyésztési felügyelőség szakemberei ellenőrzik. Ez bürokratikus eljárásnak tűnik, de megéri, elsősorban az üzemnek, mert így valójában azok az egyedek kerülnek vágóba, amelyek továbbtenyésztésre alkalmatlanok. Ennek nyomán máris 8 százalékkal csökkent a tehenek selejtezése. Az állománynövelést segítik a mar korábban létrehozott úgynevezett intervenciós telepek. Előnyük, hogy az állattenyésztési felügyelőség által a kisgazdaságokból harmincnapos korukban felvásárolt borjakat a nagyüzemi körülményekhez szoktatják és vemhesítve adják át a gazdaságoknak, évente mintegy 3500-at. Ez nem fedezi az üzemek teljes szükségletét, mégis jelentős segítséget ad az istállók feltöltéséhez. Előrelépés a takarmányozásban Mint már szó volt róla, nem mindenhol szakszerű az állatok takarmányozása, de van előrelépés. Egyre terjednek a laboratóriumi takarmány vizsgálatok. Erre ösztönöz a tej felvásárlási árának növelése is. Több üzemben megkezdték a rét, legelő telepítést, az ősgyepek felújítását, a fű terméshozamainak növelését. Ez jó hatással van az állomány növelésére, így valószínű, hogy az év végére már 3 százalékkal több tehén lesz a szövetkezetekben, és sikerül 2600 liter fölé emelni az egy tehénre jutó tejtermelést. Több sertés Az intézkedések hatására a megyében fellendült a sertéstenyésztési kedv. Ezt bizonyítja, hogy a kocaállomány csaknem eléri a 62 ezret. A 22 szakosított nagyüzemi sertéstelepen javult a takarmányozás hatékonysága is. Egy kilogramm súlygyarapodást négy kilogramm alatti takarmány feletetésével érik el a korábbi négy kiló 21 dekával szemben. Nőtt a telepek jövedelmezősége és 30 százalékkal több sertést hizlaltak meg az elmúlt esztendőben, mint egy évvel korábban. Jó eredményt hozott a kocakihelyezési akció és az apaállatok hiánya sem rontja már a tenyésztési kedvet. Az állattenyésztési felügyelőség az elmúlt esztendőben mintegy 4300 kocát, több mint 120 apaállatot helyezett ki a falvakba. A fajtaigényt azonban nem sikerült kielégíteni, ezért tervezik egy apaállat-tenyészet kialakítását is a megyében. Akadályok a juhtenyésztésben A juhtenyésztés sajnos*a megnövelt gyapjú felvásárlási árak, a megváltozott állami támogatások mellett is nehezen mozdul a holtpontról. Pedig a megye a jelenlegi 121 ezer anyajuhnak a dupláját is el tudná tartani. Köztudott. a juh jó exportcikk is. így joggal vetődik fel a kérdés, miért nem használják ki a lehetőséget, A gyökerek mélyre nyúlnak. A néhány évvel ezelőtti alacsony jövedelmezőség hatására az üzemek még az állomány- cseréről sem gondoskodtak. Az 'bárányokat inkább éladták, hogy némi pénzhez jussanak. Az anva- allomány elöregedett, ennek egyenes következményeként csökkent a hatékonyság. A megye mintegy 40 termelőszövetkezetében ahol aránylag intenzívebben foglalkoznak a ju- hászattal, az állománynak szintén több, mint 30 százalékát ki kellett cserélni. Ezen változtatott valamelyest a gyapjúforgalmi vállalat által kezdeményezett jerke-kihelyezési akció, aminek következtében 12 ezer bárány került az üzemekbe. Ez csöpp a tengerbe, de az akciót tovább folytatják, ami végső soron kedvezően befolyásolhatja a juhtenyésztés fellendítését. Ha ehhez még a gazdaságossági mutatók is változnak, valószínű, sikerül az ágazatot kimozdítani a holtpontról. Bőna Zoltán Korszerű tárházban Néhány éve már korszerű tárházban raktározzák a burgonyát és a zöldséget a kecskeméti MEZÖTERMÉK Vállalatnál. Jelenleg csaknem 400 vagon burgonyát, 44 vagon kelkáposztát és 80 vagon egyéb zöldséget tárolnak. Itt történik az áru válogatása és csomagolása is. Naponta több mint 100 mázsa burgonyát szállítanak a boltokba és üzemi konyhákra. • Gép rakja a szállítószalagra a burgonyát. • Az automata mérleggel felszerelt zsákoló gép. (Pásztor Zoltán felvételei.) A múzeumi tudományok legfiatalabb ága, a műszaki, nemcsak a múlt ipari emlékeinek őrzője, hanem az ifjúság politechnikai nevelésének fontos eszköze is. Nem véletlen, hogy a Szovjetunióban kétszáznál több szakmúzeum és műszaki kiállítóhely szol* gálja az egyre növekvő érdeklődést. Hazánkban csak a felszabadulást követő években kezdtek jelentőségének megfelelően foglalkozni a témával. Az utóbbi évek gyors fejlődése következtében azonban sikerült némileg behozni a lemaradást, s ma már közel harminc műszaki múzeum és kiállítóhely rríűködik az országban. Számuk most eggyel növekszik: a Könnyűipari Minisztérium és a Textilipari Kutató Intézet irányítása alatt Textil és Textilruházati Ipari Múzeum születik. Az új múzeum ebben az évben a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár volt angyalföldi gyáregységének helyén nyert elhelyezést. Ez valóban méltó környezetet teremt az új műszaki-kulturális intézménynek. A hely kiválasztása azért is szerencsés, mert a jelentős munkásmozgalmi hagyományokat őrző épület már-már a lebontás veszélye fenyegette, miután a körülötte kialakuló modern, új lakótelepen gyárként már nem működhetett. Múzeumként azonban nemcsak az épület ipari műemlék jellege érvényesülhet, hanem valóságos kultúr- centruma lehet a leendő városrésznek. A hagyományokat őrző falak között természetesen sok dolguk lesz még az építőknek, hogy az épületet korszerű múzeummá alakítsák. Tetszetős, modern kiállítótermeket kell létesíteni, raktárakat építeni az értékes gyűjtemény megőrzésére, és restauráló helyiségeket kell kialakítani. S amíg az építők dolgoznak, serényen folyik a gyűjtőmunka is. Jelenleg már kétezernél több értékes tárggyal rendelkeznek. Most a legsürgősebb feladat, hogy azokat a gépeket és berendezéseket megmentsék az utókor és a múzeum részére, amelyek a gyáripar nagyirányú rekonstrukciója révén feleslegessé válnak. De nem késlekedhetnek azok sem, akik az országot járva öreg mesterektől régi szerszámaikat, felszerelési tárgyaikat, megsárgult irataikat gyűjtik — s azokat az elbeszéléseket jegyzik fel. amelyeket az öregek a szövés, a fonás, a ruhakészítés mesterségéről, régi módszereiről, feledésbe menő szokásairól elbeszélnek. Felkutatják azokat az egykori rajzokat és feljegyzéseket is, amelyek a divat változásairól adnak számot. De nemcsak az érdeklődő látogatókra gondolnak, hanem szakmai utánpótlásra is, mert az a szándék, hogy a múzeum a jövő szakembereinek tapasztalatokat nyújtson a múlt gazdag tárházából. S miután nemcsak a múltra, hanem a jövő leié is tekintenek, a múzeum körül olyan szakmai tanulmányi központot kívánnak kialakítani, ahol az érdeklődők választ kaphatnak a nemzetközi műszaki haladás eredményeire is. A múltból táplálkozva így válik ez a múzeum a jövőkutatás otthonává is. A gazdag program megvalósításának lehetőségei most már adottak. Egyre gyűlik az ország minden részéből napvilágra kerülő értékes anyag — remélik, hogy 1980-ban a Textil és Textilruházati Ipari Múzeumban mindezt megmutathatjuk a nagyközönségnek. is. (Kasznár) Nem lehet tudni, hogy 2—3 éve valóban sztereóláz tprt ki az embereken, vagy a kereskedelem számította el magát, mindenesetre soha annyi megrendelést nem kapott a BRG kecskeméti gyára, mint 1974-ben. A rákövetkező évben 33 ezer 400 darab sztereó magnót készítettek. Ezután a lelkesedés érezhetően alabbszállt és olyan hírek érkeztek a szaküzletekből, hogy nem tudják értékesíteni a magnókat. Hogy a nagymennyiségű áru a nyakukon ne maradjon, jelentős árengedménynyel kínálták eladásra, sőt a tavalyi megrendelésüket is vissza- mondták. Megkérdeztük Gémes Sándort, a BRG kereskedelmi igazgatóját, mi a véleménye a történtekről? — A baj ott kezdődött, hagy a kereskedelem feltehetően nem a hazai igényeknek megfelelő mennyiséget rendelt 1974-ben. Akkor a típus külseje ellen sem emeltek kifogást, holott később azzal érveltek, hogy az MK—42- es külleme sem mondható tetszetősnek. Amikor azt látták, hogy az eladás akadozik, leverték az. árakat, márpedig ha egy terméket leáraznak, az inkább gyanússá. mint kívánatossá válik a fogyasztók szemében. Mi, természetesen nem járultunk hozzá az árengedményhez, így a gyár ennek az anyagi kihatásait nem sínylette meg. Nézzük akkor a sztereó-ügy erkölcsi oldalát. A gyár hírnevének bizonyára nem használt, a termékei körül felcsapó vita. Tisztázatlan az is, hogy valójában hitelrontásnak minősíthető-e a leértékelés, vagy jogosak a reklamációk? — Az MK—42-es készüléknek nincs tipushibája. Ezt bizonyítja az is, hogy az NDK-ba és Csehszlovákiába változatlanul, jelentős tételben szállítunk és mindeddig nem érkezett rájuk panasz. A kecskeméti gyárban pedig nem tesznek különbséget az exportra menő és a hazai eladásra szánt gyártmányok- között. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni azonban, hogy a vásárlók is jobban bíznak a külföldi márkában. Ez tényleg így van. Sokan inkább fizetnek nyolcezret egy japán magnóért, holott a magyar sztereó." érmék "a felénél is kevesebbe kerül. Megkérdeztem néhány vásárlót, akik kültöldi sztereó készüléket kerestek, s miután a készlet éppen kifogyott. üres kézzel fordultak ki a holtból: ..miért nem próbálkoznak hazai típussal?” A válasz: ,.Azt. hallottuk, hogy sok baj van velük.” Mit lehet erre mondani? — Most tehát mi a szándékuk? — Az export kivételével már le is álltunk az MK—42-esekkel. Az idén a magnókészülékek továbbfejlesztésével foglalkozunk. Az új típus mintapéldányát már augusztusban bemutattuk a kereskedelem képviselőinek azzal, hogy 1977. végére eladásra is szállíthatunk, de olyan nevetségesen alacsony árat mondtak, hogy inkább letettünk róla. Ami nem jelenti azt, hogy nem lesz újtipusú magyar sztereómagnó, de most mar csak 1978-ban. Addig viszont nem ártana valamilyen módon tudatosítani, hogy mi is az a sztereó? Csináltattunk egy felmérést, a Marx Károly K »/.gazdaságtudományi Egyetem piackutató és piacszervezési tanszékével. amiből kiderült, hogy elenyészően kevés a sztereóké- szulékek tulajdonosainak száma, s még közülük sincs mindenki tisztában, a nagyobb zenei , élményt nyújtó térhatás előnyeivel. Ezt is oktatni kellene, ezzel is fokozni lehetne a sztereózás iránti érdeklődést Ebből látszik, hogy a gyár mindent elkövet a piaci helyzet pontos felmérésére. Nem ártana, ha az általuk rendelt tanulmány megszívlelendő javaslataival, a kereskedelem és a sztereózásban érdekelt vállalatok is behatóan foglalkoznának. Addig is, amíg ez megtörténik, milyen feladatok várnak a kecskeméti gyárra az idén? — Ebben az évben 500 millió forint értékű árut -kell termelniük, vagyis a tavalyinál többet. A már említett értékesítési gondok miatt változtattunk a gyártásstruktúrán és a változatlanul népszerű MK—25-ös tinédzseij- magnók kivételével, elsősorban a fószerelvénvek gyártását és értékesítését helyeztük előtérbe. Az előirányzott termelési értékből mintegy 150 millió forintot lesz ki a magnókészítés, a többi a mechanikából, magnófejek és kazetták gyártásából tevődik össze. A gyárnak ezek a termékei a tőkés piacon is igen keresettek, amiből arra' lehet következtetni, hogy a dolgozók jó munkát végeznek. A sztereómagnókból az NDK-n és Csehszlovákián kívül, az idén Romániába is szállítottunk, reklamáció még egyik országból sem érkezett. Lényegében ez is arra vall, hogy átgondoltabb piacpolitikával elkerülhető lett volna az ami az értékesítés körül történt. Az idén tehát az eddiginél kékesebb magnót és jóval több I mechanikát készítenek Kecskeméten. Az utóbbi nem haladja meg a gyár erejét?' i«v — Tervbevettük a gyártás korszerűsítését is. Nagyobb termelékenységű gépeket kapnak a kecskemétiek, korszerűsítik a meglevő gyártószalagokat, ami annyival növeli a termelékenységet, hogy a többletet hozni tudják. A gyár jövője miatt szerencsére nem kell nyugtalankodni. Most már csak az van hátra, hogy olyan sztereókészülékekkel jelentkezzenek majd, amelyikkel siKerül kiköszörülni a hazai magnók hírnevén akaratlanul ejtett csorbát. Vadas Zsuzsa Újítók a műszaki fejlesztésért Bulgáriában az elmúlt években jelentős eredményeket ért el az újítómozgalom. Ót év alatt — 1971—1975 között — 340 000 újítási javaslatot nyújtottak be, ezek közül 156 00()-et fogadtak el. Az újítások gazdasági haszna 712 millió leva volt. Ugyanezen idő alatt 4147 találmányt jelentettek be, s ezekből 1840-et alkalmaznak a gyakorlatban. A „bevezetett^ találmányok között szerepel például az ólomtartalmú nyersanyagok hasznosítható részének kivonása, a vasötvözetek technológiai eljárásának automatikus ellenőrző rendszere, a grafit-elektródák védőrétegének előállítása olyan berendezéssel, amely a munka termelékenységét 1,5—3-szorosára növeli. Ezek az új eljárások több millió leva többleteredményt hoznak, s többet közülük már külföldön is alkalmaznak. A grafitelektródák védőrétegére vonatkozó eljárás licencét például Anglia is megvásárolta. Az újítások, új módszerek és találmányok a mezőgazdaságban is szaporodnak. A ruszei mező- gazdasági gépkísérleti intézet három találmánya — köztük egy új napraforgó-betakarítógép — csaknem másfél millió leva értékű eredménytöbblettel járt. Egy óra - egy konverter, 560 tonna acél Lengyelországban avatás előtt áll a „KATOWICE” óriáskohó, amely rekordidő, mindössze öt év alatt épült fel. Ez az ipari óriás az utóbbi 10 esztendő legnagyobb lengyel beruházása. A kohó évi kapacitása 9 millió tonna acél lesz. Körülbelül ugyanennyit termelt 1965-ben Lengyel- ország korábbi 26 kohóüzeme. A beruházott érték 209 milliárd zloty, s ez a számítások szerint 5 év alatt térül vissza. A kohó elsősorban acéllemezeket gyárt majd a hajóépítőipar és a járműipar részére. A kohó beindítása után az acéllemez termelése eléri az évi 11 millió tonnát, s ez már európai viszonylatban is rangot jelent. De készítenek itt hengerelt acélt is; évente mintegy 2 millió tonnát. A különleges minőségű katowicei acél lehetővé teszi majd a fokozott külkereskedelmi termékcserét. A „KATOWICE” kohót a legmodernebb technikával szerelték fel. Az olvasztás konverteres- oxigenes módszerrel történik. A korszerű technika jelentős nyersanyag-megtakarítást eredményez: egy tonna nyersvas termeléséhez elegendő lesz 430 kilogramm koksz. Egy olvasztási folyamat mindössze 36 percet vesz igénybe, s így konverterenként egy óra alatt 560 tonna acéit öntenek. A termelési folyamatokat komputerek vezérlik, korszerű automatizált berendezésekkel. A ko- hóműtervezők nagy figyelmet fordítottak a környezet védelmére. Ezért például zárt vízrendszert alkalmaztak, s ez a víztakarékosságot is segíti. Elzáró berendezéssel szerelték fel a porkibocsátó helyeket, korszerű elszívókkal akadályozzák meg, hogy a káros anyagok a légkörbe jussanak. Az óriáskohó építésében 120 lengyel és 40 külföldi cég vett részt. A legtöbb berendezést és gépet a Szovjetunió szállította. De a „KATOWICE” kohó jó példája az egész szocialista közösség együttműködésének. Csehszlovákia különböző szerszámgépeket és járódarukat, az NDK kirakodó darukat, klímaberendezéseket, Magyarország és Jugoszlávia elektrotechnikai berendezéseket, Bulgária pedig emelőket és turbókompresszorokat szállított a hatalmas üzemhez. (BU- DAPRESS—INTERPRESS)
