Petőfi Népe, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-20 / 16. szám
t A gazdasági bűncselekmények tanulságai Beszélgetés dr. Czili Gyulával, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesével 4 • PETŐFI NÉPE • 1917. január 20. f I V I .. *• Új kutatási eredmények az ipari megvalósulás útján Az alumíniumipari Tervező és Kutatóintézetben kidolgozták az elektrokolor színező eljárás néhány változatát. Az új módszerrel az arany, szürke és vörös különféle árnyalataira színezhetők az alumíniumfelületek. Elsősorban az építőiparban hasznosíthatók a tetszetős színhatású felületek. A képen: rétegek minősítő vizsgálata; kiterjed a vastagság és a színárnyalat meghatározására. (MTI-fotó, Soós Lajos felvétele — KS.) Növekvő előirányzat a lakóházfelűjításokra Legmagasabb bírói szervünknek, a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának feladata a bíróságok elvi irányítása, a fellebbezés vagy törvényességi óvás alapján elé kerülő ügyek Jogerős eldöntése. A bűncselekmények számából, az egyes cselekménycsoportok arányainak, valamint az elkövetési módoknak és körülmények nek alakulásából általános érvényű következtetéseket von le. A bíróságok elé kerülő ügyek Jelentős része vagyon elleni. Illetve gazdasági természetű. Ezekről, s a belőlük levonható általános tanulságokról kérdeztük meg dr. Czili Gyulát, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesét. ‘ — Milyen jellegű gazdasági bűncselekmények Kerültek leggyakrabban az utóbbi időben a Legfelsőbb Bíróság tanácsai elé? — Ha csoportosítani akarjuk a jogerőre emelkedett ügyeket — hangzott a válasz — többféleképpen is tehetjük ezt. Egyféle bűn- cselekményeket úgy lehetne legjobban jellemezni, hogy a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdek sorrendjéríek felcseréléséből, ezek helytelen szembeállításából származnak. Más ügyekre az a jellemző, hogy konjunkturális jellegűek: elkövetőik visz- szaélnek azzal, hogy m^g nem minden téren tudja a társadalom kielégíteni az egyes emberek jogos igényeit. Külön kell beszélni azokról az ügyekről, amelyeknek vádlottairól a bíróságon derül ki: feddhetetlen múltú emberek, akik fontos beosztásba kerülve úgy gondolták, rájuk nem kötelező a jogszabályok tiszteletben tartása. A törvény mindenkit kötelez öt és fél ezer állami lakás gondozása — a karbantartás felújítás, s a lakásban történő egyes meghibásodások kijavítása — tartozik a Kecskeméti Ingatlan- kezelő Vállalatra. A lakások állagának megóvásának szempontjából oly fontos épületfelújitás tervszerűségét elősegíti a városi tanács végrehajtó bizottsága által évenként jóváhagyott címjegyzék. Vajon sikerült-e teljesítenie ily módon megjelölt, múlt évi feladatait az IKV-nak? Erről. s a vállalat ez évi terveiről kérdeztük Csibrány Pál igazgatót, aki elöljáróban elmondta: — A mintegy öt és fél ezer bérlemény 60 százaléka régi, vályog- és vertfalú házakban van. Ez a tény pedig sokszor „közbeszól”, soronkívüli munkát diktál. Ezért nemigen volt még rá példa, hogy a címjegyzékben megjelölt sorrendiséget sikerült volna maradéktalanul betartani. Az öreg, 40—60 éves házak te- tóhéjazata például együttesen 40 ezer négyzetméter. Időette cserépről van szó, gyakoriak a beázások. A tetőfedő szakma pedig, mondhatni: kihaló, kevés a kapacitás, nem győzzük. Nehéz gonddal küszködünk a szakipari és a segédmunkás kapacitást illetően is. A tennivalónk lényegesen több, semhogy győznénk. Lehetőségeink határán belül ezért is törekszünk alvállalkozók segítségét igénybe venni. A legkészségesebb partnerünk az Építő és Szolgáltató Szövetkezet és a Magyar— Szovjet Barátság Tsz. Hozzáteszem, hogy a bérlemények gondozása mellett jelentős a szolgáltató tevékenységünk, amely a Vannak, akik úgy élik le az életüket, hogy nem tesznek semmit, mások meg a pihenést sem ismerik igazából. Szolgálnak szívükkel, eszükkel a köz javára. Amíg ott voltam, gyakran hívták telefonhoz. A beszélgetésekből keveset értettem, csak a szófoszlányok jutottak el a fülemig. A befejező mondatokat viszont tisztán hallottam. — Szóra sem érdemes,'ez a munkám, szívesen csinálom — mondta. E mondatba sűrítve benne volt minden. Az egyéniség, az ember, az odaadás, ami jellemzője dr. Molnár Zoltánnak, a Bács-Kiskun megyei Állategészségügyi Állomás élel- mirzerhigiénikus állatorvosának. A fiatalembert, aki alig van túl a harmincon, szeretik munkatársai, főnökei dicsérik jó munkájáért. Pedig nem kisebb gond nyomja a vállát, mint a megye vágóhídjainak hús- és tejüzemeinek higiéniai felügyelete. A közfogyasztásra kerülő állati termékekért, azok minőségéért felel, hogy romlott áru ne kerülhessen az üzletekbe. Munkáját jól végzi, amit bizonyít, hogy "az utóbbi időben az üzemek is jobban betartják a higiéniai előírásokat. Ceglédről indult egy vasutascsalád második gyermekeként. Nem választotta apja foglakozását, ezt helyette megtette bátyja, aki most jelentős állást tölt be Budapesten a MÁV-nál. ö mást akart, érdeklődése ismeretlen pálya felé vonzotta. A ceglédi diákévek alatt még csak érlelődött az elhatározás, pontosan nem tudta merre induljon majd tovább. Eenergiáját lekötötte a tanulás és a sport. Kitűnt mind a kettőben, jelesen érettségizett, a labdarúgásban pedig az NB II-ig vitte. Ismerősei ajánlották, hogy az orvostudományira, vagy az agrárra jelentkezzen, mert ott a sportot is folytathatja. Egyiket sem választotta, de a tanács ötletet adott. Más megoldás mellett döntött, az állatorvosi egyetemre fel. vételizett. Sikerült. így a gyófűtés, melegvíz-ellátás vonatkozásában a szövetkezeti és az OTP-s lakásokra is kiterjed. — Hallhatnánk ezek után a vállalat múlt évi úervteljesítésé- ről? — A lakóházjavítási előirányzatunk 23 millió forinttal számolt. Ez részben saját, másrészt alvállalkozói kapacitással teljesítettük. A saját kivitelezésben elvégzett munka értéke 14,2 millió, partnereink kivitelezésében pedig 9,3 millió forintot tett ki. Építőipari munkánk termelékenysége 5 százalékkal nőtt az előző évihez képest. Ez egyfelől a munkaszervezési intézkedéseinknek köszönhető. És annak, hogy mind több kisgéppel rendelkezünk. Nem is szólva arról, hogy az új telephelyünkön összpontosul, s így hatékonyan mozgatható a szakipar. — Milyen arányban sikerült teljesíteniök a múlt évi 'címjegyzékbén előirányzott lakóház- javításokat? / — Mint már utaltam rá, tavaly is nem egy, a pótcímjegyzékben szerepeltetett feladat végrehajtását kellett előnyben részesíteni. Emellett a lakásállag megóvása céljából számos azonnali elhárítást igénylő feladat is adódott. Ilyen volt például a Pannónia Filmstúdió épületének életveszély elhárítása "és felújítása is. Ugyanitt említhetem azt" a nagyon feszes ütemű és jelentős munkát, amelyet a leninváro- si — termelő és fogyasztói — hőközpont bővítésével és karbantartásával elvégeztek a vállalat dolgozói. gyításhoz és a mezőgazdasághoz is közel került. — Az évek során bebizonyosodott, helyesen választottam — mondja. — Mindig érdekelt a biológia és a jelenlegi munkámnak is ez az alapja. Szerencsére, a diploma megszerzése után sikerült megfelelő álláshoz jutnom. Igaz, egy évig Kaposváron és Cegléden dolgoztam gyakornokként, és csak 1969-ben jöttem Kecskemétre, az Állategészségügyi Állomáshoz. Kezdetben az egyik kihelyezett higiéniai szolgálatnál dolgoztam, egy év múlva behívtak a központba, öt évre rá megszereztem a szak-állatorvosi képesítést. A muníTám időm nagy részét leköti, de lehetőségem van rá, hogy időnként hobbymnak is hódolhassak. Szeretek filmezni. Az állomásnak megfelelő felszerelése van ehhez, több, szakmábavágó dologról készítettem már felvételt. Kollégáitól tudtam meg, nem is eredménytelenül. Az egészség- ügyi és környezetvédelmi filmszemlén társaival együtt második helyezést ért el a Hulladékból fehérjét című munkájával, maga mögé utasítva több, neves forgatót. Az Alkotó ifjúság pályázatra beküldött munkáját — amely a tehenek tőgygyulladását tanul rrtányozta — az országos kiállításon is bemutatták. Tervezi, hogy munkatársaival együtt az állattartó telepek hígtrágya kezeléséről is készítenek egy filmet. A fiatal állatorvos, mint a fentiek bizonyítják, megtalálta számítását. Munkájában teljes önállóságot kapott. Olyan feladatot bíztak rá, aminek elvégzéséhez megvan a képzettsége és kedvet is érez hozzá. Ezenkívül boldog családapa, két szoba összkomfortos otthonukban minden fárasztó napja után felesége és kislánya várja haza. B. Z. A múlt évi címjegyzék alapján történt felújításokról szólva csak néhány példa: a Klapka utca 22. és a Csongrádi utca 35. szám alatt együttesen 16 lakás komfortfokozat-növelését ís jelentő felújítása valósult meg. Nagy feladat volt a Nagykőrösi utca 23. számú épület süllyedése miatt végrehajtott kútalapozás. A Rákóczi út 26. számú ház födémcseréje és felújítása partnerünket, az Építőipari és Szolgáltató Szövetkezet dolgozóit dicséri. — Ez évi törekvéseik? — Előbb csak utalásszerűén a hibabejelentésekről. A tavalyi mintegy 3300 ilyen bejelentést — a legtöbbször vízhálózattal és a tetőbeázással kapcsolatos panaszok — 95,2 százalékát orvosoltuk december végéig. Előtte való évben a 3100 hibabejelentés 93 százaléka nyert megoldást. Az előrelépés főleg a gyors-szolgálatunk létrehozásának köszönhető. E szolgálatot a vízszerelés mellett a tető- és a bádogosjavításokra is kiterjesztettük. Ez évi feladataink? A városi tanács végrehajtó bizottsága elé terjesztendő címjegyzék-javaslatunk csaknem 29 millió forint értékű felújítási munkát irányoz elő. Tovább folytatjuk az 1971-ben megkezdett sortatarozást. A jövőben a városon átvezető utak mentén, főleg a városképet befolyásoló épületek kerülnek sorra. A gázszerelési címjegyzék- javaslatunk pedig 40 lakást érintően 1,7 millió forintos munkával számol, nem szólva az egyéb folyamatban levő feladatainkról — mondotta végül az IKV igazgatója. P. J. Leningrádi kristályok Az emberi értelem olyan kristályfajtát alkotott, amely átlátszóságában vetekszik a legtisztább forrás vizével, hangja csengő, és képes arra. hogy a nap sugarait a szivárvány minden színében tükrözze vissza. E kristály az üveg egyik változata. Különleges kemencékben, másfélezer fokos hőmérsékleten készítik. Alapanyaga ugyanaz, mint az üvegé, ám nagyobb tisztaságú. Kvarchomokból, szódából, szulfátból készül. Nagyszerű tulajdonságait a benne levő ólomtartalomból kapja. A Szovjetunióban több nagyüzem foglalkozik kristályüvet? előállításával, egyik legjelentősebb közülük a leningrádi. Az itteni mesterek minden alkotása iparművészeti remekmű. A gyár csaknem 40 éve termel. Termékeit messze a Szovjetunió határain túl is ismerik. Értékes optikai tulajdonsággal rendelkező lencséit, csiszolt üvegeit a világ legjobb ilyen készítményei közé sorolják. Fenti képünkön: Jelena Ja- novszkaja „Oroszország” című kompozícióját a Csehszlovákiában 1976-ban rendezett kiállításon Nagydíjjal tüntették ki. — A felsorolásból -is kiderül, hogy az utóbbi ügyek nemcsak bűnüldözési, de morális szempontból is külön említésre méltóak. Talán egy idevágó példa illusztrálhatná az elmondottakat? — Korántsem „szenzációkeltés” a célunk, hanem az, hogy a közvélemény figyelmét felhívjuk bizonyos bűncselekmények társadalmi veszélyességére. Itt nem csupán az ügyek gazdasági kihatásaira gondolok — noha azok sem lebecsülendők —, hanem arra: senki sem hiheti azt, bármilyen beosztásban volt, vagy van, bármilyen tiszteletre méltó múlt áll mögötte —, hogy önmagát felül emelheti a jogszabályokon. Egyetlen példa: Győrött az egyik nagy vállalat igazgatója, közgazdasági főosztályvezetője, továbbá ugyanennek a vállalatnak munkavédelmi felelőse és egyik gyáregységvezetője került bíróság elé. Ügyüket fellebbezés folytán a Legfelsőbb Bíróság tárgyalta másodfokon, jogerős ítéletet hoztunk. A vállalat fölöttese, a tröszt, munkaversenyt hirdetett, amelynek feltételei között kizáró okként szerepelt, ha valamelyik vállalatnál halálos, csonkulásos következményű, vagy tömeges üzemi baleset következik be. Ugyancsak a tröszt hirdetett külön munkavédelmi versenyt is, magasan díjazva azt a vállalatot, amely legbiztonságosabban dolgozik. Az ügyben szereplő vállalat vezetői eltitkolták a náluk — Milyen tendenciák figyelhe- hetők meg a társadalmi és a csoportérdekek szembeállításából, illetve a csoport- és magánérdekeknek a társadalmi érdek elé helyezéséből származó bűncselekményeknél? — Elég sűrűn találkozunk azzal, hogy a vádlottként elénk kerülő gazdasági — főleg szövetkezeti — vezetők tulajdonképpen jót akartak, de a jót rosszul akarták. Másoknál a jószándék legfeljebb feltételezhető, de bizonyítani azt lehet, hogy vélt csoportérdekből megkárosították a népgazdaságot. Ismét mások üzérkednek, s ezt szövetkezetek, szocialista gazdálkodó szervek legalizálják. Az első két bűncselekményfajtánál közös az, hogy mire a bíróság elé kerülnek az elkövetők — az elért gazdasági eredmények már meg is semmisültek, vagyis a megfontoltság, az előrelátás teljes hiánya jellemzi az ilyen embereket. Például : mezőgazdasági termelőszövetkezetek eladják terményeiket, bekövetkezett üzemi baleseteket, így a versenyt megnyerték és 478 ezer forintot kaptak. Szintén ennél a vállalatnál történt, hogy az igazgató, a közgazdasági főosztályvezető és az szb-ti'tkár fiktív jutalmakat osztott ki, a „megjutalmazottak” kötelesek voltak a kapott összeget visszafizetni. A pénzt reprezentációs célokra, költötték el. Ezzel újabb, több mint 40 ezer forintos kárt okoztak a népgazdaságnak. Kiderült a tárgyalás folyamán, hogy a vállalat vezetői jóelőre felhívták a művezetők figyelmét: a legközelebbi munkaverseny értékelésekor az kap legtöbbet, aki legjobban el tudja titkolni a nála bekövetkezett baleseteket. — Természetes — folytatja a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese —, hogy ezekért a bűncselekményekért büntetés jár. Az igazgató korábban vezető pártós állami tisztségeket töltött be, s úgy gondolta: ez az ő számára kivételes elbánást jelent, számára nem kötelező a törvények tiszteletben tartása. Bíztak ebben bűntársai is, arra számítva, hogy az igazgató neve, múltja mögé bújhatnak a felelősségre vonás elől. Tévedtek. A Legfelsőbb Bíróság jogerőre emelte az elsőfokú ítéletet, amely az igazgatót és aöídőosztáljwszetőbaáéscehgáthtóé szabadságvesztés- és pénzbüntetéssel, s a többi vádlottat is cselekményüknek megfelelő büntetéssel sújtotta. majd tárolási szerződést kötnek a felvásárló vállalattal. Megkapják a tárolásért járó pénzt, de mire a vállalat el akarná szállítani a terményt, kiderül, hogy azt (vagy annak jelentős részét) feletették a tsz állataival. A szövetkezet vezetői ilyenkor azzal védekeznek, hogy ők jót akartak, hiszen az állattenyésztés fontos, de a zárszámadásra, a tagságnak osztandó pénzre is gondolni kell. Előfordul, hogy az így keletkezett hiány csak 2—3 év múlva mutatkozik, s a rosszul számító vezetők is addigra kerülnek bíróság elé. 0 — Melyek azok a bűncselekmények, amelyeket konjunkturális jellegűnek nevezett? — Több ilyen bűncselekményfajta fordul elő a bíróságok gyakorlatában. Kezdjük a legismertebbekkel, az építkezési ügyekkel. Köztudomású, hogy a lakás- építési program teljesítése ellenére még mindig nagy a lakáshiány, az emberek szeretnének mielőbb, igényeiknek, elképzeléseiknek megfelelő lakáshoz jutni. Nemrégen került bíróság elé építő kisiparosok ügye. ök társasházak építésére szövetkeztek, de ehhez sem képesítésük, sem jogosultságuk, sem kapacitásuk nem volt. Az építtetni akaróktól nagy összegeket vettek fel, új* meg új építkezéseket vállaltak, de befejezni egyiket sem tudták, ahogy mondani szokták: lyukat lyukkal akartak betömni, egyik építkezéstől a másikhoz vitték át a tájiét, míg végül feljelentették őket. Ugyancsak konjunkturális jellegű az a bűncselekménytípus, amely abból ered, hogy gazdasági vezetők fontos, megoldandó feladatok elvégzésére a kollektív szerződésben előírt bérért nem kapnak szakembereket. Ilyenkor „ráígérnek”, olykor a megállapított bér ötszörösét is. Amikor fizetésre kerül sor, kapkodnak, illegális forrásokból teremtik elő a pénzt. Ez az út szinte biztosan a vádlottak padjáig vezet. Bizonyos mértékig még az olyan esetek is ide sorolhatók, amikor sikkasztásért vagy hasonló bűncselekményekért büntetett embereket helyeznek pénz kezelésével járó munkakörökbe. Ezt gyakran a munkaerő-hiány okozza. A baj azonban ott van, hogy az illető előéletének ismeretében sem veszik a fáradtágot fölötteseik, hogy kellően ellenőrizzék tevékenységüket. Alkalom szüli a tolvajt — Túl a büntetőjogi felelős- ségrevonáson, milyen tanulságokkal szolgálnak a büntetőügyek az ön, illetve a Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a társadalom számára? — A gazdasági, közelebbről a népgazdaság elleni bűncselekmények természetszerűen csak egy részét képezik a bíróságok elé kerülő ügyeknek, de horderejűket, társadalmi hatásukat tekintve, igen jelentős részét. Folytatva a gondolatot: a bűncselekmények hatása szinte mindig sokkal nagyobb, mint maga a cselekmény. A közvélemény — talán a saj- móbamiszokásos «ütezíwúisme.fr .tetésnek is szerep£ „Y3n sokszor leegyszerűsítve látja az ügyeket, s nem érti, hogy látszólag ugyanolyan bűncselekményekért miért szabnak ki a bíróságok különböző súlyú büntetéseket. Pedig a bíróságnak meg kell vizsgálnia minden körülményt, a társadalmiakat és a személyieket egyaránt, mérlegelnie kell a büntetés elriasztó és nevelő hatását, törvényes eszközökkel el kell vonnia a bűnös úton szerzett anyagi javakat stb. — Tanulság az is, amit a régi magyar közmondás úgy foglal össze, hogy „alkalom szüli a tolvajt”, vagyis sokkal komolyabban, szigorúbban kell végre venni a társadalmi tulajdon védelmét, őrzését. Nem egyszer hónapokig keresik milliós értékű gépek gazdáit, míg végre előkerül, s felelősségre kell vonni hűtlen kezelésért. S még egy nagy tanulság: a vállalat, a közvagyonáért felelős mindenki, aki ott dolgozik. Természetesen a vezető nagyobb mértékben, mint a kis beosztásúak, de nekik is van felelősségük. Az üzemi demokrácia szélesítése magával hozza azt is, hogy mindenki jobban érezze magáénak a köz tulajdonát, lépjen fel annak védelméért bárkivel szemben. Várkonyi Endre Lakótelepi uszodák Berlin központjában az új lakóházak között rövid idő óta egy keskeny földszintes építmény látható: ez a Holzmarkt utcai lakótelepi uszoda, ■ egyike az NDK 141 népuszodájának. (Ezenkívül még számos fedett sportuszoda áll a lakosság rendelkezésére. A nyitott uszodák száma ugyanebben az évben 1100 volt.) Mi a feladatuk, kiket szolgáljanak a népuszodák? A kérdésre a Holzmarkt utcai lakótelepi uszoda vezetője adja meg a választ: „A népuszodák olyan létesítmények, ahol a lakosság szabad idejében sportolhat, pihenhet, s a felnőtteken kívül használhatják az iskolások is, akik itt vesznek részt úszásoktatáson.” Mindén nép uszodának van egy nagyobb úszómedencéje az úszni tudók számára. Egy kisebb azoknak, akik még csak tanulják az úszást és egy szaunája. Arra is van lehetőség, hogy gyermekek és felnőttek képzett úszómesterektől úszni tanuljanak. A népuszodák rendszerint hétfőtől péntekig 8-tól 18 óráig, vasárnap 8-tól 13 óráig tartanak nyitva. A minősített sportolók, versenyzők itt nem edzhet- nek. Erre a célra más uszodák vannak. Nyár közepén, a főidényben naponta 1400—1600 felnőtt és gyermek keresi fel a Holzmarkt utcai uszodát. Ezenkívül még hetente kereken 3800 gyerek az iskolai testnevelési órák alatt jár ide. Ha megkérdezzük látogatóikat, miért is úsznak, mindig ugyanaz a válasz: „Tenni akarok valamit az egészségemért.” „Szükségem van az úszásra a mai munka után.” „Az úszás élvezet, szórakozás!” Így aztán érthető, hogy Berlinben 1980-ig további tíz ilyen népuszodát építenek, örülnek az orvosok is: az úszás elterjedésében az egészség megőrzésének, az emberek közérzete, egészsége elérésének hatékony eszközét látják. Ceglédről indult A jószándék nem mentség
