Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-15 / 296. szám
4 9 PETŐFI NÉPE • 1976. december 15. A tervezettnél jobb eredmény Kezdeményezések a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban A gazdaság 1971—1975. között 200 millió forint termelési- érték-növekedést ért el. Így könnyű ezt a számot leírni, kimondani, de bizony sok erőfeszítés, számos intézkedés kellett ahhoz, hogy ilyen eredményt érjenek el öt esztendő alatt. Főként a technológia korszerűsítését szorgalmazták, amit bizonyít az is, hogy az évről évre növekvő termelési értéket, 200-zaI kevesebb dolgozóval érték el. Vagyis az eredmény főként a termelékenység növekedéséből származik. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság vezetői büszkén vallják, hogy egyre inkább iparszerű termelésre térnek át. Fő ágazatuk: a szőlő-gyümölcstermesztés, borászat, a szántóföldi növénytermesztés. Dinamikusan fejlődik az állattenyésztés is. Két vezető szakembertől érdeklődtünk az /eddigi eredményekről, a gondokról, a további tervekről. Jónás János, a gazdaság főker- tésze elmondja: — Több mint 300 hektár gyümölcsösünk van. Legnagyobb terület ebből az almáskert. Ezt követi a kajszi. A következő esztendőkben ez utóbbit akarjuk felújítani, illetve a területet növelni. Száz hektár új kajszit telepítünk. A munkát megkezdtük. A tajói kerületben ez év őszén 25 hektár barackost ültettünk. Jövő tavaszra újabb 25 hektár ültetéséhez fogunk. A kunfehértói kerületünkben is megkezdtük a talajelőkészítést. Ott is S5~hektár új ültetvényt létesítünk. Főként a legjobb magyar fajták közül szelektált kajszibarack-változatot telepítjük és a nagyobb gyümölcsű típusokat. Az ültetvények növelésére egyébként jelentős ösztönzést adott a nemrég megjelent kormányhatározat, mely szerint jelentősen növekszik az állami támogatás. Ugyanez a helyzet a szőlőnél is. Az 1330 hekt’ár területen kívül újabb 400 hektáron létesítünk ültetvényt 1980-ig. Szóljunk arról is, hogy a gazdaság szőlőtermesztési rendszerét a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 1974 szeptemberében hagyta jóvá. Ekkor öt, tavaly már újabb két termelőszövetkezet csatlakozott a halasi kezdeményezéshez, csaknem 600 hektár termőterülettel. A főkertész erről így nyilatkozik: — Az együttműködés előnyei gyorsan megmutatkoznak. A kiskunhalasi Vörös Szikra Termelő- szövetkezet 1970-ben 13,2 mázsát, az együttműködés első évében már 59,6 mázsát szüretelt hektáronként. Utána száz mázsán felül termett, kivéve az idei esztendőt, amely közismerten kedvezőtlen volt a szőlőtermesztésre. Csaknem megduplázta a hektáronkénti átlagtermést a kiskun- majsai Szabadság Termelőszövetkezet is. A rendszergazda és a partnergazdaságok között nem a piaci kapcsolat az elsődleges cél, hanem a termelés fejlesztése, a közös előnyök alapján. A gazdaság az elmúlt esztendőben 89,8 mázsa szőlőt szüretelt hektáronként, az idén 55,6 mázsát. Ha a szélsőséges időjárást vesszük figyelembe, akkor ez még jó termésnek számít, hiszen a fagykárok többszörösen csökkentették a hozamokat. — A szőlőtermesztés további korszerűsítése érdekében még sokat kell tennünk — magyarázza. — A művelés teljes gépesítése megoldható. Arra számítunk, hogy az V. ötéves terv utolsó évéig az egy hektár megműveléséhez szükséges munkaórák számát a felére csökkentjük. Mészáros Tibor állattenyésztési előadó: — Legfontosabbnak a szarvas- marha- és a sertéstenyésztés korszerűsítését tartjuk. Jelentős eredményeket értünk el mindkét ágazatban. Talán részletesebben szólnék a szarvasmarha-tenyésztésről. Az Egyesült Államokból hereford húsmarhákat kaptunk. Már 600 darab van belőlük. Té- len-nyáron, éjjel-nappal kint vannak a legelőn, így tartásuk olcsó. Lovaspásatorok ügyelnek rájuk. Így szokták meg, régi hazájukban. A borjakat hathónapos korig szoptatja a tehén, majd elválasztás után a jószágok a legelőn maradnak. A takarmánykiegészítés egy vagy két kilogramm. Intenzív hizlalás csak az utolsó két hónapban történik, amikor abrakos silót is kapnak. Tizenhét hónap alatt mintegy 400 kilogrammos súlyt érnek el. Ez a tartási módszer olcsó. Tovább tart ugyan, de jól hasznosítjuk a legelőt. Nagy gondot fordítanak a tejhozam növelésére is. Az egy tehénre jutó termelés a tervezett évi 3700 liter helyett eléri az évi 4400 litert. A gazdaságban elkészítették az V. ötéves tervet, amelyet megvitattak a szocialista brigádok értekezletén is. Az idei esztendő sok gondot okozott, a szélsőséges időjárás miatt. Ennek ellenére abban bizakodnak, hogy a tervezettnél nagyobb eredménynyel fejezik be az esztendőt. Az V. ötéves terv első esztendejének ez a sikere jól megalapozza a további feladatok eredményes végrehajtását. K. S. • őszi talajmiinka a ma«asimivelcsíi szőlőben. AzIKARUS-nak dolgoznak • Nemrég adták át a szövetkezet új, négymillió forint értékű gépjavító műhelyét, benne a kazánházzal. Amikor felszállunk egy Panoráma autóbuszra, nem is sejtjük, hogy a tetszetős, kényelmes járműhöz az egyik eldugott bácskai községben, Bácsbokodon is készülnek alkatrészek. Sőt, ezt a bizonyos tartozékot — az alvázba beépített, az első és hátsó hidat összekötő lengőkart — hazánkban egyedül itt csinálják. Így kapcsolódik a bácsbokodi Aranykalász Termelőszövetkezet kisüzeme a járműprogramhoz, mint kiemelt országos beruházáshoz. Nem dicsekedhet nagy múlttal a gazdaság lakatos és forgácsoló melléküzemága. 1970-ben vásárolták meg a volt MEZÖGÉP-te- lepet, ahol egyúttal kialakították berendezték a gépjavító műhelyeket is. A Csepel Autógyárral 1973-ban kötöttek szerződést a légrugós buszokhoz használandó hengőkarok gyártására. Az igények és a termelés növekedését iól mutatják a számok: az első évben 3200, 1974-ben 6050, 1975- ben 6750 darabot gyártottak, az idei tervük pedig 8860. Az üzemegységben előállított termelési érték 1976-ban több mint 42 millió, az ebből származó nyereség 10 millió forint lesz. Csaknem negyven milliót az IKARUS-megren- delések teljesítése hoz, a többit szintén bérmunkával — apróbb kazántartozékok készítésével — érik el. Jelenleg két műszakban 170 embert foglalkoztat a részleg. A dóig' >zók 40—45 százaléka szakmunkás, több mint fele 30 éven aluli fiatal, akik között sok a saját nevelés. Csepelen rendkívül elégedettek a bácsbokodi lakatosok ügyességével, szakmai felkészültségével. Különösen erényük — mint hallottuk — a megbízhatóság: bármikor annyit képesek szállítani az ídvazgyártó nagyvállalatnak, amennyire éppen szükség van. A jövő esztendőben például 9370 darabra vállalkoztak, ami a mostani kapacitás teljes kihasználását jelenti. Műszaki fejlesztésre a kisüzemben csak abban az esetben kerül sor, ha Csepel, illetve az Ikarus is fokozza termelését. Eddig mindvégig létszámnöveléssel intézték el a bővítést, de most már ez a „forrás” is kimerült, csak a korszerűsítés segíthet. Célgépeik — egy félautomata olasz menetvágó berendezés, illetve húsz darab egyetemes eszterga - és marógép — négy évnél nem idősebbek. 1977-ben 2,9 millió forintért 4 új esztergapadot állítanak üzembe. A telepen egyébként igen figyelemreméltó, mintegy 10 milliós beruházást hajtottak végre a közelmúltban, s végeznek napjainkban is. Négymillióért gépjavító csarnok és kazánház létesült, ezenkívül elkészült a gépudvar, a hidroforház, a kocsimosó és a víztisztítómű, a belső úthálózat, a központifűtés-rendszer. s most nagyobbítják a szociális célokat szolgáló épületet, benne 150 személyes étkezdével, büfével és ifjúsági klubbal. K. F. ^VI 40 MILLIÓ FORINT ÉRTÉKBEN Pártmunka az értelmiségiek között 9 A pártpolitikai munka akkor lehet eredményes, ha a pártszervezetek számításba veszik a társadalom különböző csoportjainak, rétegeinek sajátosságait, s ezekhez igazodva szabják még e munka tartalmát és módszereit. E rétegek! szerint differenciált tevékenység egyik legfontosábbja az értelmiségiek körében végzett politikai munka. Vannak szellemi munkára specializált munkahelyek, iskolák, kutatóintézetek, művészeti intézmények, ahol é párttagság és a párton kívüli dolgozók túlnyomó többsége értelmiségi. Másutt számszerűen kisebbségben vannak ugyan., de a tevékenységnek ők a „főszereplői” (például az egészségügyi intézményekben). S vannak nagy számban olyan munkahelyek — a terelőmunka területei —. ahol a párttagságnak és áltálában a dolgozó kollektívának viszonylag kis részsét alkotják, s mindennapi munkájuk is beleolvad a közös tevékenység egészébe. A helyzet különbözőségétől függően a pártszervezet jellege, összetétele is más és más, s konkrét feladatai, (például a tagfelvétel kívánatos arányai, vagy a politikai oktatás formái) is részben eltérőek. Am mindezek mellett is vannak az értelmiséggel kapcsolatos pártmunkának bizonyos közös sajátosságai. mindenütt figyelmet érdemlő vonásai. • Mindennapi tapasztalataink és szociológiai vizsgálatok egyaránt tanúsítják, hogy az értelmiség viszonylag jelentékeny része tekinti magát tudatosan elkötelezettnek a munkáshatalom, a párt politikája mellett. A Társadalomtudományi Intézetnek a vidéki értelmiség körében folytatott vizsgálata során megkérdezettek többsége részt vett valamilyen formában a közéletben mint a párt tagja, vagy valamely társadalmi szervezet, mozgalom tisztségviselője, aktivistája. Ma hazánkban valamennyi társadalmi csoport közül az értelmiség sorain belül a legmagasabb a párttagok, illetve a közéletben aktív szerepet játszók aránya. Ez egyébként természetszerűen adódik az értelmiség társadalmi hivatásából. feladatköréből, tevékenységének jellegéből. 9 A politikai aktivitás e viszonylag magas szintjének fenntartása és további növelése a pártmunkának egyik alapvetően fontos feladata. Igen lényeges, hogy a pártszervezetek „testhez álló” mozgalmi feladatokat találjanak Számukra, amelyek megoldásában érdemben tudják hasznosítani hozzáértésüket és képességeiket. A mozgalmi-közéleti feladatoknak természetesen mindegyike tiszteletreméltó és megbecsülendő. Nem is rangsorolásukról van tehát szó — nem arról, hogy mi „méltó” egy értelmiségihez és mi nem —. hanem arról, hogy mely területeken, milyen megbízatások teljesítésével adhatják a legtöbb értéket a közösségnek tehetnek a legtöbbet fejlődésünk meggyorsításáért. Közismert, hogy az értelmiség — munkájának jellegénél fogva — nemcsak! erőteljesen érdeklődik a társadalmi-politikai kérdések iránt, de olykor erőteljesebben befolyásolják bizonyos tapasztalatok vagy más irányú hatások, érzékenyebben reagál egyes jelenségekre. Az a műszaki vagy közgazdász, aki nap mint nap szembekerül gazdálkodásunk különböző gondjaival, némelykor hajlamosabb a helyzet borúlátó megítélésére. A humán értelmiségieknél az érzékeny felelősség- érzet olykor elvont moralizálásba csaphat át. Az ilyen hangulatok és nézetek eloszlatásában, a helyes álláspont kialakításában nagy szerepet játszhatnak a szilárdan a marxista eszmeiség talaján álló kommunista és párton kívüli értelmiségiek. 9 Különösen fontos a munkásosztály vezető szerepével kapcsolatos kérdések világos tisztázása, mivel a tapasztalatok szerint itt újból s újból felbukkannak félreértések. Egyrészt szükséges tisztázni, hogy u vezető szerep társadalompolitikai, nem pedig szakirányítási kérdés, s nem az egyes társadalmi csoportok képzettségi szintjétől, hanem társadalmi helyzetük egészétől függ. Másrészt legalább ilyen fontos annak hangsúlyozása, hogy ez nem jelenti az értelmiség háttérbe szorítását, lebecsülését: ellenkezőleg, fejlődésünk során szerepe tovább növekszik, s ezért megbecsülésének is fokozódnia kell. 9 Sajátos, de legkevésbé sem lebecsülhető része ulz értelmiség s közötti pártpolitikai munkának a törődés a pályakezdő, fiatal értelmiségiekkel. Ezek a fiatalok magas marxista műveltséggel lépnek ki az egyetem vagy a főiskola1 kapuin, ám társadalmi tapasztalataik a pályakezdéskor még óhatatlanul szűkösek és egyoldalúak. A pártszervezetek sokat segíthetnek abban, hogy e tapasztalatok köre bővüljön. Ennek legfontosabb módja a munkahelyi közéletben, a kollektíva ügyeinek megoldásában való felelős részvétel, amire azonban nemcsak a kedvet kell felkelteni, hanem a lehetőségeket is szükséges megteremteni. A fiataloknak látniuk kell. hogy elgondolásaikat érdemben mérlegre teszik, g nem intézik el a „zöldfülűnek” járó kéz- legyintéssel. 9 Sajátos vonás, hogy a fiatal értelmiségieknél a szakmai tevékenység megkezdése időben egybeesik a családalapítással, a személyes egzisztencia megalapozásával. Ez a kettős feladat nem egyszerű, s olykor éles ellentmondásokat, okoz, kemény dilemmák elé állít (a szakmában elmélyedni vagy „ráhajtani” a pénzkeresésre). Közvetlenül a KISZ, a szatatzervezet. az intézményi, vállalati vezetés feladata a segítségnyújtás az első lépések megtételéhez, de szükséges, hogy a pártszervezet is igényelje, figyelemmel kísérje. ellenőrizze ezt. Gy. L. 3,6 MILLIÓ FORINT A SZOCIÁLIS ELLÁTÁS JAVÍTÁSÁRA Választ kaptak a kérdésekre az ifjúsági parlamenten a gemenciek A vállalatnál dolgozó harminc éven aluliak nagy érdeklődése mellett tartották meg az ifjúsági parlamentet a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaságban. Baja és Pörböly kínálkozott megfelelő tanácskozóhelyül az ifjúsági parlament résztvevőinek. Mindkét helyen működik KISZ-szervezet, ugyanakkor a sajátos viszonyok különféleképpen befolyásolják az erdőgazdasági ifjú dolgozók helyzetét, érdeklődési körét a Dunántúlon és a Duna— Tisza közi területen. A Házilag szerkesztett emelővel rakják a farönköket a dunai szállítóAz erdőgazdaság vezetősége azzal készült az ifjúsági parlamentre, hogy előzőleg kérdőíveken 470 harminc éven aluli dolgozótól kérdezte meg, a vállalathoz kerülésekor miként seg:- tették beilleszkedését, elégedett-e a keresetével, beleértve a munkabér mellett a nyereségrészesedést is, megfelelőnek tartja-e az erdészeti egyen- és munkaruha- juttatást, a háztáji gazdálkodásból származó jövedelmet. Érdeklődtek arról is, hogy vezetők figyelembe veszik-e a fiatal dolgozók véleményét, javaslatait a munkahellyel, a termelő tevékenységgel összefüggő kérdésekben. Ezekre; valamint a válaszok során felmerült kérdésekre is feleletet adott a Baján és Pörböl.yön rendezett ifjúsági fórumon Papp László igazgató, aki a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság termelési feladatait részletesen ismertette. A dunántúli fiatalok pörbölyi tanácskozásán a lakáshoz juttatás, a családiház-építés volt • az egyik fő kérdése az ifjúsági parlamentnek. Erről beszélt többek között Faragó József, aki Pör- bölyön szeretne házhelyet venni, s határozott intézkedéseket sürgetett erre Farkas Ferenc KISZ- titkár is, akit küldöttnek választottak a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által szervezett ágazati ifjúsági parlamentre. hajóra. • Téli fakitermelés. A Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Duna balparti területén a szervezettebb KISZ-munka megteremtését, a szociális ellátás gyorsabb ütemű fejlesztését, az újító mozgalom és a szakmai oktatás tervszerűbb irányítását sürgették. Bakula Mária, aki a lenesi fácántelep fiatal dolgozói nevében a betanítottmunkás-tanfolyam megszervezését kérte, az erdő- gazdaság igazgatójától megtudta. hogy a tanfolyamot 1977-ben megrendezik. Illés András is megnyugodott, amikor az ifjúsági parlamenten arról értesült, hogy a fűrészüzemi dolgozók részére már az idén megnyílik a betanítottmunkás-tanfolyam. Tatai István, aki a bajai erdészetnél lukitermelö munkás, mérsékletre intette a műszaki erdészet fiatal dolgozóit, akik a szociális körülmények mostohasága miatt panaszkodtak. Az erdőgazdaság igazgatója azonban a műszaki erdészeti dolgozók melegvíz-szolgái, tatásának megjavítását igen sürgős feladatnak tartotta. Hasonlóképpen a melegedőhelyiségek felállítását is a fakitermelő munkacsapatoknak. Az erdőgazdaság V. ötéves terve e1 munkahelyek szociális ellátására 3 millió 600 ezer forintot irányoz elő. Krammer Ádám és a többi fiatal, aki szívesen töri a fejét újításokon, az igazgató válaszából arról értesült, hogy az erdőgazdaság újítási feladattervet dolgoz ki, s abban a sürgős műszaki- technikai tennivalók mielőbbi megoldására irányítja a fiatal dolgozók figyelmét is. A munka eredményét megsokszorozó párbeszéd volt mindkét ifjúsági parlament, a Gemenci Erdő- és ’Vadgazdaságban, a vezetők és a fiatal dolgozók között. Gulyás Jenő Automatizált irányítási rendszer a Tajgában A közelmúltban az Észak-Urál- ban fekvő hanti-manszijszki nemzetiségi .körzet Komszomolszkij helységében információs számító- központot helyeztek üzembe. Ez a létesítmény lesz az alapja a Nádim—Urál gázvezeték automatizált irányítási rendszere első szakaszának. A számítóközpont látja majd el az operatív irányítási, valamint a műszaki ellenőrzési és tervezési feladatokat. A rendszer első szakaszának építése a közelmúltban befejeződött. (BUDAPRESS—APN) Új Szovjet kikötők Felépült a Szovjet Tudományos Akadémia távol-keleti tudományos központja kutatóflottájának kikötője az Aranyszarv-öböl déli partján. A nagyszabású építkezés befejezéseképpen a közelmúltban a kikötőhöz tartozó raktárakat is átadták. (BUDAPRESS —APN)
