Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-15 / 296. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: Időnként kissé felszakadozó felhőzet, szórványosan gyenge havazással, hószállin- gózással. Párás, főként éjszaka és reggel többfelé ködös Idő. Mérsékelt, változó Irányú szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérsékleti mínusz —2—mínusz 1. a legmagasabb nappali hőmérséklet 0 fok körül. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 296. szám Ára: 90 fillér 1976. december 15. szerda EGYMILLIÓ TSZ-TAG ÖTSZÁZ KÜLDÖTTE Megkezdődött a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusa SK™ Kádár János beszéde a népgazdasági feladatokról Egymillió téesz-tag 500 küldötte és 300 meghívott vendég közreműködésével kedd délelőtt 9 órakor, az Országházban megkezdte munkáját a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusa. Az elnökségben helyet foglalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese. Ott volt a Központi Bizottság és a Minisztertanács'több más tagja, jtelen voltak az állami és társadalmi szervek képviselői, az ipari és fogyasztási szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveinek vezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a megyei tanácsok elnökei, a mezőgazdasági szövetkezetek alapító tagjai. A tanácskozást Berta Jenő, a fajszi Kék Duna Tsz elnöke nyitotta meg. Javaslatára a kongresszus résztvevői néma felállással adóztak a szövetkezeti mozgalom elhunyt vezető személyiségei, köztük Király Jenő, a zala- vári Üj Idők Tsz és Szabó Mátyás, a bolyi Kossuth Tsz néhai elnöke emlékének. Ezután elfogadták a napirendet, amelynek alapján az országos tanács elnökének, valamint az országos tanács ellenőrző bizottsága elnökének szóbeli kiegészítése után együttesen vitatják meg az országos tanács beszámolóját, a határozattervezetet, a szövetkezeti jogszabályok módosítására vonatkozó javaslatot, az országos tanács alapszabályának és a területi szövetségek alapszabály-mintájának módosítási tervezetét, valamint az ellenőrző bizottság jelentését. Ezután megválasztották a kongresszus munkabizottságait, majd rátértek a napirendek tárgyalására. Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke szóbeli kiegészítést fűzött az országos tanács írásbeli jelentéséhez, amelyet már korábban kézhez kaptak a kongresszus résztvevői. Összeült a Vietnami Dolgozók Pártjának IV. kongresszusa Hanoiban Kékesdi Gyula és Kopreda Dezső, az MTI tudósítói jelentik: Kedden reggel, helyi idő szerint pontosan nyolc órakor Hanoiban megnyílt a Vietnami Dolgozók Pártjának IV. kongresszusa. A tanácskozás színhelye a Ba Dinh téren levő palota, ahol ez év június—júliusában az egyesült ország nemzetgyűlése kikiáltotta a Vietnami Szocialista Köztársaságot. A kongresszusi terem elnökségi emelvényének hátterét a vietnami nemzeti lobogó és a nemzetközi munkásosztály vörös zászlaja, Marx és Lenin arcképe, valamint Ho Si Minh nagyméretű mellszobra díszíti. Az elnökség bevonulását az 1008 küldött, a testvérpártok delegációi és a meghívott vendégek lelkes tapssal köszöntötték, majd piros nyakkendős úttörők virágcsokrokkal kedveskedtek az elnökség tagjainak. Az elnökségben helyet foglaltak a VDP KB Politikai Bizottság gának tagjai, valamint a testvérpártok küldöttségeinek vezetői, köztük Biszku Béla, az MSZMP PB tagja, a KB titkára. Az elnökség első sorában ült Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, a szovjet pártküidöttség vezetője, továbbá Kaysone Phom- vihane, a laoszi, és Gaston Plis- sonnier, a francia párt delegációjának vezetője. A VDP IV. kongresszusát Ton Duc Thang, a VSZK elnöke nyitotta meg, aki 88 évével a tanácskozás legidősebb résztvevője. Rövid beszédében a kongresszus elnökségének nevében üdvözölte a küldötteket és méltatta a vietnami kommunisták legmagasabb fórumának jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy a VDP 1960-ban megtartott III. kongresszusán kitűzött célokat teljesítették, és hogy a mostani IV. kongresszus feladata a vietnami forradalom új szakasza irányvonalának meghatározása, a második ötéves terv megvitatása, tervezetének jóváhagyása, továbbá a párt szervezeti kérdéseivel kapcsolatos döntések meghozatala. A megnyitóbeszéd elhangzása után Truon Chinh, a VDP Politikai Bizottságának tagja, a nemzetgyűlés állandó bizottságának elnöke bemutatta és melegen üdvözölte a kongresszuson képviselt 29 testvérpárt küldöttségeinek vezetőit. Ezután Le Duan, a VDP Központi Bizottságának első titkára • Le Duan, a VDP KB első titkára ismerteti a politikai beszámolót. (MTI külf. képszolgálat—KS) lépett a szónoki emelvényre és megkezdte a KB politikai beszámolójának ismertetését. A VDP KB első titkára kiemelte, hogy a IV. kongresszus történelmi korszakban ülésezik. A vietnami nép Amerika elleni honvédő harca teljes győzelemmel fejeződött be, a déli országrész felszabadult, Vietnam független egységes országgá vált, amely a szocializmus felé halad. A párt teljesítette a 16 évvel ez(Folytatás a 2. oldalon) A TOT beszámolója A beszámoló rámutat, hogy a kongresszus előkészítése során kétezer közgyűlésen csaknem egymillió résztvevő vitatta meg az országos tanács kongresszusi ajánlását és élt küldöttválasztási jogával. A' közgyűléseken és a területi küldöttgyűléseken több mint tízezer felszólalás, több tízezer észrevétel és javaslat hangzott el. E vélemények szolgáltak alapul a beszámoló és a többi kongresszusi okmány megszerkesztéséhez. A szövetkezetek életének, munkájának, eredményeinek számszerűségét ismertetve beszámoló kifejti, hogy az urbanizáció és a szocialista iparfejlesztés hatására mintegy , 20 százalékkal csökkent ugyan a téesz-tagok és alkalmazottak száma, de így is túlhaladja az egymilliót. A mezőgazdasági szövetkezetek a közösségi élet iskolái, az anyagi, kulturális fejlődés, a szociális ellátás fontos bázisai a falun. Hatmillió hektár földön 110 milliárd forint értékű terméket állítanak elő évente. A mezőgazdasági szövetkezetek közös és háztáji gazdaságai adják a mezőgazdasági termékek 70 százalékát, a nemzeti jövedelem 12 százalékát. A tulajdonviszonyok szocialista jellege erősödött. Előre haladt a földtulajdon és a földhasználat egységesítése, erősödött a föld- hasznosítás szocialista jellege, túlsúlyba kerültek az egyéni és csoportérdekeit a társadalmi érdekekkel egyeztető vonások, meghatározóvá vált a közös tulajdonosi és gazdálkodói felfogás. A mostani kongresszus legfőbb feladata, hogy meghatározza az MSZMP XI. kongresszusának határozatából, az MSZMP program- nyilatkozatából, valamint a népgazdaság ötödik ötéves tervéből adódó feladatokat, felmérje a rendelkezésre álló erőket és eszközöket, kezdeményezze a feladaElismerést arattak a kecskeméti MEZŐGÉP gyártmányai Hosszú évek óta gyárt talajművelő eszközöket, mezőgazdasági tároló- és szállító berendezést a kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat. Termékeinek jelentős része külföldre is eljut. Nemrég nagy megtiszteltetés érte a MEZŐGÉP-et, mert az NDK-ba szállított talajművelő eszközök egyik típusát különdíjjal jutalmazták. Így ismerték el a vállalat dolgozóinak lelkiismeretes munkáját. Nemcsak szocialista, hanem tőkés országokkal is van üzleti kap. csolata a kecskeméti MEZÖGÉP- nek. Az utóbbi években Svédországba is eljutottak azok a talajművelő gépek, amelyeket a vállalat szakemberei terveztek és gyártottak. A közelmúltban az NSZK-beli Claas céggel kötött szerződést a MEZŐGÉP kombájn vezetőfülkék gyártására. Három év alatt 20 millió nyugatnémet márka értékű vezetőfülkét szállít a kecskeméti vállalat kiskun- majsai gyáregysége a Claas kombájnokhoz. A kecskeméti MEZŐGÉP saját beruházásból Kiskunmajsán az korszerű üzemrészt létesített _ NSZK-beli megrendelésre készü lő berendezések gyártásához. A megmunkáló, festő és szárító műhelyeket rekordidő alatt hozták tető alá a vállalat dolgozói. A szerződés szerint január 9-ig 250 kombájn vezetőfülkét indít útnak a kiskunmajsai gyáregység az NSZK-ba. • A vezetőfülke-gyártó üzem szállítópályáját szerelik a kiskunmajsai gyáregység dolgozói. • Szabó István. tok végrehajtását akadályozó tényezők elhárítását. A beszámoló ezután részletesen ismertette a negyedik ötéves tervben elért eredményeket, amelyek számottevőek voltak. Egyes területeken azonban elmaradásokat is tapasztaltak, például a tej, a friss zöldség, a gyümölcs, a szőlő, a cukorrépa, és a dohány termelésében. Az egyes feladatokban tapasztalt elmaradásokat részben a szövetkezetek tervező munkájának hiányosságai idézték elő, másrészt pedig az, hogy az érintett ágazatokban a termelési színvonal és a technikai fejlesztés nem tudta kiegyenlíteni a létszámcsökkentéssel járó hátrányokat. Az ötödik ötéves terv első évében a termelés növekedése folytatódott ugyan, de mértéke nem éri el az előirányzottat. A tervcélok és feltételek összhangját az éves tervek kidolgozásakor meg kell teremteni. Az ötödik ötéves terv időszakában megoldandó gazdasági feladatok növelik a szövetkezetek iránt támasztott követelményeket. Tervszerűbbé kell tenniük a termelést és gazdálkodást, növelni a munka hatékonyságát, fokozni az észszerű takarékosságot, magasabb szintre emelni a szakszerűséget és a szervezettséget. A legutóbbi szövetkezeti kongresszus óta évi 1,4 millió sertés kibocsátására alkalmas korszerű sertéstelepek, 350 ezer állat befogadására szarvasmarha-telepek létesültek. Megkezdődött az erő- és munkagéppark típusváltása. A legtöbb ágazatban korszerűsödtek a termelési eljárások. A szemestermény- és iparinövénytermelésben, a baromfitartásban és részben a sertéstartásban teret hódított az iparszerű termelés. A szakosodásról szólva a beszámoló rámutatott, hogy erőteljes ütemben folytatódott a mező- gazdasági szövetkezetek területi és szervezeti koncentrációja. Négy év alatt 3000-ről 187Ö-re csökkent a mezőgazdasági szövetkezetekhez tartozó önálló gazdálkodó egységek száma, s ennek megfelelően a termelőszövetkezetek mezőgazdasági területe átlagosan 2000-ről 3500 hektárra nőtt. A termelés növekedésének, hatékonyságának fokozatos javulása, továbbá az árak és más gazdasági szabályozók együttes hatására a két kongresszus között 13 százalékkal nőtt a mezőgazda- sági szövetkezetek bruttó jövedelme. Az idén bevezetett szigorú szabályozás a reálisan kalkulálható gazdasági eredmények mellett várhatóan mérsékli a bruttó jövedelem növekedését, a nyereség képződését. A szigorúbb, egyes elemeiben esetleg korrekcióra szoruló szabályozók és az árbegyűrűzések következtében kialakult új árarányok sem indokolják azonban teljes egészében a költségek nagymérvű növekedését. Ezért szükséges az anyagi ráfordítások gondos mérlegelése, az elemző munka javítása. A szarvasmarha-tenyésztés és a kertészeti termelés fejlesztésére tett legújabb minisztertanácsi intézkedések nyomán a megoldás új lehetőségei nyíltak meg. — Pártunk XI. kongresszusának határozataiból kiindulva számítunk arra, hogy hosszabb távon még egyértelműbben közelednek egymáshoz a termelőszövetkezetek és az állami gazdálkodó szervek gazdálkodási feltételei. Ez azért szükséges, hogy a feltételek megteremtődésével párhuzamosan a mezőgazdasági szövetkezetekben még következetesebben érvényesíthessük az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét és elháríthassuk az állami és a szövetkezeti szektor szélesebb körű és szervezettebb együttműködését gátló akadályokat. A szövetkezetek további fejlődésének egyik alapvető feltétele, hogy a szövetkezeti szocialista tulajdon, és ezzel együtt a szocialista vállalat jellemző vonásai erősödjenek. A beszámoló ezután rámutatott az előző néhány évnek arra a fontos tapasztalatára, hogy a gazdasági fejlődésnek nagy tartalékai rejlenek a mezőgazdasági és ipari nagyüzemek szervezett együttműködésében, így a társulásokban, a termelési rendszerekben, az agráripari egyesülésekben. A beszámoló a továbbiakban a háztáji és kisegítő gazdaságok jelentőségével foglalkozott. E gazdaságok munkájában ma már nemcsak parasztságunk érdekelt, ez a falun élő munkások számára is nyitva álló lehetőség, jövedelemkiegészítő forrás. A mező- gazdasági szövetkezetek egyre szervezettebben támogatják a háztáji termelés kiterjesztését, növelését. A szövetkezetek munkaerő- struktúrájának változásairól szólva a beszámoló rámutat, hogy a tsz-ekben ma már 140 ezer szakmunkás dolgozik, s a 240 ezer betanított munkás több mint egy- harmada kifejezetten ipari jellegű munkát végez. Társadalmunk dinamikus fejlődése nyomán mezőgazdaságunk fejlődésének úgynevezett hagyományos, „kézműves” paraszti szakasza rövidebb ideig tartott, mint azt korábban feltételeztük. A szövetkezeti vezetők döntő többsége megfelel a politikai és szakmai követelményeknek egyaránt. Kedvezőtlen jelenség viszont, hogy az elnököknek csaknem fele megválasztása előtt egyáltalán nem dolgozott a szövetkezetekben. Ez a szövetkezetek kádermunkájának gyengeségeire utal. Szocialista társadalmunk vívmánya, hogy parasztságunk a társadalom más rétegeivel azonos társadalombiztosításban részesül, s keresete sem ingadozik most már az időjárás szeszélyei szerint. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy még mindig több százezer tsz-tag él tanyán, elnéptelenedő falvakban az átlagnál sokkal kedvezőtlenebb körülmények között. Továbbra is fontos, hogy államunk társadalmi szerveink, szövetkezeteink a lehetőségekhez képest enyhítsék az ilyen viszonyok között élő szövetkezeti tagság élet- és munka- körülményeinek, kultúrájódási lehetőségeinek hátrányait. A szövetkezeti demokrácia, a szövetkezeti önkormányzat kérdéseiről szólva a beszámoló fontos feladatként említette, hogy minél több szövetkezeti tagot kapcsoljanak be a közéletbe, ezzel fokozva felelősségérzetüket, tágítva látókörüket. Ehhez az eddigieknél is jobban kell építeni a szövetkezeti dolgozók közösségeire, különösen a szocialista brigádokra. Fontos, hogy e közösségek beilleszkedjenek az önkormányzati rendszerbe. Döntési, javaslattételi jogaikat minél egyszerűbben, bürokráciamentesen kell kialakítani. Jogaikat és kötelességeiket a szövetkezeti közgyűlések a helyi adottságoknak legmegfelelőbben az alapszabályokban határozzák meg. A szövetkezeti demokrácia érvényesülésének fontos feltétele a tagok megfelelő tájékoztatása. A beszámoló rámutatott, hogy továbbfejlesztést igényel az alapjaiban bevált szövetkezeti törvény. A kongresszus elé kerül az a javaslat, amely a szövetkezeti demokráciát még hatékonyabbá,, az érdekképviseletet és az ellenőrzést még érdemibbé kívánja tenni. Egyértelműen el kell egymástól választani a vállalati és a hatósági jellegű feladatokat, világosabban és határozottabban kell megosztani a munkát a szövetkezeti és az állami szervek között. Ezt a célt szolgálja az országos tanács alapszabályának és a területi szövetségek alapszabály mintájának tervezete is. E tervezetek kimondják, hogy a választott testületek és az ügyintéző szervezet felépítése országos és (Folytatás a 2. oldalon) ■ Lázár György Romániába látogat Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Manea Manescunak, a Román Szocialista Köztársaság első miniszterének meghívására hivatalos baráti látogatásra a közeli napokban Romániába utazik. (MTI)
