Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-15 / 296. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1976. december 15. Megkezdődött a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusa Összeült a Vietnami Dolgozók Pártjának IV. kongresszusa Hanoiban (Folytatás az 1. oldalról) területi szinten összhangba kerül. A vezető testületeket a jövőben jól elhatárolt feladatkörű társadalmi bizottságok segítik. Az ellenőrző és a nőbizottságok mellett javasolják létrehozni az ifjúsági bizottságot, a szövetkezetpolitikai és munkaügyi bizottságot, a közgazdasági és fejlesztési bizottságot. Így majd jobban érvényesülnek a rétegpolitikai és a szakmai követelmények is. A beszámoló hangsúlyozta: a munkásosztály teljes joggal várja el a termelőszövetkezeti parasztságtól, hogy éljen minden olyan lehetőséggel, amely emeli i az élelmiszerellátás színvonalát, javítja a dolgozók életkörülményeit. A termeléshez szükséges jó minőségű gépeket, anyagokat, az anyagi ösztönzés lehetőségeit, a felelős döntésekhez biztosított feltételeket kihasználva még hatékonyabban segítsék népgazdaságunk fejlődését. Szabó István elnöknek a beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítése után Hovodzák István, az országos tanács ellenőrző bizottságának elnöke fűzött szóbeli kiegészítést az ellenőrző bizottság jelentéséhez, majd megkezdődött vita, amelyben felszólalt Kádár János is. Kádár János beszéde Kádár János beszédében egyebek között a következőket mondotta: A mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusa napi aktualitásán túl, történelmi fejlődésünk egy újabb szakaszának is fontos eseménye. A szocialista forradalom döntő győzelmet aratott, amikor hazánkban ezelőtt 15 évvel végbement a mezőgazdaság szocialista átszervezése, s ezzel befejeződött a szocialista társadalom alapjainak lerakása. Büszkék lehetünk rá, hogy ez a forradalmi lépés, a lenini szövetkezeti eszme megvalósítása, az önkéntesség tiszteletben tartásával történt, és az átszervezés három éve alatt a mezőgazdasági termelés nem torpant meg, hanem emelkedett. Népi államunk legfőbb politikai alapja, a munkás— paraszt szövetség új szocialista tartalmat kapott, s ma a szocialista nemzeti összefogásnak szilárd alapja. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek, az állami gazdaságok és a földterület hatvannégy százalékán gazdálkodó mezőgazdasági termelőszövetkezetek a magyar népgazdaság jelentős tényezői, amelyeknek meghatározó szerepük van a közellátásban, a dolgozók elért életszínvonalának megalapozásában és további eme. lésében. Mindez ékesen bizonyítja, hogy az ország egész társadalmát érintő fontos politikai eseménynek színhelye ma ez a terem.- % A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának beszámolójával Szabó elvtárs szóbeli kiegészítőjével egyetértek, s külön üdvözlöm, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fő feladatként hangsúlyozta a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa határozatainak megvalósítását, a fejlett szocialista társadalom építését, az ötödik ötéves népgazdasági terv feladatainak megoldását a maga területén. Ez világos, határozott és jó program. Szeretnék eleget tenni megtisztelő megbízatásomnak: átadom önöknek, a kongresszus küldötteinek, minden résztvevőjének, az önök személyében a mezőgazdasági szövetkezetek milliós tagságának a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának elvtársi üdvözletét és őszinte jókívánságait, s a magam részéről is minden jót, sikeres munkát kívánok kongresszusuknak. Az ország belpolitikai helyzetéről szólva Kádár János hangsúlyozta: Pártunk egységes, vezető szerepe érvényesül, a munkásosztály hatalma szilárd, a munkás— paraszt szövetség erős, a szocialista nemzeti összefogás mind jobban kibontakozik. Az egész társadalomra hat, hogy lényegesen megváltozott a parasztság politikai, erkölcsi felfogása; forradalmi átalakulások történtek a paraszti gondolkodásban. A mai parasztság a szocializmus viszonyai között mind korszerűbben él, dolgozik és gondolkodik, mindinkább összeforr kipróbált harcostársával, az ipari munkássággal, világnézete egyre határozottabban szocialista. A külpolitikai helyzet rövid elemzése után Kádár János gazdasági kérdésekről szólott. Pártunk Központi Bizottsága két héttel ezelőtt megvonta az Idei munka mérlegét, és meghatározta a további teendőket. Megállapította, hogy bár az 1976. évi tervben kitűzött fő mutatókat — előreláthatóan — nem érjük el teljes mértékben, népünk a párt XI. kongresszusának irány- mutatásait követve, eredményesen dolgozik. Igaz, munkánkat az utóbbi két- három évben nehezítette a világ- gazdaságban végbemenő kedvezőtlen folyamatok hatása, valamint az idén a mezőgazdaságot sújtó szélsőséges időjárás. A népgazdaság azonban a nehezebb feltételek ellenére is fejlődik, a termelés növekszik, s ha szerényebb mértékben is, de emelkedik a lakosság életszínvonala, javulnak életkörülményei. A mezőgazdasági termeles ugyan a számítások szerint nem éri el az ez évre tervezett emelkedést a tavalyival lesz azonos, de a késői kitavaszodást, a kétszeri fagyot, az aszályt is figyelembve véve, ez még így is nagy eredménynek tekinthető. Kiváltképpen akkor, ha arra gondolunk, hogy néhány évtizeddel ezelőtt hasonló természeti csapásak 20—30 százalékos visszaesést okoztak. Most viszont rekord búzatermést takarítottunk be, a tavalyi hullámvölgy után növekedett a sertésállomány, a tehenenkénti tejhozam, javult az állóeszközök kihasználása, csökkent a parlagterület. Az idei, mostoha természeti viszonyok között végzett nagy és eredményes munkáért teljes elismerés illeti meg a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok dolgozóit, mindazokat, akik a mezőgazdaság munkáját segítették. A mezőgazdaságban — az idei elmaradást is behozva — 1977- ben egyetlen év során hét-nyolc százalékkal több terméket kell előállítani. A feltételek a terv teljesítéséhez adottak, a kezdet nem rossz. A párt és a kormány tehát minden lehetséges módon elő akarja segíteni a mezőgazdaság előtt álló nagy feladatok megvalósítását. A következő időszakban az egész népgazdaságban, így a mezőgazdaságban is, legfontosabb feladat a termelés hatékonyságának az eddiginél erőteljesebb növelése. A magyar mezőgazdaság a termelés egyes területein a ranglista élvonalába került; más ága. zatokban azonban csak sereghajtók vagyunk. így például az egy főre jutó hústermelésben a KGST és a Közös Piac országaival ösz- szevetve egyaránt elsők vagyunk, tojástermelésben másodikak, a búza és a kukorica termesztés hektárhozamával is már az első harmadba tartozunk. Gyengék vagyunk azonban a sertéstenyésztésben, s a tej hozamot és néhány szántóföldi növény termésátlagát nézve is még bőven van behozni valónk. Biztosak vagyunk benne, hogy a korszerű eszközök mind tömegesebb bevezetésével, a munka magasabb színvonalú megszervezésével a szocialista mezőgazdaság képes a gyors fejlődésre, s még nagyok a tartalékai. A meglevő lehetőségeink jobb kihasználásával összefüggésben kívánok szólni a háztáji gazdaságokról. Az eddiginél következetesebben kell érvényesíteni azt az elvet, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a közös és a háztáji szerves egységet alkosson. Támogatni kell a termelőszövetkezetek és tagjaik között azt az együttműködést, amelynek keretében a tagok háztáji gazdaságukban szerződéses alapon elsősorban állatot nevelnek és hizlalnak, zöldséget és gyümölcsöt termelnek, s ily módon bővítik a szövetkezet árutermelését. A termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok igyekezzenek együttműködni azokkal is, akik bár nem tartoznak a nagyüzemekhez, részt kívánnak venni a lakosság ellátását is szolgáló mezőgazdasági árutermelésben. Folytatjuk jól bevált agrárpolitikánkat. Továbbra is alapvető feladatnak tekintjük a mezőgazdaság korszerű nagyüzemi rendszerének fejlesztését, a gazdálkodás belterjesítését, azoknak a vonásoknak az erősítését, amelyek megfelelően egyeztetik a tagok érdekeit az össztársadalmi érdekekkel. Lényegesnek tartjuk a termelési és értékesítési biztonságot, az anyagi érdekeltség megfelelő érvényesítését. A parasztság jövedelmének a munkásságéval arányos fejlesztésére törekszünk, szociálpolitikai tekintetben pedig a teljes azonosság fokozatos közelítésére. Pártunk és kormányzatunk mint eddig, a lehetőség szerint a jövőben is megad minden szükséges támogatást a mezőgazdaságnak. Tovább erősítjük a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szocialista jellegét. A szövetkezeti tulajdon szocialista tulajdon, amelynek szilárdítása és fejlesztése fontos feladatunk, az 1967- ben alkotott földtörvényt érvényesítve nagy lépést tettünk előre a szocialista földtulajdon és földhasználat egységének megteremtésére. Az általuk használt földnek ma már csaknem a fele a szövetkezetek tulajdona. Ezt a hosszú ideig tartó és türelmet igénylő folyamatot a jövőben is támogatjuk. A termelőszövetkezetek szocialista jellegének erősítése többirányú feladat. A szövetkezeti föld- tulajdon részarányának növekedésén túl kifejezésre kell jutnia a vállalatszerű gazdálkodás erősödésében; a nagyobb tervszerűségben; a munka magasabb szervezettségében; a szövetkezeti demokrácia és ellenőrzés teljesebbé tételében; a szocialista elosztási elvek következetes érvényesülésében; a szövetkezeti tagság szocialista tudatának fejlődésében egyaránt. Most a fő feladat az, hogy a gazdaságok alaposan mérjék fel adottságaikat, alakítsák ki hosz- szabb távra profiljukat, éspedig úgy, hogy erőiket a legésszerűbben hasznosítsák. Az üzemi ösz- szevonások helyett a továbbiakban megfontoltan folytatódjék a termelés szakosítása, terjedjen a gazdaságok közötti kooperáció, fokozódjék a törekvés a szövetkezetek, az állami gazdaságok, az élelmiszeripari vállalatok közös. vállalkozásainak, társulásainak kialakítására. A mezőgazdasági termelés ilyen irányú fejlesztése a szocialista mezőgazdaság fejlődésében új szakasz kezdetét jelenti. Ezen az úton is azonban csak akkor haladhatunk előre sikeresen, ha továbbra is szigorúan betartjuk a bevált szövetkezetpolitikánk alap. elveit: az önkéntesség, a fokozatosság, az önállóság, a demokratizmus, az anyagi érdekeltség elvét. A szövetkezeti demokráciáról szólva Kádár János kijelentette: Jó érzéssel állapíthatjuk meg. hogy szövetkezeti parasztságunk ebben is nagy jártasságra tett szert, s ennek nagy a társadalmi hatása. Mindemellett nem lehetünk elégedettek; gyakori, hogy a jogok és a kötelességek nem egységesen érvényesülnek, még mindig sok a formalitás. Ezeknek a hibáknak is szerepük van abban, hogy a szövetkezetekben átmenetileg gyengült a társadalmi ellenőrzés, s ez itt-ott fegyelem- sértéshez, gazdálkodási hibákhoz, a közös tulajdon megsértéséhez vezetett. A jövőben a demokratizmust érdemibbé kell tenni. Most az a legfontosabb feladat, hogy a szövetkezetek a jelenlegi helyzetben — amikor a mezőgazdasági üzemek megnövekedett mérete, a termelés megváltozott rendszere, a munka szervezeti rendje, lakó- és munkahely szerinti széttagoltság és sok egyéb tényező a demokrácia új formáit igényli — alakítsák ki a szövetkezeti demokrácia gyakorlásának legmegfelelőbb módját, úgy, ahogy azt a kongresszus elé terjesztett határozati javaslat is tartalmazza. Rögtön hozzá kell tenni, hogy a demokrácia a magasabb fokú szervezettségben is csak akkor gyümölcsözik, ha a munka a tagság által elfogadott terveknek megfelelően, a választott vezetők irányításával fegyelmezetten halad. A fejlődő szövetkezeti demokráciát helyesen így kell értelmezni. Szocialista útra tért parasztságunk csaknem tíz éve hozta létre képviseleti szerveit, a területi szövetségeket. A tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy tevékenységünk megfelel a párt politikájának, az állami rendelkezéseknek és a termelőszövetkezetek érdekeinek. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a területi, megyei szövetségek szocialista rendszerünk tartós intézményeiként elősegítették a szövetkezetek törvényes és alapszabályszerű működésének megszilárdítását, a tervek teljesítését. A tsz-szövetségek létrehozását a gyakorlat, az élet igazolta; munkájukra a jövőben is nagy szükség lesz. A termelőszövetkezeti szövetségek tevékenységét azonban fejleszteni kell. Az érdekképviseleti szervek sajátos mozgalmi eszközeikkel mindenekelőtt segítsék javítani a gazdálkodás eredményességét. Tekintsék kiemelt feladatuknak a visszásságok, a rendellenességek megelőzését, a feltárt hiányosságok következetes megszüntetését. Szólni kell a termelőszövetkezetek és az állami szervek, a tanácsok viszonyáról is. A termelőszövetkezetek gazdasági önállósága szándékainknak megfelelően az elmúlt években megerősödött; jogi-szervezeti önállóságuk ma már szilárd gazdasági háttérre támaszkodhat. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a szövetkezetek erősödésével nem mindenütt tartott lépést az állami irányítás. Ez a felelős irányító szervek hibája, a mi hibánk. Ugyanakkor a területi irányító szervek a tanácsok egy része sem él eléggé a meglevő jogkörével, nem végzi kellő következetességgel a területi összehangolást. Ezen változtatni kell. Ügy gondoljuk, helyes, ha a termelőszövetkezetek önállóságát tiszteletben tartva a következő időkben javítjuk, jobban összehangoljuk az állami irányító szervek munkáját, növeljük ellenőrző, termelést segítő szerepüket. Végezetül néhány szót a termelőszövetkezetekben folyó pártós társadalmi munkáról. Biztosíthatom a termelőszövetkezetek vezetőit és tagságát, hogy a párt- szervezetek, a kommunisták a jövőben is helytállnak önmagukért, mindent meg fognak tenni az előttünk álló nagy, nem könnyű, de szép feladatok megoldása érdekében. Céljaink ösztönzőek, pártunkat követi népünk, a hatalom megingathatatlan, a népgazdaság alapjai szilárdak. Az kell, hogy mindenki tegye meg a magáét, a jó munkát senki se érezze és ne tekintse szívességnek vagy áldozatnak, hanem a haza, családja és önmaga iránti természetes kötelességének. Eredményes munkát kívánok a kongresszusnak. Sok sikert a szövetkezetek vezetőinek, tagságának, minden dolgozójának. Mély meggyőződésem, hogy szövetkezeti parasztságunk biztos léptekkel halad tovább, előre a bevált úton és tevékenyen segíti a szocialista Magyarország felépítését — mondotta beszédének befejezéseként az MSZMP KB első titkára. (Folytatás az 1. oldalról) előtt lezajlott III. kongresszus által megjelölt történelmi feladatait. A vietnami nép ebben az időszakban a VDP vezetésével két stratégiai feladatot valósított meg: az egész országban diadalra vitte a népi demokratikus forradalmat, Észak-Vietnamban pedig szocialista forradalmat hajtott végre. A győzelem elsősorban gártunk helyes alkotó, független és önálló politikai és katonai irányvonalának győzelme — hangsúlyozta Le Duan. — Győzelmünk egyúttal a szocializmus, a nemzeti függetlenség, a demokrácia és a béke erőinek győzelme is, amelyek híven támogattak bennünket az amerikai imperializmus agressziója ellen vívott harcunkban. A beszámoló második részében a szocializmus építéséről .szólva Le Duan rámutatott, hogy a szocialista forradalomnak az északi országrészben elért győzelmei és eredményei voltak a legdöntőbbek az ország forradalmi fejlődése és egyesítése szempontjából. A beszámoló harmadik része azt fejtette ki, hogy a háború okozta súlyos pusztítások ellenére a szocializmus anyagi-műszaki bázisának építésében is jelentős eredmények születtek. A beszámoló . hangsúlyozta, hogy a további győzelmek alap- feltétele a proletár diktatúra állandó erősítése. Alapjában véve mintegy 20 éves periódusra van szükség ahhoz, hogy az ország gazdaságának a kisüzemi termelésről a szocialista nagyüzemi gazdálkodásra való áttérését befejezzék. A kollektív tulajdonosi rendszer — szögezte le a KB beszámolója — feltételezi a megfelelő új embertípus kialakítását. Az új szocialista emberben a négyezer éves történelem során megedzett vietnami lélekben és jellemben megtalálható legnemesebb vonások testesülnek meg és kikristályosodva fejlődnek tovább. A beszámoló ezután foglalkozik az 1980-ig kijelölt konkrét feladatokkal. Ezek között megemlíti a párt vezető szerepének erősítését, az állami munka hatékonyságának fokozását, a gazdaság helyreállítását és fejlesztését, a honvédelem szüntelen erősítését, a kulturális élet, az oktatás és az egészségügyi fellendítését. A második ötéves tervvel kapcsolatban a beszámoló megállapítja: ugrásszerű fejlődést kell elérni a mezőgazdaságban, ki kell bővíteni a meglevő termelési bázisokat, sürgősen fel kell építeni néhány új nehézipari létesítményt. Megfelelő számú munkahelyet kell biztosítani a meglevő társadalmi munkaerő lekötéséhez, a teljes foglalkoztatottsághoz. Vietnam külpolitikájának alapvető célkitűzéseit elemezve a beszámoló a következőket emelte ki: a VSZK külpolitikájának alapvető tartalma az, hogy az ország minden lehető módon erősítse és fejlessze a testvéri szocialista országokkal az internacionalizmus szellemében való harci szolidaritását és együttműködését. A testvéri országokkal karöltve a nemzetközi kommunista és munkásmozgalommal szoros egységben minden lehetséges módon hozzá kell járulni az egység helyreállításához, és megszilárdításához. A hetedik részben a beszámoló a párt vezető erejének és harci szellemének növeléséről szólott. A párt — hangsúlyozta a beszámoló — megalakulása óta a forradalmi harc különféle megpróbáltatásai közben is megőrizte sorainak egységét és összeforrottsá- gát. Ennek az értékes hagyománynak folytatása és fejlesztése kifejezi Ho elnök végakaratát: „Ügy őrizzük a párt egységét, mint a szemünk világát”. Le Duan ezután a párt gyakorlatában felhalmozott pártépítési tapasztalatokat taglalta, majd így fejezte be a KB beszámolóját: — Az úton, amelyen haladunk nemcsak sikerek várnak ránk. Nehézségekkel, akadályokkal is számolnunk kell, beleértve a saját gyengeségeinket és hiányosságainkat is. Mi azonban minden eddiginél nagyobb erővel rendelkezünk és magabiztosan tekintünk a jövőbe. A kongresszus által meghozandó határozatok széles távlatokat nyitnak országunk sokoldalú fejlesztésében, minden vietnami ember tehetségének és képességeinek a kibontakoztatásában. A kongresz- szusi határozatok végrehajtása Vietnam kommunistáinak és az egész vietnami népnek a megtisztelő kötelessége. Le Duan beszédével véget ért a kongresszus első napja. A tanácskozás ma folytatja munkáját. (MTI) A Közös Piac ultimátuma Kiterjesztették a halászati övezetet Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: A szocialista országok egy része ellen irányuló döntést hozott a Közös Piac miniszteri tanácsa a halászati övezet kérdésében. A hétfőn kezdődött külügyminiszteri értekezlet határozata szerint az EGK január 11-én bevezeti a 200 mérföldes közös gazdasági övezetet a part menti vizeken és felszólítja más államok, mindenekelőtt a Szovjetunió, Lengyelország és az NDK halászflottáit a vizek elhagyására. A Közös Piac által megszabott határidő erre a jövő év március 31-e, a kilencek szerint ezt követően a szükségnek megfelelően akár hadihajókkal is lezárják az övezetet. Az EGK azt követeli, hogy az érintett országok Franciaországban kiéleződött a szociális feszültség a kormány döntése nyomán: a Barre miniszterelnök nevével fémjelzett „inflációellenes terv” értelmében felmondták a kollektív szerződéseknek azt a pontját az állami vállalatoknál, amely a vásárlóerő évi két-három százalékos növelését garantálta. A szakszervezeazonnal kezdjenek vele közvetlen tárgyalásokat a halászat szabályozásáról, mindenképpen ragaszkodik azonban a fogás jelentős csökkentéséhez. A EGK nem hajlandó megvárni a nemzetközi tengerjogi konferencia döntését a 200 mérföldes övezetről, hanem egyoldalú intézkedéseket léptet életbe. Mint ismeretes, több ország ilyen jellegű lépésére válaszolva a Szovjetunió kormánya hasonló intézkedésre kényszerült. Ugyanakkor a szovjet és a norvég kormány között részletes megállapodás főtt létre a halászati jog szabályozásáról s a szovjet kormány jelelte, hogy kész tárgyalni minden állam kormányával, azonban a kérdést a tengerjogi konferenciának kell véglegesen megoldania. tek elutasították az intézkedést, ezért a kormánynak a sztrájkmozgalommal kell szembenéznie. A sztrájkmozgalom első megmozdulása kedden és szerdán a villanyáram-szolgáltatás két-két- órás felfüggesztése. Sztrájkmozgalom fenyeget a szénbányákban is. események sorokban MOSZKVA ^ ___ Oleg Trojanovszkijt nevezték ki a Szovjetunió új állandó ENSZ- képviselőjévé. Az 57 éves politikus fogja képviselni aí Szovjetuniót az ENSZ Biztonsági Tanácsában isi. A kinevezéssel egyidejűleg Jakov Malik szovjet külügyminiszter-helyettesit felmentették a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselőjének és biztonsági tanácsbeli képviselőjének tisztségéből. (TASZSZ) MAPUTO ________"" ____ A mozambiki hírügynökség hétfői jelentése szerint az ország Manica-tartományában a mozambiki és a rhodesiai csapatok között pénteken kirobbalnt harcok változatlanul folynak. Gaza tartományban a mozambiki fegyveres erőknek hosszú harcok után sikerült visszaszorítani az ag- resszorokat a határ mögé. BUDAPEST_______________________________ Dr. Simon Pál nehézipari miniszter kedden Moszkvába utazott a magyar—szovjet gazdasági és műszaki«tudományos együttműködési kormányközi bizottság XVIII. ülésére. BUKAREST_______________________________ A K KP KB meghívására kedden délelőtt román párt- és kormánydelegáció utazott Kínába. (MTI) BELGRAD________________________________. Befejezte jugoszláviai hivatalos látogatását és kedden elutazott Belgrádból Szaddam Husszein, az iraki forradalmi parancsnokság tanácsának alelnöke, a Baath- párt főtitkárhelyettese, ki Dzse- mal Bijedicsnek, a kormány elnökének a vendégeként tartózkodott Jugoszláviában, és folytatott megbeszéléseket a két ország kapcsolatainak fejlesztéséről, valamint időszerű külpolitikai kérdésekről. Leonyid Brezsnyev mongol kitüntetései Jumzsagijn Cedenbal, a Mon- gdl Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a mongol nagy népi hurál elnökségének elnöke kedden a Kremlben átnyújtotta Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának a Mongol Népköztársaság Hőse aranycsillagát és a „Szuha Bator”-ér- demrendet. Leonyid Brezsnyev Mongólia legmagasabb kitüntetéseit a szovjetunióbeli kommunista építésben, a világszocializmus pozícióinak védelmezésében és erejének gyarapításában, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egy_ sége és összeforrottsága erősítésében szerzett kimagasló érdemeiért, az SZKP és az MNFP, a Szovjetunió és Mongólia közötti megbonthatatlan barátság, testvériség és sokoldalú szoros együttműködés minden módon való erősítésében betöltött kiemelkedő szerepéért, a békéért és a népek biztonságáért vívott harcban kifejtett nagyarányú kezdeményező és gyümölcsöző tevékenységéért kapta. (TASZSZ) Sztrájkok Franciaországban
