Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-10 / 292. szám
4 « PETŐFI NÉPE 9 1976. december 10. Lesz-e elegendő bárány... Egy késedelmes építkezés okai és következményei Előreláthatólag a szerződésben kitűzött határidőnél két hónappal szeli szerelőket küldött a Kis- később kerül sor egy üzem műszaki átadására. Sok ez a hatvan nap? Nem sok. Ha ma Magyarországon bármilyen ipari, kereskedelmi vagy kommunális létesítményt meg lehetne valósítani csupán ennyi csúszással ...! 1976. december 31-e helyett — talán — 1977. március 1-én megkezdődhet a termelés a kiskunfélegyházi új tejfeldolgozóban. Üsse kő, ha eddig kibírták, az a pár hét már igazán semmiség! Utóvégre nem kívánható, hogy percnyi pontossággal számítsanak ki a tervezők egy évekig tartó építkezést. És mégis. Ez az ominózus két hónap —Szegyre tisztábban kivehető — kellemetlen jelenségek előidézője lesz. Sóiéin megsínylik majd, többen annál, mintsem szemrehányó megjegyzések nélkül hagyhatnánk a dátummódosítást. A kedvező termelési és értékesítési feltételek a mezőgazdaságban mindig megteremtik egy- egy ágazat fellendítésének a lehetőséget. így volt ez a gabona, a kukoricatermesztés esetében, de a, baromfitenyésztésben is. A juhászat azonban évtizedek óta szinte alig mozdult ki a holtpontról, moát teszi az első lépéseket, hogy kiszakadjon a megkötöttségből, és elfoglalja a helyét a mezőgazdaság egészében. A feladat nem kicsi. A feltételek egyik ágazat fejlesztésének kezdetén sem voltak olyan kedvezőtlenek mint éppen a juhászaiban. aminek felszámolását 1968 után a legtöbb helyen megkezdték. Az anyaállomány pótlása elmaradt, vagy a tenyésztésbe vett bárányok feleltek meg kevésbé a követelményeknek. A gazdaságosságra való törekvés jegyében ugyanis ezek többségét értékesítették az üzemek. Ennek egyenes következményeként csökkent a szaporulat, romlott a gyapjú minősége Kiforrott, jól alkalmazható tenyésztés-technológiával még ma sem rendelkeznek az üzemek, de a juhászat fellendítésére az érvényben levő közgalzdasági szabályozók! Sem ösztönöznek kellően. így egyes gazdaságokban még napjainkban is csak úgynevezett sepregetőnek tartják a nyájat, ami arra jó, hogy a gépek után feltakarítsa a tarlót, vagy lelegelje a vízleeresztő és öntözőcsatornákbdn megnőtt füvet. Mivel a juh jól exportálható, változtatni kell ezen a szemléleten, amiért elsősorban a juhtenyésztő gazdaságok tehenek legtöbbet. Jó kezdeményezések vannak. Akik korábban „ébredtek”, a külterjes juhtenyésztésről áttértek a belterjesre többé-ke- vésbé biztosították az ágazat jövedelmezőségét. Ez jó példaként szolgálhat másoknak is. Az igazsághoz tartozik, hogy a gondok ezekben a gazdaságokban sem szűntek meg egycsapásra. Hiszen nemcsak jó tenyészállatokra van szükség, hanem korszerű hodályokra, elletökre. hizlaldákra, és nem utolsósorban megfelelő szakemberekre. Jelenleg egy anyajuhra 100— 200 forint értékű nettó állóeszköz jut. így az ágazatfejlesztéséhez esetenként még a 40 százalékos állami támogatás is1 kevésnek bizonyul, a beruházási költségek emelkedése miatt. Ezen úgy próbálnak segíteni az üzemek, hogy törekednek a saját tervezésű és kivitelezésű építkezésekre. Vannak elképzelések az épületet nem igénylő tartás- technológia bevezetésére, de mindez még kísérlet. Nem kis feladatot jelent az állategészségügyi munka megszervezése, hatékonyabbá tétele. Köztudott, hogy az alkalmi legelőket, vizenyős réteket hasznosító állatok könnyen fertőződhetnek. Egy-egy betegség elterjedése nem egy gaizdaságban tette már tönkre az ágazatot és vette el a vezetőség kedvét a tenyésztéstől. A juhászat gazdaságosságát csak az egészséges állomány biztosítja. Ahhoz, hogy így legyen, az üzemekben meg kell teremteni az okszerű rétés legelőgazdálkodást, emelni a takarmányozás színvonalát, előteremteni. az olcsó tömegtakarmányt, a szénát és ai«szilázst. így lehet elvárni, hogy jdipb minőségű gyapjút adjanak az állatok. Természetesen arról sem szabad megfeledkezni, hogy ezek megvalósításához hozzáértő szakemberre, kiváló juhászokra is szükség van. A juhászat fellendítésének szándékával a kiskunsági TE- SZÖV szolgáltató ágarzata a gyapjúforgalmi vállalattal, mint gesztorgazdával, valamint kilenc társgazdaság közreműködésével létrehozta a kiskunsági juhtenyésztő társulást Kiskunhalason. Ennek célja a közös erőforrások hatékonyabb kihasználása' a minőség javítása, a mennyiség növelése. Közös kostelepet létesítenek, központi hizlaldákat építenek, egységesítik a tenyésztéstechnológiát, és figyelemmel kísérik a piaci helyzetet. Az intézkedések remélhetőleg kilendítik majd a holtpontról a juhászatot és nem lesz mostoha ágazat a gazdaságokban. Ezt kívánja az üzemi, a népgazdasági érdek. B. Z. A kiskun városban és környékén naponta 8—9 ezer liter tejet fejnek. A Béke téri tej csarnok végképp elavult, alig felel meg az elemi higiéniai követelményeknek, ez a tejmennyiség pedig messze meghaladja befogadóképességét. Az épületet le kell bontani! Mégpedig sürgősen, mert a helyi tanácsot ígérete kötelezi, hogy a területet — a szomszédos telkekkel együtt — december 31-ig az új Centrum áruház építőinek rendelkezésére bocsátja. A tanács tartja a szavát. Négy termelőszövetkezet kíi- lön-külön megszervezte a körzetükben található háztáji és nagyüzemi tej összegyűjtését és Kecskemétre szállítását. A Lenin ezt nem vállalta. Vajon miért? És mi történik majd azzal a 80— 100, belterületen lakó kistermelővel, ők ugyanis közvetlenül a tej csarnokba hordták összesen mintegy tíz hektoliter tejüket. Változatlanul nagy szükség van rájuk, de ki gondoskodik róluk? Az ő helyzetük egyébként március után sem lesz rózsásabb, mivel a készülő üzem küszöbét nem léphetik át. No és a fogyasztók? Hozzávetőleg 50 ezer ember? Nekik mindegy, hogy január, vagy március? Az alapvető tejtermékekből nyilván nem fognak hiányt, szenvedni. De a választék! Az aligha lesz a megszokott, stabil. Az áru Kecskemétről fog érkezni, telefonok. szállítási nehézségek — akadozhat az utánpótlás. Vasárnaponként — csak a Tejbisztróban árusítanak — négyszáz liter fogy el. Az üzlet nincs berendezkedve ilyen sok tej lehűtésére, tárolására. Amíg fagyos az idő, könnyebben boldogulnak, ám ha megenyhül... Sok kicsi sokra megy A remélhetőleg tényleg csak két hónapos késésnek — még ennek is — oka' kell, hogy legyen. Van is. Nem oka — története. Zavaros, elgondolkodtató, nevetséges, keserű története. Elkoptatott szóval: kálváriája. Röviden erről is emlékezzünk meg. 1972-ben napvilágot lát a pályázat, 1971-ben megalakulj a társulás öt közös gazdaság és a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat részvételével és azzal a fő céllal, hogy a tejkombinátot 1976. október 1-én — vagyis két hónappal előbbre hozva — avatják. A gesztor, azaz a koordiná- ló-intézkedő kiskunfélegyházi Petőfi Tsz. A beruházás bonyolításával az AGROBER-t bízzák meg. Generálkivitelezőt nem'ta- lálnak, marad a különféle szakipari mitnkák egyenkénti megrendelése. Az építőmesterek a Vörös Csillag Tsz-ből (egyik tulajdonos!) jöttek, a gáz- és csatornaszerelők a íiszaalpári Tiszatájból. Az izsáki Sárfehér Tsz megkezdte, a bugaci Aranykalász folytatta az elektromos munkákat. Gépékunfélegyházi Építőipari Szövetkezet, a tejtechnológia beépítésére szakembereket a fővárosi Tejipari Szolgáltató, Szerelő és Készletező Vallalat. A szintén budapesti KLIMA Ipari Szövetkezet — az egyetlen, akivel a mai napig nem bírt írásos szerződést kötni az AGROBER — csinálja a hűtést, amelynek szi - getelésére a fóti Generál Építőipari Szövetkezet ajánlkozott. A Gödöllői Közútépítő Vállalat végezte el a padló araldit-burkolá- sát. Az üzem főszereplői, a gépek és berendezések az NDK-ból és a Szovjetunióból érkeztek, még 1975-ben. A fűtőrendszer részeit — a höközpontot, a kazánokat, kéményeket stb. — a Szolnoki Vas-, Fa- és Fémipari Szövetkezet gyártotta. Sorol- juk-e még? Most már biztató Az építkezés 1974. november 23-án indult. Vállalásától —időben — leginkább a Vörös Csillag Tsz és a KLIMA Szövetkezet maradt el. Kifogás mindig akadt. Az igazsághoz tartozik: az igen kényes, hézagmentes padlóburkolat importálását tavaly betiltották. Nehezen találtak hazai megfelelőt — araldit —, és az sincs még teljesen engedélyezve. Emiatt vesztegeltek sokáig, aztán meg az oxigén és a 3isz- szuszgáz országos hiánya miatt... Néhány nappal ezelőtt, úgy tűnt, megint megfelelő mederben folyik a munka. Mármint a március l-i üzemkezdéshez. Ott voltak a KLÍMA, dolgozói, kazánházat szereltek az építőipari szövetkezet munkásai, a falat burkolták a Vörös Csillag mesterei. A látottakat minősíteni még korai lenne. Legfeljebb így: első nekifutásra is el lehetett volna végezni tisztességesen , mindazt, ami — sajnos — ezután vár korrigálásra, kijavításra. Ezt a huszonötmillió forintot — az az érzésünk — tényleg hajszálpontosan kellett volna a helyére tenni... Kutasi Ferenc Vasutas továbbképzés a kiskunfélegyházi állomáson Műtrágyázás hamuval 9 Pillanatkép a szakma ifjú mestere vizsgákról. A zsűri előtt I’allagl Irén adott szép szabatos válaszokat . Javaslatok közlekedési ügyben A lapunk közlekedési témájú cikkeit rendszeresen olvasó dr. Repkény István — aki az elmúlt tizenhat év során több mint félmillió kilométert autózott kihágás, büntetés nélkül — figyelemre méltó levéllel kereste fel szerkesztőségünket. Mint írja, a kecskeméti kiskörút kialakítása szükségszerű volt, s az ottani jól megszervezett forgalom kielégíti az igényeket. Biztonsági okokból azonban indokolt lenne, hogy a gyalogátkelőhelyeket megközelítő járművek sebességét legalább ötven kilométerre csökkentsék. Aztán célszerűnek látszik — s ezen intézkedés aligha járna nagyobb költségkihatással — a Tiszántúlról jövő járműveket, melyek többnyire Budapest felé haladnak, a körúton át kivezetni az E—5-ös főútvonalra!, ezáltal a „hírős” városon átmenő forgalom számottevően mérséklődne, nem is beszélve annak balesetés környezetvédelmi jelentőségéről. Foglalkozni kellene a — különösen a kétütemű — járművek úgynevezett árnyékoló, vagy zavarásszűrő berendezésével. Az ellenőrzést a szervizekben lehetne kezdeni, ahol az első garanciális javítás alkalmával letépik a gyújtógyertyáról az árnyékoló Fazekas Károlyné, Bácsalmás: A levelében hosszan ecsetelt lakásigényének jogosságához nem férhet kétség. Mint a bajai járási hivatal Igazgatási osztálya értesített bennünket, a csaknem kétszáz lakáskérelmet nyilvántartó helyi tanács vezetői ígé. retet is tettek, hogy amint lehetőség nyílik, vagyis megüresedik valamelyik nagyobb méretű állami bérlakás a nagyközségben, azt azonnal kiutalják az ön és rászoruló családja részére. Blzen intézkedésig pedig szí- VfcS türelmére számítanak az illetékesek 1 Maczkó János, Kelebia: Panaszára válaszolva megnyugtatjuk, a háztáji gazdaságában' felnevelt és nemrégen értékesített süldőkért a súlyuknak megfelelően fizetett önnek a felvásárló, a Bács-Kiskun megyei Allat- forgalml és Húsipari Vállalat. Tájékoztatjuk még arról, hogy a kilónkénti három forintos úgynevezett időszaki felárra —, mely az alapáron felüli összeget jelent — az a kistermelő Jogosult, aki az idén októberben és novemberben megkötött szerződés alapján tenyészt süldőket, s azokat jövő januárban, vagy februárban adja át az említett vállalatnak, mégpedig az állatonként megszabott 26 és 45 kg közötti súlyhatárok figyelembevételével. Ha ez utóbkupakot, 9 ennek következménye a tv-műsorok vételének zavarása. Egyébként tudni illik, szabály írja elő, hogy árnyékoló kupak nélkül nem szabad használni gyújtógyertyát. A közlekedésrendészet munkája eredményes. És nagyon helyes a gyakorlat, hogy a közlekedési rendőr mérlegelhet, mikor és kinél hatásos a figyelmeztetés, a bírság, A durva szabálytalanságnál egyébként nem szabad elné- zőnek lenni, ki kell szabni a legszigorúbb büntetést. Csak egyet lehet érteni az újságban is nemrégen közölt véleménnyel: aki már elkövetett súlyos szabálysértést, s ebből nem okulva újra balesetet okozott, az ilyen ember vagy antitalentum, vagy egyszerűen fittyet hány a KRESZ- re, ezért ki kell zárni a forgalomból. Mert a gépjárművezetői alkalmasságot a jogosítványon és az orvosi alkalmassági vizsgán kívül — vagy amellett — az élet, a gyakorlat bizonyítja, illetve cáfolja. íme olvasónknak a baleset- mentes közlekedés érdekében írott megjegyzései, javaslatai, melyek igaznak, jogosnak tűnnek, megvalósításuk lehetőségével talán érdemes lenne foglalkozniuk az illetékeseknek! biakra vonatkozóan további felvilágosításra tart igényt, javasoljuk, forduljon a megyei állatforgalmi és húsipari vállalat területi kirendeltségéhez, vagy a Kiskunfélegyháza, Fürst Sándor u. 30. szám alatt levő központjához. M. A.-né, Kecskemét: Ha a ME- ZÖTERMÉK Vállalat kecskeméti Rákóczi úti boltjában valóban kellemetlenség érte önt, a történteket azonnal be kellett volna jegyeznie a panaszkönyvbe. Jóllehet a szabály, s az általános gyakorlat szerint a pénztártól való távozás után nincs helye reklamációnak, az illetékesek ezúttal mégis arra kérik önt, hogy mielőbb jelentkezzék személyesen a vállalat központjában, ahol az úgy részleteinek Ismeretében utólag is megkísérlik sérelme orvoslását. Bízunk abban, hogy mindez eredménynyel Jár, de ha mégsem, esetének akkor Is van tanulsága: az üzletben a vevőnek és a kereskedőnek egyaránt felelősségteljesen, pontosan kell kezelnie a pénzt! összeállította: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-516. Izgalmas órákat éltek át a napokban a kiskunfélegyházi MÁV állomás fiataljai, akik a szakma ifjú mesterei vetélkedőn vettek részt. — Még mi is szurkoltunk a helyes válaszokért — mondja Miklós László állomásfőnök — de kellemesen csalódtunk. A tizenhat — különböző beosztásban dolgozó — fiatal alaposan felkészült a kérdésekre, igen jó válaszokat adott. Öröm volt hallani, mennyire ismerik a szakmájukat, a munkavédelmi szabályokat, jól tájékozottak kulturális és politikai kérdésekben is. Györki János mérnök, főtanácsos, a szegedi igazgatóság csoportvezetője, a zsűri elnöke igen elégedett volt a fiatalok felkészültségével. A sikeres szereplés egyébként anyagi előnyökkel is jár, mert a legjobbak 1000— 1400 forintos jutalomban részesülnek. — A vasutat állandóan fejlesztik, folyik-e ennek megfelelő továbbképzés a félegyházi vasútállomáson? — Egyik teremben éppen most tartják az időszakos szakmai vizsgákat. A Szegedi igazgatóság szakelőadója előtt a forgalmi szolgálat 240 dolgozója ad számot, tudásáról s elmondhatom, hogy sikerrel. A szakmai továbbképzésben egyébként tavaly bevezettünk egy újítást. Azelőtt havonta két órai oktatást tartottunk, ami a róktól sok időt vett el. A továbbképzést most negyedévenként rendezzük, 6 órán át, ily módon utazgatás miatt a munkaidőből, s a szabad időből is kevesebb megy veszendőbe. Természetesen magasabb oktatásra is járnak tőlünk. Jelenleg kilencen tanulnak Szegeden a forgalmi és kereskedelmi szak-^ tanfolyamon, a vasúti tisztképző tanfolyam levelező tagozatának pedig két félegyházi hallgatója van. Az általános és középiskolai tanulók száma tizennyolc. Ugyanakkor nem feledkezünk el a politikai műveltség növeléséről sem — folytatta a tájékoztatóját Miklós László. — Állomásunk háromszázhatvan dolgozója — a teljes létszám — részt vesz a szakszervezeti oktatáson; a pártoktatásnak pedig húsz hallgatója van. Hárman járnak a Marxista— Leninista Esti Egyetemre, míg annak szakosítóján ketten tanulnak. — A tanulás milyen segítséget nyújt a szakmai feladatok ellátásához? — Dolgozóink egyre nagyobb gyakorlatra tesznek szert, s miután elméleti tudásukat is szorgalmasan gyarapítják, képesek az egyre növekvő feladatok ellátására. Minden jel arra mutat, hogy éves tervünket teljesíteni tudjuk, annak ellenére, hogy krónikus létszámhiánnyal küzdünk. A korábbinál gondosabb a munka és üzemszervezés, a 17 szocialista brigád 203 tagjának lelkiismeretes munkája sok nehézségen átsegített bennünket. Ilyen volt például a többi között az is, hogy novemberben két hétig, az algyői Tisza-híd lezárása miatt Félegyházán keresztül indult Szentes felé, illetve érkezett abból az irányból is a teherforgalom. Bár dolgozóinknak jelentős többletmunkát jelentett ez mégis sikeresen megbirkóztak vele. Tervünk teljesítését nagymértékben előmozdítja, hogy vasutasaink egyre inkább elsajátítják a július elején használatba vett új berendezések kezelését. Az új forgalmi épület mellett gyors ütemben készül — a Kiskunhalasi Építőipari Vállalat kivitelezésében — az a létesítmény, amely helyet ad majd a külop- böző szociális létesítményeknek. Nagy örömmel értesültünk arról, hogy az építők 1978 helyett már a jövő év november 7-re át akarják adni ezt az állomásunk életében rendkívül fontos beruházást. O. L. Lengyelországban a skierni- ewicei kutató intézet megvizsgálta, hogy a barnaszén hamuja használható-e műtrágyaként. Mivel a szén olyan szerves anyag, amely a növények átalakulásából képződött, ezért hamujának vegyi összetétele, az elemek arányai hasonlóak a növények hamujához, alkalmas tehát a tápanyag pótlására. A lengyel erőművek kazánjai olyan szűrőkkel vannak ellátva, amelyek nem engedik a hamu eltávozását. Egy szűrő általában 18 „tölcsérből” áll, s ezek három sorban helyezkednek el. A hamu legnagyobb réSze — csaknem 60 százaléka — a tölcsérek első soraiban csapódik) le. A második és a harmadik sorban elhelyezett „tölcsérekben” olyan hamu csapódik le, amely legjobban megfelel — vegyi összetétele miatt — a1 hatékony műtrágyázás céljainak. A patnówi erőműben a gazdaságok már átvehetik a melléktermékként képződött értékes műtrágyát. Erre a célra itt több 100 tonnás tartályt építettek) fel. A hamu — tömegéhez viszonyított 5 százalékos — nedvesítése megkönnyíti az elszállítást, így prizmákban is lehet tárolni és a szétszórása Sem nehezebb, mint bármely más műtrágyáé. Gyár és kutatóintézet együttműködése A Dnyeproszpecsztál Elektro- kohászati Üzem az Ukrán Kohászati Kutatóintézet együttműködési egyezményének! keretében a tudósok munkásokkal és mérnökökkel együtt vesznek részt a legújabb kohászati berendezések kipróbálásában. Az utóbbi négy évben a zaporozsjei üzemben több mint 20 olyan elképzelést valósítottak meg, amelyet a gyár és a kutatóintézet szakemberei közösen dolgoztak ki. Megvalósításuk 5 millió rubel megtakarítást eredményezett. A kutatóintézet szakemberei részt vállalnak a gyári találmányi iroda munkájának támogatásában. A tudósok segítségével a gyár munkásai és mérnökei az elmúlt 4 évben több mint 7 ezer újítást vezettek be. A kutatóiintézet és a gyár együttműködésének eredménye az is, hogy az üzem terven felül 6 millió rubel értékű terméket állított elő egy év alatt. (BUDAPRESS- APN) vidéki szolgálati helyekről bejá• All már a szociális épület váza. Előtte Patyi József targoncavezetőt kaptuk lencsevégre, aki jövőre kapja meg 35 éves vasúti szolgálata elismeréséül a második arany törzsgárda-jelvényt. (Opauszky László felvételei.) SZERKESZTŐI ÜZENETEK
