Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-08 / 290. szám

_ /' _ r _ r ~ Várhat« IdOJáráa ma estig: általi* Ti II TARAS ban erősen felhős Idő, már kevesebb k-f helyen eső. Továbbra la mérsékelt déli, délnyugati szél. Éjszaka és reggel néhány helyen átmeneti kőd. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 0—plusz S, legma­sabb nappali hőmérséklet 4—1 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Sí PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 290. szám Ára: 90 fillér 1976. december 8. szerda Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága Tegnap Kecskeméten Horváth Istvánnak, a megyei pártbi­zottság első titkárának elnökletével kibővített ülést tartott az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága. A megyei pártbi­zottság a végrehajtó bizottság javaslata alapján a következő napirendet fogadta el: 1. Tájékoztatók a Központi Bizottság üléseiről. — Tájékoztató a Központi Bizottság 1976. december 1-i üléséről. Előadó: Horváth István, a megyei pártbi­zottság első titkára. — Tájékoztató a Központi Bizottság 1976. október 26-i üléséről. Előadó: Katanics Sándor, a megyei pártbi­zottság titkára. 2. Jelentés a tanácsi szervek munkájáról és lakossági kap­csolataik fejlesztéséről. Előadó: dr. Gajdőcsi István, a megyei tanács elnöke. Kádár János sajtótájékoztatója Bécsben ——«i—m—uu————u———■—un mnin»« ■m i ír■»ír —un— Bajnok Zsolt és Oltványi Ottó, az MTI tudósítói jelentik: Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának tagja •— aki Bruno Kreisky osztrák kancellár meg­hívására feleségének társaságá­ban és kíséretének tagjaival hét­főn érkezett Bécsbe — kedden délelőtt a magyar nagykövetség épületében sajtótájékoztatót tar­tott. Az MSZMP KB első titká­rát a bejáratnál a magyar koló­nia vezetői és tagjai fogadták, virágcsokorral köszöntötték. A sajtótájékoztató színhelye a nagykövetség márványterme volt. Az elnökségi asztalnál Kádár János mellett Púja Frigyes kül­ügyminiszter, dr. Randé Jenő nagykövet, a Külügyminisztéri­um sajtófőosztájának vezetője és dr. Nagy Lajos a Magyar Nép- köztársaság bécsi nagykövete foglalt helyet. A magyar és az osztrák, va­lamint a nemzetközi sajtó kép­viselőit dr. Randé Jenő üdvö­zölte. Ezt követően Kádár János rövid nyilatkozatot tett. • Kádár János a sajtótájékoztatón. Mellette balról Púja Frigyes kül­ügyminiszter. (Teiefoto—MTI.) Kedves elvtársak! Hölgyeim és uraim! — Mai találkozásunkon minde­nekelőtt üdvözlöm az osztrák, a nemzetközi és a magyar sajtó (Folytatás a 2. oldalon) Losonczi Pál megérkezett Indiába Köves Tibor, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kedden délelőtt hivatalos látogatásra Üj-Delhibe, az Indiai Köztársaság fővárosába érkezett. A magyar államfő és felesége Fakhruddin Ali Ahmed indiai köztársasági elnök meghívásának tesz eleget. Losonczi Pál kísé­retében van dr. Zsögön Éva egészségügyi államtitkár, Garai Róbert külügyminiszter-helyet­tes, Török István külkereskedel­mi miniszterhelyettes és dr. Ga- ramvölgyi József kulturális mi­niszterhelyettes. A MALÉV TU—154-es kiilön- gépe helyi idő szerint 10.15 óra­kor ereszkedett le Üj Delhi ma­gyar és indiai állami zászlókkal fellobogózott repülőterére, ahol vendéglátója, Fakhruddin Ali Ahmed köztársasági elnök, vala­mint Indira Gandhi miniszter­elnök-asszony, Jesvantrao Bal- vantrao Csáván külügyminiszter és Surendra Pal Singh idegen- forgalmi és polgári repülésügyi államtitkár üdvözölte a magyar államfőt. Losonczi Pál és kísé­rete fogadására megjelent dr. Tűri Ferenc delhi magyar nagy­követ, aki itt csatlakozott a ma­gyar küldöttséghez, továbbá K. P. S. Menőn, az Indiai Köztár­saság budapesti nagykövete is. • Losonczi Pál és Fakhruddin Ali Ahmed az Űj Delhi-i repülőtéren. Miközben eldördült a magyar államfőt üdvözlő 21 ágyúlövés, Losonczi Pált a díszegységgel szemben felállított emelvényre kísérték. Elhangzott a két or­szág himnusza, majd a díszegy­ség parancsnoka jelentést tett az Elnöki Tanács elnökének, aki ezt követően megszemlélte a díszegységet. Ezután az Indiai Köztársaság elnöke baráti érzelmektől átha­tott, szívélyes szavakkal méltatta a hét évvel ezelőtt már hiva­talosan Indiában járt magyar ál­lamfő mostani, második látoga­tásának jelentőségét. Kifejezte reményét a kétoldalú kapcsola­tok további fejlődése iránt. Losonczi Pál válaszbeszédében méltatta az utóbbi években meg­élénkülő és fellendülő magyar— indiai kapcsolatok jótékony hatá­sát a két ország általános célki­tűzéseinek előbbrevitelében, és el­ismerően szólt arról a kimagasló szerepről, amelyet India tölt be az el nem kötelezett országok mozgalmában, a népek közötti béke és együttműködés előmoz­dításában. A magyar államfőt és felesé­gét ezután Ahmed köztársasági elnök és felesége az elnöki pa­lotában levő szálláshelyükre kí­sérte. Rövid pihenő után Lo- sonczl Pál és kísérete az indiai nép kimagasló vezetői, Gandhi majd Nehru síremlékénél tisz­telgett, elhelyezve a kegyelet koszorúit. Helyi idő szerint délután Csá­ván külügyminiszter tett tisztel­gő látogatást Losonczi Pálnál, majd Indira Gandhi miniszter­elnök-asszony kereste fel szál­láshelyén a magyar államfőt és ezzel kezdetüket vették a hiva­talos tárgyalások. Este 8 órakor F. A. Ahmed elnök és felesége az elnöki palotában díszvacsorát adott Losonczi Pál és felesége tisztele­tére. (MTI) A pártbizottság ülésén részt- vettek a megyei pártbizottság osztályvezetői, a városi és járá­si pártbizottságok első titkárai, a megyei tanács apparátusi, a megyei rendőr-főkapitányság pártbizottsági titkárai, a kecske­méti városi pártbizottság titká­rai, a megyei tanács elnökhelyet­tesei, titkára és osztályvezetői, az SZMT titkárai, a Hazafias Népfront megyei titkára, a váro­si tanácsok elnökei, a megyei tanács járási hivatalainak veze­tői, valamint Tiszakécske, Ke­cel, Kiskunmajsa, Dunavecse, Bácsalmás nagyközségek párt­bizottsági titkárai és tanácselnö­kei. Az ülésen részt vett és felszó­lalt dr. Papp Lajos, a Központi Ellenőrző Bizottság tagja, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivatalá­nak elnöke. A második napirendi pont ke­retében, az írásban megküldött, a szóban elhangzott jelentés alapján a megyei pártbizottság értékelte és megvitatta a tanácsi szervek munkáját és lakossági kapcsolataik fejlesztését. Megál­lapította, hogy egyre inkább ér­vényesül a tanácsi testületek el­határozó szerepe, ellenőrző tevé­kenysége, fokozódik kezdemé­nyező készségük, nő a döntések meghozatalában való felelőssé­gük, szorosabbá vált a nem ta­nácsi szervekkel való együttmű­ködésük. A végrehajtó bizottsá­gok lakossági kapcsolatai rend­kívül sokrétűek. E kapcsolat- rendszer szervesen összefügg a tanácstestületek munkájával, il­letve a végrehajtó bizottságok alárendeltségében működő szak- igazgatási szervek tevékenysé­gével. A tanácstagok munkájával kapcsolatban megállapította a megyei pártbizottság, hogy ered­ményesen képviselik választóik érdekeit, közvetítik igényeiket, fontos transzmissziós szerepet töltenek be az állampolgárok és a testületek között, összességé­ben a tanácstagok képviseleti tevékenysége javult. A tanácsi államigazgatási munka megoldásában döntő sze­repük van a szakigazgatási szer­veknek, amelyek ágazati, hatósá­gi és funkcionális feladatokat látnak el. A megyei pártbizott­ság megállapította: a tanácsok és szerveik munkájában maradék­talanul érvényesül a pártirányí­tás. A legutóbbi megyei pártér­tekezlet határozatainak megfe­lelően eleget tesznek a tanácsok és szerveik tömegkapcsolata erő­sítése követelményének. A tanácsok feladataikat ered­ményesen csak az egész társada­lomra támaszkodva, a nem ta­nácsi szervekkel szorosan együtt­működve valósíthatják meg. Ezért a tanácsok és a népfront­bizottságok között minden szin­ten létrejöttek az együttműkö­dési megállapodások. A megyei tanács és a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa közötti együttmű­ködésnek is kialakult hagyomá­nya van. Fejlődött a szakigazga­tási szervek és a szakmai me­gyei bizottságok kapcsolata. Szer­ződés szabályozza a KISZ és a tanácsok közötti munkakapcso­latokat is. A megyei pártbizottság a ta­nácsok önkormányzati szerepé­vel, gazdaságszervező tevékeny­ségével kapcsolatban megállapí­totta: a tanácsok önállósága és ezzel együtt felelőssége az utób­bi években növekedett. A na­gyobb pénzügyi források felhasz­nálásával a tanácsok arra töre­kedtek, hogy ezekből a társada- lompolitikailag legfontosabb, a lakosság igényeit legjobban szol­gáló fejlesztéseket hajtsák vég­re. A lakosság szolgáltatási igé­nyeinek kielégítéséért a taná­csok felelősek. A szolgáltatások teljesítményértéke a negyedik ötéves tervben 40 százalékkal nőtt, s ez az ötödik ötéves terv­ben további 33 százalékkal fog emelkedni. Üj feladatokkal bővül a kö­vetkező években a tanácsoknak a megye egészére kiterjedő gazdaságszervező funkciója. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű a területi munkaerő-gazdálkodás, valamint az építőipari kapacitás cselekvő fejlesztése és a társa­dalmi érdekeknek megfelelő el­osztása. A településfejlesztésnek to­vábbra is nagy tartaléka a la­kosság társadalmi munkája. En­nek a pénzben kifejezhető ér­téken túl abban van nagy je­lentősége, hogy bevonja a la­kosságot a község- és városfej­lesztésbe, annak közvetlen és aktív részesévé teszi. Az V. öt­éves tervet is csak a lakosság aktív segítségével lehet (siker' résén megvalósítani. Továbbra is kiemelkedő feladat a gyer­mekintézmények fejlesztése. A lakás- és közműépítés azok a célok, amelyekhez elengedhetet­len a tanácsi pénzalapok kiegé­szítése, az erők összefogása a közös érdekeltség alapján — ál­lapította meg a megyei pártbi­zottság. A megyei pártbizottságnak a tanácsi szervek munkájáról és lakossági kapcsolatai fejlesztésé­ről hozott határozatának legfon­tosabb megállapításait az aláb­biakban közöljük: A megyei pártbizottság elis­merését fejezi ki azért az ered­ményes tevékenységért, amellyel a tanácsok, az ott dolgozó kom­munisták és pártonkívüliek hoz­zájárultak a párt által megjelölt célkitűzések megvalósításához. A tanácsi szervek munkája és lakossági kapcsolataik további fejlesztése érdekében a tanácsok kommunista vezetőinek felada­tait a következőkben határozza meg: A tanácsok testületi mű­ködésének fejlesztése érde­kében tovább kell erősíteni kez­deményező készségüket, elhatá­rozó és ellenőrző szerepüket. E célból javítani kell a tanácsi bi­zottságok, a tanácstagi csoportok előkészítő és összehangoló tevé­kenységét, véleményező, javas- lattevő, ellenőrző munkáját. A végrehajtó bizottságok irányító, ellenőrző jogkörükben tegyék rendszeressé a végrehajtás me­netének ellenőrzését, s ezáltal is biztosítsák a végrehajtás tartalmi színvonalának emelését. A testü­leti döntések végrehajtásának számonkérésében nagyobb követ­kezetességre van szükség. A tanácsok szakigazgatási szervei javítsák a hatósági tevékenységet, az államigazgatá­si munka tartalmi színvonalát, és biztosítsák a lakosság ügyei­nek gyors és igazságos eldönté­sét. Az államigazgatási munka ja­vítása érdekében szélesíteni kell az ügyintézés gépesítésében rejlő lehetőségeket, az információs rendszer tökéletesítésében elért eredmények gyakorlati alkalma­zását. Tovább kell fejleszteni az ügyfélszolgálati és tájékoztatási irodákat, hálózatukat a lehető­ségekhez mérten ki kell terjesz­teni a nagyközségekre is. £* Biztosítani kell a tanácsi fejlesztési és költségvetési tervek maradéktalan végrehaj­tását. Fokozott figyelmet kell fordítani a lakásépítésre — ezen belül az állami lakásépítési terv maradéktalan teljesítésére — a megyei kórház határidőben tör­ténő megépítésére, a víz-csator­na közművek biztosítására, a gyermekintézmények és az okta­tási létesítmények fejlesztésére. A lakosság ellátási szín­vonalának növelése érde­kében fokozni kell a tanácsok koordinációs és szervező tevé­kenységét a kereskedelmi és szolgáltató ágazatok fejlesztésé­ben. A tervezett beruházásokat a tanácsi forrásokból is támogat­ni kell. A lakossági szolgáltatá­sok fejlesztésére — az eddigi­ekhez képest — nagyobb figyel­met kell fordítani. Ezt szükség esetén — a jogszabályok kere­tein belül — rugalmas adópoli­tika is segítse. A tanácsok vállaljanak nagyobb szerepet a területi koordináció jobb ellátásában a megye gazdasági növekedését behatároló erőforrások bővítésé­ben, a velük való ésszerű gaz­dálkodás megvalósításában. En­nek érdekében támogassák az építőipari kapacitás növelését, segítsék elő ezek tervszerű el­osztását és kihasználását. Mű­ködjenek közre a rejtett munka­erőtartalékok aktivizálásában és irányítsák a munkaerőt a leg­fontosabb területekre. Erősíteni kell a tanácsok irányító, ellenőrző szere­pét a felügyeletük alá tartozó és szervezetük keretében működő gazdasági, kulturális, egészség- ügyi, szociális intézményeknél, egységeknél. A tanácsi szerveze­ten belül működő és az ellenőr­zést szolgáló erőket hatékonyab­ban célszerű felhasználni. A ta­nácsok biztosítsák a különböző érdekek reális rangsorolását. Alapvető a tanácsi káder- és személyzeti munkában, hogy továbbra is maradéktalanul érvényesítsék a káderpolitikai el­veket. A vezetők kiválasztását és nevelését — minősítését — a politikai, szakmai, vezetési kép­zettség hármas követelménye szerint kell végezni. E munka során minden szinten tovább kell növelni a testületek szerepét. A továbbképzés legyen alaposabb és tervszerűbb, a képzési szint érje el az országos átlagot. El kell érni, hogy a párt- határozatokat, a politikai döntéseket a tanácsok a tanácsi apparátus és vezetői jobban meg­ismerjék, munkájukban fokozot­tabban érvényesítsék. Ennek ér­dekében célszerű kitérjeszteni a politikai képzés különböző for­máit és fokozottan számításba kell venni az önképzést. A városi és járási pártbi­zottságok, a megyei tanács apparátusi pártbizottsága, a ta­nácsoknál működő pártszerveze­tek hasznosítsák tevékenységük­ben a megyei pártbizottság ülé­sének megállapításait, határoza­tát, s dolgozzák ki munkájuk javítását szolgáló feladataikat. 165 ezer Zsiguli műszerfal December 10-re el­készül az erre az évre tervezett 165 ezredik Zsiguli műszerfal, a Császártöltési Vegy es­és Építőipari Szövetke­zetben. De a termelés egy napra sem szünetel, mert a jövő évre már 260 ezer darab gyártá­sát vállalták. Schindler Pétemé a műszerfal foglalatainak szegecselését végzi. A bajai kukoricatermesztési rendszer külföldön A KGST-országokban gyártott erő- és munkagépekre alapozott bajai kukoricatermesztési rend­szer iránt külföldön is érdeklőd­nek. Az 1972-ben meghirdetett, s ma már hazánk 11 megyéjében alkalmazott zárt rendszerű ter­mesztési forma bebizonyította életképességét. Erősséggé a bioló­giai megalapozottság —, amelyet gépi adatgyűjtéssel évenként fel­újítanak, s amely módot nyújt a rendszer más égtájakon való al­kalmazásához. Minden egységnyi területen a táj pontos ökológiájá­nak ismeretében, külön talajtér­kép szerint termesztik a takar­mánynövényt, s határozzák meg a talajerőpótlást és választják meg a fajtákat. Ilyen felkészült­séggel vállalkoztak a bajaiak rendszerük más országban való adaptálására. 1977-ben, elsőnek a szovjet-moldáviai kolhozokban — két termelési körzetben — össze­sen 1600 hektáron termesztik a kukoricát irányításukkal. Jövőre a Vietnami Szocialista Köztársa­ság két tájegységén is vizsgázik a bajái termesztési forma, amely iránt Bulgária is érdeklődik. (MTI) Teljesítik vállalásukat Kiskunhalas központjában, a Kossuth és Bokányi utca sarkán rövidesen átadják a város egyik legszebb épületét. Az OTP beru­házásában a Kiskunhalasi Építő­ipari Vállalat végzi a kivitelezést. A múlt héten határidő előtt ad­ták át az emeleti részeken levő 33 lakást. December végére el­készül a földszinti üzletsor is, ahol helyet kap a TÜZÉP minta­terme és az OTP halasi kirendelt­ségének irodahelyisége. Az új épület mintegy 22 millió forintba kerül. (Méhes! Éva felvétele.)

Next

/
Thumbnails
Contents