Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-30 / 308. szám

1976. december 30. • PETŐFI NÉPE • 3 Közös erővel A szocialista versenyben a bácsborsódi határőrök élenjáró őrs címet nyertek. Hollósi István al­egységparancsnok katonái a, fő kiképzési ágakból jó eredménnyel vizsgáztak, s a rajok többsége az Egység élenjáró raja cím követel­ményeinek is eleget tett. — A beosztottak által önként vállalt verseny legnagyobb eredménye — hallottuk az őrspa­rancsnoktól —, hogy a katonák mozgalmi és közösségi élete 1976- ban magasabb szintű lett. Éber járőrszolgálatért, példás maga­tartásért, szorgalmas munkáért sokan magasabb parancsnoki di­cséretet is kaptak. Az őrsön szol­gálatot teljesítő megyei fiúk kö­zül Hirkó László határőr pirtói lakos, a soltvadkerti Vegyesipari Vállalat esztergályosa a Határ­őrség kiváló katonája lett, s elöl­járóitól kilenc dicséretet kapott. Magyar Sándor őrvezető mély­kúti lakos, élenjáró katona lett és hétszer részesült dicséretben. Tóth József határőr borotai la­kos, a termelőszövetkezet kerté­szeti dolgozója Egység élenjáró címet nyert, s kiváló szolgálatért, eredményes munkáért ötször ju­talmazták az őrsön, Szabadszál­lási László határőr, hetényegyhá- zi lakos, a kecskeméti MEZŐ­GÉP gépkezelője. Egység élenjá­ró címet nyert és parancsnokai hétszer részesítették dicséretben. A szocialista versenymozgalom­ban részt vevő bácsborsódi határ­őrök és a Ganz Villamossági Mű­vek Bajai Készülék Gyára szocia­lista brigádja között 1976 júniu­sában megállapodás született, amelynek lényege: politikai, kul­turális és gazdasági vonatkozás­ban a lehetőségeken belül kölcsö­nösen segítik egymást. A meg­állapodás jegyében került sor az őrsön Szabó Lajos igazgató ál­tal tartott politikai tájékoztatóra és Rácz Ferenc jogi előadásaira. Az őrsön rendezett katonai ün­nepségeken a gyár szocialista bri­gádjainak képviselői is részt- vesznek, a gyár ünnepségein pe­dig a határőrök szoktak megje­lenni. A gyár dolgozói a katonák há­lókörleteit, a klubszobát, a rak­tárakat, irodákat, tisztilakásokat kifestették, az őrs udvarán em­lékoszlopot építettek és folyama­tosan karbantartják a háztartási gépeket is. E példát követve a bajai Kommunális üzem felaján­lotta, hogy a katonák körletét otthonosabbá alakítja. A fakiter­melő és talajegyengető munkát az őrs udvarán már befejezték, s tavasszal dísznövényekkel, virá­gokkal telepítik be a kijelölt te­rületeket. A dolgozók által vég­zett társadalmi munka jelentős mértékben segítette, hogy a bács- borsodT határőrök magasabb szinten hajtották végre feladatu­kat, a határőrizeti, katonai és po­litikai követelményeket példamu­tatóan teljesítették. Gazsó Béla Takarmány exportra 151 milliárdos beruházással gyarapodott az ország az idén nagyberuházások m^r az idén ke­reken 8 milliárd forint értékű terméket állítottak elő, s terme­lésüket jövőre növelik. Már ára­mot ad az országnak a Dunamen- ti Hőerőmű legújabb, 215 "mega­wattos gépegysége, nélkülözhe­tetlen vegyi anyagokat bocsáta­nak ki a Dunai Kőolajipari Vál­lalat új részlegei, fontos nyers­anyagokat, alapanyagokat szol­gáltat az izamajori bauxitbánya, a Székésfehérvári Könnyűfémmű új prés- és szalaghengerműve, az Ózdi Kohászati Üzemek rúd- és dróthengersora. Termel már a Dunaújvárosi Papírgyár félcellu- lóz-üzeme, a MOM és a Telefon­gyár új számítástechnikai üze­me, az újonnan létrehozott Kis­kunhalasi, Mátészalkai és Debre­ceni Kötöttárugyár, a Szegedi Szalámigyár. A nagyberuházásokon kívül egészsor iparágunk gazdagodott egy-egy új üzemmel, üzemrész­szel. Több tucatnyi élelmiszeripari üzem kezdte meg működését, s a közlekedési hálózat, ugyancsak érezhetően továbbfejlődött és kor­szerűsödött. Az új otthonra várók száma a legjelentősebb beruházás az a 85 ezer, vagyis a tervezettnél 3000-rel több új lakás, amely az idén készült el, a gyermekesek számára pedig a 20 ezer új óvo­dai és 3100 bölcsődei hely. Kö­rülbelül ötszázzal több általános-, közép- és szakmunkásképző is­kolai tanterem van most az or­szágban, mint tavaly ilyenkor. Csaknem 4000 általános, közép- és főiskolás fiatal számára léte­sítettek újabb helyeket a diák­otthonokban. Nincs olyan megyéd je az országnak, ahol új gyermek, intézményt ne avattak volna. Űjabb lépések történtek az egészségügyi ellátás javítására, beleértve a gyógyintézetek befo­gadóképességének bővítését is. Annak ellenére, hogy az elavult kórházakban több mint ezer he­lyet meg kellett szüntetni, a gyógyintézeti ágyak száma 2600- zal gyarapodott. S végül idegenforgalmunk szempontjából is fontos új szállo­dákkal bővült a vendéglátó há­lózat. Mátrafüreden az Avar Szálló, Pécsett a 250 vendég be­fogadására alkalmas Hotel Pan­nónia nyitotta meg kapuit, ez év utolsó napján pedig a bu­dapesti Hilton Szállót avatják. Mindent egybevetve az idén nehéz körülmények között is je­lentős új beruházásokkal gazda­godott az ország, s az is ismere­tessé vált, hogy jövőre a beru­házások üteme gyorsul. Az 1977. évi beruházásokra 164 milliárd forintot költenek majd, ami vál­tozatlan áron számítva a beruhá­zások ütemének 4—5 százalékos növelését jelenti. Az éttermek, vendéglők, csárdák, eszpresszók jól felkészültek az óév búcsúztatására A vendéglátó egységek megyeszerte jól felkészültek az óév búcsúztatására. Mint azt a vendéglátó vállalattól meg­tudtuk, Bács-Kiskun megyében Szilveszter este 8 órától reg­gel 5-ig 29 szórakozóhely várja a vendégeket. A legtöbb helyen 2—3 féle menü — malacpecsenye, szárnyashúskészít­mények — közül lehet majd választani, s emellett hideg- konyhai ételeket is árusítanak. Az italellátás is változatosabb lesz a tavalyinál, a pezsgők, borok mellett többfajta üdítő italt tudnak felszolgálni. Kecskeméten Szilveszter éjsza­káján reggel 5-ig a Hírős étte­remben, az aluljáró mögötti Ha­lászcsárdában, a Toronyház étte­remben és a Nefelejcs eszpresz- szóban szórakozhatnak a vendé­gek. A hagyományos éjféli tom­bolán valamennyi helyen újévi malacot, külföldi italokat, ciga­rettát, tortát lehet nyerni. Külön helyfoglalási díj nincs. Sokan napokkal ezelőtt már megszervez­ték szilveszteri programjukat, így a megyeszékhelyen már csak a Toronyház étteremben van né­hány szabad asztal. Az Aranyhomok étteremben, a cukrászdában és a bárban nyolc- százán búcsúztatják az óévet. Itt is többfajta menü közül lehet majd választani, s ki-ki saját íz­lése szerint fehér, vagy piros pezsgővel koccinthat. Az étterem. ben népi zenét, a cukrászdában cigányzenét, a bárban tánczenét hallgathatnak a vendégek. — Kalocsán a Piros Arany ét­teremben is teltházzal búcsúztat­juk az óévet — tájékoztatott Ma­tos Andrásné (üzletvezető. — Háromszáz .jiygg., pezsgő, ,, töbt) mint ezer üveg bor van a rak­tárunkban, :, Az i ínyenc .falatokat kedvelőknek lesz malacsült, s éj­fél után 500 pár virslit, hajnal­ban korhelylevest szolgálunk fel vendégeinknek. A kalocsai Kristály étteremben már elfogytak a szilveszteri je­gyek. A raktárkészlet: 200 üveg pezsgő, 4 fajta borból 1500 üveg. 1300 üveg üdítő. Szilveszteri va­csoraként házi disznótorost szol­gálnak fel, s lesz elegendő virsli is. Éjfélkor a tombolán élő mala. cot nyerhet a legszerencsésebb vendég. A Kiskunhalas központjában levő Alföld étteremben és a Ha­lasi Csárdában reggel 5 óráig mintegy 15 féle készétel közül vá­laszthatnak a szilveszterező ven­dégek. Az étlapon egyebek kö­zött sült malac, sült pulyka is szerepel, s ötféle pezsgőt, tízféle bort árusítanak. A fogyasztási szövetkezet üze­melésében — ugyancsak Halason — reggel 5-ig nyitva tartó Fegy­veres Erők Klubjában 850 ven­dég foglalt asztalt Szilveszterre. Húsz-huszonöt-íéle készétel, tíz­fajta bor közül választhatnak. A város szélén levő sóstói csárda is eladta már a helyjegyeket. A csárda jellegének megfelelően a halászlé. ésii.a>.*ostons<tót csuka lesz a sláger. Baján a Duna étteremben, a B’ehérhajó sörözőben és a Belvá­rosi cukrászdában szórakozhatnak a vendégek. Kiskunfélegyházán a Kiskunság étterem, a halász- csárda, a Petőfi vendéglő és a Hattyú eszpresszó lesz nyitva reggel 5-ig. Így 600—700 vendég megfelelő szilveszteri szórakozá­sát tudják megoldani — hideg­meleg ételekkel, bő választékban italokkal, hangulatos zenével. T. L. • Amíg nem fagy be a Duna uszályokon szállítják a nyugati felvevő piacokra az értékes, préselt, lucernalisztet. Képünkön: a nagybaracs­kai Haladás Termelőszövetkezet áruját rakják éppen. Egy ilyen uszályba hatvan vagon takarmány fér. A szállítmány Regensburgba megy. a Nemet Szövetségi Köztársaságba. Az Országos Tervhivatal ada­tai szerint beruházásokra az idén 151 milliárd forintot vagy­is lényegében a tervben megsza­bott összeget költötték. A leg­tervszerűbben a gyorsításra ki­jelölt nagyberuházások valósul­tak meg, de általában a nagy- beruházások többségénél megfe­lel a kivitelezés üteme a terve­zettnek. A beruházásokra kifize­tett összegek nem lépték túl a megszabott kereteket, s a felhasz­nálás arányai is igazodtak a ter­vezetthez. A költségek 79 száza­lékát a termelő, 21 százalékát pedig a lakosságot közvetlenül szolgáló létesítményekre, például lakásépítésre, a közlekedési, a kereskedelmi, az egészségügyi hálózat és a gyermekintézmé­nyek bővítésére fordítottak. Az év folyamán kilenc állami nagyberuházás fejeződött be, s további nagyberuházások részben beléptek a termelésbe. Ezek az új létesítmények főként energia- és nyersanyagbázisunkat bőví­tették, de több új, jelentős be­ruházásunk szolgálja a minden piacon versenykéoes termékek gyártását és a hazai ellátás ja­vítását is. Az év folyamán rész­ben vagy egészében belépett Ki mit tud? Fogadni mernék, hogy a cím olvastán mindenki a népszerű já­tékra gondol. A klöznapokon, a társadalmi, gazdasági életben ér­vényesülő „Ki mit tud ?”-ról írok. Kevésbé látványos, ritkábban emlegetjük, noha előrehaladá­sunk sokban függ a tudástól és legalább ennyire a nagyobb hoz­záértés hasznosulási lehetőségei­től. Alapvető érdekek fűződnek ah­hoz. hogy mindenki megismerje képességeit, saját lehetőségei ha­tárát, ne kergessen illúziókat, de indokolt bopszankodásra se le­gyen oka. A jó szervezőkészségű mérnök — például — kapjon megfelelő hatáskört a termelés irányításában, s azok a műsza­kiak dolgozzanak a tervező iro­dában, 'gyártmányelőkészítésben, akik az effajta tevékenységben erősebbek. Tudunk fordított esetekről! S nemcsak diplomások között. Van olyan üzem, ahol hegesztő szak­munkást betanított lakatosként, és lakatost betanított hegesztő­ként alkalmaznak. Külkereske­delmi főiskolát végzett asszonnyal gépírói munkát végeztetnek, ott, ahol nagyon elkelne magasabb közgazdasági képzettségű mun­katárs. Nagyokat tévedhetünk termé­szetesen, ha csupán a papír alap­ján ítéljük meg az embereket. Elképzelhető, valaki diploma nél- 'kül is alapos, magas szintű jár­tasságot szerez valamilyen szak­mában, foglalkozási ágban. Sok függ az egyéniségtől, az úgynevezett hozzáállástól. Az ügyes1, azaz az adott feladatot teljes szívvel vállaló, teljesíté-, séért mindent elkövető emberek általában társadalmilag hatéko­nyabban dolgoznák. Azt kutatják, keresik, mit lehetne jobban, ho­gyan tudná képességeit, energiá­ját még jobban hasznosítani. Az „ügyesek” értenek önma­guk előtérbe helyezéséhez. Simán alkalmazkodnak, mosolyogva kellemeskednek, s szinte észre­vétlenül kibújnak a munka alól. Az előbbi csoportba tartozók azon törik aí fejüket, hogy miként le­hetne egy adott ügyet előrevin­ni, emezek az egyéni előnyöket keresik, a maguk pecsenyéjét sü­tögetik;. Recept, csalhatatlan módszer nincs a nagyobb tudás, a na­gyobb szorgalom társadalmi ér­vényesítésére. A további fejlődés­hez szükséges rejtett tartalékok kutatása közben érdemes lenne a köznapi Ki mit tud?-ra na- • gyobb figyelmet fordítani. Olyan helyen, ahol a közössé­gért végzett munka, szolgálat mennyisége, és minősége az el­ismerés, az előrehaladás legfon­tosabb feltétele, jól funkcionál a Ki mit tud?, jobb az emberek v közérzete, javul a termelékeny­ség, s az ügyesek képességeik ja­vát nyújtják. H. N. A Kilimandzsáró fénye Tisztelt Olvasó! Ez ideig három alkalommal jártam Kelet- és Közép-Afrika ma még rejtelmes őserdeiben és szavannáin. Az ott élő néptörzsekről, dilat­es növényvilágukról a közeljövőben a Gondolat Könyvkiadónál meg­jelenő színes útleírásban számolok be. A safari ma is éppoly veszélyes, mint régen, ha nem veszélyesebb. Mert a megfogyatkozott állatvilág már ismeri az ember közelségével járó veszélyt és idejekorán elmenekülhet, de ismeri a támadás és a bosszú fortélyát is. Sok veszélyt rejt az őserdők sűrűje, a szavanna bozótja, millió bogarával, kígyóival és perzselő napsugaraival. Hiába élünk az automata-fegyverek korszakában, a vadászetika tiltja a használatukat. Hiába volt erős terepjáró autónk, a vadak megközelítése, vadászata gyalog történik. Hiába vittem vegyiparunk legjobb szúnyog- és rovarirtó szereit, a tűző nap hatástalanította az arcra kent védőréteget, mert azizzadtság percek alatt lemosta. Hogy aztán az ember ne maradjon szégyenben a bennszülöttek előtt, hát nem különcködhet; velük együtt kell tűrni a trópus minden áldá­sát, velük kell fogyasztani szokatlan ételeiket és italaikat. Velük kell szomorkodni a kudarcon és örülni a sikernek. Ha mindezt meg tudja tenni az európai vadász, akkor a siker nem marad el. Útjaim élményanyagából adok közre egy csipetnyit, hogy friss be­számolóból ismerhessék meg a mai Afrikát, amely varázsával mindig rabul ejt, és érdemes érte a veszélyeket is vállalni. Ignácz Ferenc Amint magunk mögött hagyjuk a Meru-hegy gerincvonulatának őserdővel borított oldalát és lan- kásabb vidékre érünk, megpillan­tom a forró égövi virágesővel bo­rított bokrokat. Nem hiszek a sze­memnek. Megbabonázva nézem a színorgiát a napfényben csillogó tölcsér alakú virágkelyheken: mintha sokezer kertész rendezte volna így a terepet. Lehetetlen leírni ezt az egzotikus pompát. Landroverünk erős zakatolása, zörgése sem tudja a térség han­gulatát megrontani. Kikönyökölök az autó ablakán, s gyönyörködöm a táj buja szépségében. Jó ideje haladunk már sík vi­déken. Változó tájak újabb és újabb hangulatával ismerkedünk. Hatalmas kávéültetvények mel­lett haladunk el, majd bambusz­erdőn át vezet a kanyargós út, melynek két oldaláról, mint óriá­si sátortartók úgy borulnak ránk a 8—10 méter magas sárga tör­zsű, pasztellzöld íűzlombos bam- buszfák. Egy kis dombhajlatba kanyaro­dik terepjárónk, amikor az utat emelődaru nagyságú zsiráf állja el. Kényelmesen lépeget, jobb- ra-balra tekinget a magasból, mintha azt várná, hogy kerüljük ki és ne zavarjuk sétájában. Ké­nyelmességéből még arra is fut­ja. hogy előkeressem fényképező­gépemet és lefotózzam. Ezt úgy látszik nem kedveli, mert hosszú mellső lábaival — mint a szoba­festők az ágas létrájukkal —. mereven átbillen az út árkán és eltűnik a fák között. Ahogy múlik az idő és fogy­nak a kilométerek, úgy kezd a felhőtakaróból kibontakozni a hűvös árnyékok és csobogó pata­kok virágzó paradicsoma: a Ki­limandzsáró őserdővel borított hegyoldala. Egy tisztáson, itt-ott letördelt ikoronájú fák között, vagy tizenöt fiatal eíefánt össze­dugott fejjel tanácskozik. A mo­tort leállítjuk és csendben — amennyire lehetséges — megkö­zelítjük Vezetőmmel, Pembával a csordát. Gyönyörködünk az idillikus látványban: Pemba, mint büszke vadasgazda, én pedig mint örömteli vendég-vadász. Arra gondolok, hogy szentség- törés lenne ezt a békés képet fegyverdörrenessel megzavarni. A vadász feladata nemcsak a vadak elejtése, hanem óvása és nemesí­tése is. Kilövésre csak olyan va­dat szán, ami selejtes, tehát to- vábbtenyésztésre nem alkalmas, vagy pedig a fejlődése már elér­te a maximumot. De a jó va­dász el tud gyönyörködni a vad természetadta szépségében is, nemcsak a trófeák érdeklik. Ter­mészetesen értsen a fegyverhez, de ez még kevés: mindenekelőtt jól tudjon olvasni a természet képeskönyvében. A körülmények­hez mindig igazodni tudó és a vadat ügyesen közeire becserké­sző ember válhat csak igazi va­dásszá. Amikor mindketten kigyönyör­ködtük magunkat az elefántidill- ben. visszalopakodtunk a ko­csinkhoz — nehogy megzavarjuk őket — és az útról lekanyarodva egy mellékösvényen folytatjuk utunkat a Kilimandzsáró felé a colobus majomsereg nagy bosz­szúságára. Éktelen rikoltozást visznek végbe, hogy bemerészke­dünk a birodalmukba és megza­varjuk őket. Pompás látvány, amint a feketebundás majmok, hosszú, fehér farka fátyolszerűen libben, míg egyik faágról a má­sikra ugranak. Ahogy feljebb kapaszkodunk, sűrűbbé és sötétebbé válik az őserdő. A fákat koronától a tör­zsig hosszú, bolyhos, barnaszínű moha takarja, itt-ott többméteres szakáll formájában csüng az élénkzöld páfrányok társaságá­ban. Hirtelen széles szakadék állja utunkat, alján kis patak csörge­dez, jgyekezve a lankásabb víz­gyűjtőkbe, ahol folyó vagy tó vá­lik belőlük. Nincs mit tenni, Landroverünket hátrahagyva gya­log ereszkedünk le a szakadékba és kapaszkodunk fel tovább a köves, sziklás terepen. Fárasztó az út. nehéz a fegyver, amit nem a vadászat miatt — testi épsé­günk megóvása érdekében vi­szünk magukkal. Sohase lehet tudni, melyik vadnak kerekedik kedve ránk támadni. A mai napra csupán terep­szemle és a Kilimandzsáró meg­tekintése a cél, bár lehet, hogy az utóbbi sem sikerül, mert ha felhőbe kerül a csúcs, nem sokat fognak látni. Bízom a szeren­csémben, utamon eddig végig kí­sért, talán most sem hagy cser­ben. Nagyokat fújtatva az egyre ne­hezebb levegővételtől, mind fel­jebb jutunk. Ha nem is frissen, de jó hangulatban érkezünk meg egy erdővel borított magaslatra, melynek nyiladékán tisztán, fel­hőmentesen elénk tárul a Kili­mandzsáró hófödte csúcsa. A ma­ga teljes dicsfényében, a környe­ző fák hozzáillő keretében szik­rázik a hófödte Kibo csúcs a trópusi napsütésben. Nem lehet elmondani a fenséget és nyugalmat, amit ez a táj áraszt. Némán állunk percekig. Nem csodálom, hogy az itt élő bennszülöttek még mindig babo­nás, félelemteli tisztelettel néz­nek fel a csúcsra, ősi nyelvükön Kubwa Baridi Fedha Kinisa-nak „Magas, hideg, ezüst templom”- hak nevezik. Jól esik leheveredni a fűbe és élvezni a panorámát, hisz rit­kán adódik, hogy ez a titokzatos — legtöbbször felhőköpenyébe burkolózó — hegyóriás félredobja köd-köntösét, kitárva a szemnek varázslatos szépségét. Ritkán ilyen kegyes, néha csak napfel­kelte, vagy napnyugta táján, ak­kor is csak rövid időre. Ilyenkor szól a colobus majmok mélabús hajnali és naplementi karéneke. Sok tájat, országot bejártam. Hasonlítgatom a látványt az em­lékeimmel. De mind közül ez a táj a legvarázslatosabb, ez a legszebb. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents