Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-23 / 303. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI, évi. 303. szám Ára: 90 fillér 1976. december 23. csütörtök Hazaérkezett a magyar pártküldöttség a Vietnami Kommunista Párt kongresszusáról Szerdán hazaérkezett a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége, amely Biszkü Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára vezetésével részt vett a Vietnami Kommunista Párt IV. kongresszusán. A küldöttség tagjai voltak: dr. Horváth István, a (Folytatás a 2. oldalon) 9 Képünk: Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja üdvözli Biszku Bélát. (MTI-fotó.) A Gáz- és Olajszállító Vállalat kecskeméti üzemének beruházásai A Gáz- és Olajszállító Vállalat kecskeméti üzeme négy éve alakult meg, összesen azonban tízesztendős múltra tekinthet visz- sza. Szeptember 1-én ünnepelték ugyanis a körzetükben épült első vezeték elkészültének 10. évfordulóját. Ez a kardoskúti földgázmezőt a dunántúli Adonnyal összekötő 160 kilométeres vezeték ma is fontos szerepet tölt be, az üzem által szállított földgáz- kincs döntő hányada azonban már a Szeged környéki kutakból származik, s jelentős a megyében föltárt szanki mező hozama is. Közben kiépült^ a dél-alföldi vezetékrendszer, * hossza csaknem 750 kilométer. Elsősorban a dunántúli iparvidékek fogyasztják az energiahordozóként és alapanyagként egyaránt nélkülözhetetlen alföldi földgázt, s számottevő mennyiséget szállítanak a Budapestet övező körvezetékbe is. A gáz mellett algyői kőolajat te továbbít a kecskeméti üzem Százhalombatta felé. A vállalat gáz- és olajvezetékei az ország nagy részét behálózzák. Ezek, s az üzemeltetésükhöz szükséges különböző berendezések együttes értéke ma már meghaladja a 9 milliárd forintot. A hálózat bővítésére ebben az évben további több mint egy- milliárd forintot fordítottak, dön- tőén állami forrásból. A vállalati beruházásokból jelentős a kecskeméti üzem részesedése. Az idén két fejlesztés fejeződik be körzetében. — A Városföld—Adony közötti Szakaszon több éves munkával újabb vezetéket fektettek le. Ennek utolsó kilométerei — többek Között a Duna alatt átvezető része — idén készültek el, 60 milliós költséggel. Az üzem már tavaly is szállított gázt az új vezetéken, a mostani végleges kiépítés azonbam a korábbinál lényegesen gazdaságosabb gáztovábbítást tesz lehetővé. A Városföldön létesített — átadás előtt álló — kompresszorállomás a gáz szállítása során keletkező nyomásveszteség hatását küszöböli ki. A fogyasztók számára ugyanis gondot okozott, hogy a téli időszakban gyakran a megfelelőnél kisebb nyomáson kapták meg a Szeged környékéről származó gázt. Ez a helyzet rendszeresen különleges műszaki intézkedéseket tett náluk szükségessé. Az új kompresszorállomás „felfrissíti” a 80 kilométeres úton „elfáradt” gázt. s az olyan nyomáson folytatja útját a dunántúli és a budapesti fogyasztók felé, mintha Városföldön lenne a forrása. Ennek a műszaki megoldásnak külön előnye, hogy a gázfogyasztási igények megváltozásával az esetleg feleslegessé váló kompresszorállomás máshová telepíthető. Az egyenletes, 52 at- moszférás gőznyomást biztosító beruházásra 280 millió forintot fordítottak, a négy egységből álló kompresszorállomás három berendezését már üzembe helyezték, a tartalék szerepét betöltő negyedik egység beállítása még folyik. A Gáz- és Olajszállító Vállalat kecskeméti üzemének körzetében kiépült vezetékrendszer, a kapcsolódó létesítményekkel megoldja az alföldi földgáz egyenletes és gazdaságos elszállítását a nagyfogyasztókhoz. Az üzem feladata emellett, hogy a helyi gázfelhasználókat is ellássa. Ez a feladatuk azonban csak igen csekély hányada az összes tevékenységnek. A megyeszékhely földgázfogyasztása például egy hónap alatt is csak! egyharmada annak a mennyiségnek, amelyet az üzem vezetékhálózata egyetlen nap álatt továbbít. A Bács-Kiskun megyei Tanács tegnap Kiskunfélegjw házán, a városi tanács dísztermében dr. Gajdócsi István A megyei tanács jóváhagyta elnökletével ülést tartott. Az ülésen részt vettek Czégai Valéria, dr. Klazsik György- né, Tóth Ferencné és Vincze József országgyűlési képviselők. A végrehajtó bizottság javaslata alapján a megyei tanács a következő napirendet hagyta jóvá: 1. Tájékoztató a Kiskunfélegyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának tevékenységéről. Előadó: dr. Dobos Ferenc tanácselnök. 2. Beszámoló a Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának 1975—1976. évi tevékenységéről. Előadó: dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke. 3. Előterjesztés az 1977. évi költségvetési és fejlesztési alap jóváhagyására. Előadó: Szigeti Péter, a megyei tanács tervosztályának vezetője. 4. A megyei tanács 1977. évi munkatervének jóváhagyása, tájékoztató a végrehajtó bizottság 1977. évi munkatervéről. Előadó: dr. Gajdócsi István. 5. A Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1977. évi munkatervének jóváhagyása. Előadó: Miklós Zoltán, a megyei NEB elnöke. 6. Bejelentések. 7. Interpellációk. a jövő évi költségvetést A napirend első pontjához hozzászólt Magony Imre, dr Glied Károly, dr. Kincses Ferenc. A felszólalásokra dr. Dobos Ferenc válaszolt, a témát dr. Gajdócsi István foglalta össze. A második napirendi ponttal kapcsolatos beszámolót a megyei tanács elfogadta. A harmadik napirendi pont keretében Szigeti Péter, a tanácstagoknak írásban megküldött előterjesztéshez a következő szóbeli kiegészítést fűzte: Az országgyűlés legutóbbi ülésén jóváhagyta az 1977. évi állami költségvetést, a tanácsok kötelező pénzügyi előirányzatait és az állami támogatás összegét. E jóváhagyás figyelembevétele mellett összeállított és a tanácsülésre beterjesztett költség- vetési és fejlesztési terv szerint a megye tanácsai a következő évben több mint 2,8 milliárd forinttal gazdálkodhatnak. A várható ez év végi pénzmaradványt is hozzászámítva a tanácsok az 1977-es évben több mint 3 milliárd forint feletti összeggel rendelkeznek. Az 1977. évi tanácsi költségvetési és fejlesztési feladatok meghatározásának kiindulási alapját a rendelkezésre álló és a tanácsok által jóváhagyott V. ötéves középtávú pénzügyi terv képezte. A jóváhagyás óta bekövetkezett feladat-változások miatt a költségvetés előirányzata mintegy 85 millió forinttal emelkedett. A fejlesztési alap előirányzatai megegyeznek a középtávú terv éves ütemével. A jövő évben rendelkezésre álló pénzügyi előirányzatok mintegy 68 százaléka költségvetési fenntartási célokat szolgál, 32 százaléka pedig fejlesztési célokra áll rendelkezésre. A költségvetés előirányzatai 10 százalékkal haladják meg az 1976. évben rendelkezésre álló előirányzatokat. A fejlesztési alapban az • Dr. Gajdócsi István megnyitja a testület ülését. ez év végi várható pénzmaradvány és keretmaradvány, továbbá a tanácsok koordinációs pénzeszközeivel együtt a jövő évben több mint 1,3 milliárd forint fog rendelkezésre állni. A költségvetési előirányzatok alapvetően a meglevő intézmény- hálózat ez évi színvonalon történő működtetésére és fenntartására nyújtanak lehetőséget és biztosítják a fejlesztésből megvalósuló intézményhálózat működtetésének kiadásait. A pénz ésszerű felhasználása A költségvetési és fejlesztési tervünkben meghatározott feladatok végrehajtásának egyik alapfeltétele, hogy a gazdálkodáshoz szükséges bevételek terv szerint és idejében rendelkezésre álljanak. Éppen ezért a tanácsi pénzügyi munka egyik középponti kérdése az ütemezett bevételek, illetve többletek elérése. Indokolt, hogy á bevételek kapjanak elsődleges szerepet és csak ezt kövesse a már meglevő pénz ésszerű és gazdaságos felhasználása. A költségvetési bevételek 29,4 százaléka a tanácsok saját bevételeiből származik, melyből 8,3 százalék a működési bevétel és 21,1 százalék a lakosságtól származó adó- és illeték. E bevételek kimunkálásában és megszerzésében a helyi tanácsok szerepe elsődlegesen meghatározó. Ezért indokolt, hogy főleg a működési bevételeket tökéletesebben dolgozzuk ki, és minden lehetőséget megragadva biztosítsuk a terv szerinti teljesítést. A költségvetés bevételeinek több mint egyötöde a lakosságtól származó adó és illeték. Így egyben a saját bevételek egyik legnagyobb és legjelentősebb forrása. Szükséges hangsúlyozni, hogy a lakosság adó-terheinek megállapításánál, az adók kivetésénél, a háztáji és kisegítő gazdaságok, a szolgáltatást végző kisiparosok, tehát a társadalom számára hasznos gazdasági tevékenységet folytatók adóját úgy fogjuk megállapítani, hogy a közös teher viseléshez mindenki számára kötelező hozzájárulás mellett tevékenységük fenntartásához és szükséges fejlesztéséhez az anyagi érdekeltségük, termelési biztonságuk meglegyen és ezzel segítsük elő munkájuk tovább folytatását. Lakossági adópolitikánkat részben úgy akarjuk új alapokra helyezni, hogy az biztonságot adjon a kistermelőknek, beleértve a kisiparosokat is, elősegítve ezzel hasznos tevékenységük további folytatását. Szükséges azt is elmondani, hogy 1980-ig adóemelést nem tervezünk, ha az adózók változatlan feltételek és tevékenység mellett folytatnak termelést vagy szolgáltatást. Ez mindenképpen biztonságot jelenthet amennyiben 1980-ig változatlan adó-összegben rögzítjük az állammal szembeni befizetési kötelezettséget. Az újonnan megjelenő adóügyi jogszabályok egyszerűsítik majd az adóügyi munkát, amely lehetőséget teremt arra, hogy az állampolgárok és az adóügyi apparátus között az eddiginél jobb kapcsolat alakuljon ki. A jogszabály változások végső hatása lényegében az, hogy csökkentik egyes hasznos tevékenységet folytató állampolgárok adóösszegét, ami egyben az érintett tanácsoknál adó-bevételi kieséssel is jár, amelyet más forrásokból pótolni szükséges. Vállalati, szövetkezeti hozzájárulás A megyei tanácstagok egy csoportja. A költségvetési bevételek 56,7 százalékát teszi ki a vállalatok és szövetkezetek által történő befizetés, amely meghaladja az egy milliárd forintot. A fejlesztési alap forrásainak 14,6 százalékát jelenti a vállalati és szövetkezeti nyereséghez kapcsolódó városi' és községi hozzájárulás. A tervezett bevételek függvényei annak, hogy a vállalatok és szövetkezetek mennyiben lesznek képesek jövő évi tevékenységüket a népgazdaság és a megye területfejlesztési tervében meghatározott igényeknek megfelelően növelni és gazdaságossá tenni. A megye iparában és élelmiszeriparában a termelésnek tervünk szerint gyorsabban kell nőni mint az országosan meghatározott 5—6 százalék. A mezőgazdasági szövetkezetektől származó befizetés jelentős részt képvisel a költségvetés (Folytatás a 2. oldalon.) Kereskedelmi dolgozók Csupa jót írnék a kereskedőkről, ha mindig a kecskeméti Tejbárban, a Kodály Könyvesboltban, vagy a le- ninvárosi ABC-ben vásárolnék. Itt eddig mindig kaptam a választott áru mellé néhány jó szót, mosolyt, készséges tanácsot. Szerencsére sokáig sorolhatnám a jó példákat, de előhozakodhatnék bosszantó tapasztalatokkal is. Alaposabb vizsgálódás nélkül is megállapítható, hogy a kereskedelmi dolgozók többsége a gyakran nehéz körülmények ellenére jól dolgozik. Különféle felmérések, közvélemény-kutatások is erre a végkövetkeztetésre utalnak. Mindnyájan vásárlók lévén közérdekűnek tekinthető minden olyan jelzés, tájékoztatás, amely a kereskedelem eredményeiről, gondjairól informál. Másként ítélünk meg egyes jelenségeket, ha ismerjük okait, a közvélemény meggyorsíthatja a némely vonatkozásban igen kívánatos fejlődést. Bács-Kiskunban — a IV. ötéves tervben különösen sokat javultak a bolti dolgozók munkakörülményei. 1971-ben — például — az üzletek feléből hiányzott az öltöző, a hideg-meleg víz, sőt a külön mosdóhelyiség. - Ma a minimális szociális ellátottságú kereskedelmi egységek száma a korábbinak a felére csökkent. Az ajánlott előírásoknak azonban még mindig csak az üzletek egyharmada felel meg. Az új áruházak, szakosított üzletek létesítése kettős haszonnal járt: enyhült valamennyit a zsúfoltság, mód nyílik bizonyos munkafolyamatok gépesítésére. Csak a szállítást, kiszolgálást segítő gépek tömeges elterjesztése tarthatja fenn, javíthatja a jelenlegi színvonalat. Az irányító szervek felismerték a technika korszerűsítésének égető szükségszerűségét; 1975-ben az eredetileg tervezett ötszörösét költötték hűtőgépek, konténerek, pénztárgépek vásárlására. Többet szerettek volna, többet rendeltek! Sajnos a kért meny- nyiség 40—50 százalékát kapták meg. A 60 ezer négyzet- méteres alapterület-növ ekedé s az elmúlt öt esztendő tudatos fejlesztési törekvéseinek az eredménye. Az elavult kis üzletekbe akkor sem kerülhet korszerű „technika”, ha javul ezekből a cikkekből az ellátás. Nincs hely számukra. A fizikai munka könnyítése a szakma elnőiesedése miatt is alapvető fontosságú. A kereskedelemben dolgozók 70 százaléka lány vagy asszony. Az évről évre változó arány azt mutatja, hogy egyre kevesebb érdeklődést mutatnak a férfiak e pálya iránt. Tíz szakmunkástanuló között jó esetben találunk két fiút. Különösen az élelmiszer- és ruházati boltokból fogynak el a férfiak. A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátó Dolgozók Szak- szervezetének megyei bizottsága megkülönböztetett figyelemmel foglalkozik az egyenjogúság gyakorlati érvényesítésével, a nők munkakörülményeivel. Tiltakozik egyes nagykereskedelmi vállalatoknál kialakult helytelen gyakorlat miatt: 30—50 kg-os ládákban, zsákokban szállítják az árut. Egyesek a kereskedelemben dolgozó nők között az átlagosnál nagyobb arányú veszélyeztetett terhességet részben az ilyen túlzott igénybevételre vezetik vissza. A pártszervezeteknek, a szakszervezeti bizottságoknak is köszönhető, hogy viszonylag sok nő kerül vezető beosztásba. A kecskeméti Centrum Áruházban például majd minden fontosabb posztot lány vagy asszony tölt be. A megyében levő 943 Kiváló Dolgozó közül 576 nő. A vállalatok sajnos egyre súlyosabb munkaerő-gondokkal küszködnek. A létszám- hiány miatt sokan túlórázásra kényszerülnek, nagy igény- < bevételnek vannak kitéve. Különösen az iparosodott településeken hagyják ott emiatt a pályát. A „megmaradtak” helyzete viszont rosszabbodik, egyre több szakképzetlen dolgozót kell alkalmazniok, egyre nagyobb a munkerő-vándorlás. 1974-ben 5810-en, tavaly 6105- en léptek ki valamelyik vállalattól. Sokban a fiataloktól is függ, hogy milyen vélemény alakul ki megyénk kereskedelméről. A dolgozók több mint fele nem töltötte be harmincadik évét. Kívánatos, hogy minél korszerűbb körülmények között dolgozzanak és őrizzék meg azokat a tulajdonságaikat, amelyek a jó kereskedőket jellemzik. A karácsonyi csúcsforgalom idején a lakosság különös megbecsüléssel tekint mindig fáradtságos munkálkodásukra. H. N. Zs. A.
