Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-23 / 303. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1976. december 23.

A megyei tanács jóváhagyta a jövő évi költségvetést

• Beszélgetők az ülés szünetében. (Tóth Sándor felvételei.)

Lázár György hazaérkezett Romániából

(Folytatás az 1. oldalról.)

bevételei között. A jövő évi népgazdasági terv 7—8 százalékban határozza meg a mezőgazdasági termelés növekedését, amelyet a megyében is biztosítanunk kell, de kedvező időjárás esetén megvan az előfeltétele annak, hogy annál erőteljesebben nőjön a megye mezőgazda- sági termelése. A termelés növelése biztosíthatja a költségvetésben és fejlesztési alapban tervezett bevételek teljesítését. A kiadásokhoz szükséges bevételek kiegészítő részét az országgyűlés által jóváhagyott állami támogatás képezi, amely a költségvetés forrásai között 13,9 százalékot képvisel, míg a fejlesztési alapban 57,6 százalékot jelent.

Jövőre ötezer lakás

A megye fejlesztési tervében a kiadások között a legnagyobb aránya a személyi és lakásszolgáltatással összefüggő előirányzatoknak van. Itt használjuk fel ugyanis a teljes fejlesztési előirányzat 64,4 százalékát, míg a költségvetés előirányzatának 11,3 százalékát. Ezen belül is a teljes fejlesztési alap előirányzat mintegy 50 százaléka a lakásépítési feladatok megoldását szolgálja és hozzászámítva az 1976. évi célcsoportos keretmaradványt is a jövő évben mintegy 500 millió forint áll ilyen címen rendelkezésre. Tervünk szerint 1977. évben 4800—5000 lakás megépítésére kerül sor a megyében. Ebből a többszintes lakások száma meghaladja a kétezret, melyből mintegy 1300 lakás a kecskeméti házgyár termékeiből épül.

Megkezdődik a házgyári lakásépítés Baja és Kiskunfélegyháza városokban is. A következő évben az átadásra kerülő cél- csoportos lakások száma meghaladja a 700-at, de valamivel alatta marad V. ötéves tervünk szerint számítottnál. A házgyári lakásprogram több városra való kiterjesztése és részbeni felgyorsítása igényli a lakótelepek kellő időben történő előkészítését és az alapközmű rendszerek határidőre történő megvalósítását. Ez szükségessé teszi, hogy a megye több városában gyorsabb legyen a közműépítés, hogy 1978-tól kezdve ez ne akadályozza a folyamatos lakásépítési program megvalósítását. Kecskeméten felgyorsul a lakásprogram megvalósítása és így indokolt lehet, hogy a lakáscélú célcsoportos előirányzatokat egy ismételt áttekintés után a jövő évben átcsoportosítsuk és Kecskemét részére biztosítsuk a szükséges előirányzatokat, a felgyorsított programmal összhangban. Tekintélyes összeg áll rendelkezésre a következő évben az állami tulajdonban levő lakóházak felújítására, mely mintegy 60 millió forintot tesz ki. Ebből az összegből mintegy 350—400 állami lakás korszerűsítésére és korszerű közművekkel történő ellátására kerülhet sor, illetve közműhálózatba történő bekapcsolásra.

Kórházak, óvodák, diákotthonok

Az egészségügyi és szociális ellátás feladatainak megvalósítását a költségvetés előirányzatainak 27,8 százaléka, a fejlesztési alap előirányzatának 14,4 százaléka segíti elő. A költségvetés előirányzatai az egészségügyi ellátás szinten tartását biztosítják

és lehetőséget teremtenek a jövő évben megvalósuló új intézmények fenntartására. A folyamatban levő beruházások közül befejeződik a bajai 184 ágyas és a kecskeméti 92 ágyas kórházi pavilon építése, megkezdődik a kiskunfélegyházi 95 ágyas kórházi pavilon és tovább folytatódik a bajai 90 ágyas pavilon építése. Szükséges, hogy az új megyei kórház építése a jövő évben gyorsuljon,, pótolva a lemaradást, mert csak így érhetjük el, hogy a kórház 1980-ig felépüljön, működésbe lépjen.

A költségvetés kiadásainak legjelentősebb tétele az oktatással és kulturális ellátással kapcsolatos fenntartás. Ezt a célt a költségvetés összes előirányzatainak 40 százaléka, a fejlesztési alapnak 12,8 százaléka szolgálja, s ez összesen mintegy 850 millió forintot tesz ki. A következő évben több új középiskolai szakmunkásképző intézet és .diákotthon befejezésére kerül sor és erőteljesen megindul az általános iskolai tanteremépítés is. Tervünk szerint a tanácsok előzetes jelzése alapján megközelítőleg 900 óvodai hely építésével lehet számolni, ami'v -mintegy-*' százzal több eredeti tervünknél.

Mindezek ellenére azonban Kecskemét és Kiskunhalas városokban az óvodai gondok nem oldódnak meg, éppen ezért indokolt a folyamatban levő gyermekintézmények építésének

gyors befejezése. Az általános iskolai napközi otthonok iránti fokozott igény részbeni kielégítésére a költségvetés módot ad arra, hogy az eredeti tervvel szemben duplájára emelkedjen a napközi otthonos csoportok száma, amely jelenti, hogy mintegy 800—900-zal több általános iskolást lehet jövő év szeptemberétől napközi otthonokban elhelyezni.

Egész gazdálkodási tevékenységünkben az ésszerű takarékosságot kell érvényre juttatnunk a tanácsi és az intézményi gazdálkodásban egyaránt, mert csak ez lehet biztosítéka annak, hogy költségvetési és fejlesztési feladatainkat tervünk szerint vagy ahhoz közelállóan meg tudjuk valósítani.

A jövő évi költségvetési előterjesztés vitájában felszólalt Benci Sándor, aki az egészség- ügyi ellátással kapcsolatban elmondta, hogy igen fontos a betegségek megelőzésére való törekvés és ennek érdekében jobb sportolási, kirándulási lehetőségeket kell teremteni, s meg kell szüntetni a környezeti ártalmakat. Utalt a szolgáltatások jobb megszervezésének szükségességére is. Farkas József azt javasolta a tanácsülésnek, hogy a következő falugyűléseken ismertessék a lakossággal az ötödik ötéves terv első évének eredményeit és a jövő évi célkitűzéseket, mert ez további lendületet adna az eddig is dicséretes társadalmi munkához. Majer Imre a tanácsok bevételi forrásairól elmondta, hogy azok véleménye szerint nem elegendőek, s kérte a megyei tanácsot, hogy vizsgálja felül ezeket a forrásokat.

A felszólalásokban elhangzott kérdésekre Szigeti Péter válaszolt, majd a megyei tanács az 1977. évi költségvetési és fejlesztési alapot — néhány kiegészítéssel — elfogadta.

A testület a továbbiakban elfogadta a napirend negyedik és ötödik pontját is és jóváhagyta azt a felhívást, amelyet a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa, a KISZ megyei bizottsága, a megyei tanács és a Hazafias Nép- fsarit smegy,eí . bizottsága intézett az üzemekhez, vállalatokhoz, építőipari vállalatokhoz, szövetkezetekhez, népfront bizottságokhoz, a városi és nagyközségi tanácsokhoz, hogy kommunista szombatok szervezésével segítsék elő az óvodák, iskolák, iskolai tantermek határidőre történő megépítését.

A hatodik napirendi pont keretében a testület tir. Vidmann Mihályt összeférhetetlensége miatt visszahívta megyei tanácstagi tisztségéből. Szigeti Pétert felmentette tervosztály vezetői beosztásából és a pénzügyi osztály vezetőjévé nevezte ki. A megyei tanács vb tervosztályának vezetőjévé pedig dr. Mező Mihályt nevezte ki a testület.

Az ülés további részében a következő megyei tanácstagok terjesztettek elő interpellációt: Bornemissza Ignácné, Szendrei Sándor, Harmath Lajosné és dr. Kincses Ferenc Az interpellálok kérdéseikre 15 napon belül írásban kapnak választ.

A Bács-Kiskun megyei Tanács tagjai a délután folyamán Kiskunfélegyháza nevezetességeivel ismerkedtek.

G. S.

események

sorokban

NEW YORK______________________________

Az ENSZ-közgyűlés 31. ülésszaka kedd este a gyermekek nemzetközi évének nyilvánította az 1977-es évet. Az erre vonatkozó határozatot a közgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottságának ajánlására egyhangúlag fogadták el. (AP)

BELGRAD

Jugoszláviában szerdán ünnepelték a néphadsereg napját annak emlékére, hogy 1941. december 22-én alakult meg a jugoszláv néphadsereg. Ebből az alkalomból Joszip Broz Titónak, a fegyveres erők főparancsnokának a Hadtudományok doktora címet adományozták.

BRÜSSZEL

Jóváhagyta az EGK miniszteri tanácsa a marhahús-behozatali tilalom megszüntetését. Az importot április elsejével szabadítják fel. de bizonyos megkötöttségeket továbbra is fenntartanak és különböző árszabályozási intézkedésekkel biztosítják a közös piaci érdekek védelmét. Az 1974-ben bevezetett intézkedés ellentétes volt a nemzetközi kereskedelem szabályaival és súlyosan sértette számos ország, köztük Magyarország érdekeit is. (MTI)

Hazaérkezett a magyar pártküldöttség

(Folytatás az 1. oldalról.) Központi Bizottság tagja, a Bács- Kiskun megyei pártbizottság első titkára,* Varga István, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese, Karsai Lajos, hazánk hanoi nagykövete.

A pártküldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagja. dr. Berecz János, a Központi Bizottság osztályvezetője fogadta. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, é& Dang Tran Ngoan, a Vietnami Szocialista Köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügyvivője; • ••

Megérkezése után Biszku Béla a repülőtéren1 nyilatkozott az MTI és a televízió munkatársának.

— Nagy várakozással tekintettünk utunk elé — mondotta —, mivel a több mint másfél évvel ezelőtt felszabadult, s azóta már egységes Vietnamban ezúttal járt először hivatalos magyar pártküldöttség. amely a Vietnami Kommunista Párt IV. kongresz- szusán vett részt. A legmélyebb benyomást ránk maga a kongresszus. s annak gondosan kidolgozott politikai irányvonala tette.

Biszku Béla elmondta, hogy jelképnek is beillik delegációnknak a Ho Si Minh-városban tett látogatása alkalmával kommunisták, a szocialista országok testvérpártjainak küldöttei a megdöntött Thieu-rezsim egykori palotájában találkoztak és folytattak eszmecserét.

— Jártunk rádiókat és televíziókat gyártó üzemben és egy textilgyárban, ahol nagyon fegyelmezetten dolgoznak a munkásemberek. Mindenütt azt tapasztalhattuk és érzékelhettük, hogy vietnami testvéreink felszabadult országban élnek a szocialista építés útján járnak, s bizakodóan tekintenek a jövőbe — mondta befejezésül Biszku Béla.

Szerdán délelőtt hazaérkezett Bukarestből Lázár György, a Minisztertanács elnöke, aki Manea Manescunak, a Román Szocialista Köztársaság első miniszterének meghívására hivatalos, baráti látogatást tett Romániában. Kíséretében volt Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Roska István külügyminiszter-helyettes, dr. Gadó Ottó. az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. Tordai Jenő külkereskedelmi. Littvai István koMagyarorázág is cselekvőén részt vesz az Egyesült Nemzetek Szervezetének abban a munkájában, amelyet az UNICEF, az ENSZ gyermekjóléti alapja, valamint az UNESCO, a világszervezet nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete végez. Mindkettőt 30 évvel ezelőtt hozták létra, s ennek kapcsán a Magyar ENSZ-társaságnál, illetve az UNESCO magyar nemzeti bizottságánál a következő állásfoglalásról tájékoztatták az MTI-t:

Az UNICEF a második világháborút követően alakult meg, amikor gyermekek milliói árván élelem és ruha nélkül, s amikor nem lehetett tudni, hogy létrejönnek-e a világban mindenütt a gyerekek fejlődésének, nevelésének feltételei. Ebben al helyzetben a gyermekjóléti alap fontos missziót teljesített nemzetközi segélyakcióival. A gazdasági fejlődés, az életszínvonal emelkedése nem csökkentette az UNICEF szerepét, figyelmét azonban — indokoltan — a fejlődő országok, a világon legrosszabb sorban tengődő gyermekek felé fordította. Az ENSZ sok más intézményéhez képest az UNICEF eszközei, lehetőségei jóval szerényebbek, programjait rendszerint a nagy szakosított szervezetekkel együttműködve kezdeményezi.

Munkája, tevékenysége így is megkülönböztetett figyelmet érdemel: része lehet abban, hogy testileg és szellemileg egészségesen fejlődjék szerte a világon a jövő generáció. A fejlődő országokban, ahol az emberiség többsége él — és ez az arány várhatóan még nőni fog — a lakosságnak több mint fele húsfc éven aluli, gyermek és ifjú. Nevelésükhöz, normális létfeltételeik megteremtéséhez, hdsznos foglalkoztatásukhoz az UNICEF is sok segítséget nyújthat, csakúgy,

hó- és gépipari és Zsengellér István nehézipari miniszterhelyettes.'

A fogadtatásra a Keleti pályaudvaron megjelent Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter. Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter és dr. Varga József, a Miniszter- tanács titkárságának vezetője. Jelen volt Constantin Cimbru, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI)

mint a legsúlyosabb gondként jelentkező éhség, az írástudatlanság, a munkanélküliség, a gazdasági és társadalmi elmaradottság felszámolásában.

Az UNESCO három évtizeddel ezelőtt Londonban kezdte meg működését, később Párizsba tette át székhelyét. A szervezet tagjainak száma 30 év alatt több mint háromszorosára nőtt: a 44 alapítóval szemben ma már a világ 141 állama vesz részt munkájában. Az UNESCO rendkívül sokat tett azért, hogy a világ ál- lámai jobban megismerjék egymás kultúráját, hagyományait. Az UNESCO története világhírű tudósok és művészek, kultúrpoli- tikusok és nevelésügyi szakemberek nevével is összefonódott. Ugyanakkor politikus szervezet is az UNESCO: a béke, a haladás, és az emberi jogok kérdéseivel egyaránt foglalkozik, harcol az elmaradottság és a faji megkülönböztetés ellen. Működését és fejlődését olyan, nagyszerű akciók is jelzik, mint az írástudatlanság elleni küzdelem, nemzetközi együttműködés a hidrológiában, a geodéziában és az emberi környezet védelmében, az emberiség közös kulturális értékeinek megóvásában. Az UNESCO ma a különböző nemzetiségű és felfogású tudományos és kulturális szakemberek együttműködésének, a szellemi áramlásoknak a legreprezentatívabb fóruma. Évfordulója alkalmából —j hangsúlyozták a Magyar ENSZ- társaságnál — kívánjuk, hogy a jövőben is eleget tudjon tenni eredeti és alapvető funkciójának, hozzájárulhasson ahhoz, hogy a nevelésügy, a tudomány, a kultúra és a tájékoztatás területén kibontakozó és fejlődő nemzetközi együttműködés az egész világ békéjét és haladását szolgálja. (MTI)

• Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese üdvözli a Keleti pályaudvaron a kormányfőt. (MTI-fotó.)

Üdvözöljük az ENSZ harminc éve létrehozott szervezeteit

Helsinki útján

(3.) AMIT a legfontosabbnak ítélünk azok közül, amelyek a záróokmányban szerepeltek, ez a népek valódi és tartós békéje és biztonságának a kérdése. Ahogyan az alapelvek egyik pontja kifejti:

„A résztvevő államok hatékony intézkedéseket hoznak, amelyek hatókörüknél és jellegüknél fogva lépéseket jelentenek a végső célkitűzés, a szigorú és hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett megvalósítandó általános és teljes leszerelés felé."

Sokat hallunk napjainkban a világban felhalmozott fegyver- készletekről. A legfőbb veszélyt talán nem is a hagyományos fegyverfajták jelentik, habár ezek »zárna, egyensúlyi helyzete sem elhanyagolható tényező. Inkább aggasztja a világot a tudat: a kapitalista fegyvergyárosok arra törekszenek — s ezt politikai érvekkel is igyekeznek alátámasztani —, hogy a rohamosan fejlődő tudományt és technikát felhasználják a mainál sokkalta pusztítóbb új fegyverfajták előállítására. A fegyverkezési verseny megszüntetése a világ népeinek közvetlen létérdeke. Az ENSZ adatai szerint ma az egész világon fegyverkezésre mintegy 300 milliárd dollárt költenek évente. Ez jóval meghaladja a fejlődő ázsiai és afrikai országok egész nemzeti jövedelmét.

NAPONTA látjuk és érzékeljük azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a Szovjetunióval az élen a szocialista országok tesznek az ENSZ-ben és más világ- szervezetekben, hogy előrehaladást érjenek el, s kimozdítsák a különböző tárgyalásokat a holtpontról. A Szovjetunió az SZKP XXV. kongresszusán elsőrendű feladatként jelölte meg a fegyverkezési hajsza megfékezését és a leszerelésért folytatott harcot.

Az aktív békepolitika jellemző napjainkban is az egész szovjet és szocialista diplomáciára. A közelmúltban az ENSZ-közgyűlés elé terjesztette Andrej Gro- miko a Szovjetuniónak a fegyverkezési verseny megszüntetéséről és a leszerelés kérdéséről szóló memorandumát. Átfogó dokumentum ez, amely felöleli az összes eddigi javaslatok lényegét : a nukleáris fegyverzet csökkentését, az atomfegyverrel folytatott kísérletek betiltását, a vegyi fegyverek eltiltását és megsemmisítését, a katonai költségvetések csökkentését, tárgyalásokat javasol a fegyverkezési verseny visszaszorítására és a leszerelésre, beleértve a leszerelési világkonferencia összehívását is, ahol minden állam képviselve lenne.

NEM NEHÉZ felfedezni a javaslatok mögött a Helsinkiben lefektetett elvek lényegét, azt a törekvést, hogy a már elért eredményekre támaszkodva, azokat továbbfejlesztve, diplomáciai és egyéb eszközökkel is előrehaladást érjen el a világon.

Lényegében ehhez kapcsolódott a Varsói Szerződés tagállamainak bukaresti javaslata, amely szerződés megkötésére hívta fel az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezleten részt vett államokat. Ebben köteleznék magukat, hogy nem alkalmaznak elsőként atomfegyvert egymás ellen. Sajnos a NATO igyekezett ezt a javaslatot is sietve elutasítani.

Nemcsak az Európában élő, de az egész világ népeinek érdeke, hogy Helsinki ne kerüljön le a napirendről, s ne engedjük feledésbe merülni azokat a nagyszerűen hangzó mondatokat, amelyekkel minden jóakaratú ember egyetért. De ennél jóval több a tennivalónk. Nem tagadjuk, arra is törekszünk, hogy politikai tőkét kovácsoljunk a határozatból, s élni akarunk annak agitatív és meggyőző erejével. Külpolitikánk egyik célja: rászorítani az európai és tengerentúli tőkés országok politikusait is arra, hogy számoljanak lépéseiknél, tervezett intézkedéseik közben az Európai Biztonsági és

Együttműködési Értekezlet általuk is aláírt záróokmányával, az abban foglalt kötelmekkel.

KÁDÁR JÁNOS elvtárs, amikor hazaérkezett a helsinki tanácskozásról, óvott bennünket az illúzióktól, attól a gondolattól, hogy most egycsapásra megváltozik majd Európa vagy a világ helyzete. A harcra hívta fel a figyelmet a nem eléggé józanokkal, az ellenségeskedést, a konfliktust szítókkal szemben. De végül is bizakodva így fogalmazott: „Meggyőződésem szerint a nemzetközi kapcsolatokban s az együttműködés legkülönbözőbb területein fellendülés következik be. Más a nemzetközi légkör az értekezlet után, mint előtte volt, s akik a békéért, a biztonságért sikraszállnak, most új helyzetben és jobb körülmények között folytathatják küzdelmüket..

Ez a küzdelem napjainkban is folyik, s ennek nem kis része a szocializmus vívmányainak védelme, megőrzése, az a politikai, gazdasági és nem utolsósorban nemzetvédelmi háttér, amellyel rendelkezünk.

Az összeurópai tanácskozás záróokmánya lehetőséget nyújt a Helsinkiben megindult sokoldalú munka továbbvitelére. A résztvevő államok megállapodtak, hogy 1977-re újabb találkozókat hívnak össze Belgrádban az európai biztonság és együttműködés kérdésében. Eszmecserét folytatnak a záróokmány végrehajtásáról, az együttműködés fejlesztéséről. Nem panasznapokat tartanak, hanem új javaslatokkal foglalkoznak, mint például az összeurópai energetikai, környezetvédelmi és közlekedési tanácskozások összehívása.

BÍZUNK ezeknek a kezdeményezéseknek a sikerében, s hazánk a jövőben is kiveszi részét ebből a munkából. Bízunk a békés egymás mellett élés lenini politikájának győzelmében, az akadályok leküzdésében, a világ haladó erőinek összefogásában. Abban, hogy kisebb kudarcok, nehézségek, a világ más térségeiben fellobbanó tűzfészkek nem veszélyeztethetik végső céljainkat.

F. Tóth Pál