Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-19 / 300. szám
I A népgazdaság 1977. évi terve (Folytatás az 1. oldalról) kisegítő gazdaságokban fejlődik srőteljesen, a vágósertés-termelés íz■ év egészében eléri a tervezettet. A közlekedés teljesítményei az igényeknek megfelelően növekedtek. Az év végén üzembe helyezik a metró észak—déli vonalának Nagyvárad tér—Deák tér közötti szakaszát. A hírközlésben megkezdte próbaüzemelését a Bolti nagy teljesítményű közép- hullámú rádió-adóállomás. A távbeszélő hálózatba 29 ezer új állomást kapcsoltak be. A lakosság életszínvonala 1976- ban — a korábbinál szerényebb ütemben — tovább emelkedett. A lakosság összes pénzjövedelme mintegy 8 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 1,5 százalékkal nőtt, az egy keresőre jutó reálbér is nagyobb az 1975. éjinél. A reáljövedelmek növekedését fékezték a tervezettnél kisebb mezőgazdasági terméseredmények és a fogyasztói árszínvonalnak az évközi magas zöldség- és gyümölcsárak miatt a számítottat valamelyest meghaladó, 5 százalékos emelkedése. A kiskereskedelmi forgalom folyó áron mintegy I százalékkal bővül, az áruellátás — az I. félévi hús- és zöld- ség-gyümölcsellátási nehézségek kivételével — kielégítő volt. A lakosság fogyasztása 2,6 százalékkal múlja felül az 1975. évit. A gazdasági fejlődésnek az 1077. évi népgazdasági tervben élőirányzott üteme, a termelés és * felhasználás arányai az ötéves terv céljaihoz igazodnak. Továbbra is feladat a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, amelyet fokozottan a hatékonyság javulására kell alapozni. A terv a gazdasági növekedésnek az 1976. évinél gyorsabb ütemét irányozza elő. Ehhez mindenekelőtt a termelés szerkezetének megváltoztatását kell meggyorsítani, növelve az exportképes, a tőkés országokban is gazdaságosan értékesíthető termékek részarányát. Az 1977. évi terv szerint a nemzeti jövedelem 6—6,5 százalékkal emelkedik. Ez az ipari termelés 6 százalékos, az építőipari teljesítmények 5—6 százalékos és a mezőgazdasági termelés 7—8 százalékos növekedésével jön létre. Mivel a termelőágazatokban foglalkoztatottak száma 1977-ben sem növelhető, a termelés és a nemzeti jövedelem növekedését teljes egészében a termelékenység emelkedésével kell elérni. Tovább kell csökkenteni a termelés fajlagos anyagfelhasználását és javítani a termelőberendezések kihasználását. A terv tehát a termelés hatékonyságának jelentős növekedésével számol. Ipar Az 1976. évinél gyorsabban növekvő belföldi felhasználás, a szocialista áruszállítási kötelezettségek teljesítése és az export gyorsabb növelésének követelménye 1977-ben az ipari termelésnek az ez évinél nagyobb, legalább 6 százalékos emelkedését teszi szükségessé. A terv szerint z ipari átlagot meghaladó ütemen növekszik a vegyipar (8—9 százalék), a gépipar (8 százalék), .valamint a villamosenergia-ipar (6—7 százalék) termelése. Az átlagosnál lassabban, de az ez évinél gyorsabban fejlődik a bányászat, a kohászat, az építőanyagipar és a könnyűipar. Az élel- :'miszeripar termelése mintegy 6 'Százalékkal nő. Az iparban jövőre is a legfontosabb feladat a termelés hatékonyságának és szerkezetének olyan fejlesztése, amely a belföldi kereslet kielégítése mellett lehetővé teszi a kivitel, ezen belül a tőkés kivitel gyors ütemű bővítését. . A tervezett fejlődés a termelési tényezők oldaláról megalapozott. Az ipar állóeszköz-állománya 1977-ben mintegy 8 százalékkal emelkedik. Az energia-és anyagellátás terén az ez évihez hasonló, lényegében kiegyensúlyozott helyzettel lehet számolni. Az anyag- és energiatakarékos- kág fokozása továbbra is alapvető követelmény, erre a terv nagy hangsúlyt helyez. Az iparban foglalkoztatottak ■zárna várhatóan tovább csökken, a termelés növelésének forrása ezért csak a termelékenység emelkedése lehet. Ehhez javítani kell a munka- és üzemszervezést, Általában a munkaerő-gazdálkodást. erősíteni a munkafegyelmet. A kereslet és kínálat viszonyának javítása, illetve a termelői érdekeltség növelése érdekében Aor kerül néhány termék termelői árának megváltoztatására. Bzek azonban nem jelentenek nagyobb árszínvonal-változást, így 1977-re a terv 1,5 százalékos belföldi ipari termelői áremelkedéssel számol. Év végéig 85 ezer, a tervezettnél 3 ezerrel több lakás készül el. A tervezett 28 ezer állami lakás felépül, a magánlakásépítés előirányzata túlteljesül. A szocialista szektor beruházásaira a tervezetthez közelálló összeget fordítanak. Az állami nagyberuházásokra fordított ösz- szeg az 1975. évinél közel 14 százalékkal nagyobb, a nagyberuházások többségénél a kivitelezés üteme megfelel a számítottnak. Ez évben befejeznek kilenc nagyberuházást. A tervben előirányzott három nagyberuházás megkezdődött (a Dunai Vasmű konverteres acélműve, a TVK polipropiléngyára és a Zalaegerszegi Hűtőház) és terven felül megkezdődött Kábán a Hajdúsági Cukorgyár, Budapesten a szemétégetőmű építése. A vállalatok beruházásai valamelyest nagyobbak a tervezettnél. A szocialista országokkal folytatott külkereskedelmi forgalom az államközi megállapodásoknak megfelelően fejlődik, a kivitel a behozatalnál gyorsabban nő. A nem szocialista országokba irányuló kivitel — főleg mezőgazda- sági, élelmiszeripari termékekből — nem éri el a tervezettet. Alacsonyabb a tervezettnél a behozatal is, így a külkereskedelmi mérleg egyenlege az 1975. évihez képest javul. A nemzeti jövedelem tervezett növekedése mellett a fogyasztás és felhalmozás együttesen 4—4,5 százalékkal emelkedhet. Ezen belül a lakosság fogyasztása mintegy 4 százalékkal nő. A felhalmozás növekedése mintegy 5 százalék lehet. A beruházások volumene 4—5 százalékkal haladja meg az 1976. évit. Mező-, erdő-, vízgazdálkodás A terv szerint — átlagos időjárási feltételek esetén — a mezőgazdasági termelés 7—8 százalékkal növekszik. Ezt elsősorban a nagyüzemek termelésének bővülése alapozza meg, de fontos szerepe van a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének is. A növénytermelés 10—12 százalékkal (1975-höz képest kb. 7 százalékkal) emelkedik, és ezzel megközelíti az ötéves tervben 1977-re számított színvonalat. A terv az 1976. évinél körülbelül 1 millió tonnával több gabona betakarítását irányozza elő. A növénytermelésben a leggyorsabb (24—25 százalékos) fejlődést a zöldség- és a gyümölcstermelésben kell elérni. Ezért a zöldségfélék vetésterülete 8 százalékkal nő, és növelni kell a termésátlagokat. Növekszik — lényegében változatlan terület és magasabb termésátlagok mellett — az ipari és az olajos növények termelése is. A tervezett termelést az anyagi—műszaki ellátás javulása alapozza meg. Az előző évhez viszonyítva az egy hektár mezőgazdaságilag megművelt területre jutó műtrágya hatóanyag-felhasználás 14—15 százalékkal, a növényvé- dőszer-ellátás 4 százalékkal növekszik. Emelkedik az öntözőkapacitás és a talajjavítás területe. A mezőgazdaság állóeszköz-állománya több mint 5 százalékkal két év alatt 11 százalékkal bővül. Emelkedik a nagyobb teljesítményű gépek és traktorok aránya és ezáltal növekszik a géppark teljesítőképessége. A terv az állattenyésztés 4—5 százalékos fejlődését irányozza elő. Azzal számol, hogy a tehén- állomány 2,5—3 százalékkal növekszik, a tejtermelés növekvő tejhozam mellett 3—4 százalékkal emelkedik. A sertésállomány 7 százalékkal, a vágósertéstermelés 10 százalékkal lesz az 1976. évinél magasabb. Az előirányzatokat alátámasztják a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési tevékenységének támogatására hozott kormányhatározatok és a várhatóan zavartalan takarmányellátás. Építőipar A terv szerint az építési—szerelési teljesítmény az 1976. évihez képest 5—5,5 százalékkal, ezen belül a vállalatok és szövetkezetek termelése körülbelül 6 százalékkal növekszik. A növekedést gyakorlatilag létszámnövelés nélkül, a termelékenység emelkedésével, jobb munkaszervezéssel, új beruházásokkal és a korszerű kapacitások jobb kihasználásával kell elérni. Az építőipar súlyponti feladata a nagy beruházások, ezen belül is a gyorsított ütemű befejezésre kijelölt nagy beruházások kivitelezése. A nagy beruházásokon végzendő építési munkák értéke 15 százalékkal emelkedik. Az eddiginél nagyobb erőket kell összpontosítani a lakásépítésre és az ehhez kapcsolódó létesítmények kivitelezésére. Növekednek az orenburgi gázvezeték építésével kapcsolatos feladatok is. Szállítás és hírközlés A közlekedés személyszállítási teljesítménye várhatóan 2 százalékkal emelkedik. Ezen belül a légiközlekedés teljesítménye 20 százalékkal, a közúti közlekedésé 5 százalékkal bővül. A közlekedési vállalatok áru- szállítási teljesítménye körülbelül 6 százalékkal nő. Gyorsan fejlődik a közúti és csővezetékes szállítás. A hazai és a nemzetközi szállítási igények következtében emelkedik a vasúti szállítás is. A szállítási feladatok ellátását a közlekedés és hírközlés állóalapjainak bővülése biztosítja. Az új beszerzések révén (villamos- és Diesel-mozdonyok, személy- és teherkocsik) korszerűsödik 'a vasút járműparkja. A korszerű vontatás aránya eléri a 92 százalékot. A vasúti közlekedés biztonságát növeli mintegy 320 km vonalszakasz felújítása és korszerűsítése, valamint további biztosító berendezések létesítése. Növekszik a közúti és a városi közlekedési vállalatok járműállománya, ami a szállítási igények mennyiségi kielégítése mellett lehetővé teszi a szolgáltatások minőségének javítását is. Az év folyamán mintegy 82 ezer személy- gépkocsi kerül forgalomba, amelyből 76 ezer jut a lakosság tulajdonába. Az év végére fele szélességben elkészül az M—1-es autópálya Komárom—Győr közötti szakasza. A tengerjáróhajópark 2 beltengeri és 2 mélytengeri hajóval bővül. A lakosság életszínvonala, életkörülményei Az 1977. évi terv a lakosság életszínvonalának az 1976. évinél gyorsabb emelkedését irányozza eiő. A tervezett növekedés összhangban van gazdasági lehetőségeinkkel, eléri az ötéves tervben 1977-re tervezett ütemét. A lakosság fogyasztása az 1976. évinél körülbelül 4 százalékkal lesz nagyobb. Az egy főre jutó reáljövedelem 3,5—4 százalékkal, a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó nominálbére 6,5—7 százalékkal, reálbére 2,5—3 százalékkal növekedik. A mező- gazdasági termelés alapján hasonló ütemben nő a termelőszövetkezeti dolgozók reálkeresete is. A fogyasztói árszínvonal az ez évinél mérsékeltebben, 3,8—4 százalékkal emelkedik. A reáljövedelmek tervezett növekedését a közgazdasági szabályozó rendszer és az 1977. évi bér- és jövedelempolitikai intézkedések együttesen biztosítják. A jövedelemszabályozás keretei között kiáramló bérek a vállalatoknál és a nem mezőgazdasági szövetkezeteknél az ideihez közelálló ütemben (kb. 5 százalékai) emelkednek, ezen belül a biztosított bérfejlesztés mértéke 1977-ben is 1,5 százalék. Emellett a terv a kereseti aránytalanságok mérséklése érdekében néhány területen központi bérintézkedést is előirányoz. A bérintézkedések fő módja a műszakpótlék emelése, illetve bevezetése az ipar, az élelmiszerkiskereskedelem és a vendéglátás területén, döntően a munkások és a közvetlen termelést irányítók körében. A műszakpótlék emelésével egyidejűleg a villamosenergia- és a ruházati iparban kereseti arányt javító további alapbéremelés Is történik. Érvénybe lép 1977. január 1-én a korszerűbb vállalati bérbesorolási rendszer, és ezzel egyidejűleg a teljes munkaidőben foglalkoztatottak legalacsonyabb bére havi 1000 forintról 1200 forintra emelkedik. Megvalósul néhány társadalmilag fontos szociálpolitikai intézkedés; januártól kezdődően a járadékra jelenleg nem jogosult szakszövetkezeti tagok a termelőszövetkezeti járadékkal azonos összegű ellátásban részesülnek; a szakszövetkezeti tagokra is kiterjed a gyermekgondozási segélyre való jogosultság; bővül a szociális, valamint a nevelési segély juttatásának a lehetősége; a vállalati jóléti alap keresőnkénti átlagos összege 750 forintról 800 forintra emelkedik; a nyugdíjasok 1977. április 1-től a vasúti közlekedésben évi 4 menettérti utazásra vehetnek igénybe 50 százalékos kedvezményt. A jövedelmek növekedésének megfelelően a kiskereskedelmi forgalom folyó áron 8—9 százalékkal emelkedik. A terv fontos követelményként irányozza elő, hogy az áruellátás javuljon és megfelelő legyen. A jobb áruellátás, a nagyobb választék érdekében a kereskedelem belföldi beszerzései mellett a fogyasztási cikkek behozatala számottevően nő. A terv 1977-ben 88 ezer lakás felépítését irányozza elő, ebből állami erőből mintegy 31 ezer lakás épül. A magánlakás-építésen belül növekszik a társasházakban telepszerűen épülő lakások aránya. Az egészségügyi és szociális ellátásban a gyógyintézeti ágyak száma mintegy 1500-zal emelkedik. A járóbeteg-ellátás várhatóan 80 általános és gyermekorvosi körzet, valamint napi 900 szakorvosi munkaóra szervezésével fejlődik. A bölcsődei hálózat mintegy 3200 hely létesítésével bővül. A kulturális ellátáson belül a továbbra is elsőbbséget élvező alsó- és felsőfokú oktatáson kívül jelentősen javulnak a köz- művelődés feltételei. Az óvodai helyek száma 14—15 ezerrel nő, az óvodás korú gyermekek 80 százaléka lesz óvodában elhelyezhető. Az általános iskolai fejlesztések lehetővé teszik a körzeti iskolai hálózat bővítését és az iskolaállomány minőségének javítását. Tovább javulnak a szakmunkásképzés feltételei. Beruházások A szocialista szektor beruházásai 1977-ben a nemzeti jövedelemnél lassabban, de az 1976. évinél gyorsabban, összehasonlító áron 4—5 százalékkal növekedhetnek. A beruházások folyó áron mintegy 164 milliárd forintot tehetnek ki. A beruházások 51 százaléka állami, 49 százaléka vállalati beruházásként valósul meg. Az eszközöket mindkét körben elsősorban a folyamatban levő beruházások gyorsabb megvalósítására és befejezésére kell összpontosítani. Az állami nagy beruházásokra fordítható összeg nagyobb részét a már kivitelezés alatt levő nagy beruházások veszik igénybe, ezért a terv 1977-ben is csak kis számú új nagy beruházás: a Bitó II. bauxitbánya, a Márkus-hegyi szénbánya, a Szekszárdi Húskombinát és a Szikra Lapnyomda kivitelezését irányozza elő. Megfelelő előkészítés esetén sor kerülhet még a nagyegyházi bányaüzem, a szovjet—magyar földgázvezeték III. üteme, a dunántúli gyűjtőerőmű, a Ferihegyi repülőtér-fejlesztés és a budapesti sportcsarnok kivitelezésének a megkezdésére. A vállalati beruházásokhoz a terv növekvő hitellehetőségeket és állami támogatást biztosít. Előírja, hogy ezek jelentős részét a versenyképes export-árualapok bővítését szolgáló beruházásokhoz használják fel. Az ilyen beruházások egyéb kedvezményekben is részesülnek. Külkereskedelmi forgalom A terv mind a szocialista, mind a nem kapitalista országok tekintetében az áruforgalomnak az 1976. évinél dinamikusabb fejlődését, ezen belül a kivitelnek a behozatalt lényegesen meghaladó növelését irányozza elő. A szocialista áruforgalomban az államközi megállapodások maradéktalan teljesítése és a gazdaságos importlehetőségek maximális kihasználása a cél. A terv szerint a szocialista országokba irányuló kivitel mennyisége 12 százalékkal, az onnan származó behozatalé 7 százalékkal emelkedik. Előírja, hogy mind a külkereskedelmi szervek, mind a felhasználó és értékesítő vállalatok törekedjenek a forgalom olyan növelésére, amely a kooperáció bővítését, a gazdaságtalan termelés visszaszorítását, a jobb belföldi áruellátást, a külkereskedelmi egyenleg javítását teszi lehetővé. Ennek érdekében számol a nemzetközi együttműködés kiszélesítésével, a szocialista integráció elmélyítésével, A nem szocialista országokkal folytatott kereskedelemben a népgazdaság számára feltétlenül szükséges behozatal biztosítása mellett .a gazdaságos kivitel gyors ütemű növelése és ezzel a külkereskedelmi egyensúlyi helyzet javítása a feladat. A terv szerint a kivitel 17—18 százalékkal, a behozatal 8 százalékkal emelkedik és a külkereskedelmi mérleg tovább javul. Az előirányzott kivitel teljesítése elsősorban a termelés ösz- szetételének gyorsabb megváltoztatását, a piaci lehetőségekhez és követelményekhez való rugalmasabb alkalmazkodását, a versenyképes, gazdaságos, korszerű termékek arányának növelését, a nemzetközi kapcsolatok bővítését kívánja meg. Javítani kell ezen túlmenően a piackutató, az új értékesítési lehetőségek feltárására irányuló munkát, a termelők és a külkereskedelem együttműködését. • * * Az 1977. évi népgazdasági terv — összhangban ^az V. ötéves tervvel — a népgazdaság dinamikus fejlődését és a lakosság élet- színvonalának jelentős emelkedését irányozza elő. Végrehajtása mindannyiunk közös érdeke. A Minisztertanács felhívja dolgozó népünket, hazánk minden polgárát, hogy lelkes és fegyelmezett munkával biztosítsa a terv végrehajtását, és ezzel együtt V. ötéves tervünk sikeres megvalósítását. (MTI) 1978. december • PETŐFI Nf Pl • t Vezérfonal Az Országgyűlés megtárgyalta és elfogadta az 1977. évi állami tervet és költségvetést, amelynek irányelveit a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának december eleji ülése határozta meg. Az országgyűlés megállapította, hogy — ellenére a kedvezőtlen, nehéz külgazdasági feltételeknek — fejlődésünk főbb tendenciái megfelelnek a gazdaságpolitikai célkitűzéseknek. 1976-ban megkezdődött V. ötéves tervben megfogalmazott gazdaságpolitikai célok megvalósítása. Az eredmények az adott körülmények figyelembevételével kielégítőnek mondhatók, de elmaradnak attól, ami az egyenletes társadalmi és gazdasági fejlődéshez szükséges. □ n □. Az országgyűlés mérlegre tette az egész népgazdaság, az ipar, a mezőgazdaság, a beruházások helyzetét, nemkülönben a szociális körülmények alakulását. Többek között megállapította, hogy a tervezettnél alacsonyabb termelés következtében ezévben a nemzeti jövedelem is lassabban, mintegy 4 százalékkal növekszik, ami természetesen érezteti hatását a lakossági és a költségvetési jövedelmekben is. A pénzügyminiszteri expozé és a Központi Bizottság képviseletében elhangzott felszólalás megállapította, hogy gyakran nem gazdálkodunk elég jól az anyaggal, ami periig drága, a termelés legfontosabb tényezőiével, a munkaerővel, amelynek külső, üzemen kívüli forrásai lényegében kimerültek. Milyen pazarló módon bánnak az importfával, cementtel és más anyagokkal. De általában nem fordítunk erőt, figyelmet arra, hogy javuljon a minőség, csökkenjen a selejt és ne menjen veszendőbe annyi, még hasznosítható hulladék, melléktermék. □ □ □ Bár a népgazdaságban számos gond látható, mégis kijelenthet- jüx, hogy a nemzeti jövedelem növekedése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származik. Es éz a továbbiakban is így keli legyen, rniertis mindenekelőtt az állóeszközeik jobb kihasználására, a szervezettség és a munkategvelem javítására, az üzem- és munkaszervezés becsületének megteremtésére kell az erőfeszítéseket összpontosítani. A jövő évben természetesen erőteljesebben kell továbbhaladnunk a termelékenység, a hatékonyság növelésében, a termelési szerkezet korszerűsítésében, a gazdaságos, versenyképes termékek részarányának növelésében; egyidejűleg az eddiginél sokkal határozottabban csökkentve a nem gazdaságos termékek előállítását. Olyan termékekre van szükség, amelyek tényleges igényeket elégítenek ki, jó minőségűek, minden piacon versenyképesek, ezért gazdaságosan értékesíthetők. □ □ □ Az országgyűlés okkal hangsúlyozta, hogy mindenütt vissza kell állítani jogaiba a teljesítménybérezést, s bővíteni kell alkalmazásának körét. Ez szorosan összefügg a munkafegyelem, a munka minősége javításának feladatával. A becsületesen, lelkiismeretesen dolgozó többség segítségével aktív közreműködésével el kell érni, hogy megszűnjenek a lazaságok a közösségnek és az egyes embernek is kárt okozó fegyelmezetlenségek. A következő évi népgazdasági terv feszítettebb feladatokat irányoz elő, de ezek teljesítése feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az ez évi elmaradást pótolva — biztonságossá váljon az V. ötéves tervben előirányzott célok elérése. Ennek érdekében ütemesebben kell növekednie az ipari termelésnek, fokozódnia kell az exportképesség növekedésének, elsősorban a gépipari, a könnyűipari és az élelmiszeripari cikkekben. A gazdasági fejlődés előirányzott gyorsulása az ideihez képest nagyobb mértékben teszi lehetővé a nemzeti jövedelem növekedését és belföldi felhasználását. □ □ □ Az iparral kapcsolatban hangsúlyozta az országgyűlés, hogy több gyárban volna lehetőség az első műszak teljes kihasználása mellett a második, és esetleg a harmadik műszakban is a termelésre, mint ahány helyen élnek vele. Ennek feltétele természetesen az, hogy növelni kell a több műszakban dolgozók jövedelmét, ennek következményeképpen feltehető, hogy többen vállalják a változó munkabeosztást. Ezért az országgyűlés úgy döntött, hogy az iparban az élelmiszer-kiskereskedelemben és a van. déglátásban 1977 folyamán felemeli a második és harmadik műszakban, valamint a folyamatoa üzemekben dolgozók bérét. Ez as intézkedés több mint 600 ezer dolgozót érint. Ezzel összefüggő az az intézkedés is, hogy jövőre az átlagosnál jobban emelkedik a nehéz fizikai munkát végzők, a kedvezőtlen körülmények között dolgozók és a magas képzettséget igénylő munkakörök bérhonorálása. A jobb munkaerő-gazdálkodás, illetve bizonyos munkakörökben a munkaerő felszabadítása érdekében a gyár-», tási folyamatok és az anyagmozgatás gépesítésére több mint 2 milliárd forint támogatást nyújt az ötéves terv. Növekszik a villamosenergiaipar és a ruházati ipar fizikai dolgozóinak bére is. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak legalacsonyabb, úgynevezett „minimális” bére a jövő évtől 200 forinttal emelkedik. De az ilyen jellegű tennivalók között szerepel az oktatás, a népművelés és az egészségügy területén meglevő béraránytalanságok enyhítése. □ □ □ Az országgyűlés részletesen foglalkozott a mezőgazdasági termelés és a termelésben résztvevők különböző kérdéseivel. Köztudott, hogy az ez évi időjárás miatt a mezőgazdaság összes termelése nem haladta meg a múlt évit, a kukorica, a szőlő, a zöldség és a burgonya termelése visszaesett. Ez kedvezőtlenné tette a fogyasztói árak alakulását is, vagyis a zöldség és a gyümölcsárak határozottan emelkedtek. Az országgyűlés a következő ev mezőgazdasági termelését illetően úgy foglalt állást, hogy: „ha a mezőgazdaságban felhalmozott termelési alapokat és tapasztalatokat jól hasznosítjuk, megfelelő színvonalon működtetjük a termelés valamennyi tényezőjét. beleértve a munkaerőt, az anyagi és erkölcsi ösztönzőket is, akkor a tervezett növekedés reálisnak mondható, a cél elérhető.” Megállapítást nyert, hoev az állattenyésztésben, különösen n rertÓTtcnyésztésben ked- \ezőek az. idei intézkedések nyomán előállott változások. Ezeket az eredményeket meg kell őrizni, gondoskodva arról, hogy fejlődjék a szarvasmarha-tenyésztés, bővüljön a tehénállomány, s növekedjék a tejtermelés. □ □ □ Az országgyűlés a párt agrár- politikájának szellemében határozottan kijelentette, hogy a kormányzat a korábbinál szervezettebben segíti a háztáji- és kisegítő gazdaságok termelését, termékeik értékesítését. A háztáji- és a kisegítő gazdaságokban — mint ahogyan az egész mezőgazdaságban — vannak még hasznosítható tartalékok. Ilyen például a fajta jó megválasztása, az agrotechnika helyes alkalmazása, a rendelkezésre álló gépek és berendezések gazdaságos üzemeltetése, a műtrágyák és növényvédő szerek jobb hatásfokú fel- használása. A termelőszövetkezeti dolgozók reálkeresetének tervezett 2,5—3 százalékos növekedése túl is teljesülhet, mivel erőteljesebb lesz az ösztönzés a mezőgazdasági termelés növelésében. Külön adó- mentesség segíti a zöldségtermesztés növelését, öt évig nem kell adót fizetnie a tanácstól bérbevett, korábban nem művelt földek után. A termelési biztonság erősítését szolgálja, hogy a tanácsok a jövőben a földterület után az adót több évre előre állapítják meg valamennyi kistermelőnél. □ □ □ A jövő esztendőben a gyermek- gondozási segélyre a szakszövetkezeti tagok is jogosultak lesznek. Minden szakszövetkezeti tag a termelőszövetkezeti tagokéval azo. nos elbírálásban részesül. A nyugdíjasok eddig a szakszervezeti tagság alapján évenként egyszer kaptak 50 százalékos vasúti kedvezményt. Most ez kiterjed minden nyugdíjasra, s évenként négyszeri utazásra. Az országgyűlésen elhangzottakból és a döntésekből kiérezhető volt, hogy gazdaságpolitikánk kulcskérdései a hatékonyabb termelőmunka, a gazdaságosabb, exportképesebb termelési szerkezet, az ésszerű takarékosság és a színvonalasabb Irányítás. Ezeket a kulcskérdéseket kell megragadni és vezérfonalul érvényesíteni abban a szellemben, ahogyan ezt a XI. kongresszus és a Központi Bizottság legutóbbi határozatai megjelölték. A népgazdaság 1977. évi tervezett fejlődése
