Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-17 / 298. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1976. december 17. Furcsa és jellemző az első találkozás meghatározó jelentőségű. Az első találkozás a nagy szerelemmel, az első pótvizsga, az első utazás hajón, az első találkozás — például — az OTP-vel. Az iskolai takarékbélyeg gyűjtőlapok hátlapján a hatvanas években kis négyzetek voltak, mindahányban valamilyen diákvágy megtestesítője látszott: kerékpár, sátor, sakkkészlet, utazás. A négyzetek fölött szöveg magyarázta, hogy a heti tíz forintos takarékoskodás a tanév végére egy igazi focit eredményez. „Takarékoskodj ,s valóra válnak álmaid.!” Ez volt a nagybetűs felszólítás. Tárgyi jellegű álmokról szól, természetesen. — Mi jut eszedbe arról, hogy OTP? — kérdezem barátomat. — A takarékbetétkönyvem. — És arról? — Az, hogy éppen tíz forint van benne. — Hogyhogy? — Így majd nem kell újat váltani, ha megint lesz pénzem. — Volt? — Mit gondolsz, miből vettem a Zsigulit? Persze nem a tízforintos betétkönyv az általános. Bács-Kiskun megyében 240 ezer betétkönyvet őriznek, egy lakosra mintegy 8000 forint esik, családonként — mondja a statisztika — több betét pihen az OTP-nél. A kezdet azért nem ilyen volt. huszonegy éve például 17 milliót őriztek, ami a tavalyi év végén a betéteseknek adott 160 millió kamathoz viszonyítva még tán borravalónak is kevés ... Ügy áll tehát a helyzet, hogy takarékos megye vagyunk. Am erről, mondják, nem érdemes írni, mert majd irigykednek a más megyebeliek. Dehát — tényekről van szó. Bács-Kiskun biztos első. Éppen tíz éve. .. A takarékos ember is kölcsönkér, s így vagyunk ezzel mi is — Katonateleptől Hercegszántóig élők. Sőt, egyre nagyobb a hiteligénylők száma, szeptember végén majdnem 3 milliárddal tartoztunk az OTP-nek. Az idén vezették be a kedvezményes áruvásárlási kölcsönt. Azok a házaspárok kérhetik, akik öt éven belül mondták ki az „igen”-t, s keresetük nem éri el a hatezer forintot. A kétszáznyolcvanegy igénylő hétmilliót kapott. Mi mindenben van még szerepe az OTP-nek. Például a lakásépítésben. Építtet saját maga is, finanszírozza az állami beruházásokat és kölcsönnel segíti a családiház-építőket. A fejlődés itt is óriási. 1955—1960 között mindössze 79 OTP-lakás készült el Bács-Kiskunban, a IV. ötéves Mthirzt tervidőszakban 3136. 1980-ig pedig négyezret építenek. Az idén dupla jubileum megünneplésére is sor került, éppen a világtakarékossági napon. Átadták azt az otthont, ami Kecskeméten a 2500. a megyében pedig az 5000. OTP által épített volt. Vonzó takarékoskodási forma a fiataloknak az ifjúsági betét, hiszen öt évi fizetés után az 5 százalékos kamaton felül plusz egy százalék — úgynevezett prémium — is dukál. Van azonban még külön kedvezmény is, éspedig az, hogy a betét összegével azonos kölcsönt is kérhetnek a fiatalok, szolid kamatra. A felmérésekből kiderült, hogy sok az olyan betétes, aki bár sok pénzzel rendelkezik, de nem háborgatja azt. Elsősorban nekik hasznos a januártól igénybe vehető takaréklevél. Miért? Az eddigi 5 százalékos kamat helyett, ha a spórolásuk eredményét takarék- levélen helyezik el, s három évig nem nyúlnak hozzá, ezentúl hat százalékos kamatot kapnak. Ház. Mi juthat eszébe az embernek erről...? Például visszaemlékezhet arra, hogy annak idején Bács-Kiskunból indult az „Ahány ház, annyi betétkönyv” mozgalom, s a megye érte el először az egy-, kélt-, három- majd a négymilliárd forintos betétállományt. 1977-ben pedig eléri az 5 milliárdot. Az idén a tervek szerint 540 millió forint kerül betétkönyvekbe a postákon, a takarékszövetkezetekben és az OTP-fiókokban. Ami a takarék- szövetkezeteket illeti, tizenhat éve a megyében csak 12 millió forintot őriztek, s néhány hete. éppen a szövetkezeti kongresszus idején érték el az egymilliárdos betétállományt. Sokan azt tartják, hogy a pénz egymagában nem boldogít, és mindenhez csak szerencse kell. no meg véletlen. Vesz az ember például egy lottót, kitölti, s ha sikerül — két-három milliót is nyerhet. Ugyanez — nagyobb befektetéssel — igaz az autókra is. Az 50 ezer 670 Bács-Kiskun megyei nyereménybetétkönyvre az idén 107 gépkocsit húztak ki. OTP-s „üzletág” a totó-lottó, nem is hinné az ember, hogy — átlagosan persze — minden szelvény nyereséges. Tavaly négy és léi millió' totószelvény kelt el, s 7 millió 708 ezer forint volt a nyeremény. A lottózók valamivel rosszabbul jártak, de a majdnem 22 millió szelvény így is mintegy 25 milliót hozott. 1976 úgy tűnik a Fortuna éve Bács-Kiskunban; a 42. játékhétig 273 tízezer forinton felüli nyereményt fizettek ki, köztük egy ötöst is. Ez megint csak a rekordok könyvébe kívánkozik. Először forult elő ugyanis, hogy ugyanabban a városban legyen a telitalálat, mint ahol a számokat húzták. OIAAIII VTkBHKM A polgári védelmi kötelezettség új szabályai Ballai József Közelebb a valósághoz Gondolatok az öntözési statisztikáról A mezőgazdasági üzemek a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint jelenleg 451 ezer hektár öntözésre képesek, a berendezések értéke 20 milliárd forint. Ugyancsak a statisztika szerint a kihasználás aránya az elmúlt tíz évben 32—86 százalék között alakult. A KSH által alkalmazott ösz- szesítő módszernél az öntözőkapacitás meghatározásának alapja az öntözésre műszakilag berendezett terület nagysága, a hordozható esőztető berendezéseknél De- dig a darabszám és a szivattyúk másodpercenkénti teljesítménye. A különböző kapacitású, hordozható berendezések öntözési képességét irányszámok alapján határozzák meg. Sok vita folyik erről a mérési módszerről. A statisztikai összesítés alapvető fogyatékossága, hogy az elavult öntözőtelepek, a hiányosan felszerelt hordozható berendezések területi teljesítményét és vízszolgáltató képességét az eredeti, újkori kapacitásuk alapján veszi figyelembe. További hiányossága, hogy a hordozható berendezések területi teljesítményének megállapítása során nem a jelenleg elfogadott üzemeltetési paramétereket — víznorma, napi öntözési idő — alkalmazza. Ennek következetében a nyilvántartott és a tényleges öntözésre berendezett terület nagysága különbözik. A jelenlegi mérési módszer valószínűsíthetően abból a szemléletből indul ki. hogy öntözés nélkül nem folytatható növény térin sztés. Ilyen esetben az öntözőkapacitás minden évben azonos színvonalú kihasználása alapvető követelmény. Hazánkban viszont — a rizs. mint vízinövény, kivételével — minden növényünk megtermelhető öntözés nélkül. A mi viszonyaink között az öntözés egyrészt agrotechnikai tényező, másrészt a termesztés során nyújtott szolgáltatás. Alapvető célja, a növények vízigényének — a többi agrotechnikai tényezővel összhangban.— mindenkor a gazdaságos határig történő kielégítése. Abból indulunk ki, hogy az adott növény vagy növénycsoport vízigénye a klímaelemek — csapadék, hőmérséklet, napfénytartam, szélviszonyok, páramennyiség — évenkénti és tájegységenkénti eltérése miatt különböző. Az igény további meghatározó tényezői az agrotechnikai, elemek. Egyes években az is előfordulhat, hogy a csapadék teljes mértékben fedezi még a legintenzívebb növényfajták vízigényét is. Esetenként a túl sok eső vízkárt is okoz. A növény tehát akkor is optimális vízmennységben részesülhet, ha egyáltalán nem öntözünk. Az öntözési kapacitás mezőgazdasági mérési módszereinek kialakításával a Gödöllői Agrártudományi Egyetem három év óta foglalkozik. A kidolgozásra váró módszer lényege az. hogy az öntözött növények vízigényének lehető legjobb kielégítéséhez viszonyítva kell a mesterséges csapadékmennyiséget értékelni. Ezt a viszonyszámot nevezik ökológiai kapacitás-kihasználásnak. Ez akr kor százszázalékos, ha a vízszükséglet és a szolgálatott mennyiség azonos. A volt Tiszavidéki Mezőgazdaságfejlesztési Iroda, amely jelenleg a Mezőgazdasági Tervező és Beruházási Vállalát öntözési Gazdaságfejlesztési Főosztálya keretében működik, kialakított egv mérési módszert, amelyet a Tisza II. modellgazdaságainál alkalmaztak. Ennek lényege, hogy minden olyan gazdaságban, ahol az Mentes a polgári védelmi kötelezettség alól az anya, amíg gyermeke el nem éri a 3 éves kort. Az új szabályozás — részben a gyermek, részben az anya érdekeit, illetőleg szempontjait tartva szem előtt — mentesíti az anyát a kötelezettség alól a gyermek 3 éves koráig. A mentesség természetesen az örökbe fogadott és a nevelt gyermek után is megilleti az anyát. A mentességnek további feltétele, hogy az anyának a gyermekkel olyan kapcsolata legyen, amely őt a mentességre érdemessé teszi. Másképpen szólva a mentesség akkor áll fenn az anya javára, ha a gyermek tekintetében a szülői felügyelet-joga megilleti, illetőleg ezt a jogot ténylegesen gyakorolja. Ebben az esetben egyébként a mentesség az anyát akkor is megilleti, ha házassági életközösségben él, avagy háztartásában gyermeke gondozására m4s alkalmas személy, főképpen hozzátartozó (férj, nagyobb gyermek, tesltvér, nagyszülő, stb.) él. Megilleti továbbá' a mentesség az anyát akkor is, ha a gyermekét óvodában, avagy bölcsődében helyezte el, feltéve, hogy a gyermek hetente legalább egy alkalommal a gondozásába kerül. Mentes a polgári védelem kötelezettsége alól az, aki a vele közös háztartásban élő, állandó ápolásra, illetőleg gondozásra szoruló egyenesági rokonát, vagy házastársát egyedül látja el. A jogszabály a szóban forgó esettel — a korábbi szabályozáshoz képest — a mentesség új esetét állapítja meg. A szocialista humanizmus szem előtt tartásával mentességet biztosít a kötelezettség alól a családi közösség, illetőleg a közös háztartás esetén annak a személynek, aki egyedül látja el állandó ápolásra, illetőleg gondozásra szoruló egyenes ági — felmenő, illetőleg lemenő ági — rokonát (gyermek, unoka, dédunoka, illetőleg szülő, nagyszülő, dédszülő) vagy házastársát. A közös háztartásban élő egyenes ági rokon vagy házastárs gondozója a mentességet megalapozó körülményeket, nevezetesen a közös háztartásban való együttélést és a gondozás, illetőleg ápolás szükségességét igazolni köteles. A BM-rendelet szerint a közös háztartásban való együttélést az állandó lakóhely szerint illetékes községi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei, városi, kerületi hivatal (a továbbiakkal együtt: igazgatási szerv) igazolásával, míg az egészségi állapot, illetőleg a betegség miatti gondozás szükségességét a kezelő (körzeti stb.) orvos igazolásával kell bizonyítani. * Mentes a polgári védelem kötelezettsége alól az, aki a vele közös háztartásban élő 6 éven aluli, vagy legalább három 14 éven aluli gyermekét egyedül látja el. A polgári védelmi kötelezettség alóli mentesség ebben az esetben a 6 éven aluli vagy legalább három 14 éven aluli gyermekét egyedül gondozó szülőt akkor is megilleti, ha gyermekét (örökbefogadott vagy nevelt gyermekét) bölcsődében, óvodában helyezte el, feltéve, ha a gyermek hetente legalább egy alkalommal a gondozásába kerül. Minthogy ebben az esetben a jogszabály a mentességre nem a gyermekét egyedül gondozó anyát, hanem az egyedül gondozó szülőt nyilvánítja jogosultnak, nyilvánvalóan a szülő alatt ez esetben — a jogalkotásunkban az utóbbi időszakban végbement fejlődésnek megfelelően — mind az egyedül álló anyát, mind pedig az egyedül álló apát érteni kelL A gyermekét egyedül gondozó szülő nem mentes azonban a polgári védelmi kötelezettség alól, ha gyermekét bentlakásos intézetben, rokonnál, illetőleg más személynél helyezi el, feltéve, hogy az elhelyezés tartós jellegű, vagy gyermekének elhelyezéséről a hatóság gondoskodott (állami gondo- zásbavétel stb. útján), feltéve, hogy az elhelyezés határozatlan időre történt. Ebből következően nem mentes — például — a kötelezettség alól az az anya, aki gyermekét diákotthonba helyezi, vagy akinek gyermekét gyógypedagógiai intézetbe vették fel. Hasonlóképpen nem élvez mentességet az az anya, aki gyermekét tartósan (pl. tanulmányok folytatása céljából) rokonainál, ismerőseinél stb. helyezi el. (Folytatása következik) A lakosság egyéni védelme Kevés szerv büszkélkedhet akkora fejlődéssel mint az OTP, nemcsak a megyében, hanem országosan is. S ha valaki mondjuk üdvözlőlapot írna az OTP-nek — bár ez nem általános — egész nyugodtan kívánhatna jó erőt, és még egy-két milliárdot. Az nekünk is jó. Miért, kérdezhetné rögtön valaki. Erre aztán például az idei viiágtakarékosági nap jelmóndátáVál is leHétrie válaszolni : Takarékosság, gondtáfá- nabb élet. Hát ezért. öntözéses termesztés agrotechnikai tényezői megteremtődtek, csak az tekinthető öntözött területnek, ahol ezt az agrotechnikát alkalmazzák. Ezekben a gazdaságokban rendelkezésre áll az intenzív fajta, a megfelelő tőszám, a tápanyag, és így tovább. Az öntözés szükségessége mindenkor a lehullott csapadék mennyiségétől és eloszlásától függ. A Hajdúszoboszlói Állami Gazdaságban hét esztendő alatt évente átlagosan 20—100 százalék között alakult az öntözéskapacitás kihasználása, jelentős termésátlag-növekedés mellett. Mezőgazdasági szempontból tehát az elért termés mindenképpen jobb módszer az öntözés hatékonyságának mérésére, mint a műszaki kapacitás-kihasználás jelenlegi mérőszáma. Annál is inkább. mert az öntözés nem elsősorban műszaki létesítményként tartható számon, hanem olyan agrotechnikai eljárásként, amely- lyel a növények vízigényét akarjuk a mindenkor gazdaságos határig kielégíteni. Segítségével megteremthetjük — természetesen a többi agrotechnikai tényezővel együttesen — a .biológiai termőképesség megközelítését. Ha az esős években kevesebb öntözővizet használunk, vagy egyáltalán nincs szükség mesterséges csapadékra, de a biológiai termő- képességet megközelítettük vagy elértük, akkor az egyenlő a kaoa- citás teljes kihasználásával. Ebben az esetben a gazdasági eredmény még azzal is nő, hogy megtakarítottuk az öntözés költségeit. Az öntözésnél tehát a döntő mutató az elért termés, és a ráfordítás viszonyításából alakítható ki. Dr, Fekete István, a mezőgazdasági tudományok doktora A fenti cikket azért tartottuk közlésre érdemesnek, mert hasonló gondok nálunk is jelentkeznek a jelenlegi statisztikai gyakorlat miatt. A nyilvántartott és a ténylegesen öntözésre berendezett terület nagysága jelentősen különbözik. Az idei aszályos nyáron emiatt egyes gazdaságoktól olyan vetések vízellátását is számonkérték, amelyeket a fenti írásban jelzett okok miatt nem tudtak mesterségesen ellátni csapadékkal. A cikkíró emjek elkerülésére szeretné felhívni a figyelmet. Az egyéni védelem a lakosságvédelem szerves része, arra irányul, hogy katasztrófa esetén, vagy háborús helyzetben az ország minden lakosa el legyen látva olyan eszközökkel, amelyek megakadályozzák, illetve csökkentik a légtérbe, a környezetbe került sugárzó, mérgező és fertőző anyagok emberekre gyakorolt károsító hatását. Mivel a megye lakosságának még jelentős százaléka nem zárt településeken él, így szervezet^ polgári védel- ' mi oktatásban fésirt venni néfrr '•tudnak.' ‘-ezért? tartjuk "szükséges^; • nek felkészítésüket, segítésüket. '• Sugárszennyezett területen és biológiai kárterületen maga a mentés és a nagyarányú személyi veszteségek elkerülése, az élet, a termelés folytatása egyéni védőeszközök nélkül elképzelhetetlen. Nukleáris robbantást követően a sugárzó anyagoknak a radioaktív felhőből való kicsapódása következtében több ezer hektár nagyságú sugárszennyezett terület alakulhat ki. Az emberi szervezet ilyenkor a sugárzó anyagok szervezetbe jutása és külső besugárzás lehetősége veszélyezteti elsősorban. A kárterületnek tekintendő a biológiai fegyver által fertőzött terület. Itt elsősorban a különböző fertőző betegségek hordozói, mikrobák, rovarok stb. jelentenek veszélyt. A közvetlen csapás területén feltétlenül számolni kell a bőr felületi szennyeződésével, az élelem és ivóvíz útján történő fertőzés veszélyével is, mert a megye területén még számtalan helyen ásott, fúrt kútból nyeri a lakosság az ivóvizet. A légzésvédő eszközöknek meg kell akadályozniok, hogy a sugárzó, mérgező vagy fertőző anyagok bármely megjelenési formában az orron, szájon át a szervezetbe jussanak, valamint a szemre káros hatást fejtsenek ki. Biztosítania kell a szervezet életfunkciójához szükséges tiszta, szűrt levegőt. A továbbiakban ismerkedjünk meg néhány egyszerű, háztartásokban megtalálható alapanyagokból — gézlapokból, flanellből, használt filckalapból stb. — házilag is elkészíthető porálarcokkal. Módosított gézből készült porálarc: Vegyünk hat darab 30x20 centiméter nagyságú gézlapocskát és készítsünk belőle hajtogatással egy 10x10 centiméter nagyságú, 36 rétegű szűrőfelületet, majd cérnával fércelő öltéssel rögzítsük. Az így elkészített szűrőbetétet helyezzük bele egy kitisztított nylonharisnyába, hogy olyan legyen, mint a képen látható. Az elkészített porálarcot előbb lazán az orr és száj elé téve eligazítjuk, majd a tarkón a szárvégeket megkötjük. A szem védelmére feltételenül használjunk jól illeszkedő motoros védőszemüveget. Filckalapból készült porálarc: A használt kalapról a szalagot, a bélést el kell távolítani, gondosan ki kell tisztítani és nedvesen formázni kell, annak érdekében, hogy a kalaptető az arcalakhoz jól simuljon, illeszkedjen. Az így előkészített filckalapot a formán hagyva megszárítjuk, majd a szá• Gézből készült porálarc ráz kalapról a karimát levágjuk. Az így kapott filcdarabot ráillesztjük az arcra, megjelöljük a szemrész helyét és 4—5 centiméter átmérőjű lyukat vágunk ki. A levágott kalapkarimából két 6—7 centiméter átmérőjű, 1 centiméter széles körgyűrűt kell kivágni úgy, hogy a belső átmérője azonos legyen a kalapon kivágott szemrész belső átmérőjével. A filckarikát úgy kell a szemrészre rágépelni, hogy a szemüveg részére egy „táska” maradjon. A szemüveget vékony plexi lapból, vagy celluloid lemezből kell kivágni és a szemrészbe illeszteni. A tűzés helyét ragtapasszal, vagy szigetelőszalaggal kell leragasztani. Az álarc jobb és bal oldalán a szemrész vonalában a fej- méretnek megfelelően ahogy a képen látható, rögzítés céljából gumiszalagot kell rávarrni. A filcálarc szemüvegét használat előtt vékonyan be kell kenni szappannal, hogy ne párásodjon be, a látást ne zavarja. A porvédő filcálarc megvédi az arcfelületet, a szem, orr és száj nyálkahártyáit a sugárszennyeződéstől, megakadályozza a szennyezett levegő belégzését, de a mérgező vegyi harcanyagok hatásai ellen nem nyújt védelmet. Erősen használt, szakadt filckalapot ilyen célra nem szabad felhasználni. Szükség bőrvédő eszközök Az emberi test bőrfelülete igen nagy, felnőttek esetében 1,6—1,8 négyzetméter, szerepe különös jelentőségű az életfunkció szempontjából. Az élő szervezet érintkező felülete a külvilággal, legnagyobbrészt a bőrtakaró. Tehát egy szennyezett terület kialakulásakor mindenképpen meg kell akadályozni a bőrfelület szeny- nyeződését, fertőzését. A lakosság számára az egyszerűbb bőrvédő eszközök is biztonságos védelmet nyújtanak. Ezt a megállapítást arra lehet alapozni, hogy a lakosság jól ki tudja használni a védőlétesítmények által nyújtott védelmet. Abban az esetben, ha a szennyezett vagy fertőzött területet átmenetileg el kell hagynia, a szennyezett, illetve fertő0 Filckalapból készült porálarc zott terepszakaszon való áthaladás alkalmával a szükség bőrvédő eszközök is kielégítő védelmet nyújtanak. A szükség bőrvédő eszközökkel szemben általánosságban követelmény: könnyen hozzáférhető, megvásárolható, vagy elkészíthető legyen, megközelítően jó védelmet nyújtson a felületi szeny- nyeződés, fertőzés ellen, átmenetileg akadályozza meg a mérgező és fertőző permetek átszi- várgását, jól viselhető legyen, ne okozzon egészségügyi károsodásokat, lehetőleg mentesíthető legyen. E követelmények szem előtt tartásával az ismert ruházatig anyagokból elsősorban a sűrű szövésű, részben bevonatos, részben impregnált textiliát vagy az újabban igen elterjedt műanyag ruházati cikkek választhatók ki, szükség bőrvédő eszközök anyagaként. A szükség bőrvédő eszközöket feloszthatjuk: szigetelő típusú bőrvédő eszközök például műanyag fóliából, gumírozott anyagból, műbőrből készített motoros öltözet, sportanorák, műbőr nadrággal és csizmával, kesztyűvel kiegészítve. Impregnált bőrvédő eszközöknek tekinthetők: például sűrű szövésű munkaruhák, köpenyek, ezeket kell különböző anyagokkal impregnálni. Impregnáló anyagként különböző műgyanták, szappan-olaj emulziók használhatók. Alkalmilag szükség bőrvédő eszközök például felsőruházatból a bőrkabát, gumicsizma, sárcipő, bőrkesztyű, bőrsapka igen előnyös, átmeneti és részleges védelmet nyújt. A felsorolt bőrvédő eszközöket használat után mentesíteni kell, ha nem lehet, akkor használat után azonnal le kell vetni, meg kell semmisíteni őket. Különös gonddal ügyeljünk arra, hogy a kiválasztott ruházatokkal a testünk minden részét befedjük, s az egyes ruhadarabokat a lehető legzártabb formában viseljük, alkalmazzuk. Erinek érdekében a köznapi ruházat zártságát úgy növelhetjük, hogy szükség szerint a nyaknál, csuklónál, bokánál és derékban sállal, szíjjal, zsinórral szorosra átkötjük és fedjük az egyes ruhadarabok végeit, érintkezési felületeit.
