Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-17 / 298. szám
IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: túlnyomóan borult idő, többfelé havazással, az Időszak végén délnyugaton esetleg havas esővel. Erősen párás levegő, főleg az éjszakai órákban elsősorban keleten köd. Mérsékelt, napközben kissé megélénkülő délies szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 2—mínusz 6, a legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz l—plusz 4 fok között. (MTI) Megkezdődött az országgyűlés VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AT MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 298. szám Ára: 90 fillér 1916. dcember 17. péntek Nyugat-Szamoa ENSZ-tagállam NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés 31. ülésszaka szerdán este egyhangúlag felvette a világszervezet tagjai sorába Nyugat-Szamoát. Felvételét a Biztonsági Tanács egyhangúlag javasolta. A Csendes-óceán déli részén fekvő szigetország az ENSZ 147. tagállama. Nyugat-Szamoa, amely 1962 óta független (1899-től—1914-ig), német gyarmat volt, azután új-zé- landi katonák szállták meg és így brit fennhatóság alá került, később a Népszövetség, illetve az ENSZ mandátumos területe lett. 1959-ben helyi autonómiát kapott. majd 1962-ben elnyerte teljes függetlenségét. Az 1974. évi népszámlálás adatai szerint lakosainak száma 160 ezer. Fővárosa Apia, két fő szigete Savaii és Upolu. Polinéz lakossága főképp halászattal, s kakaó- és kávétermesztéssel foglalkozik. • Az ENSZ-közgyűlés szerdai határozata értelmében 35 nemzet képviselőiből álló tisztséget létesítenek a túszszedések és emberrablások elleni konvenció kidolgozására. A bizottság jövő augusztusban tartja első ülését. (AP) Gazdaságosabb termékek A vállalatoknak fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy tevékenységük gazdaságos legyen. A szabályozók is arra serkentik az üzemeket a többi között, hogy megfelelő szinten tartsák, illetőleg növeljék a termelés gazdaságosságát. Vagyis ! minél kisebb ráfordítássá! — élő és holt munkával — a lehető legjobb eredményt érjék el. A termelés hatékonyságát: többféleképpen iehet növelni. Az V. ötéves tervben megfogalmazott gazdaság- politikai célkitűzéseink előtérbe helyezik a termékszerkezet korszerűsítését, ami egyben a jól értékesíthető gyártmányok arányának növelését, a kevésbé gazdaságos cikkek gyártásának csökkentését jelenti. A termelés hatékonyságának ilyen módon történő fokozására a tervidőszak első esztendejére visszatekintve számos példát találunk Bács-Kiskun megye ipari üzemeiben. Figyelemre méltó közülük a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárában végrehajtott termékszerkezet-átalakítás. Ennek keretében megszüntették az egyedi vasszerkezetek gyártását, és a könnyűszerkezetes programhoz igazodva áttértek a csarnokszerkezetek sorozatgyártására. Ez mintegy 20—30 százalékos termelékenység-emelkedést eredményezett. Közben arra is gondot fordítottak, hogy a víztornyok (hidroglóbuszok) gyártását végleg átadják az arra jobban felkészült, s azt gazdaságosabban előállító lajosmizsei Vízgépészeti Vállalatnak. A termékszerkezet ilyen irányú változása és az évi 100 ezer négyzetméter alapterületű csamokszerkezet előállítására való felkészülés lehetővé tette a gyár exportjának tetemes növelését is. A Dunavecsei Vegyesipari Vállalat erre az esztendőre 8 millió forintos nyereséget irányzott elő, de már az első félévben elértek 6,5 milliót. Ebben szerepet játszott többek közt, hogy a múlt év vége felé gépesítéssel, élőmunka-megtakarítással gazdasá• Az EPFA halasi gyárának tmk-sai célgépet készítettek, amely meggyositja a sorozatban készülő házgyári ablakok csaprészeinek megmunkálását. gosabbá tették a salak blokktégla gyártását. Nőtt a termelékenység, s már az első félévben majdnem annyi építőanyagot állítottak elő, mint tavaly a 12 hónap alatt. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti. magnetofon gyáregységében az idén úgy fokozták a gazdaságosságot, hogy a termelést nem a komplett készülékek, hanem azok egyes részeinek, a magnetofonfej és a mechanikai gyártásának növelé- lésvel bővítették. Az egész vállalat leggazdaságosabb terméke a magnetofonfej. Anyaghányada mindössze 15 százalék, tehát tömegesebb gyártásával csökkenteni lehetett a fajlagos anyagfelhasználást. Az eladásra készített alkatrészek arányának nagyobbodása a termékösszetételben egyben lehetővé tette a tőkés export növelését. Az V. ötéves terv első éve változást hozott az Épületasztalos- ipari és Faipairi Vállalat kiskun- halasi gyárának termékösszetételében is. A második negyedévtől kezdődően megszüntették a hagyományos ablakok készítését, s helyettük áttértek a házgyári felhasználású ablakok korszerűsített technológiájú sorozatgyártására. Emellett az is elősegítette a gazdaságosság fokozását hogy a házgyári ablakok anyagigénye kisebb. Ezek a termékek egyébként a kislakások építésénél éppúgy felhasználhatók, mint a hagyományosaik. A. T. S. téli ülésszaka Csütörtökön délelőtt 11 órakor megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. , Az ülést Apró Antal az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az Elnöki Tanács az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően bemutatta az országgyűlésnek a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentést, amelyet az országgyűlés tudomásul vett. Közölte, hogy Riss Jenő képviselő interpellációt nyújtott be, az interpellációt — az oktatási miniszterhez a tanulóifjúság és a pedagógusok kéthetenkénti szabad szombatjának biztosítása tárgyában — dr. Pesta László jegyző ismertette. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A Magyar Népköztársaság 1977. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; 2. A külügyminiszter beszámolója a nemzetközi helyzetről és a kormány külpolitikai tevékenységéről; 3. Interpelláció. Napirenden: a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat Bács-Kiskun megyei képviselők az országgyűlés padsoraiban. Faluvégi Lajos expozéja A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága december elején megállapította az 1977. évi terv és költségvetés irányelveit. Ebből kiindulva a Minisztertanács véglegesítette az előirányzatokat és meghatározta a végrehajtás feladatait. Előnyös számunkra, hogy a szocialista országok többségével — elsősorban a Szovjetunióval — már eléírtuk a jövő évi árucsereforgalmi megállapodásokat, ezekben behozatalunk és kivitelünk nagyobbik részét biztosítottuk. Az ötödik ötéves terv I első éve Közismert, hogy az ötödik ötéves terv megvalósításához milyen nehéz külgazdasági feltételek között kezdtünk hozzá. Most arról számolhatunk be, hogy népgazdaságunk az első esztendőben ilyen feltételek mellett is fejlődött: a termelés és az áruforgalom bővült, a lakosság élet- színvonala — ha szerény mérték, ben is — emelkedett, javultak az életkörülmények. A mezőgazdaságban a búzatermés ugyan kedvező, de főleg a szélsőséges időjárás miatt, valamint gazdaságszervezési hiányosságok következtében a mezőgazdaság összes termelése mégsem haladja meg a múlt évit. A kukorica, a szőlő, a zöldség és a burgonya termelése visszaesett. A vágósertés termelés az év elején a mélyponton volt, a szarvasmarha-állomány sem nőtt eléggé a nagyüzemekben. A termelés, a belföldi és a külkereskedelmi áruforgalom csak mérsékeltebben nő a tervezettnél, és ezzel több szempontból nem lehetünk elégedettek. De a hatékonyságot alakító egyes tényezőkben biztató változások is tapasztalhatók. Az anyagi termelés ágazataiban a foglalkoztatottak száma némileg csökkent, a nemzeti jövedelem növekedése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származik. Az idén a beruházásokra a tervezetthez közel eső összegeket fordítunk, s a készletek is csak az előirányzott mértékben növekednek. A beruházási tevékenység arányai kissé eltérnek az elgondol- taktól, az építés kevésbé gyorsult, mint a gépek szállításának üteme. A nagyberuházások kivitelezése viszont valamivel egyenletesebben halad, ezért az üzembe helyezések is tervszerűbbek voltak. Többek között, az év elején átadták a szovjet—magyar földgázvezeték II. szakaszát. A Dunamenti Hőerőmű villamosenergia-termelő teljesítménye az első félévben 215 megawattal bővült. A Szegedi Szalámigyár októberben elkészült új létesítményeiben éví 545 vagonnal növelhetik a termelést. Megnyitották az izamajori bányát, ez évenként legalább 300 ezer tonna bauxitot ad. Ebben a hónapban — határidő előtt — használatba veszik a solti új nagy teljesitmé- nyű rádióadót. Néhány nap múlva megindul a metró Nagyvárad tér—Deák tér közötti új szakasza. Előbbre lépünk a lakásfronton is: az év folyamán a tervezettnél több, kereken 85 ezer lakás épül fel. A tervezettnél alacsonyabb termelés következtében 1976-ban a nemzeti jövedelem is lassabban, mintegy 4 százalékkal gyarapszik. s ez természetesen érezteti hatását a lakossági és költségvetési jövedelmekben is. Bár a lakosság jövedelme bővül, de a korábbi évekhez képest mérsékeltebben. A fogyasztói árak a tervezettnél valamelyest nagyobb mértékben, mintegy 5 százalékkal emelkednek, elsősorban a magas zöldség- és gyümölcsárak miatt. A lakosság áruellátása sem volt egyenletes. A pénzbeli társadalmi juttatások viszont tovább bővültek, összességében a lakosság egy főre jutó reáljövedelme az 1976-ra előirányzott 3 százalékkal szemben csupán 1—1,5 százalékkal emelkedik, s ez bizony azt jelenti, hogy egyes családoké némileg csökken is. A jövő évi terv ösz- szeállításakor és annak végrehajtása során érre figyelemmel voltunk és leszünk. Az állami költségvetés bevételi forrásai szűkösebbek voltak mint vártuk. Azonban a költség- vetés kiadásai is mérsékeltebben emelkedtek és így a költségvetés hiánya az előző évinél és a tervezettnél valamelyest kevesebb. Nemzetközi fizetési mérlegünk is ilyen irányzatot mutat. Mindent egybevetve megállapíthatjuk, hogy 1976-ban megkezdődött az V. ötéves tervben megfogalmazott gazdaságpolitikai célok megvalósítása. Az eredmények az adott körülmények figyelembevételével kielégítőnek mondhatók, de elmaradnak attól, ami a hosszabb távon is elfogadható, egyenletes társadalmi és gazdasági fejlődéshez szükséges. Ipari, mezőgazdasági termelés Az 1977. évi népgazdasági terv — az előbbieket figyelembe véve — feszítettebb feladatokat irányoz elő, de ezek teljesítése feltétlenül szükséges ahhoz, hogy — az ez évi elmaradást pótolva — biztonságosabbá váljon az V. ötéves tervben előirányzott célok elérése. Elgondolásaink szerint a nemzeti jövedelemnek és a termelés növekedésének minden népgazdasági ágban meg kell haladnia az ideit. Az iparban 6, az építőiparban 5,5, a mezőgazdaságban 7—8 százalékos termelésnövekedést tervezünk. Ütemesebben kell növekednie az ipari termékek termelésének és különösen kivitelének, a gépipari, a könnyűipari és az élelmiszeripari cikkekben. Ez csak akkor valósulhat meg, ha gyorsabban változik a termelés szerkezete, ha számottevően javul a műszaki színvonal és a minőség, ha még több gazdaságosan értékesíthető, versenyképes exportáruval rendelkezünk. A mezőgazdasági termelés kétségtelenül magas előirányzata átlagos időjárással számol, ezért őszintén szólva tartalmaz némi bizonytalanságot, de az anyagi, technikai és személyi feltételek oldaláról megalapozott. A most lezajlott szövetkezeti kongresszus állásfoglalásai azzal biztatnak, hogy a nagyüzemek megbecsülik az államtól kapott sokoldalú támogatást és jól fognak élni lehetőségeikkel. Gazdasági fejlődésünk előirányzott gyorsulása esetén az ideinél nagyobb mértékben bővülhet a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása. Az összes anyagi fogyasztás és a lakosság fogyasztása is mintegy 4 százalékkal, a beruházások — szintén összehasonlítható áron számítva — 4—5 százalékkal haladhatják meg az 1976. évit. Minthogy a termelés és a nemzeti jövedelem gyorsabban emelkedik, mint a belföldi felhasználás, a népgazdaság egyensúlya kedvezőbb lesz. Ezekkel számolva az állami (Mikó László felvétele) költségvetés előirányzott bevételei 1977-ben kereken 359 milliárd forintot, kiadásai 362 milliárd forintot tesznek ki. így a költség- vetés hiánya 3 milliárd forint lesz, amit hitelforrásokból fedezünk A jövő esztendőben is szándékunkban áll közép- és hosszú lejáratú hiteleket igénybe venni nemzetközi gazdasági kapcsolataink keretében. Erre népgazdaságunk állandó fejlődése, teljesítőképessége és eddig vállalt kötelezettségeink pontos teljesítése megfelelő alapot nyújt. A pénzügyminiszter a továbbiakban rámutatott: Azzal számolunk, hogy a vállalatok és szövetkezetek 1977-ben 285 milliárd forintot fizetnek be az állami költségvetésbe, ami a költségvetési bevételeknek kereken 80 százalékát teszi ki. Különösen a nyereség — s ennek következtében a nyereségadó — gyors, mintegy 12 százalékos növekedésére számítunk. Ezt részben a termelés és a forgalom bővülése teszi lehetővé, de jórészt a jövedelmezőbb gazdálkodásnak kell eredményeznie. Gondosabban, takarékosabban kell bánni az anyagokkal, gépekkel és nem utolsó sorban az emberi munkával! Az elmúlt években végrehajtott termelői áremelések már ösztönzik a vállalatokat a takarékosabb anyaggazdálkodásra. 1977-ben a belföldi termelői árakban további kiigazítások érvényesülnek, igaz csak szűk körben. Többek között emelkedik a vegyipari benzin és a vegyipari gáz, továbbá a gördülőcsapágy termelői ára. Kisebb jelentőségű árkiigazításokra is sor kerül például a könnyűiparban és egyes nem kielégitő jövedelmezőségű termékeknél más ágazatokban is. A gépek, termelő berendezések jó kihasználása mérsékelheti az egységnyi termelésre jutó költségeket, ez is hozzájárulhat a nyereség növeléséhez, kiváltképpen ott, ahol nagy értékű berendezésekkel termelnek és egyébként adottak a gazdaságos értékesítés feltételei. Hatékonyabb létszámgazdálkodást Több gyárban volna lehetőség az első műszak teljes kihasználása mellett a második, esetleg a harmadik műszakban is a termelésre, mint ahány helyen élnek vele. Érthető, hogy mindenki szívesebben dolgozik az első, a délelőtti műszakban. Ellenben, ha növeljük a több műszakban dolgozók jövedelmét, valószínűleg többen vállalják a változó munkabeosztást. Ezért az iparban, az élelmiszer-kiskereskedelemben és a vendéglátásban 1977. folyamán emeljük a második és harmadik műszakban, valamint a folyamatos üzemekben dolgozók bérét. Ez az intézkedés több mint 600 ezer dolgozót érint. A helyes bérpolitikát és a munkaerő-gazdálkodás javítását segíti elő, hogy korszerűsítjük a vállalati dolgozók munkaköri és besorolási rendjét, módosítjuk a bértarifákat. Az új bértarifák alkalmazását össze kell kötni a vállalati munkanormák korszerűsítésével és a teljesítményekhez jobban igazodó bérek megállapításával. Csak azok a vállalatok tudják a tevékenységüket bővíteni, amelyek a munka jobb megszervezésével és a munkaigényes tevékenységek gépesítésével újra és újra felszabadítják az alacsonyabb hatékonyságú területekről a munkaerőt. Ez a létszám-megtakarító vállalati beruházásokhoz való hozzájárulással is befolyásolni szeretnénk. A gyártási folyamatok és az anyagmozgatás gépesitésére több mint 2 milliárd forint támogatást nyújthátunk az ötéves tervidőszakban. Ez évben a jobb munkaerő-gazdálkodást szigorúbb központi intézkedésekkel is elősegítettük. Ennek kedvező hatásai mutatkoztak is: a túlzott munkaerőmozgás és az indokolatlan másodállások lényegesen csökkentek, az adminisztratív létszám növekedését sikerült megállítani. A felvételi zárlatnak adminisztratív munkaterületen azonban nem kívánatos hatásai is jelentkeztek: megnehezítette a fiatal szakem(Folytatás a 2. oldalon) Ezt követően a napirend szerint megkezdődött a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra.
