Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-17 / 298. szám
X • PETŐFI NÉPE • 1976. december 17. MEGKEZDŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS TÉLI ÜLÉSSZAKA (Folytatás az 1. oldalról) berek munkába állítását és a dolgozók egészséges munkahelyváltoztatását, nehéz helyzetbe hozta a klslétszámú szervezeteket. Most az alapelgondolást megtartva, rugalmasabb és tartósabb megoldásra térünk át: a létszámzárlatot létszámnövelési tilalommal váltjuk fel, ami továbbra is takarékos létszámgazdálkodást kíván, gátolja a létszámbővítést, de lehetővé teszi a minőségi cseréket, az eltávozók pótlását. A kormány az igazgatási területen szigorúbb feladatot határozott meg. Ügy döntött, hogy az igazgatási és az úgynevezett gazdasági középirányító szervezetek létszámát 1980-ig 5 százalékkal csökkenteni kell, amit a munka ésszerűsítésével, egyszerűsítésével fogunk végrehajtani. Az elmúlt években a világpiaci árak ugrásszerűen emelkedtek, amit a hazai árakban mérsékelten követtünk. Ezek hatására az iparvállalatok jövedelmei egyszeriben nagyon megváltoztak. Egyesek jövedelme erőteljesen megnőtt, másoké — a drágább nyersanyagokat felhasználóké — lénye, gesen csökkent. Ezeket a jövedelemkülönbségeket a vállalatok nem tudták egyik napról a másikra áthidalni, sem a fejlesztési kötelezettségeik, sem a személyi jövedelmek tekintetében. A vállalati tevékenység zavartalansága érdekében arra a sok tekintetben kényszerű elhatározásra jutottunk, hogy az árváltozások miatt túlságosan hátrányos helyzetbe kerülő vállalatoknak újabb támogatásokat adunk, ennek fedezetéül a nagy előnyöket élvező vállalatoktól bizonyos jövedelmeket elvonunk. Ilyen körülmények között a termésadó-befizetés tovább differenciálódott, s összegében megkétszereződött, 1976-ban meghaladta a 40 milliárd forintot, 1977-ben már 45 milliárd forintot tesz ki. Tisztában vagyunk azzal, H&gy a termelési adónak és a támogatásoknak így ma már erőteljes — sok esetben túlzott — jövedelem-kiegyenlítő szerepe van, ami akadályozza a termék- és a termelési szerkezet gyorsabb átalakulását. E felismerésből kiindulva fokozotosan szűkíteni kívánjuk a termelési adót, és természetesen a támogatásokat is. Ennek feltételei 1977-ben még nem teremthetők meg, mert ehhez elsősorban az árrendszer átalakítására van szükség, amit — sokirányú gazdaságpolitikai összefüggéseire tekintettel — csak hosszabb távon megoldható feladatként vállalhatunk. Kilenc százalékos növekedés a beruházásokban A szocialista szektor beruházásai folyó áron mintegy 9 százalékkal emelkednek. A terv szerint összesen 164 milliárd forintot fordítunk beruházásokra, 13— 14 milliárddal többet, mint ebben az évben. A költségvetés beruházási kiadásai 15 százalékkal nőnek, mert az állami beruházások részaránya emelkedik. A beruházási többletek számot, tevő részét a megvalósítás alatt álló nagy energetikai fejlesztéseinkre, így a paksi atomerőműre, a 750 kW-os távvezeték építésére és a szénbányákra költjük. A vállalati és szövetkezeti beruházásokhoz mintegy 3,5 milliárddal több állami támogatást adunk. Ebből nagy összegeket fordítunk — mint már említettük — a mezőgazdasági gépek beszerzésére, az építőanyag-gyártó kapacitások fejlesztésére, továbbá a ruházati ipar általános felújítására. A vállalati ötéves tervekből az is megállapítható, hogy — különösen az iparban — a vállalatok lényegesen több beruházást kívánnak megvalósítani, mint amennyire saját erejük az azt kiegészítő állami támogatás és a bankhitel együttesen lehetőséget ad. Mivel szabályozni kell. hogy ne keletkezzen túlzottan sok beruházási vásárlóerő, a vállalatoknak számolniuk kell azzal, hogy a fejlesztési támogatás és a bankhitel odaítélésében határozottabb kiválasztás fog érvényesülni. A Magyar Nemzeti Bank a gazdaságos export fokozására — csaknem 260 fejlesztéshez — kereken 30 milliárd forintra kötött szerződést. De várjuk a további javaslatokat is, mert erre a célra megfelelő hitelkeret áll rendelkezésre. A jövő évre négy új jiagyberu- há?ás: a márkushegyi ^barnaszén bánya, a Bittói II. bauxitbánya, a Szikra Lapnyomda és a Szekszárdi Húskombinát beruházásai, nak megkezdését már elhatároztuk, a beruházási javaslatukat jóváhagytuk. Elkészült ezek kiviteli terveinek nagy része, sőt többnyire már a tereprendezést, a felvonulási és a közművesítési munkákat is megkezdték. További 4—5 nagyberuházásról egyenként dönt a kormány, s megkezdésükre akkor ad engedélyt, ha azokat megfelelően előkészítik és a népgazdaság erőforrásai is lehetővé teszik. Az ideinél nagyobb mértékben nő a reáljövedelem A tervnek az életszínvonalat meghatározó előirányzatai kedvezőnek mondhatók. A keresetek az ideinél gyorsabban, a fogyasztói árak pedig mérsékeltebben emelkednek. Ezek együttes hatása az egy főre jutó reáljövedelem 3,5— 4 százalékkal lesz magasabb, mint ez évben, s eléri az ötéves tervben 1977-re tervezett ütemet. Központi fogyasztói árintézkedésre az ideinél jóval szűkebb körben kerül sor. Költségvetési támogatással, a termelés ösztönzésével és árellenőrzéssel szabályozzuk, hogy a fogyasztói árak emelkedése összesen a 3,8—4 százalékot ne haladja meg. Hozzátehetjük: ebből több mint ' 1 százalékot az idén év közben végrehajtott húsáremelésnek most már egész évre számított hatása tesz ki, amit a bérben, a nyugdíjban és a családi pótlékban részesülőknél külön ellensúlyoztunk. A fogyasztás növekedésének megfelelően a jövő évben a kiskereskedelmi forgalom folyóáron 8—9 százalékkal emelkedhet. Az élelmiszerekben folyamatos és zavartalan áruellátással lehet -számolni. A téli—tavaszi burgonyaellátást — részben importból ugyan — de biztosítjuk, bővül a déligyümölcs-behozatal. Javul a kínálat a ruházati és egyéb iparcikkekből. A belkereskedelem a jobb áruellátás és a gazdagabb választék érdekében bővíti a fogyasztási iparcikkek behozatalát. A vállalati jövedelemszabályozás keretei között átlagosan mintegy 5 százalékos béremeléssel számolunk, ugyanúgy a költségvetési szerveknél is. Ezen feJövöre 88 ezer lakás épül A jövő évben 88 ezer — az ideinél 3 ezerrel több — lakás épül, ebből állami erőből 31 ezer. A magánlakás-építéshez hosszú- lejáratú hiteleket nyújtunk. Kedvezményeket adunk a munkás- lakás-építéshez. A kormány rendszeresen foglalkozik a lakásépítés helyzetével, legutóbb a budapesti lakásépítés áttekintése szerepelt napirendjén. Értékelte a Ötmilliárd forinttal többet költünk társadalmi juttatásokra Az életkörülmények javulásához hozzájárul, hogy a költség- vetésből származó pénzbeli társadalmi juttatások együttes összege 1977-ben 5 milliárd forinttal. 11 százalékkal lesz több az ideinél; s ez a növekedés gyorsabb, mint a lakosság munkából származó jövedelmének emelkedése. örvendetesen szaporodik a két- és többgyermekes családok száma, így 70—80 ezerrel több gyermek után folyósítunk a jövő évben családi pótlékot. Számításaink szerint mintegy 20 ezerrel többen veszik igénybe a gyermekgondozási segélyt, számuk ezzel meghaladja a 300 ezret. A gyermekgondozási segélyre a szakszövetkezeti tagok is jogosultak lesznek. A‘ nyugdíjakat — csakúgy, mint idén — két százalékkal, de legalább havi 50 forinttal kiegészítjük. Szélesebb körű intézkedésre most sincs rpód, de néhány szociális juttatásra és kiegészítésre itt is. gondolunk. A jövő évtől kezdve minden szakszövetkezeti tag jogosult a termelőszövetkezeti járulékkal azonos ellátásra. A nyugdíjasok eddig a szakszervezeti tagság alapján kaptak évenként egyszer 50 százalékos vasúti kedvezményt, most ezt kiterjesztjük minden nyugdíjasra, s évente négyszeri utazásra. Egyik legfontosabb feladatunknak ma a jövő megalapozását tartjuk, aminek a korszerű nagyüzemi szőlőtelpftés is fontos része — hangoztatta végezetül a Rács-Kiskun megyei képviselő. Ezután Németh Károly (Bp. 10. választókerület), az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra. Németh Károly beszéde Fejlődik az egészségügyi, szociális, kulturális ellátás Az egészségügyi, szociális és kulturális intézményhálózatra, valamint a lakosságot közvetlenül szolgáló kommunális intézmények tevékenységére fordított kiadások együttesen 8 százalékkal nőnek. Az egészségügyi intézmények közül a kórházak befogadóképessége újabb 1500 hellyel bővül. Az Országos Kardiológiai Intézet új épületének megnyitása a szívbetegségek gyógyításához nyújt kedvezőbb feltételeket. Az átlagosnál nagyobb mértékben kívánjuk növelni az anya-, a csecsemő- és a gyermek-egészségügyi ellátásra fordított kiadásokat. Az oktatást tekintve: az állami oktatásban fokozzuk erőfeszítéseinket az általános iskolai végzettség teljesebb megvalósítására. A kor követelményeinek megfelelően módosítják a tantermeket. Az új tankönyvek kiadása, a pedagógusok szakmai és módszertani előkészítése természetesen anyagi költségvetési erőfeszítést is kíván. Növekszik a diákszociális juttatásban részesülő tanulók száma: közel 700 új napközis csoportban mintegy 23 000 tanuló részére nyújtható ellátás, elsősorban az ipari településeken. A tudományos kutatásra és fejlesztésre a költségvetésből és a műszaki fejlesztési alapokból változatlanul a nemzeti jövedelmet meghaladó ütemben — közel 10 százalékkal — növeljük a kiadásokat. A költségvetés mind nagyobb mértékben támogatja a közműve, lődési intézményeknek a szocialista közgondolkodást és életmódot alakító tevékenységét. Az egészségügyi, szociális,, oktatási és közművelődési feladatok jó részét a tanácsok és intézményeik oldják meg s ehhez a középtávú tervben jóváhagyott pénzügyi forrásokkal rendelkeznek, amit ebben a költségvetésben is megerősítünk. A tanácsok költségvetése 6,5 százalékkal, fejlesztési alapja 9 százalékkal bővül, de a társadalom részéről felmerülő jogos igényeknek csak úgy tudnak megfelelni, ha a városokban és a községekben a gazdasági szervezetek és társadalmi erők támogatása kíséri munkájukat. Az V. ötéves tervben meghatározott társadalompolitikai célok és gazdasági feladatok megvalósítása a jövő évben lendületesebb és következetesebb munkát kíván minden gazdasági szervezettől. Erre megvan a készség és lehetőség, az idei eredményeink is bizonyítják. Nem kívánunk lehetetlen teljesítményeket, csak annyit, hogy a vállalatok, a szövetkezetek és az intézmények vezetői jobban értsék a népgazdaság helyzetét, bátran éljenek a lehetőségekkel, legyenek még kezdeményezőbbek, igazodjanak az új követelményekhez és segítsék a kollektívákban meglevő tenniakarás, tehetség kibontakozását. A jövő évi terv és költségvetés ebben bízva határoz meg szocialista jövendőnkhöz méltó bátor, előrevivő célokat, amelyeknek elérésében munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk, egész, dolgozó népünk megértésére és támogatására. számítunkí-,a. n * Faluvégi Lajos expozéja után Sas Kálmán Heves megyei képviselő, a terv- és költségvetési bizottság előadója, Dancsák Lösz- Ióné Nógrád megyei, dr. Tóth János budapesti és Vincze József Bács-Kiskun megyei képviselő szólalt fel. Az országgyűlésnek most az a feladata, hogy a benyújtott és a jövfj évi tervvel összhangban álló állami költségvetés tervezetét megvitassa és törvényerőre emelje. Előrebocsátom, hogy a törvény- tervezettel Faluvégi Lajos elvtárs előadói beszédével a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magam nevében is egyetértek, azt elfogadom és tisztelt képviselőtársaimnak is elfogadásra ajánlom. A Központi Bizottság legutóbbi ülésén átfogóan vizsgálta és értékelte gazdasági helyzetünket. Megállapította, hogy népünk a XI. kongresszus útmutatásai alapján, eredményesen dolgozik a terv végrehajtásán. Gazdasági fejlődésünk fő tendenciái megfelelnek gazdaságpolitikai céljainknak. Alapvetően a kijelölt irányban haladunk, de a növekedés ütemeznem éri el a tervezettet, az 1976. évi terv fő előirányzataitól elmaradunk. Amikor ez évi gazdasági munkánkat mérlegre tesszük, megállapíthatjuk, hogy a népgazdaság a nehezebb feltételek közepette is fejlődik, alapvetően kiegyensúlyozott az anyag- és energia- ellátás, lényegében zavartalan a fogyasztók áruellátása és — ha szerény mértékben is — de emelkedett a lakosság életszínvonala, javultak az életkörülmények. A gazdasági egyensúly javításában is kezdeti eredményekről adhatunk számot Köztudott, hogy egész sor, rajtunk kívül álló tényező hátráltatta, nehezítette fejlődésünket. Döntően ezért nem sikerült az 1976-ra tervezett célokat minden téren elérnünk. Akadt azonban — és nem is kevés — olyan gátló tényező, amely nem írható sem a világgazdaság, sem az időjárás számlájára. Tény, hogy az irányító, a végrehajtó munka színvonala, fegyelme még gyakran elmarad a követelményektől, és ezért csak magunknak tehetünk szemrehányást. A nemzetközi gazdasági életben végbemenő folyamatok okozta kedvezőtlen körülményeket nem áll módunkban kedvezőre változtatni. Az viszont rajtunk múlik, tudunk-e gyorsabban és olyan módon alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez, hogy ezzel csökkentsük az árarányok megváltozásából származó hátrányokat. Meggyőződésem, hogy erre képesek vagyunk. Nemcsak a feladataink, de erőink, lehetőségeink is nagyobbak, annál, amit eddig fejlődésünk szolgálatába állítottunk. Pártunk Központi Bizottsága is azt állapította meg, hogy jövőre nemcsak többet kell tennünk, hanem többre is vagyunk képesek. Jövőre pótolnunk kell az idei lemaradást is lül 500 millió forint úgynevezett bérkedvezményt nyújtunk egyes tervcélok megvalósítására. Növekszik a villamosenergia-ipar és a ruházati ipar fizikai dolgozóinak bére az említett általános szabályokon túl is. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak legalacsonyabb — úgynevezett „minimális” — bérét a jövő évtől 200 forinttal emeljük. Tennivalóink között tartjuk számon, hogy enyhítsünk az oktatás, a népművelés és az egészségügy területén meglevő béraránytalanságokon. A termelőszövetkezeti dolgozók reálkeresetének tervezett 2,5—3 százalékos növekedése túl is teljesülhet, mivel erőteljesebb lesz az ösztönzés a mezőgazdasági termelés növelésében. Külön adómentességgel segítjük a zöldség- termelés növelését. 5 évig nem kell adót fizetni a tanácstól bérbe vett, korábban nem művelt földek után. A termelési biztonság erősítését szolgálja, hogy a tanácsok a jövőben a földterület után az adót több évről előre állapítják meg valamennyi kistermelőnél. A kisközségekben és a városok ellátatlan területein szolgáltató tevékenységet folytató kisiparosok és kereskedők több adókedvezményt kapnak. Előnyösebb lesz az idős vagy csökkent munkaképességű kisiparosok és kereskedők adója is. Mindezek hatására a lakosság adó- és illeték- befizetései mintegy 600 millió forinttal csökkennek, részarányuk a költségvetésben majdnem 2 százalékra mérséklődik. Vincze József felszólalása tervekben meghatározott feladatok végrehajtását és határozatokat hozott a beruházások előkészítésének és lebonyolításának javítására, a lakásépítkezések műszaki, munkerő- és pénzügyi feltételeinek rendezésére. Hasznos volna, ha e határozatok tanulságait az egyes megyékben és megyei jogú városokban már le1 vonnák. Vincze József, a soltvadkerti Joreménység Szakszövetkezet elnöke, így kezdte felszólalását: — Amikor a költségvetési törvénytervezetet tanulmányoztam, jószívvel vettem tudomásul két, Bács-Kiskun megyét, ezen belül választókerületemet is közelről érintő probléma megoldásáról szelő javaslatot, amely segíti fejlődésünket, enyhíti gondjainkat. Arról van ugyanis szó, hogy a törvénytervezet szerint 1977. január 1-től megoldódik a szakszövetkezeti tagok járadékellátásának teljes rendezése. Ennek megfelelően, az idős és munka- képtelen tagjaink, akik eddig nem kaptak ilyen anyagi segítséget, most jogosultakká váltak erre. Ezzel párhuzamosan a közös munkában rendszeresen résztvevő nőtagjaink gyermekgondozási segélyezése is rendeződik. így a szakszövetkezeti tagok társadalombiztosítási ellátása, a termelőszövetkezeti gazdákéval azonos szintre kerül. Ezek a döntések összhangban állnak szociálpolitikánk hosszú távú terveivel. Az intézkedéseknek fokozott jelentősége van Bács-Kiskun megyében, ahol az ország szakszövetkezeteinek 31 százaléka gazdálkodik és a tagoknak csaknem fele itt él és dolgozik. A következőkben utalt arra, hogy milyen támogatásokat kaptak eddig a szakszövetkezetek. Többségük jól élt a lehetőségekkel, amit az eredmények is igazolnak. Az elmúlt két évben a halmozott termelési érték 900 millió forintról 1,3 milliárdra, az árbevétel 1,4 milliárd forintról 2 milliárdra^ a közös közvetítésével értékesített háztáji áru értéke 470 millió forintról 600 millióra nőtt. A későbbiekben így folytatta: — Megnyugtató, hogy az 1977. évi költségvetési törvényjavaslatban jelentős tétellel szerepel a szőlőtelepítések támogatása. A gazdaságosságot növelő központi intézkedések hatására szőlőtermesztésünk jövője biztatónak látszik. Várhatóan nagyobb ütemben indulnak meg az új telepítések. Ezek azonban csak a hatodik ötéves tervidőszak közepétől fordulnak termőre. Addig is teljesíteni kell exportvállalásainkat, ki kell elégíteni a belföldi fogyasztást szőlőben, üdítő italban. Az elmúlt tíz év alatt a megyében 15 500 hektárral csökkent a szőlőterület. Jelenlegi helyzetünkben rendkívül fontos, hogy ezt a folyamatot minden ésszerű eszközzel las-- sítsuk, fékezzük. Ez elsősorban a szőlőtermesztő gazdaságok, a borászati vállalatok feladata. A termelés integrálásával, a szolgáltatások bővítésével, az értékesítés megszervezésével, a lehetséges korszerűsítési eljárások kidolgozásával, szakmai tanácsadással sokat tehetünk ennek érdekében. Jól szolgálják a célt a megyénkben kialakult szőlőtermesztési rendszerek, gazdasági együttműködések. Az ősz folyamán felemelték a szőlő, must és a borárakat, ami minden bizonnyal hozzájárul ahhoz, hogy a kisüzemileg művelt szőlőterületek elhagyásának folyamata lassúbb ütemű lesz. Bács-Kiskun megyében az ültetvények jelentős része a Homokhátságon van. E területen a szőlő, gyümölcs mindig több volt egyszerű árunál, az életet jelentette és jelenti ma is, a megváltozott körülmények között is. Az a feladatunk, hogy a jövő év^'Végéfg’. idjőáfányói&jh téljpkít^; sük a tervidőszak első két évere jutó' -feladatokát:- Más szavakkal ez azt jelenti, hogy pótolva az idei elmaradást is, teljesítenünk kell az ötödik ötéves terv 1977-re esedékes előirányzatait."' A terv a nemzeti jövedelem növekedését 6—6,5, a belföldi fel- használásét 4—5 százalékban határozza meg. Ez lényegesen meghaladja az idei várható teljesítést, de összhangban van gazdaságunk anyagi-műszaki lehetőségeivel és társadalmunk szellemi erőforrásaival és teljesítőképességével. Az ipari termelés növelésének átlagos ütemét a terv 6 százalékban írja elő. Hangsúlyozni kívánom, hogy az iparban továbbra sem lehet célunk a termelés növelésének olyan gyorsítása, amely figyelmen kívül hagyja a hatékonyság, a minőség követelményeit. A növekedést a termelés szerkezetének, műszaki színvonalának, a termékek minőségének, a gazdálkodásnak olyan fejlesztésére kell alapoznunk, ami lehetővé teszi a gazdaság kiegyensúlyozott fejlődésének megalapozását. Gazdasági fejlődésünk döntően a munkatermelékenység növelésének mértékétől függ. Ebben meghatározó szerepe van annak, hogy milyen színvonalon tudjuk hasznosítani a rendelkezésünkre álló anyagi és szellemi erőforrásokat. A termelőmunka hatékonyságának növelése a vállalatoktól, szövetkezetektől megköveteli, hogy" javítsák az üzem- és munkaszervezést, a gazdasági egységek együttműködését, kooperációját, ésszerűen, takarékosan gazdálkodjanak a gépekkel, a berendezésekkel,, áz -anyagokkal. ■ a jppp|íaerővel..)^:;j ^ ...,.jUt El ismerve, hogy történtek eredményes erőfeszítések a takarékosság fokozása terén, azt is meg kell állapítani, hogy gyakran nem gazdálkodunk elég jól az anyaggal, ami pedig drága, a termelés legfontosabb tényezőjével, a munkaerővel, amelynek külső, üzemen kívüli forrásai lényegében kimerültek. Egyszóval, nem lehetünk elégedettek a mozgósítható tartalékok feltárásával. Mindenki tudja, hogy anyagban, energiában szűkösek a hazai lehetőségeink, s a növekvő termelés növekvő importot követel. Mégis úgy tűnik, hogy egyes helyeken ezt nem veszik figyelembe. Hiszen elegendő, ha az ember egy-egy építkezést körüljár — tisztesség a kivételnek — hogy lássa, milyen pazarló módon bánnak az importfával, cementtel és más anyagokkal. De hozzátehetem, hogy általában nem fordítunk elég figyelmet arra, hogy javuljon a minőség, csökkenjen a selejt és ne menjen veszendőbe annyi, még hasznosítható hulladék, melléktermék. Itt az ideje, hogy mindenütt azokat kövessék — mert ilyenek is vannak egyre nagyobb számban — akik ésszerűen és nem a minőség rovására takarékoskodnak. Fontos, hogy a szigorú és ésszerű takarékosság az anyaggal, pénzzel és idővel — ezt talán kétszer is alá kellene húznom — a gazdálkodás állandó, szerves tényezője legyen, hogy az ésszerű takarékosság áthassa egész életünket, társadalmunkban . közüggyé váljék. A termelékenység növelésének fontos eszköze a jó munkaszervezés A szervezőmunka, az üzem- és munkaszervezés becsületét nem sikerült még mindenütt megteremtenünk. Pedig ez a munkatermelékenység növelésének, munkaerőgondjaink megoldásának fontos eszköze. Sajnos még sok vállalat és gyakran az irányító szervek sem tulajdonítanak kellő jelentőséget a szervezésnek, a jó példák követésének és elterjesztésének. Nagyobb figyelmet kell fordítanunk a szervezési szakemberek képzésére, e tevékenység anyagi és erkölcsi ösztönzésére. Ezzel párhuzamosan természetesen törekedni kell az élőmunkát helyettesítő fejlesztések megvalósítására, különösen az anyag- mozgatási, és általában a kiszolgáló műveletek gépesítésére, termelékenységének fokozására. Mindenütt vissza kell állítani jogaiba a teljesítmény-bérezést, bővíteni kell az alkalmazásának körét. Ez szorosan összefügg a munkafegyelem, a munka minősége javításának feladatával. Valamivel részletesebb megvilágítást igényel az a célkitűzés, hogy jövőre a mezőgazdaság termelése 7—8 százalékkal haladja meg az 1975. évit. Átlagos időjárási viszonyokkal számolva a rendelkezésre álló személyi, anyagi, műszaki és technológiai feltételek oldaláról ez megalapozott. Itt jegyzem meg, hogy a mező- gazdasági termelés ez évre előirányzott 4 százalékos növekedésének személyi és anyagi feltételei adottak voltak, hogy úgy tfnondjam: benne volt ez a mező- gazdaságban. Ha ez megvalósul és erre emelnénk most további 3—4 százalékos növekedést, ez is hasonló erőfeszítéseket követelne. \
