Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-02 / 285. szám
1976. december 2. • PETŐFI NÉPE • 3 Egészségügyi ellátás Kiskunhalason HELYISMERETI VETÉLKEDŐ A MEGYESZÉKHELYEN A munkásfiatalok csapata Az első tapsot Hodosi Istvánná kapta egy nehéz irodalmi kérdés pontos, villámgyors megválaszolásáért. Kitűnő feleletének köszönhette a Dolgozók Gimnáziumának a csapata, hogy kezdettől fogva vezettek a Kecskemét irodalmi, zenei, képzőművészeti hagyományairól, történetéről a megyei művelődési központban rendezett vetélkedőn. Gyapay József tanácselnök-helyettes megnyitó szavaival a helyismeret városépítő, jelenünket gazdagító hatását, a nemes lokálpatriotizmus fontosságát méltátta. Csörszné Zelenák j Katalin játékvezető irányításával, zsúfolt •nézőtér előtt, csaknem három órán át tartott a küzdelem. A kérdések körültekintően feltérképezték a résztvevők felkészültségét, ügyességét. Mind a hét csapat énekelt népdalt, figyelte a Móricz Zsigmond. Kossuth Lajos és Kodály Zoltán kecskeméti vonatkozású beszédeiből Vándorfi László színművés/z által tolmácsolt részleteket, a kivetített diaképeket. A verseny során nemcsak adatokat soroltak, az összeMegjelent az oktatási miniszter rendelete a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán végző pályakezdő pedagógusok munkába lépéséről, a pedagógus munkakörök betöltéséről. A rendelet értelmében 1977. január 1-től a pályakezdő pedagógusokat csak pályázat útján lehet alkalmazni. Pályázati felhívás nélkül betölthetők viszont — megfelelő képesítésűekkel — a Szak- középiskolákban és a szakmunkásképző iskolákban a szakoktatói, gyakorlati oktatói munkakörök. Pályakezdő pedagógusnak tekinthető az, dki bármely felső- oktatási intézmény nappali tagozatán 1977. január 1. után pedagógiai képesítést, illetve pedagógiai képesítést is szerez; végbizonyítványa megszerzésének napjától a szakképzettségnek megfelelő munkakörben eltöltött három évig. A jövőben a pályázati felhívásokat az alkalmazó iskolák, intézmények felügyeleti szervei megküldik az Oktatási Minisztériumnak. A minisztérium, figyelembe véve a végzősök számát és összetételét, felügyeleti szervek. illetve megyék szerinti bontásban engedélyezi a pályakezdők részére meghirdethető pályázati felhívások számát. Pályázat kiírását csak határozatlan időre szóló munkaviszony létesítésére engedélyezik és előnyben győzött függések ismeretéről is vallatták a játékosokat. Időnként a közönség is segíthetett, a vállalkozók pontot szerezhettek kedvenc csapatuknak. Az egybegyűltek óriási tapssal, együttérzéssel köszöntötték a Dolgozók Gimnáziumának — főként munkásfiatalokkal kiálló győztes együttesét. A zenei kérdésre adott válaszoknál kicsit bizonytalankodtak ugyan, de nagy előnyük így is elegendő volt az első hely megszerzéséhez. Hatalmas lelkesedéssel készültek hetek óta a megjelölt irodalomból. Hosszú órákat töltöttek a megyei könyvtárban, ahol Kristóf Szidónia főkönyvtáros irányításával tanultak. Az elmúlt vasárnap a mú2>eumokaít járták, a szobrokat tanulmányozták, noha mindnyájan elfoglalt emberek. Szmolenszki Ilona cukrász. Hodosi Istvánná targoncavezető, Halasi Ágnes ponthegesztő, Mányoki Sándor esztergályos, és Derecsrészesítik a fejlesztésére kerülő, illetve szakképzett pedagógusokkal kellően el nem látott körzeteket, intézményeket. A pályázati kiírásoknak — amelyeket januárban és áprilisban tesznek közzé az egyetemeken és főiskolákon — egyebek között tartalmazniok kell a kezdő pedagógus számára biztosítható különféle juttatásokat — letelepedési segély, területi pótlék, illetményföld, lakás- és étkezési lehetőség stb. — is. Pályázatot — a társadalmi ösztöndíjasokat kivéve — az intézmény utolsó félévére beiratkozott hallgatók nyújthatnak be, mindkét pályázati szakaszban legfeljebb három helyre. A felsőokta1- tási intézmény a hallgatókról jellemzést ad, illetve véleményt csatol a pályázathoz, s amennyiben egy állásra több pályázó akad, ajánlási sorrendet állapít meg. (Ebben a munkában közreműködnek az egyetemek, főiskolák párt- és KISZ-szervezetei és az érintett tanszékek képviselői is.) A munkáltatók a pályázatokat — figyelembe véve a pedagógus- képző intézmény ajánlási sorrendjét — tíz napon belül elbírálják Az egyetem, főiskola megkerülésével benyújtott pályázatokat — érdemi elbírálás nélkül — visszaküldik. Az idei tanévben — és a tokéi János, az SZMT Művelődési Ház munkatársa, egyaránt jól tanul az esti tagozaton. A jók között is legjobb Hodosiné, egyedül neveli két gyermekét! A városi tanács díját vették át. Ezúttal is kitűnő teljesítménynyel szerezték meg a második helyet, s vehették át a KISZ városi bizottságának a díját a Kodály Zoltán Ének-Zenei Gimnázium diákjai (felkészítő tanár Sümeginé Tóth Piroska), s a Bányai Júlia Gimnázium együttese, akik a megyei tanács és a megyei művelődési központ díját kapták. Hajszállal maradt el tőlük a Katona József Gimnázium. Sajnálatos, hogy a felsőfokú intézetek közül a kertészeti főiskola viszalépett és a másik kettő is elég gyengén szerepelt. Mindez közvetve azt is jelzi, hogy a város kulturális élete és a főiskolák között még mindig nem elég hatékony a kapcsolat. A vetélkedő az olykor körülményes lebonyolítás ellenére sikeresnek mondható, folytatást érdemlő kezdeményezésnek bizonyult. Dicséretes, hogy valameny- nyi kulturális intézmény támogatta az ügyet. vábbiakban — január első napjaiban, de legkésőbb január 15-ig teszik közzé először a pályázati felhívásokat a , pedagógusképző intézményekben. A pályázatot február 15-ig lehet benyújtani, március 9-ig a munkáltatók elbírálják azokat és értesítik a pályázókat. A miniszteri rendelet intézkedik a munkaviszonyban álló pedagógusok munkahely-változtatásáról is. Számukra minden évben egyszer — május elején — hirdetik meg a munkahelyek a pályázatokat d megyei művelődésügyi osztályon és a minisztériumon keresztül, a Művelődés- ügyi Közlönyben. A pályázók 12 napon belül munkáltatójukon keresztül nyújthatnak be pályázatot, egy álláshelyre. Továbbítását a munkáltató nem tagadhatja meg, köteles azt 8 napon belül a meghirdető intézményhez elküldeni, ahol arról 10 napon belül döntenek. Az állást elnyert pedagógus átköltözési költségeit — területi pótlékkal járó munkahely esetén — az új munkáltató köteles megtéríteni. A tanácsi irányítás alá tartozó óvodák, alsó- és középfokú intézetek az új tanév zavartalansága érdekében augusztus 1. és június 30. között csak a művelődésügyi osztályok rendkívül kivételes esetben adott engedélyével alkalmazhatnak működő pedagógust. Az elmúlt ötéves tervben javult Kiskunhalas egészségügyi ellátása; a Semmelweis kórház új tömbjét, 604 ággyal két éve adták át. Az intézmény nemcsak az ország egyik legkorszerűbb létesítménye, de európai mércével mérve is megállja a helyét. A fejlődés üteme az átadás után sem lassult, tavaly megnyílt a fertőző betegeket ellátó osztály, az új fogtechnikai laboratórium, és az idén tavasszal a korszerű mentőállomás. Jelenleg 719 beteget tudnak elhelyezni a kórházban, amelynek a műszerparkja az átlagot jóval meghaladja. A krónikus állapotú betegeket külön részlegben ápolják, s itt lehetőség van a fejlesztésre is, hiszen a terve-, zett 1 millióval szemben egy ágy létesítése csak negyedmillió forint. Természetesen az új kórház nemcsak azért jó, mert több beteget tudnak gyógyítani, hanem azért is, mert új szakkezelésekre is mód nyílt. Nem kell például Kecskemétre utaztatni a rászorulókat, mert van urológiai, koraszülött-, intenzívosztály is. A távlati tervek további kedvező változást ígérnek. Folyamatban van ,egy 150 ágyas pavilon tervezése, amely a főépülethez csatlakozva a krónikus betegellátást könnyítené meg, valamint közvetve ugyan, de elősegítené a traumatológiai és szülészeti ellátást is. Hiába jó azonban a létesítményhelyzet, ha nincs, aki gyógyítson. 14 orvosi állás nincs betöltve a kórházban, de egyéb címeken — gyermekkörzeti orvos, ellenőrző főorvos — még hét doktorra lenne szükség. Fokozza a gondokat, hogy a járóbetegeket is el kell látniuk a kórház orvosainak, mintegy 100 órában. Ha ezt is figyelembe vesszük, még 16 orvost tudnának alkalmazni. Az egészségügyi középk'áderek a kiskunhalasi szakiskolából kerülnek a kórházba, szakmunkásbizonyítvánnyal. A jövő igényeit is figyelembe véve, kollégiumi helyekkel kell még több jelentkezőt megnyerni, hogy a városban tanuljon, s ha befejezte az iskolát, ott is maradjon. A szakorvosi rendelőintézet tizenhét orvosa minden olyan szakellátást biztosít, ’ amelynek hiánya miatt korábban kórházba kellet utalni a betegeket. Az embereknek a szakkezelés iránti igénye egyre fokozódik, ezt figyelembe véve a távlati terv az ezer lakosra jutó jelenlegi 1,8 helyet 1990-re 3,27 szakorvosi órát szab meg. A feladat nem csekély, hiszen tavaly és az idén — napi kétszázhuszonhét órában — 353 ezer 672 beteget kezeltek. Ez a szám tartalmazza a kórházi orvosok mellékállásban történt gyógyítását is. Az egészségügy jelenlegi célkitűzéseinek egyike az integráció, az együttes munkálkodás, amelyre Kiskunhalason is van már példa. A rendelőintézet a kórházzal működik együtt, közös a laboratórium, a röntgen. Így a párhuzamos vizsgálatok lényegesen csökkentek, illetve, meg is szűntek. Az intézetben ezenkívül lehetőség nyílt olyan vizsgálatok, kezelések elvégzésére, amelyekre eddig nem volt mód — a városi fürdő meleg vizét hasznosítva ma már balneoterápiás kezelést is végeznek. A fentebb vázolt helyzet némiképp rózsaszínben láttatja Kiskunhalas rendelőintézeti betegellátását, pedig az orvoshiány itt is érezteti hatását. Előfordul, hogy ugyanabban a rendelőben naponta többféle szakorvosi kezelés is folyik, hogy az orvost műtétre hívják vagy pedig éppen műtét miatt késik. A terv éppen ezért tartalmaz bizonyos változásokat is. így például már tervezik az új fogászati szakrendelőt, amely építésének költségeit a megyei tanács fedezi. A kilenc körzeti orvos a saját területén lakókon kívül még a tanyán élőket is ellátja. Gondot okoz, hogy csak három rendelő van, a forgalom nagy, és sokszor az utcán várakoznak a betegek. Szükség van egy új létesítményre, méghozzá elsősorban a Kossuth utcai lakótelepen, figyelembe véve a városrész fejlődését. A Kiskunhalasi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága megállapította azt is, hogy a körzeti orvosi ellátás nem fejlődött olyan látványosan, mint a rendelőintézeti vagy a kórházi kezelés. Több orvos nyugdíjba ment, és hiába ajánlanak háromszobás lakást a friss diplomás doktoroknak, azok inkább kórházba, klinikára igyekeznek. A szükség törvényt bont alapon jelenleg úgy oldják meg a hiányzók helyettesítését, hogy a kórház fiatal segédorvosai rendelnek az üres körzetekben. Ez azonban nem megoldás, hiszen — mint már írtuk is — a kórházból is hiányoznak orvosok, másrészt a rövid idő alatt a fiatal orvosok nem is tudnak megismerkedni a betegekkel, a területtel. Az 1990-ig terjedő távlati terv még egy orvosi körzet létesítését írja elő, és szükségesnek tartaná, ha a körzeti orvosok szakvizsgát tennének. A külterületen élők ellátását új rendszerben tervezik megoldni, célszerűnek tartanák, ha betegszállító mikrobusz vinné őket az orvoshoz. Erre már a megyében is találunk példát: menetrendszerinti mikrobuszok viszik a betegeket orvoshoz például Tiszakécskén vagy Jánoshalmán. Változás következik be az előttünk álló 15 év alatt a gyermekorvosi ellátásban is; kiépül a hálózat, amelyhez összesen 4 doktorra van szükség. A körzeti orvosi hálózattal együtt fejlesztik a védőnői szolgálatot is, 1990-ben tizenöten látogatják majd a gyerekeket. B. J. NÉKOSZ- ÉVFORDULÓ ALKALMÁBÓL Tudományos ülésszak az Akadémián Tegnap egész napos program keretében emlékeztek meg Budapesten a népi kollégiumi mozgalom elindulásának és a NÉKOSZ megalakulásának 30. évfordulójáról. Ebből az alkalomból a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tudományos ülésszak kezdődött az egykori népi kollégisták részvételével. Az ülésszakon Garamvölgyi Károly oktatási miniszterhelyettes mondott megnyitó beszédet. (MTI) Tengerjáró hajóink javítása Várnában • A Bulgáriával kötött szerződés értelmében a magyar tengerjáró hajók nagyjavítását a várnai hajójavító üzemben végzik. Így került sor az 1971 óta hajózó 4800 tonnás Tisza nagyjavítására ii A munkában természetesen a magyar tengerészek egy csoportja is részt vesz. Megjelent az oktatási miniszter rendelete a pályakezdő pedagógusok munkába lépéséről Küzdelmes időszak Alakulnak a bizottságok 'y Ugyancsak október 26-án jelent meg a megyei pártvégrehajtóbizottság nyilatkozata a Központi Bizottság október 25-i ülésével kapcsolatosan. „A megyei párt-végrehajtóbizottság helyesléssel és megnyugvással fogadja, hogy... Központi Ve- zetőségünK első titkári funkciójába Kádár János elvtársat választotta. Ugyanakkor megjegyezzük, hogy bizonyára e tragikus harcokat, s a nyomukban ki ontott ártatlan emberek vérét megtakaríthattuk volna, ha ezen személyi kérdésekben is már régebben megszüntette volna Központi Vezetőségünk a huzavonát és ilyen formában — népünk érdekeit szem előtt tartva, népünk kívánságának megfelelően — határozottan, előbb döntött volna.” A megyéből, máshonnan is számos távirat érkezett a Központi Bizottsághoz, például aba- lotaszállási községi pártbizottság a következőket üzente: „Örömmel üdvözöljük Kádár elvtárs első titkárrá való megválasztását. Ezt a lépést már régen vártuk. Biztosíthatjuk a Központi Vezetőséget és az új kormányt, hogy az egész község lakossága, élen a kommunistákkal, minden erőnkkel támogatni fogjuk.” Az események Szenes Iván említett könyvében írtaknak megfelelően zajlottak. Az akkor eredményes katonai intézkedések hatására szilárdabbnak tűnt a helyzet. Október 28-án a megyei párt-végrehajtóbizottság és a tanács végrehajtó bizottsága közös közleményben ítélték el az eseményeket. A közlemény elrendelte a csoportosulási tilalmat, az iskolai tanítás szüneteltetését, az üzletek és a piac szokásos nyitvatartását és felhívott valamennyi helyi szervet, hogy biztosítsák a rend és a nyugalom helyreállítását. A megyei tanács végrehajtó bizottsága október 28-án ülést tartott. A helyzetet elemezve megállapította: Kecskeméten vidéki ellenforradalmi gócot akartak létrehozni, a fegyvereket minden ellenállás és válogatás nélkül osztották ki, ami egyes szervek súlyos felelőtlenségére vall. Ügy határoztak, hogy tekintettel a budapesti és vidéki helyzetre, a vb kiterjeszti hatáskörét minden gazdasági szervre, tárcaipari vállalatokra és döntött az ellenforradalmi elemekkel szemben követendő határozott eljárásról. A megyei tanács végrehajtó bizottsága módosítva a két nappal előbbi, a nemzeti bizottságok létrejöttével kapcsolatos álláspontját megállapította, hogy „számos községben és városban nemzeti népi bizottságokat alakítottak. A megyei tanács végrehajtó bizottsága — ezeket —ameny- nyiben a közrend, a jog, a személy- és tulajdonbiztonság védelmére alakultak és tevékenységüket ez irányban fejtik ki, olyan demokratikus szerveknek tekinti, ... melyéknek politikai irányító jogköre hasonló az 1948 előtti években létrehozott nemzeti bizottságokéhoz. A végrehajtó bizottság hangsúlyozza, hogy a községi, városi vagy járási tanácsi végrehajtó bizottságok ezentúl is felelősek az államigazgatási feladatok ellátásáért ...” Ezzel tulajdonképpen azt mondotta ki, hogy tekintet nélkül a különféle nemzeti, forradalmi bizottságok vagy bizottmányok létrejöttére, a végrehajtó bizottságok, mint végrehajtó szervek egyedül illetékesek az államügyek intézésére és irányítására. A párt vezetőivel egyetértésben, 50 ezer példányban kiáltvánnyal fordult a megye lakosságához, melyben a rend és a népi vagyon megóvására hívta fel a figyelmet. A fegyveres testületek képviselőivel október 29- én volt az utolsó megbeszélés, mivel a katonai forradalmi tanács megalakulásának hatására a honvédség vezetői elhagyták a megyét. Másnap, október 29-én hétfőn reggel az MDP Bács-Kiskun megyei végrehajtó bizottsága, a tanács, a néphadsereg, a rendőrség és más állami és társadalmi szervek bevonásával megbeszélést tartott. Többek között a következőképpen foglalt állást: „Annak érdekében, hogy a pártszervezetek az új helyzetnek megfelelően teljes erejükkel bekapcsolódhassanak a feladatok megoldásába, úgy döntött a végrehajtó bizottság, hogy javasolja a községi, járási és városi pártbizottságoknak, hívják össze mielőbb a pártbizottság ülését, amelyen megvitatják a helyzetet, s amennyiben szükségesnek látják, az arra legméltóbb elvtársakkal megerősítik a vezető testületeket. ...helyesléssel fogadta azt a hírt, hogy az üzemi munkásság és műszaki dolgozók, munkástanácsok megalakítását kezdeményezték ... javasolja a többi üzemeknek is, hogy hívják össze dolgozóikat és alakítsák meg az üzem dolgozóinak számához arányos létszámú munkástanácsukat. ... a sajátos helyi feladatok kimunkálása és megvalósitásá- nak segítése érdekében megalakulnak megyénkben a nemzeti bizottságok. Egyelőre a községi, járási és városi nemzeti bizottságok megválasztását kell elérni és az itt megválasztott küldöttek közreműködésével alakul majd meg a megyei nemzeti bizottság.” A pártbizottságok összehívására már nem került sor. A nemzeti bizottságok tevékenysége az összetételből adódóan, másképpen alakult, mint azt a vezető szervek képzelték. Miután a megyei és a különböző szintű alsó vezetők nehezen tarthatták magukat a pozíciókban és ellenszerrel alig-alig . rendelkeztek, gomba módra nőttek a nemzeti bizottságok, a néhány nap múlva a már forradalminak nevezett bizottságok és a munkahelyi munkástanácsok. A bizottságok és tanácsok zöme Horthysta katonatisztekből, nagygazdákból, a régi rend híveiből, többszörösen büntetett előéletű börtöntöltelékekből állott. Ezek a reákciós, addig az üzemekben és más munkahelyeken meghúzódott elemek valósággal ellepték az új „népi” szerveket, a becsületes dolgozóknak nem volt beleszólása és méginkább nem volt és nem lehetett szavuk a kommunistáknak. A bizottságok támadása elsősorban a párt és a kommunisták ellen irányult, hiszen jól tudták, hogy ők a munkáshatalom, a proletárdiktatúra bázisai. Ezzel együtt támadták az államhatalmat és bénították meg a tanácsok munkáját, nyíltan hirdetve a kizsákmányoló rend visszaállítását, megbélyegezve a kommunisták, a szocializmus híveit. Kecskeméten nyilvános programokra készültek a kommunisták és az államvédelmi hatóság beosztottjai ellen. Baján a Bo- bek-íéle fegyveres ellenforradalmi banda megtámadta a rendőrséget, s agyonlőtték Zeleszkó Benjamin főhadnagyot. Bácsalmáson a forradalmi bizottságban Székely András, volt Horthysta- főhadnagy és többszörösen büntetett előéletű vitte a főszerepet. Kiskunmajsán a Klucsó és Kolompár-féle büntetett előéletű banditák meggyilkolták Neményi Józsefet, a tanács dolgozóját. Ja- kabszálláson a nemzeti bizottságba tömörült nagygazdák és lumpen elemek felgyújtották a tanácsháza iratait és megverték Földi elvtársat, a kommunista mozgalom régi harcosát. Helvécián, Lászlófalván, Bugacon és Ballószögben az ellenforradalmi söpredék felgyújtotta a tanácsházát, elégették a telekkönyvet, az adókönyvet és az anyakönyvet. Jánoshalmán dr. Szo- bonya volt szolgabíró, a nemzeti bizottság vezetőjeként felfegyverezte az ellenforradalmárokat és „SAS”-behívóval mozgósította a község lakosságát a szovjet „beavatkozás” ellen. Sok helyen a nemzeti és forradalmi bizottságok a nemzetőrséget volt csendőrökből szervezték a „rend” fenntartására. Az említett néhány eset is — amely csak töredéke mindannak, ami történt — bizonyítja, hogy a nép hatalmára, az országban és a megyében egyaránt közönséges bűnözők, a Horthysta-elemek és a nagygazdák emeltek kezet. Sza- lóki László, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője az 1957. március 7-i nagyaktíván mondotta: „Nagy tömegű fegyver került az ellenség birtokába, melynek összeszedése döntő feladatunk. Eddig géppuskákat, aknavetőket, több mint háromezer géppisztolyt, több száz mázsa kézigránátot, sok pisztolyt szedtünk össze.” A forradalmi nemzeti bizottságok az október 31. és november 4. közötti időben minden tőlük telhetőt megtettek a különböző pártok talpraállításához. Különösen a Kisgazda párt tevékenysége volt érezhető a megyében, de a szociáldemokrata párt is elsősorban a városokban szervezkedett. Helyenként a kimondottan fasiszta pártok jelentkezése is észlelhető volt. Például Dunavecsén, de másutt is hozzákezdtek a nyilaskeresztes párt megalakításához. A megyei párt- és állami vezetés — ingadozásoktól ugyan nem mentesen, de — kezdettől fogva általában helyesen ítélte meg a helyzetet és igyekezett akadályt állítani az ellenforradalom térhódítása előtt. Ha a központi szervek megfelelő határozottságról tesznek tanúbizonyságot, s a nehéz helyzetben útmutatást és gyakorlati segítséget, bátorítást is adnak és a megyei vezetés nem marad teljesen magára; ha a jobboldali árulás nem eredményezi a párt leioszlását, akkor a megyei párt- és tanácsi vezetés megállta volna a helyét. De még így is úgy ítélhetjük meg az akkori helyzetet, hogy a megyében az ellenforradalomnak korántsem volt annyi lehetősége és ideje a kibontakozásra, mint az ország más területén. Ebben a helyzetben, nem kétséges, hogy ha a szovjet csapatok nem sietnek a forradalmi erők segítségére, az ellenforradalom elérte volna igazi célját: a kizsákmányoló rend visszaállítását, a fasiszta megtorlást, a kommunisták és a haladó erők üldözését. W. D.