Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-02 / 285. szám
* • PETŐFI NÉPE • 1976. december C. Hatékonyabb munkaerő-gazdálkodást A TSZ-KONGRESSZUSRA KÉSZÜLVE A szövetkezetek gazdája a tagság A gazdasági-műszaki fejlődéssel párhuzamosan egyre fokozódik a ma már korlátozott mértékben rendelkezésre álló munkaerő hatékonyább foglalkoztatásának igénye. Ez tükröződik a Petőfi Népe napi híradásaiban és gazdasági elemzéseket tartalmazó cikkeiben is. A közelmúltban Vértes Csaba írt munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos cikksorozatot a Gazdaságfejlesztés kulcs- problémája címmel. Az általa felsorolt gondok jó részének megoldása azonban nem a vállalati érába tartozik, azokat országos és megyei érvénnyel is érzékelték. A minisztériumoknál, országos főhatóságoknál a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodás érdekében (a néhány hónapja hozott minisztertanácsi határozat alapján) több intézkedés kidolgozásával foglalkoznak. A határozatok várhatóan 1977-ben lépnek életbe. Természetesen Bács-Kiskunban is foglalkozni kell azzal, hogy mi az, amit az országos határozatokkal összefüggésben a megyében tenni kell a tervszerűbb munkaerő-gazdálkodásért. Milyen eszközök állnak ehhez rendelkezésre. — Új ipartelepek, gazdasági egységek létrehozásánál, bővítésénél a területi párt- és tanácsi azervek kezdeményezőkészsége és véleménye a mérvadó. — A meglevő munkahelyek megszüntetésével, szervezeti ösz- szevonásokkal, munkaerő-átcso- portosítáSokkal szintén jelentősen befolyásolni lehet a lakosság foglalkoztatási szerkezetét, ezáltal egy-egy térség gazdasági fejlődését. — Mindemellett a közlekedési feltételek alakításával, a szakképzés tárgyi feltételeinek megteremtésével, a különböző pályákra való irányítással ugyancsak közvetve vagy közvetlenül lehet hatni a területi munkaerőgazdálkodás színvonalára. Az ezzel kapcsolatos eszközök tehát rendelkezésre állnak, ezek felhasználása azonban mind ez ideig nem volt elég összehangolt, tervszerű. A megyei párt-végrehajtóbizottság a közelmúltban joggal állapította meg, hogy a munkaerő újraelosztásában, átcsoportosításában, aiz először munkába lépők pályára való irányításában változatlanul sok a spontaneitás. Az V. ötéves tervben, az amúgy is magas foglalkoztatottsági arány nem növelhető tovább. Az ipari, építőipari, szolgáltató ágazatba tartozó gazdasági egységek és a nem termelő ágazatba tartozó szervezetek' az elkövetkező öt évben mintegy 25—30 ezres létszámnövekedést terveznek. A munkaerőforrás lényegesen nem változik, mert a mezőgazdasági népesség ugyan tovább csökken, az onnan történő átcsoportosítás viszont erre nem nyújt elég fedezetet. Ezért Bács-Kiskun megyében is határozottabban kell élni a rendelkezésre álló lehetőségekkel, annak érdekében, hogy a munkaerőforrás és -felhasználás közötti összhang javuljon. Csak így érhető el, hogy az ágazatok között és az ágazatokon belüli átcsoportosítással a munkaerő a hatékonyabb, termelékenyebb területekre kerüljön. A megyei munkaerő-gazdálkodás javításának, tervszerűbbé tételének egyik fontos eszköze a kötelező munkaerő-közvetítés bevezetése. Ennek során az ipari munkahelyeket, ipartelepeket négy kategóriába sorolják. Az első kategóriába tartozók — például a kiemelt nagyberuházások — mentesülnek a munkaerő-közvetítés alól, tehát ai létszámukat kötöttség nélkül növelhetik. Az átlagosnál dinamikusabban fejlődő, kedvező élet- és munka- körülményeket nyújtó, kialakult profillal rendelkező gazdasági egységek meghatározott mértékben növelhetik létszámukat. Létszámnövelési lehetőségük viszont bizonyos feltételekhez — jelentősebb beruházás, második, illetve harmadik műszak bevezetése — van kötve. A változatlan létszámmal gazdálkodó egységek pedig csak kötelező munkaerőközvetítés útján vehetnek fel új munkaerőt. A visszafejlesztésre kerülő gazdasági egységek, ipartelepek az eltávozok helyett csak kivételes esetben vehetnek fel új munkaerőt. Milyen egységek tartoznak a megszüntetésre kerülők csoportjába? — A kisebb ipari egységek közül azok, amelyek engedély nélkül települtek le a megye területén, és további működésük — a náluk1 levő kedvezőtlen munka- körülmények, s az általuk nyújtott alacsony jövedelmek miatt — nem indokolt. — Ha az adott térségben hasonló termékek gyártásában felesleges párhuzamosságok vannak, akkor a gyengébb eszköz- ellátottságú, a munkaerőt alacsonyabb hatékonysággal foglalkoztató egység megszüntetése ugyancsak bekövetkezhet. — A nem ipari ágazatba tartozó, de ipari tevékenységgel foglalkozók (elsősorban tsz-mellék- üzemágak) közül azok, amelyek nem az alaptevékenységhez kapcsolódnak, az üzemben tartó gazdaság pénzügyi helyzete nem is teszi nélkülözhetetlenné az ipari egység működtetését, és ugyanakkor a tevékenység a szocialista iparban termelékenyebben, nagyobb hatékonysággal elvégezhető, Á visszafejlesztésre "ítélt egységek- megjelölésénél nagy körültekintéssel kell eljárni. Lehetővé kell tenni, hogy a felszabaduló munkaerő meghatározott körzeten belül átcsoportosítható legyen. Ugyanakkor megfelelően össze kell hangolni a munkát, hogy az érintett egységek visszafejlesztése ne bővítse a hiánycikkek körét. A kategóriákba történő besorolásra még nem alakult ki egységes szemlélet. Kedvező-e azonban egy ádott terület számárai ha sok gazdasági egység van a kiemelt, illetve fejlesfctendő kategóriába sorolva? A válasz egyértelmű. Nem. Szabad munkaerő a városokban nincs. Sőt, a megszüntetésre kerülő egységekből felszabaduló létszám és a városba bejárók — ingázók — várható növekedése Sem jelent számottevő munkaerő-tartalékot. Ha túl sok egység növelheti a létszámát, akkor a munkaerő-kereslet továbbra is meghaladja a kínálatot. Ily módon azután a fejlesztendő kategóriába tartozó egységek sem tudják végrehajtani a meghatározott mértékű létszámfejlesztést. Ha viszont egy-egy térségben — a szigorúbb besorolások következtében — munkaerő-tartalék képződik, akkor a létszám- bővítés lehetősége a vállalatoknál, illetve azok központjainál igen nyomós érvként szolgálhat arra, hogy jelentősebb beruházásaikat éppen ebben a megyében valósítsák meg. Ez pedig egyben az élőmunka hatékonyabb fel- használását, a kiemelt üzemek pozíciójának erősödését eredményezi. ami egybeesik az érintett terület, a megye, s az egész népgazdaság érdekeivel. A kötelező munkaerő-közvetítés bevezetése az ipar mellett célszerűnek látszik más területen is. Így például alapvető megyei érdek, hogy az építőipari, szállítási létszámnövekedés is a leghatékonyabban dolgozó gazdasági egységeknél következzen be. A kötelező munkaerő-közvetítés bevezetésére tett javaslaton túl, a _ hatékonyabb munkaerő-gazdálkodásra a közelmúltban hozott a megyei párt-végrehajtóbizottság határozatot. Ebben több, megyei hatáskörbe tartozó feladatot rögzített, amelyek következetes végrehajtása nem kis mértékben a tanácsokon múlik. Az országos és a megyei intézkedések hatására az V. ötéves tervidőszakban a gazdálkodási környezet (munkaerő-gazdálkodási szempontból) várhatóan kedvezőbbé válik a vállalatok számára. Vértes Csabával ellentétben azonban, úgy vélem, hogy mindez önmagában nem elég, mert a gazdasági környezet csak befolyásolja és nem határozhatja meg a vállalati magatartást. A vállalatok többségénél tehát szemléletváltozásra is szükség van. — Nem természetes jelenség, többek között, hogy a munkaerő-források kiapadása a vállalatok egy részét munkaerő-takarékosság helyett, munkaerő-tartalékolásra késztette. — Az a kérés is felvetődhet, hogy miért kell majd az átlagosi- nál kédvékŐBb hiünkáfeltétélekét; jövedelmeket» -nyújtó» egységek-» hez irányítani (közvetíteni) a munkaerőt. A munkahelyi légkör javításával, a vállalat jó hírnevének növelésével minden bizonnyal erre sem lenne szükség. — A munkafegyelem lazaságai is részben belső szervezetlenségre, vezetői gyengeségekre vezethetők vissza, ezeket az ok- és okozati összefüggéseket azonban célszerűbb belülről feltárni, elemezni. Mint az eddigiekből látható, a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodással országos és megyei szinten behatóan foglalkoznak. Az ezzel kapcsolatos intézkedéseket, természetesen — helyi és vállalati szinten — is meg kell tenni, hogy változatlan munkaerő- forrással — csökkenő beruházási lehetőségek mellett is — megvalósuljanak a megye V. ötéves tervi célkitűzései. Bercsényi Zoltán Szövetkezeti mozgalmunk tapasztalatai azt bizonyítják, hogy azok a közös gazdaságok értek el kiváló gazdasági eredményéket, amelyekben megfelelően érvényesült a demokratizmus. Nagy előny származik ugyanis abból, ha fontos döntések előtt minél többen véleményt mondanak, észrevételeket, javaslatokat tesznek. Így formálódhatnak ki a legjobb megoldások. Nem is szólva arról, hogy a közösen hozott döntésekre a tagok másként tekintenek, a sajátjuknak érzik azokat. Tudatában vannak a lehetőségeknek, a nehézségeknek és saját felelősségüknek. Mindez megkönnyíti a határozatok végrehajtását, a kitűzött célok elérését. Más az eredmény, ha nem csupán egy-két vezető töri a fejét a helyi adottságok, lehetőségek jobb kihasználásán, a költségek csökkentésén, hanem százak és százak ismeretei, tapasztalatai, elképzelései öltenek testet egy- egy elhatározásban. Törvényeink pontosan szabályozzák és biztosítják a tsz-ek működési, gazdálkodási önállóságát. A termelőszövetkezetek kollektív tulajdonosai, gazdái maguk a tagok. Qk jogosultak dönteni a közös gazdaság legfontosabb ügyeiben. Mivel pedig jövedelmük a, közös gazdálkodás eredményétől függ, döntéseikkel jelentős mérvű kockázatot is magukra vállalnak. Teljes mértékben bevált az, hogy a tagok titkosan választják meg a szövetkezet vezetőségét, elnökét, az ellenőrző bizottságot és a döntőbizottságot. A tagság le is válthatja posztjára alkalmatlanná vagy érdemtelenné vált vezetőit. Természetesen a szövetkezeti demokrácia szerves része a szocialista demokráciának. A XI. pártkongresszus szerint törekedni kell a szövetkezeti demokrácia továbbfejlesztésére is: „Ügyelni kell rá, hogy formái a termelési feltételek módosulásával változatosabbakká váljanak, gazdagodjanak”. A termelőszövetkezeti kongresszust megelőző szövetkezeti közgyűléseken, majd a megyei, illetve a területi szövetségi küldöttgyűléseken érdemben is sok szó - esett i erről a feladatról. Ismeretes, hogy az utóbbi két-há- rom évben az egyesülések következtében lényegesen megnövekedett, 3300 hektár fölé emelkedett a tsz-ek átlagterülete és ennek következtében gyarapodott az egy tsz-ben levő tagok száma is. Bonyolultabbá vált a gazdálkodás. Sok rendeletet, állásfoglalást, határozatot kell ismernie annak, aki el akar igazodni a szövetkezetek ügyeiben. Gyakran nem könnyű ez a tsz-ek vezetői, főkönyvelői számára elnökei, sem. Ennek ellenére sem mondhatunk le a tagok jogainak az érvényesüléséről. A decemberi kongresszus bizonyára összegezi majd azokat a tapasztalatokat, megoldásokat, bevált új formákat, melyek révén a megnagyobbodott közös gazdaságokban is hatékonyan megvalósulhat a demokratikus vezetés. Szerencsére van mit összegezni. Sok megnagyobbodott tsz az utóbbi években már sikerrel próbálkozott bizonyos új megoldásokkal. Sok helyen belátták már, hogy 600—800 tag a „mik- rofonos” közgyűléseken képtelen érdemi vitát folytatni. Viszont a közgyűlések előtt írásos tájékoztatókkal, brigádértekezletekkel, ágazati tanácskozásokkal, üzemegység-megbeszélésekkel el lehet érni azt, hogy a tagság mindenről értesüljön, szűkebb körben mindent alaposan megvitasson. Így felkészülve azután tájéko- zottan dönthessen a közgyűlésen. Több szövetkezetben részközgyűlések tartásával szereztek jó tapasztalatokat. Valószínű, hogy a nagy létszámú szövetkezetekben az eddiginél szélesebb hatáskörrel kell felruházni a küldöttközgyűléseket. Bizonyára nagyobb szerephez jut a szövetkezetekben a választott vezetőség is mely eddig is az önkormányzat egyik legfontosabb testületi szerve volt. Sokat segíthet az önelszámoló egységek kialakítása is abban, hogy a tagok minél jobban elvégezzék feladataikat, hiszen anyagilag közvetlenül is érdekeltté válnak gazdálkodási egységük eredményességében. Kínálkozik a lehetőség, hogy a közvetlen demokrácia erősítése érdekében növeljük a brigádok, az ágazatok, az üzemegységek, tehát a kisebb dolgozói közösségek szerepét. Érdemes meghatározott körben véleményezési, illetve döntési jogot is biztosítani részükre. A demokratizmus erősödése a szövetkezetekben természetesen megköveteli a kötelességek lelki- ismeretes teljesítését is. Ugyancsak szükséges a belső ellenőrzés hatékonyságának a növelése, hiszen az ellenőrző bizottság tevékenység* az öüWouwányzat font*» része. Társulnia kell eh ___ úg ynevezm wzetői-ellenorzésrTek és a legalább kétévenként sorra kerülő tanácsi törvényességi vizsgálatnak, valamint az oly fontos általános pénzügyi ellenőrzésnek is. A rendszeres, hatékony ellenőrzés elejét veheti a későbbi bajoknak és elősegítheti a szövetkezetek nyugodt, egészséges fejlődését. T. B. Űj gyomirtás a gabonafélék védelmére Fenogén néven új gyomirtót készítettek az örmény Mezőgazdasági Intézet kutató laboratóriu-i májsan a gabonafélék védelmére. A széles körben kipróbált szántóföldi növényvédőszer nagy hatékonyságról tett tanúbizonyságot. A fenogén másik előnyös tulajdonsága a csekély önköltség. Már folyik is a gyártás. A kutatók most egy újabb preperátu- mot — a metazint — adták át hivatalos vizsgálatokra. Ezt a vegyszert a burgonyaföldek védelmére használják. (APN—KS) A Megyei Művelődési Központ műsora 1976. december 5—11-ig KIÁLLÍTÁSOK Erdei Ferenc-emlékkiállítés. Megtekinthető: december 6_ig. Brit rajz- és akvarell kiállítás. Megnyitó: december 11-én 11 órakor. Kiállítás a Megyei Művelődési Központ művészeti csoportjainak munkáiból. Megnyitó: december 9-én 18 órakor. Heti műsor: December 5-én, vasárnap 10 órakor a színházteremben: KI MIT TUD? megyei döntő. Belépődíj: 10,— Ft, ifjúsági: 5,— Ft. December 5-én, vasárnap 10 órakor az ifjúsági klubban: TÉLAPÓ ITT VAN... A Ci- róka-bábegyüttes gyermekműsora. Ingyenes. 6-án, hétfőn 19 órakor a színházteremben: AZ ORSZÁGOS FILHARMÓNIA bérleti hangversenye. Közreműködnek: Kecskeméti Városi Szimfonikus Zenekar és az Állami Népi Együttes kórusa, valamint az Állami Operaház énekművészei, kísér: Lőte Enikő (zongorán). Műsor: Mozart: C-moll zongoraverseny, K. 491. Requiem, K. 626. December 7-én, kedden 19.30 órakor a színházteremben: ÖNÖK KÉRTÉK?! Vidám télapó-est felnőtteknek. Közreműködnek: dr. Hegedűs János, Kishegyi Árpád, Felföldi Anikó, Marót Nóra, Kibédy Ervin, Ungár Anikó, Majláth Jenő, Szegedi Molnár Géza, Sárosi Katalin, Lórán Lenke, Hlatki László. Kísér: a Gyarmati trió. Belépődíj: 30,— Ft. A jegyeket pénztárunkban már árusítjuk. December 8-án, szerdán 13 órakor a színházteremben: PÁLYAVÁLASZTÁSI BESZÉLGETÉSEK ÁLTALÁNOS ISKOLÁK FELSŐ TAGOZATOSAIVAL. December 9-én, csütörtökön 19 órakor a felnőttklubban: ÖRDÖGŰZÉS CSÍKBAN. Tompa László előadóművész estje. Belépődíj: 15,— Ft, ifjúsági: 10,— Ft. _______jdosoB»:u5ädäsai'*"^ sor ozat. Az egyszeregytől a komplex automatákig. Előadó: dr. Muszka Dániel, a JATE tudományos osztályvezetője. December 10-én, pénteken 18 órakor az ifjúsági klubhelyiségben: COLLEGIUM ARTIUM ZENEI TAGOZATA. Beethoven és kora c. sorozat 3. előadása. Hegedűversenyek. Előadó: Ittzés Mihály adjunktus. Ingyenes. December 11-én, szombaton 15 órakor a színházteremben: FELNŐTT FILMKLUB. Nemzeti törekvések megerősödése; Bérletes. Gyermekmegőrzés. December 11-én, szombaton 19 órakor a színházteremben: A kecskeméti járás műkedvelő művészeti csoportjainak módszertani bemutatója. Belépés díjtalan. 1548 „Ekkora tornyot talpra állítani se könnyű!... ti Még a legedzettebb autósokban is meghűlt a vér, amikor az országúton összetalálkoztak a nem mindennapi szállítmánnyal. A kamio- nosok különleges szerelvényére erősített óriáshenger nféltán keltett feltűnést. Hossza: 26, átmérője: 5 méter, súlya: 15 tonna, s mindez 132 keréken, 14 tengelyes tréleren, óránként 15 kilométeres sebességgel gurult Nagykőrösről Leninváros felé. Készítője: a Tiszakécskei Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat Gyára. Az óriássiló időközben megérkezett rendeltetési helyére, a Tiszai Vegyi Kombinát épülő polipropilén-gyárába, ahol megtörténtek az előkészületek a talpra állítására. — Ez se könnyű feladat — tájékoztat Szabó Sándor darukezelő —, bár korántsem olyan körülményes, mint a szállítása volt. A súlya még csak) hagyján, de alumíniumból van az egész, úgy kell bánnunk vele. mint a hímes tojással. Még 50 milimé- tert sem csúszhat el, emelés közben, mert akkor meghajolnak az alumíniumlemezeki, ennek pedig nem szabad megtörténni. A kényes és egyelőre fekvő óriás körül szakemberek nyüzsögnek. A budapesti Épületipari Gépesítő Vállalat dolgozói, akik megbirkóztak már ennél • „Ilyen lesz majd az új gyár” — gyönyörködik Szabó Sándor darukezelő, az XDK-ban készített makettben. (Fotó: Kotroczó István) magasabb ég súlyosabb toronynyal is, de ennyire érzékeny anyaggal még nem volt dolguk. Ezzel magyarázható, hogy körültekintő mérések, gondos felkészülés előzik meg a hatalmas henger megmozdítását. A két daru már készen áll al nagy művelethez. A nagyobbik — a 100 tonnás — emeli majd meg a súlyos és irdatlanul hosszúnak tűnő tartályt, a kisebbik fogja az alját, ezzel segíti a talpra állítás zavartalanságát. — Csak az elsőn legyünk túl — sóhajt a darukezelő —, a többivel talán könnyebben boldogulunk. De most nekünk is ki kell tapasztalnunk a fortélyát. Hamarosan útnak indítják a második tartályt is, majd ezt követően folyamatosan, hetenként érkeznek a szállítmányok Tiszakécskén összesen 12 darab azonos méretű, 300 köbméteres tartály készül, kicsinyített másuk máris megtekinthető, a • Előkészületek az első óriástartály felemelésére. nagyszabású építkezés makettjén. Amíg a budapesti szerelők a tornyokká! lesznek elfoglalva, az építők sem pihennek. A több mint négymilliárd forintos költséggel készülő beruházás egyre biztatóbban bontakozik ki a tájból. A tiszakécskei alumínium- tartályok leendő helye körül vasszerkezetek magasodnak, áll már a különös formájú, dominószerűen összeillesztett zsaludesz- kázatú hűtőtorony is. A magyar vegyipar fellegvárának legújabb létesítményét, a polipropilén-gyárat, a tervek aze- rint 1978 nyarán adják át, termelésre készen. Reméljük, hogy a tiszakécskeiek munkájával a leendő üzemeltetők is meg lesznek elégedve. V. Za. Ifjú matematikusok olimpiája Csehszlovákia majd - minden középiskolájában működik matematikai szakkör, amelynek foglalkozásain e tudományág iránt érdeklődő diákokat megtanítják logikusan gondolkodni, s jól előkészítik őket arra, hogy jövendő életpályájukon — a kellő alapok elsajátítása után — megállják helyüket. A középiskolai matematikai szakkörök országos elismerését, megbecsülését több tény bizonyítja. A szakkörök vezetői középiskolai és egyetemi tanárok, sőt néhány fővárosi iskolában a Csehszlovák Tudományos Akadémia matematikai kutatóintézetének tudósai foglalkoznak az ifjú matematikusokkal. A szakkör munkáját kiadványsorozat segíti „Ifjú matematikusok iskolája” címmel. A prágai kutatóintézet levelező kurzust is indított a vidéki matematikai szakkörök résztvevői számára: írásban küldenek feladatokat, ajánlanak irodalmat hozzá és az elvégzett, beküldött feladatokat kijavítva visszaküldik. Így az ország legkisebb településének matematikus-tehetségeihez is eljutnak. A szakkörök nagy eseménye az évenként megrendezett matematikai olimpia. Ez évben Pozsonyban husjonötödször rendezték meg ezt a szellemi vetélkedőt. (BUDAPRESS—PRAGOPR1SS) l