Petőfi Népe, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-14 / 270. szám
1976. november 14. • PETŐFI NÉPE • 3 Eredmények, tapasztalatok, tervek írta: Dr. Romány Pál, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter év végére több lesz annál. A te- nyészállomány gyors növekedése máris érezteti kedvező hatását. Élénk a malac- és süldőkínálat. E téren az a törekvés, hogy mind több malacot hizlaljanak meg! E célkitűzés megvalósítását takarmányhiány sehol nem gátolhatja. Az abrakellátás biztosított! A húsellátás és a választék- bővítés miatt egyaránt lényeges, hogy a baromfiágazat éves tervét húsból és tojásból egyaránt túlteljesíti. A juhtenyésztésünk is kedvezően fejlődik. A belföldi élelmiszer-ellátás összességében megfelelő. Igaz, hogy ai zöldség- és gyümölcsellátás évközben akadozott. Kedvező jelenségként értékelhetjük viszont a kiegyensúlyozott sertés-, baromfihús- és a tojásellátást. A korszerű táplálkozásnak megfelelő élelmiszerek kínálata és fogyasztása, valamint a háztartási munkát könnyítő félkésztermékek választéka az elmúlt évihez hasonló színvonalú, de újabb, készülő beruházások segítik már a közeljövőben a továbblépést. Az ágazatainkkal szemben támasztott népgazdasági feladatokat az V. ötéves tervtörvényben megfogalmazottak szerint kell teljesítenünk. Ennek érdekében legfontosabb tennivalóink a következők: A belföldi igények mennyiségi és választékbeli kielégítése továbbra is elsőrendű feladat. Külkereskedelmi tevékenységünket úgy kell alakítani, hogy teljesítjük a szocialista országokkal szemben vállalt kötelezettségeinket. Fáradozunk azon, hogy az import egyidejű csökkentése mellett, a tőkés országokba irányuló export erőteljesen növekedjék. Érdemes munkálkodni az élenjáró üzemek bevált gyakorlati tapasztalatainak, módszereinek, a tudomány legújabb eredményeinek elterjesztésén. Ezek révén is előre léphetünk az évek óta adósságlistánkon szereplő feladataink megoldásában. Nagy tartalékok rejlenek a ma még alacsonyabb színvonalon gazdálkodók felzárkózásában is. Számításba kell venni, hogy növekvő termelési feladatainkat csökkenő létszámmal kell megoldani. Ezért különösen jelentős a munka- és üzemszervezés színvonalának javítása, az ezt szolgáló módszerek, ajánlások kidolgozása. Feladataink teljesítése érdekéHAJÓK - ORSZÁGÚTON f&gÉgé ben — az egyre izmosodó nagyüzemek mellett —, ki kell használnunk a kisgazdaságok lehetőségeit is. Az idén hozott intézkedések a termelési biztonságon alapuló, szervezett termékelőállításhoz jó alapot adnak. Fontos törekedni arra, hogy ahol ehhez a feltételek adottak, vagy megteremthetők —, ott a kisüzemekben is korszerűbb fajták', eljárások terjedjenek. Az 1976. évi gazdasági fejlődés fő eredményei azt mutatják, hogy népgazdaságunk fejlődése tervszerű. A legfontosabb gazdaság- politikai célok megvalósulását segítő gazdasági folyamatok kibontakozóban vannak. Gazdaságunk tehát jó úton halad, az előrehaladás ütemét azonban fokoznunk kell és lehet a jövőben. Az új esztendőben kedvezőbb feltételek mellett telepíthetők új ültetvények, nagyobb állami támogatást élvez több beruházás és jobb felvásárlási árak kerültek bevezetésre a kertészeti és állattenyésztési termékek fontos cikkeinél. Üjabb intézkedések segítik a bürokrácia, a fölösleges előírások számának csökkentését és 1977-től egyszerűbb, kedvezőbb lesz a kistermelés adózása is Mindez számottevően hozzájárul — a növekvő termelés mellett — a mezőgazdasági üzemek jövedelmének emelkedéséhez, új vállalati fejlesztési források teremtéséhez. 9 A Sió-csatorna „tatarozása" miatt országúton, különleges járművel szállították Balatonfüredröl Paksra a Szíria által rendelt 300 lóerős kikötői vontatóhajókat. A szárazföldön járó hajók Pakstól már vízen teszik meg az utat Szíriáig. (MTI-fotó: Bajkor József felvétele — KS.l Hétfőn utazik a szövetkezeti küldöttség a VIII. országos kongresszusra Mennyiségileg fokozódó, minőségileg jobb belföldi ellátás — vagyis a hazai szükségletek elsődleges kielégítése, emellett az exportképesség fokozása, a fejlesztés, a hatékonyság javulásának gyorsítása: ez a fő feladat, ez a cél! Mindennek érdekében — ahogyan pártunk XI. kongresszusának határozata kimondja: „Biztosítani kell a szocialista termelési viszonyok további fejlődésének feltételeit, ki kell dolgozni a gazdálkodás olyan úi módjait és szervezeti formáit, melyek elősegítik a mezőgazdaság további iparosodását, a mezőgazdasággal szoros kapcsolatban működő ipari vállalatok, illetve az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek közös tevékenységét, összehangolt fejlesztésér’. Hiszem, hogy újabb tapasztalatokkal gazdagodva minden gazdaságban, vállalatban, minden munkahelyen ezen dolgoznak a jövőben is. Az irányító szervek dolgozóinak megtisztelő kötelessége ezt a törekvést támogatni, segíteni az egész országban. November 15-én a kora délutáni órákban nyílik meg Budapesten az Építők Rózsa Ferenc Székhazában a fogyasztási szövetkezetek VIII. országos kongresszusa. Bács-Kiskun megye 27 általános fogyasztási és értékesítő —, 24 takarék-, 61 lakásfenntartó, lakásépítő és garázsszövetkezetének kétszázezer tagját 49 küldött képviseli. A november 17-ig tartó kongresszusra hétfőn utazik el Kecskemétről a szövetkezeti delegáció. A küldöttséget lspánovits Márton MESZÖV-elnök vezeti, akit a kongresszust előkészítő megyei gyűlés választott meg küldöttként. Az ÁFÉSZ-ek képviseletében Balaton József pártmunkás, Bor- dos Lajos szövetkezeti elnök, Borka Imre boltvezető, dr. Bozsó Ferenc kollégiumi igazgató, Ben- cze Gábor és Czégai Valéria fizikai dolgozó, Csapai Sándor nyugdíjas alapítótag, Csupity István tanácselnök, Erdei Józsefné üzemi munkás, Fazekas János szövetkezeti elnök, Filákovity Vitá- lyosné alkalmazott, Fekete László KISZÖV-elnök, Füzesi József szaktsoport-elnök, Hunyadi Imre dr. Juhász Imre, Király Mihály szövetkezeti elnök, Kóber Káz- mérné tsz-főkönyvelő, Locher Ferenc tsz-tag, Mészáros Imre és Mészáros László szövetkezeti elnök, Németh Jenöné óvónő, dr. Oláh Pál tanácselnök, Pásztor Imréné szövetkezeti elnök,. Petres Erzsébet munkás, Pétervári János szövetkezeti elnök, Pimbar Imre felvásárló, Selyem Zsigmond tsz-elnök, Szilágyi János munkás, Sírok József szövetkezeti elnök, Vén Istvánné fizikai dolgozó, a takarékszövetkezetek képviseletében Alföldi Lajos nyugdíjas tsz- elnök, dr. Babos László állatorvos. Bálint Katalin tsz-tag, Kovács Zoltánná munkás, Kubatov Katalin tsz-tag, Klär Márton ügyvezető igazgató, Lehr Henrikné alkalmazott. Molnár István nyugdíjas alapítótag. Pap István tsz- párttitkár, Ruff Józsefné alkalmazott, Veres Mihály ügyvezető igazgató, Vígh Kálmánná alkalmazott. a lakásszövetkezetek képviseletében Hommth István művezető és László Józsefné alkalmazott, társadalmi szövetkezeti elnök, Miklán Ferenc szakszervezeti alkalmazott, Nagy András munkás, Nyúl Margit alkalmazott, Varnyú József nyugdíjas, társadalmi szövetkezeti elnök vesz részt a VIII. országos szövetkezeti kongresszuson. • Nagy teljesítményű NDK gyártmányú kukoricakombájnnal folyik u betakarítás a Bajai Állami Gazdaságban. (Folytatás az 1. oldalról.) több az 1975. évinél. Az öntözhető területeken a termésátlagok kedvezőek, összességükben is mintegy 25 százalékkal haladják meg a megye más területeinek hektáronkénti hozamait. Az állattenyésztési főágazatban a mennyiségi növekedésre alapozva fokozódtak a minőségi követelmények is. A nagyüzemekben a termelés hatékonyságának javítását célzó intézkedések kerültek előtérbe. Az 1976. szeptember 30-i állományi adatok alapján a kisüzemekben 42 300 szarvasmarhát tartottak, (5 százalékkal kevesebbet) és 593 ezer sertést, (10 százalékkal többet, mint egy évvel korábban). A mintegy 25 ezer tonna vágóbaromfi 20 százalékkal, a tejts a tojásfelvásárlás 5—5 százalékkal meghaladta az 1975. I— III. negyedévi mennyiséget. A zöldség-gyümölcs felvásárlás az eltelt háromnegyed évben kedvezőtlen volt. A burgonya, zöldség- és gyümölcsfélék együttes felvásárlása 12 százalékkal volt kevesebb az 1975. évinél. Foglalkoztatottság 1976. első három negyedévére a közlekedés és az építőipar előző évihez hasonló dinamikus, a kereskedelem és az ipar mérsékelt létszámbővülése, a mezőgazdaságban pedig a foglalkoztatottak számának csökkenése volt a jellemző. A mezőgazdaságon belül a termelőszövetkezeti alkalmazottak 10 százalékot meghaladó csökkenése, szoros összefüggésben volt a létszámzárlat-rendelettel. Az ágazatokon belül — a célkitűzéseknek megfelelően — tovább módosult a megye foglalkoztatottsági szerkezete. Emelkedett az ipar, építőipar, valamint a tercier ágazatok súlya — kivéve a szolgáltatást — és tovább csökkent a mezőgazdaságé. Növekedett a jövedelem A megye lakosságának központi forrásokból származó jövedelme a harmadik negyedévben növekedett. Az év első kilenc hónapjában összesen 6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A mezőgazdaságból származó pénzbevételek szeptember végére elérték az előző év azonos időszakának szintjét. A termelőszövetkezeti tagok részesedése, valamint a termékértékesítés bevétele 1—2 százalékkal volt több, mint tavaly. A társadalombiztosítási bevételek az év folyamán mintegy 7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Ezen belül közel 12 százalékkal több családi pótlékot fizettek ki. 1976. első kilenc hónapjában a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagbér-színvonala az előző évihez hasonló ütemben nőtt, de ágazatonként attól eltérően alakult. Legdinamikusabban, több mint 8 százalékkal emelkedett a közlekedésben, ezt követően az építőiparban és az iparban, s a többi ágazatban is 4—5 százalék között mozog. Élénkült a lakossági hiteligénybevétel. Szeptember végén a köl- csönállomány 13 százalékkal volt több mint az év elején. Azóta az áruvásárlási kölcsön állománya tovább növekedett. A hitelek közel kilenctizedét képező építési- és ingatlanváráslási kölcsönök az egy évvel ezelőttinek egyötödével növekedtek. Kereskedelem A kiskereskedelem forgalma a kilenc hónap alatt megközelítően 8,7 milliárd forint volt — folyóáron számítva — 8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A növekedés üteme gyorsabb volt az országosnál. A ruházati cikkek egyötödét kitevő méteráruk eladása a háromnegyedév folyamán másfélszerese volt az 1975. évinek. Visszaesett, illetve azonos szinten maradt a felső- és alsó konfekció forgalma. Hosszú évek óta először jelentősen csökkent a kötöttáru-eladás. A kiárusítások során három hónap alatt 28 millió forintért vásárolt a lakosság, átlagosan 33 százalékkal csökkentett áron. A nyári hónapokban a burgonya-. zöldség- és gyümölcsellátás sok nehézséget okozott. A harmadik negyedév folyamán a Mezőgazdasági Termékértékesítő Vállalat, valamint az ÁFÉSZ-ek 15 százalékkal több burgonyát, ugyanakkor 21 százalékkal kevesebb zöldséget és 14 százalékkal kevesebb gyümölcsöt hoztak forgalomba, mint egy évvel korábban. A felhozatalkiesést a szabadpiac sem pótolta, emiatt az árak is magasabbak voltak. A harmadik negyedévben valamelyest élénkült az idegenforgalom, a szállodákat igénybe vevő külföldiek száma azonban 12 százalékkal csökkent. Javult az egészségügyi ellátás Az év első felében az egészség- ügyi ellátás javítására 71 orvosi körzetet vontak be az ügyeleti szolgálatba. Ezek többnyire a megye városaiban működnek. Az ügyeletet ellátó orvosok hívásra több mint 14 ezer beteget látogattak meg, ami csaknem egyhar- madával nagyobb forgalmat jelent. A harmadik negyedév végéig — a szállítás-hírközlés kivételével — kisebb-nagyobb mértékben csökkent a 3 napon túl gyógyuló üzemi balesetek száma, s a balesetek miatti munkanapkiesés sem érte el az 1975. évit. • Az idén sokféle intézkedést tettek az anyag- és áruszállítás korszerűsítésére. Képünkön a magasfokon gépesített rakodás látható, az őszi csúcsforgalomban, a megye egyik pályaudvarán. Kevesebb volt a táppénzes napok száma. Az összes munkanapból 4—5 százalék volt a táppénzen töltött napok aránya. Közlekedés, szállítás A megye közúti gépjármű-állománya a korábbi éveknél nagyobb arányban növekedett. A 71 ezret meghaladó összes gépjárműnek csaknem fele személygépkocsi. Ezek száma az utóbbi időben mintegy ötezerrel gyarapodott évente. A megye gépjármű-ellátottsága jóval magasabb az országos átlagnál. A 10 ezer lakosra jutó összes közúti gépjármű alapján Baranya megye után Bács-Kiskun következik a megyék sorában. Az országos átlagot meghaladó volt az elmúlt évben a tehergépkocsik és az autóbuszok számának gyarapodása is. A megye ez évi személy- és teherforgalmát 269 autóbusz és 645 tehergépkocsi látta el a közutakon. A kilenc hónap alatt 34 millió fölé emelkedett az autóbuszokon közlekedők száma. Ez másfél millióval több az előző évinél. Az áruszállítás volumene 5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Lakásépítés A harmadik negyedév végéig 2663 lakás készült el Bács-Kiskun megyében, 254-gyel kevesebb az elmúlt év azonos időszakáénál. Az állami vállalatok és szövetkezetek 1976. végéig 1986 lakás előkészítését tervezték, s ebből 1369- et a második félévben. A harmadik negyedév végéig az éves tervnek csak 42 százaléka valósult meg. A megye lakásállományának elavultságára jellemző, hogy az idén eddig 400 régi lakást bontottak le, vagyis minden száz építésre 15 megszűnés jutott. Ezen belül a korábbi évekhez viszonyítva az idén jóval kevesebb lakás szanálására került sor településrendezés miatt. Igaz, hogy az év vége felé közeledünk, de mégiscsak hátra van még abból sok-sok munkanap. Egy munkanap teljesítményének értéke pedig közepes gazdaságban is félmillió forint körüli, Bábolnán pedig már napi 3 millió forintban, a Szegedi Szalámigyárban napi 12 millió forintban számolnak. Az évi eredményeket még csak körvonalazni lehet és szabad. Az köztudott, számos kedvezőtlen jelenség, köztük az aszályos nyár ellenére kenyérgabona termésünk kiváló, a hektáronkénti termés az eddigi legjobb volt. Az elért eredmények igazolják, hogy pontos technológiával, korszerű gépesítettséggel, gondos, hozzáértő munkával és megfelelő fajták termesztésével akkor is érhetők el jó eredmények, ha az időjárás kevésbé kedvező az adott kultúra termesztéséhez. Természetesen mindezt tudva is tudomásul kell vennünk, hogy a leggondosabb munkával sem lehetséges a mezőgazdasági termelést függetleníteni az időjárástól. Ezt példázza az idei cukorrépa-, burgonya-, és zöldségtermés alakulása is. Az időjárási tényezőkkel tehát számolni kell és ezért még többet kell tenni a termelési biztonság kibontakoztatása érdekében. Az említett kultúrák esetében ez azt jelenti, hogy a fajtaarányok javítására, a korszerű vetőmagellátásra, a területi koncentrálásra, a fajták termőképességének jobb kihasználására, 5 az emberi hozzáértésre fokozottan ügyelnünk kell. Mindezek érdekében bővíteni kívánjuk az parszerű termelési rendszerek erületét, fejlesztve a rendszergazdák integrátori tevékenységét s. Itthon és Európa-szerte mindenkit közvetlenül és érzékenyen írint a burgonyatermelés visszaesése. A nagyüzemi vetésterület És az intenzív termelési rendszerek arányának növekedése megalapozza a termelési biztonságot, a termelési színvonal jövőbeni emelését. Az intenzív burgonya- termelés és forgalmazás tervezett fejlesztése szükségessé teszi a rendszerek bővítéséhez a műszaki feltételek megteremtését, a tárolókapacitások bővítését, a központi felvásárlás szervezési és egyéb feltételeinek korszerűsítését. A kertészeti termékekből a lakosság ellátása egyenetlen volt és számottevő' áremelkedés következett be. Az év második felében az ellátás javult, és központi intézkedések történtek annak érdekében, hogy a téli és kora tavaszi ellátás zökkenőmentes legyen. A késő tavaszi fagyok, majd a hosszantartó szárazság a termelést kedvezőtlenül befolyásolta. A legnagyobb kiesés egyes zöldségféléknél és a nyári gyümölcsöknél volt tapasztalható. A kedvezőtlen termelési eredmények nyomán mind a lakossági ellátás, mind a gyü- mölcskonzerv-termelés, mind pedig a friss gyümölcsexport kevesebb a tervezettnél. Lényegében hasonló helyzet alakult ki a szőlőtermelés területén is. Takarmány termesztésünkre is kedvezőtlen volt az aszályos időjárás. A takarmánytermő területek fokozottabb hasznosításai tartalékok feltárása, a takarékosabb takarmányozás, a mellék- termékek etetése azonban lehetőséget teremtenek állatállományunk fejlesztésére. A szarvasmarha-állomány fejlődését elősegítő intézkedések hatására tejtermelésünk kimozdult a holtpontról. A tejhozam növekedésének eredményeként mind a tejipar, mind a mezőgazdasági feldolgozó üzemek együttesen teljesítik előirányzatukat. A tejipar felvásárlása a tervezettet meg is haladja. Sertéstartásunk fejlődésére utal, hogy — ez év elején észlelt alacsony nyitóállomány ellenére — vágósertés-termelésünk várhatóan megfelel a tervezettnek; a tenyészállat-állomány pedig az Amint a népgazdaság valamennyi ágában, úgy a mező- gazdaságban és élelmiszer- iparban dolgozók is az év utolsó heteire jutó feladatok telje sítésén dolgoznak. Van ahol most tetőzik a szezon, a cukoi gyárakban, a csokoládégyárakban — ugyanakkor a tervez és irányító szerveknél már javában folynak a jövő évi nép gazdasági tervezési és költségvetési munkálatok. Ehhez ki indulási alap az idei esztendő tapasztalatainak elemzése, várható éves eredmények megítélése. Arra kell válaszoln vajon az V. ötéves tervidőszak kezdetének eddigi teljesítmc nyei igazolják-e várakozásainkat, milyen fejlődésre számíl hatunk a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, s mir alaDozzuk a következő évek tennivalóit?
