Petőfi Népe, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-14 / 270. szám

2 0 PETŐFI NÉPE 0 1976. november 14. AZ ESEMÉNYEK KRÖNIKÄJA HÉTFŐ: Rhodesiái csapatok agressziója Mozambik ellen, a holtpont jelei a genfi konferencián. — A helyi népképviseleti szervek meg­választása Kubában. — UNESCO-tanácskozás Nairobiban. KEDD: Lengyel párt- és állami küldöttség érkezett Moszkvába, Leo- nyid Brezsnyev és Edward Gierek tárgyalásai. — Szovjet—ameri­kai SALT-megbeszélés. SZERDA: Fontos viták az ENSZ-ben a ciprusi válságról, az Izrael ál­tal megszállt arab területek helyzetéről és az erőszákról való le­mondásról. — Az újonnan választott csehszlovák parlament ülése. CSÜTÖRTÖK: Megkezdődik a Portugál Kommunista Párt kongresz- szusa. — A népi Angola függetlenségének első évfordulóját ün­nepli.— Brezsnyev fogadja a román honvédelmi minisztert. — Pártalakítási tervek bejelentése Egyiptomban. PÉNTEK: Általános sztrájk Spanyolországban. — A londoni parla­mentben leszavazzák a kormányt, Callaghan miniszterelnök Pá­rizsba utazik, s gazdasági támogatás lehetőségéről tárgyal a fran­cia államfővel. SZOMBAT: A Vietnami Szocialista Köztársaság ENSZ-tagfelvéleli vi­tája a Biztonsági Tanács előtt. — Az arabközi békefenntartó erők Bejrutban. A hét három Miközben a nyugati főváro­sokban — választások után, vá­lasztások előtt és válság közben rendezni próbálják a sorokat — a megénélkült diplomáciai te­vékenység jellemzi Moszkvát; vi­szonylag csendesebb napok Liba­nonban; fontos fejlemények az Ibériai-félszigeten. Ezek az ese­mények kerültek előtérbe és kí­nálják a hét 3 kérdését. Mi jellemzi a moszkvai tárgyalásokat ? Tizenöt hónappal vagyunk Helsinki után, ám úgy tűnik, hogy az EBK záróokmányának gyakorlattá válása nem kevés huzavonával, a vártnál valame­lyest lassabban megy végbe. Közrejátszik ebben a sok értel­mezési és félreértelmezési kísér­let, amelyeknek a nyugati olda­lon tanúi lehetünk, de fékezőleg hat a politikai bizonytalanság is. Elegendő, akár egy hét viszony­lag szűk időkeretében, a fejlett tőkés országok fővárosaira pil­lantani. Washingtonban még csak találgatnak Carter új csapatáról, egyelőre az őrségváltás bonyolí­tóit jelölik ki, akik átadják és átveszik az egyes tárcák ügyeit. Belső viták szülési fájdalmával vajúdik Bonnban az NSZK meg­csappant többségű koalíciója is, a kormány megújítása előtt. Ró­mában az olasz miniszterelnök gazdasági szükségintézkedéseihez toboroz híveket. Londonban le­szavazták Callaghan kormányát, s ez nem erősíti túlságosan a külföldön éppen kilencmilliár­dos, fontalátámasztó hitelért há­zaló miniszterelnök helyzetét. To­kióban pedig finiséhez érkezett a választási kampány, három hét múlva kerül sor a szavazás­ra. E tömör felsorolás is érzékel­te! i. hogy a nyugati országok kérdése most elsősorban belső problé­máikkal vannak elfoglalva, s átmenetileg kevesebb hír érkez­het kelet-nyugati tárgyalásokról. Moszkvában azonban változatlan a diplomáciai csúcsforgalom, s kirajzolódtak Leonyid Brezs- nyevnek, az SZKP KB főtitká­rának közeli útitervei is. A leg­jelentősebb mozzanatokra ezút­tal a szocialista országok között került és kerül sor: néhány nap­ja járt Moszkvában Gustáv Hu- sák, a héten Edward Gierek ve­zetésével lengyel párt- és állami küldöttség érkezett a szovjet fő­városba, s Brezsnyev a követke­ző napokban Jugoszláviában és Romániában tesz látogatást. E tárgyalások sorozatában nagy súlyt helyeznek a kétoldalú kap­csolatokra: a lengyel pártlap a Trybuna Ludu nem véletlenül hangsúlyozta kommentárjában, hogy a megbeszélések minőségi­leg új szakaszt nyitottak a len­gyel—szovjet együttműködésben, s alapvető fontosságúak Lengyel- ország gazdasági fejlődése, vala­mint különböző problémáinak megoldása szempontjából is. A szocialista országok vezetői­nek csúcstalálkozóit ugyanakkor a nemzetközi helyzet áttekintése és alapos elemzése jellemzi, a legfontosabb külpolitikai lépések kölcsönös egyeztetése az enyhü­lés továbbvitele és megszilárdí­tása érdekében. A világban ta­pasztalható nem kevés bizony­talanság mellett ez a bizonyos­ság oldala, az erőviszonyok ked­vező alakításával, új építő kez­deményezésekkel hozzájárul ia nemzetközi viszonyok kedvező alakításához. Befejeződött-e a libanoni polgárháború ? Nem hinném, hogy akadna ma a világon valaki, aki erre a kér­0 Todor Zsivkov. a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke fogadta Agostino Casaroli vatikáni államtitkárt. (Telefoto—BT A) 0 Pénteken a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székhazában tanácskozások kezdődtek a hazánkba érkezett laoszi küldöttség és a HNF OT küldöttsége között. A magyar delegációt Sarlós István, az MSZMP PB tagja, a HNF főtitkára, a Laoszi Hazafias Front Központi Bizottságának küldöttségét Phoumi Vongwichi vezette. (MTI-fotó.) 0 Mint ismeretes, hazánkban tartózkodott a Bajkál—Amur vasútvonal komszomolista építőinek 300 tagú csoportja. Hazautazásuk előtt ellá­togattak a kőbányai Magyar—Szovjet Barátság parkba és megkoszo­rúzták a barátsági emlékművet. (MTI-foto.) • Egy héttel ezelőtt intézte S/.árkisz elnök első üzenetét •' libanoni nemzethez. Felszólította az ország lakosságát, hogy a béke helyreállí­tása érdekében működjék együtt az, arabközi biztonsági erőkkel, véd­je meg Libanon szuverenitását és tegye lehetővé a PFSZ-sz.el kötött megállapodás megvalósítását. (Telefoto—AP) 0 Lengyel párt- és állami küldöttség látogatott a heten a Szovjet­unióba, Edward Giercknek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével. A moszkvai tárgyalások befe­jeztével a lengyel delegáció körútra indult, elsőként Kazahsztánba lá­togatott. Képünkön: Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára bú­csúztatja Edward Gierekel a moszkvai repülőtéren. (Telefoto — TASZSZ.) désre egyértelmű igennel, vagy nemmel tudna válaszolni. Ügy tűnik viszont, hogy az időnként fellobbanó tűzharcok és fegy­veres összeütközések, amelyek­ről azért a héten is tudósítottak a táviratok, a fegyverszünet sza­bályát erősítő kivételek voltak. A harcok csendesedése azon­ban nem az általános rendezés­nek, hanem Libanon kivérzésé­nek és az arab békefenntartó­elrettentő erők túlsúlyának tu­lajdonítható. A zöldsisakosok létszáma — az arabközi erőkbe felvett Szíriái csapatokkal együtt — duplája a libanoni hadsereg tizennégyezres állományának, így nem okozott különösebb nehéz­séget szoros gyűrűt vonni a fő­város, Bejrut körül, s végrehaj­tani az országon belüli, „csapat­szétválasztást”. Amin El Hadzs ezredes, az arabközi alakulatok parancsnoka nyíltan fogalma­zott: „bársonykesztyűbe bújta­tott vasmarokkal” kíván eljár­ni. A kérdés most csupán az, hogy a fegyvernyugvás több lesz-e át­meneti lélegzetvételnél? A biz­tonsági terv előírásai eddig lé­nyegében megvalósultak, de va­jon az arab államok segédleté­vel a „régi”, ellentmondásoktól terhes Libanont kívánják-e fel­támasztani, vagy megpróbálnak egy új, kiegyensúlyozottabb Li­banont teremteni. Ha nem tör­ténik meg a szembesítés az igazi libanoni problémákkal, akkor fennáll annak veszélye, hogy a parazsat nem oltják ki, csak a hamu alá nyomják, s a tűz újra feltámadhat. Annál inkább, mert n válságtól gyötört közel-keleti térségben olyan sokan vannak, akik szívesen szítják a hamu alatt izzó parazsat. Mi történik az Ibériai-félszigeten ? A spanyol polgárháború óta ezen a héten robbant ki az első általános sztrájk Spanyolország­ban. Nehéz körülmények között, részben illegalitásban, részben féllegalilásban, a rendőri szer­vek önkényével dacolva léptek akcióba a spanyol munkásosz­tály harcos szervezetei, s fellé­pésük — jóllehet közvetlen, gaz­dasági célokért történt — egyút­tal a rendszerváltozás szükséges­ségét is hirdette. Hispániát továbbra is a fo­kozódó belső feszültség jellemzi. A franeóisták. a szélsőjobboldal erői tüntetésre készülnek a dik­tátor halálának első évforduló­ján. A baloldali ellenzék határo­zottan követeli, hogy Spanyolor­szágban valósuljon meg az igazi demokratikus fejlődés. A kor­mánykörökben igen sokan fél lé­pést erre, fél lépést arra tesznek s időhúzással próbálkoznak. Ám az idő múlása nem javít a hely­zeten, hanem halaszthatatlanab­bá teszi a valódi megoldás szük­ségességét. Az Ibériai-félsziget másik or­szágában, Portugáliában a kom­munista párt tartja kongresszu­sát.' A könyvalakban megjelen­tetett tézisek, amelyek a párt legfontosabb feladatait foglalják össze és értékelik az 1974 áprili­sa óla eltelt időszakot, valamint a tanácskozáson elhangzó kiegé­szítések a demokratikus erők összefogását, egy haladó alter­natíva felrajzolását sürgetik. Portugáliában természetesen más a helyzet, mint Spanyolország­ban, de az itt zajló folyamatok sem mentesek az ellentmondá­soktól. Haladó alkotmány, jelen­tős vívmányok és reformok az útjelzők egyik oldalon, a mási­kon viszont reakciós ellengőz, törekvések a haladó erők szö­vetségének megbontására, kísér­letek a kommunisták elszigete­lésére. S a következő erőpróba itt is küszöbön áll, még ebben az évben helyi választásokra ke­rül sor. Réti Ervin A CIPRUSI PROBLÉMA MEGOLDÁSÁRA Az ENSZ-közgyűlés határozata Az ENSZ-közgyűlés 31. ülés­szaka 94 szavazattal 1 ellensza­vazattal és 27 tartózkodással pén­tek este elfogadta azt a határo­zati' javaslatot, amelyet öt ország — Algéria, Guyana, India, Mali és Jugoszlávia — terjesztett be a ciprusi probléma megoldásá­ról. A határozati javaslat ellen egyedül Törökország szavazott. A határozat leszögezi, hogy a ciprusi válság változatlanul ve­szélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. Megerősíti az ENSZ 1974-ben és 1975-ben hozott, Cip­russal kapcsolatos határozatait; követeli határozatok sürgős meg­valósítását; felszólítja az érintett feleket, hogy működjenek együtt az ENSZ főtitkárral a fentiek ér­dekében; felkéri Waldheim főtit­kárt, hogy folytassa közvetítését a két közösség tárgyalásainak ér­dekében; kefejezi azt a reményt, hogy a Biztonsági Tanács meg­felelő lépéseket fog tenni az 1974- es BT-határozat megvalósítása érdekében; felkéri a főtitkárt, kö­vesse nyomon jelen határozat megvalósítását, és tájékoztassa erről a közgyűlés 32., következő ülésszakát; végezetül pedig a 32. ülésszak napirendjére tűzi a cip­rusi kérdést. A ciprusi kérdés fontosságára külön is felhívta Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár figyelmét Zénón Rosszidesz, a Ciprusi Köztársaság állandó ENSZ-képviselője. A fő­titkárhoz intézett felhívásában a ciprusi diplomata arra kérte az ENSZ-t, hogy szavatolja a sziget nemzetközi biztonságát. Ugyan­akkor leszögezi: a Ciprusi Köz­társaság továbbra is a görög és a török közösség közti tárgyalások folytatásának híve abban a meg­győződésben, hogy ezáltal kell biztosítani az ország függetlensé­gét, szuverenitását, területi egysé­gét és el nem kötelezettségi poli­tikájának folytatását. (ADN, TASZSZ, Reuter, UPI) Ma véget ér a Portugál KP VIII. kongresszusa Szombaton, a Portugál Kom­munista Párt VIII. kongresszusá­nak harmadik napján folytatódott és befejeződött a vita a központi bizottság beszámolójáról és a té­zistervezetről. Délután a küldöt­tel: a szervezeti szabályzat ki­sebb módosításáról szavaztak, ma pedig — a kongresszus utolsó napján — zárt ajtók mögött meg­választják az új központi bizott­ságot. A kongresszus az új KB beiktatásával és a lisszaboni aré­nában rendezendő kommunista nagygyűléssel fejeződik be. (MTI) Edward Gierek Minszkbe utazott Edward Gierek, á Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, és az általa vezetett lengyel párt- és állami küldöttség, miután két na­pot töltött Alma-Atában, szomba­ton a kazahsztáni fővárosból Minszkbe, Belorusszia lővárosáoa utazott. A lengyel delegáció hivatalos baráti látogatáson tartózkodik a Szovjetunióban. (TASZSZ) Óvári Miklós és Győri Imre hazaérkezett Moszkvából Övári Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja és Győri Imre, a Központi Bizott­ság titkárai, akik a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának meghívására no­vember 9. és 13-a között Moszk­vában tartózkodtak, szombaton hazaérkeztek Budapestre. A látogatás során Övári Mik­lóst és Győri Imrét fogadta M. A. Szuszlov, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Megbe­széléseket folytattak P. N. Gye- micsevvel, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának póttagjával, kulturális miniszterrel, M. V. Zimjanyinnal és K. F. Katusev­vel a Központi Bizottság titká­raival. Véleménycserére került sor a Központi Bizottság több osztályán. Látogatást tettek a Piavda szerkesztőségében, az ál­lami televízió- és rádió bizott­ságnál, az írószövetségben és az APN hírügynökségnél. A meleg, baráti légkörben le­zajlott megbeszélések során ta­pasztalatcserét folytattak az ideológiai munka időszerű kér­déseiről, áttekintették a ma­gyar—szovjet ideológiai, agitá- ciós és propaganda, valamint a tudományos és a kulturális együttműködés továbbfejlesztésé­nek lehetőségeit. (MTI) Sokoldalúan fejlődnek a magyar-finn kapcsolatok A magyar—finn kapcsolatok sokoldalúan és intenzíven fej­lődnek. szerződesileg iá megfe­lelően szabályozottak, probléma- mentesek Szintjük jó alapul szolgál ai két ország együttműkö­désének további gazdagításához és szélesítéséhez. A politikai kap­csolatok alakulásét elősegíti, hogy a két ország a legtöbb nem­zetközi kérdésben azonos, vagy egymáshoz közeli nézeteket vall. A kedvező irányú fejlődést nagyban befolyásolták a ma­gyar és a finn vezetők gyakori személyes találkozói. A kapcsolatok fejlődése szá­mos egyezmény megkötésében is kifejeződött. A két ország kapcsolatainak hagyományosan legélénkebb te­rületét a kulturális együttműkö­dés jelenti. A kulturális egyez­mény keretében — kétéves mun­katerv alapján — vegyesibizott- ság irányítja e kapcsolatok ala­kulását. A vegyesbizottság ve­zetését 1975-től államtitkári szintre emelték. A kapcsolatok sajátos formá­ja a barátsági hetek egyidejű megrendezése a két országban. Eddig négy alkalommal: 1968- ban, 1970-ben. 1973-ban és 1976- ban rendeztek barátsági hetet, amelyen, a politikai delegációk mellett 200—300 tagú csoportok kölcsönös cseréjére is sor került. E hetek fővédnöke a két ország államfője volt. Élénk kapcso­lat alakult ki tíz finn, illetve magyar testvérváros, valamint a két főváros között is. Rendszeresek a kapcsolatok a szakszervezeti szervek, a nép­front-mozgalmak, az ifjúsági és nőszervezetek között is. A gazdasági együttműködés te­rületén is számottevő a fejlődés. A hatvanas évek második fe­lében megkezdődött fejlődés az utóbbi esztendőkben dinami­kussá vált. Ennek megfelelően a magyar—finn kereskedelmi forgalom tavaly csaknem hatszo- rosá volt az 1968. évinek. A ma­gyar kivitel fő cikkei acél hen­gereltáruk, acélcsövek, alumíni­um, friss zöldség- és gyümölcs­félék, s az utóbbi időben erő­művi berendezések. Finnország elsősorban papírt, cellulózt, il­letve papír- és faipari nagybe­rendezéseket szállít hazánknak. Jelentősen fejlődik a műszaki­tudományos együttműködés is. Az 1970-ben életbe lépett ví­zummentességi megállapodás nagymértékben elősegítette a turistaforgalom fejlődését. 1974- ben például a finn beutazók szá­ma öt és félszer volt nagyobb, mint 1969-ben, a Finnországba látogató magyar turisták száma pedig mintegy 50 százalékkal nö­vekedett. Ismeretes Finnországnak az európai béke és biztonság felté­teleinek kialakításában vállalt fontos szerepe, az európai biz­tonsági és együttműködési érte­kezlet előkészítésében és lebonyo­lításában, végzett nagy jelentősé­gű tevékenysége. Ennek az érte­kezletnek az első és a harmadik szakaszát Helsinkiben rendeztek meg, s az ünnepélyes aláírásra is a finn fővárosban került sor az elmúlt évben. A záróokmányt Finnország is egységes egésznek tekinti, s az abban foglaltakat kész végrehajtani, ugyanezt várva va­lamennyi résztvevő államtól. Kekkonen elnöknek a béke megőrzése és a nemzetközi fe­szültség enyhítése érdekében ki­fejtett tevékenységét, valamint a finn—magyar kapcsolatok fej­lesztésében szerzett érdemeit ha­zánkban jól ismerik és nagyra értékelik. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents