Petőfi Népe, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-14 / 270. szám
VILÁG PROLETÁROM, EGYESÜLJETEK! Bács-Kiskun gazdasági fejlődése PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 270. szám Ára: 90 fillér 1976. november 14. vasárnap A kapásnövények 80 százalékát betakarították November első hetében Bács-Kiskun megye mezőgazdasági üzemei befejezték az őszi kalászosok vetését, s több mint félezer hektárral túlteljesítették üzem- tervükben előirányzott búza vetésterületet. Számítanak arra, hogy a tél hidege esetleg károsítja a kenyérgabonát és valamivel több vetéssel még akkor is megmarad 90 ezer hektár búza, ha kipusztul kisebb területű kenyérgabona. A kalászos vetés befejezésével megnőtt a talajmunka teljesítménye a megye gazdaságaiban. Amíg a vetés tartott, addig hetenként 7—8 ezer hektárt készítettek elő a tavaszi vetésű növények számára, november 5-e óta pedig 15—16 ezer hektárt, a korábbinak a kétszeresét. Bács-Kiskun megye mezőgazdasági nagyüzemeinek 124 ezer hektár az őszi mélyszántási terve. Ennek nagyobbik felét már teljesítették. Haí az időjárás kedvező marad, a következő 3—4 hét alatt a fennmaradt 45 ezer hektár talajmunkát el tudják végezni. A csapadékmentes, verőfényes idő kedvezett a kapásnövényeknek. Ennek eredménye, hogy a cukorrépának és a kukoricának az év első kilenc hónapjában ■■ • A korszerű munkagépekkel gyors ütemben halad a kukoricabetakaritás a Bajai Állami Gazdaságban. Bács-Kiskun gazdasági élete 1976 első kilenc hónapjában az V. ötéves terv első esztendejében — kedvezően alakult. Egyes ágazatai az országos átlagnál gyorsabb ütemben fejlődtek. Beruházások A megye állami és szövetkezeti gazdálkodó szervei a harmadik negyedév végéig — az MNB adatai alapján — csaknem 1673 millió forintot fordítottak fejlesztésre. Az állami vállalatok és gazdaságok 855 millió forintot használtak fel. Míg a mezőgazdasági ráforditások volumene 7 százalékkal csökkent, a£ ipari vállalatoké 3—4 százalékkal meghaladta az előző évi szintet. Ez elsősorban az élelmiszer- ipar dinamikus fejlesztésének eredménye. Mintegy másfélszeresére növekedett az építőipari vállalatok beruházása, a közlekedési ágazat fejlesztésére pedig egvharmaddal fordítottak többét, mint 1975. első kilenc hónapjában. A beruházások anyagi-műszaki összetétele kedvezőbb az elmúlt évinél: az építési célú beruházások aránya csökkent, míg a gépbeszerzésére fordított hányad nőtt. A megye területén 52 olyan fontos létesítmény áll kivitelezés alatt, amelyek költsége meghaladja a 25 millió forintot. Ezek teljes költségelőirányzata megközelíti a 6,8 milliárd forintot. Növekedett az ipari termelés A Bács-Kiskun szocialista ipara az első három negyedévben is dinamikusan fejlődött. Míg az országos 4,8 százar lékkai a megyei ipar 9,3 százalékkal termelt többet, mint az előző év azonos időszakában. A fő ágazatok közül is az átlagot jóval meghaladó mértékben — 13 százalékkal — növelte termelését az állami nehézipar, az élelmiszer- iparban viszont • Befejezés előtt a solti rádióállomás építése. A BACSEP dolgozói már az üzemi épületek körüli terület betonozását végzik. a termelés nem érte el az előző évi szintet. Az átlagot jelentő-- sen meghaladta az ipari szövetkezetek fejlődése is, amelyek 20 százalékkal termeltek többet* mint az előző év első háromnegyed évében. A fontosabb cikkek közül földgázból megközelítőleg másfélszer annyit — 186 millió köbméterrel többet —, kőolajból viszont némileg kevesebbet termeltek ki. Fürdőkádból, magnetofonból és csontos nyershúsból csökkent a termelés, fűszerpaprikából, gyümölcs- és főzelékkonzervből pedig növekedett. A megyei székhelyű szocialista ipar 1976. első kilenc hónapjában 5 százalékkal több árut értékesített, mint előző év azonos időszakában. A belkereskedelem részére 11 százalékkal többet, exportra 2,7 százalékkal kevesebbet adott el. Ily módon az export aránya 28 százalékról 26 százalékra csökkent. A termelésemelkedés 84 százaléka a termelékenység, 16 százaléka pedig a foglalkoztatottak és a munkanapok számának növekedéséből ered. Építőipar A szeptember végéig elvégzett építési-szerelési munkák értéke közel 1470 millió forint volt — összehasonlítható áron — több mint 11 százalékkal halad• Növekedett a megyében a sertésállomány. Képünkön a Kiskőrösi Állami Gazdaság 20 ezer férőhelyes sertéshizlaldája látható. A KSH megyei igazgatósága jelenti ta meg az egy évvel korábbit. (Az országos növekedési ütem 6 százalék volt.) A termelés 90 százalékát az állami, egytizedét a szövetkezeti építőipar adta. Az építőipari szervezetek 1976. évre több mint 2065 millió forint értékű munka elvégzését irányozták elő, amelynek a harmadik negyedév végéig 71 százalékát teljesítették. A harmadik negyedévben tovább növekedtek az elutasított építési igények, ami ismételten jelzi a beruházási igények és az építőipari kapacitás közötti egyensúlyhiányt. A vállalatok és szövetkezetek az idén 553 — százezer forintot meghaladó értékű — új létesítmény kivitelezését kezdték el — 168-cal többet, mint tavaly. A megye építőipari szervezeteiben foglalkoztatottak száma a III. negyedév végén 12 300 fő volt, 6 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés eredményei a kedvezőtlen időjárás miatt változatos képet mutatnak. A növénytermelés szerkezete kismértékben módosult. Az ipari növények és a zöldségfélék vetésterülete valamelyest nőtt a tömegtakarmányok területének rovására. A másodvetések területe, a kormányfelhívást követően mintegy 12 ezer hektár volt, zömében takarmány- és zöldségfélékkel bevetve. Az 1976. évi gabonatermelés eredményei kedvezőek. A búza vetésterülete a korábbi évhez mérten nőtt, a rozsé csökkent. A betakarított kenyérgabonatermése 31 százalékkal, a takarmánykalászosoké pedig 4 százalékkal több az 1971—1975 évek átlagánál. Az őszi szántóföldi és a kertészeti növények érési időszaka a korábbi éveknél két héttel későbbre tolódott. A betakarítási munkák folyamatban vannak, a terméskilátások változóak. A megyei tanács adatai alapján a kukorica, az ipari növények és a szőlő sem mennyiségileg, sem minőségileg nem éri el az 1975. évit. A gyümölcsfélék közül a téli alma, a zöldségfélék közül a zöldpaprika, a fűszerpaprika, a paradicsom, a káposztafélék és a vöröshagyma termésmennyisége a vártnál jobb. megközelíti az előző évit. A burgonyatermeszlő bázisgazdaságokban a termést adó vetésterület 10 százalékkal (Folytatás a 3. oldalon.) A lakosság szolgálatában Holnap tanácskozásra ül ösz- sze a Fogyasztási Szövetkezetek Vili. kongresszusának hétszáz küldötte, amelyből félszáz Bács-Kiskun megyét képviseli. A kongresszus áttekinti a Vll. kongresszus határozatainak teljesítését és dönteni fog a további időszak tennivalóiról. A fogyasztási szövetkezetek munkája az ország és a megye közvéleménye előtt ismert, a lakosságot ezernyi szál köti elsősorban a községekben, a szövetkezetek fogyasztási és értékesítő tevékenységéhez. A Bács-Kiskun helyzete a fogyasztási szövetkezetek legutóbbi megyei tanácskozásán ismeretessé vált. Ami országosan megállapítható, az egyezik a megyében tapasztalt eredményekkel és tendenciákkal is. A kongresszus magabiztosan állapíthatja meg, hogy a fejlődés kiemelkedően jelentős szakasza zárult le. A szövetkezeti munka eredményeiben meghatározó szerepe volt a párt helyes politikájának, a társadalom erőfeszítéseinek, egész népgazdaságunk dinamikus fejlődésének. A párt szövetkezetpolitikájának érvényesülése a fogyasztási szövetkezetekben is jelentősen előrelendítette a szövetkezeti demokrácia fejlődését, a közéleti aktivitást. A gazdasági tevékenységben a fejlődés új mozgatórugóit hozta felszínre, amelyek fontos tényezői voltak a dinamikus növekedésnek, továbbá annak, hogy a szövetkezetek népgazdasági feladataikat betöltötték és többet nyújtottak tagjaiknak és a társadalomnak is. A fogyasztási szövetkezetek gazdasági, társadalmi tevékenységükkel aktívan szolgálták az országos gazdaságpolitikai és a népgazdasági terv helyi végrehajtását. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek — az előző kongresszus határozatainak megfelelően — tagjaik és a lakosság igényeit szélesebb körben és magasabb színvonalon elégítették ki. Hagyományos működési területükön, a községekben sokoldalúbbá tették, a városokban pedig — társadalmi igények alapján — kiterjesztették tevékenységüket. Tevékenységük és a hálózat fejlesztése megfelelt az országos gazdaságpolitikai, kereskedelempolitikai célkitűzéseknek és egyre javuló terv- szerűséggel illeszkedett a terület- és településhálózat fejlődéséhez. Az ÁFÉSZ-ek bevétele az elmúlt esztendőben 75 milliárd forint volt, ami az öt évvel előbbivel szemben 56 százalékos növekedésnek felel meg. A szövetkezetek és vállalataik részesedése az országos kiskereskedelmi forgalomból tavaly 31,8 százalékot, a vidéki áruforgalomból pedig 45 százalékot ért el. A szövetkezetek nagy érdeme, hogy munkásságuk nyomán javult az áruellátás. A hagyományos működési területükről kilépve, a szövetkezeti forgalom 83 várősban 1975 évben megközelítette a 20 milliárd forintot, ami az ösz- szes áruforgalom 30,3 százaléka. Egyes megyékben a forgalom dinamikája jelentős különbségeket mutat. Bács megye szövetkezetei az átlagnál lényegesen gyorsabb forgalomfejlődést értek el. Az AFESZ-ek jelentős érdeme, hogy kereskedelmi áruforgalmuk mintegy 12 százalékát (8,5 milliárd forint) az ezer lakoson aluli kis településeken, tanyákon, külterületeken bonyolították le. Ezek folyamatos áruellátása a szövetkezetek jelentős gondja és egyik legnehezebb feladata. A tanyák, kis települések ellátását elsősorban tagjaik szolgálata és nem gazdasági érdek vezérli. A fogyasztási szövetkezetek sokat tettek a háztáji és kisgazdaságok mezőgazdasági kisgép-, anyag- és eszközellátásának biztosítására. Az ellátás tekintetében a szövetkezeti hálózat tevékenysége ebben a viszonylatban meghatározóvá vált. A kisgazdaságok részére szükséges cikkek 65—80 százalékát a szövetkezeti egységek hozták forgalomba. Változatlanul problémát jelent azonban a termelés fejlesztésével összefüggő áruk — főleg szezonidőszakban jelentkező — hiánya, a korszerű gépek és eszközök szűk választéka, a szaküzlet-hálózat lassú fejlesztési üteme. Mindezeken túl sok minden történt a vendéglátás fejlődése, az ipari, építőipari, szolgáltató tevékenység területén. Nagyot léptek előre a takarékszövetkezetek, így Bács-Kiskun megyében is kiemelkedő növekedést mutat a betétállomány összegszerűsége. A szövetkezeti tevékenység profilja bővült a lakásépítő és lakásfenntartó szövetkezetek erőteljes fejlődésével, amelyhez csatlakozik még a garázs- és üdülőszövetkezetek működése is. A pártpolitika a szövetkezeteknek a jövőben is fontos szerepet szán a fejlett szocialista társadalom építésében. A XI. pártkongresszus határozatainak megvalósításához és a programnyilatkozatban foglalt távlati céloknak megfelelő irányú fejlődéshez az szükséges, hogy a szövetkezetpolitika bevált elvei a fogyasztási szövetkezetekben mind helyesebben megvalósuljanak. Fontos, hogy e szövetkezetek még inkább a szocialista állam társadalmigazdasági céljaival összhangban szolgálják tagságukat és a lakosságot. Erősödjenek tovább a szövetkezetek szocialista vonásai, fejlődjék a szövetkezeti demokrácia, és a demokrácia gyakorlatában érvényesüljön a jogok és kötelezettségek egysége. Korszerűsödjön a szövetkezeti demokrácia intézményrendszere, váljon érdemibbé az önkormányzati testületek döntési, beszámoltató és ellenőrző tevékenysége. Javuljon a gazdasági működés korszerűsége. A szövetkezetek az V. ötéves terv és az éves tervek végrehajtására összpontosítsák tevékenységüket, és fejlődjék erőteljesen gazdálkodásuk hatékonysága. A Biztonsági Tanács vitája Vietnam ENSZ-felvételi ajánlásáról A Biztonsági Tanács pénteken — közép-európai idő szerint a késő esti órákban — megkezdte a vitát a Vietnami Szocialista Köztársaság ENSZ-felvételének ajánlásáról. Az ülés kezdetén ismeretessé vált, hogy társszerzőként csatlakozott a felvételt ajánló határozattervezethez a BT egyik állandó tagja, Franciaország is. Mihail Harlamov, a Szovjetunió képviselője a határozattervezet hivatalos előterjesztésekor elhangzott felszólalásában kifejtette a Szovjetunió álláspontját. Hangoztatta, hogy a Szovjetunió a múlthoz hasonlóan a jövőben is szilárdan és határozottan támogatja a Vietnami Szocialista Köztársaság ENSZ-felvételét. Hollai Imre nagykövet, hazánk képviselője kifejtette azokat az okokat, amelyek miatt kormányunk és népünk határozottan Vietnam ENSZ-felvétele mellett van. Hangsúlyozta, hogy az új államok felvétele — ha azok megfelelnek az alapokmányban előírt követelményeknek — a világszervezet számára is mindig jelentős esemény: növeli az ENSZ hatékonyságát, mind teljesebbé teszi az egyetemességet. A Vietnami Szocialista Köztársaság esetében ez méginkább így van. A több mint negyvenmilliós ország népének története a szabadságért, a függetlenségért folytatott harc ragyogó példája, önfeláldozó hősiességüknek köszönhető, hogy a háború véget ért, és a vietnami béke az egész emberiség számára óriási jelentőségű. Hollai Imre hangsúlyozta, hogy a vietnami nép hősies harca iránt a magyar nép kezdettől fogva a legnagyobb rokonszenvet és szolidaritást érzi és tanúsítja, a két ország és népei között szoros, nagyon mély baráti kapcsolatok vannak. A magyar kormány ezért is csatlakozik azokhoz, akik követelik, hogy Vietnam végre foglalja el helyét az ENSZ tagjai között. A magyar küldöttség reméli — mondotta —, hogy a BT érdeme szerint ítéli meg az ügyet, és javasolja a közgyűlésnek a tagfelvételt. A vitában pénteken felszólalt Románia, az NDK, Pakisztán, Laosz, Sri Lanka, Mongólia, Kuba. Jugoszlávia és Kambodzsa képviselője is, valamennyien Vietnam felvétele mellett foglaltak állást. A Biztonsági Tanács hétfőn folytatja vitáját. (ADN, AP, UP1, AFP) Eredmények, tapasztalatok, tervek Kováciok és Mihályok szabad szombatja Művelődés, irodalom, művészet 3. oldil 4. oldal 5. oldal L 80 százalékát betakarították Bács-Kiskun megyében. Legjobban az állami gazdaságok haladnak, és a termelési rendszerekhez társult szövetkezetek, amelyek a közelmúltban számos natgy teljesítményű gépet kaptak. Az idén a kapásnövények 70 százalékát iparszerűen termesztették a mezőgazdasági nagyüzemek. A kenyérgabona vetésterületnek azonban csak 13 százalékán alkalmazták a korszerű termelési eljárásokat. Ezzel magyarázható. hogy a kalászosok termésátlagai nem növekedtek a kukoricáéhoz hasonló ütemben. Még a tagolt, kevésbé táblásí- tott mezőgazdasági szövetkezeteknek is lehetőségük van arra, hogy legalább á kalászos gabona termesztésében társuljanak valamelyik iparszerű termelési rendszerhez. K. A.
