Petőfi Népe, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-10 / 266. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1976. november 10. A FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK KONGRESSZUSA ELŐTT • • Ötmillió embert érint November 15-én ül össze az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek VIII. kongresszusa. Sok mindennel foglalkoznak az ÁFÉSZ-ek. Éppen ezért az ország minden részéből egybegyűlő küldöttek bizonyára szerteágazó, a szövetkezetek teljes működési körét elemző tanácskozáson vitatják meg az eddigi eredményeket és a további teendőket. Hazánk kiskereskedelmi forgalmának ma' már egyharmadét, Budapesten kívül pedig több mint 40 százalékát bonyolítják le az AFÉSZ-ek (A megyében ez a az arány 44,6 százalék.) Mintegy 2800 helységben, ahol össizesen 5 millió ember. Magyarország népességének csaknem a fele lakik, ók látják el a kereskedelmi és a vendéglátóipari feladatokat. Vannak áruházaik, üzleteik, vendéglőik, cukrászdáik, eszpresszóik Budapesten és a többi városban is. A múlt évi, mintegy 66 milliárd forintos kiskereskedelmi forgalmuk harmadrészét a városokban bonyolították. A megyében különösen jelentős a tanyavilág jobb áruellátásának segítése. A gazdasági szabályozó rendszer kedvezményeket nyújt — egyebek mellett — a vendéglátó üzemek ételforgalmának növeléséhez is. Ez a támogatás segít abban, hogy a fogyasztási szövetkezetek tovább korszerűsítsék éttermeiket, vendéglőiket. Megőrizve a szövetkezeti vendéglátás hagyományos, családias jellegét, még többet tehetnek a higiénia, a technikái fejlesztés, és a kulturáltabb vendégfogadás érdekében. A megye vendéglátóipari forgalmának mintegy 50 százalékát a fogyasztási szövetkezetek bonyolítják le. Évről évre nagyobb az igény a! falvakban is a jó közétkeztetés, a nagyobb községekben, városokban pedig az önkiszolgáló rendszerű étkezési lehetőségek iránt. Az AFÉSZ-ek anyagi ereje kevés, az igények kielégítésére. A gondon úgy lehet enyhíteni, hogy segítségükre sietnek a mezőgazdasági és ipari szövetkezetek. Természetesen á tanács a maga eszközeivel is adhat támogatást. Ez azért is ésszerű, mert a fogyasztási szövetkezetek nem csupán tagjaiknak, hanem körzetük egész lakosságának szolgálatában állnak. Rendkívül fontos a fogyasztási szövetkezetek szerepe a kisüzemi termelés segítésében. Abban, hogy biztonságosabb legyen akisgazdaságok áruinak értékesítése. A tapasztalatok szerint az AFÉSZ-ek keretében működő szakcsoportok a legalkalmasabbak ennek a szerepnek a betöltésére. Számuk meghaladja a 2200-at, taglétszámuk pedig áz utóbbi öt év alatt az országban több, mint kétszeresére nőtt, és eléri a 165 ezret. A megye ÁFÉSZ-ei az elmúlt esztendőben 86 ezer mázsa vágósertést vettek át a kisgazdaságoktól. Tavaly egyébként 150 millió forinttal több értékű árut vásároltak fel a kisgazdaságokból mint 1974-ben, összesen 2 milliárd forint értékben. A IV. ötéves terv időszaki alatt évente 160 millió forint értékű vetőmagot, és egymillió facsemetét, szőlőoltványt, szaporítóanyagot adtak el tagjaiknak. Száz palántanevelő telepet létesítettek, hogy ezzel is hozzájáruljanak az egységes, jó fajtájú sza^ porítóanyag-ellátáshoz. Kertészeti anyag, eszköz és gépforgalmuk tavaly meghaladta a 600 millió forintot. Az állattartóknak évente 35 millió naposcsibét adtak el a legutóbbi öt esztendőben. Takarmányértékesítésüket pedig évi 120 ezer tonnáról 550 ezer tonnára növelték. Elsősorban az 6 érdemük, hogy a 2 ezer hektárnyi összes fóliaterület mintegy kétharmadát a kistermelők hasznosítják. G. P. (Folytatjuk.) Kommunisták a vállalatnál, a brigádokban A Bács-Klskun megyei Műanyag- és Gumifeldolgozó Vállalat kalocsai üzemében 650, duna- patajl telepén pedig százötven dolgozót foglalkoztat. Gyártmányaik skálája széles, megtalálható közöttük az üdítő Italok szállítására használatos rekeszektől a mezőgazdasági gépek, öntözőberendezések gumi alkatrészein keresztül nagyon sokféle termék. A napokban Kovács Zoltánnal, a pártszervezet titkárával arról beszélgettünk, hogy a kommunisták, hogyan segítik a termelést, mivel járulnak hozzá a vállalat eredményeinek eléréséhez. — Abban, hogy az idei 223 millió forintos tervünket várhatóan 228 millióra teljesítjük — mondotta Kovács Zoltán — kommunistáinknak is jelentős szerepe van. Tevékenységük természetesen nem látványos, de konkrét formában meghatározható. Negyvennyolc kommunistánk öt pártcsoportban dolgozik az üzem különböző területein. Pártmegbízatásaikat rendszeresen teljesítik, a erről be is számolnak. Sokan kapták például feladatul a szocialista brigádok segítségét, snem utolsósorban nekik is köszönhető, hogy ez a nemes mozgalom jelentősen segíti eredményeink elérését, illetve terveink túlteljesítését. A huszonhárom brigád többsége már egyszer, vagy többször megszerezte a szocialista cím valamelyik fokozatát. Párttagjaink közül mindössze tízen — jórészt speciális munkaterületük miatt — nem tagjai valamelyik brigádnak. Hárman brigádvezetők — Molnár István, Csillag Im- . re és Szirányl Imre — kommunistához méltó szorgalommal és következetességgel irányítják kollektíváikat. Az Aabóth Oszkár brigád például — amelyiknek Szirányi Imre a vezetője — mér a vállalat kiváló brigádja címet is elnyerte. A pártszervezet és a vállalat irányítóinak kapcsolata Igen jónak mondható. A gazdasági vezetés mindenkor igényli a párt- acaervezet, a KISZ és a szakszervezet segítségét, és megfelelő tájékoztatást nyújt a feladatokról. Az üzemi négyszög — ha lehet így mondani — dönt minden Jelentős kérdésben, s ez az együttműködés eddig meghozta a kí• Bodó Lászlóné fröccsöntő a vállalat régi dolgozója, a Nehézipar, valamint a vállalat kiváló dolgozója kitüntetés tulajdonosa. Pártfeladata a Ságvárl Endre szocialista brigád patronálása. • A gumiüzem Kaucsuk brigádjának tagja Sveda Károlyné meós, aki tagja a pártszervezet vezetőségének és tulajdonosa a kiváló dolgozó kitüntetésnek. Opauszky László felvételei várit eredményt, A közelmúltban párttaggyűlésen beszéltük meg az év végéig hátralevő feladatainkat. A számos hozzászólásból is érezhető volt, hogy párttagjaink mindent elkövetnek az év végéig hátralevő Időben célkitűzéseink eléréséért. Sokkal nagyobb gondot fordítanak a termelést segítő agitáclós munkára — gondolok itt például a munkaidő kihasználására, a gépek felesleges állásidejének maximális csökkentésére. O. L. # Szirányi Imre technikus Kovács Zoltán esztergályosnak tanácsokat ad egy különösen nagy gondosságot Igénylő munka elvégzéséhez. OKOSKODÁS, VAGY SEGÍTÉS ? A KISZ-radar helyzete Valamikor 1970-ben elhatározták a LÁMPÁÉT Zománcipari Művek kecskeméti gyáregységében az ifjúkommunisták, hogy a KISZ-alapszervezet termelést segítő feladatait abban a formában látja el, hogy minőségi őrjáratot szervez. Ehhez működési engedélyt kértek az igazgatótól. Az őrjárat tagjait a KISZ-vezotőség kérte fel azok közül, akik megfelelő módon át tudták tekinteni az ellenőrzendő üzem, munkaterület technológiai rendszerét. A cél nem kevesebb volt mint az, hogy felkutatják a gyártástechnológiai hiányosságokat és megszüntetésükre javaslatot tesznek; ellenőrzik a munkafegyelmet, a tűz- és baleset- védelmi technikai eszközöket, s felkutatják azt is, hol, miben lehetne takarékoskodni? Okoskodás ? Nem kizárólag magyar sajátosság, még nem is kecskeméti, vagy ZIM-bell, hogy a munka, a termelést jobbító szándék elsőként kérdésben, vagy éppen bizonyos dolgok iránti érdeklődésben nyilvánul meg és ez érzékenyen, netán túlságosan is érzékenyen érinti azokat, akiknek a kérdést felteszik. Pedig a kérdést mindigis valakinek kellett feltenni; lehetőleg annak, aki a megválaszolásában a legilletékesebb. Ha átgondoljuk, hogy az őrjárat célja, módszere mennyire valóságos, s eredménye teljes tartalmában az üzem, a munkahely érdeke, akkor bátran kimondhatjuk, hogy azt senki sem minősítheti okoskodásnak, más munkájába való belekontárko- dásnak. Ez szemléleti kérdés: az együttműködési készség oly kívánatos normáit feltételezi. A ZIM-ben hat év alatt ebben a vonatkozásban Is megváltozott a helyzet. Ma már nemcsak a KISZ részéről Igény az őrjárat, hanem a gazdasági vezetés részéről is. Radar akció A KISZ Központi Bizottságának akcióprogramjában az ifjúkommunisták helyzet- és problémafeltáró feladata már így fogalmazódott meg és szerte az országban visszhangra talált; talán azért Is, mert a „Radar akció” olyan valós feladatok elvégzését feltételezi, amely mér közvetlen Irányítási szerep is egész tartalmában. Kecskeméten az elmúlt esztendőben tanácskozást tartottak a „Radar akció” tapasztalatairól, helyzetéről, kiterjesztésének lehetőségeiről, s akkor még sokan nem értették meg a jelentőségét, amit az is mutatott, hogy kevés volt a résztvevő. Pedig akkor a ZIM-ben már működött a Radar, s több feladatot oldottak meg a gépi öntödében, a zománctermelőben, a zomán- cozóban. Április első napjaiban például a kézi öntödében tartottak őrjáratot. Ezen a KISZ-bizottság termelési felelőse, az öntödei technológus, a szerszámkészítő-mintala- katos, villanyszerelő-biztonság- technikus vettek részt: az emelőgépekkel kapcsolatban 13 oldalas jegyzőkönyv készült, s öt nap múlva a „radarozás” eredményeként a gyár igazgatója írásbeli utasítást adott ki a hiányosságok felszámolására. A radar akció eredményét természetesen ellenőrizték is: az idén októberben megállapíthatta az „őrjárat", hogy a kézi öntödében javultak a műszaki feltételek, s ez alkalommal újabb hasznos megállapítások születtek. Tanácskozás AÜ az igazság, hogy mindmáig még igen sok munkahelyi alapszervezetben keveset tudnak a Radar-akcióról: nem ismerik konkrét célját, s főként nem találják meg azokat az együttműködési formákat, amelyek nélkül e rendkívül komoly vállalkozás sikerrel nem járhat. Közelmúltban a Bács-Kiskun megyei ifjúmunkás és szakmunkástanuló napok egyik kiemelkedő rendezvénye volt ez a tanácskozás, amelyet a Lampart Zománcipari Művek kecskeméti gyárában tartottak, s a megye minden városából, ipari központjából érkeztek fiatalok a tapasztalatcserére. A ZIM KlSZ-bizott- sága — a megyében ők érték el az őrjárattal, majd a Radarral a a legjobb eredményeket — bebeszámolt a fiataloknak vállalkozásuk eddigi történetéről, majd előadás hangzott el arról, hogy a korábbi őrjárat milyen módszerekkel és milyen formában fejlődött KISZ-radarrá, s a KISZ-radarnak miként kell fejlődnie ifjúsági radarrá. A cél ugyanis az, hogy e vállalkozás ne csak a KISZ-tagok, hanem minden üzemi fiatal személyes Ugye legyen. A tanácskozáson résztvevők felszólalásaikban arról beszéltek, hogy ma még nem mindenütt Ismerik el a gazdasági vezetés ennek az akciónak a lényegétlétjogosultságát. Éppen ezért ésszerű lenne, ha az eredményeket nemcsak felsorolná a KISZ, hanem hitelt érdemlően pénzügyileg Is alátámasztaná. Elhangzott még az is, hogy az akcióban föltárt hiányosságok amennyiben műszaki Intézkedéseket sürgetnek, jussanak el minden esetben a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsának tagjaihoz, < Befejezésül annyit, nem kell különösebben bizonygatni, hogy a korábbi minőségi őrjárat és a mostani Radar-akció nemcsak gazdasági, pénzügyi, hanem politikai-mozgalmi eredményekkel is jár: személyes üggyé válik a termelés segítése. Csató Károly Néznek, de nem látnak • Figyelmetlen emberre mondják, hogy néz, de nem lát, ám használhatjuk-e a többes számot, állíthatjuk-e, hogy emberek bizonyos csoportja — figyelmetlen? Szűkítve a kört: emberek bizonyos csoportja alatt gyári, vállalati vezetőket, irányítókat értve, kimondhatjuk-e, hogy néznek, de nem látnak? Gyakorlati s elméleti tapasztalatok egyaránt figyelmeztetnek e furcsa „vakság” meglétére, a gyorsabb haladás egyik, nem csekély akadályára Aligha hihető, akadna olyan ember, aki elismerné a „nézni, de látni nem” vétkes fogyatékosságát. Mégis, sűrűn lehetünk tanúi olyan eseményeknek, melyekről az érintettek váltig állítják, váratlanok, holott valójában nagyon is előre láthatóak voltak. Nincs vállalat, vagy iparterület, ahol egyik napról a másikra következnék be a nehéz helyzet, a súlyos gond. Tünetei, jelei már mutatkoztak A bajnak, ám az intézkedésre hivatottak csak néztek, de nem láttak. Nem akartak, vagy nem tudtak látni, a végeredményt tekintve mindegy, előbbinél a felelősség, utóbbinál a képesség hiánya ad magyarázatot. • Véletlennek, váratlannak, előre föl nem fedhetőnek tart- hatjuk-e, hogy befejeződik a sok millió forintot követő rekonstrukció, s akkor derül ki: nincs elegendő képzett ember az új berendezések kezeléséhez? Pusztán annyi történt: az irányítók kizárólag a rekonstrukció gépi, technikai előnyeit számították ki papíron, s nézték, mekkora eredményekkel kecsegtetnek, de nem látták, milyen további, hatások származnak a változásokból, mi az, amiben még cselekedniük kell, Idejében. A példa nem egyedi, mert ez a helyzet a textilipar, az élelmiszeripar több üzemében. Folytathatjuk azokkal az esetekkel, amikor „váratlanul" kiderül, a devizáért vásárolt drága eszközök nem működtethetők az addig feldolgozott nyersanyaggal, jobb, más minőségű kell, ám azt Idehaza nem állítják elő. Az meg már szinte tipikus ügynek számít, hogy csupán a gyárkapuig terjed a látótávolság, s a kooperáló partnereket nem értesítik a technológiai változásról, a gyártmány módosított műszaki jellemzőiről, ezt csak sikkor tudják meg<» amikor befut az első szállítmány. Kisebb és nagyobb horderejű tények magas halma tanúskodik a néznek, de nem látnak módon dolgozók táborának kiterjedéséről. Hiszen beletartoznak e körbe azok is, akik nem látták meg egy-egy növényfajta fokozatos romlását — utalhatunk olyan ipa. ri növényre, mint a len, s olyan tömegfogyasztási cikkekre, mint a burgonya —, akik akkor vásároltattak nagy nyersanyagkészleteket vállalatok számára, amikor a világpiacon ezeknek a cikkeknek az ára a legmagasabban állt. • Sok szó esett és esik a tervezés tudományos alapjainak elmélyítéséről, de vállalati, s olykor tágabb körben is a szükségesnél még kevesebb a gyakorlati bizonyíték. A párt XI. kong- reszusának határozata félreérthetetlenül mondta ki; „... a népgazdaság fejlesztésében változatlanul a szocialista tervszerűség érvényesítését kell alapvető feladatnak tekinteni. Ezért szükséges a központi irányítás hatékonyságának növelése, a népgazdasági és a vállalati tervezés színvonalának emelése, az érték- és mennyiségi mutatók, valamint a tervcélok és -eszközök teljesebb összhangja.” Ez az alapvető feladat azonban nem korlátozódhat a dolgok, teendők egyszerű összeillesztésére, hanem mérlegelni kell a várható hatásokat, következményeket is. Azok viszont. akik csak néznek de nem látnak, pontosan az összefüggéseket hanyagolják el — vagy nem ismerik fel! —, az egész helyett a részt teszik a legfontosabbá. • Ez a szemlélet- és cselekvés, mód vezet sokfajta egyenetlenségre, feszültségre. A gazdasági tevékenységben vannak, s lesznek is kockázati tényezők, azaz előre nem látható akadályok, nehézségek Ha most ezeket súlyosbítják fólfedhető, de takarva hagyott kátyúk és buktatók, akkor valóban nyomasztóvá válhatnak a terhek, A szemészorvos sokféle pápaszemet kínálhat betegeinek, hogy visszanyerjék képességüket a megfelelő látásra, A társadalomnak is módjában áll a furcsa, nem orvosi értelmű vakság gyógyítása, s jó okulárék tucatjai használhatók erre. Olyanok, mint a vezetői alkalmasság szigorú érvényesítése, a felelősség számonkérése, a kihasználatlanul hagyott lehetőségek okozta veszteségek áthárítása a vétkesekre, s Így tovább, Egy valami viszont nem engedhető meg. Az, hogy beletörődve a helyzetbe, tudomásul vegyük, vannak, aikik néznek, de nem látnak. Mert ha ezt tesz- szük; akkor velük együtt botladozhatunk. V. T. Garantált zöldségfelvásárlási árak A MEZŐTERMÉK a kisgazdaságokért November van, már az 1977-es felvásárlási szezonra készülődnek a MEZÖTERMÉK Vállalatnál. A napokban rögzítették az áruforgalmi tervet, melv szerint jövőre összesen mintegy 12 ezer vagon zöldségre-gyümölcsre számítanak Bács-Kiskunból. E terménymennyiségnek megközelítően 30 százaléka a háztáji és kisegítő gazdaságokból ígérkezik. Mint ismeretes, különféle csatornákon jut el a céghez a kistermelők portékája. Közvetlenül vesznek át tőlük, ezenkívül a fogyasztási szövetkezetek, vagy a téeszek, illetve a szakszövetkezetek közvetítésével kapják az árut. November közepén a MEZÖTERMÉK megkezdi a szerződéskötéseket, a mezőgazdasági nagyüzemekkel és a kisárutermelőkkel. Masir József áruforgalmi főosztályvezetőt arra kértük, vegye sorra, milyen támogatásra, kedvezményre számíthatnak 1977-ben a háztáji földek és a házikertek művelői. — A legiontosabbal, a garantált felvásárlási árakkal, kezdem — válaszodta a főosztályvezető. — Az, hogy tizennégy cikknél minden körülmények között — tehát függetlenül a terméseredményektől vagy a kereslet-kínálat alakulásától — a szerződésben meghatározott árakat fizetjük a gazdáknak, feltétlenül fokozza az értékesítési biztonságot, s valószínűleg a termesztési kedvet is. Hét kirendeltségünkön és három önálló telepünkön mintegy 40—50 mázsa fólia várja majd az érdeklődőket. Ezek ellenértékét a már Ismert és jól bevált árutörleszté- ses eljárással is ki lehet egyenlíteni. Évente több mint 4 millió forint értékű vetőmagot hozunk forgalomba nagykereskedelmi áron, ebből jelentős a kistermelők részesedése. Nem lesz gondjuk továbbá a palánták beszerzésével. Ml rendeljük meg, mi állíttatjuk elő és fuvarozzuk az igénylők lakóhelyére. Korlátozott számban ugyan, de jövőre is sok ezer facsemetével látjuk el a gyümölcstermesztőket kedvezményes áron. Csólyospálos körzetében az őszibarack-, Kecel térségében a meggy-fahusúngok lesznek bizonyára keresettek. Valószínű, egy—kétszázezer szamócapalántát is ki tudunk bocsátani, darabját 50 fillér helyett 25 fillérért. Ez attól Is függ, hogy találunk-e palántanevelő-telepet. Ami a termelőeszközöket Illeti, a palántaültető gépet emelném ki. Ahol nagyobb összefüggő táblát alkotnak a háztáji parcellák —, mint például Mélykút környékén — ott áll a tagok rendelkezésére. Állandóan napirenden tartjuk ezenkívül a gazdák rendszeres és széles körű tájékoztatását, a szak- tanácsadásokat. Növényvédelemről, műtrágyázásról, különféle agrotechnikai kérdésekről esik szó ezeken az ankétokon. S amit még feltétlenül a segítségnyújtáshoz sorolhatunk: — fejezte be tájékoztatóját Masir József — az, hogy egyes termékek beérése Idején a külterületeken ideiglenesen létesítünk felvásárlótelepeket. Sokat könnyítenek ezek a tanyai lakosság szállítási gondjain. Kiskunfélegyháza határában például a retekszezonban minden dűlőben található egv ilyen lerakat. K. F. • Televízióvásárlás a vaskút! ÁFESZ-áruházban.
