Petőfi Népe, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-07 / 264. szám
1976. november 7. • PETŐFI NÉPE • 3 Kitüntetések november 7. alkalmából November 7-e alkalmából tegnap délelőtt kitüntetések átadására került sor a Parlamentben. Heten kapták meg a Szocialista Magyarországért Érdemrendet, huszonheten a Vörös Csillag Érdemrendet, nyolcvanan részesültek a Kiváló Szolgálatért Érdemrend kitüntetésben. Kettő- százharmincan a Munka Érdemrend arany, ötszázhúszan az ezüst, ötszáznegyvenen pedig a kitüntetés bronz fokozatát kapták. Bács-Kiskun megyéből a Parlamentben vette át a Munka Érdemrend arany fokozatát dr. Szűcs Endre, a Szerszámgépipari Művek Kecskeméti Gyárának igazgatója, Terhe Dezső, az MSZMP Bács-Kiskun megyei BL zottságának titkára. A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést kapta dr. Eszik Sándorné, a Petőfi Népe olvasószerkesztője, Ironies Lajos, az MSZMP Kiskőrösi járási Bizottságának első titkára; Miklán Ferenc, a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsának osztályvezetője és Szívók Gyula, a Kiskőrösi Vegyes- és Építőipari Szövetkezet elnöke. A Munka Érdemrend bronz fokozatát Futó Lászióné, az MSZMP Kecskeméti Városi Bizottságának munkatársa; Kohold Ferenc, a Kecskeméti Óvónőképző Intézet gazdasági igazgatója, a Pedagógusok Szakszervezete Bács-Kiskun megyei Bizottságának gazdasági felelőse; Nyári István a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete Bács- Kiskun megyei Bizottságának munkatársa és Vidéki Imre, a Hazafias Népfront Kalocsai Városi Bizottságának titkára kapta. * A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 59. évfordulója alkalmából tegnap Kecskeméten Horváth István, a megyei párt- bizottság első titkára kitüntetéseket adott át. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsától a szocialista forradalom évfordulója alkalmából érdemes és eredményes munkássága elismeréséül a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést kapta Fekete Pálné, a Kiskunfélegyházi Dohánybeváltó Vállalat pártalapszervezetének titkára, • Fekete Pálné. átveszi a kitüntetést. Popp József, a Kecskemét-szikrai Állatni Gazdaság párttitkára, dr. Posváncz László, a megyei párt- bizottság közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetője, dr. Szabó Miklós, a kiskunhalasi városi pártbizottság első titkára. A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben részesült Háza Mátyás, a bajai Járási pártbizottság titkára, Marin István, a császártöltési általános iskola igazgatója, a községi pártvezető- ség titkára, Nagy János, a kls- szállási községi pártbizottság titkára. Pahocsa György, a kalocsai EPGÉP pártalapszervezetének titkára, Szabó Attila, a megyei tanács pártbizottságának titkára, Tarjányi Rozália, a megyei párt- bizottság munkatársa, Túri István, a kalocsai Járási pártbizottság titkára, Vondk István, a tlszakécs- kci Béke Termelőszövetkezet párt- titkára. A Munku Érdemrend bronz fokozata kitüntetést kapta Balogh Imréné, a Kecskeméti Konzervgyár pártalapszervezetének titkára, Gál Gyula, a megyei pártbizottság munkatársa, Halász Lajos, a rémi Dózsa Termelőszövetkezet párttitkára, Márki Béláné, a Baja városi pártbizottság munkatársa, ifjú Molnár László, a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára pártvezetőségének tagja, Péntek Sándor, a Kiskőrösi Vegyesipari Ktsz pártalapszervezetének titkára. Sáfár József, a megyei pártbizottság munkatársa, dr. Szénáki Jánosné, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának tanára. * Kiváló Dolgozó kitüntetésben részesült Bercsényi Zoltán, a mef yei pártbizottság munkatársa, kanizsai István, a megyei párt- bizottság garázsvezető-helyettese. Balesetmentes vezetésért emlékplakettet és pénzjutalmat kapott Királyházi Jenő gépjármű- vezető, 1 millió kilométer megtételéért és Csontos János gépjárművezető 750 ezer kilométer megtételéért. Kiemelkedő közéleti tevékenységükért és eddigi eredményes munkásságukért nyolcán pénzjutalmat kaptak. A kitüntetettek nevében dr. Szabó Miklós mondott köszönetét. * A KISZ Központi Bizottságától Ifjúságért Érdemrendet kapott Stachó Károly, a megyei tanács kiskunhalasi járási hivatalának osztályvezetője. KISZ Érdemérem kitüntetésben részesült Szabó Tiborné, a kiskőrösi 621-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tanára, Sere Tiborné, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat csoport- vezetője, dr. Jeremiás Attila, a kiskunhalasi Semmelweis kórház. szülész orvosa, Bor Géza, a Ganz-MÁVAG halasi gyáregységének művezetője, Mayer Antal, a Bács-Kiskun megyei Tervező Vállalat mérnöke, Horváth István, a Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat osztályvezető-helyettese és Kollár Mária, a bajai ÉPFA Vállalat gépmunkása. Tízen Kiváló Ifjúsági Vezető kitüntetést, ketten aranykoszorús KISZ-jelvény kaptak. A kitüntetéseket Németh Ferenc, a KISZ megyei bizottságának első titkára adta át. Üttörővezető Érdemérem kitüntetésben részesült dr. Varga Fe- rcucné, a kecskeméti Zója úti általános iskola, Gurály Miklós, a kiskunhalasi felsővárosi általános iskola és Tárgyik Sándorné, a belsőballószögl általános iskola úttörőcsapatának vezetője. Ketten Kiváló Üttörővezető kitüntetést kaptak. A kitüntetéseket Csányi Anikó megyei úttörőelnök adta át. • Szombaton délelőtt 11 órakor a Magyar Honvédelmi Szövetség megyei székházában ünnepélyes keretek között emlékeztek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 59. évfordulójáról. Bognár Ferenc alezredes kitüntetéseket adott át. A Honvédelmi Érdemérem kitüntetést 25 év után Ná- nai András, 20 év után Bene Árpád és Zablahoczki Pál, 15 év után Prohászka János, 10 év után Hakonczai Béla kapta. Az MHSZ Kiváló Munkáért kitüntetés arany fokozatát kapta Gál Mihály, Kővágó Mihály, Nagy Lajos, Szabó Béla, Tóth József határőr törzsőrmester. Ezüst fokozatát négyen, bronz fokozatát huszonhármán kapták meg. Ezenkívül 84 függetlenített és társadalmi aktíva részesült dicséretben és jutalomban. • A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából kiemelkedő politikai és szakmai munkájuk elismeréseként több Bács-Kiskun megyei vasutast tüntettek ki. Vezérigazgatói dicséretben részesült Mosonyi Gyula, a kecskeméti vasútállomás pénztár lőnöke. Igazgatói dicséretet kapott Szeli Lajos, Knoska Attila, Szalai Márton, Szénást Lászlóné és Horváth Antalné kecskeméti vasutas. Szakszervezeti Munkáért ezüst fokozat kitüntetést kapott Gajda György, a kiskunhalasi vasútállomás szakszervezeti bizottságának titkára. • A 9. számú Volán Vállalat dolgozói tegnap Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában tartották meg ünnepségüket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából. Az összejövetelen Rácz Márton, a vállalati pártvezetőség titkára mondott ünnepi beszédet, a Budai utcai általános iskola úttörői petéig műsorral emlékeztek meg a történelmi eseményekről. A vállalat gazdasági eredményeiről Sohajda József Igazgató adott áttekintést az ünneplőknek, majd kitüntetések átadására került sor. A kecskeméti központ, a bajai üzemegység, a kiskunfélegyházi, a halasi és a kalocsai főnökség dolgozói közül összesen 120-an vehették át tegnap a Vállalat Kiváló Dolgozója kitüntetést. A bulesetmentes vezetésért Járó plakett 250 ezer, 500 ezer, 750 ezer és 1 millió kilométeres fokozatait ugyancsak szép számmal kapták meg. Az évforduló alkalmából u 9-es Volán összesen 1 millió 110 ezer forint Jutalmat fizetett ki dolgozóinak. A Tudomány és Technika Házában megtartott ünnepségen egy szovjet katonai alakulat képviselői is részt vettek a vállalat MSZBT-tagcso- portjának vendégeiként. Leningrádban is hallani akarom... Szovjet szakemberek a solti Kossuth-adó szerelésénél Nagy a sürgés-forgás a 2000 kilowattos Kossuth-rádióadó építésénél. Matota József, a generálkivitelező — Bács megyei Állami Építőipari Vállalat — építésvezetője mondja: — Aki él és mozog, az mind dolgozik, hogy határidőre, december 31-re befejezzük a munkát. Ezekben a napokban mintegy négyszázan szorgoskodnak itt. Valóságos nemzetközi társaság, hiszen a magyar al- és fővállalkozók szakemberein kívül szovjetek, lengyelek is fáradoznak azon, hogy a szerződésben megszabott időre megszólaljon az új Kossuth-adó. A BACSÉP dolgozói már a befejező építőipari munkákat — az apróbb belső javításokat végzik, — 3600 méter kerítést, őrtornyokat, belső utakat építenek. Huber István villamosmérnök az adóállomás leendő vezetője másfél éve együtt él, dolgozik az építőkkel. Elégedetten állapítja meg, hogy minden a legnagyobb rendben megy az építkezésen. Igaz, éjjel-nappal három műszakban dolgoznak, nagy gondossággal végzik az adástechnológiai hangolási és beszabályozási munkálatokat. ö maga Székesfehérvárról került ide, az ottani rádióállomás vezetője volt. Mint mondja, barátságosan fogadták Solton családjával együtt, lakása is van, s ami azt illeti, egészen Bács-Kiskun megyeinek érzi már magát. Negyvenhetén tevékenykednek máris olyanok az irányítása mellett, akik az új adóállomás dolgozói lesznek. A kapcsolatot elsősorban a szovjet szerelőkkel tartják, szinte minden mozdulatukat figyelemmel kísérik, hiszen az adótorony és a berendezések jó része szovjet tervek szerint készült, szovjet gyárakban. Ezúttal is egy rövidszakállú fiatalember köszönti tört magyarsággal Huber Istvánt, s már tűnne is el nagy sietve a szereié# alatt álló berendezések között, ha útlát nem állnám. Pillanatok alatt előkerül a tolmács is, és kezdődhet a beszélgetés, — Igor Nyikolajevics Uszpensz- klt mérnök vagyok Leningrádból, ahol a Kazlnszki gyárban dolgozom — mutatkozik be és kérdésemre még elmondja, hogy 27 éves, nős és egy Jana nevű kislánya van, aki 3 éves. — De lesz még több gyerekünk is — nyugtat meg tréfásan — hiszen még fiatalok vagyunk. Három évvel ezelőtt végeztem az egyetemen az optlka-flnommechanika szakon Hasonló rendszerű adók építésén, mint a solti, már dolgoztam, de ez az első nagy külföldi munkám. Én a hűtőrendszer szerelését irányítom. — Ott megy az adóállomás főkonstruktőre, most csípjük el, mert nagyon nehéz megtalálni — tanácsolta a tolmács. S valóban, Vlagyimir Ivanovics Szergucsov egy perc múlva már a másik épü• Az állomás központi épülete. • Sz. Sz. Lazarevszkij. a szovjet szerelőcsoport vezetője és Huber István, az új rádióállomás vezetője az adó vezérlöasztalánál a munka ütemezését beszélik meg. leiben lett volna, ha az egyik üvegajtónál utói nem érjük. Az enyhén őszülő, ötvenes férfi szerényen, de magabiztos mosollyal válaszolt kérdéseimre, ö is lenin- grádi, ugyancsak a Kazinszki gyárból, Szüleit u város ostromakor Vesztette el. Harminc éve épít rádióadókat, s ez a nyolcadik, amely az ö irányításával épül, — Mint a solti adó tervezője, mit sikerült továbbfejlesztenie? —• Az új magyar adó korszerűbb, minőségileg magasabb teljesítményű lesz, mint amelyeket korábban építettünk, A solti rádióállomás jelenleg a legmodernebb, a legmagasabb szinten automatizált adó. Többek között a berendezések a frekvencia áthangolást automatikusan végzik. Más paraméterei sem maradnak el a jelenlegi nemzetközi színvonaltól. Ha megismerik más országokban, még sokat rendelnek ebből a típusból. Emellett azt is elmondhatom, hogy korábban 6— 7 év alatt épültek a rádióadók. Ez a tervezéstől a befejezésig 3 és fél év alatt készül el, ami ösz- szehangolt munkát, nagy erőfeszítéseket igényelt. • Uszpenszkij mérnök és Szergu- csov főkonstruktőr a gőzkondenzáló berendezést ellenőrzi. (Tóth Sándor felvételei) Beszélgetésünket már jó ideje hallgatja egy magas, ősz férfi, Szergej Szergejevics Lazarevszkij, a szovjet szerelők csoportvezetője. Rigai, 1949 óta dolgozik a • híradástechnika területén. Felesége vele van Solton, lánya kibernetikus Lettországban. — Április óta vagyok itt, akkor kezdte csoportunk a munkát. A konkrét szerelőmunka lényegében júniusban indult meg. Gyakorlatilag tehát négy hónap alatt szereltük össze a nagyfrekvenciás távvezetékeket és a berendezéseket, jelenleg már a névleges teljesítményre állítva folyik az adó hangolása. Ez ebben a szakmában rekordnak számít, ami nemcsak a mi érdemünk, hanem a magyaroké is, közöttük elsősorban a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár dolgozóié. Jelenleg ott tartunk, hogy az I. és a II. berendezésen megkezdtük a kísérleti adást. Feladatunk, hogy minden berendezés a megadott paraméterek szerint működjön. Tizenegy tagú szerelőgárdánk J. L. Sztir- nyik építésvezető és N. A. Písz- menjuk brigádvezető irányításával egyedülálló munkát végzett, hiszen uz antennu 300 méter magasságban mindössze öt centiméteren belüli eltérést mutat. Hogy ez milyen eredmény, azt csak a szakemberek tudják igazán értékelni. — Lenne egy kérdésem — fordultam beszélgető partnereimhez, — Eddig, amikor külföldre utaztam, alig hagytam el az ország határait, már nem tudtam fogni a Magyar Rádió adásait. Ezután is így lesz? — Még Rigában is akarom hallgatni az új Kossuth-ndót — válaszolta nevetve Lazarevszkij. — Én pedig még Leningrádban is — csatlakozott hozzá Szergucsov. — Azon fáradozunk, hogy a Magyar Népköztársaság egy nagyon megbízható, nagy teljesítményű rádióállomással gazdagodjon. Nagy Otló Ahány találkozás, annyi ajándék Amikor tavaly a kelet-szibériai Irkutszkban több órás beszélgetés után búcsút vettem Siskov elvtárstól, a területi pártbizottság ipari osztályának vezetőjétől, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnökétől, és megköszöntem a hasznos és sok úját adó beszélgetés lehetőségét, akkor Siskov egy baráti kézfogás kísérőjeként azt mondotta; uhány találkozás, annyi ajándék. És tényleg Szibériád tartózkodásom szinte minden órája ennek a nagyon találó mondásnak a Jegyében történt. Bárhol Jártam, a Bajkál-tó mentén, az onnrin eredő Angara partján; a bralazkl vlzlerőműnél és cellulózegyárban, az uszty- Uimszkl hatalmas építkezéseken, mindenütt egy-egy ajándékot kaotam. És ugyanezt éreztem, amikor meglátogattam a Szovjetunió Tudományos Akadémiája szibériai kirendeltségének (székhely Novoszlblrszk) Irkutszkban székelő kelet-szlbériat részlegét. A szovjet tudomány világszínvonala közismert. (Sokat olvasunk, hallunk róla és számos látványos) bizonyítékát Ismerjük, Mégis meglepett, hogy hazánktól hétezer kilométerre, egy olyan tudományos Intézeti rendszerre bukkantam, amely egy valóságos várost képez. A tudomány városa ez, mondotta u velem beszélgető Nlkolaj Alekszejevlcs Lo- gacsov, az Intézet elnökhelyettese, a geológlui tudományok doktora. s ha már tudóssal volt szerencsém találkozni, kérdéseim elsősorban arra irányultak, hogy miben merül ki személyes munkája. és ami elkerülhetetlen; mi az intézet feladata és a népgazdaságot segítő jelentősége? Nlkolaj Alekszejevlcs mindjárt a beszélgetés kezdetén a Balaton szót emlegette, mondván, hogy egyik kolléguju Járt Magyarország eme táján és sok szépei, dicsérőt hallott róla. (Pedig hol van a mi Balatonunk uz Irkutszk- tól 70 kilométerre levő Bujkál- tótól, umely a világ harmadik legnagyobb tava, a vízmennyiség nagyságát tekintve pedig uz első.) A személyét érintő kérdéseket próbálta szerényen elhallgatni, annyi azonban mégis kiderült, hogy nagy Jelentősége van geológiai munkásságának. A 40 éves tudó« az egyetem befejezése utón nyolc év múlva kundl- datus lett. majd 1970-ben elnyer, te a tudományok doktora címet. Munkásságának mostani időszakában a Bujkál-tó további tanulmányozásával foglalkozik. Elnöke a Bajkál-bizottságnak. amely a több mint 700 kilométer hosszú tó zónáját kutatja. Az angolul is kitűnően beszélő professzor társszerzője egy külföldön megjelent monográfiának, és a Góbi- altáji földrengéssel foglalkozó műnek.' Részt vesz külföldi konferenciákon és szimpóziumokon. Legutóbb u földkéreg megszakadó zónáival foglalkoztak és azzal, hogy miként fejlődik a föld stuk- túrája. A tudomány delegátusaként járt az NSZK-ban, Afrikában és Izlandon. Köztudott, hogy Kelet-Szibéria rendkívül gazdag természetes adottságokkal rendelkezik. A föld mélyében felbecsülhetetlen meny- nyiségű különféle nyersanyag található, és hatalmas energiákat ígér a folyók még kihasználatlan hömpölygése. Ezért építenek Itt hatulmas vízierőmüveket, fafeldolgozó üzemeket, energiaigényes iparágakat, és a BAM építésével új területeket kapcsolnak be uz ország vérkeringésébe. A következő kérdés tehát kézenfekvő: Mivel foglalkozik sa Intézet, és miként segíti a Szovjetunió népgazdaságának gyors, és egyre gyorsabb fejlődését? Az Intézet — figyelembe véve a regionális lehetőségeket — működésével sokat segít a táj adottságai kihasználása programjának tudományos megalapozásával. Témái között szerepelnek országos érdekű, vagy egész Szibériát felölelő, s távol-keleti kérdések ts>. MLndehhez Aganbegjan akadémikus Irányításával a tudományos felkészültségű személyt feltételeket biztosították, hiszen a nyolc intézet egyenként 300— 700 főnyi alkalmazottat foglalkoztat, közöttük dolgozik két akadémikus, kilenc akadémiai levelezőtag, hatvan fö a tudományok doktora, ötszáz kundidátus, és a többi tudományos munkatárs. Az egyes intézetek földkéreggeológiával, geokémiával, limno- lógiával, a földrajztudományokkal, az energiagazdálkodással, a szerveskémiával, a fiziológiával és a magnetizmussal foglalkoznak. Bár a kelet-szibériai részleg még fiatalnak mondható (1958- ban alapították), mégis szinte meghatározó szerepe van a keletszibériai termelőerők fejlődésével kapcsolatos koncepció kialakításában. Témáik megszámlál- hatatlanok. Foglalkoznak az energetikai mérleggel, az energia- rendszerek optimalizálásának kérdéseivel. A vízierőművekkel kapcsolatos víztárolók tervezésével, figyelembe véve azt is, hogy milyenek a part talajviszonyai, hiszen ez is gazdasági értékkel bír. A geokémiai Intézet — mivel a felszínt már feltárták — a tudományág finom módszereivel a föld mélyében meglevő rejtett kincseket kutatja. Szinte felsorol- hnlutlnn az Intézet munkásságának sokrétűsége. Ami működésüket leginkább Jellemzi: az az élettel való szoros kapcsolat, a kutatási eiedmények gyors átvitele a gyakorlatba, feszes munka minden öncélúságtól mentesen. Logacsov professzor sokat szólt az intézet további létét biztosító utánpótlásról, s az.okról ’a kapcsolati rendszerekről, amelyek ezt biztosítják. Munkájuk fontos eleme a tudományos Ismeretterjesztés, a különböző tudományágak már az. általános Iskolában való megkedveltetése. (A tudomány városának két speciális általános Iskolája van.) A város bejáratánál az, országút fölé egy transzparens feszült, rajta a felirat; Szibéria gazdagságú a hazáé! A tudományos kutu- • tóintézet, de egész Kelet-Sztbéna azon dolgozik, hogy előnyös adottságai és kiemelkedő eredményei a Szovjetunió egészét szolgálják. Ez.t megtudni érdekes alkalom volt az intézetben eltöltött néhány óra. És tényleg igaza volt Siskovnak: „Ahány találkozás, annyi ajándék.” W. D. *
