Petőfi Népe, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-07 / 264. szám
4 9 PETŐFI NEPE 9 1976. november 7. A napraforgó 9 A gazdaság magszárítója. karrierje • A magüzem épülete. Itt történik a szaporítóanyag vetéshez történő előkészítése. Az 1863-ais aszályos esztendőben figyeltek fel jobban a napraforgóra Nemcsak, mint olajos növényre, hanem szárazságtűrő képességére is. Ezt azért érdemes megemlíteni, mert ebben az esztendőben szintén többhetes csapadékszegény időszak károsította a növényeket. A napraforgó azonban állta az aszályt — így kezdte a beszélgetést Molnár János, a Bácsalmási Állami Gazdaság termelési igazgatóhelyettese, amikor az idei tapasztalatokról érdeklődtem. — Amit az is bizonyít — teszi hozzá Perczel Mihály, a napraforgótermelés fejlesztési osztályvezetője — hogy gazdaságunkban a hektáronkénti hozam az idén meghaladta a 22 mázsát. Ez bizony kiváló eredmény. A Bácsalmási Állami Gazdaság kezdeményezte azt a termelési módszert, amelyhez az idén már hét megyéből 21 partnergazdaság csatlakozott. A korszerű technológia gyorsan hódít. 1974- ben 3 ezer, tavaly már 5 ezer, az idén pedig 7 ezer hektáron termesztették az olajos növényt a bácsalmásiak módszere alapján. Még nem végleges összegezések szerint a BNR-hez tartozó gazdaságok az idén 17,5 mázsánál magasabb átlagot értek el hektáronként. Tavaly 16,8 mázsa volt az átlag. Megjegyzendő, hogy az elmúlt esztendőben az országos hozam csak 11,2 mázsa volt. A korszerű termelési módszer térhódítását elősegítette a terméseredmények gyors emelkedése. Tegyük hozzá kiegészítésül azt is, hogy az V. ötéves terv előirányzata szerint 1980-ra a 17 mázsa hektáronkénti termést kell elérni. A BNR-hez csatlakozott gazdaságok tehát már öt évvel előbbre tartanak. A következő esztendőre újabb fejlesztést terveznek. Ismét 2 ezer hektár területtel nő a bácsalmásiak technológiája szerint termelt napraforgó területe. — Nemcsak a termésátlagok emelkedése ösztönöz a fejlesztésre. Az utóbbi években az átvételi ár kétszeresére nőtt, bár a termelési költségek is emelkedtek, de nem olyan mértékben. Tehát ha még ehhez hozzávesz- szük a nagyobb hozamot, az üzemek számára gazdaságos növény a tányérrózsa — magyarázza Perczel Mihály. Mondhatjuk tehát azt, hogy hatalmas fordulat állt be az utóbbi években e fontos olajosnövényünk termesztésében. Ennek egyik elősegítője volt, hogy az 1960-as évek végére már mindenütt megtörtént a régi, alacsonyabb olajtartalmú magyar fajták felcserélése. A Szovjetunióból származó magok olajtartalma 20 százalékkal magasabb, vagyis eléri az 50 százalékot. Van már elismert magyar fajta is, amely hasonló jó tulajdonságokkal rendelkezik, ez a GK—70-es. Dr. Miseta Vendel, a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet tudományos főmunkatársa nemesítette. Ö egyébként a gazdaság szaktanácsadója is. Molnár János elmagyarázza, hogy még néhány gond jelentkezik a termesztésben. Egyik feladat többek között a gépi betakarításhoz elengedhetetlenül szükséges egyszerre érő fajták előállítása. Amit a nemesitők még nem tudtak megoldani, azt vegyszerezéssel próbálják pótolni. A regionozás jól bevált az idén is, elősegítette, hogy gyorsan és időben be tudták takarítani a termést. A bácsalmásiak nemcsak partnergazdaságaikat tudják ellátni már vetőmaggal, hanem csaknem teljesen kielégítik az ország valamennyi gazdaságának szükségletét. Korszerű magüzemet építettek, — Új dolog, hogy agrotechnikai kutatással is foglalkozunk a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium megbízásából. A MÉM hét témát adott. A technológia további finomítása tehát tudományos alapon történik. Mi egyébként állandó kapcsolatban állunk számos kutató intézettel, intézménnyel, amelyek segíteni tudnak az előrehaladásban — tájékoztat Sendula Tibor, az állami gazdaság igazgatója. A növényi zsiradékok fogyasztása hazánkban is emelkedik. A napraforgóolaj az emberi szervezet számára értékes eszenciák- lis zsírsavakban gazdag. Étkezési célokra tehát rendkívül egészséges. A világpiacon korlátlan mennyiségben el lehet adni. A vegyszeripar is hasznosítja. Termesztésének fejlesztése tehát népgazdasági érdek. Művelése teljesen gépesített, jól jövedelmez a gazdaságoknak. A jövő egyik legígéretesebb növénye, amely, ha szabad ezzel a kifejezéssel élni: nagy karrier előtt áll. K. S. Rajt előtt az M 5-ös r fj_rr9 építői Mostanában egyre többet beszélünk róla találgatjuk, milyen lesz, alig várjuk, hogy elkészüljön. Az M 5-ös autópálya Budapest—Kecskemét közötti szakaszának megépítése nemcsak leendő használóit foglalkoztatja élénken, hanem azokat is, akiket kijelöltek a csaknem két és fél milliárd forintot érő feladat végrehajtására. Kevesen dicsekedhetnek azzal, hogy 15 évre előre ismerik a tennivalóikat, s méghozzá ez a hosszú távú program, súlyánál, jelentőségénél fogva, huzamos időn át rájuk irányítja az egész ország figyelmét. 9 Ketten ^ az építők közül. Balogh István műhelybizottságt titkár: „Elére kell állnunk a többieknek és megértetni velük, hogy az útépítés több mint egyszerű pénzkereset — ország építés is! Molnár János karbantartó (jobbról): „Számomra rendkivUl nagy öröm, megtiszteltetés és felelősség, hogy ebben a hatalmas munkában részt vehetek.” A Betonútépítő Vállalat ferihegyi főépítésvezetőségének mindegyes dolgozója érthető örömmel és izgalommal vette tudomásul, hogy őket bízták meg a Ferihegyi repülőtér 2. sz. leszálló pályájának, valamint az M 5-ös autópálya Budapest—Kecskemét közötti szakaszának elkészítésével. •Mindkét munka az V, és VI. ötéves tervben kerül teljes egészében megvalósításra és mindkettőhöz jövőre látnak hozzá. Lehet, hogy a kívülállók kissé talán hosszúnak találják a várakozási időt, éppen ezért nem árt tudni, milyen óriási erők bevetése szükséges. a korszerű, biztonságosabb közlekedés alapjainak megteremtéséhez még ezen, az aránylag rövidnek tűnő szakaszon is. Szántay Lajos főépítésvezető tájékoztatójából reális képet alkothatunk a leendő autópálya születésének körülményeiről. — A ránkbízott két munka elvégzéséhez összesen 8 millió köbméter földet kell megmozgatnunk. Továbbá dolgozóinkra vár több mint 10 millió négyzetméternyi terep rendezése, számos nagyobb méretű alul-, illetve felüljáró híd elkészítése, 7 millió négyzetméternyi terület füvesítése és mintegy 20 kilométeren a csatornázás megoldása. Az M 5-ös autópályán másfél millió négy- zetméternyi aszfaltburkolatot építünk be, s a fő burkolatok alá előkevert, vagy a helyszínen készült alapozás kerül. Az autópálya építését 1885 végére kell befejeznünk, de ha minden jól megy, talán sikerül két évvel korábbra hoznunk az átadás idejét. Jövőre megkezdjük a felvonulást Dabason és hozzálátunk a földmunkákhoz, és az első hidak építéséhez. Miben különbözik majd a mostani munka, az összes eddigitől? — Abban, hogy a legmodernebb technikával készül. A vezérgépek, mind a földmunkálá- toknál, mind pedig a burkolat Jóllehet ez a csapat mindig híres volt a vállalkozószelleméről, sőt a tanulási kedv is nálunk a legnagyohb az egész vállalaton belül, gondot jelent, hogy éppen emiatt mindig innét viszik el a képzett szakembereket más területekre. Nálunk tanulnak, aztán máshol értékesítik a tudásukat. Mi pedig nekiláthatunk az utánpótlás, az újonnan jövők nevelésének. Ami azért sem könnyű, mert hozzánk többnyire nem érettségizett fiatalok jönnek, sőt mondhatnám, hogy nagyon soknak még az általános iskola 7—8. osztálya is hiányzik. És hiába kínálkozik kedvező alkalmuk a mulasztás pótlására — a vállalat igazán mindent elkövet, hogy kedvet kapjanak ró —, elég nehezen szánják rá magukat a tanulásra. Ilyen gondok is nehezítik a felkészülést. Az előrelátó vezetők, a munkájukat szívvel-lélekkel végző szakmunkások, a kitűnő anyagból gyúrt szocialistabrigád- kollektívák nemcsak azon fáradoznak, hogy több száz milliós termelési értékkel gyarapítsák a vállalatot, hanem társaikat is igyekeznek meggyőzni a továbbképzés fontosságáról, az útépítés távlati lehetőségeinek felméréséről és jobb kihasználásáról. A „derékhaddal” nincs semmi baj, valóságos művészei a szakmájuknak és már alig várják, hogy felvonuljanak a régóta várt, valósággal „kiböjtölt” területre. Szakmai tekintélyüket egy új technológia kiváló elsajátításával is megalapozták. Ezt a Slurry— Seal elnevezésű technológiát, amely nagy figyelmet és tapasztalatot igényel, az országban csak egyetlen gárda ismeri, méghozzá olyan tökéllyel, hogy Európában nálunk alkalmazzák a legnagyobb sikerrel, igaz egyelőre csak a repülőterek kifutóin. Az erősen érdes, szemcsés burkolóanyag előnye, hogy jobb a tapadása, 9 A ferihegyi főépítésvezetőség KISZ-csei célul tűzték maguk elé a fiatalok mozgósítását a kiemelt fontosságú feladat végrehajtására. (Fotó: Kotroczó István) képzésénél egytől egyig a legmodernebb, elektromos vagy lézersugár szintvezérléssel ellátott berendezések lesznek, egy-egy gép értéke a 20 millió forintot is meghaladja. Mindez még nagyobb felelősséget jelent számunkra, hiszen ezekre a gépekre csakis hozzáértő, fegyelmezett és a technológiai követelményeket szigorúan betartó dolgozó kerülhet. Molnár János, az autópályaépítők műszaki gárdájának egyik legszorgalmasabb, fiatal dolgozója nem is titkolja az aggályait. — A feladatok közvetlen megkezdése előtt állunk. Olyan hatalmas próbatétel előtt, amelyhez nem érzem kielégítőnek fiataljaink szakmai és politikai felkészültségét. Ezzel a technikával, amit kapunk, még nem dolgozott senki az országban. Jómagam már a második szakmámat szerzem, minden alkalmat megragadok a továbbtanulásra, mégis úgy látom, hogy még az én képzettségem is kevés, ezeknek a gépeknek a kezeléséhez. A hagyományos gépekre szóló „jogosítvány”, szerintem érvénytelen egy húszmilliós értékű, komoly berendezéshez. De amíg egy kubikos többet keres, mint egy könnyűgépkezelő, addig nem csoda, hogy sokan visszariadnak attól az áldozattól, amit a magasabb képzettség megszerzése jelent időben, fáradságban. Balogh István műhelybizottsági titkár szükségesnek látja hozzáfűzni a témához, a saját tapasztalatait is. — A ferihegyi főépítésvezetőség 600 dolgozójából, 244 a fiatalok száma, tehát a már ismertetett célkitűzéseink megvalósítása zömmel rájuk hárul. Az új gépek kezelése igen magas műszaki és egyéb követelményeket támaszt. mint az aszfaltnak, csökkenti a féktávolságot, gyorsan és biztonságosan meg tudnak állni rajta a járművek. Az M 5-ösön milyen burkolatra számíthatunk? — Pillanatnyilag több megoldás is szerepel a tervek között. Az egyik egy érdesített aszfaltburkolat, ennek még nincsenek nagy hagyományai. Komárom tájékán építettünk belőle egy szakaszt, az egyedüli hátránya, hogy esős időben olyan vízfüggönyt képez a gépjárművek között, ami zavarja a látási körülményeket. A másik változat szintén érdes, csak nincsenek tömítve a hézagai, tehát az előbbi kellemetlen hatás elmarad. Ezzel az úgynevezett Drainage burkolattal is most foglalkozunk először. Üllőn, a jövő héten készítünk belőle egy kísérleti szakaszt, majd meglátjuk, hogyan válik be a gyakorlatban. Erre egyébként bőven van még időnk, mert az útburkolástól még meglehetősen messze vagyunk. A leendő építők mindenesetre máris iparkodnak a lehető legjobban előkészülni a nagy mű megkezdésére. A fontos, közérdekű témához még annyit tennénk hozzá, hogy a közelmúltban kiosztották a beruházás megtervezésére hirdetett tervpályázat nyerteseinek díjait. Az értékelés szerint, a legjobbnak minősített pályaművek szakmailag színvonalas javaslatokat adtak a további tervezéshez. A zsűri különösen kedvezőnek ítélte azokat a megoldásokat, amelyek Kecskemét térségében, két vagy három csomópont kialakításával, előnyösen oldották meg a fő forgalmi irányok folyamatos vezetését. A tervpályázat résztvevőitől arra kért feleletet a KPM közúti főosztálya és a Kecskeméti Városi Tanács, hogy milyen formában kapcsolódjon az autópálya a megyeszékhelyhez? Az eddigi tervek szerint az M 5-ös, nyugati oldalán kerüli el Kecskemétet, keresztezve három országos főútvonalat. A kereszteződésekben korszerű csomópontokat, felüljárókat, fel- és levezető íveket építenek majd, az útépítés ütemével összehangolva. Az M 5-ös és az 50-es számú főútvonal találkozásánál a megállás nélküli járműforgalom kialakítására törekedtek a tervezők. Az 52-es út találkozásánál az alsóbbrendű út forgalmának folyamatos kapcsolatát tették lehetővé. Az 54-es út kereszteződésénél pedig, a Kecskemét—Szeged között közlekedő járművek kapnak majd szabad utat. Mindebből az olvasható ki, hogy mind a tervezőasztalon, mind pedig az útépítők főhadiszállásán megtörténtek, illetve folyamatban vannak az előkészületek a jövő évi rajthoz. A tervek azt ígérik, hogy jobb, biztonságosabb és gyorsabb lesz Kecskemét belső közlekedése is, a ferihegyi főépitésvezetőség lelkes csapata pedig azt, hogy az autópályában sem fogunk csalódni, őszintén reméljük, hogy így lesz!... Vadas Zsuzsa
