Petőfi Népe, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-27 / 281. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1976. november 27. A VARSÓI SZERZŐDÉS TAGÁLLAMAINAK NYILATKOZATA (Folytatás az 1. oldalról.) előnyös együttműködés irányait és formáit. Az európai értekezlet óta eltelt idő igazolja a konferencia ered­ményeinek építő jellegét és meg­valósításuk reális voltát. A veze­tő politikai és állami személyiségek kétoldalú találkozóin, valamint az egyéb szinten rendezett két- és többoldalú tárgyalásokon meg­vizsgálták a Helsinkiben elfoga­dott megállapodások megvalósí­tásának számos időszerű kérdését. Szélesedik a politikai konzultá­ciók és kapcsolatok gyakorlata, amely elősegíti az államok kölcsö­nös megértésének erősödését. Fontos politikai dokumentumot írtak alá, megállapodásokat kö­töttek a gazdasági, a műszaki­tudományos és a kulturális együttműködés, valamint az em­berek kapcsolatainak fejlesztésé­ről, amelyek a nemzetközi viszo­nyokat sokoldalúbbá, élőbbé te­szik. A bizalomerősítő intézkedé­sekről szóló megállapodásoknak megfelelően a jelentős hadgya­korlatokról előzetesen tájékoztat­ják egymást az egyes hadgyakor­latokra megfigyelőket hívnak. Az európai biztonság és együtt­működés kérdései szüntelenül foglalkoztatják a haladó politikai pártokat és társadalmi szerveze­teket. A 29 európai kommunista és munkáspárt berlini értekezle­te megerősítette e pártok elha­tározását, hogy a politikai és társadalmi erők széles körű köz­reműködésre, konkrét akcióira törekednek az enyhülés elmélyí­téséért, a háborús veszély csök­kentéséért, a leszerelésért, a föld­rész békéjének megszilárdításáért vívott harcban. A hidegháború maradványai és csökevényei egyre inkább eltűn­nek Európa politikai légköré­ből. Az európai és az általános béke megszilárdítása, a feszült­ség enyhülésének folyamata azon­ban még jelentős nehézségekbe ütközik. Vannak még olyan reak­ciós. militarista és revansista erők. amelyek konfliktushelyze­tek kialakítására törekszenek, szítják a fegyverkezési hajszát, megkísérlik kétségbe vonni az államok szuverenitását és a fennálló határok sérthetetlensé­gét, a további enyhülés célsze­rűségét és lehetőségét, felélesztik 1 az imperialista politika régi fo­gásait. Ezek az erők provokálják a beavatkozást az államok bel- ügyeibe, meg akarják szabni a népeknek, hogy országuk belső rendjét miként alakítsák, hogy ' milyen pártok vehetnek részt a kormányzásban. Ezen erők hatá­sára kísérletek történnek a hel­sinki záróokmány betűjének és szellemének meghamisítására, a helsinki alapelvek és megállapo­dások elferdítésére. Ingadozás és következetlenség észlelhető a zá­róokmány rendelkezéseinek vég­rehajtásában és a nemzetközi helyzet további javítását szolgáló lépésekben. Az élet bizonyítja, hogy nap­jainkban az európai béke és biz­tonság oszthatatlan, nincs más választási lehetőség. Az enyhülési politikának nincs ésszerű alter­natívája, arra valamennyi ál­lamnak azonos mértékben szük­sége van. függetlenül társadalmi rendszerétől. A Varsói Szerződés tagállamai szilárdan és változat­lanul ebből indulnak ki külpoli­tikai tevékenységükben. Az elért eredmények megőrzése és megszilárdítása érdekében ar­ra kell törekedni, hogy a nem­zetközi enyhülést visszafordítha­tatlanná tegyük. Gondos maga­tartást kell tanúsítani az európai biztonság megszilárdítása érdeké­ben vállalat nemzetközi kötele­zettségek iránt, meg kell akadá­lyozni e kötelezettségek megha­misítását, állandóan előre kell haladni a kölcsönös megértés és együttműködés új távlatai felé, közösen keresve a lehetséges súr­lódások forrásai felszámolásának útját. Ez megköveteli, hogy az euró­pai értekezlet valamennyi rész­vevő állama, a Helsinkiben ösz- szehangolt elvek szellemében kö­vetkezetesen és tevékenyen hoz­zájáruljon a katonai konfrontá­ció csökkentését és a leszerelést célzó intézkedések megtételéhez földrészünkön. A Varsói Szerződés tagállamai­nak meggyőződése továbbá, hogy a Nyugat-Berlinről szóló 1971. szeptember 3-i négyoldalú meg­állapodás szigorú betartása, a város különleges státusza aláásá- sának minden kísérletéről, vala­mint arról való lemondás, hogy ez a várost az NDK és más szo­cialista országok elleni célokra használják fel, elengedhetetlen előfeltétele annak, hogy Nyugat- Berlin lépésről lépésre az európai együttműködés konstruktív té­nyezőjévé váljék és a város la­kossága élvezhesse az enyhülés és a békés élet minden gyümölcsét. Ebben az összefüggésben a Var­sói Szerződés tagállamai kijelen­tik, hogy készek sokoldalú kap­csolatokat fenntartani és fejlesz­teni Nyugat-Berlinnel. A Politikai Tanácskozó Testület ülésének részvevői azon a véle­ményen vannak, hogy meg kell sokszorozni az erőfeszítéseket a ciprusi probléma rendezésére, a Ciprusi Köztársaság szuverenitá­sának, függetlenségének és terüle­ti épségének biztosítása alapján. Ciprus területéről ki kell vonni minden külföldi csapatot, az or­szág belső problémáit pedig ma­guknak a ciprusiaknak kell meg­oldaniuk, kellő mértékben figye­lembe véve mind a török, mind a görög közösség érdekeit. Ha az európai biztonsági értekezlet zá­róokmányának szelleméből és be­tűjéből Indulunk ki, minden euró­pai — és nemcsak európai — ál­lamnak érdekeltnek kell lennie abban, hogy a ciprusi problémát ilyen alapon és a lehető leggyor­sabban rendezzék. Az ülés részvevői támogatni fogják azokat a lépéseket, ame­lyek egész Európában és annak egyes részein a jószomszédságon, a barátságon, az együttműködé­sen alapuló államközi kapcsola­tok megteremtésére irányulnak és amelyek hozzájárulnak a földrész biztonságának közös ügyéhez. A Varsói Szerződés tagállamai megerősítik azt az eltökéltségü­ket, hogy feltétlenül betartják és megvalósítják az egységes egé­szét képező záróokmány minden rendelkezését. Felhívják az euró­pai biztonsági és együttműködési értekezlet valamennyi részvevő államát, hogy ugyanígy járjanak el. Az európai biztonsági értekez­leten részvevő államok képviselői, nek 1977-ben Belgrádban meg­tartandó találkozója lehetővé te­szi az államoknak a záróokmány­ban megjelölt feladatok megvaló­sításában szerzett kedvező együtt­működési tapasztalataik kicseré­lését, valamint azt, hogy sokolda­lú véleménycserét folytassanak az európai biztonság megszilár­dítását, az együttműködés fejlesz­tését, az enyhülési folyamat jövő­beli továbbfejlesztését célzó erő­feszítésekről. A PTT ülésének részvevői a további haladásba vetett meggyő­ződéssel és derűlátóan tekintenek az európai helyzet fejlődésének perspektívái elé. Meggyőződésük, hogy a militarista és a reakciós erők ellenállása ellenére, az álla­mok közös erőfeszítései folytatha­tók és folytatódni fognak a bé­kés és békeszerető Európa kiala­kítására, valamennyi európai nép érdekében, olyan feltételek meg­teremtése érdekében, amelyek megvédik őket a biztonságuk el­len irányuló bármiféle fenyege­téstől és támadástól. II. Napjaink legsürgetőbb és leg­fontosabb feladata továbbra is a fegyverkezési hajsza megféke­zése, a leszerelés — elsősorban a nukleáris leszerelés — megvaló­sítása, a világháború veszélyének elhárítása. Enélkül lehetetlen va­lóban visszafordíthatatlanná ten­ni a nemzetközi kapcsolatok fej­lődésének kedvező tendenciáit, nem lehet szavatolni az igazi biz­tonságot a világon. A Varsói Szerződés tagállamai osztják a népek aggodalmát amiatt, hogy a fegyverkezési ver­seny egyre növekvő méreteket ölt. A háborús készülődésre óriá­si összegeket fordítanak, egyre növekszik a tömegpusztító fegy­verek romboló ereje. Az európai földrészen a korszerű fegyverek — beleértve a nukleáris fegyve­reket — és fegyveres erők rop­pant állománya összpontosul, to­vábbra is léteznek külföldi ka­tonai támaszpontok. A népeknek világosan kell lát­niuk, hogy mindezért az imperia­lizmus legagresszívabb körei, a világreakció a felelősek, amelyek politikája szítja a fegyverkezési hajszát. Ha országainknak intéz­kedéseket kell tenniük fegyveres erőik megerősítésére, mégpedig úgy. hogy jelentős eszközöket vonnak el a népgazdaságtól, a szocialista és a kommunista épí­tés alkotó céljaitól, akkor ezt ki­zárólag csak népeik békés mun­kájának megbízható védelme, a háború és a militarizmus erőinek megfékezése érdekében teszik. Országaink a fegyverkezési haj­sza következetes ellenségei, kije­lentik, hogy szeretnének és ké­szek aktívan és alkotóan együtt­működni minden állammal az emberiség előtt álló e fontos fel­adat megoldásában. Ügy véljük, megvannak a reális előfeltételei annak, hogy csökkentsük a fel­halmozott fegyverkészleteket, hogy biztosítsuk az átmenetet a leszerelésre. Ezek az előfeltételek: a népek általános békevágya, a, katonai szemebnállás kiküszöbölését és a háború veszélyének a nemzetközi életből való kirekesztését óhajtó törekvések, az atomkornak az a realitása, hogy bál-milyen katonai összeütközés szörnyű következmé­nyekkel járó nukleáris kataszt­rófává válhat. Éppen ezért rend­kívül jelentős, hogy szigorúan be­tartsák a fegyverkezési hajsza megfékezésére, kiterjedésének korlátozására irányuló hatályos szerződéseket és egyezményeket. A leszerelésért és a biztonság megszilárdításáért vívott harc számos kérdését megfogalmazták országaink testvérpártjainak kongresszusain, valamint az eu­rópai kommunista és munkáspár­tok értekezletén elfogadott doku­mentumban. Más államok, vala­mint különböző társadalmi kö­rök képviselői is jelentkeztek építő elgondolásaikkal. Napjaink alapvető feladata, hogy a kezde­ményezéseket a gyakorlatban is megvalósítsuk, részvevőket köte­lező, hatékony nemzetközi meg­állapodások elérésével haladjunk előre a leszerelés területén. A PTT ülésén részvevő álla­mok felhívják a figyelmet arra, hogy az európai értekezlet min­den részvevője elismerte érde­keltségét a katonai szembenállás csökkentését és a leszerelést elő­mozdító erőfeszítésekben, melyek Európában a politikai enyhülést hivatottak kiegészíteni és a biz­tonság erősítését szolgálják. Attól a törekvéstől vezérelve, hogy . e közös érdekeltség korikrét tártai­mat kapjbn, a Varsói Szerződés tagállamai az utóbbi időben Bécsben, a közép-európai fegyve­res érők és fegyverzet csökken­téséről folyó tárgyalásokon új kezdeményezéseket tettek az elő­rehaladás érdekében. E tárgyalá­soknak nagy jelentőséget tulajdo­nítana és készek további erőfeszí­téseket tenni egy általánosan el­fogadható egyezmény kidolgozá­sára. Meggyőződésük, hogy egy ilyen megállapodás létrehozható, ha a tárgyalások minden részve­vője követi azt az egyeztetett el­vet. hogy nem károsítható meg egyik fél biztonsága sem és hogy tekintettel kell lenni valamennyi európai állam biztonsági érdekei­re. A Politikai Tanácskozó Testü­let ülésének részvevői határdzot- tan síkraszállnak amellett, hogy a fegyveres erők és a fegyverzet­csökkentésének folyamata öltsön dinamikus jelleget mind Közép- Európában, mind az egész euró­pai kontinensen. Ez egyaránt vo­natkozik a nemzeti fegyveres erőkre, s a külföldön állomásozó csapatokra. A Varsói Szerződés tagállamai síkra szállnak a nukleáris fegy­verkezési hajsza megszünteté­séért, az atomfegyverzet csök­kentéséért és megsemmisítéséért, az atomfegyver-kísérletek általá­nos és teljes megtiltásáért. Fel­lépnek az atomsorompó-rendszer megerősítéséért, olyan feltételek mellett, hogy valamennyi ország az atomenergiát, a nemzetközi atomenergia ügynökség normái­nak megfelelő hatékony nemzet­közi ellenőrzés mellett. A nukleáris háború veszélyének kiküszöbölését célzó újabb haté­kony lépésre törekedve javasol­ják, hogy a cél elérése érdekében a záróokmányt aláírt összes ál­lamok írjanak alá szerződést ar­ról, hogy egymás ellen elsőként nem használnak nukleáris fegy­vert, és kifejezik reményüket, hogy ez a javaslat kedvező fo­gadtatásra talál. Szükségesnek tartják, hogy nemzetközi megállapodás szüles­sék a vegyi fegyverek betiltásá­ról és megsemmisítéséről, a tö­megpusztító fegyverek új fajtái és új rendszerei létrehozásának megtiltásáról. Nagy jelentőséget tulajdoníta­nak annak, hogy megállapodáso­kat kössenek a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csök­kentéséről, nemzetközi méretek­ben újabb erőfeszítéseket tegye­nek a külföldi katonai támaszpon­tok megszüntetésére és a más or­szágok területén állomásozó ide­gen csapatok kivonására, béke­övezetek kialakítására a világ kü­lönböző részein, a katonai költ­ségvetések csökkentésére. A Varsói Szerződés tagállamai készek ezekről a kérdésekről ér­demi tárgyalásokat folytatni az ENSZ-ben és más nemzetközi fó- rumokon. A leszerelési világkon-' íerencia felé vezető első lépés­ként síkraszállnak az ENSZ- közgyűlés leszerelési kérdésekkel foglalkozó rendkívüli ülésszaká­nak összehívásáért. A nemzetközi enyhülés megszi­lárdításában, a világbéke erősí­tésében nagy előrelépést jelente­ne a nemzetközi erőszaktételt megtiltó egyetemes egyezmény megkötése. A Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik, hogy e szerződésnek az Egyesült Nemze­tek Szervezete elé terjesztett és ott megvitatás alatt álló terve­zete jó alap az általános egyetér­tés eléréséhez. Készek részt ven­ni a szerződéstervezet konkrét előírásainak megtárgyalásán és készek aláírni azt a többi érde­kelt állammal együtt. A nemzetközi kapcsolatok át­fogó normalizálása megköveteli a világ egymással szembenálló ka­tonai tömbök szerinti megosztott­ságának megszüntetését. A PTT ülésének részvevői megerősítik, hogy készek az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének felosz­latásával egyidejűleg a Varsói Szerződés szervezetét feloszlatni és első lépésként katonai szerve­zeteiket megszüntetni. Felhívnak minden államot, hogy tartózkod­janak olyan lépésektől, amelyek új, zárt csoportosulások és kato­nai-politikai szövetségek létreho­záshoz, vagy a meglevők kiszé­lesítéséhez vezethetnének. Ilyen gyakorlati intézkedés lehetne a Varsói Szerződés 9. cikke, illetvg az Észak-Atlanti Szerződés 10. cikke hatályának egyidejű fel­függesztése, amely cikkek új tag­államok csatlakozásával lehetővé teszik a részvevők körének kiszé­lesítését. A Varsói Szerződés tag­államai készek tárgyalásokat kez­deni e kérdésről. Figyelmesen ta­nulmányoznának minden más olyan javaslatot, amellyel fokoza­tosan csökkenthetnék a katonai szembenállást, a konfliktushely­zetek véletlen kirobbanásának veszélyét Európában. Mindaddig azonban, amíg a NATO létezik és növeli katonai potenciálját, a Varsói Szerződés tagállamai a szerződés keretében minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy állandóan sza­vatolják népeik teljes biztonsá­gát. III. A Varsói Szerződés tagállamai­nak meggyőződése, hogy Európa valamennyi népe és országa sok­oldalú együttműködésén ele kiszé­lesítése biztos útja és alapja a kontinens békéje megerősítésé­nek. Ezen az úton már számos eredmény született. Az európai államok gazdasági együttműködése, beleértve a kü­lönböző társadalmi rendszerű or­szágokat is, magasabb színvona­lú, mint valaha. A tapasztalat bi­zonyítja, hogy a kapcsolatok fej­lesztése a kereskedelem, az ipar, a tudomány és. a technika terü­letén minden állam érdeke, lénye­ges ösztönzője a gazdasági fejlő­désnek és valamennyi nép élet- körülményeinek javulását szol­gálja. Jelenleg azonban e téren távol. ról sem használják ki a kölcsö­nösen előnyös együttműködés ösz- szes lehetőségét. íMi,; több, gya­korta tapasztalhatók olyan kísér­letek, hogy a gazdasági kapcsola. tokát egyik államnak a másikra gyakorolt politikai nyomása eszkö­zévé változtassák. Erre szolgál egyebek között az, hogy néhány kapitalista ország fenntartja a hi­degháború időszakából örökölt diszkriminatív korlátozásokat a szocialista országokkal folytatott „A, .Kölcsönösen _ előnyös gazdasági kapcsolótok to­' feltét­lenül el kell távolítani ezeket a mesterséges akadályokat, teljesen ki kell küszöbölni az egyenlőtlen, ség elemeit. Ez európai értekezlet záróokmányában valamennyi alá­író állam elismerte, hogy a leg­nagyobb kedvezmény elvének ál­talános alkalmazása jótékony ha­tást gyakorolna a kereskedelem fejlődésére. A népek elvárják en­nek a megállapításnak gyakorlati megvalósítását a kölcsönösség el­ve alapján. Ugyanakkor figyelem­be kell venni ázokat a záróok­mányban elismert sajátos prob­lémákat, amelyek az európai or­szágok gazdasági fejlődésében meglevő különbségekből adódnak. A PTT ülésének résztvevői szi­lárdan eltökélték, hogy két- és több oldalú keretek között előse­gítik valamennyi érdekelt állam hosszú távú és nagy volumenű együttműködésének további fej­lődését, beleértve az olyan forrná;.' kát, mint a termelési és műszaki tudományos kooperáció, a szako­sítás és a- kompenzációs ügyletek. Egyfelől a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és tagállamai, másfelől az Európai Gazdasági Közösség és tagállamai egyenjogú tárgyi, üzleti kapcsolatainak meg­valósulása megfelelne kölcsönös érdekeiknek. A Varsói Szerződés tagállamai fontosnak tartják, hogy az euró­pai értekezlet záróokmányának megfelelően az egész kontinensen előbbre lépjenek átfogó intézke­dések kidolgozásával és megvaló­sításával a környezetvédelmi, a közlekedési és szállítási, valamint az energetikai együttműködésben. Tekintettel a nemzetközi, és külö­nösen az ENSZ európai gazdasá­gi bizottságának keretein belül megvalósult együttműködésben szerzett tapasztalatokra, célszerű a közeljövőben gyakorlati szem­szögből is megvizsgálni, ezeket a kérdéseket.'európai Szintű állam-, közt értekezleteken. * A Varsói Szerződés tagállami üdvözlök, hogy a Szovjetunió az érdekelt országok egyetértése ese­tén kész Moszkvában megrendez­ni az államközi energetikai érte­kezletet. A PTT ülésének résztvevői ab­ból indulnak ki, hogy az európai gazdasági együttműködés fejlődé­sét nem szabad elválasztani a vi­lágméretű gazdasági kapcsolatok­tól. A résztvevők síkraszállnak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok demokratikus és igazságos átala­kításáért, minden állam egyenjo­gúságának alapján, legyenek azok kicsik, vagy nagyok, szocialisták, vagy kapitalisták, fejlettek, vagy fejlődőek. A résztvevők támogat­ják a fejlődő és aiz el nem köte­gál, miszerint létrehozzák a külügyminiszterek bizottságát és a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének egye­sített titkárságát; — mélyítsék a testvéri népek politikai kapcsolatait, ennek keretében továbbra is tartsák meg a parlamenti képviselők, a közvélemény képviselőinek kon­zultatív találkozóit a nemzet közi élet időszerű problémái­nak megvitatására; szélesitsék a kölcsönös tájékoztatást és a tapasztalatcserét a kommunista és a szocialista építésről, já­ruljanak hozzá az állami él társadalmi szervezetek, vala­mint a dolgozó kollektívák kapcsolatainak fejlesztéséhez; — fejlesszék a két- és sokol­dalú együttműködést a gazda­sági élet minden területén, a műszaki-tudományos haladás vívmányainak olyan felhaszná­lásában, amely népeik anyagi és szellemi jólétének további növelését szolgálja. a KGST többi tagországával együt já­ruljanak hozzá a Komplex Program egyre teljesebb meg­valósításához, a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa XXX. ülésszakán a hosszú távú cél­programok közös kidolgozásáról és megvalósításáról hozott ha­tározatok végrehajtásához. A magas szintű műszaki-tudomá­nyos együttműködés nagyszerű megnyilvánulása a szocialista országok űrhajósainak az 1978— 1983. közötti időszakra terve­zett közös űrutazása szovjet űrhajókon és űrállomásokon; — erősítsék az együttmű­ködést a kultúra, az irodalmi és művészeti alkotások cseréje területén, erősítsék a művészeti ■ - szöVetségék, a . testvérmegyék és; ’»Városok kapcsolatait, ösztö- jj..nözzék a túrizmúst, a kontak- r tüsök bővítését az állampolgá­rok között. A PTT ülésének résztvevői ki­jelentik, hogy minden tagország határozott szándéka tovább erő­síteni a széles körű, egyenjogú együttműködést és a barátságot azokkal a szocialista országokkal is, amelyek nem tagjai a Varsói Szerződésnek. Mély meggyőződé­sünk, hogy az összes szocialista országok szolidaritása egyaránt megfelel az egyes szocialista or­szágok érdekeinek és a szocia­lista világrendszer egésze, vala­mint a világbéke és a haladás érdekeinek. lezett országok által javasolt nemi. zetközi együttműködési program ■elvi irányvonalát. A gazdasági együttműködés fej­lesztése mellett a kulturális, a tudományos, az oktatási, a tájé. koztatási együttműködésnek, va­lamint az emberek közötti kap­csolatok kiszélesítésének! is az európai politikai légkör további javítását kell elősegítenie. Az el­múlt évek során e téren, kedvező eredmények születtek. Egészében sikeresen valósulnak meg az európai értekezlet záróokmányá­nak idevonatkozó rendelkezései. , Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy bizonyos erők e kapcsolatok fejlő­dését a népek közötti barátság és kölcsönös megértés ügyével ellen, tétea célra, az államok belügyei- be való beavatkozásra igyekeznek felhasználni. A Varsói Szerződés tagállamai ismételten aláhúzzák, hogy ez kilátástalan út, és hatá­rozottan el is vetik azt. Az európai értekezlet záróok­mánya számos kérdésbén rögzít megállapodást a két. és sokolda­lú együttműködésről a humanitá­rius területeken, egyben megha­tározza e lehetőségek valóravál- tásának feltételeit is. A PTT ülé­sén képviselt államok készek megállapodni e lehetőségek mind teljesebb kihasználásáról és haté-, konyságuk növeléséről azzal, hogy minden egyes ország részt vehes­sen az igazi szellemi értékek szé­les körű cseréjében. Ezért többek között hasznos lenne európai ak­ciókat, köztük fesztiválokat, ver­senyeket. kiállításokat.' valamint más művészeti és kulturális ren­dezvényeket tartani, j Szükséges továbbá, hogy a, tö­megtájékoztatási eszközök jjää&e.. sen tájékoztassák a köz.véljOTíé|iyt a világ eseményeiről 3s áShépék közeledését szolgálják. Néni' sza­bad megengedni, hogy ezekét az eszközöket a béke és az európai együttműködés ellen használják fei. Amikor a P-TT-üiés résztvevői nagy figyelmét sz'én'telnek á hu­manitárius kérdések megoldásá­nak, a szocialista humanizmus el­veiből indulnak ki és fontosnak tartják a méltó munka- és élet- körülmények biztosítását a föld­rész lakói számára, a munkanél­küliség megszüntetését, valamint azt, hogy a tudomány, a techni­ka és a kultúra vívmányai köz­Az,európai,, biztonság ero^í.tése.- Mel»iíSőífiSPn.i-Kafl$sól$df(,a, né­peknek az a törekvése, hogy a jö­vő nemzedékek békében és együttműködésben éljenek és fej­lődjenek, teljes mértékben érvé­nyesíthessék alkotó erejüket és lehetőségeiket, Éppen ezért a fia­tal nemzedéknek közvetlenül* és aktívan részt kell vennie á béke­megerősítésében. A tanácskozá­son részt vevő államok fontosnak tartják, hogy különleges figyel­met fordítsanak olyan progra­mok megvalósítására, amelyek elősegítenék az ifjúság nevelését a humanizmus, a béke és a hala­dás szellemében. A jóakarat és egyenjogúság alapján sokát lehet tenni. A Var­sói Szerződés tagállamainál ked­vező visszhangra talál más orszá­gok minden ílyan kezdeményezé­se, amely valóban a népek köl­csönös megértését és barátságát szolgálja. * ••tte V. ,w IV. A PTT ülésének résztvevői mélységesen elégedettek az álta­luk képviselt szocialista orszá­gok sokoldalú együttműködésének fejlődésével. Kapcsolataik., azok . társadalmi és politikai jellege', céljai és tartalma tekintetében, testvéri kölcsönös viszonyuk nem áll ellentétben más európai or­szágokkal folytatott kapcsolataik­kal. Együttműködésük, amint azt az európai értekezlet tapasztala­tai is bizonyították, telje« mér­tékben megfelel a béke meg­szilárdításának az európai konti­nensen. Ez olyarí tényező, amely ösztönzi az európai együttműkö­dést a béke és biztonság megszi­lárdítása, a gazdaság és a kultú­ra fejlesztése, a népek szellemi gyarapodása területén. A Varsói Szerződés tagálla- rinainak, melyeket összefűz szo­cialista rendszerük közössége, •aa*^ : elkötelezettségük a béke, mokrácia, a nemzeti füg|eÍŰéh-t> ség ügye iránt, eltökélt szándé- kuk állandóan erősíteni együtt­működésüket a marxizmus—le- ninizmus, az internacionalista szolidaritás, minden állam egyen­jogúságának és szuverenitásának tiszteletben tartása, a belügyek- be való be nem avatkozás, a kölcsönös elvtársi segítségnyúj­tás elvei alapján. A PTT ülésének résztvevőit az az eltökélt szándék vezérli, hogy a jövőben is — folytassák és kiszélesítsék hatékony együttműködésüket az_európai és a világbéke meg­erősítése érdekében, amit töb­bek között a mostani ülésen el­fogadott azon döntés is szol­A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság, a kengyel Népköztársa­ság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársa­ság, a Román Szocialista Köz­társaság. a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kül­döttségei véleményt cseréltek más közös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdésekről is. Üdvözölték Indokína népei­nek történelmi jelentőségű győ­zelmeit. Az ülés résztvevői meg­elégedéssel állapítják meg, hogy az egységes szocialista Vietnam — más testvéri országokkal kö­zösen — jelentős mértékben hoz­zájárul, az ázsiai kontinens és a világ népeinek a szabadságáért és a függetlenségéért folyt at ot’t harcához. Üdvözlik a szocialista társadalom alapjainak leraká- rsátrkezdö Laoszi Népi Demokra- i'tikus . Köztársaság megszületését, valamint a demokratikus Kam­bodzsa létrejöttét. Az ülésen résztvevő államok támogatják a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságnak az ország mindenféle külső beavat­kozástól mentes, békés, demok­ratikus egyesítésére irányuló tö­rekvését, valamint azt a követe­lését, hogy Dél-Koreából vonják ki az összes külföldi csapatokat. Az ülés résztvevői hangsúlyoz­zák országaik szilárd elhatáro­zását. hogy a jövőben is fejlesz­tik sokoldalú, elvtársi együttmű­ködésüket a szocialista orientá­ciójú fiatal államokkal. .Az új társadalom építése for­máinak megválasztásában mutat­kozó valamennyi lehetséges kü­lönbség mellett, a szocialista or­szágok és a szocialista orientá­ciójú államok természetes szö­vetségesei egymásnak a népek békéjéért és biztonságáért folyta­tott harcban. ;» Megelégedéssel állapítják meg Ázsiát Afrika. . Latin-Ameri ka fejlődő ál lámainak növekvő sze­repét á iximzetközi ügyekben. Az el nem kötelezett országok ál­lam- és kormányfőinek Colom- bóban tartott V. konferenciája ismét megmutatta pozitív szere­püket a nemzetközi életben. Az ülésen képviselt államoknak el­tökélt szándéka, hogy erősítik együttműködésüket ezekkel az országokkal az imperializmus, a kolonializmus és a neokolonia- lizmus ellen, a nemzeti függet­lenség megszilárdításáért, a bé­kéért és a társadalmi haladásért vívott harcban. Az ülésen résztvevő államok megerősítik, hogy támogatják az arab államok és népek harcát a közel-keleti konfliktus igazságot

Next

/
Thumbnails
Contents